Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-03 / 102. szám

1978. MÄJÜS 5., SZERDA Tízezrek emlékezetes demonstrációja Pest megyében r Elen a járműjavítósok (Folytatás a 3. oldalról.) Korán reggel gyülekeztek már Dunakeszi lakosai mun­kahelyük előtt, hogy a város történetében másodízben részt- vegyenek az ünnepi felvonu­láson. Fél tízkor Rónai Árpád, a városi pártbizottság első tit­kára köszöntötte a megjelent vendégeket, soraikban Barát Endre országgyűlési képvise­lőt, a Pest megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét. A menet élén a MÁV Jár­műjavító dolgozói haladtak. Nyomukban zászlókat, május­fákat lengetve a Mechanikai Labor, a Gyümölcs- és Főze­lékkonzervgyár, a Házgyár, a Hűtőház és a Tanácsi Költség- vetési Üzem dolgozói. Transz­parenseik a vállalati közössé­gek eredményeit hirdették. A sort az iskolások zárták. A felvonuláson külön kö­szöntötték a munkában, a po­litikai és társadalmi munkában kiemelkedő . teljesítményt nyújtó brigádokat, így a Jár­műjavító Juhász Gyula szo­cialista ifjúsági brigádját, ame­lyet az Állami Ifjúsági Bizott­ság nívódíjjal tüntetett ki. A mintegy négyezer főnyi ünneplő közönség május else­jei programja a Magyar Ló­verseny Vállalat pályáján folytatódott, ahol vidám ma­jálison neves színművészek szórakoztatták a közönséget. Délután kezdődött az utcabál. A Vastaps együttes zenéjétől hangos városban késő délutá­nig ropták a táncot. Vígalom a Pap-szigeten A szokatlanul későn betop­panó tavasz miatt hirtelen éb­redt téli álmából a Pap-sziget. Még a nagy sétákat kedvelők is csak elvétve merészkedtek ki eddig a vén fák közé, an­nál nagyobb volt a nyüpgás május elsején. Jöttek a Szent­endre városiak, gyerekek és felnőttek, léggömbökkel, zász­lóikkal, a munka ünnepét kö­szöntem. A díszemélvényen foglalt helyet Arató András, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának titkára és Gölön­csér Dánielné, a Szakszerveze­tek Pest megyei Tanácsának titkára is. A felvonuláson a város la­kói, a helyi üzemek dolgozói, vagy kétezren vettek részt. A nap folyamán azonban több mint .10 ezren látogattak el a Pap-szigetre. Érdekes színfolt­ja volt a majálisnak, a mat­rózruhás -víziúttörők és a tá­nyérsapkás közlekedésiek be­mutatkozása, csinosak voltak a fehér kötényt, főkötőt viselő vöröskor esztes-lányok. Elismerést érdemelt a Pest megyei Vendéglátói pari 'Válla­lat az alapos felkészülésért, azért, hogy senki nem maradt étien szomjan. Üdítőkről, sör­ről, pogácsáról és édes süte­ményekről, jégkrémről is gon­doskodtak. Ezúttal a gyalogo­sok sem szidták a járműveze­tőket, s azok sem a gyalogo­sokat, pedig a szigeten csak lépésben lehetett haladni. A port kivételesen nem az au­tók verték fel, hanem a ke­rékpárosok, akik a küllők kö­zött színes krepp-papír csíko­kat fűztek át, ünneplőbe öltöz­tetve a biciklit is. Tudósftottak: Bedö Ildikó, Cziboi Valéria, Hegyi Iván, Kalocsai Ildikó, Kovái Iván és Virág Ferenc. Kiváló a Szikra Lapnyomda A lapunkat is előállító Szik­ra Lapnyomda dolgozói vasár­nap délután a Politikai Fő­iskola dísztermében ünnepel­ték; a nyomda az idén ismét elnyerte a Kiváló Vállalat cí­met. A kitüntetést Szőlősi Er­nő, a Nyomda-, Papíripar és Sajtó Dolgozói Szákszervezeté­nek elnöke adta át Roder Im­re igazgatónak. Az ünnepségen részt vett Szatmári András, az MSZMP Központi Bizottsága pártgaz- dasági osztályának helyettes vezetője, valamint Csöndes Zoltán, a Szikra Lapnyomda vezérigazgatói a. A nyomda kiváló munkáját nemcsak a vasárnap átvett kitüntetés fémjelzi, hanem az is, hogy a politikai könyvek előállításában résztvevő nyom­dák közti versenyben elnyerték a harmadik díjat, illetve, hogy a tankönyvkészítők közötti versenyben is sikerrel szere­peltek. A Szikra Lapnyomda tavalyi eredményeiről Roder Imre szólt ünnepi beszédében. El­mondta, hogy a vállalat ter­melési értéke 9,2 százalékkal nőtt, ami azért figyelemre mél­tó, eredmény, mert a terméke­ket jórészt elavult, erősen el­használódott gépparkkal kel­lett előállítani. Ez a gond azonban az új ofszet nyomó­üzem létrehozásával hama­rosan megoldódik. A vállalati sikerek egyik fő forrása a szocialista brigádok közötti munkaverseny ered­ményessége volt. A vasárnapi ünnepségen a munkában élenjáró Mező Imre brigád dolgozói átvehették a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést, a Gagarin öntöbrigád pedig a Vállalat Kiváló Brigádja cí­met nyerte el. W. G, Nyolcvannyolcan tizenkétezernek Lakóház, iskola, óvoda, kór­ház, a megye szinte vala­mennyi közintézménye, vízve­zeték- és csatornahálózat, szennyvíztisztító telep épül a Pest megyei Beruházási Vál­lalat közreműködésével. Időn­ként különleges, az építészek számára csemegének számító feladatot is kapnak, mint a napokban, hogy bővítsék a szentendrei Kovács Margit Múzeumdt. A jelenlegi ötéves tervidő­szakban 12 ezer OTP értéke- sítésű örök- és tanácsi lakás építésének beruházását készí­tik elő, a lakások közül az év végéig átadásra kerül a hat­ezredik. A vállalatnak mind­össze 88 dolgozója van, tevé­kenysége mégis sokrétű, egy időben körülbelül 12 ezer em­bernek szabnak feladatokat Általuk évente 3 milliárd fo­rint új értéket hoznak létre. Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter — az Építők Szakszervezetének elnökségé­vel egyetértésben dicséretben részesítette a vállalatot. Az ün­nep alkalmából a megyeháza dísztermében tartott ünnepsé­gen a beruházások gondos elő­készítésével kiérdemelt minisz­teri dicséretet Császár Ferenc, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese nyújtotta át Jankó Zoltán igazgatónak. Az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának üdvözletét Papp Ist­ván, a pártbizottság munkatár­sa tolmácsolta. Ez alkalommal adták át az építőipar kiváló dolgozója kitüntetést Csizma- rek József osztályvezetőnek. A vállalat további hat dolgo­zója a vállalat kiváló dolgo­zója kitüntetést érdemelte ki munkájával. Cz. V. Lantos Rezső emlékhangverseny A közelmúltban volt egy éve annak, hogy tragikus körülmé­nyek között elhunyt Lantos Rezső Liszt-díjas karnagy. Nevével gyakran találkoz­tunk Pest megyében is. Az Ál­lami Népi Együttes Ecseri la­kodalmas című műsorát vezé­nyelte Cegléden, Gödöllőn, Vá­cott. A KISZ Művészegyüttes általa alapított Központi Kó­rusában váci, monori, érdi ta­gok is énekeltek. A neves kó­rusvezető pályafutása együtt kezdődött Makiári József Liszt-díjas karnagyéval, s többször szerepelt együtt rá­dióban, televízióban, kórus- versenyeken a Vox Humana, s a fővárosi énekkar. A Zeneművészeti Főiskola nagytermében a Lantos Rezső emlékhangversenyen Lukin László tanár a barát és kor­társ feledhetetlen alakját idéz­te fel megnyitóbeszédében. A kétrészes műsort Lantos Re- zsőné, Gerenday Agnes, H. Pa­taki Judit és Strausz Kálmán vezényelte. Monteverdi-, Ma- renzio-, Thompson-művek mellett elhangzottak a magyar alkotások, Bartók, Kodály, Bárdos Lajos szerzeményei. Itt mutatták be Szokolay Sándor: A zengő csuda-erdő balladája című új művét. Hatékonyabb nevelés — anyanyelven A NEMZETISÉGI PEDAGÓGUSOK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA A nemzetiségi oktatás fej­lődésének fontos szakaszához érkezett. A fejlett szocialista társadalom építésének folya­matában megteremtettük az anyagi lehetőségeit annak, hogy a nemzetiségi művelő­désügy — ezen beiül a nem­zetiségi iskola — mind ered­ményesebben töltse be szere­pét — mondotta a nemzeti­ségi pedagógusok I. őrs ságos konferenciájának ke.,di meg­nyitóján Gosztonyi János ok­tatási államtitkár. A kétnapos konferencia az Oktatási Mi­nisztérium, a nemzetiségi szö­vetségek, az Országos Pedagó­giai Intézet és a Magyar Pe­dagógiai Társaság rendezésé­ben kezdődött meg az Orszá­gos Pedagógiai Intézetben, a délszláv, a német, a román és a csehszlovák nemzetiségi is­kolák 210 pedagógusának rész­vételével Pest megyét 16 szakfelügyelő, tanár, illetve óvónő képviseli a konferen­cián, köztük Belos Péter, a megye szerb-horvát nyelvi vezető szakfelügyelője, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének el­nöke. — Az a célunk — hangsú­lyozta az államtitkár —, hogy közvetlenül az érintettekkel, a mindennapi iskolai gyakor­lat szakembereivel összegez­zük az eredményeket s hatá­rozzuk meg az elkövetkező évek feladatait Az utóbbi években jelentősen nö­vekedtek a nemzetiségi okta­tás iránti igények, számotte­vően nőtt a nemzetiségi in­tézményekbe járó tanulók, a nemzetiségi iskoláik száma, több a pedagógus is. Döntő fontosságú, hogy az elkövet­kező évek hatékonyabb világ­nézeti, erkölcsi, politikai ne­velésének komplex folyamatá­ban és annak szerves része­ként növekedjék az anyanyelv szerepe, eredményesebbé vál­jék az anyanyelvi kultúra és hagyományok megszerettetése, megbecsülése, az egészséges nemzetiségi öntudatra neve­lés. Stark Ferenc, a nemzetiségi oktatási bizottság titkára a megnyitót követő előadásában egyebek között elmondotta, hogy megnő az országos és te­rületi beiskolázású intézmé­nyek, a gimnáziumok és a hozzájuk kapcsolódó diákott­honok, kollégiumok szerepe is; Az Oktatási Minisztérium ezek beruházási fedezetét a következő ötéves tervidőszak­tól saját költségvetésében ter­vezi meg. Felhívta a figyelmet a nem­zetiségi oktatási bizottság tit— KIÁLLÍTÁSOK A NEMZETI GALÉRIÁBAN Ifjú alkotók a VTT tiszteletére PEST MEGYEI RÉSZVEVŐK - MEGEMLÉKEZÉS REISSMANN KÁROLY MIKSÁRÓL - LÁSZLÓ PÉTER SZOBRAI- A Magyar Nemzeti Galériá. E ban a VIT pályázati anyaga E május 2b-ig, Reissmann Károly = Miksa festményei június vé­- géig tekinthetők meg. A KISZ Központi Bizottsága, a Művészeti Alap, a Népműve­lési Intézet és az Iparművésze­ti Vállalat közös pályázatot írt. ki az idei kubai, XI. világifjú­sági találkozó alkalmából; fiatal képző- és iparművészek, fotográfusok, népművészek ré­szére. Ez újabb alkalmat jelent az erőpróbán alapuló sereg­szemlére. A pályázat azt kérte, hogy a béke, a barátság, a nemzet­közi szolidaritás összetartozó eszméjét fejezzék ki az ifjú al­kotók meggyőződésük és saját képi eszközeik jegyében. Így a társadalmi elkötelezettség és az alkotói szabadság jegyében születtek fényképek építőtábo­rainkról, szakmunkás tanu­lókról, acélöntésről, munkás- hétköznapjainkról. Természe­tesen ez a valóságtükröző köz­vetlenség a népművészetben és lakáskultúrában, az iparmű­vészet ágazataiban áttételesen jelentkezett azzal a törekvés­sel, hogy az esztétikum töme­gesen elterjedjen. Ilyen meg­fontolás alapján készült a sok kékfestő szalvéta, agyagsíp, nyaklánc, csengő, sallang, ta­risznya, kerámiakészlet, hogy még szebb legyen, lehessen otthonunk. A képzőművészeti anyag ez­úttal festményekre és grafiká­ra korlátozódott, de ebben a műfajban szellemes és igényes variációkat láthattunk. Első­sorban Bráda Tibor, Duscha- nek János, Dienes Gábor és Mészáros Géza révén. Ez utób­bi Rembrandt inspirációja esz­meileg és formailag is kifogás­talan montázs. A Pest megyei alkotók közül örömmel fedeztük fel a ceglé­di Apáti-Tóth Sándor fotóit, a sződligeti Szüts Miklós egyre érzékenyebb grafikáit, a szent­endrei Wahorn András és Zámbó István meghökkentő rajzait. Fokozott figyelem kí­séri a Vácott alkotó Hídvégi Valéria pompás gobelinjét, aki most is tanúbizonyságát adta festői érettségének és szakmai komolyságának. Hiányoznak a szobrászok, vajon miért? Ez a hiány nem egészen érthető. Bulgáriai ihletések A turizmussal párhuzamosan megnőtt festőink, szobrászaink világjárása, ök szellemi valu­tával, művekkel tértek haza évek során Bulgáriából is. Ez a munkabeszámoló mai képző- művészetünk balkáni fejezete, annak jele, hogy vizuális kul­túránk forráshatárai bővülnek. Számba vehettük Gerzson Pál, Csik István, Vecsési Sándor, Patay László, Gyurcsek Fe­renc, Váró Márton alkotásait, akik Ráckevére, Dömsödre, Vácra, Szentendrére visszaér­kezve, bolgár tájaik látomásos megismerésével növelhetik művészetük horizontját Csak az a kár, hogy nincs katalógus, pedig ez fontos dokumentum­ként fennmaradhatna az utó­kor számára. Világjárásban fogant alkotások Üjra és újra elcsodálkozunk azon, hogy Csontváry milyen megszállottsággal kereste fel Taorminát, Baalbeket, Kairót, a Tátrát és a Hortobágyot, kép­termő forrásait. Ez a csodálko­zásunk nem szűnik, de ott vá­lik pontosabbá, amikor rájö­vünk; ez a világvándorlás a századforduló korjelensége volt. Reissmann Károly Miksa is orientalista. Csontváryhoz hasonlóan az. Festői térképe Csobánkától, Zsámbélctól, Visegrádtól, pilisi tájtól Firen­zéig, Nílusig, a gizehi pirami­sokig terjed, és adott a csatla­kozási pontja Csontváryhoz is Taorminája révén. Nagy uta­zása mellett volt és maradt energiája arra, hogy hallatlan precíz rajztudásával részt ve­gyen az Országház, az Ipar- művészeti Múzeum és a volt Kúria díszítőfestő munkájá­ban. Németnek született 1856- ban Neustadtban, s magyar festőként halt meg 1917-ben Budapesten. Sok száz képe és negyvenhét vázlatkönyvben rejtőző ötezer rajza maradt fenn; jelentős életmű, mely tu­dományos elemzést kíván. Jubiláló szobrász A Műhely sorozatban kö­szönti a Nemzeti Galéria a jubiláló, hatvanéves László Pé­ter szobrászi munkásságát, aki­nek eddigi tevékenysége elke­rülte a mélypontokat, ahogy Tóth Antal állapítja meg a be­vezetőben. Fegyelem, alaposság jellem­zi. Kitűnőek Nagy Lajosról és Ilku Pálról mintázott portréi, s az a síremlékterv, melyet Gőzön Gyula emlékére készí­tett. Losonci Miklós kára arra, hogy társadalmi, gazdasági életünk sok területe igényel nyelveket tudó szak­embereket, s ennek az igény­nek a kielégítésében az eddi­ginél lényegesen nagyobb sze­repet tölthetniének be a nem­zetiségi iskolák. A nemzetiségi anyanyelvű nevelés-oktatás tartalmi fej­lesztésének irányelveit Hla- vács József, az Országos Pe­dagógiai Intézet nemzetiségi osztályának vezetője vázolta A nemzetiségi nyelvet tan­tárgyként oktató iskolák 1., 2. osztályaiban az új tantervek fokozatos bevezetése a múlt év szeptemberében megkezdő­dött. Elkészült 'a nemzetiségi nevelő-oktató munka sajátos­ságait meghatározó alapelvek tervezete a nemzetiségi taní­tási nyelvű általános iskolák és gimnáziumok, valamint az óvónői szakközépiskolák nem­zetiségi tanulócsoportjai szá­mára. Ennek alapján -megkez­dődött a tantervek kidolgozása is. Ma a diákok az iskolákba nagyon eltérő nyelvtudással érkeznek. A különbségek ki- egyenlítésében nagy szerepe van az óvodának, ezért arra kell törekedni, hogy minden olyan településen, ahol az is­kolában nemzetiségi nyelvok­tatás folyik, legyen nyelvi fog­lalkozás az óvodában is. Meg­van a lehetőség ama is, hogy az iskola-előkészítőkbe járó kisgyerekek nemzetiségi nyel­vi előkészítést is kapjanak. Mándics Mihály, a Magyar- országi Délszlávok Demokra­tikus Szövetségének főtitkára a nemzeti szövetségek nevé­ben üdvözölte az országos kon­ferenciát. A Pest megyei nemzetiségi pedagógusok ma szerdán a négy anyanyelvi szekció közül háromnak — a szlovák, né­met és délszláv nyelvűnek — munkájában vesznek részt. TV-FIGYELÓ Zöldség. Alig két nappal dr. Romany Pál mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter tv-beii nyilatkozata után, a vasárnap esti Hét is szóba hoz­ta a zöldségellátás helyzetét, mégpedig olymódon, hogy ösz- szefoglalóját a Megkérdeztük a minisztert című péntek esti adására alapozta. Dicséretes ez a gyorsaság, s ez a következetesség: így le­hetett tüstént látni is azt, ami. röl szó esett abban az igen- igen érdekes és tanulságos bő félórában. Az 1977-es esztendőt meg a mostani év elejét hasonlította össze ebben a riportban Lévai Ferenc, a Galgamenti Tsz el­nöke is. A náluk mérhető kü­lönbség? Az a 17 hektár, amennyivel kisebb területen termesztenék most zöldségfé­lét. A bő 800 hektáros táblák­hoz mérten nem nagy ez a csökkenés, ám — jelképes: azt mutatja, hogy tavaly egy kissé túlterveztek, hiszen a gyöikérfélékből még most is van némi tartalék. Az említetteken túl még egy jó hírt hallhattuk a Galgamen­ti Tsz-ből — eszerint az idei zöldségtermésükre szinte az utolsó kilókig szerződést kö­töttek —; no meg egy kevés­bé jó jóslatot is, amely szerint csökkenés helyett inkább nö­vekedni fognak a zöldségárak. Ez utóbbi jelenség oka: a ter­mesztésben alkalmazott tech­nika drágulása. E bejelentést ugyan nem valami jókedvvel nyugtázhat­tuk. ám a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, nak azt a törekvését, hogy a zöldségidény széthúzható, és szét is húzandó — annál na­gyobb örömmel vettük tudo­másul. A legfelsőbb állam- igazgatási szerv főkertésze tett erre határozott javasla­tot, mondván: időzített, prog­ramozott terv kell, amely rög­zíti, hogy kik, hol, s mikor kötelesek ellátni a piacokat. Amilyen örvendetes ez a kez­deményezés, meghirdetését olyan szívesen hallottuk. Szórakozás, a kettős — a szabad szombatosok számára hármas — ünnepen a tv több ízben tett kísérletet, arra, hogy az előfizetők kedvébe járjon. Szórakoztassa őket — mint mondani szokás. Az egyik ilyen célzatú vállalkozása szombaton este került a kép­ernyőre, amikor a Vidám Szín­pad együk, szériákban futó da. rabját, a Rejtő Jenő (P. Ho­ward) által írott, majd Ung­vári Tamás által átírott, Aki mer, az nyer... című zenés mesét közvetítette. ízlés és hangulat dolga, hogy ki min vidámodük, de nem tévedünk talán, ha úgy véljük: inkább az újságjukért nyúltak, mint­sem, hogy ezt a butuska ját­szadozást figyeljék egynéme­lyek. A vasárnap délutáni útjára indított Kabos Gyula-sorozat nyitódarabja viszont annál in­kább a dobozgazdák kedvében járt! A legelső — ha nem a legjobb — magyar hangosfilm- vígjátékot, a Hyppolit, a lakájt vetítették ekkor, s ha másod­szor, ha ötödször, vagy ha ti­zedszer is láttuk, még mindig kacagásra késztethetett ben­nünket egy-egy eleddig kevés­bé méltányolt poén avagy gri­masz. A kissé borongós májusi ün­nep estéjén a Májusfa című összeállítás pergett le a sű­rűbb, ritkább ködökbe burko­lózó szemek előtt, őszintér szólva, nem díszítették tú azokat az amúgy is soványk; műsorágakat. Amiket rájuk a" gattak, már rendre ismertii korábbról, színpadról, avar innen, onnan; régebbről, mé éppen a Fővárosi Nagycirkus porondjáról. Röviden minő­sítve: a Májusfa — konzervil latokat árasztott. Dobozol. számokból pedig aligha lehe olyasmit a néző elé tárni, ami. tői amúgy, igazán, majálisos hangulatba ringathatná magát. Bárha egy évbén csak egyet­len egyszer, május elsején este ismét megpróbálkoznának egy élő adással, amelynek szerke­zete, ha itt, ott meg is döc- cen, de amelyben a nézőt és a közreműködőt nem távolíta- nák el a filmszalagok és más egyéb rögzítő tekercsek. Az a Májusfa lenne igazán erős ágú, szalag- és virágdíszes má­jusfa ... Akácz László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom