Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-23 / 119. szám

1978. MÄJtTS 23., KEDD Sötét pincékben terem a csiperke A gombarendszer gazdája: Csepel, Duna Tsz Kedves színfolt az erdők­ben barangolóknak, öröm a gyűjtögetőösnek és gond a ter­mesztőknek. Gond, mégpedig azért, mert ismerik az árusí­tóhelyek előtt sorban állók pa­naszait, és a magánkereske­dők árait, akik 80 forintot is elkérnek kilójáért, az egyéb­ként 46 forintos csiperke­gombának. A magyarországi gombater­melésnek 90 százalékát, évi 2 millió 800 ezer kilót, a cse­peli Duna Tsz-ben termesztik. 1975 óta ez a gazdaság a gombatermelés rendszergazdá­ba az országban. Ez az üzem­águk világviszonylatban is a nagyobbak közé tartozik. A szakemberek szerint, an­nak, hogy még nincs elég gom­ba, viszonylag egyszerű ma­gyarázata van: rövid idő alatt annyira megkedveltük, hogy a hirtelen nőtt kereslettel nem tudtak lépést tartani a terme­lők. Hőkezelten, zsákban Látkoczki Etelka, a kom­posztáló üzemegység helyettes vezetője mondja: — Itt, ahol a csiperkegom­ba termelésére alkalmas kom­poszt készül, minden gépesí­tett. Másképp lehetetlen len­ne a hetente beérkező 50 va­gon friss lótrágya meghatáro­zott időnkénti forgatása és műtrágyával keverése. A for­gató gép Hollandiából érke­zett, egy óra alatt 25 ember napi munkáját látja el. A 12 napig tartó érlelés után auto­mata gépsor ládákba tölti a kompasztot, s a hőkezelő he­lyiségekbe szállítja. — Erre miért van szükség? — A hagyományos termesz­tési módszerrel, amelynél a komposztálás is a termesztőhe­lyiségekben történt egy négy­zetméteres termőfelületen 5 kiló termésátlagot lehetett el­érni, Ezzel, az egyébként zsá­kos termesztésnek nevezett eljárással, 13 kilót. Nevét on­nan kapta, hogy a hőkezelt komposztot csírával összeke­verve, műanyag zsákokba tölt­jük — mondja az üzemegység helyettes vezetője. A laboratórium a komposz­táló üzem közelében van. Itt állítják elő a csírázáshoz szük­séges szemcsírát. Kiss Gyuláné a laboratórium vezetője a fo­lyamatról beszél. — A hőálló üvegekbe töltött főtt rozsot előbb sterilizáljuk, aztán kerülnek az oltóhelyi­ségbe, ahol micéliummal be­oltjuk. A micélium a hajtató­kamrákban 21—30 nap alatt szövi át a rozsot A hajtatókamrákbain 7—8 ezer liter szemcsíra van egy­szerre s amint kész, viszik, hogy a hőkezelt komposzttal összekeverve zsákokba töltsék, majd a termesztő helyiségeik­be szállítsák. Karbidlámpa fényénél A budatétényi kertes házak helyén valamikor szőlőtáblák voltak. Alattuk 150 ezer négy­zetméteres pincerendszere van a Duna Tsz-nek. Előny ez, nem kell speciális gombater­melőházakat építeni, ahol Iá- dás vagy polcos rendszerrel dolgoznak. A pincében a karbidlámpák imbolygó fényénél lányok asz- szonyok hajlonganak, szedik a gombát. — Nehéz munka ez, folyton sötétben lenni — mondja Si­pos Mihály a rendszergazda­ság vezetője, miközben zseb­lámpájával mutatja az utat. — Bár jó fizetést kapnak az itt dolgozók, mégis kevesen vállalkoznak erre a fárasztó munkára. — A zsákok behordása utáriy o negyedik héten jelenik meg a termés. A termesztés ideje alatt 15—16 fokos hőmérsékle­tet kell biztosítanunk és óránként friss légcserét. Ahogy emelkedik a hőmérséklet úgy csökken a gomba növekedése, 20 fok felett pedig meg is áll. A beszélgetést Sipos Mihály irodájában folytatjuk. — A partnergazdaságokat gombacsírával, szaporítóanyag­gal látjuk eL Szakembereiket saját telepükön képezzük ki. Alapanyagot évente mindössze 30—35 vagoranyit tudunk a rendelkezésükre bocsátani. Ne­künk sincs elég. Saját termesz­tő területünket sem tudjuk az évi háromszori forgóval ki­használni. Komposztáló üzem építésére egyetlen gazdaság sem vállalkozik. — Milyen kapcsolatuk van a magán termelőkkel? — Aki komolyan érdeklődik a gombatermesztés iránt, an_ HMGAIOmW HANGLEMEZ ÚJDONSÁGOK DEBUSSY: Ibéria Kis szvit CHABRIER: Espana RAVEL Daphnis és Chloé-I. szvit MRT szimfónikus Zenekara Vezényel: Lehel György HUNGAROTON SLPX 11876 ÁRA: 70 Ft DOHNÁNY1 ERNÓ: esz-moll kvintett Op. 26. C-dúr szeksztett Op. 37. Szegedi Ernő /zongora/. Kovács Béla /klarinét/ Tarjáni Ferenc /kürt/ Tátrai Vonósnégyes HUNGAROTON SLPX 11624 ÁRA: 70 Ft FÁBIÁN MÁRTA CIMBALMOZIK SZOKOLAY SÁNDOR: Quattro lamenti PAPP LAJOS: 9 bagatell LENDVAY KAMILLO: Disposizioni SZÉKELY ENDRE: Trió KOCSÁR MIKLÓS: Kassák dalok SÄRY LÁSZLÓ: Quartetto Fábián Márta /cimbalom/, Szökefalvy-Nagy Katalin, Tarkó Magdolna /ének/, Kiss András /hegedű/, Popa Tivadar /mélyhegedű/ Matuz István /fuvola/ Vezényel: Vidovszky László HUNGAROTON SLPX 11899 ÁRA: 70 Ft nak technológiai leírást aduink és megfelelő tanácsokkal lát­juk eL Konzerv ként Máltára — Mi történik a továbbiak­ban azzal a gombával, amit itt termesztenek? — A pincékből teherautók viszik a hűtőháziba, ahonnan reggel gombaboltjainkba, a Zöldért-üzletekbe, a vendég­látóipari vállalatok konyhái­ba szállítjuk. Exportálunk is, de ez az éves termelésnek 12 százalékát sem haladja meg. Évente 40 vagomnyi pedig a konzervüzemekben kerül fel­dolgozásra. A gombakonzerv nemcsak a magyar, hanem töb­bek között az osztrák, a hol­land és a máltai háziasszo­nyok konyhájába is eljut. Koronezy Imrénével, a tsz elnökhelyettesével, azért nem sikerült hamarabb találkoz­nom, mert éppen egy angol de­legációt kalauzolt. Százmilliós beruházás — 1974-ben még értékesíté­si gondokkal küzdöttünk. A kereslet azóta ugrásszerűen emelkedett. A megoldást csak a jelenleg is folyó 100 millió forintos beruházást igénylő komposztáló üzem felújítása hozza meg. Ez 1980 elejére ké­szül el, és lehetővé teszi, hogy a partner gazdaságok számára is elegendő alapanyagot tud­junk biztosítani. Nő, mint a gomba, mondják arra, ami nagyon gyorsan ter­jed, gyarapodik. A szólás ré­gen elvesztette eredeti jelenté­sét. Valószínű akkor született, amikor még csak gyűjtögették a vadon termő gombafajokat. Koffán Éva Gazdára találtak a betakarító gépek Évekig hiányoztak az Agro- ker-telepekről a takarmányok begyűjtésénél a tömegmunkát elvégző betakarítógépek; idén az Agrotröszt minden eddigi­nél több, korszerűbb berende­zést importál. A beérkező első szállítmányok kivétel nélkül vevőre találtak. Az NDK-ból hozzák be az E—280-as és az E—301-es önjáró szálastakar- mány-betakarító gepeket, Cseh­szlovákiából importálják az SPS—420-as gépet, s ezekből az év első négy hónapjában a me­zőgazdasági üzemek annyit vá­sároltak, mint tavaly egész év­ben. Ha!ásztanya - az utókornak A gemenci Duna-ártéri halá­szok tanyájának, berendezései­nek, felszereléseinek, kicsiny mását készítette el a Budapes­ti Mezőgazdasági Múzeum ré­szére, a sárközi Decsen lakó Nagy József, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság nyugdíjas ha­lásza. A tapasztott sövényfalú halásztanya nádfedeles teteje levehető, s ügy jól látszik a belső berendezés: például nyár- és fűzfából faragott asz­tal, a padokkal, továbbá a dö- bögőnek nevezett bádogkályha, amelynél a halászok és favá­gók melegedtek. A tanya körül szintén kicsi­ben látható egy-egy bárka és csónak, tízféle ősi háló, több­nek a neve a néprajzkutatók­nak is csemege. Ilyen a piritty, amivel a tuskó mellett lehet a jó halat, a pontyot kimeríteni, továbbá a Dunán éjjeli halá­szatnál csuhé- és dobóháló. A kece, valamint a varsa rekesz­háló, a balinháló. A hatvanöt éves Nagy Jó­zsef, aki nyugdíjas korában is halászgat, a gemenci siótorko­lati mű telepén barkácsolta az utókornak szánt makettet. Az új ipari övezetbe Költözködik, épül a kerámiaüzem Szentendre ipari területére egyre-másra települnek a termelőegységek, s köztük az egyik, a Budapesti Építő­anyagipari Szövetkezet — a belső körút építése miatt sza­nált épületeiből kiköltöző — kerámiaüzeme. Az idegen nem is gondolná, hogy a vakolatlan téglafalak némelyike mögött már termelnek. A felvonulási épület előtt Juhász Károlyné üzemvezető, Púp pán Jenő beruházó és dr. Hajdú László tervező fogad. Ok kalauzolnak az egy hek­táron tavaly májusban meg­kezdett építkezésen. Az 1080 négyzetméteres ter­melőcsarnok már elkészült csakúgy, mint benne a 28 mé­ter hosszú, olajíűtéses alagúi,- kemence. A Buoai Járási épí­tőipari Szövetkezet munká­sai jelenleg a kétszintes, sok­sok üvegxelülettel, terasszal, belső udvarral ellátott, az irodáknak, műtermeknek, konyháknak, étkezdéknek ott­hont adó épület falazásán dol­goznak. A másik könnyűacél­szerkezetes, 580 négyzetméte­res üzemcsarnok felállítására ás ebben a negyedévben kerül sor. Dr. Hajdú László mind­ezekhez utakat, autóparkolót es kerámiával díszített, mu­tatós kerítést tervezett. Az üzem építése 21 millió fo­rintba kerül, a hazai és az NDK-gépek 6 millió forintba, az alagútkemence pedig 3,5 millió forintba. Az átadási ha­táridő ugyan december 31., de ezt szeretnék előbbre hozni. Gyorsan, s ahogy Juhász Károlynétól tudom, zökkenő- mentesen oldották meg a ke- rámiások a költözést Az épít­kezéssel együtt járó nehézsége­ket, kedvezőtlen körülménye­ket valamennyi dolgozó vál­lalta. Harmincnyolcuk közül egy sem keresett másik állást. Eleinte ideiglenesen felhúzott műhelyben, most pedig már a nagycsarnok egyik sarkában készítik a salakszellőzőket, tö­mik a lengyel anyagot a gipszformába. Ügyes kezük nyomán gyűlnek a polcokon és a ládákban a különböző méretű színes kerámiabetűk és plakettek. — Akárhogyan is, de tarta­ni kell a kapcsolatot a meg­rendelőkkel. Nem tűnhetünk el a piacról — magyaráz a vezetőnő —, majd hozzáteszi, hogy a pomázi és a budapesti Hernád úti testvérüzemek is segítenek a szentendreieknek abban, hogy ne legyen terme­léskiesésük. — összefogással el tudjuk érni, hogy az idén is létre­hozzuk az ötmillió forint ter­melési értéket. Jövőre már negyvenötén dolgoznak az új üzemben, és épületkerámiából, plakettekből, vízpárologtató­ból tízmillió forint értékűt termelnek. 1980-ban pedig ennek két­szeresét. A szentendrei kerámia­üzemben fontosnak tartják a szakember-utánpótlást, ezért évente tíz fiatalt képeznek ki. A két műterem tulajdonkép­pen oktatásukhoz készül. S hogy a termeket és a műhe­lyeket jobban hasznosítsák, várják az iparművészeti és a képzőművészeti főiskolásokat is, akik a jövő évtől jöhet­nek ide műhelygyakorlatra. U. Gy. Több lesz a Leó Az árusítás feltételeit is biztosítja a Budatej Poharakba adagolják a jégkrémet Borsán Péter felvétele A Törökbálinti Budatej Vál­lalat emblémája, a jégkrémet nyalogató oroszlán, a Leó, mind közismertebb. Viszony­lag rövid ideje gyártják, de tavaly már oroszlánrésze volt abban, hogy a termelési érté­kük elérte a 196 millió forin­tot. A vállalat igazgatója, Né­meth Péter számít rá, hogy idén ez az összeg újabb száz­millióval növekszik. A Budatej a szállító ter­melőszövetkezetektől ma naponta átlagosan 40 ezer liter friss tejet vesz át és ezt teljes mennyiségben feldolgozza. Készítenek belő­le különféle termékeket, így nyolcféle sajtot, vajat-tejszínt. Besegít a várható forgalom- növekedésbe, hogy míg tavaly a budai járásnak csak a fe­lét látták el tejtermékkel, idén márciustól már ők gon­doskodnak az egész járásról. Mégis, a legújabb termékük, a jégkrém a legkelendőbb, il­letve, az lenne, .ha a kereske­delem bátrabban rendelné. Valamennyi emelkedést azért i elértek, mert míg tavaly az év első negyedében 27 ezer kartonnal vettek át, idén már 3000-rel több lett a rendelés. Mindez kevés. A dán jégkré­met gyártó berendezéssel 45 millió darab pálcika bevoná­sára alkalmas mennyiséget állítottak elő tavaly. Ezt a mennyiséget akár ötmillió darabbal is meg­emelhetnék. Az alapanyagul szolgáló tej­szín, a tej, a csokoládé, a ve­gyi megkötőszerek mind ren­delkezésre állnak. Ugyanak­kor sok helyen még nem is­merik, ezt a kétféle ízben gyártott pálcikás és a négy zamatú poharas terméket. Az eredeti receptúrát a hazai íz­lésnek é§ óhajnak jobban megfelelően kevésbé édesen, de kalóriagazdagon gyártják. Az igazsághoz az is hozzá­tartozik, hogy a jégkrémet csak hűtőbázisok és pultok al­kalmazásával lehet árusítani. Ezek a feltételek Budapesten és a nagyobb városokban már megvannak, viszont vidéken meg kell teremteni hozzá az adottságokat. A Budatej most 400 darab négyrekeszes hűtő­pultot vásárolt, ennek a felét már szétosztotta azoknak az üzleteknek, amelyek vállal­koztak a termék árusítására. Ugyanakkor Jászberényben, Győrben, Pécsett, Kecskemé­ten, Keszthelyen és a gyártó- üzemben Törökbálinton mélyhűtött raktárakat rendeznek be, mintegy 19 millió forintos be­ruházással. De ezzel még nincs vége a sornak. Miután a jégkrémet csak hűtőkogsik- ban lehet szállítani, további ötmillió forintért száilító-hűtő- kocsikat vásárolnak. K. M. Csendesebb otthonok HŐSÉGBEN IS HELYTÁLL A BAZALTGYAPOT Csendesebbek és melegeb­bek lesznek a házgyári laká­sok, ha azokat bazaltgyapot- lemezekkel szigetelik, hiszen a 4 centiméteres vastagságú le­mezszigetelő hatása 34 cm vastagságú tégla falának felel meg — jelentették be a Köny- nyűbeton és Szigetelőanyag­ipari Vállalat gyárában. A bejelentés több éves kí­sérletsorozat eredménye. A kedvező tapasztalatok után megkezdik a bazaltgyapot- lemezek széles körű alkalma­zását. A gyár jelenlegi évi 21 ezer tonnás kapacitását már teljes egészében lekötötték a felhasználók. Most az új gyár­tógépsor beruházási terveit készítik és segítségével várha­Aeff « OléB csatod écxM fi síért ■ fij'eg JV. aWpafioáucú-'- c/cAfazS*r&j (cooo Jódxntafi nírtfá ^- A+tóoíu Jptóifi- cl ^ fi ézfi* 'dó* Aafi dyL fiO ~PC ‘SmteietU ax üt .Xau 4 Uk.ö$sJc, Atfiay/t/ioJiSzfia tóan 1981-ben további 14 ezer tonnával növelik az évi ter­melést. Az építőipari szakemberek hangsúlyozták, hogy a köny- nyűszerkezetes építési mód­szer, valamint a házgyárak el­terjedésével párhuzamosan egyre nő a kereslet a vulka­nikus alapanyagú szigetelők iránt. Óriási előnyük, hogy szervezetlen anyaguk miatt az idő múlásával sem változtat­ják tulajdonságaikat, nem kedvelik őket a rágcsálók, ugyanakkor 600—700 Celsius fokos hőmérsékletet is kibír­nak. Sárkányrepülők Megkezdik a saját gépek építését Sárkányrepülő kör alakult Salgótarjánban. Tizenkét tagja — fiatal munkások, techniku­sok, tanárok, mérnökök — a kazári feketevölgyverői Ko­paszhegyen kezdte meg a gya­korló repüléseket. Szárnypró­bálgatásaikat naponta népes közönség érdeklődése követi. A budapesti sárkányrepüló- klub védnöksége alatt dolgoz­nak, egyelőre kölcsöngépekkeL Az első gyakorlótáborozás után a kör tagjai A-vizsgát tesznek és hozzáláthatnak a saját re­pülő szerkezeteik megépítésé­hez. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom