Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-17 / 114. szám

Ferlőzés az őszibarackosokban Az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt a Pest megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás munkatársai­nak tapasztalatai szerint az őszibarackosokban tafrinás le vélfodrosodás tapasztalható. A korai fertőzés járványve­szélyes helyzetet teremtett. A levélfodrosodáson kívül a liszt harmat is támadja a gyü­mölcsösöket. A szakemberek véleménye szerint sürgősen meg kell kezdeni a védekezést a nagy­üzemi gyümölcsösökben és a házikertekben. A levélfodrosodás ellen 2 százalékos Polyram Combi, Ortho Phaltan, vagy Orthocid 50 WP növényvédő szert le­het eredményesen használni. A lisztharmat elleni véde­kezés hatásos szerei az őszi- barackosokban az 5 ezrelékes Morestan, a 3—5 százalékos Thiovit és a 6 százalékos Ko- losul-oldat. A varasodás és a liszthar­mat az almásokat is támad­ja ezért itt is fokozottan foly­tatni kell a védekezést. Az elmúlt napokban a szántóföldi növényeken a Pest megyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás 'munkatár­sai levéltetves fertőzést ta­pasztaltak. A gabonákban egyelőre még gyenge a fertő­zés, a cukorrépában viszont megkezdődött a szárnyas egyedek betelepedése. A ví­rusok terjesztésével nagy kárt okoz a gyümölcsösökben is. A Pirimor 50 DP nevű szer­ből hektáronként 30—50 deka, a gyümölcsösökben 80 deka— 1 kilogramm hatóanyagból ké- szitett sze/ alkalmazható si­kerrel a védekezéshez. A nap kulturális programja MOZIK Monor: K. O. A filmbará­tok körének műsorán: Az idea­lista. Vecsés: Özönvíz, I. MŰVELŐDÉSI HAZAK _ Gyomron, 10-től 12 óráig és 14-től 19-ig: Nánásiné lladóczi Mária iparművész batik- és tűzzománc kiállí­tása. Menüén, 15-től: a dolgo­zók iskolája, 17-től 21-ig: könyvtári órák, 18-tól: ifjú­sági klubfoglalkozás. Sülysá­pon, 17-től 21-ig: asztalite­nisz-sportnap. MONOMnm iÍl!M mama XX. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM­1978. MÁJUS 17., SZERDA Monori siker ifjú vöröskeresztesek akciói Döntő: Du na haraszti ban A monori járásban évről év­re összemérik tudásukat az ál­talános iskolák vöröskereszte­sei. Februárban elsősegélynyúj­tásii, majd május 7-én csecse, mőgondozási versenyen adtak számot felkészültségükről. — Mi a célja a versenyek­nek? — kérdeztük Bánföldi Györgynétől, a Vöröskereszt járási vezetőségének újonnan kinevezett titkárától. — Azt szeretnénk, hogy a gyerekek megismerkedjenek az alapvető egészségügyi tudniva­lókkal, melyek birtokában, ki­sebb balesetek, sérülések ese­tén segíteni tudnak az arra rá­szorulóknak. Különösen fontos, hogy a lányok megismerkedjenek a cse­csemőgondozással, hiszen később ezeket az ismerete­ket hasznosítani tudják. Minden iskolában vöröskeresz­tes tanár elnök vezetésével já­tékos formában ismerkednek meg a vöröskeresztes munka legfontosabb alapszabályaival. — A legutóbbi verseny so­rán milyen feladatokkal kellett megbirkózniuk a csapatoknak?- Gyakorlati és elméleti kérdések várták a részt­vevőket három állomáson. Az első kérdéscsoport a baba fürösztéséről és öl­töztetéséről szólt. A második állomáson az egyéves korú csecsemők táplálásával, végül pedig a kisbaba környezetével kapcsolatos tennivalókra vár­tunk választ. A gyerekek jó kedvvel és meglepően eredmé­nyesen oldották meg feladatai­kat.- Melyik csapat bizonyult a legjobbnak?- Nagy versengés folyt az induló 17 csapat között. Az utolsó forduló után a kávai és monori gyerekek azonos pont­számmal álltak az élen. A holt­versenyből, végül is a mono- riak kerültek ki győztesen. A harmadik helyen Maglód csa­pata végzett. Az első helyezett bekerült a május 20-án, Duna- harasztiban megrendezésre ke­rülő döntőbe. — A szép siker után hogyan készülnek a folytatásra? — kérdeztük a monori Kossuth iskola tanulóit felkészítő Szé­kely Bertalannét. — Mindent megteszünk, hogy a döntőn is tisztességgel megálljuk a helyünket. Most éppen a védőnőtől kapott útmutatások alapján a csecsemők étrendjét ta­nulmányozzuk. Nagy vonalakban áttekintjük a Magyar Vöröskereszt történe­tét is. Soha nem lehet tudni, milyen kérdéseket kapunk. — De mit szólnak a sikerhez a gyerekek? — Az elején nem gondoltuk, hogy elsők leszünk. Az utolsó kérdések után, amikor a büfé­ben találkoztunk, nagy tanács­kozásba kezdtünk, vajon ki mennyi pontot szedett össze? Akkor már sejtettük, hogy rossz helyen nem végezhetünk. De hogy holtversenyben az élen állunk, arra nem számí­tottunk. Végül is felülkerekedtünk, örömünk nem ismert ha­tárt. Most már biztosan a fiúk sem fognak csúfolódni, hogy „na, a lányok már megint ba­báznak”. K. L. Fortuna látogatása Nagy az öröm Pilisen, a K.- családban. A 18. heti lottó­húzást az egész család izga­tottan hallgatta a rádióban. Körülülték a készüléket, s közben jegyzeteltek. Amikor kihúzták az ötödik számot is. boldogan vették tudomá­sul, hogy négyes találatot ér­tek el. Hosszú évek óta lottóznak, de Fortuna csak most mo­solygott rájuk igazán. Min­den héten négy szelvénnyel játszanak, így ezen a bizo­nyos 18.-on is. Tízéves fiuk — mint máskor is — vállal­kozott az egyik szelvény ki­töltésére. Az ő számai „jöt­Szabad idő, szórakozás Szombat esti séta — Mendén Fiatalok a klubban Az alig négyezer lakosú Mendén, a községen áthúzódó 31-es számú főút mentén talál­ható az üzletek, vendéglátó- egységek többsége, itt van a művelődési ház, s a mozi is. Sok-sok fa, illatozó orgona­sövény szegélyezi a széles utat — nyugtató, kellemes a szom­bat esti séta. Hol, s hogyan is töltik a szombat estét a mendeiek? Vá­laszt keresve álltunk meg, néztünk be néhány percre a moziba, a művelődési házba, s zenés vendéglátóhelyekre. Irány a Cserepes Hangos a mozi előcsarnoka, nemsokára kezdődik az elő­adás. A várakozók többsége fia­tal, őket szólítottuk meg mi is. — Szinte minden szombat este itt vagyunk a moziban, pedig a legtöbb filmet, így a ma estit is, Pesten már láttuk — mbndja Nyerges János, aki sofőrként a Volán 1-es számú vállalatánál dolgozik a fővá­rosban. — A mozi után mi lesz a további program? — A „Cserépbe” megyünk ... Ott táncolni is lehet — folytat­ja Jurányi István autószerelő, aki szintén a Volán Vállalat­nál dolgozik. Hasonlóan vélekednek a töb­biek is: — Mozi után a „Cserépbe” megyünk... Így becézik a községbsliek Mende zenés vendéglátóegysé­gét, a Cserepes bisztrót. Megkezdődik az előadás, a Dugó, a csodacsatár című fil­met vetítik ma este. Bálint Gá­bor, a mozi fiatal üzemvezető­je: — Bizony észrevenni, hogy itt a tavasz, a jó idő. Keve­sebben jönnek moziba, ma este is alig fél házzal játsszuk a fű­nket. 7 Idősebb asszony jön ki a né­zőtérről: — Nekem ebből elég, csupa foci ez a film ... — De jó zene szól 1 — néznek az emelet nyitott ablakai felé a művelődési ház parkjában ugrándozó, játszadozó gyere­kek. Zene és tánc A művelődési ház földszinti eszpresszójában kevés a ven­dég, néhányan a televízió mű­sorát nézik. S honnan szól a hí­vogató zene? A művelődési ház ifjúsági klubjának emeleti helyiségébe nyitunk be. Schmauder Sándor klubvezető beszélgetésünk néhány percé­re halkabbra veszi a magnót. — Nemrégiben költöztünk ide, a réginél tágasabb helyi­ségbe. A festés és csinosítás nagy részét fiataljaink végez­ték társadalmi munkában — mondja a klubvezető. ' Hangulatos a klub, asztalifo­ciznak, beszélgetnek, táncolnak a fiatalok. — Egy héten kétszer, szerda és szombat esténként találko­zunk. Szerdán igényesebb, míg a hét végi összejöveteleinken jobbára zenés-táncos progra­mokkal várjuk a fiatalokat... Olykor kirándulni is elme­gyünk, nemrégiben Sopronban jártunk, legközelebb Debrecen­be tervezünk kétnapos hét vé­gi kirándulást. Népszerű a klub, vonzóak hét­végi diszkóprogramjai, melyek­re sok fiatal jár át a Mendével szomszédos községekből is. Vass Zoltán Budapesten la­kik: — Elektronikai műszerész szakmát tanulva, mendei bará­tommal, Szuhányi Péterrel osztálytársak vagyunk, a MüM 30-as számú intézetében. — Jól érzi magát Mendén, itt a klubban? — Jól. Hétvégeken ezért jö­vök szívesen Mendére, ide a művelődési házbeli klubba. Egy korsó Az utcán egymást támogat­va hangos társaság lépked. — ________csak még egy korsóra gy erünk be! — invitálja amúgy is kapatos társait egyikük. Távolabb, a szombat esti idil­li hangulatot megtörve, ma­gyarnótákat énekel, egymást túlharsogva néhány férfi. A kedvelt zenés vendéglátóhe­lyen, a Cserepes bisztróban már minden hely foglalt. Emelkedett a hangulat, többen táncolnak. Szombat este van . ... Más napokon talán már csen­des, de ma, a késő esti órák­ban is népes, hangos a község főutcája. Jandó István tek be”, ő ért el négyes talá­latot. Még nagyobb is lehe­tett volna a család öröme, ha a 14-es helyett a 13-ast ik­szelik be. Ha ezt is eltalálták volna, akkor megütik a fő­nyereményt. De ezért így sem búsla­kodnak K.-ék. Nyolcvanezer forintot vehetnek fel ezen a héten a helyi OTP-fiókbari1. G. J. Gyorsírni tanulhatnak Kismamák figyelmébe Elsősorban gyesen lévő kis­mamák figyelmébe ajánljuk egy budapesti gépíró- és gyorsíróiskola értesítését. (Cí­me: 1027, Bp., Jurányi u. 3., IV. em.) Az iskola lehetősé­get ad arra, hogy érettségi­zettek egy, a nyolc általánost végzettek két év alatt sze­rezhessenek oklevelet. Heti 12 óra a tanítási idő, az igé­nyek szerint délelőtti, vagy délutáni oktatást is biztosí­tanak. A monori járásbeli kis­mamák közül bizonyára so­kakat érdekel e tanulási le­hetőség. Az elmaradt kézfogás Nyugdíjasán is a közössfgért ,Ha Geringer győz meg" Maga elé merengve sorolja Geringer János, a vecsési Köl­csey utcai házban: — Vecsésen születtem. Apám az első világháborúban meg­rokkant, ezért utána már csak mezőőrként kereshette meg a községtől a kicsire sült, barna kenyeret. Az alsóhalmi Rok­kant- dűlőben laktunk egy ki­csinyke csőszkunyhóban, míg­nem a két hold földünk felál­dozása révén egy kis házat nem vettünk a Vasvári Pál utcában. Tizenkét éves koromban már napszámba jártam a Hoffmann uradalomba és alig múltam 14, amikor gyári munkás let­tem a Filtex Szövőgyárban. Ennek felszámolása után a Kő­bányai Sörgyárban hordófejtő lettem, napi 12 órát dolgoz­tam. A főnyeremény — A „főnyereményt” 1942- ben húztam ki, amikor felvet­tek a Budapest Székesfőváros Elektromos Műveihez másod- osztályú altisztnek. Nevét a vecsésiek a futball révén ismerték meg. 1938-ban játszotta első bajnoki mérkő­zését a vecsési színekben és játszott egészen 1947-ig. Ekkor a kézilabdához pártolt át. Volt NB I-es játékos és szerepelt abban az együttesben is, ame­lyik megnyerte a vidék leg­jobb csapata címet. Volt edző és sportelnök, jelenleg a Ve­csési Sportegyesület elnökségé­nek tagja. Katonaság, front, hadifogság és felszabadulás után újra az Elektromos Műveknél dolgo­zott tovább fizikai munkás­ként, mígnem 1950-ben ki­emelték egy 18 millió forintos értéket őrző raktár vezetőjé­nek. Szülőfaluja 1958-ban ismer­te meg jobban. Ez az év volt az, amikor tanácstitkárrá vá­lasztották Vecsésen. Amikor azt kértük, hogy említsen egy­két kiemelkedő eseményt veze­tői gyakorlatából, elsőként a termelőszövetkezetek szervezé­séről szól. — Itt születtem, ezért jól be­szélek németül. Sók olyan em­ber akadt, aki azt mondta: be­lépek, de csak akkor, ha Ge­ringer győz meg. Heteket, hó­napokat agitáltunk. Nemcsak én, nagyon sokan, amíg kiír­hattuk a község elejére: szocia­lista község. Az éltető ivóvíz — Ay. egyik vasárnap este egy apróhirdetést olvastam: árokásógép, könyvjóváírással átadó. — Másnap reggel már Miskolcon voltunk, nehogy el­happolják előlünk. El is hoz­tuk. Óriási összeget takarítot­tunk meg vele, ugyanis a költ­ségvetést kézi munkához kal­kulálták. A gép pedig egy óra alatt ötven métert is kiásott, így ingatlanonként mindössze kétezer forintért vezettük be a vizet. A monori járásban Ve­Jegyzet Egyik oldal, másik oldal... Ti/t egmenekültek a meggy- L“* fáink... — mondta örömmel szerkesztőségünk­ben a monori, Deák Ferenc utcai lakók képviselője. Egy hónappal ezelőtt az utcába bevezetendő új telefonosz­lopok miatt a meggyfák — amiket nagy gonddal ültet­tek, ápoltak az utcabeliek — halálra ítéltettek a lég­vezeték miatt. A tiszta, vi­rágos Monorért akcióba se­hogy sem illett a pusztítás szándéka, hiszen más meg­oldás is kínálkozott: föld alatti telefonvezeték lefek­tetése. A meggyfák életben maradását azért is pártol­tuk, mert a monori utcák, a házak előtti porták szé­pítését, rendben tartását nem mindenki tartja szív-' ügyének. Jó példa erre Ri­gó Lászlónak, a monori nagyközségi tanács főelő­adójának „története” is. A nagyközségi tanács munkatársai egy-egy köz­ségrészt „kaptak”, amely­nek rendjéért felelősek, ápolását, szépítését segítik, szervezik. A fásítási akció során Rigó László iskolás gyerekeket vitt segítőtársul az Ady Endre utcába. Sű­rűn szemerkélt az eső, de ültették a nyárcsemetéket szorgalmasan, hadd legyen végre rendezettebb a szé­les útvonal mindkét oldala. Az egyik kertben ásogató férfira figyeltek fel. Rábíz­zák a fácskákat, gondolták, ültesse el a háza elé... — Ültesse, aki akarja! — szólt ki gorombán a férfi. — Dolgozzon vele a tanács! Czerencsére az ilyesfajta szemlélet nem általá­nos. De nem általános saj­nos a virágosítás, a szépí­tés sem. Egy kézen meg­számolható, hogy a leg­hosszabb utcában hány ház előtt díszük virág... Pe­dig Monor szebb is lehetne. S hiába a tanácsiak fele­lőssége, igyekezete, ha a másik oldal közömbösek­ből és pusztítókból áll... De nem így van, szeren­csére nem. Ezért is jó, hogy élhet a Deák Ferenc utcai meggyfasor... K. Zs. esésen épült meg először a víz­hálózat. — Ugyancsak elsőnek a mo­nori járásban, ebben az időben alakítottuk meg a költségveté­si üzemet. Közben elvégezte a veszpré­mi hathónapos államigazgatá­si tanfolyamot és megszerezte a tanácsakadémiai végzettsé­get is. Ezzel akkor, a legkép­zettebb tanácsi vezetők közé került a környéken. Nyugdíjban A Jókai színjátszó klub egyik alapítója, 20 évig vezetőségi tagja és szereplője volt. Ami­kor elkerült a tanácstól, külön­féle helyeken dolgozott, de vé­gül is ismét visszajött. A költ­ségvetési üzem kommunális csoportvezetőjének nevezték ki, de ekkor már beteg volt, évek múltán le is százalékolták. — Az egyik ismerősöm a Budapesti Fürdőigazgatóságnál dolgozott három évig és mégis olyan szép köszönőlevelet ka­pott, amikor nyugdíjba került, hogy magam is meghatódtam. Én egy kézfogást sem ... K. Gy. Utcák, terek bajnoksága Vecsésen A vecsési művelődési ház és a nagyközségi KISZ-bizottság szervezésében az idén másod­ízben rendezték meg a kispá­lyás labdarúgó-bajnokságot. A tornára benevezhetnek KISZ- alapszervezetek, ifjúsági klu­bok, utcák, terek, vállalatok és szocialista brigádok nyolctagú kollektívái. A kétszer 15 per­ces, kieséses rendszerben lebo­nyolításra kerülő mérkőzése­ket a Vecsési SK pályáján tart­ják meg. Az első három he­lyezett részt vesz a járási dön­tőben is. A csapatok felszere­lésről saját maguk gondoskod­nak, s a június 17-én délelőtti tornára a helyszínen is elfo­gadnak nevezéseket. Rózsa, szegfű, tulipán... A sülysápi állomáson na­ponta több ezer ember for­dul meg. Sok-sok csomaggal szállnak le a vonatról a Pest­ről hazaérkezők, de a csoma­gok között nagyon ritkán le­het virágot látni. így volt ez a közelmúltig, hiszen a vo­naton nehézkes dolog a töré­keny ajándékot szállítani. A tavasszal, egy vasárna­pon a buszmegállók túlol­dalán kis alapot, majd arra faházat állítottak. Az építke­zés hamar befejeződött, így a tavaszi szezonban már meg is nyílt a környék egyetlen virágboltja. A mindig friss növények r'Jvid időn belül gazdára ta­lálnak, s a kis bolt máris nagy népszerűségnek örvend. A két kedves eladó ügyesen gondoskodik az ünnepek, név­napok szebbnél szebb kellékei­ről, a rózsákról, a tulipánok­ról, szegfűkről. Molnár szakmunkásokat a Monori Állami Gazdaság Csévharaszti Takarmány­feldolgozó Üzemébe. I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom