Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-03 / 79. szám

1978. Április 3., iiétfö

na*

WMcrtt

Az ünneplők soraiból a megyei központi ünnepségen, V&cott

nélkül. Azt valljuk, hogy a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, meg kell akadályozni új tömegpusztító fegyverek — mint pl. a neutronfegyver — gyártását és bevezetését. A magyar diplomácia — a rendelkezésünkre álló keretek között — ezen a téren is aktív szerepet Játszik. Támogatjuk a Szovjetunió, a Varsói Szerződés leszerelési javaslatait. Európa és a világ népeivel együtt mi is azt kívánjuk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok leszerelési tárgyalásai eredményre vezessenek, s mielőbb létrejöjjön a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló megállapodás, ami eddig sem a Szovjetunió hibájából késett. Hazánk képviselői megfelelően tevékenykednek mindazokon a leszerelési tárgyalásokon, amelyeknek — az ' ENSZ-ben és másutt — részesei vagyunk. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon — ahol 'megfigyelővel képviseltetjük magunkat — arra törekszünk, hogy rábírjuk a NATO-országokat az egyoldalú előnyök szerzésére irányuló, eleve kilátástalan kísérletek feladására, s megállapodás jöjjön létre az egyenlő biztonság alapján. A helsinki záróokmány adta kereteket is igyekszünk felhasználni ahhoz, hogy elősegítsük az európai katonai enyhülést.

A Magyar Népköztársaság tehát — a többi szocialista országgal együtt — azon munkálkodik, hogy az enyhülés előrehaladjon és minél több területre terjedjen ki. Ez vezetett bennünket a közelmúltban véget ért belgrádi találkozón is.

A BELGRÁDI találkoz6t a

záróokmány végrehajtása fontos állomásának tekintettük, így is készültünk rá. Ugyanakkor mindig hangsúlyoztuk: a külügyminiszterek megbízot- tainak találkozója nem igényelhet magának a helsinki csúcstalálkozóhoz hasonló szerepet, nem módosíthatja a záróokmányt, szigorúan tartania kell magát a 35 állam vezetői által közösen meghatározott'keretekhez, s fő feladata az enyhülés előmozdítása. Ebből kiindulva a belgrádi tanácskozáson részt vett küldöttségünk, a többi szocialista ország képviselőivel együtt, mindvégig arra törekedett — és előterjesztett javaslatai is ezt szolgálták —, hogy a találkozó alkotóan járuljon hozzá az európai biztonság és együttműködés fejlesztéséhez. Ahhoz, hogy így legyen, vissza kellett utasítani a helsinki szellemmel ellentétes törekvéseket. A résztvevők többségének akarata, az enyhülés továbbviteléhez fűződő érdeke jut kifejezésre abban, hogy a találkozó — bár nem kis nehézség, gyakran éles viták árán — végül is teljesítette feladatát, megfelelő alapot ad a záróokmány maradéktalan végrehajtásának további munkálataihoz. A rövid, de előremutató záródokumentum megerősíti a helsinki záróokmány történelmi jelentőségét, hosszútávú érvényét, a benne kifejezett politikai egyensúlyt. A résztvevők megállapodtak, hogy a következő két évben három szakértői tanácskozást tartanak, majd pedig 1930. végén a belgrádihoz

hasonló találkozóra kerül sor Madridban. A 35 ország Helsinki óta. elsőízben tartott közös tanácskozást tehát mi hasznosnak tekintjük, a szocialista országok — ^köztük hazánk — küldöttségeinek tevékenységét igen eredményesnek tartjuk.

A belgrádi találkozó igaz, eredményesebb is lehetett volna, ha a tőkés világ szélsőséges köreinek biztatására a nyugati képviselők egy csoportja nem kísérletezett volna azzal, hogy a tanácskozást az emberi jogok állítólagos védelme ürügyén a szocialista országok rágalmazására, a belügyeikbe való beavatkozásra, a gyanakvás felszítására használja fel. Nemcsak saját érdekeink védelme, hanem a helsinki szellem megóvása, az európai biztonság és együttműködés ügye is azt kívánta, hogy a szocialista országok, a találkozó valamennyi józanul gondolkodó résztvevőjével együtt, határozottan gátat vessenek az ilyen törekvéseknek. Szeretnénk, ha a kampányok szervezői ráébrednének, hogy ami nem sikerült Belgrádban, az ezután sem, Madridban sem fog sikerülni.

FOLYTATJUK , .. . , „

______________ küzdelmünket — a belgrádi tapasztalata kát is hasznosítva — az enyhülés ' erősítéséért, a helsinki záróokmány végrehajtásának meggyorsításáért, az európai biztonság és együttműködés történelemformáló folyamatának továbbviteléért. A felszabadulását ünneplő magyar nép, Európa és a világ népei számára nincs más ésszerű alternatíva.

V

á

cott ünnepelt a megye

(Folytatás az 1. oldalról)

gaKlasági egység vesz részt a magyar—szovjet együttműködésben. Szovjet segítséggel épült üzertieket táplál Százhalombattán a Barátság vezeték olaja. Az autóipari kooperációban igen jelentősen vesz részt a Csepel Autógyár. Ez év végére elkészül Vinnyica és Albertirsa között a 750 kilovoltos távvezeték, amelynek igen nagy szerepe lesz hazánk vil- lamosenergia-ellátásában. A gödi alállomás már eddig is kapcsolatban állt a kárpátukrajnai terület energiarendszerével. Nagyon keresettek a Szovjetunióban is a Váci Kötöttárugyár által gyártott férfi és női ruhák. Ugyancsak tartósan és folyamatosan exportál szovjet rendelésre fotópapírt a Forte.

Mint hozzátette Balogh László: mindezek csak kiragadott példák, s ezenkívül még sok a tennivaló a KGST közös programjának a végrehajtásában, a magyar—szovjet kooperáció fejlesztésében.

— Éppen, néhány Pest megyei vállalat újszerű kezdeményezése mutatja be ezeket — jelentette ki. — A Csepel Autógyár szovjet kooperációban

gyárt sebességváltókat, a Mechanikai Művek egy szovjet vállalattal közösen vásárolt ■ficencet a korszerű festékszóró berendezés gyártására.. A Könnyűipari Alkatrészgyártó Vállalat váci gyára szövőgéphajtóműveket állít elő szovjet partnerének, amelyekért mi cserébe komplett szövőgépeket kapunk vissza. A Lenfonnó- és Szövőgyár a rekonstrukciót szovjet SZTB szövőgépek beállításával valósítja meg, de sikerrel veszi igénybe szovjet szakemberek műszaki-szervezési segítségét is a termelékenység növelésére.

Az ünnepi beszéd második felében részletesen is elemezte az előadó, hogy a felszabadulással megnyílt úton határozottan megyünk előre Pest megyében, akárcsak aiz egész országban. A megyei párt-vég- rehaj tóbizottság a közelmúltban összegezte a kongresszus óta végzett munkát és megállapította, hogy oz eltelt közel három esztendő a gyakorlatban is igazolta a párt kongresszusi határozatait, politikáját. A megyének a legfontosabb területeken megvannak a fejlesztési koncepciói, közép-, illetve hosszútávú tervei. Ezek összhangban állnak az országos fejlesztési tervekkel, egyben biztosítják a megye sajátos helyzetéből adódó lehetőségek jó hasznosítását az ország, és az itt élő, dolgozó emberek javára.

— A szocialista öntudat erősödését, közös dolgaink felelősségteljes vállalását állandóan tapasztaljuk a mindennapi munkában — hangoztatta a megyei pártbizottság titkára, de hozzátette, hogy még az ünnep miatt sem kívánunk olyan képet festeni, mintha már mindent sikerült volna megoldani. így például tovább kell korszerűsíteni a termék- szerkezetet, hatékonyabbá keil tenni a megye jelentős termelőkapacitásának kihasználását és még csak hozzáfogtunk a tömegT.akarmány termelésének gyökeres megjavításához, a szőlő- és gyümölcstermelés rekonstrukciójához. Éppen ezént e szép tavaszi ünnepen nemzeti létünk, a társadalmi haladás nagy kérdései, emelkedett gondolatok és a gyakorlati feladatok egyaránt foglalkoztatnak bennünket. Ez így természetes. Az ünnepet a hétköznapoktól nem lehet elszakítani.

Tisztelettel és elismeréssel emlékezett Balogh László ün- ■nepi beszéde végén mindazokra, akik a 33 év alatt erejüket és sokszor egészségüket sem kímélve mindig példamutatóan tettek eleget az adott időszak legfontosabb társadalmi feladatainak. Köszöntötte a megyei pártbizottság nevében Pest megye lakosságát, s a hála és a megbecsülés érzését fejezte ki nagy, igaz barátunk, a szovjet nép iránt.

★

A nagy tapsokkal fogadott megemlékezést művészi műsor követte. Elsőként a vád KISZ-kórus Bogányi Tibor vezényletével mozgalmi dalokat énekelt lendületesen, ösz- szeforrott előadásban, méltóképpen fokozva az ünnepség hangulatát.

Okét követte az omszki Mr tyelica együttes megkapó, pergő, színes, fergeteges műsora. (Erről lapunk 4. oldalán írunk részletesen.) A felszabadulás évfordulóját köszöntő bensőséges ünnepség végül különösen fölemelő percekkel zárult: az omszki együttes oroszul, a KISZ-kórus és a közönség magyarul együtt énekelte el az Internacionálét.

Járási,

városig

Vasárnap tovább folytatódtak Pest megyében a megemlékezések a »felszabadulás évfordulójáról.

Az üzemelt, szövetkezetek, közös gazdaságok küldötteinek részvételével tartottak nagygyűléseket Cegléden, Százhalombattán és Szentendrén, valamint a budai, a ceglédi, a gödöllői és a ráckevei járásban.

Zászlódíszben

AIbsrtirsa

Aíbertirsa zászlókkal díszített központjában, a szovjet hősi emlékműnél gyülekeztek a ceglédi járás településeit képviselő küldöttségek és a nagyközség lakói tegnap délután, az évforduló alkalmából. Előbb a művelődési ház irodalmi szakkörének emlékműsorát hallgatták meg.

Máté Gyuláné, a nagyközségi pártbizottság titkára nyitotta meg az ünnepséget, Fodor László, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára mondott ünnepi beszédet. A felszabadulás óta eltelt 33 esztendő jelentőségét méltatta, az új rend születését, amely a nép évezredes vágyát valósította meg. Azóta gyökeresen megváltozott az ország képe, új hazát építettünk. Kimunkált, megalapozott tervünk van a további esztendőkre is, ezt a tervet népünk sajátjának érzi. Gazdasági építőmunkánk középpontjában az V. ötéves terv maradéktalan végrehajtása áll, ezen fáradoznak a ceglédi járásban is eredményesen a termelésben élenjáró szocialista kollektívák.

A járás ünnepségén — ami az emlékmű koszorúzásával fejeződött be — részt vett Fekete Antal, a ceglédi járási pártbizottság titkára és Ba- binszki Károly, a járási hivatal elnöke is.

T. T.

(Folytatás a 4—5. oldalon.)

Gáspár Sándor köszöntőié

n Hazánk felszabadulásának S3, évfordulója alkalmából Gáspár

K Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT fűlj titkára ünnepi köszöntőt mondott tegnap a rádióban, illetve ■ a televízióban. Beszédét a továbbiakban ismertetjük.

B

eszédének elején Gáspár Sándor hangsúlyozta, hogy életünk fordulópontjára, történelmünk új korszakának nyitányára emlékezve immár hagyományosan arra törekszünk, hogy ez a nap külsőségeiben is méltó legyen legnagyobb nemzeti ünnepünk jelentőségéhez, teremtsen méltó keretet a nemzet emlékezéséhez, annak a mély és élő tiszteletnek a kifejezéséhez, amelyet népünk a dolgos hétköznapok sarán mindig érez a testvéri Szovjetunió, a szovjet nép, a szabadságunkért életüket áldozó hősök iránt.

Ez az ünnep emlékeket idéz, mély emberi érzéseket vált ki és gondolatokat ébreszt mindannyiunkban. Élmények és emlékek fényében próbáljuk megfogalmazni, mit jelentett, mint jelent ez a nap népünk, az idősebb és a fiatalabb nemzedékek sorsának alakulásában. Mit jelent azoknak, akik már az elnyomás éveiben is a máért harcoltak és hittel hirdették hazánk szocialista jövőjét, és mit jelent azoknak, akik a felszabadulás után születtek és szüleik, nagyszüleik visszaemlékezéseiből, történelemkönyvekből és művészi alkotásokból ismerhetik csupán a 33 évvel ezelőtt történteket.

Az új haza honfoglalóinak, azoknak a hősi munkáját, akik 1945-ben hozzáfogtak annak felépítéséhez, ami a munkások, parasztok és a haladásént küzdő értelmiségiek évszázados vágya és álma volt, nem felejti el az utókor. Tisztelettel számon tartja a nyomukba lépő ifjabb nemzedék, amely gyarapodó tudással, növekvő felelősségérzettel, tettekben kifejeződő alkotókedvvel folytatja az apák nagy álmainak beteljesítését, munkásosztályunk, népünk forradalmi céljainak valóra váltását.

Számunkra a szabad és igazán emberi élet 1945. április 4-én kezdődött. Az embertelen múltat két kezünk munkája nyomán az emberhez illő élettel váltottuk fel. Az új Magyarország megszületésével, megerősödésével a dolgozó ember számára a munka, az alkotás lett a társadalmi megbecsülés, a létbiztonság, a boldogabb emberi élet kiteljesedésének az alapja.

Küzdelmes, nehéz, egyszersmind szép úton indultunk. Mit adott az éltéit 33 év? Az életben a legfőbbet: szabadságot és emberséget az embernek, önbecsülést, a teremtés, az alkotás ízét és biztonságot minden dolgos, becsületes magyar állampolgárnak, s igazi otthont, virágzó hazát népünknek. Olyan társadalmat, amelyben arra törekszünk, hogy mindenki munkája és tudása szerint boldoguljon. A felszabadulás óta eltelt 33 esztendő alatt országunk gazdasága, társadalma, népünk élete többet haladt előre, mint korábban évszázadok alatt.

Szélesre tártuk a kultúra, a művelődés kapuit. Társadalmunkban a munka, a tanulás, a művelődés, az egészségügyi ellátás alapvető emberi, állampolgári jog. Társadalmunk ereje abban is testet ölt, hogy gondoskodik e jogok gyakorlásának féltételeiről is.

Ma ebben az országban mindenki meggyőződéssel mondhatja a költővel: „S hogy mindazt, amihez közöm van / dédelgessem, védjem, javítsam: / ez már gondom, jogom. / Szemem előtt a teljes élet, / saját egem borul fölém: / egy ország a birtokom !”

Napjainkban a kapitalista országok mélyülő válságoktól, inflációtól, munkanélküliségtől sújtott lakosságának van miért irigykednie ránk. Hazánkban emelkedik az életszínvonal, társadalmunk mindenkinek munkát, megélhetést ad, betegség idején gondoskodást nyújt, a felnövekvő nemzedéknek vonzó jövőt, rendszeresen javuló élet- és munkakörülményeket biztosít. Nincs a társadalmi életnek olyan területe, alhoi ne bátorítanánk az embereket az alkotó munkára, az aktivitásra. A mi társadalmunkban a célok, a lehetőségek nemcsak abban különböznek a tőkés rendtől, ahogyan elosztjuk azt, amink van, hanem abban is, ahogyan élni akarunk.

Büszkék vagyunk arra, amit 1945 óta elértünk. Azt azonban soha ne feledjük, hogy mai életünk kemény munka gyümölcse. A még szebb holnapért a fokozódó követelményeknek ele_. get téve kell dolgoznunk, fegyelmezetten, szervezetten, nagyobb hatékonyságra törve, mart terveink csak így válnak valóra. Így érhetjük el azokat a célokat, amelyeket pártunk XI. kongresszusának nemzeti programmá vált határozataiban magunk elé tűztünk.

A ml társadalmunk a munka társadalma. Magunk és magunknak hoztuk létre ezt a társadalmat, ezért — bár szívből örülünk eredményeinknek — az is jogunk, hogy kritikusak legyünk önmagunkhoz. Nem ünneprontás azt mondani, hogy az élet minden területén, a gazdaságtól a művelődésig számtalan a tennivalónk. Életünket, sorsunkat magunk formáljuk, intézzük, s így a színvonalasabb és jobb minőségű munkáért is a miénk a felelősség. Valamennyiünk feladata, hogy ezt a felelősséget vállaljuk, s fellépjünk minden ellen, ami felfelé ívelésünket gátolja.

A mi politikánk a munkásosztály alapvető céljait, törekvéseit szolgálja és egész népünk érdekeit fejezi ki. Ebben leli ma. gyarázatát a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának sikere. A dolgozók tudják, hogy pártunk számon tartja igényeiket, és azokat mindig összeveti a reális lehetőségekkel. Ebből fakad a fejlett szocialista társadalom építésének nagyszerű erőforrása: az a társadalmi összefogás és bizalom, amely politikánk kialakítását és megvalósítását övezi. A dolgozó ember nálunk nemcsak termelő, nemcsak munkavállaló, hanem alkotó részese a társadalmi fejlődésnek, életünk alakításának. Ezért kell szüntelenül többet tenni az üzemi demokrácia, a szocialista munkaverseny fejlesztéséért, a jól végzett munka megbecsüléséért, a dolgozó emberek ügyeivel való foglalkozás javításáért. Mindez politikánk helyileg is magasabb színvonalú megvalósítását eredményezi. így és csak így tehetjük minden dolgozó számára a napi életben újra és újra meggyőzővé helyes politikánkat.

A megkezdett úton így haladunk a jövő felé. Még nagyobb állhatatossággal és következetességgel, még nagyobb felelősséggel azért, hogy életünk még jobbá, szebbé váljon.

Ma, legnagyobb nemzeti ünnepünkön őszinte szívvel köszöntjük azt a népet is, amely hazánk számára utat nyitott a szocializmushoz. Köszöntjük a Szovjetuniót, a testvéri szovjet népet, azokat, akik az elmúlt 33 évben mindenkor segítőén nyújtották felénk baráti kezüket. A Szovjetunió létezésével, ládájával, erejével tette lehetővé, hogy kialakulhatott és ma szilárd a szocialista országok közössége. Köszöntjük azt az országot, amely az elmúlt évtizedekben a legnagyobb felelősséget, a legtöbb terhet és áldozatot vállalta az egyetemes emberi haladásért, a világ fejlődéséért.

M

i, magyar dolgozók a szocializmus útját járjuk ezután is. Népünk számára ez az út hozta meg a békés alkotó életet, a biztonságot, a növekvő jólétet. Ezért küzdöttünk és ma büszkék vagyunk harcunk eredményeire. Ezért küzdünk — óvjuk értékeinket, gyarapítjuk javainkat — a továbbiakban is.

E gondolatokkal köszöntőm népünket a mai ünnepen. Pártunk, kormányunk, társadalmi szervezeteink nevében kívánom, hogy erőfeszítéiseinket újabb sikerek kísérjék.

_______________________________________3_

t