Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-21 / 118. szám

I lm MÁJUS 31., VASÄRNAP Érdi ketrecmosó Az NDK-beli beskovi Baromfifeldolgozó Kombinát meg­rendelését teljesíti hamarosan a Mezőgép érdi gyáregysége. Üj típusú ketrecmosó berendezéseket készítenek, melyeket a hónap végéig eljuttatnak a kombinátnak. Bozsán Péter felvétele A pártkongresszus határozatáról — félidőben A kommunisták személyes példája Az MSZMP nagykátai fúrási és százhalombattai városi bizottságának üléséről A nagykátai járás és Százhalombatta város kommu­nistái is pártbizottsági ülésen értékelték a XI. párt- kongresszus óta eltelt időszak munkáját, az MSZMP Központi Bizottsága 1978. áprilisi és a megyei pártbi­zottság május 11-i ülésének alapján. Az üléseken — a pártbizottságok tagjai mellett — részt vettek a járás és a város területén dolgozó gyárak, termelőszövetke­zetek, intézmények pártbizottságainak, pártvezetőségei­nek, pártalapszervezeteinek titkárai, a tömegszerveze­tek, az üzemek és az intézmények vezetői is. A pártmegbízatások teljesítésével Az MSZMP nagykátai járá­si bizottsága a helybeli párt­házban tartotta ülését. Részt vett az ülésen Szél Károly, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának munkatársa. A beszámolót, valamint a továb­bi feladatokat Pataki Márton, a járási pártbizottság első tit­kára terjesztette elő. Beszámolójában áttekintően vázolta a járás kommunistái­nak és pártszervezeteinek munkáját, melynek középpont­jában a gazdaságpolitikai fel­adatok megvalósítása, végre­hajtásuk irányítása, ösztönzé­se és ellenőrzése állott. Dina­mikusan fejlődött a járás ipa­ra, melyet az üzemek beruhá­zásai és rekonstrukciói segí­tettek. A Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószélei gyárában például 462 millió forintos be­ruházást hajtottak végre az elmúlt években. Az első tit­kár hangsúlyozta: a főleg me­Az V. ötéves terv félidejében Dunakeszin (4.) A brigádmozgalom hatékonysága A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa állást foglalt a munkaverseny-moz- galmak, a hasznos kezdemé­nyezések széleskörű elterjesz­tése mellett. Az eddigi tapasz­talatok igazolják, hogy a munkaverseny-mozgalom ma már nélkülözhetetlen segítője szocialista építőmunkánknak, szervesen beépült társadalmi életünkbe. Napjainkban egyértelműen megfogalmazható, Jiogy a munkaverseny révén jó minő­ségű, korszerűbb ipari ter­mékek születnek, számottevő­en javul a termelés hatékony­sága. A Dunakeszi területén dol­gozó ipari, szövetkezeti és ke­reskedelmi szocialista brigá­dok tevékenysége, az önkén­tesség elvén alapuló szocialis­ta munkaverseny-mozgalom tette lehetővé, hogy az V. öt­éves terv első félében mint­egy 35,8 százalékkal bővült a helyi gazdasági egységek ter­melése. Közös erővel Legfiatalabb városunk ter­melő egységeiben 321 szo­cialista brigád tevékenyke­dik, s tagjaik között találjuk az összes foglalkoztatott 67 százalékát. A brigádok egy- harmada elnyerte a mozgalom kitüntetéseinek 1 aranyfokoza­tát, több közülük magasabb el­ismerésben is részesült. A szocialista versenymoz­galom célja a népgazdasági tervek teljesítése, túlteljesíté­se, s ezen belül a vállalati, gyáregységi tervek teljesítése. A versenymozgalom lendületét tovább fokozta, a Nagy Ok­tóber tiszteletére a csepeli munkások felhívása nyomán kibontakozó országos méretű jubileumi munkaverseny. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak városunkban a MÁV Járműjavító Üzem, a Mechanikai Laboratórium, a Gyümölcs- és Fözelékkonzerv- gyár, a Hűtőház és a Házgyár szocialista kollektívái. A Me­chanikai Laboratórium szocia­lista brigádjai csaknem 6 mil­lió'' forint értékű anyagot és energiát takarítottak meg, a Házgyárban 200 lakás panel­elemeit gyártották le terven felül, a Járműjavítóban 17 négytengelyes vasúti személy- kocsi tervszerű megelőző kar­ban tartását végezték el az éves célkitűzésen túl. A Gyümölcs- és Főzelékkonzerv­gyárban a brigádközösségek összefogása eredményeként két hónappal a határidő előtt üzembehelyezték az új 800 vagon kapacitású tésztagyártó gépsorokat. A munkaverseny eredmé­nyeit jelentősnek ítéli meg az MSZMP dunakeszi városi bi­zottsága. Az exportban részt­vevő vállalatok középtávú ter­veinek időarányos teljesítései sokatmondóan bizonyítják a brigádok igyekezetét. Az V. ötéves terv első felében a Hű­tőház, a Konzervgyár, a Me­chanikai Laboratórium szocia­lista osrzágokba irányuló ex­portja dinamikusan fejlődött, s nem a brigádokon múlott, hogy a tőkés kivitel elmaradt a tervezettől. Növekedtek a követelmények a város kereskedelmének szo­cialista közösségeivel szemben is. A helyi üzletek az alapte­rületi korlátok ellenére a ko­rábbinál magasabb színvona­lon, nagyobb áruválasztékkal állnak a lakosság rendelkezé­sére. Kiemelkedő eredményt értek el az Alagi Állami Tangazda, ság állattenyésztő szocialista brigádjai, akik a tavalyi tej­termelési versenyben a harma­dik helyen végeztek. Az első negyedévben a tervet is túl­teljesítve 123,5 ezer liter tej­jel többet adtak a főváros el­látásához. Tudatformálók A szocialista muhkaversehy hatása nemcsak a gazdasági munkában nyilvánul meg, ha­nem a személyiség és szocia­lista tudat fejlesztésében is. Szorosabbbá vált a kapcsolat a város művelődési intézmé­nyei és a dunakeszi üzemek társadalmi és gazdasági szer­vezetei, szocialista brigádjai között. A művelődési központ könyvtáraival 74 közösség kö­tött szocialista szerződést. A könyvtárak a szerződés alap­ján ajánlásokat tesznek könyv- ismertetésekre, író—olvasó ta­lálkozókra, TIT_előadásokra, s a szervezésről is gondoskod­nak. Kedvezőek a szocialista brigá­dok ifjúságnevelő tevékenysé­gének tapasztalatai. Dicsére­tes a gyártelepi szocialista bri­gádklub tevékenysége. Az öt­éves terv elején megalakult klub a művelődési eredmények mellett az üzemi demokrácia fontos fórumává is vált. Csak elismeréssel lehet szólni a kollektívák társadalmi mun­kájáról, munkaakcióiról. Va­lamennyi közül kiemelkednek á várossá nyilvánítás idején a település szépítéséért, gyarapí­tásáért végzett munkák, a közösen szervezett kommunis­ta és barátság műszakok. A társadalmi munkaakciók keretén belül nagy jelentősé­gű, hogy a brigádokban dől. gozó KISZ-fiatalok indították el a Tíz órát Dunakesziért mozgalmat. Szocialista módon A szocialista brigádmozga­lom eredményeit összegezve megállapítható, hogy a kom­munisták vezetésével a jubi­leumi kezdeményezés terv­szerűbbé, céltudatosabbá tet­te a város üzemeiben a mun- kaverseny.t. Jobbak a feltéte­lek, körültekintően működtek az eredményeket értékelő ver­senybizottságok is, a korábbi évekhez képest jobban érvé­nyesül a versenymozgalom nyilvánossága. A verseny az idén is folytatódik, s hogy si­kert hozzon, a társadalmi és gazdasági szervezeteknek töre­kedniük kell arra, hogy az idei múnkaverseny gyakorlati formáját az arra hivatott demokratikus fórumokon ma­guk a brigádkollektívák vá­lasszák meg. Gondolkodni kell azonban arról, hogy a ver­senymozgalom számára aján­lott célokat a dolgozók meg­ismerjék, hozzájárulíanak a hatékonyság fokozásához, az ésszerű anyag-, energia- és munkaerő takarékossághoz, s hogy a termelő egységek tár­sadalmi szervezetei kommunis­ta műszakot csak jelentős társadalmi célok elérésére kezdeményezzenek. A cél, hogy az üzemek párt- szervezeteiben dolgozó kom­munisták, bizalmik példamu­tatásukkal legyenek mozgatói a brigádközösségeknek, s ezzel is erősítsék az üzemi demok­ráciát. Gulyás Miklós, az MSZMP Dunakeszi bizottságának gazdaságpolitikai reszortvezetője (Vége) zögazdasági jellegű járásban 16,9 százalékkal növelték ter­melési értéküket a termelőszö­vetkezetek. A feladatokról szólva hang­súlyozta: a belső tartalékok feltárásával, jobb munkaszer­vezéssel, a brigádmozgalom, a munkaverseny eszközeinek jobb kihasználásával kell se­gíteniük az üzemeknek az MSZMP XI. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtását. E munkában az élen kell jár­niuk a kommunistáknak, moz­gósítaniuk kell a dolgozókat a tervek valóraváltására. A vitában heten szólaltak fel, közöttük Szél Károly. Részletesen foglalkozott a Központi Bizottság áprilisi ha­tározatából adódó feladatok­kal, s felhívta a figyelmet, hogy a kommunisták szemé­lyes példamutatással, felelős, főleg gazdaságpolitikai párt­megbízatások vállalásával se­gítsék a továbbiakban is a határozatok végrehajtását. A felszólalók értékes javas­latokat tettek a pártépítésre, a párttaggá nevelésre, a pro­pagandamunka továbbfejlesz­tésére vonatkozóan, foglalkoz­tak a tömegszervezetek párt­irányításának, az alapszerve­zeti pártmunka hatékonyságá­nak kérdéseivel. A vitába bekapcsolódott Kovács János, a KISZ járási bizottságának titkára, dr. Ba­logh Józsefné, a KGYV ősz tályvezetője, a tápiószelei üzem pártvezetőségének titká­ra, Abrahám Gyula, Tápió- szentmárton nagyközség párt- bizottságának titkára, Farsang István, a nagykátai telefon­gyár pártvezetőségének titká­ra, dr. Samu János, a szent- mártonkátai termelőszövetke­zet elnöke, s dr. Pintér Antal járási vezető ügyész. A vitát Pataki Márton ösz- szegezte, majd a járási párt- bizottság tagjai egyhangúlag megszavazták a beszámolót. Erősítve az alapszervezeti munkát Az MSZMP százhalombattai városi bizottsága a Dunai Kő­olajipari Vállalat kultúrtermé­ben tartotta ülését. Részt vett az ülésen Cselőtei István, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának gazdaságpolitikai alosz­tályvezetője. Az elmúlt esz­tendő munkáját értékelő be­számolót, s az elkövetkező idő­szak feladatait Balázs Gézáné a városi pártbizottság első tit­kára terjesztette elő. A beszámoló híven tükrözte mindazokat az eredményeket, amelyeknek a homlokterében a gazdaságpolitikai munka ál­lott. Az első titkár hangsú­lyozta: a kiemelt beruházások határidőre történt befejezése Százhalombattát Pest megye, s egyben az ország egyik leg­dinamikusabban fejlődő váro­sává tette. Százhalombattán állítják elő a dolgozók Pest megye ipari termelésének 46,8 százalékát, azaz 30 milliárd forintot évente. A város arcu­latának formálását is szív­ügyüknek érzik a százhalom­battai ak: az V. ötéves terv ed­dig eltelt időszakában társa­dalmi munkájuk értéke elérte a 13,3 millió forintot. Az elkövetkező feladatokról szólva elmondta: a gazdasági építőmunka mellett sok a tennivaló a városfejlesztésben is. A mostani tervidőszakban művelődési házat, áruházat, számos oktatási intézményt adnak majd át Százhalombat­tán. Az otthont teremtőket, a családot alapítókat 1220 lakás felépítésével segítik az ötödik ötéves terv idején. A beszámolót követő vitá­ban tizenegyen szóltak hozzá, közöttük Cselőtei István. Han­goztatta, hogy a XI. pártkong­resszus határozatainak meg­valósítását a pártegység, az alapszervezeti munka erősíté­sével, a tömegszervezetek, a dolgozó kollektívák felelőssé­gének fokozásával lehet meg­valósítani. A felszólalók hasznos javas­latokat tettek, az agitációs és propagandamunka fejlesztésé­re, a szervezeti élet mozgalmi jellegének erősítésére. Foglal­koztak a városfejlesztés, a közművelődés kérdéseivel, va­lamint a fiatal városban élő if­jú dolgozók szemléletének for­málásával. A vitában felszólalt Feren- czi Illés, a százhalombattai tanács elnökhelyettese, Rátosi Ernő, a megyei pártbizottság tagja, a DKV igazgatója, Fe­hér György, biztonságtechni­kai felügyelő, a DKV beruhá­zása pártvezetőségnek titkára, Magyar Sándor o-szá"Pvúlési képviselő, a DHV főműveze­tője, Dávid László, a Ságvári Endre iskola igazgatója, Pável Nándor, a Ságvári Endre is­kola igazgatóhelyettese, a pártbizottság mellett működő agdá^iós és eropagan ia mun­kabizottság vezetője, Kiss Jó­zsef, a KISZ városi bizottságá­nak titkára, Tóth István, a megyei pártbizottság tagja, a DHV igazgatója, Németh Er­nő, a DKV műszakvezetője, alapszervezeti párttitkár és Kiss László, a DKV műszeré­sze, alapszervezeti párttitkár. A vitát Balázs Gézáné ösz- szegezte, majd a pártbizottság tagjai elfogadták a beszámo­lót. V. F. Üvegházak Budakalászon Tápon nevelt palántasorok Budakalász határában há­rom év alatt tizenkét üveg­ház épült. Gazdája az Óbuda Tsz. Géhl Gábor, a telep ága­zatvezető főmérnöke mondja: — Az üvegházas primőrter­melésre specializáltuk ma­gunkat. Az első — négy és fél hektáros pünkösdfürdői te­lep után a mi telepünk hat­hektáros üvegházi telep. Főként paradicsom, papri­ka és uborka hajtatására álltunk rá, de a gazdaságosságot kisebb mértékű dísznövénytermesz­téssel igyekszünk növelni. En­nek megfelélően alakítjuk a vetésforgót. Saját nevelésű palántákat hajtatunk. Van egy házunk, ahol a Sasad szabadföldi termelési rendsze­rének nevelünk bérpalántát. — Növényfajonként vannak kultúravezetőink, növényház­felelősök és brigádvezetők. — Még tart a belső techno­lógiai szerelés, s épül az út, de reméljük, az idén teljesen készen leszünk. E hónap kö­zepén már meg is jelenik a piacokon a paradicsom és a paprika. Főleg Budapest és a járás területére szállítunk. Az üvegházakat Szepessy Beáta kertészmérnök mutatja meg. Az egyik helyiségben asszonyok válogatják, csomagolják a vágott szegfűt. Nyolcezer darabos szállítmány indul a Szovjetunióba. — Tizennyolc fokot kell biztosítanunk a paradicsom­nak — magyarázza Hegedűs Lajos telepvezető — a pap­rika húsz fok körüli meleget igényel. A paradicsom foly- tontermő fajta, fürtben fejlő­dik. Már második virágjában van. Magyarországon egyedül­álló termelési módszert alkal­mazunk, Angliából eredő fó­liazsákosat. Az üvegházakban talaj helyett termőszint van. Ennek a módszernek az az előnye, hogy a terület nem fertőződik. A növények táp- anyagellátását csepegtető öntözési rend­szer biztosítja. — Vékony, átlátszó csövek, szállítják a tiszta vízzel ke­vert tápanyagot az egyes nö­vényekhez. Az egy atmoszféra alatti nyomás lehetővé teszi, hogy a folyadék mennyisége a növény és az évszak igé­nyeinek megfelelően szabá­lyozható. Minden egyed táp­anyagszükségletét is ellen­őrizni tudjuk. A paradicsom­nak naponta két deciliter, nyáron napi egy liter folya­dékra van szüksége. T. A. L. Vizsgálják a kutakat Vízmű épöl Szigetcsépen Szigetszentmárton és Sziget­újfalu önálló vízművel ren­delkezik, de a harmadik társ­községben, Szigetcsépen a csa­ládok a saját udvarukban fúrt csőkutakból, illetve ásott ku­takból nyerik a vizet. A köz­ség közterületein mindössze két mélyfúrású közkút van. A KÖJÁL két éve jelezte, hogy a két közkút kivételével mindenütt kólival és nitrát­tal fertőzött a víz. A tanács még akkor felhív­ta a lakosság figyelmét arra, hogy lehetőleg a közkutak vi­zét fogyasszák, de azt már nem tudják ellenőrizni, hogy a községbeliek mennyire tart­ják magukat az ajánláshoz. Pár hónapja, amikor vérhas- megbetegedést jelentettek Szi­getcsépről, mindenkinek az volt az első gondolata, hogy a fertőzött víz a baj oka. A KÖJÁL a közelmúltban szólította fel a tanácsot arra, hogy vizsgáltassa meg a két közkutat is. A közös tanács elnökének közlése szerint most próbálják megteremte­ni a tizenegyezer forintba ke­rülő vizsgálat anyagi alapját. Addig is arra intik a lakossá­got, hogy legyenek óvatosak, forralva fogyasszák vala­mennyi kút vizét. Ezt azonban csak átmeneti megoldásnak ajánlják, mert már folyamatban vannak a hatodik ötéves tervben épí- tendő szigetcsépi vízmű elő­készületi munkáit. Már elké­szült az a 150 ezer forintot érő tanulmányterv, amelyet a Csepel-szigeti Lenin Ter­melőszövetkezet finanszíro­zott. A tanulmánytervet át­adták a Középdunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóságnak szakvéle­ményezésre, s ezután megrendelik a kiviteli terveket a Pest megyei Tanács Tervező Vállalatától. Még nem dőlt el, hogy a kétféle elképzelésből melyik valósul meg: ha a szigetcsépi vízmű a község saját vízbá­zisára épül, 23 millió, ha a fő­városira csatlakoztatják, 36 millió forintba kerül a mun­ka. A költségeket megyei alapból hitelezik. H. E. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom