Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-12 / 110. szám

1978. MÁJUS 12., PÉNTEK %Mdmt 3 A megyei pártbizottság üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) Ami a művészeti életet, a művészeti nevelést illeti, arról egyértelműen megállapíthatta a beszámoló, hogy sokirányú és eredményes Pest megyében. A megyei párt-végrehajtóbi­zottság tavaly foglalkozott ez­zel a kérdéssel, és a politikai bizottság legújabb állásfogla­lását a közeljövőben művé- szetpolitikai aktívákon tárgyal­ják meg. A megyében csak­nem 150 hivatásos művész él, illetve alkot. Körükben a kép­zőművészek száma a legna­gyobb. A nagy többség Szent­endrén és Vácott telepedett le, de jelentős a számuk a bu­dai, a ráckevei, a gödöllői já­rásban is. Jelentős szerepet vállalt Nagymaros, Zebegény és kibontakozóban van Dél- Pest megye képzőművészeti élete. Az alkotói feltételekhez, a művészek letelepedéséhez, egyéni gondjaik megoldásához sok segítséget adnak a megyei és a helyi párt- és tanácsi szervek. Egyre többen bekap­csolódnak a megye társadalmi, politikai életébe. Növekszik az elkötelezett, pártos művé­szeti alkotások száma. Több köztéri szobor is jelzi Tehet­ségüket, elkötelezettségüket. Helyenként azonban még van­nak tennivalók azoknál, akik­nek munkásságát, magatartá­sát, műveit nem jellemzi elég­gé a szocialista eszimeiség. Sorozatos egészségügyi beruházások Egészségügyi téren is nagy és dinamikus fejlődésről adott számot a beszámoló. Közis­merten jó ütemben épült a megye harmadik kórháza Kis- tarcsán. Tovább fejlődött a váci, a ceglédi kórház, meg­épült a százhalombattai orvosi rendelő, bővül a ceglédi, év végére kész lesz a monori és 1980-ra a váci rendelőintézet. Kiépült az állami gondozott csecsemők és kisgyermekek in­tézeti hálózata. Megépül a megyei KÖJÁL központja, fo­lyik a Semmelweis Kórház re­konstrukciója E puszta felsorolás is mu­tatja hogy az egészségügyi be­ruházásoknál nincs szünet, nincs megállás, mégis válto­zatlanul marad néhány kriti­kus pont a járóbeteg ellátás­ban. Lehetőleg terven felül kívánatos megépíteni a dabasi rendelőt és szükség van ren­delőintézetre Budaörsön, Ér­den, Dunakeszin is. Az egész­ségügy feladatán belül külön figyelmet érdemelnek az idős, gondozásra, szociális ellátásra szorulók helyzete. Példamuta- tóak a kezdeményezések ezen a téren a váci és a nagykátai járásban, úgyszintén dicséretes a megyei tanács erre irá­nyuló munkája is. Elvi határozatok — gyakorlati megvalósítás A Pest megye életét, hely­zetét sokoldalúan áttekintő elemzés összegzésül azt szö­gezte le, hogy az elkövetkező időben is a legfontosabb fel­adat a XI. pártkongresszus ha­tározatainak minél eredménye­sebb végrehajtása. Ennek leg­nagyobb záloga — mutatott rá —: az elvi alapokon nyug­vó kádermunka. Az elmúlt idők szemléletesen győztek meg bennünket arról, hogy egy-egy alkalmas ember veze­tői megbízatással szinte cso­dákra képes. Nem csökkentve a kollektív munka értékét kell hangsúlyozni, hogy nincs' jó zenekar karmester nélkül. Ám nemcsak karmesterekre van szükség, hanem az összhang kialakítására, koncepcióra, kezdeményezésre és a végre­hajtás irányát megszabni, ve­zetni tudó káderekre. Cservenka Ferencné beszá­molója végén a tudatos politi­kai munka fontosságára hívta fel a figyelmet. — A szocialista viszonyok között — mondotta —, amikor egyre tudatosabban számolunk a törvényszerűségekkel, egyre jobban tudunk hatni a dolgo­zókra, a társadalmi erők be­vonása révén. Ezért egyre je­lentősebb szerep jut a politi­kának. A marxista—leninista elmélet birtokában a párt po­litikája hatást gyakorol a gaz­daságra. A pártmunkások, pártaktivisták, párttagok, a politikai és gazdasági folya­matok kölcsönhatásában mű­ködnek közre. Nincs olyan po­litikai kérdés, amelynek ne lenne közvetve, vagy közvet­lenül gazdasági kapcsolata, és ezért nincs olyan gazdasági kérdés, amely ne hatna vissza a politikára. Ezért amikor a XI. pártkongresszus határoza­ta végrehajtásán dolgozunk, akkor nem „csak” politiku­sok, vagy nem „csak” közgaz­dászok vagyunk, hanem az elvi határozatok gyakorlati megvalósítói, a párt iránti bi­zalom erősödésének felelősei. JAKAB SÁNDOR: A legnagyobb figyelmei a végrehajtásra A beszámolót követően a megyei pártbizottság nagy ak­tivitással tárgyalta meg az elő­terjesztést Ennek során fel­szólalt Jakab Sándor is. Rámutatott a Központi Bi­zottság osztályvezetője, hogy az élet igazolta a XI. párt- kongresszus határozatainak, célkitűzéseinek helyességét. A tapasztalatok azt is megerősí­tették, hogy most a jelenlegi időszakban a legnagyobb fi­gyelmet a végrehajtásra kell fordítani. Ennek kell előtérbe kerülnie gondolkodásunkban és az egész gyakorlatunkban, sokkal határozottabban, mint eddig. Ez egyúttal a szervezet­tebb, fegyelmezettebb, haté­konyabb munkát jelenti, amely egyedüli útja további gazdasági előrehaladásunknak. Ennek kapcsán arra is ki­tért, hogy esetenként mélyebb elemzést kíván egy helyenként mutatkozó különös ellentmon­dás. E szerint a nagy kérdé­sekben mindig egyetértés mu­tatkozik, mégis a megvalósí­tásnál itt is, ott is gyakran van vita, nehézkesség. Ennek, ha alaposabban elemezzük, akkor mindig megtaláljuk az ideoló­giai gyökerét is. így tehát szemléletbeli problémáról is van szó, ezért a szemlélet formálása is a feladatok közé tartozik. Sokkal tudatosabb, célratö­rőbb munkára van szükség. A pártnak, a gazdasági vezetés­nek is sajátos feladatát sajá­tos módon kell ellátnia — mondotta, hangsúlyozva, hogy a pártmegbízatások zömének ajánlatos konkrét gazdasági feladatoknak lenniük. Szólt ezzel összefüggésben a kádermunka jelentőségéről is. Kijelentette, hogy a vezetők zöme becsülettel helytáll, el­látja feladatát és eleget tesz a megnövekedett követelmé­nyeknek. Most mégis azért kerül a kádermunka előtérbe, mert éppen a végrehajtásban még nagyobb követelmények­nek kell eleget tenni. Felszólalásában Pest megyé­ről szólva az elismerésnek adott hangot Jakab Sándor, és hozzátette, hogy a Központi Bizottság iránymutatása, fel­adatmeghatározása még jobb lehetőségeket biztosít az V. Felszólalások A megyei pártbizottság tag­jai és a meghívottak közül még 11-en szólaltak fel. IHÄSZI JÓZSEF, a dabasi járási pártbizottság első titká­ra hangoztatta, hogy náluk is következetesen dolgoznak a határozatok végrehajtásáért. Értékelte a területükön mű­ködő vállalatokkal kialakult jó kapcsolatokat, s ennek nyo­mán a színvonalasabb munkát. Eredményeik, a termelékeny­ség fokozódása a* bizonyíték, hogy a dolgozók nemcsak sza­vakban, hanem tettekben is egyetértenek a párt határoza­taival. DR. FAJTHA FERENC, a Semmelweis Kórház igazgató- helyettes főorvosa, a megyei pártbizottság tagja arról a nagy változásról szólt, ami a megye egészségügyi fejlődésé­ben végbement Elmondotta, hogy az új rendelőintézetek megkönnyítik a betegellátást, csökkentik a bürokráciát, a betegek felesleges utaztatását. RÓZSA KALMANNÉ, az érdi általános iskola igazgató­ja, a megyei pártbizottság tag­ja az oktatáspolitikai határo­zat végrehajtása kapcsán mél­tatta az intézkedések hatását, amelyek hozzájárultak a peda­gógusok nagyobb erkölcsi, anyagi megbecsüléséhez. BAJI GYÖRGY, a PÁÉV villanyszerelője, a megyei pártbizottság tagja az építő­iparban jelentkező gondokkal foglalkozott. Szükségesnek je­lölte meg a fokozott törődést azokkal, akik először ismer­kednek a munkásélettel, az építőiparban kezdenek dolgoz­ni. DR. ADAM MIHÁLY, a megyei fegyelmi bizottság tag­ja, a megyei pártbizottság osztályvezetője a párttagság erkölcsi arculatának fejlődé­sét értékelte. Hangoztatta az igen kedvező változást. Fel­hívta azonban a figyelmet ar­ra is, hogy helyenként többet kell törődnünk a dolgozókkal, akik a felesleges sérelmektől, a rideg bánásmódtól is válsá­gos helyzetbe kerülhetnek. TÓTH IMRÉNÉ, az Egyesült Izzó váci gyárának személy­zeti vezetője, a megyei pártbi­zottság tagja dicséretes terme­lési eredményekről adott szá­mot a párthatározatok meg­valósításának folyamatából. Felmentés, A második napirenden sze­replő személyi kérdéseket zárt ülésen tárgyalta a megyei pártbizottság. Elfogadta Jám­bor Ottónak, a gyömrői nagy­községi pártbizottság titkárá­nak lemondását megyei párt­bizottsági tagságáról, mivel a megyén kívüli más munkakör­be került. Úgyszintén elfo­gadta •'egészségi állapotára való tekintettel a lemondását Borbély Jánosné, a DHV mű­szerész szakmunkásának és ötéves terv céljainak elérésé­hez, a pártkongresszus határo­zatainak megvalósításához. r értékelések GÖNDICS ZOLTÁN, az oktatási igazgatóság igazgató­ja, a megyei pártbizottság tag­ja a tudatformálás jelentősé­géről szólt. Az utóbbi években ötezer hallgatót képeztek ki, de a gyakorlati életben nem min­dig mutatkozik a megfelelő hatás. Ezért most az a cél. hogy a minőségi munkát ja­vítsák, s minél többen válja­nak tudatosan cselekvő mar­xista fölkészültségű emberek­ké. DR. SAMU JÁNOS, a szent- mártonkátai termelőszövetke­zet elnöke, a megyei pártbi­zottság tagja, a termelési rendszerek alakulásáról be­szélt és az üzemszervezés, a belső tartalékok gondos feltá­rásának példáiról szólt. Ezt követte Jakab Sándor (az előzőekben már ismertetett) felszólalása. DR. MAJOR MIKLÓS Pest megyei főügyész, a me­gyei pártbizottság tagja a köz­erkölccsel foglalkozott. Arról adott számot, hogy a gondos nevelés, az emberekkel való törődés, az ideológiai harc következtében nőtt a dolgozók öntudata, ritkábban fordul elő a társadalmi tulajdon megká­rosítása. Mindezek mellett szükség van az ellenőrzés szi­gorítására is. DR. ÁRPÁS! ZOLTÁN, a KISZ megyei bizottságának el­ső titkára, a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagja az ifjú­sági mozgalom tartalmasabbá válásáról tájékoztatott. Beje­lentette, hogy bővült a KISZ- védnökséggel épülő létesítmé­nyek száma, és a megye társa­dalma, a párt, a továbbiakban is számíthat a KISZ-fiatalok helytállására, munkájára. RÁTOSI ERNŐ, a DKV igazgatója, a megyei pártbi­zottság tagja a vállalati beru­házásokkal foglalkozott. Arra mutatott rá, hogy a beruházá­sok sikerét nemcsak a kivite­lező vállalatok fegyelmezet­lensége, a határidők módosí­tása vagy a beruházások rossz előkészítése gátolja, hanem a modern gépek beállításának hiánya vagy a korszerű tech­nika nehézkes alkalmazása is. A felszólalásokra Cservenka Ferencné válaszolt, majd a megyei pártbizottság egyhan­gúan megszavazta az előter­jesztést, az összefoglalót, a vitában elhangzott javaslato­kat. választás Karkus Ottónénak, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat cso­portvezetőjének. A testület egyhangúan meg­választotta a megyei pártbi­zottság tagjának Évin Sándor vezérőrnagyot, Komáromi Já­nost, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét és Magyart Jánost, a monori Építőipari Szövetkezet autószerelő szak­munkását, a pártalapszervezet titkárát. Háztáji primőr Aradi István, az Örkényi Béke Termelőszövetkezet rész­legvezetője több eve foglalkozik fólia alatti földieper- és szőlő­termesztéssel. Pár hét múlva a most virágzó földieper már ter­mést hoz. A fólia alatti lugasban a szőlőhajtások elérik a tíz centimétert. Óvári Miklós az Érőszövetségben Óvári Miklós, az MSZMP | székhazában időszerű politi- Politikai Bizottságának tagja, kai és kultúrpolitikai kórdé- a Központi Bizottság titkára, sekről tartott előadást a vá- a Magyar írók Szövetsége I lasztmány tagjainak. ’ , é Ä szovjet békebizottság delegációja Sarlós Istvánnál Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára csütör­tökön fogadta a szovjet béke­bizottság — Mihail Ivánovics Kotov felelős titkár vezette — küldöttséget, amely a béke és barátsági hónap nyitóesemé­nyein vesz részt hazánkban. A baráti hangulatú találkozón I részt vett Réczei László, az Or* I szágos Béketanács alelnöke. Borbély Sándor Hevesben Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra kétnapos látogatást tett He­ves megyében. Szerdán dél­előtt Gyöngyösön, a városi pártbizottság székházában Vas­kó Mihály, a Heves megyei pártbizottság első titkára fo­gadta. Ugyanezen a napon meglátogatta a detki Magyar— Bolgár Barátság, valamint a zöldségtermesztéséről híres he­vesi Rákóczi Termelőszövetke­zetet, továbbá a kiskörei víz­lépcsőt. Borbély Sándor csütörtökön délelőtt Egerben részt vett és felszólalt a Heves megyei párt­bizottság kibővített ülésén, amelyen az MSZMP XI. kong­resszusa óta végzett munkáról és a további feladatokról ta­nácskoztak. IDŐSZERŰ FELADATOK az építőiparban és a kereskedelemben Korszerű technológiákkal Az építőipar fontos feladata, hogy meggyorsítsa az ipar ter­mékszerkezetét fejlesztő be­ruházásokat, és ennek érdeké­ben fokozottan alkalmazza a fejlett építésiparosítási techno­lógiákat. Ennek az összefoglaló megállapításnak részleteit fej­tette ki bevezető előadásában Szabó János építésügyi és vá­rosfejlesztési államtitkár az ÉVM-vállalatok vezetőinek ak­tívaértekezletért," amelyet csü­törtökön tartottak a Fővárosi Művelődési Házban. Rámutatott: a magas ter­melékenységű iparosított épí­tés jelentősen gyorsítja a ki­vitelezést, javítja a minőséget. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy nagyobb erőket csopor­tosítsanak át a nemzeti va­gyon kétharmadát kitevő épü­letállomány folyamatos kar­bantartására, gondozására, an­nál is inkább, mert ezen a te­rületen még sok a pótolnivaló. Állandó követelmény az épí­tési technológiák vizsgálata, s a termelékeny eljárások kibon­takoztatása. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy akár a legkorszerűbb kapacitást is csak akkor hozzák létre; ha a hatékony kihasználás felté­teleit is megteremtették, s ele­gendő képzett szakember, munkaerő áll rendelkezésükre. Ezért fontos, hogy a munka­erőállomány minden szintjén folyamatosan bővítsék a dol­gozók, a vezetők szakmai is­mereteit, hiszen elsősorban rajtuk és hozzáértésükön mú­lik, milyen gyorsan éri el az ágazat a kitűzött fejlesztési cé­lokat. A vitában — amelyben fel­szólalt Kovács Antal, áz MSZMP KB osztályvezetője is —, többen kifejtették, hogy megfontolt cselekvési program alapján jelölik meg azokat a tennivalókat, amelyekkel sike­resen hajthatják végre az MSZMP Központi Bizottságá­nak a hosszú távú külgazdasá­gi politika és a termelési szer­kezet fejlesztéséről múlt év októberében hozott határoza­tát. A tanácskozáson felszólalt Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. Hangsúlyozta, hogy a terme­lési szerkezet fejlesztését komplett, az egész építési te­vékenységre kiterjedő feladat­nak kell tekinteni, s ennek I megfelelőén folyamatosan ja­vítani a munka hatékonyságát, I a minőséget és gyorsítani á i beruházásokat. Kihasználandó lehetőségek Dr. Sághy Vilmos, belkeres­kedelmi miniszter elnökleté­vel országos aktívaértekezlet kezdődött tegnap a Pest me­gyei Tanács dísztermében. A kétnapos tanácskozás meg- hívottainak: megyei tanács­elnök-helyetteseknek — Pest megyét Lakatos Tibor képvi­selte —, a megyei tanácsok kereskedelmi osztályvezetői­nek, a KPVDSZ megyei tit­kárainak, a MESZÖV-ök áfész-titkárság vezetőinek a minisztérium vezetői arról számoltak be, hogy az MSZMP Központi Bizottságának hatá­rozata és a közelmúltban megjelent belkereskedelmi tör­vény milyen időszerű felada­tok elé állítja a kereskedel­met, a vállalatokat és szövet­kezeteket irányító tanácso­kat. Kállay Oszkár minisztériu­mi főosztályvezető arról be­szélt, hogy a fogyasztási cik­keknek mindössze 18—19 szá­zaléka import, pedig az optimá­lis az volna, ha legalább 30 szá­zalékát külföldről szereznék be Ehhez elsősorban a szocialis­ta országok közötti gyártmány- szakosodásban rejlő lehetősé­geket kellene jobban kiaknáz­ni, ezen kívül a külkereske­delmet, a választékcserét és a kishatármenti forgalmat kel­lene a jelenleginél jobban kihasználni. Sajnos napjain­kig a vállalatok külföldi piac­kutatása nem elég hatékony. Lehetőséget kell teremteni a kishatármenti forgalom élén­kítésére; (S fokozni, nem letör­ni kell a vállalkozó kedvet Egy megyei példa: a Szobi és a Váci Áfész sört vásárolt szlovák partnerétől. Mégsem tudtak másoknál több sört kí­nálni vevőiknek, mert a me­gyében szétosztható keretből annyival kevesebbet kaptak.) Lukács Ottó, főosztályveze­tő arról tájékoztatta a hallga­tóságot, hogy a kereskedelmi vállalatok il falában óvatosan terveztek, általában elmarad­tak a minisztérium terveitől a vállalati tervek. A teljesítés az év eltelt négy hónapjában azonban kedvező: a tárca terve­zett, 8,3 százalékos forgalom- növekedésével szemben 8,7 százalékkal nőtt a bevétel. A készletgazdálkodás még min­dig nem megfelelő, a kiske­reskedelmi vállalatok egyike- másika saját készletekkel egyáltalán nem rendelkezik, csak a nagykereskedelemre támaszkodik. Így egyetlen szállítás elmaradása zavart okoz az ellátásban. Az idegenforgalom időszerű feladatairól Sivó Tibor, fő­osztályvezető beszélt. Cz. V. i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom