Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-03 / 102. szám
1978. MÁJUS 3., SZERDA v/Äfrifi Hat terem a kicsinyeknek Tápiószelén elkészült az új óvoda, melyben 300 személyes konyha, ebédlő és hat foglalkoztató terem is helyet kapott. Halmágyi Péter felvétele" Agrokémiai telepek Veszteségeket okoz a műtrágya szakszerűtlen tárolása, a kiesés elérheti a 20 százalékot — csökkentésére országszerte korszerű tárházak épülnek. A program során körzeti agrokémiai központokat alakítanak ki, ezekben jut hely a műtrágyának is. Az idei tavaszon már 6 telep működik az országban, valamennyihez korszerűen gépesített vegyszertárolók tartoznak. 1978-ban további 16 épületet adnak át. Minderre azért van szükség, mert az ipar és a kereskedelem a műtrágyának csak elenyésző részét tudja helyben tartani. A távlati terv szerint várhatóan 180—200 agrokémiai telepre lesz szükség az országban. Növekvő termelési kedv Tervek a tápellátás javítására Alsónémediben Az utóbbi években, meginö- vekedett a háztáji árutermelés szerepe a közelilátásbain. A termelés szervezéséből, összehangolásából kiveszik a részüket a községi tanácsok is. A rájuk rótt kötelezettségek teljesítése azt a célt szolgálja, hogy a termelési és állattartási kedv növekedjen, s minél több termék kerüljön ki a háztáji gazdaságokból Mit tesznek az ügyért Alsónémediben'! Erről beszélgettünk Gasparvk Pállal, a községi tanács elnökével. Háromszor annyi sertés Alsónémeddinek 5200 lakosa van; a csalódok kétharmada foglalkozik állattartással. Itt ■működik a dabasi járás egyetlen olyan szakszövetkezete, a Közös út, amelynek fő tevékenysége az állattenyésztés, ezen belül a tejtermelés és a sertéshízlalás. A növénytermesztés háttérbe szorul A háztáji gazdaságokban fordított a helyzet A gazdák főként zöldségféléket termelnek, újburgonyá't, karfiolt, káposztát, ez azonban “ nem; jelCBitr azt, hogy az állattenyésztés szerepe elhanyagolható. Tavaly 524 szarvasmarhát és 500 lovat tartottak a háztáji istállókban, s míg 1975-ben 2930, tavaly már 4500 sertést értékesítettek. Erre az évre 5500 sertés hizlalására kötöttek szerződést. A sertéshizlalás tehát három év alatt a háromszorosára nőtt, s ez arról tanúskodik, hogy előnyös a gazdák számára. Tavaly a szövetkezet közvetítésével lebonyolított felvásárlás során 855 darab szarvasmarháért 6 millió 370 ezer, a 4276 sertésért pedig csaknem 13 és fél millió forintot, fizettek ki. A szarvasmarha tartáshoz Sokozott érdek fűződik a ház_ táji gazdaságokban. Kedvező az állami támogatás korszerűsített rendszere; az egyéni állattartók és a kisegítő gazdaságok a tulajdonukban lévő tehenek után évente vissza nem térítendő állami támogatást kapnák, amit a helyi tanácsnál igényelhetnek. Az első tehén után az eddigi 1500 forint helyett 25O0_at kapnak, a második és minden további tehén tartásáért a korábbi háromezer helyett ötezer forint jár. A tehéntartási kedvet a helyi adottságokat felhasználva is táplálják Alsónémediben. Az országban az elsők között alakult meg itt a tejtermelők klubja, amely igen hasznosnak bizonyult. A háztájiból kapott tej mennyisége folyamatosan növekszik. Különösen mióta megnyílt a községben a Kö- zépmagyarorszáigi Tejipari Vállalat tejfeldolgozó telepének begyűjtő állomása. Ugyancsak nagy ösztönzést jelent a tej termelési „házi” verseny, amelybe a község gazdái közül minidig sokan beneveznek és «előkelő helyezéseket énnek eL A versenyben élenjárókat a helyi Közös út szakszövetkezet külön is díjazza, a tavalyi első díj egy bikaborjú volt. Indokolt közbelépés A gazdák földje a szakszövetkezetben van, de öt-nyolc holdon maguk gazdálkodnak. Takarmány is kikerül ezekről a földekről, de ebből korántsem önellátóak. A zöld- és szemestakarmány egy részét a szakszövetkezettől kapják, a táptakarmány-ellátásra az Ócsa és Vidéke Áfész hivatott. A takarmányellátás azonban nem kielégítő a községben, s a tanács a közelmúltban úgy ítélte meg, hogy a forgalmazás jávítása érdekében közbe kell lépnie. A végrehajtó bizottság nemrégiben megbeszélésre hívta ösz- sze a szakszövetkezet és az Áfész vezetőit, hogy közös cselekvésben állapodjanak meg, mert nem közömbös, hogy a község mennyi húst ad a népgazdaságnak. Évente 35—40 vagon malátát igényelnének a gazdák, de 1978_ra csak húsz vagonnal kapnak. Ezért más takarmányok beszerzéséről is gondoskodni kell. A megbeszélésen megállapodás született arról, hogy az Áfész a jövőben javít a tápellátáson, a szállításban a | szakszövetkezet siet az Áfész segítségére, a nagyobb meny- nyiségeket pedig a tagoknak díjtalanul házhoz viszik. Abban is megállapodtak, hogy ha így nem sikerül jelentős mértékben előbbre lépni, akkor jövőre teljes egészében a szakszövetkezet veszi kézbe a beszerzést és elosztást. Szükség szerint Az Áfész képviselője ígéretet .tett arra,’hogy az ' idén fokozottabban ellenőrzik a tápbolt munkáját. Szükség is lesz erre, mert sok a panasz az üzletre. A tanács dolgozói egy napon — hivatalos minőségben — egy csokor panasz birtokában felkeresték a boltot, hogy ellenőrizzék a munkát, de az üzletet zárva találták — szabadságolás miatt. Ügy gondolják, meg kell tenni mindent azért, hogy a rossz tápellátás el ne vegye a gazdák állattartási kedvét. A végrehajtó bizottság határozati javaslatában leszögezte; a szakigazgatási szerv folyamatosan kísérje figyelemmel a háztáji állattartás és a tápellátás helyzetét. H. E. Emlékidéző délután H ogy elszaladt ez a két évtized! Pedig mintha tegnap lett volna, amikor először kaptattam fel erre a Duna-kanyari domboldalra, pontosan ezen a napon, május elsején. Űj volt itt minden, a táj, az emberek, a szokások, s még a levegő is. Csak úgy szikrázott a napfény, s szinte nyárias, forró levegő remegett a táj felett Délelőtt a felvonulásban gyönyörködtünk, az iskolás gyermekek szivárványszínbe öltöztették a kerékpárjaikat, a sportolók melegítőben vonultak, a gyépgyáriak meg a szövetkezetiek egymáshoz igazították lépteiket az induló dallamára. S mikor az ünnepi megemlékezés véget ért, öre- gek-ifjak fölkerekedtek, föl a Fehér-hegyre, egészen a fenyvesig, ki a tisztásra; május elsejei vidám délutánra. Most is arrafelé tart a család. A két évtized a falun, meg a felfelé vezető úton is sokat szépített: annyi az új ház, a szép porta, hogy szinte összeszámolni is nehéz. Mi meg, a gyarapodást is beleszámítva kicsit megfáradtunk, a lépéseink már komótosabbak, néha meg-megpihenünk, de ugyanoda tartunk. Visszük a kosarakat, bennük fcz elemózsiát, a demizsont egy kis hazai borral, s valaki mindig megjegyzi a nehéz teher láttán: szegények vagyunk, de jól élünk. És ezt valamennyien tréfára vesz- szük. Pedig milyen szegények is voltunk! Hogy ez nem május elsejei téma? Már miért ne lenne az?! A hétköznapi jólét ünnepen juttatja eszünkbe a régi nincstelenséget. Május. Gyöngyvirág-hónap. Szól a dal az erdei tisztáson; fiúk fociznak a lányokkal egy csapatban, gyönyörű gyerekek hengergőznek a tavaszillatú fűben, s a napnak mutatják arcukat az asszonyok, poharak csengenek a sátrak előtt. Tömény békesség, játékcsaták — május elseje. Szedjünk hát gyöngyvirágot. A fiatalok sietve csörtetnek a fenyvesben. Hangoskodnak, egymás elől rabolják el a fehér, illatos harangú virágszálakat. Az öregek meg csak a mozgásért, a jó levegőért tartanak velük. És ahogy lábuk alatt pattan a száraz gally, a korhadt faág, szinte monoton egyhangúsággal mondogatják: — Mennyi jó gyújtós, menynyi jó tűzifa. Milyen jó volna télire. Gondolataik nem a mában járnak, hanem a harminc év előtti múltban. Amikor még kora hajnalban vagy esténként lopva jártak fel a fenyvesbe, hogy egy hátravalót hazacipeljenek. Minek is kéne ma, az olajkályhába, a központi fűtéshez úgyse használhatnák. Mégis csak mondják, mondják: Milyen jó száraz fa... Visszük a piciny csokor gyöngyvirágot, hajlongunk száláért, más öröm ez, mintha öt forintért megvesszük a kényelmet. A sátor előtt megszólít R. Jancsi. Sok rokona él itt a Fehér-hegyen. Dolgos cigányok, bejárnak szinte valamennyien Pestre, gyárakba. Borra invitál. Nézzük együtt a vidám kavalkádot, a szüntelenül mozgó, élénk seregletet. Pihennek, esznek, isznak, kártyáznak, labdáznak, énekelnek. — De szegények voltunk — mondja váratlanul. — Ezt éppen most mondod, miről jutott eszedbe? — Én is idejártam fáért, mint a sógorod, a feleséged. És milyen éhesek tudtunk mi lenni! Ballagunk hazafelé. Egymásba karolunk, tréfálkozunk, s fölváltva emlegetjük, milyen szép volt a délután. Jövőre is feljövünk a hegyre, majd korábban indulunk, komótosan lépünk. Az este ráhajlik a Dunára. Holnap reggel újra dolgozni fogunk. Baumann László KISZ-KÜLDÖTTGYŰLÉSEK PEST MEGYÉBEN Befejeződtek Pest megyében a járási és városi KISZ- bizottságok küldöttgyűlései. Szombaton a budai és a nagykátai járás, valamint Dunakeszi város KISZ-eseinek küldöttgyűlésén jártunk. Mindhárom helyszínen felelősségteljesen értékelték a korábbi időszak mozgalmi munkáját, s meghatározták a soron következő feladatokat. Erről számolunk be most következő tudósításainkban. Dunakeszi VIT-park - júliusra Szombat délután a dunakeszi József Attila Művelődési Házban kezdődött a város KISZ-fiataljainak küldöttgyűlése, amelyen megjelent Rónai Árpád, a dunakeszi városi pártbizottság első titkára, Gelencsér Arpádné dr., az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Lábai László Pest megyei úttörőelnök is. A város 1142 KISZ- tagját 110 küldött képviselte. Paitel Klára, a városi KISZ- bizottság titkára beszámolójában elmondta: öntevékenyen, önálló kezdeményezésekkel, a KISZ IX. kongresszusának programjának szellemében dolgoztak a fiatalok. Tavaly áprilisban a MÁV Dunakeszi Járműjavító Juhász Gyula szocialista brigádja az Állami Ifjúsági Bizottság nívódíját vette át. A fiatalok védnökséget vállaltak a szalagrendszerű javítási rendszer fölött, s kiváló eredményt értek el a Dolgozz hibátlanul munka- rendszerben. A dunakeszi FMKT, Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa tavaly dolgozta ki és készítette azt a tervrajzot, amelynek alapján a KISZ-alapszervezetek társadalmi összefogással építik meg az idén júliusig a VIT-parkot. A régi pártház épületének átalakítási tervrajzait is a városi FMKT készítette eL Jól szerepeltek a tavaly tavasszal megrendezett országos szakmunkástanuló versenyen a 201-es Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói, vasúti járműszerelő szakmában második és harmadik, esztergályos szakmában ötödik helyezést értek el. November- "bén . fiatal szakmunkások számára ictváló 'ifjú ' szakmunkás versenyt rendezett a városi KISZ-bizottság, amelynek lebonyolításában nagy részt vállaltak az intézet tanárai. A versenyt üzemi szinten a Mechanikai Labor két alkalommal, a Járműjavító Üzem négyszer rendezte meg. Az elmúlt küldöttgyűlésen a fiatalok az újonnan várossá alakult Dunakeszi várospolitikai céljainak fontosságát átérezve személyenként 15 óra társadalmi munkát vállaltak. Sportpályát építettek, részt vettek a tésztagyár építésében, parkosítást, hulladékgyűjtést szerveztek. A középiskolás fiatalok építőtáborban dolgoztak, vitaköröket, szakköröket, Ki- lián-köröket alakítottak. Hozzászólásában Gelencsér Árpádné dr., a városi és a megyei ifjúsági mozgalom útjáról beszélt. Szerencsés Sándor, a Mechanikai Laboratórium dolgozója a dunakeszi városi tanácsnál megalakult társadalmi ünnepeket szervező iroda tevékenységét ismertette. Lábai László a fiatalok társadalmi munkáját értékelte. Sik Gábor konzervgyári munkás, Ács Ferenc, a Járműjavító dolgozója, Juhász Ilona, a Mechanikai Laboratórium dolgozója, Hankovics András, a hármas számú általános iskola és gimnázium diákja, Piszár Attila, a 201-es Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulója alapszervezetük munkájáról beszéltek. Rónai Árpád, a városi pártbizottság első titkára elismeréssel szólt arról az önzetlen segítőkészségről, amellyel a fiatalok hozzájárultak Dunakeszi vár rossá fejlődéséhez, A küldöttgyűlésen megválasztották a városi KISZ-bi- zottság tizenhárom, a pénzügyi ellenőrző bizottság hét tagját s hét megyei küldöttet a KISZ megyei küldöttgyűlésére. Dunakeszi város KISZ- bizottságának titkára újra, Paitel Klára lett P. Z. Budai járás Százötvenezer óra a lakóhelyért A budai járás több mint hatezer ifjú kommunistájának százötven küldötte az MGM diósdi gyárában értékelte az elmúlt két esztendő mozgalmi mulhlkáját, s meghatározta a soron következő feladatokat. A helyszín megválasztását az in_ dokolta, hogy a járás KISZ- fiaitaljai nemrégiben védnökséget vállaltak a diósdi nagyüzem rekonstrukciója felett. Az eseményen megjelent Krasznai Lajos, az MSZMP budai járási bizottságának első titkára, dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Köllner Ferenc, a budai járási hivatal elnöke és Macz- kó József, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára. Gáspár András, a KISZ budai járási bizottságának titkára beszámolójában hangsúlyozta: a budai járás 259 aíapszer- vezetében dolgozó ifjúkommunisták politikai-ideológiai felkészültsége növekedett. A fiatalok megértették; legfontoNagykátai járás Hozzájárultak a fejlődéshez A nagykátai járás csaknem » 1800 KISZ-tagját képviselő 105 küldött, valamint a meghívott | vendégek — közöttük Pataki Márton, az MSZMP járási Bizottságának első titkára, Nagy Sándorné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese, Fiel Marianna, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, Keszi József, a nagykátai járási hivatal elnöke, valamint a járás településeinek párt-, állami és tömegszervezeti vezetői — Nagykátára az MSZMP járási Bizottsága tanácstermébe érkeztek szombaton küldöttgyűlésre. Kovács János, a KISZ járási bizottságának titkára számolt be egyebek között arról, hogy évről-évre tartalmasabb és színvonalasabb, a KISZ-tagok gazdasági, politikai, kulturális és sportélete a járásban. Az elmúlt két év alatt 24-ről 37-re emelkedett az ifjúsági brigádok száma. A társadalmi munkában is élenjárnak a KISZ-tagok: 62 ezer órányi hasznos segítséget nyújtottak a járás, a megye, s a lakóterület gyarapításához. A politikai képzés leggyakoribb formája az alapszervezetek: politikai vitaköre: az 53 vitakör munkájában 1150-en vettek részt két esztendő alatt. Bár az elmúlt évek során jelentősen emelkedett a KISZ taglétszáma a járásban, viszonylag kevés figyelmet for. dítottak az alapszervezetek a szülési szabadságon levő fiatal- asszonyok, egyes mezőgazda- sági dolgozók, a Budapestre és ! más járásokba ingázók, s a fia- j tál értelmiségiek mozgalmi | életére: körükben tehát erősí- ] feni kell a szervezettséget, 1 Az ifjúsági szervezet kommunista jellegének erősödését mutatja, hogy az elmúlt két esztendő alatt párttaggá vált 166 fiatal közül 64-nek a KISZ- szarvezet volt egyik ajánlója. A beszámoló után megkezdődött a vita: húsz küldött szólalt fél, s beszélt saját alapszervezetének tevékenységéről. Sokan szóltak közülük a sport- mozgalom fejlesztésének lehetőségeiről, igényéről, s adtak számot a vállalt KISZ- védnö'kség eredményeiről. Dr. Simon Tamás, a nagykátai lakóterületi KlSZ-szer- vezet titkára arról szólt, hogy a javító-nevelő intézetet járt fiatalok pártfogói felügyeletéből miként vállalhat részt az ifjúsági szervezet. Wélkei Erzsébet, a Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ KlSZ-aüapszervezeté- nek titkára pedig a szövetkezetek egyesülését követő mozgalmi feladatokról szólt. A felszólalók sorában köszöntötte a tanácskozást Fiel Marianna. Pataki Márton arról szólt: az ifjúsági szervezet tagjainak is nagy része van abban, hogy az elmúlt két és fél esztendőben 54 százalékkal fejlődött a járás ipara, s 16 százalékkal a mezőgazdaság. Hangsúlyozta: a KISZ párt- tagajánló tevékenysége dicséretes, s tovább kell fejleszteni. A küldöttgyűlés megválasztotta a 13 tagú járási KISZ- bizottságot, a héttagú pénzügyi ellenőrző bizottságot, s tíz küldöttet a megyei KlSZ-küldött- gyűlésre. A KISZ nagykátai járási bizottságának titkára ismét Kovács János lett. V. G. P. sabb feladatuk az, hogy a gazdaságpolitikai célkitűzéseket ki-ki a maga területén maradéktalanul végrehajtsa. Ezt jól szolgálják a termelést segítő akciók is, amelyek közül az újító mozgalom a legnépszerűbb a fiatalok körében. A számadatok szerint tavaly a KISZ-szervezetek tagjai hatszáz újítást nyújtottak be: ezek közül százat már bevezettek. A KISZ járási bizottságának titkára azt is megemlítette, hogy a tapasztalatok szerint az újítások többségének sorsa bizonytalan, s előfordul, hogy ötletes kezdeményezések esetleg asztal- fiókban pihenve kiaknázatlanok maradnak. A jövőben ezen a helyzeten változtam kelL Szólt arról, hogy a budai járás fiataljainak nyolcvan százaléka — politikai és szakmai műveltségének fejlődése érdekében — szervezett oktatásban vesz részt. Gáspár András beszámolójában kitért arra, hogy az alapszervezetek fontos feladatuknak tekintik a fiatalok párttaggá nevelését: évente a harminc éven aluliak köréből több mint százötvenen kerültek a párt soraiba, s a jelentkezők egyik ajánlója a KISZ-szervezet volt A budai járás ifjúkommu- nistátoak tenniakarását bizonyítja, hogy tavaly nem kevesebb, mint százötvenezer óra társadalmi munkát végeztek környezetük gazdagodása érdekében. A nagycsaládosok lakásépítkezésétől kezdve az óvodák tető alá hozásáig, szabadidő parkok létesítéséig szorgalmasan kivették részüket a járás fejlődéséből. Az elmúlt évben a KlSZ-szerve- zetak kezdeményezésére tizennégy sportpályát avattak fel a budai járásban. A beszámoló tartalmi vonatkozásait megerősítve Krasznai Lajos hozzászólásában kiemelte: a járás párt és állami vezetői — mindenekelőtt a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításában számítanak és építenek a KISZ-fiatadok lendületére, segítőkészségére. . A küldöttgyűlés ezt követően öt szekcióülésen folytatta munkáját: a küldöttek a gazdasági építőmunkában való részvételről, az ideológiai nevelőmunkáról, a sportról és a honvédelemről, a közéletiség- ről és a szervezeti életről fejtették ki véleményüket. A plenáris ülésen Mezei István- né, a biatorbágyi pedagógus KlSZ-alapszervezet titkára kifejtette: a dolgozói KISZ- alapszervezetek vegyék ki részüket az iskolai napiközi pat- ronálásából. A továbbiakban megválasztották a tizenöt tagú járási KISZ-bizottságot. a kilenctagú pénzügyi ellenőrző bizottságot, valamint a megyei küldöttgyűlésen résztvevő huszonöt küldöttet. A KISZ budai járási bizottságának tit- ká-ává ismét Gáspár Andrást választották meg. F. G. 1 i