Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-13 / 111. szám
MBÜYEI 3 Jelentősek ai új fórumok Fiatalok számvetése A SZOT állásfoglalása az üzemi demokrácia fejlesztéséről, az SZVSZ kongresszusáról A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen megvitatta az üzemi demokrácia fejlesztésének főbb tapasztalatait, és tennivalóit, továbbá meghallgatta a IX. szakszervezeti világkongresz- szuson részt vett magyar küldöttség tájékoztatóját a kongresszusról, annak dokumentumairól és a magyar delegáció tevékenységéről. Társadalmunk mind tudatosabban törekszik az üzemi demokrácia fejlesztésére, s ezzel közelebb került a gyakorlat a párt XI. és a szakszervezetek XXIII. kongresszusán meghatározott célokhoz — állapította meg az ülés határozata. Különösen jelentősek a demokratizmus új fórumai, a vállalati szakszervezeti tanácsok és a bizalmiak együttes ülései, amelyek immár a vállalatok 68 százalékánál működnek. Ezek munkájában még sok a gyengeség, eredményeik azonban biztatóak. A tanácsülés bírálta azt a néhol tapasztalható jelenséget, hogy az együttes ülésen halogatják az állásfoglalást, illetve azt a szakszervezeti bizottságra ruházzák át. A gazdasági vezetés felelős azért, hogy a dolgozók részt vehessenek a vezetésben, s ehhez a feltételeket mindenütt megteremtsék. Az eddiginél sokkal többet kell tenniök azért, hogy a dolgozók magukénak érezzék munkahelyüket, észrevételeikkel, kezdeményezéseikkel fokozottan segítsék vállalatunk munkáját. A szak- szervezeteknek kell szervezniük a dolgozókat, hogy minél többen vegyenek részt a döntések előkészítésében. Ügyelni kell arra is, hogy a demokratikus fórumok munkájában ne legyenek párhuzamosságok, formális vonások. Nem helyes, ha a különböző tanácskozásokat összevonják, és elmossák az egyes fórumok sajátos arculatát, szerepét, felelősségét, és az sem, ha az üzemi demokratizmus fórumaként kezelnek különféle vezetői megbeszéléseket, például «z üzemi négyszög, az igazgatótanács üléseit, amelyeket egyébként gyakran hatáskörüket meghaladó jogokkal ruháznak fel. A tanácsülés utalt az MSZMP Központi Bizottsága április 19—20-i ülésének határozatára, amely változatlanul fontosnak tekinti a szocialista demokrácia, az üzemi demokrácia fejlesztését. A tanácsülés szorgalmazza, hogy a szakszervezeti szervek — együttműködve a párt-, KISZ-szervezetekkel és a gazdasági vezetőkkel — mindent megtegyenek e feladat megoldása érdekében. Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese terjesztette elő a napirend beszámolóját, amit sokrétű vita, majd határozathozatal követett. A IX. szakszervezeti világ- kongresszuson részt vett magyar küldöttség nevében Tim- mer József, a SZOT titkára tájékoztatta a tanácsülést. A SZOT megelégedéssel vette tudomásul, hogy a világkongresszus — 230 millió szervezett dolgozót tömörítő 303 szak- szervezet képviseletében — széles, nyílt és demokratikus világfórumként tanácskozva eredményes munkát végzett. A kongresszus helyesen fogalmazta meg a nemzetközi szak- szervezeti mozgalomban a szocialista, a fejlődő, és a tőkés országokban tevékenykedő A tervidőszak eddigi eltelt két éve alatt 6,7 milliárd forintot fordítottak az üzlethálózat bővítésére, technikai színvonalának javítására, s pénzügyileg megközelítően a program szerint halad a kereskedelem fejlesztése T- állapította meg a Belkereskedelmi Minisztérium beszámolója az országos kereskedelmi aktíva pénteki ülésén. Annak ellenére azonban, hogy a tervezett beruházásokhoz az anyagi eszközök rendelkezésre állnak, nehézkes a végrehajtás, elhúzódnak a befejező munkák. A javuló áruellátást, a növekvő forgalmat nem követi megfelelően az üzlethálózat fejlesztése. Az aktívaülésen a vállalat- vezetők, a boltvezetők fonto feladataként határozták meg, szakszervezetek közös érdekeit, ezzel eredményesen szolgálta a különböző irányzatokhoz tartozó szakszervezetek ősz- szefogását, közös cselekvését célzó törekvéseket. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a magyar szakszervezetek iránti nagy megtiszteltetésként értékeli, hogy Gáspár Sándort, a SZOT főtitkárát választották meg az SZVSZ elnökének. A tanácsülés felhívta a tagságot és a tisztségviselőket, az országos és helyi szervezeteket, hogy tanulmányozzák a IX. szakszervezeti világkongresszuson elfogadott dokumentumokat, és mindenki a maga munkahelyén vegyen részt az azokban foglaltak megvalósításában. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Méhes Lajost felmentette a SZOT elnökségi tagsága alól, mert időközben a budapesti pártbizottság első titkárának választották meg. Herczeg Károlyt felmentette a SZOT főtitkárhelyettesi tisztsége és SZOT-titkársági tagsága alól, mivel a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárává választották. I hogy tekintsék mindennapi munkájuk és a kereskedelemfejlesztés szerves részének a munka- és üzemszervezést, a forgalomszervezést, a gondos áruutánpótlást, az áru útjának rövidítését, a nyitvatartási idők helyes, a vásárlók idényéhez igazodó megválasztását. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter vitazárójában kiemelte, hogy a fejlesztésben legfontosabb feladat a kereskedelem rendelkezésére álló anyagi eszközök minél gyorsabb, hatékonyabb felhasználása. Nagyobb gondot kell fordítani a belső anyagmozgatás gépesítésére, a kiszolgálás színvonalát javító és a dolgozók munkáját is könnyítő technikai fejlesztésre. A KERESKEDELEMBEN Kulcsfontosságú a korszerűsítés Nagyobb a kínálat Zöldérf-szemmel a piacok ellátásáról Egy-egy piaci bevásárlás után a háziasszonyok telt szatyorral térnek haza. Papírra felírt listájukból nagyjából minden a kosárban van, s elégedetten pakolják ki a friss zöldségeket és gyümölcsöt. Ez nem volt mindig így. Pár éve még előfordult, hogy a vásárlók rossz kedvvel mentek haza a piacról, mert vagy hiányzott amit kerestek, vagy kevés áru közül válogathattak. Ha tehát most megkérdeznénk őket, hogy mennyire elégedettek az ellátással, valószínűleg többségben kedvezően nyilatkoznának, mert a vásárló oldaláról úgy tűnik, hogy több árut kínálnak neki, mint amit képes megvenni. Vaion hogyan vélekedik minderről Horváth Mihály, a Pest megyei Zöldért igazgatója? Lehet válogatni — Jói érzékelik a vásárlók, hogy nagyobb a kínálat, mint a kereslet. De ez is a törekvésünk, hogy mindig elegendő árut kínáljunk, amelyből válogatni lehet és ne legyenek. hiánycikkek. — Hogyan tudják előteremteni, amikor pont a zöldség- és gyümölcstermesztés az, amely különösen függ az időjárástól. — Igaz, hogy amíg a búza, kukorica termésében az időjárás szeszélyei húsz-harminc százalékos eltolódást okozhatnak, addig nálunk száz százalékos terméstöbblet vagy hiány is keletkezhet. Ezzel tehát számolnunk kell, és számolunk is. Jelentős készletet tárolunk. — Az időjárást kiküszöbölni természetesen nem lehet, de alkalmazhatunk olyan módszereket, eljárásokat, amelyek kevésbé vannak kitéve az időjárásnak. Így például a zöldség egy jelentős részét műanyag sátrak alatt termesztik. Egy részük fűtött, a többség azonban fűtetlen. — A fűtetlen sátrak alatt pedig majdnem úgy ki vannak téve a palánták a hidegnek, mintha nem fedné őket sém- mi. A fagyos éjszakák nem kedveznek a primőr áruknak s ez meg is mutatkozik az árakban. Tavaly ilyenkor szerencsésebbek voltunk, több primőrt és olcsóbban tudtunk piacra szállít an5 A raktárak bírják — Milyen lesz az ellátás s nem primőr árukból? — Mint említettem legfőbb törekvésünk, hogy folyamatosan ellássuk a piacot. Ezért már tavaly is, számolva mindennel, jóval több zöldséget és gyümölcsöt vásároltunk, mint korábban. Raktáraink tehát bőven ki tudják elégíteni a, keresletet addig is, amíg a friss áru meg nem érkezik. Az idén még a tavalyinál is nagyobb mennyiségre kötöttünk szerződést a szálútokkal. — Nem mutatkozik-e így felesleg, amely gondot okoz a vállalatnak? — Valóban a raktárainkban felhalmozott áru, amely sajnos romlandó, fejtörést okoz, de még mindig kellemesebb gond ez, mintha nem lenne áru. Nem éri meg nekünk, hogy ne legyen nyugalom és kiegyensúlyozottság a piacon, mert az az összeg ami most kárba vész, eltörpül a jó ellátás politikai jelentősége mellett. És nekünk elsősorban ezt kell figyelembe vennünk, ez a népgazdaság és a mi érdekünk is, miután egy zsebre dolgozunk. Félkészükén — Ennek ellenére előfordulhat-e, hogy megbomlik az egyensúly ? — Ahhoz, hogy nagy meglepetés érjen bennünket valamilyen természeti csapásnak, mondjuk aszálynak kellene bekövetkeznie, mert különben fel vagyunk készülve. Van elég fedezetünk ahhoz, hogy semmi ne érjen bennünket váratlanul. Bízunk benne, nem is fog és a háziasszonyok továbbra is telt kosárral és elégedetten térnek majd haza a piacról. AAa ül össze Pest megye ifjúkommunistáinak legmagasabb fóruma, a KISZ megyei küldöttgyűlés. A tanácskozáson a városi, a járási KISZ-küldöttgyűléseken megválasztottak képviselnek több mint ezer KlSZ-alap- szervezetet és közel 36 ezer KISZ-tagot, hogy kialakítsák álláspontjukat az ifjúság körében végzendő további munkára. A küldöttek között 14—30 évig megtalálhatók a megye munkásosztályának utánpótlását képező ifjúmunkások, a termelőszövetkezeti tagságot képviselő fiatalok éppúgy, mint a fiatal pedagógusok vagy a tanuló ifjúság körébe tartozó szakmunkástanulók, szakközépiskolások, középiskolások, egyetemi hallgatók. Tehát valameny- nyi réteg képviselve van a tanácskozáson, úgyszintén természetesen szép számmal találjuk azokat a fiatalokat, akik korábbi társadalmi és politikai elkötelezettségük alapján kiérdemelték, hogy a párt 'tagjai legyenek. Ezek a fiatalok a küldöttértekezleten több mint 2600 olyan kommunistát képviselnek, akik arra kaptak megbízatást, hogy az ifjúsági szövetségiben teljesítsenek fontos pártmegbízatást. Aktivitásukra jellemző, hogy közülük hétszáznál többen töltenek be KlSZ-alapszer- vezeti titkári, illetve vezetőségi tag tisztséget, százötvenen a marxizmus—leninizmus propagandistáiként teljesítik megbízatásukat, nevelik az ifjú nemzedéket. A megye KISZ küldöttei számvetésre gyűlnek most egybe. Ebben meghatározó a szerepe annak is, hogy az elmúlt években megyénkben a pártszervezetek irányító tevékenysége mind tartalmilag, mind szervezetileg magasabb színvonalat ért el az ifjúsági mozgalom irányításában. Napjainkban már kialakult gyakorlat, hogy a pártszervezetek évente legalább egyszer, a pártalapszervezeiek vezetőségei kétszer tárgyalják meg a KISZ-ben folyó munkát. Ez többnyire a KISZ-szervezetek beszámoló- és vezetőségválasztó, valamint akció- programot meghatározó taggyűléseinek megelőző időszakára csík. Az értékelések tárgyilagosak, alaposak, elismeréssel szólnak a KISZ-szervezetek munkájáról és meghatározzák a munka megjavítását célzó tennivalókat is. Jó kezdeményezés Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, hogy közös párt- és KISZ-taggyűlést tartanak olyan témában, amelyben a párttagok és KISZ-tagpk egyaránt érdekeltek. Más helyeken az a gyakorlat, hogy a taggyűlésre, ahol a' KISZ munkáját értékelik, meghívják a KISZ- ben dolgozó nem párttag aktívákat is. A párt- határozatokat a pártszervezetek a KISZ-ben dolgozó kommunisták révén ismertetik meg a KISZ-tagsággal. A pártszervezetek többsége a feladatok végrehajtását figyelemmel kíséri, segíti, de előfordul esetenként az is, hogy csak akkor nyújt az irányító pártszerv segítséget, ha azt a KISZ külön igényli. Rendszeresen értékelik a KISZ-ben dolgozó kommunisták munkáját a nagykátai, a budai járási pártbizottságok, valamint a Csepel Autógyár és a Dunai Kőolajipari Vállalat üzemi párt- bizottsága. Közös munkaterv alapján ellenőrzik számos pártszervezetben a KISZ káderhelyzetét, s oldják meg az utánpótlásban jelentkező problémákat, sőt a párttaggá nevelést és ajánlást is. A pártszervezetek elsősorban a beiskolázásnál, valamint a propagandisták révén a nevelésben nyújtanak megkülönböztetett segítséget. Munkájuk középpontjába került az ifjúságpolitikai határozat és az ifjúsági törvény végrehajtásának segítése és ellenőrzése. Ennek szervezeti keretei ma már a megyében mindenütt kialakultak és az üzemi négyszögek jó lehetőséget biztosítanak az ellenőrzésére. A fiatal párttagok és KISZ-vezetők pártvezetőségi üléseken, az üzemi demokrácia fórumain megfelelően képviselik a KISZ-tágság érdekeit. A gazdasági vezetők jelentősen támaszkodnak a fiatal párttagokra az ifjúsággal kapcsolatos feladatok megoldásában. A KISZ- ben dolgozó párttagok sok helyen közvetítő szerepet töltenek be a gazdasági vezetés és az ifjúság között, s legtöbb helyen az alapszervezeti élet mozgató rúgói. A pártvezetés és a gazdasági vezetés rendszeresen kikéri a párttag KISZ-esek véleményét, bár előfordul, hogy a gazdasági vezetés kész tényeket közöl a fiatalokkal. Ilyen esétben, ha igényli is a segítségüket, ez már nem olyan hatásos, mint amikor a feladat elhatározása előtt is kikérik a véleményt. Különösen Gödöllő városban, Vác városban és a szentendrei járás pártszervezeteinél kell erősíteni azt a gyakorlatot, hogy már a tervezés időszakában vonják be az ifjú kommunistákat feladatok megoldásába. Pártunk politikájának ismertetésében és végrehajtására való mozgósításban, a párttag KISZ-esek jelentős szerepet töltenek be. Elsősorban az ő munkájuk révén lett szervezettebb a megyében a KlSZ-szerveze- tek tájékoztatása a párthatározatokról, az idő. szerű gazdaságoolitikai. kulturális és társadalompolitikai célkitűzésekről. A KlSZ-szerve- zetek adott konkrét feladataik kialakításakor elsősorban a pártalapszervezeiek gazdaságpolitikai cselekvési programjait tartják mérvadónak. A Gödöllői Ganz Árammérő Gyárban a gazdaságoolitikai döntések előtt a párttagság széles rétegét felölelő fórumokon adnak lehetőséget arra, hogy a KISZ-tagok is kifejthessék véleményüket, javaslatot tegyenek. A Nagykőrösi Konzervgyárban a rekonstrukció megvalósítása felett vállaltak védnökséget a gyár KISZ-esei. Feladatuk végrehajtását az üzemi pártbizottság rendszeresen ellenőrzi cs segíti. ' Vannak még olyan gazdasági egységek is, ahol van javítani való a gazdasági vezetés és az ifjúkommunisták kapcsolatán, de egyre ritkábban fordul elő, hogy a mozgalmi munkában aktív és kiemelkedő fiatalokat elmarasztalja, vagy nem támogatja a helyi gazdasági vezető. A pártszervezetek többsége megfelelő tudatossággal és felelősséggel értékeli az ifjúsági szövetségben pártmegbízatásként végzett munkát, az ott dolgozó fiatal párttagok tevékenységét. A velük folytatott beszélgetések azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy varinak még további lehetőségek. Indokolt, hogy a pártszervezetek a jövőben az eddiginél is bátrabban több, az ifjúság nevelésében jártas, képzett marxista propagandistát adjanak a KISZ-szervezeteknek a politikai oktatás’vezetéséhez, illetve az ifjúság közötti propagandamunkához. Ezáltal elérhetjük, hogy tovább erősödjön a megye KISZ- tagjainak politikai képzettsége, tisztánlátása és ennek következtében társadalompolitikai elkötelezettsége. Megkülönböztetett feladatai vannak a pártszervezeteknek, a párt Központi Bizottsága káderpolitikai határozatának megvalósítása során az ifjúsági szövetségben. Az irányító pártbizottságok és pártszervek feladata, hogy — megfelelő körültekintéssel a gazdasági és intézményi vezetőkkel egyeztetve — a ma felnövekvő, gyakorlatot szerzett és szakmailag, politikailag magasan képzett fiatalok vezető funkciókba kerüljenek. Kádermunkánk elengedhetetlen része az idősebb, tapasztalt nemzedék és a magasan képzett felkészült fiatalok együttműködése a vezetésben. Tehát a fiatal szakemberek nevelése, vezetővé válásának folyamata, az arra alkalmas fiatalok bátor előléptetése, ebben kezdeményező munka érvényesítése mindenekelőtt a káderhatáskört gyakorló pártszervek feladata. A Kommunista Ifjúsági Szövetségnek meghatározott feladata van tagjainak párttaggá nevelésében. Az elmúlt évek tapasztalatai fényesen bizonyítják, hogy Pest megye KISZ-szervezetei ezt a megbízatást példaadó- an; nagy felelősséggel teljesítik. Az elmúlt három évben a megyében felvett párttagok több mint 60 százaléka 30 év alatti, tehát már a felszabadulás éveiben született fiatal. E több mint 2500 fiatal párttag 85 százalékának életútja arról tanúskodik, hogy ilyen, vagy olyan formában kötődött a Kommunista Ifjúsági Szövetséghez. Döntő többségüknek egyik ajánlója a működési terület KlSZ-alap- szervezete volt. E fiatalok jelentős része ma is a KISZ-ben végzi politikai munkáját. Külön öröm, hogy munkájukat, magatartásukat a fiatalok nagy tisztelettel és elismeréssel fogadják. Napjainkban mind erősebben hallatja szavát az ifjúság. Lendületével, harcos szellemével, sokszor jogos türelmetlenségével, de a szocializmus ügye iránti elkötelezettségével, jószándékával, nemes eszményeivel, nagy és potenciális erőt képvisel a fejlett szocialista társadalom célkitűzéseinek megvalósításában. Ennek a felnövekvő ifjú nemzedéknek éppúgy, mint az idősebb korosztálynak, létérdeke a világégés elkerülése, elhatározott szándéka, hogy kedvező feltételek között juttassa érvényre és gyümölcsöztesse alkotó energiáját és lelkesedését. A mi fiataljaink teljesen érthetően a vezető párttól, az MSZMP-től és tagjaitól, a kommunistáktól várnak választ, vi. lágos perspektívát a társadalom forradalmi fejlődésének útjáról. Valamennyi pártszervezetnek, valamennyi kommunistának ezért is felelősségteljes feladata: az ifjúság közötti politikai nevelőmunkát úgy teljesítse, hogy a felvilágosító szón túlmenően tetteivel, saját életútjának példájával erősítse ebben a nemzedékben a szocialista társadalom, a haza iránti elkötelezettséget, hivatástudatot. F elnövekvo nemzedékünknek azonban a szocializmust építő társadalom keretei között is megvannak a miaga sajátos gondjai. Az életpálya megválasztása, családalapítás, lakás, kezdőfizetés, megannyi sajátos gond, amelyet a felnőtt nemzedék nehezebb körülmények között alakított ugyan ki, de már maga mögött hagyott. Éppen ezért ez a tennivalónk, hogy megértessük, elsősorban a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai révén megyénk egész ifjúságával, hogy saját munkájuktól, társadalmi akiivitásuktól is függ: milyen lesz a jövőjük, milyen lesz a felnövekvő nemzedék sorsa és életkörülménye. A szocialista társadalom a munka társadalma. Az ifjúság feladata ezért elsősorban az, hogy a szocialista építőmunka teljesítése során hasznosítsa azt az energiát, lelkesedést, mellyel alkatilag is rendelkezik. Fiatalokat, új nemzedéket nevelni, velük a szocialista társadalom nemes eszméit, terveit elfogadtatni, s velük együtt dolgozni a közös célok sikeréért, megtisztelő kötelesség megyénk valamennyi párttagja, kommunistája számára. ARATÖ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára
