Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-18 / 115. szám

Usztyinov marsall Fejér megyében A Dmitri) Usztyinov mar­sai, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere vezette katonai küldöttség szerdán Fejér megyébe látoga­tott. Részt vett a látogatáson Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, vala­mint Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete is. A vendégek felkeresték a Videoton gyárat, ahol tájékoz­tatták őket a vállalat munká­járól, a technológiai és a fej­lesztési törekvéseiről, a dol­gozók életkörülményeiről. Ezt követően a küldöttség a Lajoskomáromi Győzelem Ter­melőszövetkezetet kereste fel. A Szovjetunió honvédelmi minisztere mind a Videoton­ban, mind a termelőszövetke­zetben elismeréssel szólt a lá­tottakról, majd átadta a dolgo­zóknak Leonyid Iljics Brezs- nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Leg­felsőbb Tanács elnöksége el­nökének elvtársi üdvözletét és jókívánságait. Kádár János fogadta a Varsói Szerződés katonai tanácsának tagjait Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerda délután a KB székházában fogadta a Var­sói Szerződés katonai tanácsá­nak tagjait, és Viktor Kuliko- vot, a Szovjetunió marsallját, az egyesített fegyveres erők főparancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón részt vett Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnö­ke és Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter. Magyar—lengyei tárgyalások Emil Wojtaszek az MSZMP KB első titkáránál és a Minisztertanács elnökénél A hivatalos, baráti látoga­táson hazánkban tartózkodó Emil Wojtaszek lengyel kül­ügyminiszter szerda reggel a magyar hősök emékművén el­helyezte a kegyelet koszorúit. A koszorúzáson részt vett Roska István külügyminisz­Okion di G yermekre, naiv, egy­ügyű cselekedeteikre mondták, mondják kedves figyelmeztetőn a címül választott, régies hangzású, ízes melléknevet, de persze kijuthat abból a felnőttnek is, ha rászolgált, s mi tagadás, megtörténik, hogy rászolgál. Ezért azután semmi bántó, fölé­nyes nincs abban, ahogy a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságának elnöke fogalmaz, amikor az idén lezajlott falugyűlések fon­tos jellemzőjének az okton- di követelések forrásának elapadását tartja, s azt, hogy a javaslatok, kérések, észrevételek döntő része szorosan kötődik a realitá­sokhoz Lényeges tapaszta­lat, a közgondolkozás fej­lődésének figyelmet érdem­lő bizonyítéka! Közgondol­kodásunk állapotának való­ban egyik mércéje lehet az, egy-egy fórumon miként aránylanak egymáshoz a tárgyilagos meg az oktondi igények, követelések, s mert a falugyűléseket szervező népfrontbizottságok tapasz­talatai szerint ez az arány ma kedvezőbb, mint koráb­ban, a haladás vitathatat­lan. A nem könnyen elért haladás, tegyük hozzá, mert hiszen hosszú éveken át éppen az okozta a gyakori összeütközéseket, hogy a kívánságok és a tényleges lehetőségek távol álltak egymástól. L eveleket, feljegyzése­ket, tanácstagi beszá­molókról készült em­lékeztetőket mutatnak a ta­nácsházán, Nagykőrösön, s bennük sokféle formában egyazon kérés, követelés: a tanács hozassa rendbe ezt és ezt az utcát, legyen szi­lárd burkolat, minden év­szakban járhatóvá téve azt, ami most legtöbbször jár­hatatlan. Jogos óhaj, mind­addig, amíg a papírokat külön-külön rakjuk. Ha azonban összesítjük azokat, akkor kiderül, a tanácsnak negyven, ötven kilométer­nyi utat kellene rendbe te­tetnie, mégpedig iziben, s ez a lehetőségektől már annyira eltávolodik, hogy oktondi igénnyé válik. Azaz: nemcsak egy-egy ügyben lehet elrugaszkodni a valóságtól, hanem úgy is, hogy elhanyagoljuk, nem vesszük figyelembe az ösz- szefüggéseket. Legtöbbször azért nem, mert ismeretle­nek előttünk. Aligha lehet elvárni a nagykőrösi honpolgártól, hogy pontosan tisztában le­gyen azzal, a városnak ösz- szesen 107 kilométer hosz- szúságú belső útja van, s ennek tekintélyes részét semmi sem borítja, az en­gedelmes anyaföld meg olyan, amilyenné éppen az időjárási körülmények ala­kítják. A városnak idén öt­millió forintja van az ún. út-híd kereten, s ennek a pénznek a döntő részét — meg az ötéves tervidőszak­ban összesen rendelkezésre álló 24 miliő forint meg­határozó hányadát — a karbantartások, felújítások emésztik fel. Manapság ugyanis egy kilométer hosz- szúságú szilárd út kiépíté­sének költsége egymillió forint körül van, s akkor még szerényen fogott a ce­ruza. Mindezzel kívánságai megfogalmazásakor aligha bíbelődik tehát az állam­polgár, némelyek türelmet­lenkedése azonban ott vá­lik oktondivá, hogy nem látják be: az utak kiépíté­se csak logikus menetrend szerint történhet, mert mit ér az ötszáz vagy ezeröt­száz méternyi szilárd bur­kolat, ha sehová sem vezet, ha olyan utakhoz kapcsoló­dik, ahol sár, kátyú borít mindent?! T apogatózva ugyan, de a hetvenes években a tanácsok, a társadal­mi szervek sokat tettek a településeken azért, hogy a lakosság mind nagyobb ré­sze ne csupán azt ismer­hesse meg, mi szerepel a tervekben, tehát mi az, ami lesz, hanem tisztába jöhes­sen azzal is, mi hogyan lesz, illetve mi miért nem való­sulhat meg. Ha a nagy hév­vel fölszólaló tanácstag azt kapja válaszként javasla­tára, hogy nincs pénz a hi­ganygőzlámpák felállítására a piactéren, ő is, hallgató­sága is úgy véli, teremteni kell akkor, ha másként nem, követelve. Ha azon­ban az a válasz, hogy a piac nappal működik, s a néhány zárt épületnek fö­lösleges a díszkivilágítás, a javaslattevő hamar rájön, nem gondolta végig, mit kíván. Naivitásunkat, minden­napi életünk sokféle dolgá­ban tanúsított együgyűsé- günket — hiszen gyakran az is gondunk, ügyünk ki­re tartozik, hová fordul­junk — ezerféle tényező menti, magyarázza, ám ah­hoz, hogy közgondolkozá­sunk magasabb fokot érjen el, nem mentségre, magya­rázatra, hanem — okoso- dásra van szükségünk. Az okosság: a mérlegelés ké­pessége. Ha már mérlegel valaki, rájön, ott, ahol a sport egyenlő a járási baj­nokságban részt vevő lab­darúgócsapattal, nem ok­vetlen ezer személyt befo­gadó sportcsarnok kell a haladáshoz, még akkor sem, ha a nagyközség lakossága gyors iramban közeledik a húszezres lélekszám felé. A mérlegelés nemes képessé­géért tennünk kell ma­gunknak is, s azoknak szin­tén, akik egy-egy ügyben döntenek, határoznak. Ke­vesebb az oktondi követe­lés, ezek szerint okosabbak, tisztábban látók vagyunk, mint voltunk. Ami örven­detes. Ám nehogy azt higgyük, most már semmi szükségünk az okosodásra. Mert tegnapi okosságunk­kal a mai körülmények kö­zepette a holnapi feladato­kat jól megítélni, nem le­het. Mészáros Ottó ter-helyettes, Garamvölgyi Jó­zsef, a Magyar Népköztársa­ság varsói és Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete, Farkas Mihály vezérőrnagy, a buda­pesti helyőrség parancsnoka és Bielek József, a fővárosi ta­nács végrehajtó bizottságának titkára. A koszorúzást követően a Külügyminisztériumban Púja Frigyes külügyminiszter és Emil Wojtaszek megkezdte a hivatalos tárgyalásokat. A megbeszéléseken részt vett Roska István, Garamvölgyi József és a Külügyminiszté­rium több vezető munkatár­sa. Ott volt a tárgyalásokon Tadeusz Pietrzak, valamint a lengyel külügyminisztérium több vezető munkatársa. Púja Frigyes és Emil Woj taszek kölcsönösen tájékoztat­ta egymást országaik belső helyzetéről, áttekintették a magyar—lengyel kapcsolatok alakulását, számba vették a kétoldalú együttműködés to­vábbi erősítésének lehetősé geit. Eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kér­désekről is. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán a Központi Bi­zottság székházában fogadta Emil Wojtaszeket. A szívélyes hangulatú, ba­ráti találkozón jelen volt Puja- Frigyes, Garamvölgyi József, valamint Tadeusz Pietrzak. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak teg­nap fogadta a lengyel külügy­minisztert. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1978 MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK Megnyílt a tavaszi BNV Bíró József külkereskedelmi miniszter mondott beszédet Tizenkilenc Pest megyei vállalat, szövetkezet és intézet állít ki a vásáron A hazai ipar bemutatkozása, az eladók és vevők fóruma A miniszter köszöntötte a megnyitó ünnepség részvevőit, majd így folytatta: A Budapesti Nemzetközi Vá­sárnak kettős célja van: bemu­tatni a hazai ipar termelésének fejlődését, és fórumot biztosí­tani a világ minden tájáról összesereglett termelők és fo­gyasztók, eladók és vevők köz­vetlen találkozójának. Ez kifejezi államunk hivata­los politikáját is: a kapcsola­tok elmélyítése a föld mind­azon országaival, amelyek ve­lünk együtt törekednek a meg­különböztetés nélküli kereske­delemre, a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokra. Válto­zatlanul az a szándékunk, hogy a nemzetközi munkamegosz­tásban való részvételünk elmé­lyítésével javítsuk termékeink versenyképességét — mondotta többek között bevezetőül a mi­niszter. Erre annál is nagyobb A vásárt Bíró f&ixtt külkeres­kedelmi miniszter nyitotta meg. szükség van, mert a világ más országaihoz hasonlóan hazánk sem kerülhette el az elmúlt esztendők kedvezőtlen gazda­sági hatásait. A cserearányok Vége a téli szezonnak Budaörsön Várják a cseresznyét, a málnát A Humgarofruct budaörsi hű­tőháziban lassan végetér a té­li idény két legfontosabb áru­ja, a vöröshagyma és az al­ma tárolása, illetve csomago­lása. A múlt év őszétől mostanáig 3138 tonna hagyma ment át a kezükön. Az almát kétféle módon teleltetik: normál, vagy szabályozott légterű tárolók­ban. Ez utóbbinak különösen nagy a jelentősége, mert ily módon a megfelelő légtelenítés- sei a gyümölcs hónapokon át megőrzi nedvdússágát, ízét és főleg vitamintartalmát. — Rövidesen az almavonal munkáját is be kell fejezni, mert nyakunkon a szezonáru — tájékoztat Csekő József üze­meltetésvezető. Nemcsak a tárolt mennyiség volt rendkívül nagy, azonkí­vül munkáskéz sem áll elegen­dő a rendelkezésükre. A hagymánál a ZÖLD- ÉRT-től jött dolgozók se­gítették a Hungarofruct embereit és főiéig az alkalmi munkáso­kat, akiknek a teljesítménye mennyiségben és minőségben alatta marad a brigádtagoké­nál. A minőségi kezelést kívánó almánál szerencsére jobb a helyzet. Sikerült megállapodást kötni néhány termelőszövetke­zettel, akik a téli időszakban nélkülözhető növénytermeszté­si dolgozóikból küldtek cso­portokat. Jelenleg a dabasi Fe­hér Akác Tsz asszonyai vég­zik lelkiismeretesen és ügye­sen az olasz import berende­zés kiszolgálását. Az úgyneve­zett vízesürítésű sor óránként 12 tonna alma válogatását és csomagolá­sát teszi lehetővé. A jövő héttől általános fer­tőtlenítés-takarítás kezdődik a csarnokban, máris készülnek a friss „puhaáru” fogadására. A szezongyümölcsök sorát a cse­resznye nyitja meg, majd a ribizli, málna, meggy, a kaj­szi és az őszibarack követi. Ezek azonban legfeljebb 24 órát vannak a raktárakban, amíg megtörténik az átváloga­tásuk, osztályozásuk. Szüksé­ges, hogy a gyorsan romló gyümölcs megfelelő hőfokon, hibát­lanul kerüljön a hűtővago­nokba. Kőszeginé Vincze Mária ker­tészmérnök kimutatásai sze­rint állandó kereskedelm; partnereikkel 3520 tonna idénygyümölcs feldolgozására kötöttek szerződést, ősztől 3 ezer tonna vöröshagymát vár­nak, s különböző hűtési mód­ra összesen 13 ezer tonna al­mát. KM. romlásából származó hátrá­nyokat pedig csak olyképpen csökkenthetjük, illetve szün­tethetjük meg, ha fokozzuk a termelékenyen és hatékonyan előállított termékek széles kö­rű exportját. Önök közül, tisztelt vendé­geink, sokan rendszeresen ke­resik fel hazánkat. Ismerik gazdasági körülményeinket, öt­éves tervünk és hosszú távú programunk céljait. Azt is tud­ják, hogy fejlődésünkben ki­emelkedő jelentőségű az az együttműködés, amelyet a szo­cialista országokkal és ezen be­lül is elsősorban a Szovjetunió­val folytatunk. A KGST komplex program­ja alapján évről évre gyarapo­dik a határokon átívelő koope­rációk száma és — mint itt a vásáron is láthatják —, to­vább bővült a gyártás- és gyártmányszerkesztésben részt­vevő vállalatok köre, emelke­dett a gyártott termékek szín­vonala. Hazánk gazdasági felemelke­dése elválaszthatatlan a szo­cialista integráció fejlődésétől. A szocialista országokkal le­bonyolított árucsere-forgalmunk tervszerűségével biztosítja a stabilitást a változó világgaz­dasági körülmények között. Ugyanakkor kedvező alapot biztosít a nyugati országokkal folytatott kereskedelmünkhöz is — hangsúlyozta a miniszter. Az elkövetkező években to­vább nő a fejlett nyugati or­szágokkal folytatott gazdasági együttműködésünk szerepe. A gazdasági élet minden terüle­tén készek vagyunk a korláto­zás nélküli, a diszkriminatív intézkedésektől mentes keres­kedelemre ezen országokkal. Mind az állami, mind a válla­lati kapcsolatokban az együtt­működés tartós, mindkét fél részére kedvező alapjának megteremtésére törekszünk. A műszaki fejlődés meg­gyorsítása érdekében a fő hangsúlyt a hagyományos ke­reskedelmi kapcsolatok bővíté­se mellett a termelési és koope­rációs együttműködés fejlesz­tésére kívánjuk helyezni. Erőnkhöz mérten, részt ve­szünk a fejlődő országok gaz­daságfejlesztő terveinek támo­gatásában. Forgalmunk bővíté­se érdekében fokozni kíván­juk ezen országokból a félkész termékek, az alkatrészek, az ipari fogyasztási cikkek vásár­lását, elősegítve ezzel a hazai szelektív fejlesztési politika megvalósítását. Kívánok minden hazai és külföldi kiállítónak eredmé­nyes tárgyalásokat, hasznos üzletkötéseket, vendégeink­nek kellemes budapesti tar­tózkodást. A vendégek ezután körsétára indultak, a kiállítási csarnok­ban az ágazatok, szakmák, vál­lalatok vezetői tájékoztatták őket a kiállított termékekről, szellemi alkotásokról, azok ér­tékesítésének lehetőségeiről. A vásárlátogatásról a 3. ol­dalon számolunk be. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejez­te ki jókívánságait V. Olaf norvég királynak, Norvégia nemzeti ünnepe alkalmából. Rolf Jerving, a Norvég Ki­rályság budapesti nagykövete az ünnep alkalmából szerdán fogadást adott rezidenciáján. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemu­tatkozó látogatáson fogadta dr. Giulio Bilancionit, az Olasz Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét. Venéczi János, az MszMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának titkára hazaérkezett Géniből, ahol az MSZMP kép­viseletében részt vett a Sváj­ci Munkapárt XI. kongresszus sán. 4 / 4 Huszonnyolc ország és Nyugat-Berlin csaknem 2000 kiállítója részvételével szerda délelőtt 9 órakor ünnepé­lyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár, a beru­házási javak szakvására. A BNV főterét a részt vevő országok zászlói és a nemzetközi vásárok szövetségének emblémája díszítette. Itt gyülekeztek a megnyitó ünnep­ség vendégei. Megjelentek Borbély Sándor és Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt a kormány több tagja, a diplomáciai testület sok vezetője és tagja, jelen voltak a hazai és külföldi kiállí­tók képviselői. A Himnusz elhangzása után Bíró József külkereske­delmi miniszter mondott megnyitó beszédet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom