Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-04 / 103. szám

1978. MÁJUS i., CSÜTÖRTÖK 'iJÜitav Téma: a termelés és a tervek Tanácskoztak Pest megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek küldöttei A Kertészeti Egyetem látta vendégül tegnap azokat a kül­dötteket, akik részt vettek a Mezőgazdasági Szövetkezetek Pest megyei Területi Szövetsé­gének tegnap tartott küldött- közgyűlésén. Az ez alkalomból egybe- gyűlt szövetkezeti vezetők már korábban kézihez kapták azt az írásos tájékoztatót, mely rögzíti a tavalyi gazdálkodás eredményeit és az ez évi terv- feladatokat, valamint a szö­vetség munka tervét. Érdem­ben tudták tehát megvitatni mindezt, s az előadók szóbeli kiegészítései is módot adtak a közvetlen gondolatcserére. Vimola Károly, a TESZÖV titkára bevezető szavaiban hangsúlyozta: Pest megye az előkelő, harmadik helyen áll a szövetkezeteik előállította ter­melési érték tekintetében, a bruttó termelésükből egy tőre több mint 71 ezer forint jut. S hogy örvendetesen élvo­nalban vannak megyénk nagyüzemei a tej termelésben, ez nemcsak az országos tejter- melési verseny eredményei, hanem a költségszámok is bi­zonyítják: Pest megyében 40 fillérrel olcsóbban állítanak elő egy liter tejet, mint bár­hol másutt. A gazdaságok alaptevékenységének és ki­egészítő tevékenységének egyensúlyáról szódra az elő­adó elmondta: hasznos, ha az alaptevékenység dinamikusab­ban fejlődik. Fontos, hogy a ki­egészítő tevékenység — mely köznyelven melléküzemágként ismert, s többnyire hasznot h.ajtó ágazat —, egészségesen hasson vissza az alaptevé­kenységre, vagyis a mezőgaz­dasági termékelőállításra. Gyenge termőhelyi adottsá­gokkal rendelkező termelőszö­vetkezetek megfelelő termék- szerkezet kiválasztásával, és a hozzá jól illeszkedő kiegészítő üzemággal együtt nyeresége­sen, haszonnal dolgozhatnak akkor is, ha a talaj és a klímaviszonyok mostohák. §zt követően Szín Béla, az ellenőrző bizottság elnöke, a bizottság munkájáról beszá­molva elmondta, hogy az ez évi költségvetési tervezetet a bizottság átdolgoztatta, a ta­valyi zárómérleget pedig jó­váhagyta. Részletes tájékozta­tója után indítványok és elő­terjesztések hangzottak el. Szóba került a parlagföldek hasznosítása is egyebek közt: valamint a rétek és legelők öntözéssel akár 30—40 száza­lékkal is emelhető termésho­zama. Elhangzott, hogy a me­gye 34 társulása mintegy 5 milliárd forintnyi termelési értéket produkál évente. Saj­nálatos viszont, hogy a nagyon várt, s nemrég megjelent új társulási törvény hiányosa bel­ső szabályozói nemegyszer el­lentmondóak. A haszon, a be­vétel, a tagok között nem min­dig egészséges arányban osz­lik meg, sokszor a nyereség aránytalanul nagy( része az alapítóké, a rendszergazdáké. Így azután érthető feszültsé­gek keletkeznek a partnergaz­daságok és a gesztor — a rend­szert összefogó — gazdaságok között. Az utóbbiak védelméül felhozták, hogy a társulás nemcsak anya­gi, hanem szellemi cent­rum is. A cél, hogy csak azok a rend­szerek maradjanak a mezőny­ben, amelyek valóban kifo­gástalan szolgáltatási nyújta­nak partnereiknek, méltányos áron. Helyes egyensúlyba ke. rülnének így az érdekeltségi viszonyok is. Be. I. Befejeződött a nemzetiségi pedagóguskonferencia Az óvoda döntő szerepét emelték ki az anyanyelvi ne­velésben a nemzetiségi peda­gógusok I. országos konferen­ciájának szerdai szekcióvitái­ban. A kétnapos tanácskozás zá­rónapján a 210 nemzetiségi — délszláv, német, román és szlovák — oktatásügyi dolgo­zó, pedagógus négy szekció­ban vitatta meg a következő évek tennivalóit, majd a szek­cióviták tapasztalatait teljes ülésen összegezték. Számos javaslatot is meg­fogalmaztak a konferencia részvevői: az eddiginél kor­szerűbb nyelvkönyvekre, mun­kafüzetekre, módszertani kézi­könyvekre, feladatlapokra van szükség s célszerű lenne a nem­zetiségi pedagógusoknak is meghirdetni tankönyvpályá­zatot, a hatékonyabb mun­kához pedig jó segítséget adna egy nemzetiségi módszertani folyóirat. Egybehangzóan állapították meg a részvevők, hogy az or­szágos konferencia eredményes volt és jól szolgálta a több nyelven — egy akarattal gon­dolatot. A konferencia Gosztonyi János oktatási államtitkár zárszavával fejeződött be. Be­jelentette, hogy a nemzetiségi pedagógusok országos fóru­mát a jövőben rendszeressé kívánják tenni. A KISZ Központi Bizottságának oklevelét kapták A gépkönyvelők brigádja Könyvelőgépek hangos*csat­togása veri fel az egyik jó­zsefvárosi bérház hétköznapi csendjét. Az itt lakók azon­ban már megszokták ezt a zajt. Tudják, ilyenkor a Bu- dapestvidéki TÜZÉP Vállalat Ifjúság brigádja dolgozik: öt csinos fiatalasszony — nem éppen ideális körülmények kö­zött. Az első emeleti szűk kis terembe az öt. zakatoló köny­velőgép mellé még néhány íróasztalt is bezsúfoltak. A föl­dön dossziék, tavalyi szám­iak, Iratok. (Sajnos az irattár is szűk, már oda sem fér. Így hát kénytelenek itt kerülget­ni valamennyit.) Zsúfolt teremben — Igaz, most még nem va­lami ideális körülmények kö­zött dolgozunk, de már egyre közeledik az űj székház átadá­sának ideje — mondja Wink­ler Istvánná, a brigád vezető­je, miután a hangos gépeket néhány percre lezárták, hogy értsük egymás szavát. — Ak­kor majd e helyett a szűk, alig harminc négyzetméteres szo­ba helyett 90 négyzetméternyi területre költözünk. Az Ifjúság brigád munkája akkor sem lesz kevesebb, leg­feljebb kényelmesebb. De hogy ilyen mostoha körülmé­nyek között is lehet jól dolgoz­ni, azt most ismét bebizonyí­tották: tavalyi munkájuk alapján elnyerték a KISZ Köz­ponti Bizottságának jubileumi oklevelét. Naponta több ezer adatot dolgoznak fel, s ez a munka megsokszorozódik a hónap vé­gén, tovább emelkedik a ne­gyedévek utolsó napjaiban, és az éves zárásoknál bizony már reggel hattól késő estig csak a könyvelőgépek mono­ton kattogását hallgathatják. — Csak éves leltár ne vol­na — sóhajtanak. — Olyankor alig két hét alatt kell feldol­goznunk a vállalat 67 egységé­nek több százezer adatát. Rá­adásul miénk az utolsó mun­kafázis, nekünk kell behozni a telephelyek és a könyvelők egy-két napos határidőcsúszá­sát is. Határidőre És az igazsághoz hozzátar­tozik, hogy ezt a határidőt még sohasem lépték túl, egyet­len órával sem. Sőt. tavalyi felajánlásukban azt is vállal­ták, hogy még ebből a rövid határidőből is lefaragnak. És ez sikerült is. — Néhány éve még hetekig eltartott egy-egy ilyen leltár. Az egész vállalat csak számolt és körmödt — emlékezik a brigádvezető. — Ma azonban már ezek az okos gépek na­gyon sokat segítenek. Mert bi­zony nagyon okos gépekkel dolgozunk. Hatszáz adatot tud­nak tárolni. De lassan már ez is kevés lesz. — És nemcsak okosak ezek a gépek „— teszi hozzá Gebe Jenöné —, hanem kényesek is. Órámként tíz percre le kell áll­ni velük, hogy pihenjenek. Ha túlhajtjuk őket, vagy nem megfelelő a hőmérséklet, elő­fordul, hogy nem dolgoznak pontosan, kezdhetünk mindent elölről. Ahoi ennyi fiatalasszony van, óhatatlan, hogy hol egyi­kük, hol másikuk hiányzik, mert beteg a gyerek. — Olyankor elvégezzük a hiányzó munkáját is. Néhány hétre senkit sem tudnánk be­tanítani. Mert a munkánk csak első pillantásra tűnik egysze­rűnek. Szép Ernőné, a brigád leg­frissebb tagja helyeslőén bó­logat. — Már hetek óta tanulom a fogásokat, kódokat és hogy mit miért kell... De bizony még mindig nem ismerem ki magam. Mégiscsak siket ült Szépné, mivel csak néhány hete került a brigádba, nem kap oklevelet. De azért együtt örül a többiekkel a szép siker­nek. Mint KlSZ-vezetősági tag, ő értesült elsőnek az örömhír­ről. — Amikor megpályázták a lányok az oklevelet, sokan két­kedtek abban, hogy esélyesek lennének. A kételkedők sze­rint irodai brigádok nemigen versenyezhetnek a fizikaiak­kal. És lám, mégiscsak sike­rült ... XV. G. Mérlegen: a Pest megyei falugyűlések Őszinte párbeszéd a gondokról / Decemberben kezdődtek és a napokban értek véget ország­szerte a falugyűlések; az ösz- szesen 2600 találkozón mintegy 600 ezren vettek részt. A me­gyei statisztika készítése még tart, de már az eddig beérke­zett adatokból is arra követ­keztethetünk — s ezt támaszt­ják alá az országos tapasztala­tok is —, hogy a találkozók és azon részt vevők száma meg­nőtt, s a gyűlések tartalmában is előreléptünk. A megyei falugyűlések ta­pasztalatairól a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottságá­ban kaptunk tájékoztatást. A legszélesebb fórum — A számbeli növekedés mellett a legfontosabb az — mondta Bodor Zoltán főelőadó —, hogy az idei falugyűlések már valóban kétoldalúak vol­tak. A résztvevők nemcsak meghallgatták a beszámolót, hanem sokan és segítőkészen szólaltak föl. őszinte párbe­széd indult meg a gondokról: a beszámolók nyíltan feltárták a nehézségeket; a lakosság pe­dig nem számonkért, hanem saját munkáját ajánlotta föl a feladatok megoldásához. A tanácstörvény csak a kö­zös tanácsú társközségekben rendelkezik kötelezően a falu­gyűlések megtartásáról. A mos­tani időszak nagy értéke, hogy megyénkben is mindenütt tar­tottak ilyen találkozókat, ezzel is alátámasztva, hogy a falu­gyűlések, mint a lakosság leg­szélesebb fórumai, ma közéle­tünk alkotó színterei. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján idén már nagyobb hangsúlyt kapott az előkészí­tés: a gondosan megválasztott időpont (sokhelyütt ügyeltek arra, hogy ne ütközzék a falu­gyűlés más eseménnyel; figye­lembe vették a bejárók mun­kaidejét), a hatásos propagan­da sikerét jelzi a résztvevők nagy száma. Nem egy helyen (Szobon, Foton, Vecsésen, Ül­lőn) kicsinek bizonyult még a helyi művelődési ház is. A számok persze csalhatnak, de helyességüket igazolja, hogy fejlődtek falugyűléseink a leg­fontosabb téren: tartalmukban is. Megváltozott hangnem Változtak már maguk a ta­nácsi beszámolók is: a gondok nyílt feltárása találkozott a la­kosság megértésével; a költ­ségvetés összetételéről és fel- használásáról adott tájékozta­tó segített kialakítani a jó hangulatú, segítőkész eszme­cserét. Sokhelyütt — merthogy talán először fordult elő — meglepve hallgatták a résztve­vők a tanács, többször nehéz­ségekkel birkózó anyagi hely­zetét, és sok felszólaló csatta­nónak induló hangja változha­tott megértőre — éppen a be­számoló hallatán. Változott tehát a „párbeszéd" másik résztvevőjének: a hall­gatóság felszólalásának tartal­ma, hangvétele is. Szó volt ter­Adria- nyomás­próba előtt Befejeződött az Adria Kőolajve­zeték Berzence és Kára községek kö­zött épülő szaka­szának hegesztése. ||| A vezeték har- ' mincnyolc kilomé­teres szakaszán hozzákezdenek az első nyomáspróbá­hoz. Képünkön: Kutas község tér­ségében beemelik az óriás méretű tolózárat. Bajkor Játset felvétele mészetesen gondokról (a ta­pasztalatok egyként mutatják: a járda, az út, a csatorna, a köz- világítás, az iskola, az egész­ségügy, s a mostani fő téma: a környezetvédelem legnagyobb gond megyeszerte; bár akadt hely, ahol sző került művelő­désről, honismeretről, sportról is), de a helybeli — sokszor természetszerűen „háztáji” — ügyek-bajok mellé mind gyak­rabban társult a „mit segít­sünk?” kérdése. S talán ez a kérdés az idei falugyűlések legnagyobb ered­ménye: sok ezer óra társadal­mi munka felajánlását hozták meg a találkozók. Hiszen a legtöbb helyen valóban nagy gonddal küzd a tanács, s leg­följebb ha arra van pénze, hogy egy-egy vállalkozáshoz induló tőkét teremtsen. Jól jött hát a százórás munkafelaján- j lás Dunavarsányban az iskolai ! ebédlőhöz; a 18 dánszentmik- j lósi szocialista brigád felaján- I lása (három éven át egy napi ■ keresetük átadása) a művelő- 1 dési ház felépítéséhez; a ceg- lédberceliek háromnapi átlag­kereset-felajánlása, két éven át a helyi iskola építéséhez. Sorolhatnánk a példákat, de a fentiek is jól érzékeltetik ta­lán az örvendetes jelenséget: mintha mind könnyebben nyíl­na az emberek marka, ha a közösről van szó. Azonos helyzetben Külön értékelést érdemelnek a réteggyűlések. A megyei bi­zottság ajánlását megfogadva sok helyütt, néhol többször is, tartottak ilyen találkozókat. Sikeres, hasznos kezdeménye- ; zések ezek, hiszen az azonos helyzetben levő, azonos körül­mények között élő-dolgozó, azonos gondokká}, küzdő em- i berek időnkénti találkozói még ' eredményesebb közös munká­hoz vezethetnek. Példák itt is akadnak szép számmal: Ráckevén tíz réteg­gyűlést tartottak: külön a be­járóknak, kisiparosoknak, pe­dagógusoknak, tsz-tagoknak, cigányoknak. A városokban ötven réteg- és körzeti gyűlést tartottak, Nagykőrösön az üze­mekbe „vitték” a gyűlést, ad­dig nem látott sikerrel és ered­ménnyel, amely megmutatko­zott a munkafelajánlásokban is. Követendő példáié A falugyűlés (réteg- és kör­zeti gyűlés) törvényi rendelés, felsőbb szintű ajánlás alapján folyik, de hogy valójában mi­lyen is egy-egy ilyen találko­zó, annak sikerét a helyi szer­vezők: a tanács és a Hazafias Népfront munkája dönti el. Néhány figyelemre méltó igyekezetei idén is följegyez­hettünk: Dunavarsányban nem sajnálták a fáradságot ezeröt­száz meghívó elkészítésére, szétküldésére, Isaszegen a köz­ség életéről szóló filmmel tet­ték még vonzóbbá a rendez­vényt. De akadtak jó, követen­dő példák a megye határán túl is: Békésben, Fejérben és Haj- dú.Biharban előre kiküldött kérdőíveken tájékozódtak a lakosságot leginkább érintő kérdésekről; Őzdon a tanácsi vezetők mellett meghívták az ügyészség, a bíróság, a rendőr- kapitányság és az OTP helyi képviselőit is; Somogybán pe­dig falunappá emelték a talál­kozókat. Ezekre a jó kezdeményezé­sekre, már most, a mérlegké­szítés időszakában, s a jövő évi gyűlések tervezése előtt érde­mes odafigyelni. M. A. Hátrányos helyzetben Segíthet: az összefogás A monori járásban csaknem tizenkétezer hatévesnél fiata­labb gyermek él, s egy-egy ál­talános iskolai évfolyamon át­lagosan ezernégyszázan tanul­nak. A járás gyámhatóságai tavaly 4 ezer 463 ügyet intéz­tek ... Miért ilyen sokat, s milyen eredménnyel? Erről számolt be Kozák Sándorné, a monori járási hivatal elnöke a Pest megyei tanács gyermek- és ifjúságvédelmi munkabizott­ságának tegnap délelőtti ülé­sén. A beszámoló az okokat vizs­gálva a járás adottságaiból in­dult ki: a megye legnagyobb lélekszámú járásának 17 tele­pülésén élő munkaképes la­kosok kétharmada ingázó, s gyakorta mindkét szülő mun­kahelye a fővárosban van. így a gyermekek napközi felügye­letére nehéz módot találni, annál is inkább, mert a nap­közi othon iránti igényeknek alig 15 százalékát tudják ki­elégíteni, s a tanulószobákban csak a jelentkezők egyhuszadát foglalkoztatják. A tantermek kihasználtsága máris meghaladja a kívánatos mértéket, felükben két mű­szakban oktatnak, Bár évről évre több hely lesz a bölcső­dékben és óvodákban, s a kö­vetkező években újabb gyerme­keket fogadnak, a népesség olyan mértékben növekszik, hogy az 50—70 százalékos el­helyezési arány aligha javul a következő években. A tankötelezettségi törvény maradéktalan teljesítése kulcs­kérdés a gyermekvédelmi munkában. Mégis a nagy fluk­tuáció (egyes községekben na­ponta a hatvanat is eléri a beköltözők és elköltözők szá­ma) gátja a pontos nyilvántar­tásnak. A kiskorúakat és fiatalkorú­akat veszélyeztető környezeti ártalmak sorában első a szülő alkoholizmusa, s nem ritkán felelőtlen életmódja. A taná­csok tavaly 675 védő-óvó In­tézkedést kezdeményeztek. Leggyakoribb köztük a jegy­zőkönyvi figyelmeztetés, de 51 alkalommal kezdeményeztek például alkoholelvonó kezelést az iszákos szülő ellen, 175 al­kalommal kötelezték a gond­viselőket arra, hogy gyermekü­ket bölcsődébe, napközibe ad­ják, vagy jelenjenek meg a ne­velési tanácsadásokon. Pártfo­gószülőt rendeltek a gyermek mellé 15 esetben, s 11 alkalom­mal a gyámhatóság segítségét kérték. A rendszeres nevelési se­gélyből 67 család és 153 gyer­mek részesedett, rendkívüli se­gélyt pedig 527 fiatal kapott. Ötvennyolc gyermeket vettek tavaly állami gondozásba, s ötvenhat fiatalt nevelőszülők­nél helyeztek el. Miként lehetne enyhíteni a gondon? A megoldás, mint annyi más esetben, ezúttal is a társadalmi összefogás — eb­ben egyetértett a tanácskozás minden résztvevője a beszá­moló javaslatával. Nem csupán a tanácsoknak, s az irányításukkal tevékeny­kedő gyermek- és ifjúságvé­delmi közösségeknek felada­ta, hogy rendszeresen jelez­zék: kik szorulnak segítségre, s kik segíthetnek. Mert ez utób­bira akadnak jelentkezők szép számmal. Vöröskeresztesek, pedagógu­sok, akik a napi munka mel­lett módot találnak a veszé­lyeztetett család, vagy fiatal rendszeres látogatására, ön­kéntes rendőrök, akik sűrűn ellenőrzik, hogy az italbolt esti vendégei között nincs-e kiskorú — mert tilos őket sze­szes itallal kiszolgálni! — s KlSZ-esek, szocialista brigá­dok vagy akár szülői munka- közösségek tagjai: ők is szíve­sen vállalják, hogy egv-egy új tanterem, napközi otthon,' bölcsőde, óvoda építéséből ki­vegyék a részüket... V. G. P. l i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom