Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-07 / 106. szám

I 1978. MÁJUS 7., VASÁRNAP %mdao 3 Terven felül a vasútnál Villamosítás a ceglédi vonalon Kiválók - Pest megyéből A Ceglédi Állami Tangazdaság ünnepségét Radetczky László, a' gazdaság pártbizottságának titkára nyitotta meg: mellette — a képen balról jobbra —: Csonka Tibor és S. Hegedűs László. Bozsán Péter felvétele Az energiaracionalizálási hi­telből terven felül villamosít­ják a Cegléd—Kiskunfélegyhá­za—Kiskunhalas közötti 104 •kilométer hosszú vasútvonalat. A munka várhatóan még az idén kezdődik, s 1980 végére be is fejeződik. Oroszváry László, a MÁV vezérigazgató-helyettese el­mondotta, hogy a terven fe­lüli munka egyben a vasútvillamosítás újabb programjának a kezdetét is jelenti. A vontatás nagyobb arányú korszerűsítése a dízelesítéssel kezdődött, ehhez 1971-ben KGST-hitelt is igénybe vettek és segítségével 1974 helyett 1972-re végrehajtották a dí- zelesítési programot. Ezzel együtt a koncepciónak megfe­lelően villamosították a Bu­dapest—Cegléd—Szolnok— Karcag—Debrecen—Nyíregy­háza vasútvonalat, majd a Bu­dapest—Szob vonalat, amely­hez ugyancsak vettek fel KGST-hitelt. A közlekedéspo­Megenyhült az idő, zöld­be borultak a hegyoldalak. A hét végén a friss levegőre szomjazó városlakók sere­gestül özönlöttek a szabad­ba, s nem kevesen a Duna­kanyarba. A hétvégi házak gazdái közül is az eddiginél többen látogatják meg az ed­dig elhanyagolt nyaralókat. J S hogy milyennek ígérkezik az élelmiszer-ellátás, kapni-e majd elegendő tejet, kenye­ret, s más, feldolgozást nem, vagy csak alig igénylő élel­miszert? Ennek néztünk utá­na szombaton reggel. Módosítható a rendelés A Nyugat-Pest megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­litikai koncepció Budapest— Nagykáta—Szolnok—Szajol— Mezőtúr—Lökösháza és a ro­mániai Curtici közötti vonal villamosításával befejezettnek tekintette a programot, amely összesen 1150 km-es vasúthá­lózaton teremtette meg a vil­lamos vontatás feltételeit. Az olajárak ismeretes vi­lágpiaci növekedése a közle­kedés vezetőit a vontatás gazdaságosságának felülvizs­gálatára késztette. A d.zc-;_ és a vülamosvontatás energia költsége ugyanis korábban megközelítően azonos veit, 1974-től viszont a dizelvontatásé körülbe­lül háromszorosára emel­kedett. Ezért döntöttek a villamosítás folytatásáról. így került a vasút ötödik ötéves tervébe legnagyobb beruházásként a Budapest—Kelebia vonal, s most terven felül — a másik fő vonalhoz, a Budapest—Ceg­léd—Záhonyhoz kapcsolódó Kiskunhalas—Cegléd vonal meke, így inkább a dobozos tejet veszik. — A nyaralók persze nem­csak kenyeret, tejet keres­nek... Segíts magadon! — Nem bizony. Mosósze­rekből, édességekből, s min­den más áruból is megnő a forgalmunk hét végén. — És ha elromlik az idő? — Megmarad az áru. Elő­fordult', hogy 50 kenyeret kel­lett leértékelnünk, s olykor 100 liter tejet visszaszállí­tanunk. Ha jó áruellátást akarunk, vállalnunk kell a kockázatot. villamosítása. Az elmúlt két évben egyébként is élretört a villamosvontatás, megelőzve a dizelt, részaránya már 48 százalék. A vonatok 44 száza­lékát dízel-, 8 százalékát pe­dig még gőzmozdonnyal to­vábbítják. A nemzetközi kötelezettsé­gekből eredő tranzitfeladatok teljesítése érdekében 1980 után is folytatják a vasúthálózat villamosítá­sát. Az anyagi lehetőségektől füg­gően nagyobb ütemben, még összesen 1000—1200 kilométer vonalat tesznek alkalmassá a legkorszerűbb vontatásra. Ennek megfelelően sor ke­rül többek között a Budapest —Pécs közötti vonal villamo­sítására. Érvényét veszíti majd a ... megy a gőzös Ka­nizsára ... kezdetű dal is: Bu­dapesttől a Balaton déli part­ján Nagykanizsáig, Murake- resztúrig ugyancsak megépítik a villamoshálózatot. jének vezetője, Adamsz Jó­zsef jó hírrel fogad: — A hétvégi csúcsforga­lomban az áruházban a pénz­táraknál időznek a legtöb­bet a vásárlók. Hogy ne kell­jen sokat várakozniuk, ötö­dik pénztárt is elhelyeztünk az üzletben. — Szombat délutánra meny­nyire fogy ki, mondjuk, a péntek délutáni készlet? — Körülbelül felére csök­ken. De ez nem jelenti, hogy a választék szűkül. Vásáro­lunk Esztergomból, hentes­árut a tahi Kék-Duna Szak- szövetkezet vágóhídjáról, ke­nyeret a tahi sütőüzemtől. Hétfőre kiderül Immár másodszor került az élre a Pest megyei állami gazdaságok sorában a Ceglédi Állami Tangazdaság. A tava­lyi eredményes gazdálkodás­sal kiérdemelt Kiváló vállalat cím oklevelét tegnap adta át Csonka Tibornak, a gazdaság igazgatójának S. Hegedűs László, Pest megye 24., szent­endrei választókerületének or­szággyűlési képviselője, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára. Az ünnep­ségen a gazdaság dolgozóit az egyes szakágazatok, termelési egységek, brigádok küldöttei képviselték. A vendégek so­raiban jelen volt dr. Lakhner Gáborné, a MEDOSZ Közpon­ti Vezetőségének titkára, Szi­geti Ernő, a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok főosztályvezetője, valamint a járás és a város párt- és ál­lami vezetői. Az MSZMP Pest megyei Bizottságának üdvözle­tét dr. Czár Menyhért, a me­gyei pártbizottság munkatársa tolmácsolta. Az elmúlt év termelési gél is jár. S a közös sikert csakis valamennyi kerület dolgozóinak összehangolt, szervezett munkája eredmé­nyezheti, s eredményezte is. Ezt a számot is bizonyítják: a gazdaság dolgozói 1000 fo­rintnyi bruttó állóeszközérték­ből 1070 forintnyi termelési értéket produkáltak s az egy főre jutó termelés az elmúlt évben 370 ezer forint volt. Fagykár, jég és aszály egy­képp pusztított tavaly Cegléd határában is, ezért a szántó­földi növénytermesztés alig egy százalékkal tudta csak nö­velni hozamát, de 90 mázsás termésátlagot adott a szőlő, s 200 mázsásat a téli alma, 133 mázsányit az őszibarackos. A nyereség egyharmadát a ser­téságazat adta — tenyésztés­ben, hizlalásban — az elmúlt évben. A gazdaság két vágó­hídja majd 10 ezer állatot dol­goz fel évente. A termelő­üzem a kutatóintézetekkel és oktatási intézményekkel is szoros kapcsolatban áll; nem­rég írtak alá olyan hosszú­távú szerződést, mely a Tan­gazdaságot a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem egyik bá- zisgazdaságává nyilvánítja. Az igazgatói beszámolót kö­vetően kitüntetéseket adtak át. A Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést kapta Bellovics Pál traktoros, Kom­játhy István, a tehenészeti te­lep műszakvezetője, Csala Já­nos szocialista brigádvezető, Füle Ferenc agronómus és Bárány József állatgondozó. Be. I. A szörphírnév megalapozói Lesz-e elegendő? Mit ígérnek, milyen az ellátás Hét végén a Dunakanyarban lalat 231-es számú, visegrádi ABC-jének vezetőjét, Szed- lacsek Gyulánét arra kérem, mondja el miből, mennyit rendelt a hét végére. — A szombaton, vasárnap érkező árukat csütörtökön és pénteken rendeljük meg. A péksüteményt például ma kell megrendelnem, s a váci üzemből még vasárnap is fris­sen sült kiflit, zsömlét ka­punk. Szám szerint 600 zsöm­lét és ugyanannyi kiflit ren­delek, valószínű elég lesz, mert ez a mennyiség a hét­köznapi kétszerese. A tej­ipartól keretrendelés alap­ján kapjuk a tejet és a tej­termékeket. A keretrendelés akár egész évre szólhat, /de módosítható kéthetenként, sőt, szükség esetén 48, illetve 24 órával a szállítás előtt is. Itt a Dunakanyarban, bizony, gyakran élnek az üzletek ez­zel a lehetőséggel. Másfél műszakban Tahiban, a Dunakanyar ÁFÉSZ 122-es élelmiszer­boltjának vezetője, Németh Imréné azzal a hírrel fogad, hogy másfél év után újra 7-től 17 óra 30-ig tartanak nyitva. Ennek elsősorban a helyi lakosok örülnek, de az átutazók is szívesen betér­nek vásárolni a délutáni órákban. /— Hogyan készültek föl a hét végére? — Szombaton mindig a hét­köznapi forgalom háromszo­rosára számítunk. Kenyér­rel, tejjel nem lesz gondunk, az előbbit innen a faluból kapjuk, elég egy telefon és már szállítja is a sütőüzem az utánpótlást. A tejesek pedig, ha kell. naponta két­szer is hoznak árut. Nagyon jól bevált a tartós-tej, a hét- végiház-tulajdonosok egy ré­szének ugyanis nincs hűtő- szekrénye, van viszont gyer­Leányfalun, a Pest megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 7-es boltjában szebb­nél szebb primőrök, üdezöld paprikák, jókorára nőtt pi­ros retkek, tömött salátafe­jek, halványzöld karalábék kínálják magukat. A mire­lit pult is dugig... — Szombaton elfogynak a mélyhűtött ételeink — mond­ja Szmodies László üzletve­zető. — Az elmúlt hét végén 177 ezer forint értékű árut adtunk el, a hétköznapi for­galom három és félszeresét bonyolítjuk, nyáron az ötszö­rösét. Szentendrén, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat 260-as ABC­Az üzletvezetők tehát sok­évi tapasztalataik alapján rendelték meg a szombati el­látáshoz szükséges árukat. De a mostani megrendelése­ket gondos felkészülés előzte meg. Például a Dunakanyar Intéző Bizottság kereskedel­mi szakbizottsága, amelynek tagjai az érdekelt vállala­tok, szövetkezetek vezetői is tanácskozásra invitálták az élelmiszeripar képviselőit. Az eszmecserén javaslatok szü­lettek a folyamatos áruután. pótlás megteremtésére, az el­látás javítására. S hogy mi­lyen sikerrel, eredménnyel, erről a hét vége tapasztala­tai alapján számolhat be ol- vasóinknak. Cz. V. eredményeiről beszámolva Csonka Tibor igazgató a több mint kétezer embert foglal­koztató gazdaság nagyüzemi mindennapjairól, munkájáról szólt. Arról a nem mindig sima útról, mely a kiváló cím elnyeréséig vezetett. Az elmúlt évek beruházásai, az egyes ágazatok gyors fejlesztése tet­te lehetővé, hogy a gazdaság termelési értéke majd 14 szá­zalékkal megnőtt, s megha­ladta a 640 millió forintot. A gazdaság területe kiterjedt, az egyes kerületek helyileg nemegyszer távol esnek egy­mástól s önálló elszámoló egységként dolgoznak. A ke­rületek külön gépparkkal, ja­vítóbázissal rendelkeznek. Az önállóság nagyobb felelősség­A szobi szörpüzem A Börzsönyvidéki Terme­lőszövetkezetek Gyümölcsfel­dolgozó és Értékesítő önálló Közös Vállalkozása tavalyi munkája elismeréseként el­nyerte a Kiváló társulás cí­met. Ezt a hosszú nevű üze­met talán kevesen, de ter­mékeit — a híres szobi ször­pöket — szerte az országban ismerik. Az üzem — a váci járás északi területén a bo­gyós gyümölcsök termeszté­sével foglalkozó termelőszö­vetkezetek társulása — mél­tán érdemelte ki a kiváló cí­met. A solferinói üt­közetben 40 ezren vesztették életü­ket. Nem is olyan messze a csatatértől, Castigldone-ban tör­tént 1859-ben: a város templomából a szö­vetséges olasz és francia katonák a lépcső­re lökdösték a sebesült osztrák hadifoglyo­kat — hogy saját sérültjeiket védett he­lyen ápolhassák. A látványon megrökö­nyödve így kiáltott a felajzott tömegnek egy svájci turista, Henri Dunant: — Sono fratelli! Mindnyájan testvérek vagyunk/ S az emberséges szó hatott. A helybeliek — tekintet nélkül a katonák nemzetiségé­re — ápolni, kötözni kezdték a sérülte­ket ... Sono fratelli... Holnap, lesz 150 eszten­deje, hogy megszületett egy genfi polgár­családban Henri Dunant. Az író és publi­cista, aki Solferinói emlék című könyvében kezdeményezte: Minden civilizált nemzet fogadjon el egy nemzetközi és sérthetetlen elvet... egy olyan egyezményt... amely védelmet jelentene minden hivatalos és nem hivatalos személy számára, aki a há­ború áldozatainak ápolására vállalkozik. A, könyv megjelenését követő évben 16 országban alakult bizottság, mely a hábo­rúk sebesültjeinek megsegítését tűzte cél­jául, újabb egy esztendő múltával pedig megszületett az első genfi egyezmény. A humanista gondolat nagyságát elismerve a a világon elsőként Henri Dunant kapott Nobel-békedíjat 1901-ben. Bár ki­lenc évvel később meghalt, életének fő műve a Vöröskereszt általa talán soha sem álmodott eredményeket ért el. Sono Fratelli... Holnap hat kontinensen emberek milliói, itt Magyarországon is több mint egymillióan, s Pest megyében hat­vanháromezren emlékeznek az alapítóra. Vöröskeresztesek mindannyian, önkéntes véradók, önkéntes ápolónők, önkéntes egészségnevelők, önkéntesek, akik környe­zetünk tisztaságát őrzik, akik küzdenek az alkoholizmus ellen, akik idős, elesett em­bereket gondoznak. Alig néhány esztendeje még álomnak tűnt, ma már elérhető közeli jövőnek tet­szik a világbéke. Háborúban született a Vöröskereszt eszméje. De bizonyára túl­éli majd e szervezet a harcok korát. Mert tagjai a béke idején is naponta állnak em­bertársaik mellé, hogy segítsenek, ha kell, jó és okos szóval, ha kell, önnön vérük­kel vagy tetteikkel. A Vöröskereszt alapokmányai leszöge­zik: politikamentes a szervezet. Humani­tárius célkitűzései azonban arra sodorják, amerre a világ fejlődik. Sono fratelli — vallják világszerte a vöröskeresztesek, s deklarált politikájuk középpontjában az ember álL A humánum, amelyért minden haladó ember küzd a földön. V. G. P. Sono fratelli! Dolgozóinak szombaton dél­előtt, a szobi művelődési ház­ban rendezett ünnepségen dr. Major Lajos, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője adta át a Kiváló társulás ok­levelet. Az ünnepségen az MSZMP Pest megyei bizott­ságának üdvözletét Pásztor Barnabás, a megyei pártbi­zottság munkatársa tolmá­csolta. Az eseményen jelen volt a járás több párt- és ál­lami vezetője, Kovács Zoltán, a Pest megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szö­vetségének titkárhelyettese és Békési Sándor, a Pest me­gyei Tanács osztályvezető­helyettese. Munkájukról, eredményeik­ről szólva Hemela Mihály igazgató elmondotta: hét éve még csak 36 vagonnal. ta­valy pedig már 1200 vagon szörpöt gyártottak és érté­kesítettek. Ugyanennyi idő alatt építették ki — szinte tel­jesen saját erőből — a gyü­mölcslé-feldolgozó, -tároló és -értékesítő részlegeket. Ma már a magyar szörp egyhar­ünneplö dolgozói Barcza Zsolt felvétele madát a szobiak adják. Ta­valy újabb termékeket gyár­tottak, a muskotályos szőlő- és a málnaízű szörpöt, illet­ve a ribizlibort, gyorsan megkedvelte a közönség. Ko­rábbi gyártmányaik közül a jaffaszörpöt 1971 óta, a sza­mócát és feketeribiszkét pe­dig tavaly óta láthatják el a Kiváló áru címkéivel. A szörpüzem kiemelkedően jó évet zárt 1977-ben: termelé­si tervüket jelentősen túltel­jesítve 12,5 millió palack szörpöt készítettek. Termé­keiket a határokon tűi is is­merik. három szocialista és egy tőkés országba szállíta­nak. Cseh Érnőné, a vállalkozás szakszervezeti bizottságának titkára az ünnepségen jelen­tette be, hogy csatlakoznak a Láng Gépgyár munkásainak versenyfelhívásához. Kiemelkedő munkájáért ez alkalommal vehette át a Me­zőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést Bók Tibor keres­kedelmi osztályvezető, He­mela Mihály, Horváth Gézá- né csoportvezető szalagmun­kás, Hoffer Frigyes igazga­tóhelyettes, Kálmán Jánosné főmérnök, és dr. Lezon Mária igazgatási osztályvezető. A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsától a Kiváló szö­vetkezeti munkáért kitünte­tést kapta Kendrik Lajosné szalagmunkás. Cseh Ernőnét a MEDOSZ Pest megyei bi­zottsága a Szakszervezeti mun­káért jelvénnyel tüntette ki. Számos, a munkában élen­járó dolgozó teljesítményét pénzjutalommal, külföldi uta­zással ismerte el a vállalat. W.G. ( Kétezrek hatszáznegyvenmiiliója

Next

/
Oldalképek
Tartalom