Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-16 / 113. szám

1073. MÁJUS 10., KEDD sMäau uszár István Cegléden (Folytatás az 1. oldalról) Elmondották a gyár vezetői — köztük Asztalos Imre, a pártvezetcség titkára —, hogy termékeikből szélesebb körben és többet is tudnának, szeret­nének értékesíteni. Ezért is rendeztek 8 napos bemutatót a Skála Áruházban, majd több vidéki városban. Az érdeklődés igen kedvező volt. — Ez a jó módszer! — biztatta őket Huszár István, hozzátéve: — A marketing munka nemcsak divat, hanem nagy szükség van rá. Tervsze­rű piackutatással kell fölkelte­ni az igényeket. ' Munkakörülményekről, bé­rezésről is érdeklődött a Politi­kai Bizottság tagja. Ennek so­rán megoldásrá váró gondról is hallott. A bérszínvonal ugyanis 10—12 százalékkal el­marad itt a budapesti közpon­tétól, pedig az elmúlt másfél évtizedben jelentékenyen meg­nőtt a szakmai színvonal. Idő­szerűnek látszik a fölülvizsgá- lás. Ezzel kapcsolatban Hu­szár István a bértömeg-gazdái_ kodásra hívta föl a figyelmet, amely az átlagbér növekedésé­re is nagyobb lehetőséget te­remt. Ilyen és hasonló kérdésekről beszélgetett az üzemrészekben is a Miniszteítanács elnökhe­lyettese a gépek mellett dolgo­zókkal. Több helyen egy-egy brigád kérésére emléksorokat írt a naplójukba. „Munkájuk nagyon fontos az egész ország részére és örülök a szép ered­ményeknek ...” — írta egye­beit között a Müller Pálné ve­zette Bolyai János szocialista brigád, a vállalat kiváló bri­gádjának naplójába. A Síét feópzsf szövetkezeié A. Magyar—Szovjet Barátság Mg." Termelőszövetkezet egyik üvegházá­ban. A képen: Sztankó Éva üvegházvezető beszél munkájukról Huszár Istvánnak. Közöttük Fömöte Béla telepvezető látható, mellettük Skultéty József tsz-elnök és dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese A gyárlátogatást követően a négy és félezer hektáron gaz­dálkodó Magyar—Szovjet Ba­rátság Mg Termelőszövetkezet központjában Skultéty József tsz-elnök és Bern József párt­titkár fogadta a látogatókat, akiknek útja rövidesen az il­latozó szegfűk valóságos er­dejébe vezetett. A szövetkezet­nek ugyanis egyik jövedelme­ző ágazata a mintegy 50 ezer négyzetméter alapterületű, üvegházakban nevelt évi 5—6 millió szál szegf ű, melyet nem­csak hazai piacokon, boltok­ban árusítanak, hanem heten­ként — nem is egyszer — moszkvai és leningrádi üzle­tekbe küldenek. Igazi, korszerű gépesített nagyüzemi gazdasággal ismer­kedhettek meg itt a látogatók, mert hiszen természetesen a virágtermelés csak egy része munkájúknak, amely hét fő ágazatra oszlik. Ebben jófor­mán minden megtalálható, ami a mezőgazdaságban lehet­séges, mégpedig növényter­mesztés, állattenyésztés, ker­tészet, élelmiszerieldolgozás és kereskedelmi tevékenység, továbbá háztáji, gépesítési fő­ágazat. Fontos szerepet töl­tenek be nemcsak Cegléd, hanem a környék, sőt a fő­város ellátásában iá. — Ök voltak az elsők a me­gyében — jegyezte meg Cser- verika Ferencné —, akik fel­dolgozott sertést forgalomba hoztak. Ezt a példái azóta már Pest megyében 20 terme­lőszövetkezet követte, s küldi Budapestre a termékeit, a he­lyi lakosság ellátása mellett Már önmagában az is jó do­log, hogy a termelőszövetke­zet tagságát ellátják tőkehús­sal és más hentesáruval. Meg is tekintették a látoga­tók a húsfeldolgozó üzemet, az elárusító boltok egyikét (tele szép, friss áruval), s ugyancsak fölkeresték a ter­melőszövetkezet gazdaboltját is. „Mindent a kistermelők ér­dekében” — hirdeti itt a föl- irat, Skultéty József elnök pe­dig lelkesen tette hozzá, hogy a háztáji gazdaságokat meg a kisteiek-tulajdonosokat — vagy ahogyan itt hívják őket: a hobbikerteseket — mindenféle szükséges holmival, kisgépek­kel, növényvédő szerekkel, műtrágyával, tömlőkkel, öntö­zőberendezésekkel ellátják. Még csárdát is nyitottak, át­alakítva egy rozzant- tanyahá­zat kint a kertek között. Hét végeken nem győzik kiszol­gálni friss étellel a vendége­ket. Szívesen hallott, látott té­nyek voltak ezek, s a Minisz­tertanács elnökhelyettese elis­merően hallgatta meg a be­számolást arról is, hogy a szö­vetkezet mind a hét főágazata az MSZMP Központi Bizott­ságának idei március 15-i ha­tározatának eredményes vég­rehajtására, valamint megala­kulásuk 30. évfordulójának megemlékezésére fölajánláso­kat tett. Ezek az árbevételnek és a hozamoknak jelentős nö­vekedését irányozzák elő a reális lehetőségek vizsgálata alapján. Megnyugtató határszemle zárta a látogatást. Zöldellő ve­tések, rétek és legelők, 80 hektáros új gyümölcstele­pítés jelezte ennek során a virágzó szövetkezet fejlődését. a beruházások — helyenként inkább mérséklésre szoruló — folyamatában. Tart a lendü­let az importban, is, de sajnos nincs meg a tőkés exportban. A tőkés import fedezettségi aránya csupán 70 százalék, vagyis 30 százalékot már nem fedez az exportból kapott ár­bevétel. Ezen változtatni kell. Az év eleji lendületről szólva elismerően beszélt Pest megye jelenlegi és korábbi eredmé­nyeiről is. Példamutatónak ne­vezte, hogy a megye ipara az elmúlt két év átlagában 12 szá­zalékkal növelte termelését, ipari árbevételének 75—80 szá­zaléka pedig három évnél nem régebbi termékekből, vagyis korszerű ágazatokból szárma­zott. Megkétszereződött a tő­késországokba irányuló export- Mindezek alapján egy kedves hasonlattal — mellyel ugyan, mint mondotta, egyébként nem kíván élni — lokomotívmegyé- nek nevezte Pest megyét, amely e kiemelkedő eredmé­nyekkel másokat is magával tud vonni, az élen tud járni. Ehhez kapcsolódva aznapi lá­togatásairól kijelentette: — Két termelőegységben jár­tam Cegléden. Az a meggyőző­désem alakult ki, hogy mind a két helyen felelősségteljes kommunista munka folyik. Te­le vannak alkotó kedvvel, kez­deményező készséggel, bátor­sággal, biztonsággal. Megnyug­tató volt, amit tapasztaltam, és ehhez tiszta szívből gratu­lálok. Szólott még a továbbiakban arról, hogy V. ötéves tervünk reális célokat határozott meg és a párt Központi Bizottsága úgy látja, hogy nincs szükség a terv megváltoztatására. An­nak vonalán kell továbbhalad­ni. Részletkérdésekben, ame­lyek gyakran nem is kicsinyek, természetesen van változtatni való, de ezek is a párt határo­zatainak szelleméből adódnak. Az ár_ és bérrendszer több összefüggésének, az ötéves terv követelményeinek megvi­lágítása után e gondolatokkal fejezte be részletes tájékoz­tatóját Huszár István: — Mindkét kezünk tele vári' sürgető napi gondokkal. Mégis a szemünket a jövőbe vetjük és mai gondjainkat a párt ál­tal megjelölt távlati koncep­cióban próbáljuk jól megol­dani. L. Z. Építésügy és a BTK T anácskozott az országgyűlés jogi bizottsága Az utóbbi esztendőben to­vább egyszerűsödött a taná­csok lakossági építkezésekkel kapcsolatos ügyintézése, épí­tésügyi szakigazgatási szer­veiknek azonban még na­gyobb fegyelmet és rendet kell teremteniük az építés­ügyi előírások betartásában és betartatásában — állapí­totta meg hétfői — dr. Gon- da György elnökletével tar­tott — ülésén az országgyű­lés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A ta­nácskozáson részt vett dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Varga Jó­zsef, a Minisztertanács Tit­kárságának vezetője, dr. Csen­des Károly, a legfőbb ügyész helyettese és dr. Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese is. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes beszámolt, milyen intézkedéseket hozott a mi­nisztérium az építésügyi ha­tóságok működésének segí­tésére, munkájuk színvona­lának javítására. A beszáríiolót követő vitá­ban Szűcs Gábor képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes tanácsok építés­ügyi hatóságai túlságosan mereven értelmezik az elő­írásokat, s ezzel helyenként a többi építkezőnek is a ked­vét szegi. Dr. Raft Miklós rá­mutatott: meg kell oldani, hogy a Balaton-menti váro­sok a tó mindkét partja men­tén nagyobb szerephez jus­sanak a lakosság ellátásának javításában. Ezután dr. Szilbereky Jenő igazságügyi miniszterhelyet­tes az új büntető törvénykönyv előkészítésének széles körű vitájáról tájékoztatta a bi­zottság tagjait. A tájékoztatóhoz dr. Sza- • kács Ödön kiegészítéseket fűzött, majd dr. Gonda György hangsúlyozta, hogy a tör­vénytervezet kialakításával kapcsolatos gyakorlat ismere­te jelentős segítséget nyújt a képviselőknek munkájukhoz. Aktívaülés a pártszékházban Készlet az aktívaülés hallgatóságának soraiból Megalakait a Magyar Szociológiai Társaság Korunk társadalmi kérdései­nek feltárását, a marxista szo­ciológia elméletének és mód­szertanának fejlesztését, a szociológiai vizsgálatok ered­ményeinek hasznosítását kí­vánják elősegíteni a magyar szociológusok és társadalom- kutatók — ezt á célt fogalmaz­ta meg hétfői alakuló közgyű­lésén a Magyar Szociológiai Társaság. A Magyar tudomá­nyos Akadémián megtartott közgyűlésen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Po- linszky Károly oktatási mi­niszter és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője is. A közgyűlés megválasztotta a társaság vezetőségét. Elnöke Szalay Sándor akadémikus, elnökhelyettesei: Gazsó Ferenc kandidátus, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intéze­tének tudományos osztályveze­tője és Szecskő Tamás kandi­dátus, a Tömegkommunikációs Kutató Központ igazgatója. A társaság titkárává Kolosi Ta­más kandidátust, az MSZMP KB Társadalomtudományi In­tézete tudományos főmunka­társát választották. , Kulcskérdés: a gyártmányszerkezet A könnyűipari vállalatok igazgatóinak értekezlete A könnyűipar további fej­lesztésének kulcskérdése: a gyártmányszerkezet korszerű­sítése. A termékszerkezet át­alakításában azonban az ed­diginél jobban kell hasznosíta­ni a nemzetközi kapcsolatok­ban rejlő lehetőségeket — ál­lapította meg Keserű Jánosné miniszter a könnyűipari vál­lalatok igazgatóinak hétfőn, a Vasas Székházban tartott ta­nácskozásán, amelyen felszó­lalt Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese is. A vitában felszólaló Sze­kér Gyula rámutatott arra, hogy a megnehezedett külgaz­dasági helyzetben a csere­arány-romlásból adódó veszte­ségek a nemzeti jövedelem nö­vekedésének egy részét fel­emésztik. Ezért jobban kell al­kalmazkodni a megváltozott bel- és külgazdasági követel­ményekhez, szorosabb nemzet­közi együttműködésre, a szo­cialista integráció adta lehe­tőségek jobb kihasználására, átgondoltabb ágazati és válla­lati együttműködésre kell tö­rekedni. Könnyűipari rekonst­rukció enyhítette a szakmák gondjait, több százezer dolgo­zó munkáját könnyítette meg, ugyanakkor jó alapot terem­tett a termékszerkezet átalakí­tásához is. Rámutatott a Miniszterta­nács elnökhelyettese arra is, hogy a nyersanyagok kéthar­mad részét tőkés országokból beszerző könnyűiparban nagy a jelentősége annak: az eddig importált anyagok egy részét hazaival, illetve szocialista importtal helyettesítsék. Sok vállalat még húzódozik ettől, s ezen változtatni keli i t mények mellett nem kevesek a megoldásra váró feladata­ink sem. A leglényegesebb teendőnek, alapvető feladatnak jelölte meg Huszár István, hogy egy­ségesen, azonos értelmezés­ben teljesítsük a Központi Bi­zottság határozatait. A most áprilisi mellett a gazdasági fejlődés szempontjából külö­nösen fontos az idei március 15-i határozat, a mezőgazda­ság és élelmiszeripar helyze­téről, továbbfejlesztésének feladatairól, valamint a ta­valy október 20-i határozat a termelési szerkezet fejleszté­sének irányelveiről. Mind­ezek szellemében és a ben­nük megjelölt konkrét célok ismeretében tudunk úrrá len­ni a továbbiakban is a nehéz­ségeken, az esetenként világ- gazdasági okokból is jelent­kező problémákon. Az aktívaülés résztvevői igen nagy figyelemmel hallgatták azt a sokoldalú, közgazdasági megalapozottságú, gazdaság- politikánk mindennapi gya­korlatát megvilágító elemzést, melyben Huszár István a világ- gazdasági változások hazai hatásáról, pénzügyi egyensú­lyi helyzetünkről, gazdálko­dásunk perspektívájáról, a termelés és a fogyasztás, a be­ruházások összefüggéseiről be­szélt. Elvi és gyakorlati meg­fogalmazásokat egyaránt ka­pott a hallgatóság. Beszélt a többi között a meglevő nem­zeti erőforrásaink minél célra­vezetőbb hasznosításáról, amelynek egyik feltétele, hogy versenyképes termékeket ál­lítsunk elő. A jobb minőség, nagyobb pontosság, korszerű­ség hármas jelszavának kell érvényesülnie. A világpiac szorítását a termelési struktúra helyes módosításával is ki tudjuk védeni. Így például ha nem használunk fel drága nyersanyagot olyan termékek­hez, amelyeket nem fizet' meg a világpiac. Ezzel — amint azt az október 20-i határozat is magában foglalja — a nemzeti jövedelemnek mintegy új, mo­dern forrásait teremthetjük meg. . -• • - ■ Érintette tájékoztatójában a Minisztertanács elnökhelyette­se a gazdasági reformot, az 1968-ban bevezetett szabályozó rendszert is. Azt hangoztatta, hogy ez ha még oly modern és bevált is, még annyire sikere­sen is haladunk előre, gazdái- . kódunk vele, mégis önmagában csak eszköznek tekinthetjük. A célt és az eszközt nem szabad összetévesztenünk. A céloknak és az eszközöknek együtt kell megjelenniük ahhoz, hogy kon­cepcióról beszélhessünk. Ez a koncepció a párt gazdaságpo­litikájában, a kongresszusi ha­tározatban található. A kong­resszuson a párt programnyi­latkozatot is fogadott el, amely úgyszintén hosszú távra fogal­mazza meg gazdasági koncep­ciónkat. Ezt kell iránymutató­nak tekinteni. Rendkívül fontosnak jelöl­te mindezekért Huszár István azt, hogy különösen a párt ak­tivistái, a gazdasági vezetők szerezzenek szilárdan és kö­vetkezetesen érvényt a. köz­ponti gazdaságpolitikai el­gondolásoknak. Az idei tervteljesítés első négy hónapja — mind mondot­ta — biztató ebből a szempont­ból. A gazdasági fejlődés len­dülete tovább tart. Tart az ipa­ri termelésben, biztatók a me­zőgazdaság üzemeiben, ahol a tervek összhangban vannak a népgazdasági elgondolásokkal, sőt kedvezőbbek, mint ahogy számolgattuk. Tart a lendület a bérek emelésében is, de tart alatt is előre léptünk. Ezt — mint mondotta — azért tehet­tük, mert a párt igyekezett ön­magát egyre alkalmasabbá tenni a merész, de nagyszerű feladatok megvalósításában. Ezenközben a párt is épült és erősödött. Ugyanakkor a párt vezetésével, irányításával szer­vezettebbé, igényesebbé vált az országépítő munka. Tovább épült, gyarapodott, erősödött hazánk. Izmainkat, verejtéke­inket, idegszálainkat építet­tük ebbe bele és jutalmul kö­zelebb kerültünk nagy célja­inkhoz. Kifejtette Huszár István, hogy a tervszerű, tudatos, ál­dozatkész munka meghozta a gyümölcsét: a Magyar Népköz- társaság politikája szilárd, a népgazdaság előre haladt, a termelőerők bővülnek, maga­sabb szintre emelkednek, a gazdasági fejlődés jól szolgál­ja társadalompolitikai célja­inkat. Mindezek hangsúlyozásával tért át a továbbiakban a szű­kebben vett gazdasági kérdé­sekre, mivel az elért ered­A késő délutáni órákban Cegléden, a pártszékház nagytermében tájékoztató ülésre jöttek össze a város és a járás pártszervezeteinek aktivistái. Részt vettek az ak­tívaülésen az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárai és osztályvezetői is, valamint Nagykőrös párt- és állami vezetői. A megjelenteknek Huszár István mintegy kétórás, részletesen elemző tájékoztató előadást tartott gazdaság- politikánk időszerű kérdéseiről, különösen az MSZMP Központi Bizottságának 1978 áprilisi, a XI. pártkongresz- szus óta végzett munkát értékelő határozatának tükrében. a politikai vonalnak a mene­tében fejlődik, ahogyan azt a kongresszus meghatározta. Tu­datos jövőt építünk. Ez felté­telezi a tudást, a felkészült­séget. Amikor jövőnket fel­vázoljuk, akkor tehát nem ér­zésekre, jóslatokra alapozunk, hanem tudományos elemzéssel határozzuk meg a jövőt for­máló tennivalókat. Ennek kapcsán emlékeztetett rá az előadó, hogy az eltelt három esztendőben már azok az elgondolások váltak valóra a fejlődésünkben, amelyekről a kongresszus határozott Ne­héz időszak is áll mögöttünk, amelyet a növekvő terhek jellemeztek, de bátran tud­tuk őket vállalni és súlyuk Beszéde elején a Politikai Bizottság tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese átadta a ceglédi járás, Cegléd és Nagy­kőrös városok, egész Dél-Pest megye dolgozóinak, kommunis­táinak a párt Központi Bizott­sága köszöntését, jókívánságait. Hozzátette, hogy egyáltalán nem formaságról van szó, ha­nem arról, hogy őszintén gra­tulálnak a szép eredmények­hez, amelyet elértek a IV. öt­éves terv befejezésével, és tel­jesítenek az V. ötéves terv jó kidolgozásával, első időszaká­nak eddigi sikereivel. Most or­szágszerte — így e területen is — számbaveszik a megyei pártbizottságok után a járási, a városi pártbizottságok a kongresszus óta megtett utat, megvizsgálják a Központi Bi­zottság határozatából adódó feladatokat, s mindez a szám­vetés új erőt ad a növekvő tennivalók eredményes megol­dásához. Arról is Szó van most — mutatott rá Huszár István —, hogy 1975 tavaszán, a párt- kongresszuson jól láttuk-e a jövőt, helyesen jelölte-e meg a párt az utat. — Mindannyiunkat jóleső érzés tölthet el — jelentette ki —, hogy a Központi Bizott­ság állásfoglalása szerint nincs okunk bármilyen szempontból is korrigálni, kiegészíteni, vagy kiigazítani a kongresszus ál­lásfoglalásait. Országunk bel­politikája, külpolitikája, gaz­dasági építése egyaránt annak Bozsín Péter (elvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom