Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-16 / 113. szám
1073. MÁJUS 10., KEDD sMäau uszár István Cegléden (Folytatás az 1. oldalról) Elmondották a gyár vezetői — köztük Asztalos Imre, a pártvezetcség titkára —, hogy termékeikből szélesebb körben és többet is tudnának, szeretnének értékesíteni. Ezért is rendeztek 8 napos bemutatót a Skála Áruházban, majd több vidéki városban. Az érdeklődés igen kedvező volt. — Ez a jó módszer! — biztatta őket Huszár István, hozzátéve: — A marketing munka nemcsak divat, hanem nagy szükség van rá. Tervszerű piackutatással kell fölkelteni az igényeket. ' Munkakörülményekről, bérezésről is érdeklődött a Politikai Bizottság tagja. Ennek során megoldásrá váró gondról is hallott. A bérszínvonal ugyanis 10—12 százalékkal elmarad itt a budapesti központétól, pedig az elmúlt másfél évtizedben jelentékenyen megnőtt a szakmai színvonal. Időszerűnek látszik a fölülvizsgá- lás. Ezzel kapcsolatban Huszár István a bértömeg-gazdái_ kodásra hívta föl a figyelmet, amely az átlagbér növekedésére is nagyobb lehetőséget teremt. Ilyen és hasonló kérdésekről beszélgetett az üzemrészekben is a Miniszteítanács elnökhelyettese a gépek mellett dolgozókkal. Több helyen egy-egy brigád kérésére emléksorokat írt a naplójukba. „Munkájuk nagyon fontos az egész ország részére és örülök a szép eredményeknek ...” — írta egyebeit között a Müller Pálné vezette Bolyai János szocialista brigád, a vállalat kiváló brigádjának naplójába. A Síét feópzsf szövetkezeié A. Magyar—Szovjet Barátság Mg." Termelőszövetkezet egyik üvegházában. A képen: Sztankó Éva üvegházvezető beszél munkájukról Huszár Istvánnak. Közöttük Fömöte Béla telepvezető látható, mellettük Skultéty József tsz-elnök és dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese A gyárlátogatást követően a négy és félezer hektáron gazdálkodó Magyar—Szovjet Barátság Mg Termelőszövetkezet központjában Skultéty József tsz-elnök és Bern József párttitkár fogadta a látogatókat, akiknek útja rövidesen az illatozó szegfűk valóságos erdejébe vezetett. A szövetkezetnek ugyanis egyik jövedelmező ágazata a mintegy 50 ezer négyzetméter alapterületű, üvegházakban nevelt évi 5—6 millió szál szegf ű, melyet nemcsak hazai piacokon, boltokban árusítanak, hanem hetenként — nem is egyszer — moszkvai és leningrádi üzletekbe küldenek. Igazi, korszerű gépesített nagyüzemi gazdasággal ismerkedhettek meg itt a látogatók, mert hiszen természetesen a virágtermelés csak egy része munkájúknak, amely hét fő ágazatra oszlik. Ebben jóformán minden megtalálható, ami a mezőgazdaságban lehetséges, mégpedig növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, élelmiszerieldolgozás és kereskedelmi tevékenység, továbbá háztáji, gépesítési főágazat. Fontos szerepet töltenek be nemcsak Cegléd, hanem a környék, sőt a főváros ellátásában iá. — Ök voltak az elsők a megyében — jegyezte meg Cser- verika Ferencné —, akik feldolgozott sertést forgalomba hoztak. Ezt a példái azóta már Pest megyében 20 termelőszövetkezet követte, s küldi Budapestre a termékeit, a helyi lakosság ellátása mellett Már önmagában az is jó dolog, hogy a termelőszövetkezet tagságát ellátják tőkehússal és más hentesáruval. Meg is tekintették a látogatók a húsfeldolgozó üzemet, az elárusító boltok egyikét (tele szép, friss áruval), s ugyancsak fölkeresték a termelőszövetkezet gazdaboltját is. „Mindent a kistermelők érdekében” — hirdeti itt a föl- irat, Skultéty József elnök pedig lelkesen tette hozzá, hogy a háztáji gazdaságokat meg a kisteiek-tulajdonosokat — vagy ahogyan itt hívják őket: a hobbikerteseket — mindenféle szükséges holmival, kisgépekkel, növényvédő szerekkel, műtrágyával, tömlőkkel, öntözőberendezésekkel ellátják. Még csárdát is nyitottak, átalakítva egy rozzant- tanyaházat kint a kertek között. Hét végeken nem győzik kiszolgálni friss étellel a vendégeket. Szívesen hallott, látott tények voltak ezek, s a Minisztertanács elnökhelyettese elismerően hallgatta meg a beszámolást arról is, hogy a szövetkezet mind a hét főágazata az MSZMP Központi Bizottságának idei március 15-i határozatának eredményes végrehajtására, valamint megalakulásuk 30. évfordulójának megemlékezésére fölajánlásokat tett. Ezek az árbevételnek és a hozamoknak jelentős növekedését irányozzák elő a reális lehetőségek vizsgálata alapján. Megnyugtató határszemle zárta a látogatást. Zöldellő vetések, rétek és legelők, 80 hektáros új gyümölcstelepítés jelezte ennek során a virágzó szövetkezet fejlődését. a beruházások — helyenként inkább mérséklésre szoruló — folyamatában. Tart a lendület az importban, is, de sajnos nincs meg a tőkés exportban. A tőkés import fedezettségi aránya csupán 70 százalék, vagyis 30 százalékot már nem fedez az exportból kapott árbevétel. Ezen változtatni kell. Az év eleji lendületről szólva elismerően beszélt Pest megye jelenlegi és korábbi eredményeiről is. Példamutatónak nevezte, hogy a megye ipara az elmúlt két év átlagában 12 százalékkal növelte termelését, ipari árbevételének 75—80 százaléka pedig három évnél nem régebbi termékekből, vagyis korszerű ágazatokból származott. Megkétszereződött a tőkésországokba irányuló export- Mindezek alapján egy kedves hasonlattal — mellyel ugyan, mint mondotta, egyébként nem kíván élni — lokomotívmegyé- nek nevezte Pest megyét, amely e kiemelkedő eredményekkel másokat is magával tud vonni, az élen tud járni. Ehhez kapcsolódva aznapi látogatásairól kijelentette: — Két termelőegységben jártam Cegléden. Az a meggyőződésem alakult ki, hogy mind a két helyen felelősségteljes kommunista munka folyik. Tele vannak alkotó kedvvel, kezdeményező készséggel, bátorsággal, biztonsággal. Megnyugtató volt, amit tapasztaltam, és ehhez tiszta szívből gratulálok. Szólott még a továbbiakban arról, hogy V. ötéves tervünk reális célokat határozott meg és a párt Központi Bizottsága úgy látja, hogy nincs szükség a terv megváltoztatására. Annak vonalán kell továbbhaladni. Részletkérdésekben, amelyek gyakran nem is kicsinyek, természetesen van változtatni való, de ezek is a párt határozatainak szelleméből adódnak. Az ár_ és bérrendszer több összefüggésének, az ötéves terv követelményeinek megvilágítása után e gondolatokkal fejezte be részletes tájékoztatóját Huszár István: — Mindkét kezünk tele vári' sürgető napi gondokkal. Mégis a szemünket a jövőbe vetjük és mai gondjainkat a párt által megjelölt távlati koncepcióban próbáljuk jól megoldani. L. Z. Építésügy és a BTK T anácskozott az országgyűlés jogi bizottsága Az utóbbi esztendőben tovább egyszerűsödött a tanácsok lakossági építkezésekkel kapcsolatos ügyintézése, építésügyi szakigazgatási szerveiknek azonban még nagyobb fegyelmet és rendet kell teremteniük az építésügyi előírások betartásában és betartatásában — állapította meg hétfői — dr. Gon- da György elnökletével tartott — ülésén az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A tanácskozáson részt vett dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Varga József, a Minisztertanács Titkárságának vezetője, dr. Csendes Károly, a legfőbb ügyész helyettese és dr. Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese is. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes beszámolt, milyen intézkedéseket hozott a minisztérium az építésügyi hatóságok működésének segítésére, munkájuk színvonalának javítására. A beszáríiolót követő vitában Szűcs Gábor képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes tanácsok építésügyi hatóságai túlságosan mereven értelmezik az előírásokat, s ezzel helyenként a többi építkezőnek is a kedvét szegi. Dr. Raft Miklós rámutatott: meg kell oldani, hogy a Balaton-menti városok a tó mindkét partja mentén nagyobb szerephez jussanak a lakosság ellátásának javításában. Ezután dr. Szilbereky Jenő igazságügyi miniszterhelyettes az új büntető törvénykönyv előkészítésének széles körű vitájáról tájékoztatta a bizottság tagjait. A tájékoztatóhoz dr. Sza- • kács Ödön kiegészítéseket fűzött, majd dr. Gonda György hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet kialakításával kapcsolatos gyakorlat ismerete jelentős segítséget nyújt a képviselőknek munkájukhoz. Aktívaülés a pártszékházban Készlet az aktívaülés hallgatóságának soraiból Megalakait a Magyar Szociológiai Társaság Korunk társadalmi kérdéseinek feltárását, a marxista szociológia elméletének és módszertanának fejlesztését, a szociológiai vizsgálatok eredményeinek hasznosítását kívánják elősegíteni a magyar szociológusok és társadalom- kutatók — ezt á célt fogalmazta meg hétfői alakuló közgyűlésén a Magyar Szociológiai Társaság. A Magyar tudományos Akadémián megtartott közgyűlésen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Po- linszky Károly oktatási miniszter és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője is. A közgyűlés megválasztotta a társaság vezetőségét. Elnöke Szalay Sándor akadémikus, elnökhelyettesei: Gazsó Ferenc kandidátus, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos osztályvezetője és Szecskő Tamás kandidátus, a Tömegkommunikációs Kutató Központ igazgatója. A társaság titkárává Kolosi Tamás kandidátust, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete tudományos főmunkatársát választották. , Kulcskérdés: a gyártmányszerkezet A könnyűipari vállalatok igazgatóinak értekezlete A könnyűipar további fejlesztésének kulcskérdése: a gyártmányszerkezet korszerűsítése. A termékszerkezet átalakításában azonban az eddiginél jobban kell hasznosítani a nemzetközi kapcsolatokban rejlő lehetőségeket — állapította meg Keserű Jánosné miniszter a könnyűipari vállalatok igazgatóinak hétfőn, a Vasas Székházban tartott tanácskozásán, amelyen felszólalt Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A vitában felszólaló Szekér Gyula rámutatott arra, hogy a megnehezedett külgazdasági helyzetben a cserearány-romlásból adódó veszteségek a nemzeti jövedelem növekedésének egy részét felemésztik. Ezért jobban kell alkalmazkodni a megváltozott bel- és külgazdasági követelményekhez, szorosabb nemzetközi együttműködésre, a szocialista integráció adta lehetőségek jobb kihasználására, átgondoltabb ágazati és vállalati együttműködésre kell törekedni. Könnyűipari rekonstrukció enyhítette a szakmák gondjait, több százezer dolgozó munkáját könnyítette meg, ugyanakkor jó alapot teremtett a termékszerkezet átalakításához is. Rámutatott a Minisztertanács elnökhelyettese arra is, hogy a nyersanyagok kétharmad részét tőkés országokból beszerző könnyűiparban nagy a jelentősége annak: az eddig importált anyagok egy részét hazaival, illetve szocialista importtal helyettesítsék. Sok vállalat még húzódozik ettől, s ezen változtatni keli i t mények mellett nem kevesek a megoldásra váró feladataink sem. A leglényegesebb teendőnek, alapvető feladatnak jelölte meg Huszár István, hogy egységesen, azonos értelmezésben teljesítsük a Központi Bizottság határozatait. A most áprilisi mellett a gazdasági fejlődés szempontjából különösen fontos az idei március 15-i határozat, a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól, valamint a tavaly október 20-i határozat a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről. Mindezek szellemében és a bennük megjelölt konkrét célok ismeretében tudunk úrrá lenni a továbbiakban is a nehézségeken, az esetenként világ- gazdasági okokból is jelentkező problémákon. Az aktívaülés résztvevői igen nagy figyelemmel hallgatták azt a sokoldalú, közgazdasági megalapozottságú, gazdaság- politikánk mindennapi gyakorlatát megvilágító elemzést, melyben Huszár István a világ- gazdasági változások hazai hatásáról, pénzügyi egyensúlyi helyzetünkről, gazdálkodásunk perspektívájáról, a termelés és a fogyasztás, a beruházások összefüggéseiről beszélt. Elvi és gyakorlati megfogalmazásokat egyaránt kapott a hallgatóság. Beszélt a többi között a meglevő nemzeti erőforrásaink minél célravezetőbb hasznosításáról, amelynek egyik feltétele, hogy versenyképes termékeket állítsunk elő. A jobb minőség, nagyobb pontosság, korszerűség hármas jelszavának kell érvényesülnie. A világpiac szorítását a termelési struktúra helyes módosításával is ki tudjuk védeni. Így például ha nem használunk fel drága nyersanyagot olyan termékekhez, amelyeket nem fizet' meg a világpiac. Ezzel — amint azt az október 20-i határozat is magában foglalja — a nemzeti jövedelemnek mintegy új, modern forrásait teremthetjük meg. . -• • - ■ Érintette tájékoztatójában a Minisztertanács elnökhelyettese a gazdasági reformot, az 1968-ban bevezetett szabályozó rendszert is. Azt hangoztatta, hogy ez ha még oly modern és bevált is, még annyire sikeresen is haladunk előre, gazdái- . kódunk vele, mégis önmagában csak eszköznek tekinthetjük. A célt és az eszközt nem szabad összetévesztenünk. A céloknak és az eszközöknek együtt kell megjelenniük ahhoz, hogy koncepcióról beszélhessünk. Ez a koncepció a párt gazdaságpolitikájában, a kongresszusi határozatban található. A kongresszuson a párt programnyilatkozatot is fogadott el, amely úgyszintén hosszú távra fogalmazza meg gazdasági koncepciónkat. Ezt kell iránymutatónak tekinteni. Rendkívül fontosnak jelölte mindezekért Huszár István azt, hogy különösen a párt aktivistái, a gazdasági vezetők szerezzenek szilárdan és következetesen érvényt a. központi gazdaságpolitikai elgondolásoknak. Az idei tervteljesítés első négy hónapja — mind mondotta — biztató ebből a szempontból. A gazdasági fejlődés lendülete tovább tart. Tart az ipari termelésben, biztatók a mezőgazdaság üzemeiben, ahol a tervek összhangban vannak a népgazdasági elgondolásokkal, sőt kedvezőbbek, mint ahogy számolgattuk. Tart a lendület a bérek emelésében is, de tart alatt is előre léptünk. Ezt — mint mondotta — azért tehettük, mert a párt igyekezett önmagát egyre alkalmasabbá tenni a merész, de nagyszerű feladatok megvalósításában. Ezenközben a párt is épült és erősödött. Ugyanakkor a párt vezetésével, irányításával szervezettebbé, igényesebbé vált az országépítő munka. Tovább épült, gyarapodott, erősödött hazánk. Izmainkat, verejtékeinket, idegszálainkat építettük ebbe bele és jutalmul közelebb kerültünk nagy céljainkhoz. Kifejtette Huszár István, hogy a tervszerű, tudatos, áldozatkész munka meghozta a gyümölcsét: a Magyar Népköz- társaság politikája szilárd, a népgazdaság előre haladt, a termelőerők bővülnek, magasabb szintre emelkednek, a gazdasági fejlődés jól szolgálja társadalompolitikai céljainkat. Mindezek hangsúlyozásával tért át a továbbiakban a szűkebben vett gazdasági kérdésekre, mivel az elért eredA késő délutáni órákban Cegléden, a pártszékház nagytermében tájékoztató ülésre jöttek össze a város és a járás pártszervezeteinek aktivistái. Részt vettek az aktívaülésen az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárai és osztályvezetői is, valamint Nagykőrös párt- és állami vezetői. A megjelenteknek Huszár István mintegy kétórás, részletesen elemző tájékoztató előadást tartott gazdaság- politikánk időszerű kérdéseiről, különösen az MSZMP Központi Bizottságának 1978 áprilisi, a XI. pártkongresz- szus óta végzett munkát értékelő határozatának tükrében. a politikai vonalnak a menetében fejlődik, ahogyan azt a kongresszus meghatározta. Tudatos jövőt építünk. Ez feltételezi a tudást, a felkészültséget. Amikor jövőnket felvázoljuk, akkor tehát nem érzésekre, jóslatokra alapozunk, hanem tudományos elemzéssel határozzuk meg a jövőt formáló tennivalókat. Ennek kapcsán emlékeztetett rá az előadó, hogy az eltelt három esztendőben már azok az elgondolások váltak valóra a fejlődésünkben, amelyekről a kongresszus határozott Nehéz időszak is áll mögöttünk, amelyet a növekvő terhek jellemeztek, de bátran tudtuk őket vállalni és súlyuk Beszéde elején a Politikai Bizottság tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese átadta a ceglédi járás, Cegléd és Nagykőrös városok, egész Dél-Pest megye dolgozóinak, kommunistáinak a párt Központi Bizottsága köszöntését, jókívánságait. Hozzátette, hogy egyáltalán nem formaságról van szó, hanem arról, hogy őszintén gratulálnak a szép eredményekhez, amelyet elértek a IV. ötéves terv befejezésével, és teljesítenek az V. ötéves terv jó kidolgozásával, első időszakának eddigi sikereivel. Most országszerte — így e területen is — számbaveszik a megyei pártbizottságok után a járási, a városi pártbizottságok a kongresszus óta megtett utat, megvizsgálják a Központi Bizottság határozatából adódó feladatokat, s mindez a számvetés új erőt ad a növekvő tennivalók eredményes megoldásához. Arról is Szó van most — mutatott rá Huszár István —, hogy 1975 tavaszán, a párt- kongresszuson jól láttuk-e a jövőt, helyesen jelölte-e meg a párt az utat. — Mindannyiunkat jóleső érzés tölthet el — jelentette ki —, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása szerint nincs okunk bármilyen szempontból is korrigálni, kiegészíteni, vagy kiigazítani a kongresszus állásfoglalásait. Országunk belpolitikája, külpolitikája, gazdasági építése egyaránt annak Bozsín Péter (elvételei