Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-06 / 105. szám
fwr MKGvr.r "WJf/f 1978. MÄJUS 6., SZOMBAT TAKARMÁNYTERMELÉSI TANÁCSKOZÁS Tessedik Samud emléknap ELŐADÁSOK, SZOBORAVATÁS, GRAFIKAI KIÁLLÍTÁS ALBERTIRSÁN Tegnap Albertirsán került Sor — a Tessedik Sámuel-em- lékna/p keretében — a megyei takarménygazdálkodási napok harmadik rendezvényére. A művelődési házban tartott tudományos tanácskozáson a megye agrárszakemberei vettek részt. Valent Mihály, a helybeli Szabadság Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, köztük Láng Géza akadémikust, tanszékvezető egyetemi tanárt, a MAE Növénytermesztési Társaság elnökét, Manninger Adolf akadémikust, Kossuth-díjas egyetemi tanárt, a tudósokbál álló Tessedik Sámuel szocialista brigád tiszteletbeli elnökét. Az alberti születésű jeles tudós, Tessedik Sámuel, a lucerna-termesztés magyarországi meghonosítója, népszerűsítője tiszteletére rendezett eszmecserét dr. Nyemcsok János, az MSZMP Pesst megyei Bizottságinak alosztályvezetői e, a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szervezetének alelnöke nyitotta meg. Elmondotta, hogy megyénk mezőgazdaságában jelentős szerepet tölt be az állat- tenyésztés. Az utóbbi két évben az ágazat túlteljesítette terveit, és a tej-hozam tekintetében az országos élvonalban áll, s jó ütemben fejlődik. De figyelni kell a gondokra is! Jelenleg még- alacsony a takarmány-termesztés színvonala, az egyes gazdaságok termés- eredményei meglehetősen eltérőek. Dr. Varga János, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora A lucematermesslés, tartósítás új útjai címmel tartott előadást. Dr. Szalay György, a Gödöllői Agrártudo. mányi Egyetem Kutatóintézetének igazgatója a szálas- és törne gtakarmány-termelés helyzetéről és fejlesztési feladatairól beszélt. Szigeti Gábor, az állami gazdaságok Pest-Nógrád megyei főosztályának főagronómusa a szálas- takarmány-termelés gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Dr. Virányi Sándor nyugalmazott tudományos osztályvezető a Tessedik Sámuel szocialista brigád termelésben kamatozó tudományos eredményeiről adott tájékoztatást. Délután — az albertirsai Dr. ráng Géza akadémikus leplezte le Tessedik Sámuel szobrát. kulturális napok eseménysorozata keretében — a művelődési házban kiállítás nyílt a Szarvason élő Ruzicskay György Munikácsy-díjas, érdemes művész Tessedik Sámuel munkásságát illusztráló grafikáiból. A megnyitón az idős mester is megjelent. A tárlatét dr. Tóth Lajos — a tudósról szóló könyv írója — nyitót, ta meg. A Tessedik Sámuel szülőháza előtt rendezett ünnepségen Kiss Ferenc tanácselnök mondott beszédet. Az eseményen jelen volt Bállá János, az MSZMP ceglédi járási bizottságának első titkára, Erdélyi Gábor, a járási hivatal elnökhelyettese és Juhász Sán. dor, a szarvasi városi tanács elnökhelyettese is. A megemlékezés ünnepi alkalmából Kampfl József szobrászművész Teasedi'kről készített mellszobrát Láng Géza akadémikus leplezte le. Bessenyei Ferenc színművész Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban és Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című versét mondta el. A Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szervezetének koszorúját Tunyogi András szervező titkár helyezte el. Dr. Varga János rektor egy gömbakác csemetét ültetett el a község szülöttének emlékére, I ezután Kiss Ferenc községi tanácselnök a Tessedik parkot adta át gondozásra a település úttörőinek. Este dr. Tóth Lajos tartott előadást Tessedik Sámuel életéről. Az egésznapos program a nagyközségi művelődési házban a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem népi együttesének műsorával fejeződött be. T. T. L Tervszerű a pályakezdők elhelyezése Az Országos Oktatási Tanács ülése Az Országos Oktatási Tanács május 5-én Polinszky Károly oktatási miniszter elnökletével teljes ülést tartott. Megtárgyalta az egyetemi és főiskolai felvételi előkészítő bizottságok munkájának tapasztalatait és további teendőit. Megállapította, hogy az egyetemi, főiskolai és középiskolai oktatók, valamint a diáktanárok igen eredményes munkát végeznek, jelentős fejlődés mutatkozik az előkészítők színvonalában és szervezettségében. A tanács foglalkozott az idén végző egyetemi és főiskolai hallgatók elhelyezkedésével kapcsolatos kérdésekkel. Megállapította, hogy a végző szakemberek munkába állításának előkészítése tervszerűbben történik, mint korábban. A pályázati eljárás szabályainak módosítását mind az érdekelt minisztériumok, mind a hallgatók kedvezően fogadták. Kampfl szobrászművész, Ruzicskay György grafikus és űr. Tóth Lajos szakíró a kiállítás megnyitásán. Barcza Zsolt felvételei KÉT TÁRLAT A NEMZETI GALÉRIÁBAN A Dunakanyar vonzásában Bánk Ernő emlékkiáll ítása Tart értékeink tudományos feltárása és értékelése. Bánk Ernő is, túlságosan csöndben élt, így csak jövője lehetett jelenkorunk. Tisztességes életművet hagyott maga után. Az 1910_es években szecessziós stílusban dolgozott, később Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István hatott módszerére, egyéni hangját igazán sohasem találta meg, de az általánosan elfogadott nyomvonalon mindig műgonddal alkotott. A Zebegény tematikában már 1910-től otthonos, s több igényes képet festett Nagymarosról és Visegrádról. A nagy mesterek és a természet ajánlataiban mélyült el, s rendszeres figyelemmel dolgozta fel Felsőbánya, Törökkoppány motívumait. Portréi közül kiemelkedik a Furulyás, s hibátlan munkája a Krumplis csendélet. Epilógusként egyéni hangon fejezte be harmonizált látomását az özönvíz-ről. E művén egyetlen előd, társ hatása sem fedezhető fel, s a néző örömmel hangoztatja tárgyilagos ítéletét: ezt a méltó, egyéni összegezést Bánk Ernő megérdemelte. Asszony! Tamás régi és új érmei A Nemzeti Galéria Műhely sorozatában május 14-ig láthatjuk Asszonyt Tamás sok régi és új érmét. Két dolgon gondolkozunk el különösképp. Az egyik a kiállításon látható három láda. Benne érem zsúfolásig. Ez Asszoriyi Tamás élete. Egy dologban nem ismeri a tréfát, abban, hogy minden munkáját százszázalékos alapossággal valósítja meg. Az Asszonyi-érem nem tűr kompromisszumot, csak a munkát, elmélyülést, a kidolgozás tökélyét. Ezt a magatartást, ezt a minőséget szívesen elfogadhatnánk a magyar érem országos átlagának. Máskülönben egyre inkább efelé tör éremművészetünk, mert Asz- szonyi Tamás mérték, s ifjú alkotóink szerencsére becsvággyal is rendelkeznek. Ha választani kellene egy gyűjtemény számára, akkor a Budapest és a Lelet sorozatot emelnénk ki az egyenletesen magas színvonalú munkákból, mivel ezek muzeális kincseit. A másik fontos mozzanat; szépek, igényesek az alkalmi szentendrei miniérme cskék. vajon nincs itt az ideje annak, hogy pénzérmeink is Csík- szentmihályi Róbert, Ligeti Erika és Asszonyi Tamás kezdeményezései alapján valósuljanak meg? M. Kiss József grafikái A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban működik, tagja a zebegényi műhelynek, s a kőbányai 12-es Galéria szervezője M. Kiss József. Ha a napnak hatvannégy órája lenne, azt is végigdolgozná, tömérdek munka nemesül benne alkotássá. Barcsay lényeges tanácsát vállalja munkamódszernek, -stílusnak: Ha a művészet nagyon hozzátapad a, természethez, éppen annyit veszíthet, mintha elszakad tőle. M: Kiss József linói nem tapadnak és nem szakadnak el a természet és gondolat forrásaitól. Ezzel a hasznos, optimális szemlélettel járja körül Illyés, Kós Károly, József Attila, Radnóti, Nagy László, Móricz világát, fényt, árnyékot, sorsárkokat, erőt mutatva bennük.- M. Kiss József kollegiális tisztelettel vitázik Nagy László,.. József Attilához címzett versévé!, mely széf int megváltatlan a világ. Egyre inkább megváltottá válik a munka és a művészet révén, e rajzok is ezt a metamorfózist sürgetik, építik. Azt, hogy érdemes élni, küzdeni, szépséggel szebbíteni, nemesíteni immár a mi világunkat. Losonci Miklós Müvekkel élő társadalom Erdei Ferenc írásai, beszédei irodalomról, művészeiről, művelődésről I A fn rína közgazdász, társada' __________ lomszervező politikus és szociológus az irodalomban, a művészetben és a művelődésben is oít- honosan mozgott. Az írói törekvésekre, az irodalmi és művészi alkotásokra felfigyelt, de érdekelte a háziipartól, a népfőiskoláktól kezdve a vidék kulturális gondjain át a munka társadalmi rangjáig és a házához való kötődés élményéig minden. Művekkel élő társadalom címmel ebből a témakörből állított össze egy kötetet az Altadémíai Kiadó, az összegyűjtött művei sorozatban. A kötetet a szerző öccse, Erdei Sándor szerkesztette és írt hozzá utószót. Kifejti, hogy a válogatás a szerző egész pályájára kiterjedt, s Erdei Ferenc magánemberi érdeklődését is jellemzi. A mondandó azonban szorosan kapcsolódik a parasztság sor- sához, a társadalmi haladáshoz, az egyéni kisebb és nagyobb közösségekhez, ugyanis Erdei Ferencet ezek a kérdések egész életében foglalkoztatták. I Ember és világ tükre e7t 1 ____________“______ a címe t viseli az első fejezetként közreadott cikkösszállítás. Arra mutat, hogy mindig izgatta: az ember— elsősorban a parasztember — milyen helyet foglal el a társadalomban. Már 1937-ben, a Válasz matinéján tartott előadásában kiejtette ezzel kapcsolatos álláspontját. A magyar paraszt társadalmi nép már és nem természeti többé — hangsúlyozta. Nép, amelyet társadalmi feszültségek emelnek, és mozgósítanak. S miközben rámutat a parasztság helyzetére — a földtelenek, a puszták népe, a tanyák cselédei és a mezővárosok proletárjainak keserű sorsára, a mérhetetlen szegénységre — megállapítja: nem politikai nép ez még, de társadalmi erő, amely mozog, forr, és olykor kitörésre kész. Mikor összegezi tapasztalatait, felismeréseit, az uralkodó osztály szemébe vágja: akiknek pedig így jó ez az ország, ahogy most tengeti életét, azok csak higgyék, hogy a páraszt időtlen időkig paraszt marad és mindvégig esetlen politikai cselekedetre. Higgyék, de keserű ébredés fogja őket álmaikból felriasztani, mert a parasztok többé szívük szerint nem parasztok már, emberek akarnak lenni és élni akarnak, szabadon. Forradalmi hang ez, az alig huszonhét éves Erdei Ferenc új dolgot mond ki, s egyben mozgósít is. írásai, beszédei mindenekelőtt a korszak ismeretében érthetők. Kiállt a Válaszban a perbefogott Féja Géza, Veres Péter, Kovács Imre mellett és hangoztatta, hogy Féjáék az írás-hősiesség legnagyobb példáját adták. A parasztság költője címmel 1940-ben a Kelet Népében írt Sinka István kötetéről, és szembeszállt azokkal, akik Sinkában csupán valami paraszti őstehetséget láttak. Reálisan megállapítja, hogy a kor tette parasztköltővé Sinkát, s az is valószínű, a közelebbi korszellem tolta kétfelé is vakvágányra. Ez a racionalizmusa, tisztánlátása, marxista műveltsége mutatkozik meg más írásaiban is. József Attiláról, Móricz Zsigmond írói pályájáról írt értekezést, vitatkozik és köteteket, írói műveket értékel elhivatottan, hozzáértéssel, az írók iránti tiszte* lettel. | Az Életszépítő círV,VÍS„elÍ<a 1 ____________r második gyűjte ményes fejezete a kötetnek. Méltán, mert Erdeinek ezzel kapcsolatban is volt mondanivalója. Jól ismerte a társadalmat, az osztályokat, a parasztságot pedig belülről ábrázoltat Az alföldi művészet mai kérdéséhez című előadásában fogalmazta meg művészi ars poeticáját, amikor azt írta: térben és földrajzilag is minden összefügg. Egy gyökerestül változó forradalmian alakuló világban kell felismerni, meglátni magunkat, mai helyzetünket és jövőnket, s itt, ebben az adott világban kell érzékelni, felfogni mindezt úgy is, hogy éppen itt van, és úgy is, ahogyan általánosan érvényes. Ezt érthetően kimondani, festőnek megfesteni, szobrásznak szoborba formálni — ez, gondolom, a lényeg. A képzőművészet mellett a zene is érdekelte. Kodály Zoltán köszöntésekor elhangzott előadásában a Tudományos Akadémián kifejtette, hogy a zenei nevelés a magyar szellemi műveltséget gyarapítja, a zenei művek pedig hitvallások, a magyar szellemiség mellett, enélkül a népben gyökerező korszerű zene nélkül egyetlen nép sem lehet meg. A hódmezővásárhelyi műreszetre többször is visszatért, foglalkozott a kézműipar, a háziipar, a népi iparművészet szerepével. Szembeszállt azokkal, akik azt állították, hogy már időszerűségüket vesztették, hiszen a gyáripar kielégíti az igényeket. Hangsúlyozta, hogy az e szakmába tartozó egyedi gyártmányok nem kevés embernek ma is élő szükségletei, szegényebb lenne életük, ha nem juthatnának hozzá egy-egy kézműiparos gonddal formált bicskájához, szarufésűjéhez, vagy szíjához. I A változó világ címmer ősz! _______________£ szegy űjt ve az ok az írásai találhatók, amelyek a hazánkban végbemenő változásokról szólnak, mégpedig írói eszközökkel. Mint politikus, tudós harcolt a társadalmi változásért és ez írásban és szóban meg is fogalmazta. A változás krónikái című írásában arra mutatott rá, hogy a földreform és a termelőszövetkezeti mozgalom új fejezetet nyitott a parasztság történetében. Ennek tükröződnie kell az irodalomban is, mert a tsz-be lépés nagy emberi és társadalmi esemény volt, a közösségi élet kialakítása pedig rendkívül izgalmas, írói tolira kívánkozó valóság. Volt szava a napi kérdésekhez is. A szocializmus által nyújtott életszínvonal problematikájáról is kifejtette véleményét, hangoztatva, hogy amikor az emberek a nagyobb anyagi jólétre törekednek, akkor ez — kellő erkölcsi tartalommal — hajtóerő is a szocialista társadalom megteremtéséhez. A művelődésről is sokat írt. Már 1940- ben buzdított népfőiskolái mozgalom megteremtésére, hogy miként' tartja célravezetőnek a népfőiskolákat. A társadalomkutatás, a vidék kultúrálódása is érdekelte, hozzászólt az 1960-as években a korszerű műveltség, s a munkásosztály művelődésének vitájához is. Külön érdekessége számunkra a művelődésről összeállított fejezetnek az Előszó egy helytörténeti kötethez, amely nem más mint a ráckevei járás múltjáról készült tanulmánykötet bevezetője. Utolsó írásainak egyike ez. Ez az egyben szép vallomás 1972-ben jelent meg szűkebb hazájáról, Szigetszentmiklósról és a ráckevei járásról. A család ugyanis 'Makóról 1939-ben itt telepedett meg. „Meghonosodva itt, részesévé lettem a járás életének — írta. — Követtem története hullámzásait, s így, vagy úgy belesegítettem egy és más ügyének intézésébe, mindenesetre megosztva számos gondját.” Érdemes idéznünk kis tanulmánya befejező gondolatait is, amelyben arról szól, hogy több külső ok miatt, itt, ebben a járásban több a gond, mint másutt. Ám hozzáteszi: „Mégis halad előre a fejlődés itt is, de sokat kell fáradozni érte. Enyhíti azonban a fáradalmakat és növeli az eredmények fölött érezhető jóérzést, hogy szép ez a járás. A Nagy-Duna és a Kis-Duna partjai, erdői, ültetvényei, műemlékei és új létesítményei, földjükhöz ragaszkodó lakosai és az itt új hazát lelt bevándoroltak, magyarok és más nemzetiségűek,, idősek és fiatalok együtt szép és vonzó országrészt testesítenek meg”. | Mi a haza? “ összefoglaló !----------------- címmel néhány ol yan írás is szerepel a kötetben, amely Erdei Ferenc életében nem jelent meg. Most nem kis megillető- déssel olvashatjuk például a Lírai földrajz című vallomását, de éppígy a Hajónapló, a Korszerűen a magyarságról, A tiszai rét. és a Gyermekeim szülfőldje: Budapest címűeket. Külön kötetet tervezett Hazám címmel. E töredékeket olvasva is újból meggyőződhetünk, hogy Erdei Ferenc az egyetemes magyarságban, a népben és országban gondolkodott. Nem egy osztálynak, — bár a parasztságból indult el — hanem az egész népnek, a dolgozó népnek volt szószólója. Ezt fejezte ki írásaiban, előadásaiban. S erről egy 1967-ben. a hetvenéves Veres Pétert köszöntő írásában meg is vallotta: „Én magam Veres Péter nemzeti gondjait értettem meg a legnehezebben. Ma viszont nagyon is tisztelem. Nemcsak Veres Péter nem tud ezek felett napirendre térni, hanem a történelem sem.” Ezért is foglalkoztatta oly behatóan a haza gondolata, amelyről e töredékek is tanúskodnak. Sőt maga az egész kötet is, amelyet most kézbe vehetünk. A teljességre törekvő Erdei Ferencet mutatják be. Gáli Sándor I
