Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

1978. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK Az olasz szakszervezetek felhívására Rómában tömegtüntetésen emlékeztek meg a meggyilkolt Aldo Mordról Olaszország Mórát gyászolja Felháborodás és tiltakozás a világ minden táján Olaszország szerdán hiva­talos nemzeti gyász nélkül is kegyeletes búcsút vett Al­do Marótól. A meggyilkolt kereszténydemokrata pártel­nök özvegye, Eleonóra Moro és gyermekeik a nyilvános­ság kizárásával Rómából Trri- ta Tiberinába kísérték sze­rettük holttestét. Szerdára virradóra több százan virrasztottak a Ke­reszténydemokrata Párt szék­háza előtt, jelképesen szoli­daritást vállalva a meggyil­kolt politikus családjával és politikájával. Luciano Lama, az Olasz Általános Szakszer­vezeti Szövetség (CGIL) fő­titkára kijelentette: „Nekünk élőknek az a kötelességünk, hogy kivezessük az országot ebből az állapotából, elszige­teljük a gyilkosokat, meg­akadályozzuk, hogy a terroriz­mus diadalmaskodjék”. A képviselőház épületé­ben, a Montecitorio palotá­ban egy csokor piros rózsát helyeztek el Moro képviselő megüresedett helyén. Kép­viselőtársai állva hallgatták meg Pietro Ingraónak, a ház kommunista elnökének búcsú­szavait. Utána Giulio And­reotti kormányfő kért szót. Kijelentette: a terroristák nem tudták megtörni azt a „politikai szintézist”, ame­lyért Moro is küzdött. A szenátusban Amintore Fanjani emlékezett meg Mo­réról. Az olasz dolgozók kétórás általános sztrájkkal bélyegez­ték meg a gyilkosságot és adóztak Aldo Moro emléké­nek. A római Szent János téren több tízezer ember rész­vételével szakszervezeti nagy­gyűlést tartottak. VJU Pál pápa szerdán dél­előtt Vatikánvárosban mon­dott beszédében meleg embe­ri szavakkal méltatta Morót. A Moro-ügy drámai végki­fejlete nyomán szerdán be­nyújtotta lemondását Frances_ co Cossiga olasz belügyminisz­ter. Guilo Andreotti miniszter- elnökhöz intézett levelében^ a belügyminiszter közölte, azért nyújtotta be lemondását, hogy a parlament „szabad kezet kapjon az állásfoglaláshoz” a rendfenntartó erők Moro el­rablásakor indított akcióival kapcsolatban. Egyidejűleg le­szögezte, hogy „magára vállal­ja a teljes politikai felelőssé­get” a Moro-ügyben folytatott akciókért. A római törvényszéki orvos­tani intézet által szerdán este kiadott boncolási jegyzőkönyv TASZSZ: „Moro neoxosis A világ felháborodással rea­gál a „Vörös Brigádok” bűn­tettére. A moszkvai Pravda szer­dai római tudósításában gaz­tettnek nevezi Aldo Moro meggyilkolását. A lap kü­lön kiemeli az Olasz Kom­munista Párt főtitkárának, Enrico Berlinguemek nyi­latkozatát: „Moro olyan po­litikus volt — mondotta —, aki mindenkinél jobban fel­ismerte annak . szükségessé­gét, hogy előrelépjenek a mun­kásmozgalommal való együtt­működés felé”. Nagy teret szentel az ese­ménynek a TASZSZ hírügy­nökség is. Aldo Moro, az olasz köz- társasági rendszer ellenfelei által kiagyalt és megvalósít tott szörnyű provokáció ál­dozata lett — írja Anatolij Kraszikov, a TASZSZ politi­kai kommentátora. — A ter­rorakció végrehajtói a magát „Vörös Brigádok”-nak neve­ző csoport tagjai, de a „Vö­rös Brigádok” mögött való­jában — mint a L’Humanité is rámutatott — meggyőződé- ses neofasiszták rejtőznek, akik csapásaikat az államra, a szakszervezetekre és a kommunista pártra mérik. A kommentátor ezután rész­letesen ismerteti Aldo Moro politikai pályafutását, majd szerint Aldo Morét — a koráb­bi jelentésekkel ellentétben — kedden reggel 9 óra körül gyil­kolhatták meg, tehát négy órá­val azt megelőzően, hogy holt­testét egy gépkocsi csomagtar­tójában megtalálták. Alig 24 órával azután, hogy Rómában megtalálták Aldo Moro holttestét, Renato Cur- cio, a „Vörös Brigádok” Tori­nóban bíróság elé állított úgy­nevezett „történelmi, vezetője” szerdán a tárgyalóteremben cinikusan „forradalmi igazság­szolgáltatásnak” nevezte a gyilkosságot. A szerda reggeli olasz la­pok csaknem egész terjedel­müket Moro meggyilkolásá­nak, életútjának, a politikus emlékének szentelik. A milánói II Giorno olyan „nagy közvetítőnek” nevezi Morót, aki „kitapintotta a jö­vőt”. Az olasz televízió kom­mentátora felvetette a kér­dést: vajon azért oltották^ ki életét, mert valami „újat akart a régiben”? Szerdára virradóra Rómá­ban találtak egy kézzel írott közleményt, amelyet egy is­meretlen telefonáló ugyan a „Vörös Brigádoknak” tulaj­donított, de a hatóságok egy­öntetűen kétségbe vonják hi­telességét. A „10. számú köz­leményben” az ismeretlen az­zal fenyegetőzött, hogy Moro után másokat is elrabolnak majd. Milánó egyébként szerdán reggel újabb terrorakció szín­helye volt. Három férfi és egy nő lakásából ki jövet az utcán közrefogta Franco Giacomazzit, a Montedison cég fejlesztési és szervezési igazgatóját és pisztollyal a lábába lőtt. Az 50 éves fér­fit kórházba szállították. ta provokáció áldozata” így folytatja: 1976. októberé­ben Aldo Moro a keresztény- demokrata párt országos ta­nácsának elnöke lett. Ettől kezdve fokozatosan javultak a kapcsolatok a két legna­gyobb olaszországi párt kö­zött, és végérvényesen ku­darcot vallottak azok a reak­ciós tervek, hogy a kommu­nistákat elszigeteljék. A párt elnöke, aki nagy figyelmet fordított a belpolitika kérdé­seire, egyben fontos szere­pet töltött be Olaszország nemzetközi tekintélyének megszilárdításában, előmoz­dította, hogy Róma pozitívan járuljon hozzá a különböző társadalmi rendszerű álla. mok kölcsönösen előnyös kap­csolatainak fejlesztéséhez. A szovjet embereket mély­ségesen felháborítja az a bűncselekmény, amelynek ál­dozata Olaszország egyik leg­jelentősebb és legelőrelátóbb politikusa lett „Meggyőző­désünk, hogy az olasz nép kallóképpen válaszol azok nak, akik különféle manő­verekkel le akarják téríteni az országot a maga választot­ta útról” — írja a TASZSZ. Carter amerikai elnök „hit­vány, gyáva gaztettnek” mi­nősítette Aldo Moro meggyil­kolását, amelyet szerinte bű­nözők kis csoportja hajtőik végre. Hasonlóképpen hang. zott a washingtoni külügy­minisztérium hivatalos nyi­latkozata. Valamennyi francia napi lap vezércikket szentel a tra­gédiának. A L’Humanité, az FKP lapja azt. hangsúlyozza, hogy Moro fejlődése egy demokratikus Olasz fejlődés irányába mu­tatott. A tekintélyi rend hí­vei számára tehát veszélyes emberről volt szó, és a vö­rös és fekete színre mázolt terroristák közös célja egy ilyen rend szükségességét bizonyítani a közvélemény egy részének, amelyet megza­var a munkanélküliség, a perspektívák hiánya. „A Vö­rös Brigádok, folytatja a lap, szét akarták zúzni a jelenle­gi parlamenti és \ kormány- többséget, térdre akarták! kényszeríteni a demokráciát, hogy aztán végezhessenek ve­le”. A terrorizmus — Olasz­országban, az NSZK-ban, vagy akár Franciaországban —im­már része a hanyatló kapita­lizmus fegyvertárának. El­ítélni, harcolni ellene, ez a szabadság védelmét jelenti, forradalmi cselekvést jelent. Részvéttáviratok Rómába Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Aldo Morénak, az Olasz Kereszténydemokrata Párt elnökének halála miatt táviratban fejezte ki részvé­tét Giovanni Leone olasz köztársasági elnöknek és az elhunyt olasz politikus csa­ládjának. Táviratban fejezte ki rész­vétét az olasz kormánynak és Moro családjának Erzsébet angol királynő és Callaghan miniszterelnök. Nicolae Ceausescu román államfő Giovanni Leone olasz elnökhöz intézett táviratá­ban mélységes részvétét tol­mácsolta az olasz kormány­nak, az olasz népnek és Mo­ro családjának. Konsztantin Cacosz görög elnök és Konsztantin Kara- manlisz kormányfő részvét­táviratukban „égbekiáltó bűn­tettnek" minősítették Moro meggyilkolását. Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár részvéttávira­tában a demokrácia elleni ki­hívásnak nevezte a gyilkos­ságot. Ugyancsak táviratban nyil­vánította ki részvétét János Károly spanyol király, Ha­bib Burgiba Tunézia elnöke, Fukuda Takeo japán kor­mányfő. Piotr Jaroszewicz, a lengyel Minisztertanács elnöke, And­reotti olasz miniszterelnöknek küldött részvéttáviratában együttérzéséről biztosította a meggyilkolt politikus családját és az egész olasz népet. Walter Scheel köztársasági elnök részvéttáviratot intézett Leone olasz államfőhöz. Ebben felszólította „a kormányokat és népeket, hogy országhatáro­kon túllépve vállaljanak köl csönös szolidaritást a demokrá cia, a jogrend és a béke meg őrzése érdekében”. Afganisztán: demokratikus földreform önálló, békeszeretó, el nem ^kötelezett politika folytatása, a békés egymás mellett élés alapelvein nyugvó aktív sem_ legesség, a jószomszédi kap­csolatok megszilárdítása a térség valamennyi államával, baráti kapcsolatok, fejlesztése és sokoldalú kiszélesítése ha­talmas északi szomszédunk­kal, a Szovjetunióval — ezek külpolitikánk legfőbb irányai — hangsúlyozta a kabuli rá­dióban elhangzott beszédében Nur Mohammed l'araki, a For­radalmi Tanács elnöke. Az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság — mint mon­dotta —, síkraszáll a nemzet­közi béke megőrzéséért, az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, az idegen, területeken elhelyezett külföl­di katonai támaszpontok fel­számolásáért, a nemzetközi enyhülési folyamat fejleszté­séért és elmélyítéséért. Az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak elsődleges feladata az or­szág függetlenségének, nemze­ti szuverenitásának és terüle­ti integritásának biztosítása, az áprilisi forradalom vívmányai­nak határozott védelme, vala­mennyi nemzeti, haladd és ha­zafias erő valódi egységének megteremtése — jelentette ki a miniszterelnök. Az ország gazdasági helyze­téről szólva Nur Mohammed Taraki hangsúlyozta a gazda­sági elmaradottság felszámo­lásának, a független nemzet- gazdaság létrehozásának, • az ország iparosításának, a lakos­ság életszínvonala emelésé­nek szükségességét. Ebből a célból — mint rámutatott — demokratikus földreform vég­rehajtására, szűzföldek meghó­dítására, a feudális és pre- feudális viszonyok felszámo­lására, az állami szektor meg­szilárdítására, a közélet- de­mokratizálásának végrehajtá­sára, a nemzetiségi kérdés igazságos megoldására, a neo_ koloniaűizmus és az imperia­lizmus befolyásának kiküszö­bölésére van szükség. ★ Egyiptom szerdán kabuli nagykövete útján tájékoztatta az új afganisztáni kormányt az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság diplomáciai elis­meréséről. Ceausescu Hémhu utazik BUKARESTBEN hivatalosan bejelentették, hogy a hónap második felében Nicolae Ceau­sescu, az RKP főtitkára, a köz­társaság elnöke a Kínai Nép- köztársaságba utazik. A román államfőt Hua Kuo-Feng, a KKP és az Államtanács elnöke hívta meg hivatalos látogatás­ra. KGSf Jubileum előtt A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa 1979-ben ün­nepli fennállásának 30. évfor­dulóját. A jubileumra készülő szocialista gazdasági közösség kilenc tagállama az elmúlt há­rom évtized alatt igen nagy utat tett meg. Ezt bizonyítja az is, hogy az ipari. termelés fejlődési ütemében ina már mind az Egyesült Államokat, mind pedig a nyugat-európai országokat megelőzik, s olyan, eredményes együttműködési formákat alakítottak ki, ame­lyekhez hatékonyságban ha­sonlóval egyetlen más gazda­sági tömörülés sem rendelke­zik. A tagországok közösen fej­lesztették világszínvonalra a csapágygyártást, amelyben leg­inkább a Szovjetunió és Cseh­szlovákia jeleskedik, de igen gyümölcsöző együttműködés alakult ki Magyarország, Len­gyelország és áz NDK között is. Ennek alátámasztására csu­pán egy adat: a KGST tagál­lamai jelenleg több mint két­ezer féle csapágyat állítanak elő. Hasonló eredmények szü­lettek más területeken is. Gaz­dasági szakemberek az együtt­működés színvonalát a szako­sodás fejlettségével mérik; a KGST ezen a téren sem vall szégyent. Lengyelország és a Szovjetunió állítja elő például ma már a közösség földgépei­nek 95 százalékát, Magyaror­szág és a Szovjetunió az autó­buszok csaknem 80 százalékát, az NDK a személyszállító vas­úti kocsik több mint három­negyedét, Bulgária pedig a vil­lamos targoncák csaknem száz százalékát. Korunk egyik fontos kérdése az energiaellátás. A KGST-or- szágok ezen a területen is gyü_ mölcsöző együttműködési for­mákat fejlesztettek ki. Jó pél­da erre az óriási energÚtrend­szer, amelyet többek között a Barátság kőolajvezeték, a Szo­juz és a Testvériség gázveze­ték, valamint a Vinnyica—Al- bertirsa között épülő villamos távvezeték fémjelez. 1980-ban csupán Magyarország a szük­séges kőolaj 64, a földgáz 25 és a villamosenergia ugyancsak 25 százalékát KGST-partne- reitől kapja majd. Az együttműködés más vo­natkozásokban is figyelemre méltó. A KGST egyik legtöbb segítségre szoruló tagállama Mongólia, ahol csupán ebben az ötéves tervidőszakban több mint 240 létesítmény építésé­ben nyújt hathatós segítséget a Szovjetunió. Lengyelország a többi között egy fafeldolgozó üzem, egy tégla- és egy enyv- gyár létesítésében vállalt részt, Bulgária pedig a darhani szőr­megyár és a csojbalszani hús­kombinát munkálataiban se­gédkezett. A KGST nyílt szervezet. Minden ország, amely kész azonosulni céljaival és elvei­vel, sikeresen együttműködhet a szocialista országok gazidasá. gi szervezetével. Ilyen jellegű kapcsolatokat alakított ki pél­dául a KGST Jugoszláviával, Finnországgal, Mexikóval és Irakkal. A szocialista országok bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba, nemcsak a szervezeten belül, hanem an­nak keretein túl is feltételezi a kölcsönös előnyök bizíósítá- sát, a felek egyenjogúságának tiszteletben tartását. És hogy ezek az elvek a gyakorlatban megvalósulnak, tanúsítja, hogy a KGST tagállamai jelenleg 75 fejlődő országgal működnek eredményesen együtt. Jevgenyij Iszajev APN—KS Eltemették Pét Istvánt Kolozsvárott szerdán mély részvéttel búcsúztatták a tra­gikus hirtelenséggel elhunyt Péterfi Istvánt, az RKP KB tagját, az Államtanács alel- nőkét, a Szocialista , Egység­front Országos Taniácsániak ál- elnökét, a Magyar Nemzetisé­gi Dolgozók Tanácsának elnö­két, a Román Tudományos Akadémia alelnöikét. A Babes-Bolyai egyetem épületében a ravatalnál rótta le kegyeletét a párt, az álla­mi és társadalmi szervek több vezető képviselője, a tudomá­nyos élet számos kiemelkedő egyénisége, az elhunyt több pályatársa. A ravatalnál Stefan Voitec, az Államtanács alelnöke mon­dott búcsúbeszédet, méltatta az elhunyt érdemeit. Többek között búcsúztatta Péterfi Csatazaj és szavazás Ügy kezdődött, hogy visz- szalőttünik. A közismert szó­lásmondást nem alaptalanul idéztük. Libanonban egyre ismétlődnek, s mind nagyobb aggodalomra adnak okot az összetűzések az ENSZ-erők és különböző színezetű fegy­veres osztagok, köztük bizo­nyos palesztin erő között. Nem titok, hogy a palesz­tin mozgalmon belül sokféle irányzatot tartanak nyilván. Jasszer Arafat, a PFSZ elnö­ke és Kurt Waldheim több­szöri érintkezése meggyőzően bizonyítja, hogy a reálpoliti­kus palesztin vezető köré tö­mörültek támogatják a világ- szervezet „kék sisakosait” a libanoni rendfenntartásban. Csakhogy közben Dél-Libanon- ban éppúgy, mint Bejrútban újabb és újabb incidensek mérgezik a levegőt. Akik a felelőtlen lövöldözéssel szítják a feszültséget, talán tudato­san, talán elvakultan csele­kednek, de mindenképpen az izraeliéknek tesznek szolgála­tot: hivatkozási alapot, ürü­gyet teremtenek a dél-libanoni csapakivonás lassítására, a megszállásra Akárcsak a libanoni lövöl­dözések, az sem válik a kö­zel-keleti béke javára, hogy Washingtonban csütörtökön szavaz a szenátus külügyi bi­zottsága az Izraelnek, Szaúd- Arábiának és Egyiptomnak szállítandó korszerű harcigé- petoről. Egy kompromisszum körvonalai bontakoznak ki: Izrael netán a jelzett 90 da­rab F—15-ös és F—16-os gép­nél többet is kapna, ha Szaúd- Arábia szavatolná, hogy a 60 hasonló típusú gépet nem használja föl Izrael ellen. Sem a dél-libanoni dombok, a bejrúti városnegyedek felől idénként felhangzó fegyverro­pogás, sem a washingtoni tör­vényhozás jól időzített szava­zása nem megnyugtató. Az ENSZ főtitkára, nem alapta­lanul adott hangot aggodal­mának a libanoni helyzet ér­tékelésében. Az sem véletlen, hogy Waldheim ismételten és nyomatékosan a Biztonsági' Tanács március 19-i, 425. szá­mú határozatának megvalósí­tására szólította föl az érde­kelteket. A tűzszünet megtar­tása és az izraeli csapatok ha­ladéktalan kivonása Dél-Liba- nonbcil1 kétségkívül sarkala­tos pont. De éppoly fontos lenne a térségbe áramló fegy­verszállítások fölfüggesztése Erről viszont Washington hal­lani sem akar. Gyapay Dénes Istvánt a magyar nemzetiségi dolgozók Kolozs megyei ta­nácsának elnöke, Dancsuly Andrei professzor. Az elhunytat a kolozsváriak ezrei kísérték utolsó útjára. ★ Az Elnöki Tanács távirat­ban fejezte ki részvétét a Román Szocialista Köztársa­ság Államtanácsának Péterfi István, a Román Államtanács alelnöke elhunyta alkalmá­ból. A bukaresti magyar nagykövetség képviselője ko­szorút helyezett el Péterfi Ist­ván sírjára. Csuk röviden... SZERDÁN Boninba érkezett Bülent Ecevit török miniszter- elnök. Pétekig tartó hivatalos látogatása során több alkalom­mal tárgyal Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral, fel­keresd Walter Scheel köztár­sasági elnököt és találkozik Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszterrel is. SAN JÓSÉBAN hivatalosan beiktatták Rodrigo Carazo Odiót, Costa Rica 1978. feb­ruár 5-én megválasztott új ál­lamfőjét. Az ünnepi esemé­nyen több mint 60 állam kép­viselői voltak jelen, köztük a Szovjetunió küldöttsége, ame­lyet Mihail Georgadze, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének titkára veze­tett, A szovjet delegáció veze­tője az új Costa Rica-i állam­főnek átnyújtotta Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének üzenetét. PRÁGÁBAN szerdán este bejelentették, hogy a nap fo­lyamán a Csehszlovák Légi- forgalmi Társaságnak a Prá­ga—Brno vonalon menetrend­szerűen közlekedő IL 18-as re­pülőgépét egy terrorista cso­port eltérítette útvonaláról. A gép az esti órákban az NSZK- beli Mai na-Frankfurt repülő­terén szállt le. Az utasokról és a gép sze­mélyzetéről az ottani csehszlo­vák képviseleti szervek kellően gondoskodtak. A csehszlovák hatóságok kérték a repülőgép visszaszolgáltatását és a gép­rablók kiadását. i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom