Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLI ETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1978 MÁJUS 28., VASARNAP New York Befejeződött az ENSZ ülésszakának első munkahete Pénteken befejeződött New Yorkban az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési üléssza­kának első munkahete. A ju­goszláv miniszterelnök, az amerikai alelnök, a francia köztársasági elnök — megha­tározott államcsoportok' szá­mára mérték- és irányadó beszédei után Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken el­hangzott felszólalása új di­menziót nyitott az általános vitában. Peking képviselője hétfőn kap szót az általános vitában. Pénteken egyébként Bohus- lav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter, Pierre Elliot Trudeau kanadai miniszterel­nök és Amadou-Mahtar M’Bow, az UNESCO főigazga­tója szólalt fel. Gyermeknap Visegrádon, . ahol ezernyi gyerek vihán- colt, játszott, __ szórakozott a napokban, idős, ma már nyug- ^ ” díjas munkással beszélgettem. Mosolyogva figyelte az ap- róbb-nagyobb lurkókat, akik ügyes, fürge ujjakkal álla­tokat, hercegeket, királynő­ket mozgattak a paraván mögött, lévén bábos bemu­tató a királyi palotánál. El­mondta a férfi, hogy mi minden jutott eszébe. Gyer­mekkorában fővárosi bér­házban lakott a családja: két bátyja, nővére és apja, aki éjjel-nappal köhögött, mivel kazánfűtőként a szén­port nyelve töltötte fél éle­tét. O maga hirtelen meg­nyúlt kamasz volt, alig múlt tizenhárom éves, amikor munkába állt, napestig lá­dákat szegezett. Mindenna­pos vendég volt otthonuk­ban a nélkülözés, a szükség. Az a fontos — gyűrte ki ma­gából most a szót —, hogy pöttöm emberek önfeledten zsivajognak, játszanak, nem gondolnak a múltra. Családi perpatvar közepé­be csöppentem a minap Nagykőröstől nem messze, az egyik tanyán. Két ka­maszforma gyerek megtaka­rított pénzén újjávarázsolta lakhelyét. Iskolából jövet festéket vettek, betömköd- ték szobájuk falának repe­déseit, kipótolták a lehul­lott vakolatot. Este aztán büszkén mutatták művüket a szülőknek. Büszkeségük azonban hamarosan meg­csappant apjuk zsörtölődé- sének hallatára. Minek ez a hivalkodás, a régi is meg­járta, lám milyen fennhéjá- zók ezek a mai gyerekek. Ö, az apa, még tízéves sem volt, amikor már disznókat őrzött a réten. Nehezen érti meg: változtak az idők, másra vágynak a mostani gyerekek. Mindez azonban így van rendjén. Modern szaktantermes iskolákban oktatják őket a tudományra. A világon egyedülálló gyer­mekgondozási segély beve­zetése óta pedig egyre több és szebb iskolát népesítenek be a mi gyermekeink, akik már csak előre néznek. Május utolsó vasárnapján megpezsdül a városok, a falvak élete. A tereket, az utcákat gyermekek hada le­pi el. Roller- és kerékpár­versenyeken mérik össze erejüket, tréfás játékokkal szórakoznak. Bizonytalan kézzel rajzolják az aszfaltra a gye-mekfantázia olykor meghökkentő kénéit. Ezen a napon sok olyan dolog tör­ténhet. amire év közben ke­vesebb idő jut, ami máskor talán tilos. Ez a vasárnao azonban nemcsak a gyerekek ünne­pe, hanem az eeész országé. Egy olyan országé, amely­ben a felnőttek szerető gon­doskodással veszik körül, felelősséggel oktatják, neve­lik a legifjabbakat, előkészí­tik őket a jövő feladataira, a történelemben eddig példa nélküli lehetőségeket adnak nekik a kibontakozásra. A kisebbek és nagyobbak egyaránt érzik ezt a gondoskodást. Bár a legki­sebbek még megszámolni nem tudják, sejtik, micsoda összefogás eredményei ezek a forintok, melyeket Pest megyei gyárak, termelőszö­vetkezetek és intézmények dolgozói teremtenek elő társadalmi munkában óvo­dák és bölcsődék építésére Ráckevétól Bernecebarátiig. Tudják, egy-egy millió az nagyon sok, az óvoda, a böl­csőde építése pedig sok-sok millió forintba kerül. Ugyanezt a társadalmi gondoskodást érzi több mint kilencvenezer pajtás Pest megye úttörőcsapataiban. Mellettük állnak a család­ban, az iskolában a felnőt­tek, egyengetik útjukat, se­gítik fejlődésüket. Nyaranta a Balaton legszebb vidékei­re úttörőtáborokba viszik el őket. Zamárdiban a néhány éve elkészült megyei tábor­ban, a túlparton a zánkai úttörővárosban oktatják az őrsvezetőket a mozgalmi munkára. A KISZ-fiatalok társadalmi összefogással se­gítik tavasz óta a börzsönyi úttörővasút pályafelújítását. Nem szabad azonban meg­feledkeznünk azokról az üzemi kollektívákról sem, amelyek szabad idejükben játékokat készítenek az óvodásoknak, megtoldva igy a magukéval mindazokat az áldozatokat, amelyeket ál­lamunk vállal a gyereke­kért. A mai gyerekeknek nem kell korán munkába állniuk, mint a hajdani nyurga ka­masznak, hogy segítsék el­űzni a családjukat fojtogató szükséget. Nem kell eltipor­ni magukban a vágyat, hogy többet tudjanak, okosabbak és szakképzettebbek legye­nek, mint elődjeik. Lehető­séget és biztatást kapnak formálódásukhoz. Bizalmat is és erőt az erőnkből, tu­dást tudásunkból. Tanulmá­nyi versenyeken mutatják meg. hogy komolyan veszik kötelességüket. Piros nyak- kendős úttörők enyhítik ap­ró figyelmességekkel idős. elfáradt emberek gondjait, bizonyítva: nem vész kárba a törődés, a szeretet, amit tőlünk kaptak. IV -véljük őket, hogy tel- jes értékű emberekké váljanak, s kamatoztassák képességüket saját boldogu­lásukra. Formáljuk őket, hogy folytassák majd a mi munkánkat, támaszaink le­gyenek. ha átadjuk nekik a helyünket. Virág Ferenc Mozambiki pórt- és áliami küldöttség érkezik hazánkba A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának a meg­hívására Samora Machelnek, a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) és a Mo­zambiki Népi Köztársaság el­nökének vezetésével a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra mozambiki párt- és állami küldöttség érkezik hozzánk. (A Mozambiki Népi Köztár­saságot és a magyar—mozam­biki kapcsolatokat bemutató cikkünk a 2. oldalon.) A tsz-mozgalom jubileumán íosontzi Pál mondóit ünnepi beszédet a tiszafoBdvárí nagygyűlésen Ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg szombaton, a Szol­nok megyei Tiszaföldváron arról, hogy harminc esztendeje, 1948-ban alakult meg hazánkban az első mezőgazdasági ter­melőszövetkezet. A Lenin Tsz székháza előtt felállított dísz­emelvényen, amelyet mintegy 15 ezer ember vett körül, Losonczi Pál, az MSiZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Romány Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Szabó István, a TOT elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke és Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is helyet foglalt. A díszemelvényen, illetve a hallgatóság első soraiban voltak a termelőszövetkezeti mozgalom veteránjai, más kiemelkedő személyiségei is. A nagygyűlésen Losonczi Pál mondott ünnepi beszédet. forradalmi változás Bevezetőben az Elnöki Ta­nács elnöke a szövetkezeti mozgalom hazai indulásainak körülményeivel foglalkozott, majd azt hangoztatta, hogy a magyar mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti mozgalom az azóta eltelt 30 évben korsza­kos, mi több: forradalmi je­lentőségű eredményeket ért el. — Szövetkezeteink termelése — mondotta — olyan színvo­nalra emelkedett, hogy most már alapvetően járulnak hozzá országunk népének megbízha­tó és kiegyensúlyozott ellátá­sához; az ipar mezőgazdasági Az ünnepi könyvhét megyei nyitánya irden Koppány György felvétele Tegnap Érden rendezték az ünnepi könyvhét Pest megyei megnyitó ünnepségét. Ünnepi beszédet Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára mondott (képün­kön). Mellette, baloldalt dr. Köllner Ferenc, a budai járási hivatal elnöke és Barát Endre, a megyei pártbizottság propa­ganda- és művelődési osztályának vezetője. Jobboldalt: Krasz- nai Lajos, a budai járási pártbizottság első titkára. (Az ünnepségről tudósításunk a 4. oldalon.) Jé ütemben épül az Adria vezeték tésvezetőségének dolgozói sem tétlenkedtek. Az olajvezeték­kel párhuzamosan a hírközlő- kábelt fektették le. Naponta öt kilométer hosszúságban végzi el ezt a munkát egy spe­ciális gépsor. A kábel rendel­tetése: a kőolajvezeték bizton, sági rendszerének működteté­se, az irányításhoz szükséges telefonbeszélgetések biztosítá­sa. Olyan automatikai rend­szert is felszerelnek majd, amely jelzi az olajnyómást, a hőmérsékletet, s az esetleges meghibásodást. A Siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat 2. számú fő-építésvezetőségének mun­kásai a rájuk eső nyolc­vanöt kilométeres szaka­szon az utolsó műtárgyépítést kezdték meg Igái térségében. Ugyanakkor folytatták a már földben levő óriás acélcsőkígyó felett a terep elegyengetásét, a vezeték fölötti jelzőgömbök el­helyezését. Egyidejűleg meg­kezdődtek az előkészületek a vezeték második szakaszán a nyomás- és szilárdsági próbá­ra. A vállalat hírközlési fő-épí­eredetű nyersanyag-szükségle­tének fedezéséhez és kiviteli feladatának teljesítéséhez. Szö­vetkezeteink terméshozamai egész sor területen a világ­színvonalat ostromolják, itt-ott pedig már meg is haladják. A technikai felszereltségük ugyancsak kiállja minden ösz- szehasonlítás próbáját. Az egy­kor még rétegekre tagolt, el­lentétek által mardosott pa­rasztságból kialakult és egyre inkább összeforr az egységes termelőszövetkezeti parasztság. Megszilárdult és magasabb fokra emelkedett a munkás­paraszt szövetség — szocialis­ta társadalmi rendszerünk leg­főbb politikai bázisa. Nagy tár­sadalmi vívmányunk ez! — A tények meggyőzően bi­zonyítják, hogy parasztságunk helyesen cselekedett, amikor — bízva a párt politikájában — a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás útjára tért, s helye­sen tette munkásosztályunk, társadalmunk is, hogy nagy­arányú politikai és anyagi tá­mogatásban részesítette a szö­vetkezeti mozgalmat. Eredmé­nyeink forrása a párt politiká­ja iránti bizalom volt és az lesz a jövőben is. Kézzel fog­ható tények szólnak emellett. — Világosan látnunk és tud­nunk kell, hogy hazánkban a mezőgazdaságnak, a mezőgaz­dasági viszonyok fejlődésének, fejlesztésének vitathatatlanul nagy politikai, társadalmi és gazdasági jelentősége volt, az van ma is és az lesz a jövő­ben is. Mezőgazdaságunknak kiemelkedő helye, szerepe van — és lesz! — egész életünk­ben. Losonczi Pál ezt követően áttekintette szövetkezeti moz­galmunk fejlődésének fonto­sabb állomásait, tisztelettel adózott azoknak, akik ott áll­tak a bölcsőjénél, s minden el­ismerést megérdemlő kitartás­sal alapozták meg mai eredmé- n jóinkét. Szövetkezetpoliti­kánk kútforrására, a lenini el­vekre, a jelen és a jövő számá­ra levonható tanulságok miatt, nem árt emlékezni és emlé­keztetni egy ilyen nevezetes jubileumon sem — hangoztat­ta ezt követően Losonczi Pál, s ezek közül az első helyen az önkéntességet említette. — Az önkéntesség ugyanis, mint aläpelv — mondotta — változatlanul időszerű és nagy jelentőségű gyakorlati monda­nivalót hordoz. Elegendő utal­ni ebben a vonatkozásban csak a tsz-demokrácia megoldásra váró problémáira, vagy az egyesülésekben, a gazdasági társulásokban való részvétel kérdésére. Az önkéntesség és a tsz-demokrácia ikertestvérek. Nem kis gondunk, de feltétle­nül megoldandó feladatunk, hogy a nagyra nőtt közös gaz­daságokba is ,.átmentsük”, sőt továbbfejlesszük a demokráci­át, mégpedig nem is elsősor­ban a formáit, hanem a lénye­gét. — A tágabb értelemben az önkéntesség elvével kapcsola­tosak a gazdaságok önállósá­gának, anyagi érdekeltségének elve az irányító és a tervező munka fejlesztésének feladatai is. Az a véleményünk, hogy nincs szükség a szövetkezetek állami irányításában alapvető változásokra, de az irányítást okvetlenül hozzá kell igazítani a megváltozott, a mára kiala­kult körülményekhez és a jö­vő követelményeihez. Arra van szükség, hogy összehan­goltan, egységes egészként fej­lesszük tovább a népgazdasági tervezést, a közgazdasági sza­bályozást és az irányító szer­vek munkáját. — Változatlanul érvényes­nek és időszerűnek tekintjük a lenini szövetkezeti elvek má­sik elemét, a fokozatosságot. Azért kell ezt hangsúlyozni, mert egyesek úgy vélik, hogy a fokozatosság csak az átszer­vezés időszakára szól. Holott ez hosszú időszakra, egész tör­ténelmi korszakra, tehát nem­csak napjainkra, hanem a jö­vőre nézve is érvényes mód­szer. A mezőgazdaságban elért sikereinket — egyebek mellett — jórészt éppen annak kö­szönhetjük, hogy tiszteletben tartottuk a fokozatosság szá­mos „lépcsőfokát”. Ebben az összefüggésben szó­lott az Elnöki Tanács elnöke a közös és a háztáji kapcsola­táról is. — Ma már senki sem vonja kétségbe — hangoztatta — a szövetkezeti tulajdon szocia­lista jellegét. Az is általánosan elfogadott nézet, hogy a ház­táji szerves része a közösnek. Az utóbbi gyakorlati konzek­venciáit azonban nem sikerült mindig határozottan, követke­zetesen és egyértelműen érvé­nyesíteni. A fokozatosság egy másik vonatkozásával — a korszerű és a hagyományos viszonyával — összefüggésben azt hangsú­lyozta: természetesnek tartjuk, hogy nagyüzemi mezőgazdasá­gunk a termelőerők gyors és folyamatos fejlesztését köve­telte és követeli. Lehetősége­inket számba véve azonban még jó ideig nem mondhatunk le a kevésbé korszerű, a ha­gyományos eljárásokról. A si­etség különben sem a legjobb tanácsadó. Agrár- és szövetkezetpolitl- kánk alapelveiből adódó konk­rét feladatok vázolása után az Elnöki Tanács elnöke így foly­tatta: — Megnyugtató az az egy­értelműség és következetesség, amellyel az MSZMP Központi Bizottsága a mezőgazdaságot érintő kérdésekben állást fog­lalt. Határozatában megerősí­tette a lenini elveket és egy­séges következetes továbbvite­lük mellett szállt síkra. Mező- gazdaságunk ügye és sorsa ez­zel hosszú távra kapott olyan garanciát, amilyenre szüksége van a nép és a haza sorsáért, a szocializmus jövőjéért, a munkás-paraszt szövetség szo­rosabbra fűzéséért küzdő erők­nek. Az ünnepi beszéd után Lo­sonczi Pál átnyújtotta a Lenin Tsz elmúlt évi kimagasló munkájával kiérdemelt Kiváló szövetkezet kitüntető oklevelet Bódi Imrének. Ezt követően a munkában élenjáró szövetke­zeti vezetőket, tagokat tünte­tett ki. Bódi Imrének a tsz- mozgalom fejlesztésében vég­zett kimagasló munkájáért a Szocialista Magyarországért Érdemrendet nyújtotta át. A nagygyűlés az Internacionáié hangjaival fejeződött be. Az ünnepséget követően Lo­sonczi Pál a társaságában le­vő személyiségekkel és a tsz vezetőivel rövid látogatást tett a Lenin Tsz gazdaságában. Simon Pál nehézipari mi­niszter vezetésével szombaton magyar küldöttség utazott Dubrovnikba, a KGST fém- kohászati állandó bizottságá­nak 48. ülésére. A tanázskozá- son megvitatják a hosszú tá­vú színesfém-ellátási, együtt­működési célprogram előké­szítésének feladatait, és egyez­tetik a legfontosabb műszaki fejlesztési feladatokat. Polinszky Károly miniszter vezetésével szombaton hazaér­kezett az oktatási küldöttség az NDK-ból, amely Margót Honecker népművelésügyi, va­lamint Hans-Joachim Böhme felső- és szakoktatási minisz­ter meghívására az NDK ok­tatásügyét tanulmányozta. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom