Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-23 / 119. szám

Hr.cvn 1978; MÄJTJS 33., KEDD SOLYMÁRI ZENEI HETEK A hagyomány kötelez dalmi és tömeg-szervezetek so­ra támogatta a zenei hetek ügyét, s megérdemelten. A záróhangverseny után majd minden bizonnyal megállapít­hatjuk, hogy az eseménysor megszervezése, a , közreműkö­dők teljesítménye nagyszerű munka volt, érdemes a hagyo­mányt folytatni. A megnyitó programja, a kórustalálkozó a helyi műve­lődési ház alig két hónapja megalakult gyermekkarának műsorával kezdődött, Szoko­lay Bálint (a zeneszerző édes­apja) vezényletével A kórus tagjai kedvesen, egyszerűen és nagy műélvezettel énekeltek, megérdemelve . a közönség vastapsát. Ez »Utóbbiból bőven jutott a nagyközségi asszonyok népdalkórusának is, melynek énekesei solymári népdalcsok­rot adtak elő nagyszerű hu­morral. A solymári férfikar kiemelkedően jó előadásában méltán aratott sikert Szokolay Sándor Három epigramma Ja­nus Pannonius költeményeire címmel írt műve. Az ország másik feléből ér­kezett a találkozóra a békés­csabai Bartók Béla vegyes kar, Rázga József vezetésével. A másfél éves múltra visszate­kintő együttes hajlékony, tisz­ta énekléssel örvendeztette meg a közönséget, művészeté­nek széles skáláját bemutatva. Kedves gesztusként Dowson— Irányítás és A termelésirányítás tudomá_ nyos és gyakorlati eredményei­nek megismerését — a fejlesz­tés összehangolását szolgálja az a háromnapos tanácskozás, Szokolay Bálint Szállj- el fel leg című dalával fejezték be műsorukat. A szentendrei városi kórus magas színvonalú, de váloga­tásában kissé egysíkú prog­ramjának kiemelkedő gyöngy­szeme volt Kodály Stabat Mater-e. A kórustalálkozó a negyven­éves fennállását ünneplő váci Vox Humana énekkar fellépé­sével fejeződött be. Makiári József Liszt-díjas karnagy ve­zényletével ez a kórus min­dent tud, amit ebben a műfaj­ban egyáltalán tudni lehet Széles repertoárjuknak szinte minden oldalát fölcsillantot­ták, Bachot, vidám francia dalocskát, népdalfeldogozást, s mindent nagyszerűen. Befejezésül az összes részt­vevő kórus közös éneklése szerzett élményt a lelkesen tapsoló közönségnek. A kórus- találkozó sikere megalapozta a további programok iránti ér­deklődést is. ★ A zenei hetek programjának keretében legközelebb május 26-án, pénteken délben köz­vetíti a rádió Ki nyer ma? című zenei műsorát a solymá­ri művelődési ház színházter­méből, majd május 28-án, va­sárnap délután fél 5-kor kez­dődik a debreceni Kodály Kó­rus hangversenye, ugyanott. Hajós Anna tudomány amely hétfőn kezdte meg mun­káját a Magyar Tudományos Akadémia székházéban. Az együttműködés kibontakoztatá­sát indokolja, hogy sok külön­féle területen szakembereink — mérnökök, szervezők, köz­gazdászok, matematikusok és számítástechnikusok, közös munkáján alapul a korszerű termelésirányítás, amely ter­mészetesen nem nélkülözheti a tudomány, a kutatások legjobb eredményeinek hasz­nosítását sem. A gépipar, a kohászat, a műszeripar, a vegyipar és más iparágak több nagyvállalata már sikeresen hasznosítja a számítógépes és néhány más korszerű termelés- irányítási rendszert. A tanács­kozáson 18 előadás alapján összegzik az eredményeket, a gondokat, s ajánlásokat dol­goznak ki a termelésirányítás korszerű módszereinek széle­sebb körű elterjesztésére. Tartalom és minőség Mérlegen a ceglédi TIT-szervezet munkája A szellemi művelés, a kul- turálódás jelentős letétemé­nyesei a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat szervezetei. A tapasztalatok igazolják azt is, hogy sikeresebbek, hatéko­nyabbak azok a TIT-progra- mok, amelyeket helybeli elő­adók, tehát a községi, városi, jásási ismeretterjesztő szerve­zetek tagjai tartanak. Nyilván a személyes ismerős közvet­lenebbé teheti az előadás han­gulatát és inkább felhívhatja a figyelmet egy-egy téma he­lyi vonatkozására. Ezzel egyen­rangúan fontos, hogy a helyi szervezeteken keresztül a fa­lusi, városi értelmség egyre jobban bekapcsolódik lakóhe­lye szellemi életébe. Ezért érezhetjük egyértel­műen hasznosnak, hogy a kö­zelmúltban Abonyban és Al- bertirsán, Törteién és Kocsé- ron alakult önálló községi TIT-szervezet. Kezdeti lépé­seikről, gyors fejlődésükről és az egész ceglédi járásban fo­lyó tudományos ismeretter­jesztésről tárgyalt tegnap dél­után a TIT megyei elnöksége a budapesti Kossuth Klubban. S a járásiak beszámolója elis­merésre méltó eredményeket tükrözött. A ceglédi járásban tavaly ezerötvenöt ismeret- terjesztő rendezvény volt: előadások, vetélkedők, viták és fórumok. Az érdeklődők száma egy-egy rendezvényen 25 és 200 között váltakozott. A beszámoló elsősorban az eredményekről igyekezett szá­mot adni, s csak kisebb mér­tékben tért ki a feladatokra és a továbblépés lehetőségeire. Pedig az eredmények és a gondok együtt jelentkeznek. Példa erre az ismeretterjesztés a tanyai lakosság körében: a ceglédi járásban lelkiismere­tesen, lelkesen kezdték meg ezt a munkát és a filmvetíté­sekkel szemléltetett előadások­nak nagy vonzereje volt. Csakhogy a filmvetítéseket nem tudták rendszeresen meg­tartani és csökkent az érdek­lődés, s a MÉM-től kölcsön­kért vetítőkocsi csak időlege­sen oldotta meg a problémát. A TIT, a Hazafias Népfront és a közelmúltban alakult ceglédi METESZ-szervezet ak­tivistáinak szorosabb együtt­működésével elérhető az elő­adássorozatok fejlesztése két irányban. A korszerű művelt­ség megköveteli, hogy az is­meretterjesztésben egyaránt növekedjen a komplex tema­tikájú és a speciális érdeklő­dés elmélyítését szolgáló elő­adássorozatok száma. Bár a ceglédi járási ismeretterjesztő társulat munkáját — mint ez az elnökségi ajánlásban is megfogalmazódott — elsősor­ban nem az előadások számá­nak emelkedésével kellene jobbítani, hanem tartalmi, mi­nőségi vonatkozásban. Ki. Gy. A magyar irodalom története a XVI. századtól napjainkig KIÁLLÍTÁS A CEGLÉDI KOSSUTH MÚZEUMBAN Július 2-ig tart nyitva az a nagyszabású kiállítás a ceglédi Kossuth Múzeumban, melyet dr. Szabolcsi Miklós akadé­mikus nyitott meg. A zsúfolá­sig megtelt kiállítóhelyiségben a ceglédi közönség mellett a bibliofil kiadványokat ápoló gyűjtőkkel is találkozhattunk, mint például llosvai Varga István Szentendrén élő festő­művésszel, aki párizsi útja so­rán számtalan szignóval ellá­tott Ady-verskötetet mentett meg vásárlásaival. A ceglédi rendezők — Bendl Júlia, Duk- kon Ágnes, Tarján Tamás, dr. Tóth Pál — jó ízléssel tálalták az eredeti ősnyomtatványokat, amelyek között felfedezhetjük az 1518-ban kiadott nagyszom­bati kódexet, Károli Gáspár vizsolyi bibliáját, Heltai Gás­pár magyar történetét, Túró- czy János 1488-ban Augsburg- ban keltezett krónikáját, Páz­mány, Szenczi Molnár Albert, Zrínyi műveinek első kiadá­sait, csipkés fedelű bibliafor­dítást, Rákóczi Ferenc emlék­iratait, metszetet Budáról, Pestről Bél Mátyás forráskiad­ványaiból. Egyedi művek is Amikor a rendezés színvo­nalát hangsúlyozzuk, akkor utalunk az előkészítés komoly­ságára is, hiszen e könyvtár­latra a Magyar Nemzeti Galé­ria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Esztergomi Főszékesegy­ház, az Evangélikus Egyház, az Országos Ráday-könyvtár, s magángyűjtők, így dr. Szállá­si Árpád kölcsönzött önzetle­nül, féltve őrzött kincsekből. Olyan egyedi művek is a fi­gyelem központjába kerülnek, melyek eddig a ceglédi Kos­suth Gimnázium könyvtárá­ban várták találkozásukat a nagyobb létszámú közönséggel. Ebből a körből érkezett ide Komjáti Benedek krakkói ki­adványa 1535-ből. Találkozha­tunk Szegedi Kis István port­réjával is, aki hosszú ideig Ráckevén tevékenykedett, s 1546-ban alapította a ceglédi református eklézsiát. Okos be­osztással a rendezők a ceglédi járási, városi könyvtárból köl­Valljuk be, többen néha már fásultan, szkeptikusan veszik tudomásul, ha külön­böző könyv- és olvasásnép­szerűsítő akciókról hallanak. Olvasó Népért mozgalom, Kell a jó könyv vetélkedő, Olvasó Munkás pályázat, azután Költészet Napja, Ünnepi Könyvhét, Műszaki Könyv­napok, Mezőgazdasági Könyv­hónap — felsorolni sem le­het mindent. Hétezer kötet gazdája Vannak, akik a könyv és az olvasás megszerettetésé­nek szentelik életüket. Ez a mondat frázisnak tűnik. Ami­kor a következőkben egy ilyen emberről lesz szó, ál­landóan kísért a túllihegés veszélye. Nehéz tárgyilago­san írni Petöváry Gyuláról, a váci Híradástechnikai Anya­gok Gyára szakszervezeti könyvtárosáról, ügyszereteté­ről, lelkesedéséről, nemes ér­telmű fanatizmusáról. Petöváry Gyula ötvenhat éves, húsz éve dolgozik a gyár­ban. Majd másfél évtizede gondozza a 7000 kötetes könyv­tárat. Gondozza, a szó szoros értelmében is: gyakran maga takarít, a szoba függönyeit a felesége mossa otthon. A Szo­cialista Kultúráért kitünte­tést, a SZOT elismerő okleve­leit pusztán könyvek kölcsön­zésével nem lehet kiérdemel­ni. Petöváry Gyula elsősor­lálkoznak az irodalommal. Találkozásuk eredménye? A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kis, gyári boltjában 200 forintért vásárol évente könyvet egy-egy dolgozó. Ez többszöröse az országos át­lagnak. Az irodalmi műsorok­ra a szabad szombatokon ke­rül sor, és á nézőtér mindig megtelik. A palrónusok a brigádok A rendezvényeket a szo­cialista brigádok patronál­ják. Egyik a meghívókat, a másik a falragaszokat, tájé­koztató táblákat készíti, a harmadik a terem dekorálá­sáért, berendezéséért felelős. Es ugyanők teszik fel érdek­lődő kérdéseiket a megjelent írónak, költőnek, előadónak. Petöváry Gyula birtoká­ban olyan írói dokumentu­mok, levelek, fotók, magnó- felvételek is vannak, melye­ket múzeumok irigyelhetnek. Vallja: az olvasás ember­ségből ad többletet a mun­kásnak. Budapestről jár naponta Vácra. Késő este ér haza. Is­merik az Írószövetségben, az Akadémián, a SZOT-ban. Hív­ták igazgatónak a művelődé­si házba. Maradt. Életcéljá­nak, szenvedélyének tekinti azt, amit eddig is tett: a mun­káskultúra megteremtését. még, ha szűk körben is. A. Gy. csönözték nap­jaink fontos mű­veit. Szerzetesektől a munkásírókig Dr. Szabolcsi Miklós akadémi­kus megnyitójában az irodalom fogal­mát tisztázta, s ki­emelte, hogy az intézmények, mű­vek az olvasóval együtt alkotnak szilárd egységet, a befogadóban vég­legesül az érték. Szabolcsi profesz- szor az irodalom bonyolult szerke­zetére utalt, s megállapította, hogy a ceglédi ki­állítás irodalmunk századainak jól válogatott metszete, de nem teljessége. Ebben az össz­pontosításban a fejlődéstör­ténetet érzékeljük, népünk közösségének öntudatra ébre­dését Dr. Szabolcsi Miklós utalt arpa, hogy a közép­kori névtelen szerzetesektől a munkásírókig■ szerves folya­mat látható. A megnyitó esz­meébresztése tisztázta az ér­ték problémáját, mely elvá­laszthatatlan attól, hogy a ma­gyar irodalom üzenetet közve­títsen az emberiség számára. Akkor szólalnak meg igazán a művek, ha az olvasókban él­nek tovább. Mívesen közreadva A megnyitó ünnepélyességét emelte a ceglédi Kossuth Gim­názium és a csemői általános iskola irodalmi színpadainak Mészáros Ági és Farkas Edit ’**)£!*! Szegedi Kiss István 1585-ben megjelent teológiai munkájának nyitó lapja vezető tanárok által szerkesz­tett műsora. Mindez együttesen — a gyűj­tők önzetlensége, a rendezők ízlése, a megnyitó szavak mélysége és a műsor hozzájá­rult ahhoz, hogy a néző, olvasó rádöbbenjen irodalmunk ered­ményeire, és arra, hogy könyv- művészetünk képi szorgalma és míves eleganciája méltóan kísérte költészetünket és pró­zánkat. Mintegy összegezés­ként napjaink megsokasodott könyveit láthatjuk, grafika, és irodalom kézfogásában, érzé­keljük, hogy az író és olvasó egyre inkább egység; korunk alkotó embere. Százezrek és milliók élnek költői színvona­lon a befogadás intenzitásá­ban, mert ezt építi bennünk és általunk irodalom és közmű­velődés. Losonci Miklós TV-FIGYELO Kisfarcsa. Építkezéseink kö­zül mindenképpen egyedülálló a Kistarcsán most készülő dél-pesti kórház tető alá ho­zása. Hogyne lenne az, hiszen ilyen nagyszabású építményt ilyen sebes ütemben még alig­ha csináltak. És az 580 ágyas egészségügyi intézmény már javában álló falain belül és kí­vül most még szaporább lesz a munka üteme, mert — mint arról a Hét vasárnap esti mű­sora is beszámolt — megannyi segítő kéz nyúlt ott kőműves­kanálhoz, fűrészhez, kalapács­hoz. E kezek gazdái rendre Pest megyéből érkeztek — ki Ikladröl, ki Érdről, ki meg a Duna túlsó partján fekvő bu­dai járásból — és közreműkö­désük a hatalmas épületrend­szernek a tervezettnél sokkal korábbi, a megszabott határ­időnél két esztendővel előbb történő átadását ígéri. Miért vállalták az otthontól, a megszokott munkahelytől, munkától való elszakadást ezek a gödöllői munkásszállá­son ideiglenes otthonra lelt mesterek? A megyei ügy — közös ügy: hogyne éreznék kö­telességüknek részt venni a vállalkozás mielőbbi megvaló­sításában. PomáZ. Éppen tíz esztendő­vel ezelőtt alakult meg Pomá_ zon a kertbarátok klubja — elsőként az országban. E ke­rek évforduló alkalmából egy nézni szép, hallgatni jó ripor­tot készített Terlanday Mária. A szombaton délután sugár­zott képsorban rendre megis­merkedhettünk e Pest megyei helység szorgalmas kertészei­vel és gyönyörűséges kertjei­vel, ahol kora tavasztól késő őszig folytonosan van mit ten­niük a javarészt korosabb vi­rágkertészeknek, zöldségter­mesztőknek, gyümölcsérlelők­nek. Amit' tesznek, elsősorban azért teszik, hogy — így fogal­mazta meg egyikük — a gyógyszerek helyett vetőmagra költsék el a pénzüket; másrészt meg azért, hogy megszaporod­jon, kiegészüljön az a nem egyszer nagyon is soványka nyugdíj. Példájuk ritka mód csábító! Mint Boros István, a pomázi tanács elnöke elmondta, éven­te 800—900 fővárosi lakos ke­res megművelni való kertet magának, s csatlakozik a hely­béli kertbarátok népes csapa­tához. Tegyük hozzá, nemcsak mind népesebb, de egyre sike­resebb is ez a csapat, hisz’ nem sok olyan hazai kiállítás van, ahol ne kapna valamilyen elis­merést egyikük, másikuk. Ed­dig mintegy 40 bemutatóról hoztak haza dijadat, oklevele­ket. No és persze az sem baj, hogy mint emberi közösség is annyira együtt van ez a po­mázi kompánia. Tagjai — le­gyenek bár amúgy egyedül élő öregek — a közös szenvedély jóvoltából soha nem érzik a magányt. Zsámbék II. Ugyancsak szombaton kora este vetítették le az Évszázadok, évtizedek cí­mű, Zsámbékról szóló riport- film második részét. Ez a har­mincöt perc már nem tetszett annyira, mint az egy héttel ko­rábban látott — mind a hely­ség történetével, nevezetes műemlékének riasztó sorsát, mind pedig lakóinak kicserélő­dését alaposan, érdekesen be­mutató híradás; A régi film­híradók újrajátszása önmagá­ban most is szenzáció számba ment, de a hozzájuk kötött in­terjúk már sokkal inkább né­hány egyéni sorsot vázoltak föl, mintsem, hogy a címadó helység históriáját gazdagítot­ták volna. Mit mondjunk? El­vékonyodott — egy szakmai zsargonnal élve: leült — ez a ritka jó riporteri érzékkel út­jára indított, és felében-har- madában kitűnően meg is csi­nált tv-film. Sajnálkozni azért nincs okunk: amit láttunk és hollottunk. így is éppen elég alkalmat adót: arra, ne csak elmerengjünk, de el is gondol­kodjunk e Pest megyei község jó néhány évszázadában ösz- szesűrűsödött nemzeti múl­tunkon. Akácz László 1 4 Az olvasás emberséget ad A VÁCI HÍRADÁSTECHNIKA ÜZEMI KÖNYVTÁRA ban a munkások körében vég­zett irodalom- és olvasásnép­szerűsítő munkájáért kapta az elismeréseket. Irodalmi faiskola Még a felszabadulás utáni évtized elejéről híres balaion- szárszói találkozóról hozta magával Veres Péter tanítá­sát : a munkások tudatilag is nagykorúvá válásához iro­dalmi faiskolát kell alapíta­ni. Vallja, hogy fokozatosan, Tömörkénytől Móriczon, Ve­res Péteren át juttatható el az olvasó Sarkadiig, Sántha Fe- rencig, Balázs Józsefig. 1970-ben Veres Péter-mű- sort szervezett a gyárban. Si­keréről csak annyit, az es­ten Németh László is . felszó­lalt. Egy évvel később Sar- kadit „élesztette”, Darvas Jó­zsef szerzői estje, Nagy Lász­ló, Féja Géza, Juhász Ferenc bemutatása következett. Sza­bó Pálra emlékezve a gyári szocialista brigádok tagjai eddig ismeretlen dokumentu­mokra bukkantak Biharug- rán. Erdei Ferenc tiszteletére tudománypolitikai napot szer­vezett, Simon István is talál­kozott munkásolvasóival. Ta­mási Áron ízes székely alak­jait is megszólaltatták. A könyvtár olvasóinak túl­nyomó többsége munkás. A környező falvakból bejárók talán életükben először ittta­A tavalyi szép siker után is­mét megrendezték a solymári zenei heteket. Vasárnap dél­után megkezdődött az ese­ménysorozat, Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzőnek erre az alkalomra írt szignál­jával, amit a budapesti Zalka Máté zenei szakközépiskola quartettje adott elő. Az Apáczai Csere János Mű­velődési Ház zsúfolásig meg­telt színháztermében a házi­gazdák nevében Magyar Fe­renc, a Hazafias Népfront he­lyi bizottságának elnöke üd­vözölte a vendégeket, köztük Maróti Gyulát, a Kórusok Or­szágos Tanácsának főtitkárát, Bárdos Lajos és Szokolay Sándor Kossuth-díjas zene­szerzőket, az első nap prog­ramjában részt vevő kóruso­kat és karnagyaikat. A solymári zenei heteket Maróti Gyula nyitotta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy rendkívül nagy jelentő­ségű rendezvénysorozat hall­gatói lehetünk ezekben a he­tekben, olyan bemutatókkal, hangversenyekkel találkozha­tunk, melyek túlnőnek Soly­már határain. Utalt a közmű­velődési törvényre, amely sze­rint a Zeneakadémia termeitől a legkisebb magyar községig a kultúrából — zenekultúrából is — mindenkinek a legjobbat, a legszínvonalasabbat kell nyújtani. Solymáron a követ­kező hat hétvégen a zene bi­rodalmának minden zegét-zu- gát bejárhatják az érdeklődők. Elmondotta azt is, hogy a nagyközséget zenei, kulturális hagyományai szinte kötelezik arra, hogy gazdag, nívós prog­rammal várja vendégeit. In­tézmények, hivatalok, társa-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom