Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-12 / 110. szám
^yCIHOP 1978. MÁJUS 12., PENTEK Moszkvában és Bonnban az NSZK—szovjet csúcstalálkozóról Újabb szakasz a politikai enyhülésben Az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Minisztertanács jóváhagyta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének az NSZK-ban tett utazása során kifejtett tevékenységét, s a nagy politikai fontosságú út eredményeit. A három vezető szovjet testület közös határozatban értékelte az utazást, Leonyid Brezsnyev tárgyalásait, a közös dokumentumokat. „Az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa azt a meggyőződését juttatja kifejezésre, hogy a közös nyilatkozat, valamint a Szovjetunió és az NSZK hosz- szú távú gazdasági és ipari együttműködésének fejlesztéséről és elmélyítéséről létrejött megállapodás jelentős mértékben megszilárdítja és kiszélesíti a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatait, s ezek eredményeként megszilárdulnak és elmélyülnek a nemzetközi életben megindult pozitív folyamatok, amelyek különösen a Szovjetunió és az NSZK 1970. augusztus 12-én megkötött Sizerződése eredményeképpen kezdődtek meg. Ez a szerződés változatlanul alapvető jelentőségű a két ország kapcsolataiban, s továbbra is egyik meghatározó tényezője Európában a feszültség csökkentésének, a biztonság megszilárdításának” — szögezi le a szovjet vezető testületek állásfoglalása. A három vezető testület megelégedéssel állapítja meg, hogy a látogatás során megerősítették s dokumentumokban is rögzítették: a felek egyaránt úgy vélik, hogy a béke az a legfőbb kincs, amelyre a két ország politikájának irányulnia kell, éppúgy, mint más országok erőfeszítéseinek is. A látogatás idején végzett gyümölcsöző munka arra irányult, hogy minden módon hozzájáruljanak azokhoz a konkrét és hatékony erőfeszítésekhez, amelyek egyoldalú, kétoldalú és sokoldalú vonatkozásban egyaránt az enyhülés folyamatának elmélyítésére irányulnak a Helsinkiben aláírt záróokmánynak megfelelően, elősegítik, hogy minden lehetőséget és eszközt felhasználjanak a fegyverkezési hajsza megszüntetése érdekében, mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverek terén, előmozdítják a fegyverzet korlátozását, konkrét leszerelési intézkedések megvalósítását. „Ha sikerül valódi előrehaladást elérni e téren, akkor az minden nép érdekeinek megfelel” — állapítja meg a szovjet vezető testületek határozata. Az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Minisztertanács nagy jelentőséget tulajdonít a látogatás gazdasági téren elért eredményeinek is. A szovjet vezetés Leonyid Brezsnyevnek a kölcsönös megértés, a nyíltság és a növekvő bizalom jegyében végbement látogatása eredményeit megvitatva kifejezésre juttatta, hogy a jövőben is szilárdan ilyen szellemben kíván cselekedni. Célja az, hogy emelje a kétoldalú kapcsolatok minőségét és szintjét, biztosítsa, hogy e kapcsolatok Európában, s általában az egész világon a stabilitás és a jószomszédi viszony összetevői legyenek. „Leonyid Brezsnyevnek az NSZK-ban tett látogatása nagy nemzetközi fontosságú esemény volt, újabb jelentős hozzájárulás az SZKP XXV. kongresszusa külpolitikai irányvonalának megvalósításához, pártunk és államunk lenini békepolitikájának érvényesítéséhez. Ojabb szakaszt jelent a politikai enyhülés fejlődésében, elősegíti annak az alapnak létrehozását, amelyen a politikai enyhülést katonai térre is kiterjesztik.” — állapítja meg az SZKP KB Politikai Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának csütörtökön közzétett együttes határozata. Nyíltság és bizalomteli hangnem Leonyid Brezsnyev bonni látogatásának eredményei ösz- szesség ükben feljogosítják a nyugatnémet kormányt arra, hogy megállapítsa: a találkozó egy lépéssel közelebb juttatta az NSZK-t a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok normalizálásához. Az 1969-ben Willy Brand és Walter Schee} által kezdett utat folytatni kell, ez az egyetlen út, amely biztosítja a békét — jelentette ki a nyugatnémet parlamentben csütörtökön felolvasott kormánynyilatkozatában Helmuth Schmidt kancellár. A bonni kormány tudatában van annak, hogy keleti politikáját az NSZK lakosságának nagy többsége helyesli és támogatja. A Brezsnyev-látoga- tás eredményei csak megerősítik, hogy ezt a politikát folytatni kell — hangsúlyozta a nyugatnémet kormányfő. Schmidt részletesen szólt a tárgyalásokon érintett témakö. rökről és az aláírt megállapodásokról. A látogatás légköréről szólva rámutatott: „Az a nyíltság és bizalomteli hangnem, amelyben kétoldalú kapcsolatainkról és a nemzetközi fejleményekről beszéltünk, olyan előrelépést jelent az egymással való érintkezésben, amely egy évtizeddel ezelőtt egyszerűen elképzelhetetlen lett volna”. A leszereléssel kapcsolatban Schmidt felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét fél hitet tett a helsinki záróokmányban foglaltak teljes megvalósítása mellett. Szávái szerint a leszerelés kérdésében „első alkalommal szerepel egy kelet— nyugati megállapodásban: a felek fontosnak tartják, hogy senki se törekedjen katonai erőfölényre. Első alkalommal jutott teljes egyetértésben kifejezésre, hogy a védelem érdekei szempontjából elegendő a megközelítő egyensúly és paritás... Nyugat-Berlinnel foglalkozva Schmidt úgy fogalmazott, hogy a várossal kapcsolatban változatlanul nézetkülönbségek állnak fel, amelyeket „csak kitartó és türelmes erőfeszítésekkel” lehet megoldani. „Le kell mondani arról az elképzelésről, hogy Nyugat-Boriin biztonságát és életerejét csupán demonstratív akciókkal és kezdeményezésekkel lehet erősíteni, olyan lépésekkel, amelyek senkinek sem használnak. Egy felelősségteljes nyugat-berlini politikának a város érdekében a négyoldalú megállapodásban adott lehetőségek és határok szerint kell alakulnia.” A kétoldalú gazdasági kapcsolatok lehetőségeit méltatva a kancellár elmondotta: nyu. gatnémet megítélés szerint a szovjet nyersanyagkincsek és az NSZK technológiai lehetőségei jó alapot jelentenek az együttműködés fokozására. „A hosszú távú gazdasági megállapodás mutatja, hogy a felék készek figyelembe venni egymás érdekeit.” A 2000, éven is átnyúló keretmegállapodás „messze túlmutat a gazdasági kérdéseken. Támpontot jelent a politikai kapcsolatok fejlődéséhez, irányt adó az országaink közti viszony hosszú távú békés fejlesztéséhez. A megállapodás átfogó jelentősége miatt a kormány elfogadásra ajánlja azt a parlamentben” — fejezte be nyilatkozatát az NSZK kormányfője. A parlamenti vitában felszólalt a jobboldali ellenzék két vezetője, Helmut Kohl és Franz-Josef Strauss is. Kohl elismerte ugyan, hogy az NSZK számára fontos a jószomszédi kapcsolatok fenntartása a Szovjetunióval, ugyanakkor azonban kevesellte a látogatás eredményeit és azt hangoztatta, hogy „csak a tetteken és nem a szép szavakon lehet majd lemérni az aláírt dokumentumok értékét”. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a kormány készségét nyilvánította a bécsi haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon hozandó határozatok végrehajtására a nyugatnémet hadseregben. Strauss is kénytelen volt bevezetőben elismerni, hogy a szovjet—nyugatnémet párbeszéd „új hangokat” hozott és légkörének őszinteségében, tárgyszerűségében még az el. lenzék is nehezen talál kivetnivalót. Egyben azonban azt követelte, hogy „az enyhülési politikát az eddigieknél biztosabb alapokra építsék”, de eközben a nyugatnémet kormány „ne tévessze szem elől szövetségi érdekeit”. A vitában felszólaló Herbert Wehner a szociáldemokraták, Hans-Dietrich Genscher pedig a szabaddemokraták nevében támogatásáról biztosította a kormánynyilatkozatban foglalt nyugatnémet álláspontot. Marjai József búcsúlátogatása Marjai József, a Magyar Népköztársaság távozó szovjetunióbeli nagykövete búcsú- látogatást tett a szovjet pártós állami szervek, valamint társadalmi szervezetek vezetőinél. Marjai Józsefet Moszkvában fogadták Konsztantyin Ruszakov és Mihail Zimjamyin, az SZKP KB titkárai, Vitalij Ruben, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke, Ivan Arhipov, Nyikolaj Baj bakó v, Konsztantyin Ka- tusev, Mihail Leszecsko és Zi- ja Nurijev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesei. Marjai József ellátogatott Kijevbe és Leningrádba is. PRÁGÁBAN bejelentették, hogy a CSA csehszlovák légi- társaság IL—18-as utasszállító repülőgépe, amelyet légikalózok előző nap a Prága—Brno menetrendszerű járat útvonaláról a nyugat-németországi Majna—Frankfurtba térítettek el, csütörtökön reggel visszaérkezett a csehszlovák fővárosba. Az elrabolt gépen visszatértek hazájukba az utasok is — fűzi hozzá a csehszlovák közlemény. Szovjet-amerikai egyezmény A hagyományos fegyverek nemzetközi forgalmának korlátozásáról A Szovjetunió és az Egyesült Államok a Helsinkiben május 4—8. között tartott tanácskozásokon megegyezett, hogy rendszeres tárgyalásokat folytat a hagyományos fegyverekkel való kereskedelmet, illetve az ilyen fegyverek szállítását korlátozó gyakorlati intézkedésekről. A helsinki eszmecseréről csütörtökön — Moszkvában és Washingtonban egyidejűleg — kiadott közös közlemény szerint a megbeszélések tárgyszerű légkörben folytak. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmi forgalmának korlátozása sürgető feladat, hogy építő, a nemzetközi békét és biztonságot előmozdító, az enyhülést erősítő megoldásra van szükség. A felek kölcsönösen kifejtették-nézeteiket a kérdés megoldásának lehetséges módozatairól, hangoztatva: a tárgyalások részét képezik a fegyverkezési verseny megszüntetéséről folyó szovjet —amerikai eszmecseréknek, s összhangban vannak a két Olaszország A veszély nem máit el... Az olasz politikai körökben és a sajtóban élénk visszhangot váltott ki FranceSco Cossi- ga belügyminiszter lemondása. Cossiga ilyen formában vonta le a tanulságot a biztonsági szervek tevékenységének kudarcából. A politikus döntésének megítélésében a különböző pártokat, politikai irányzatokat más és más meggondolások vezetik. Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt titkárságának és vezetőségének tagja nyilatkozatban helyeselte Cos. siga lemondását. Giulio Andreotti olasz miniszterelnök csütörtökön a lemondó Cossiga belügyminiszterrel tanácskozott, majd újságíróknak kijelentette, hogy a közeljövőben általános belpolitikai vitára kívánja összehívni a kormányát támogató öt párt vezetőit. Az olasz jobboldal és a szél. sőbaloldal Moro meggyilkolásának kapcsán támadja az OKP-t, s a kereszténydemokrata vezetőséget — mondván, hogy az utóbbi „magáévá tette a kommunisták kemény vonalát’’ (a terroristákkal való alkudozás elutasítását — a szerk. megj.), és ezzel elszalasztottá a lehetőséget, hogy megmentse Moro életét. Ugo la Maifa, a Köztársasági Párt (PRI) elnöke csütörtökön „őrültségnek” nevezett minden arra irányuló törekvést, hogy kormányválságot, idézze, nek elő és éket verjenek a kor- I mányt támogató öt párt közé. Szomorú volna, ha mások érnék most el azt. amit a terroristáknak nem sikerült elér. niük — mondta. Gerardo Chiaromonte szenátor, az OKP titkárságának és vezetőségének a tagja a R*- nascita hasábjain utal arra, hogy az olasz demokráciát fenyegető veszély nem múlt el. Chiaromonte szerint „túl sok nyugtalanító kérdés” foglalkoztatja a közvéleményt. Leszögezi : a demokrácia csak akkor győzhet, ha hatékony, ha képes megoldani a társadalom gondjait, leküzdeni a válságot. A terrorista csoportok Moro megyilkolása óta sem szüneteltetik akcióikat. Csütörtökön Milánóban két álarcos terrorista megsebesítette a lábán egy amerikai bank milánói képviseletének olasz igazgatóját, a 37 éves Marzio Astari-y cát. Csütörtökön a római rendőrség bejelentette, hogy megtalálták a „Vörös Brigádok” egyik kommandójának búvóhelyét. E csoport tagjai április 11-én Torinóban halálos sebet ejtettek egy börtönőrön. ★ Aldo Moro, az Olasz Kereszténydemokrata Párt elnökének tragikus halála alkalmából Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkává és Nagy János külügyminiszter-helyettes részvétiáto- gatást tett az olasz nagykövetségen. Genf: Befejeződött az ülésszak Genfben befejeződött a leszerelési bizottság tavaszi ülésszaka. A bizottság jelenlegi ülésszakán vizsgált leszerelési kérdéseket érintve, Viktor Likacson, a Szovjetunió küldötte aláhúzta a néutron-riukleá- ris fegyver javasolt betiltásának jelentőségét. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió legutóbbi nyilatkozatainak fényénél megvannak az előfeltételek arra, hogy a leszerelési bi. zottságban konstruktív módon megvizsgálják a neutron-nukleáris fegyver betiltását kimondó egyezmény tervezetét. Cbnoupek Bécsben Osztrák kollégájának meghívására csütörtökön háromnapos hivatalos látogatásra Becsbe érkezett Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter, aki ebben a minőségben harmadik ízben jár Ausztriában. KALEVI SORSA finn miniszterelnök Piotr Jarosze- teicznek, a lengyel Miniszter- tanács elnökének meghívására május 17-én munkalátogatásra Lengyelországba érkezik — jelentették be Varsóban. MÁSFÉL ÉVIG tartó kemény tárgyalások után végre létrejött a megállapodás a nemzetközi valutaalappal (IMF) s ennek értelmében az ÍME 50 millió dolláros hitelt nyújt Portugáliának. Harcoló — építő Afrika Napjaink Afrikája kettős arcot mutat: a harc és az emberi élet feltételeinek megteremtése jelenti a legfontosabb feladatokat. Képeinken ebből a kettős munkából adunk ízelítőt. Etiópiában a fegyveres küzdelmek idején az államosított üzemek dolgozóinak egy része a frontra ment. Azok, akik a gyárban maradtak, nemcsak harcoló társaik munkáját látták el, de növelték is a termelést. Képünkön: dolgoznak a munkások az egyik népi tulajdonba vett Addis Abeba-i textilgyárban. (1. kép.) Zimbabwe a térképeken ma még mint Rhodésia szerepel, a felszabadulásért küzdő nép, a haladó mozgalom tagjai és katonái azonban már az ősi-új néven nevezik a közép-afrikai országot. Az ország lakosságának egy része menekült- táborokban él: a botswanai Francistown közelében 30 ezer zimbabwei lakik barakkokban és sátrakban. A tábor lakóinak ellátásáról az ENSZ gondoskodik, a 6—14 éves gyerekek oktatását a hazafias szervezetek segítik. Képünkön: iskola a táborban (2. kép). Zimbabwe fő gondja ma még a harc, erre készülnek a szabadságharcosok az őserdei gyakorlaton (3. kép). Egy zimbabwei fiatal: ő már, remélhetőleg. szabad országban fog élni (4. kén). (Fotó: ADN/ZB—MTI—KS.) I nagyhatalom kapcsolatairól 1972-ben aláírt elvi nyilatkozattal. Mindkét küldöttség kifejtette azt a véleményét, hogy a kérdés megoldásának — összhangban az ENSZ alapokmányával — figyelembe kell vennie a fegyvervásárló országok jogos védelmi igényeit. A két nagyhatalom közös elhatározása, hogy elősegít más, a hagyományos fegyverekkel való nemzetközi kereskedelmet korlátozó erőfeszítést —mint amilyenre alkalmat adhat az ENSZ-köz- gyűlés küszöbönálló leszerelési ülésszaka —, valamint elősegíti a regionális megállapodásokat — hangzik a többi között a szovjet—amerikai közös közlemény. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hosszan méltatta a tárgyalások jelentőségét, hangoztatva: ez az első eset, hogy a két nagyhatalom kész tárgyalássorozaton napirendre tűzni közös gyakorlati intézkedéseket a hagyományos fegyverek elterjedésének korlátozására.
