Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-03 / 79. szám

'k$uleró 1978. Április 3., hétfő Magyar és szovjet vezetők táviratváltása . Kádár János Elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pál Elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének, Lázár György Elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének, Budapest. Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertaná­csa, az egész szovjet nép nevében szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, a test­véri magyar népnek, Magyarország nemzeti ünnepe — az ország fasiszta iga alóli felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából. 1945. április 4-én a magyar nép történelmének új kor­szakába lépett — a szocializmus építése, a valóban nemzeti felvirágzás, a szocialista országok testvéri népeivel való ba­rátság és együttműködés fejlődésének korszakába. Magyar- országnak dolgozói, kezükbe véve a teljes hatalmat, a kom­munisták pártjának vezetésével korszerű iparral és intenzív mezőgazdasággal, rendelkező élenjáró állammá alakították hazájukat, hatalmas eredményeket értek el a tudomány és a kultúra fejlesztésében, magabiztosan haladnak a fejlett szocialista társadalom építésének útján. A Magyar Népköztársaság méltó helyet foglal el a szo­cialista közösség testvéri családjában. Aktívan részt vesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai szocialista gazdasági integrációja komplex programjának megvalósításá­ban, a Varsói Szerződés szervezete tevékenységében, jelen­te mértékben hozzájárul a testvéri országoknak a tartós békéért és a nemzetközi biztonságért vívott közös harcához. A Szovjetunióban nagyra értékelik a szovjet—magyar kapcsolatok internacionalista jellegét, a szovjet—magyar ba­rátság őszinte voltát; azt, hogy az SZKP és az MSZMP né­zetei az új társadalom építésé és a nemzetközi helyzet elvi kérdéseiben azonosak; igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a szovjet és a magyar nép közötti, az élet minden területére kiterjedő széles körű és gyümölcsöző együttműködésnek. A szovjet kommunisták, a szovjet emberek a jövőben is min­dent megtesznek annak érdekében, hogy a pártjaink, orszá­gaink és népeink közötti, a marxizmus—leninizmus és a pro­letár internacionalizmus elvein nyugvó megbonthatatlan ba­rátság tovább fejlődjön és mélyüljön. További sikereket kívánunk Önöknek, kedves elvtár­sak, a Magyar Népköztársaság kommunistáinak, valamennyi dolgozójának a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresz- szusán elfogadott történelmi határozatok végrehajtásában, a fejlett szocializmus építésében. Erősödjék és virágozzék a szovjet és a magyar nép örök barátsága. L. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A. Koszigin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke. L. Brezsnyev Elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A, Koszigin Elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész dolgozó népünk nevében szívből köszönjük nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkal­mából küldött elvtársi üdvözletüket és, baráti jókívánságaikat. A magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe annak a tör­ténelmi napnak az emlékét őrzi, amelyen a Szovjetunió győ­zelmesen előrenyomuló hősi hadserege 1945. tavaszán telje­sen és végérvényesen felszabadította Magyarországot a német fasiszták és magyar cinkosaik uralma alól. Népünk előtt ez­zel megnyílt a szabad élet és a társadalmi felemelkedés útia. Az azóta eltelt 33 év alatt a magyar nép a munkásosztályt és annak élcsapatát követve lerakta a szocialista társadalom alapjait, ma a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresz- szusán elfogadott határozatok szellemében a fejlett szocia­lista társadalom építésén munkálkodik, s meggyőző ered­ményekkel bizonyítja a marxizmus—leninizmus életerejét, a szocialista társadalom felsőbbrendűségét. Országépítő tevékenységünk legfőbb biztosítéka és nél­külözhetetlen erőforrása a magyar és a szovjet nép nagy­szerű hagyományokra visszatekintő, megbonthatatlan testvéri barátsága, napról napra fejlődő sokoldalú, gyümölcsöző együttműködése. Mélyen gyökerező, a proletár internaciona­lizmus alapján álló barátságunk és egyre bővülő, új formák­kal gazdagodó együttműködésünk jelentőségét tükrözték azok a széles körű megemlékezések, amelyeken országaink dolgo­zói az első magyar—szovjet barátsági és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulóját ünnepelték. Barátsági szerződésünk kiállta az idők próbáját, elveinek valóra váltása kapcsolataink és fejlődésünk fontos tényezője. Pártunk politikájából következően, a bennünket összekötő közös eszmék és célok alapján, nemzeti érdekeinkkel telje­sen összhangban, a jövőben is megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a magyar—szovjet barátság szüntelen erősíté­sének. A Szovjetunióval és a szocialista közösség országai­val összefogva aktív részt vállalunk a Varsói Szerződés szer­vezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységében, fellépünk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítéséért, a helsinki záró­okmány szellemének érvényesüléséért, a béke és biztonság megszilárdításáért. Népünk a szovjet néppel és a világ haladó emberiségé­vel együtt ünnepelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Az őszinte elismerés és tisztelet érzésével tekintünk a Szovjetunió fennállása óta megtett, eredmé­nyekben és tapasztalatokban oly gazdag történelmi útjára Az első szocialista állam új alkotmánya híven tükrözi a szov­jet népnek a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével el­ért hatalmas sikereit, amelyek világszerte tovább növelik a Szovjetunió barátainak és tisztelőinek hatalmas táborát, a leghumánusabb társadalom, a szocializmus vonzerejét. Az ünnepi évfordulón a tisztelet és testvéri barátság ér­zésével köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát és Mi­nisztertanácsát, az egész szovjet népet. Kívánunk önöknek és az önök személyében a testvéri szovjet népnek további ki­emelkedő sikereket az SZKP XXV. kongresszusa határozatai­nak megvalósításában, a kommunizmus építésében, az idő­szerű nemzetközi problémák megoldásában, a társadalmi haladásért vívott küzdelmükben. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Brezsnyev irkutszkkan Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke folytatta szibériai és távol-keleti útját. Vasárnap a szibériai lrkutszkban a vá­ros lakossága meleg fogadta­tásban részesítette. Brezsnyev, Dmitrij Usztyi- nov, az SZKP KB PB tagja honvédelmi miniszter és Bany- nyikov az SZKP irkutszki te­rületi bizottsága első titkára társaságában meglátogatta a helyi repülőgépgyárat. Brezs­nyev és Usztyinov megtekin­tette néhány gép próbarepülé­sét. Az SZKP KB főtitkára bará­ti beszélgetést folytatott az üzem dolgozóival, érdeklődött munkájuk eredményeiről, munka- és életkörülményeik­ről. Brezsnyev az üzemlátogatást követően a területi pártbizott­ság tagjaival találkozott. Itt beszédet mondott, amelyben értékelte Irkutszk város dolgo­zóinak munkáját. Kiemelte a körzet rendkívüli gazdasági jelentőségét, különös tekin­tettel az egyre fontosabbá váló alumíniumtermelésre. We izmán visszatér Vasárnap Jeruzsálemben ülést tartott az izraeli kormány és meghallgatta Ezer Weiz- man hadügyminiszternek á múlt héten Kairóban az egyip­tomi vezetőiekéi folytatott tár­gyalásairól szóló beszámolóját. Az izraeli minisztertanács — Mintharieh Naor, a kabi­net titkára az ülés után új­ságíróknak elmondta — „saj­nálattal vette tudomásul” a. katonai és politikád bizottsá­gok munkájának felújítására vonatkozó javaslata elutasítá­sát. Szadat egyiptomi elnök is­mét hangoztatta, hogy az Egyiptom és Izrael közötti po­litikai és katonai tárgyalások felújítására mindaddig nem kerül £or,„arnígI^ragl nem változtat merev álláspontján. Fennmarad azonban a Kairó és Jeruzsálem közötti közvet­len párbeszéd és Ezer Weiz- man. izraeli hadügyminiszter az április 10-én kezdődő héten visszatér Kairóba. HELMUT SCHMIDT nyu­gatnémet kancellár vasárnap villámlátogatásra Franciaor­szágba érkezett, hogy négy- szemközti megbeszélést foly­tasson Giscard d’Estaing francia köztársasági elnökkel. A hét kérdései Sok irányú politikai Nem a neutronfegyverre - Gesztusok és ígéretek Nem kevesebb, mint tíz napié tartózkodott Magyarországon a nyugat-európai politikai élet egyik kimagasló személyisége, Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke. Sokan kérdezhetik: mi volt a jelentősége a Brandt-látogatásnak? Carter, amerikai elnök rohamléptekkel vágtatott végig né­hány latin-amerikai és afrikai országon. Dél-Amerika a Monroe- elv meghirdetése óta az USA „védett vadászterületének'* szá­mít. Mit keres Carter Afrikában? MI VOLT A JELENTŐ­SÉGE A BRANDT-LATO­GATÄSNAK? Willy Brandt először járt Magyarországon, s amikor Kádár János tavalyi NSZK- beli látogatása alkalmával meghívást kapott, már értés­re adta, hogy a tárgyalásokon túl szeretne megismerkedni a magyar valósággal. Jöttének időpontját úgy határozták meg, hogy alkalma is nyílt felesége társaságában a hús­véti pihenőt a Veszprém me­gyei tájakon, a fővárosban és környékén kellemesen eltöl- tenie. Járt gyárban és ter­melőszövetkezetben, megte­kintett kulturális létesítmé­nyeket és idegenforgalmi ne­vezetességeket. Minden bi­zonnyal élményt és tapaszta­latot gyűjtött a német szociál­demokrata párt elnöke, hite­lesebb képe lehet egy szo­cialista ország életéről, ered­ményeiről. Természetesen a Brandt-űt legfontosabb eleme a Kádár Jánossal folytatott ismételt eszmecsere volt. Áttekintet­ték a nemzetközi helyzetet, mind politikai, mind gazda­sági szempontból és megvi­tatták a két ország, meg a két párt viszonyát. Egyetértettek abban, hogy tovább kell foly­tatni a béke és az ...enyhülés po litikáját, amelyhez — ki ta­gadná ezt? — Brandt annak idején kancellárként áz NSZK „új kéleti politikájának” meg­fogalmazásával nagyban hoz­zájárult Amikor a tárgyalá­sokon most megegyeztek ab­ban, hogy széles körű nem­zetközi erőfeszítésekre van szükség a fegyverkezési haj­sza megfékezése végett, ak­kor az egyetértést megköny- nyítette, hogy Willy Brandt nem rejti máskor és másutt sem véka alá, hogy személy szerint nemet mond a neut­ronfegyver bevezetésére. Természetesen az MSZMP és az SPD alapvetően külön­böző ideológiai alapokon mű­ködik, egymástól igen eltérő társadalmi eszményeket kí­ván megvalósítani, a béke megőrzéséért mégis sokat te­hetnek. A helsinki záróok­mányban foglaltak megvaló­sításában együttműködhetnek, hogy hol, hogyan és mikor je­lentkezik ilyen lehetőség, azt közösen kell felkutatni. A Kádár—Brandt találkozók so­rán megállapodás jött létre, hogy a két párt között kiala­kult párbeszédet folytatják. MIT KERES CARTER AMERIKAI ELNÖK AF­RIKÁBAN? Igen, Jimmy Carter az el­ső amerikai elnök, aki hiva­talos látogatásra afrikai or­szágokba utazott. Nem is egye­dül ment, hanem családos­tól. Vitte kislányát is, felesé­gét is, nyilván azért, hogy a fotósok és a film, vala­mint tévéhíradók operatő­rei mind több kedves jelene­tet örökíthessenek meg: mi­ként barátkozik családja is a feketékkel, gyermekekkel és asszonyokkal. A Carter-show Afrikában egy. kevéssé az amerikai négereknek* volt szánva, azoknak, akik az el­nökválasztáson a demokrata párti jelöltre adták, mint min­dig, a szavazatukat, de akik eddig nem túl sokat láttak megvalósulni az elnökjelölt! ígéretekből. Természetesen más oka is volt, hogy Carter igyekezett pótolni, amit az 1977 végén lebonyolított világ körüli út­ja megkurtítása miatt elmu­lasztott. Már akkor akart el­látogatni Nigériába, de az otthoni gondjai (energiaprog­ramjának kongresszusi vitá­ja, a panamai szerződés ügye) miatt kénytelen volt elhagy­ni a lagosi vizitet. Nigéria viszont éppen az USA energiaellátása tekin­tetében igen fontos partner- állam: az Egyesült Államok második olajszállítója. Hogy azok a szállítások a jövőben is „olajozottan” menjenek, kell egy kis barátkozás a ni­gériai négerekkel... Kell né­hány biztató szó arról is, hogy az USA általában Afrika egész déli felén a feketék többségi uralmát kívánja. (Burkolt figyelmeztetés ez a Dél-afrikai Köztársaság, Rho­desia címére.) Carter hang­súlyozta, hogy mind a rhode- siai, mind a namíbiai prob­léma megoldását az USA (és Nagy-Britannia) terveinek megvalósítása hozhatja meg. Carter afrikai útiprogram­jában szerepel Libéria is. Az a kis ország, amelyet 130 év­vel ezelőtt amerikai ember­baráti társaságok által az USÁ-ban felszabadított és Af­rikába visszaszállított nége­rek alapítottak. Mostanában Libéria ezt azzal hálálja meg, hogy úgynevezett „ol­csó zászlót” bocsát amerikai hajóstársaságok rendelkezé­sére. Azok a hajóikat, főként olajszállító tartályhajóikat li­bériái zászló alatt közleked­tetik, hihetetlen mértékű adó- kedvezményt élvezve. Az sem jelentéktelen előny a tőkések számára,’ Z hogy a libériái lo­bogó alatt nem* kell figye­lembe venni szakszervezeti előírásokat, tengerészeti kol­lektívszerződéseket. (Az más lapra tartozik, hogy egyszer- másszerr olyan tragédia is be­következik, mint az Amoco Cadiz zátonyra futása a Bre­ton-partok szikláinál, utána pedig 230 ezer tonna olaj ki­ömlése pusztítva flórát és fau­nát.) Pálfy József Külpolitikánk és az európai biztonság írta: Nagy János külügyminiszter-helyettes A SZOVJETUNIÓ _ , ,----------------­--------j győzelme­sen előrenyomuló hadserege 33 évvel ezelőtt felszabadította hazánkat a fasiszta elnyomás alól. Népünk történelmének e sorsfordulója gyökeresen meg­változtatta Magyarország he­lyét a nagyvilágban. Hazánk kiléphetett abból a nemzetközi elszigeteltségből, amelybe le­tűnt urai taszították. Törté­nelme során először lelt olyan szövetségesekre, igaz barátok­ra, akikre támaszkodva meg­becsült szerepet mondhat ma­gáénak a társadalmi haladá­sért, a nemzetközi viszonyok javításáért folyó nagy küzde­lemben. Kü lpolitikánk irányvona­lát, fő feladatait a Magyar Szo­cialista Munkáspárt abbán ha­tározta meg, hogy a proletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvei alap­jár folytatott nemzetközi tevé­kenységgel a lehető legkedve­zőbb külső feltételeket bizto­sítsuk belső feldataink elvég­zéséhez, a fejlett szocializmus építéséhez. A legkedvezőbb külső feltételeket nagyon rövi­den össze lehet foglalni: béke és biztonság. Ennek megszilár­dítását tekintjük külpoliti­kánk legfontosabb feladatá­nak. A Magyar Népköztársaság külpolitikái tevékenysége Eu­rópára fordítja a fő figyelmet. Ez nemcsak országunk föld­rajzi helyzete miatt van így, hanem azért is, mert az euró­pai helyzet alakulása az egész világ sorsára döntő kihatással van. Kontinensünkről indult ki a történelem két legpusztí­tóbb világháborúja, ma is itt néz farkasszemet egymással a világ két leghatalmasabb fegy­veres ereje. Érthető tehát, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt elsőrendű jelentőséget tulajdonítunk az európai biz­tonság erősítésének. Ismeretes, hogy a budapesti felhívás kibocsátásától — 1969. — kezdve tevékenyen részt vettünk az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet előkészítésében és sikeres lebonyolításában. Sze­rénytelenség nélkül mondhat­juk: valamennyi érintett or­szág közreműködésével együtt hazánk belső eredményeinek, nemzetközi tevékenységének is része van abban, hogy 1975. augusztusában 35 állam veze­tői történelmi jelentőségű ok­mányt írtak alá Helsinkiben. A HELSINKI , .-------------------- csúcstalálko­zó óta fontos feladatunknak te­kintjük, hogy elősegítsük a zá­róokmány ajánlásainak való­ra váltását Ezt a kétoldalú csatornákon keresztül, a szo­cialista és a tőkésországok kapcsolatainak fejlesztésével lehet legjobban biztosítani. Er­re irányuló tevékenységünk kiemelkedő eseménye volt Ká­dár János elvtárs látogatása Ausztriában, Olaszországban, a Vatikánban és a Német Szö­vetségi Köztársaságban. Több nyugat-európai és észak-ameri­kai országgal államfői,, kor­mányfői vagy külügyminiszteri szinten folytattunk tárgyaláso­kat 1975. óta, gyakoriak vol­tak a kormánytagok találkozói, számos fontos egyezményt kö­töttünk. Konkrét javaslatokat tet­tünk 19 tőkésország kormá­nyának, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabban alkalmaz­ni a helsinki ajánlásokat két­oldalú kapcsolatainkban. Ja­vaslataink általában kedvező fogadtatásra találtak, több eset­ben megfelelő intézkedéshez vezettek, javították a gazdasági és kulturális együttműködés feltételeit, s néhányszor még a vízumgyakorlat könnyítésé­vel szemben mutatkozó el­lenállást is sikerült enyhíteni. A nyugati országok képvise­lőivel folytatott tárgyalásokon — amellett, hogy mindig na­pirenden szerepeltek a két­oldalú kapcsolatok fő kérdései, szorgalmaztuk az együttműkö­dés fejlesztésének útjában álló akadályok lebontását — rész­letes eszmecsere folyt az euró­pai biztonság és együttműkö­dés megszilárdításáról is. Kép­viselőink aláhúzták a Helsin­kiben meghatározott alapelvek megtartásának fontosságát, azt, hogy az enyhülés eredmé­nyeivel, a záróokmány adta le­hetőségekkel élni, s nem visz- szaélni kell. A gazdasági, kul­turális és tudományos együtt­működés szélesítése erősíti a kölcsönös bizalmat, hozzásegíti az államokat egymás lehetősé­geinek, gondolkodásának jobb megismeréséhez, egyben meg­teremti az emberek közöt­ti kapcsolatok bővítésének anyagi és intézményes kereteit Hangsúlyoztuk és a jövőben is hangsúlyozni fogjuk, hogy az enyhülés normái megkövete­lik az egymás belügyeibe való beavatkozásról, a szuverenitás és az egyenjogúság megsérté­séről való lemondást Fel kell számolni a hidegháborús kor­szak maradványait, a lélekta­ni háború és az ideológiai di- vertzió megengedhetetlen esz­közeit. Különösen fontos ez most, amikor az enyhülés elő­rehaladása — a hidegháborús körök aktivizálódása következ­tében — lelassult, ellentmon­dásosabbá vált s a korábbi eredmények megszilárdítása, a korábbi megállapodások tarta­lommal való megtöltése került előtérbe. EURÓPÁBAN _ . •-------------------- sem képzel­he tő el tartós enyhülés a fegy­verkezési verseny megállítása t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom