Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-03 / 79. szám
CEGLÉD! PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ff IS Ili o S3 ÜJ QU MmMB»7mtn '7TirgHóVÁCI HAPLO . A PEST M S.G Y E I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA / Elkötelezett emberek Gödöllői vasútépítők A gödöllői MAV-állomás felüljárójáról lepillantva csupa foglalt vágányt láthat az ember. Mindössze a két átmenő vágány szabad. Anyaggal megrakott vonatot tolatnak az első sínpáron. Tovább szemlélődve ismerős arcot pillantok meg ebben a hajnali órában. Nem sokkal később már az építési főnökség építésvezetőségén beszélgetünk Szűcs László műszaki felügyelővel és Tóth Tibor mérnök főintézővel. Maradéktalanul ök, jó néhányan társukkal együtt, minden reggel egy órával a hivatalos kezdés előtt bent vannak munkahelyükön. A vasút szeretete és elkötelezettségük szólítja ide őket. Szűcs László megjegyzi: aki nem így tesz, csak sodródik az időben. Kora reggel felmérik az állomáson a helyzetet. Egy esetleges géphiba, vagy anyaghiány miatt meg kell tenniük a szükséges intézkedést. Ez csak úgy lehetséges, ha idejében résen vannak. Először a tavalyi terv telje- •ítéséről érdeklődünk. Röviden fogalmaznak: minden fel-1 adatukat maradéktalanul teljesítették. Százalékbán kifejezve 110 a szám, forintban 83 millió 350 ezer. Kitűnően helytállt a hat honvédségi szocialista, a Mravik Péter vezette Március 8. aranykoszorús és a Mihályi Sándor irányításával dolgozó Lendület ezüstkoszorús brigád. Ezek a közösségek az idén is „ megtették.. felajánlásaikat, A katonák áUómánygyülésen ' ismerkedtek feladataikkal, ök az alaki kiképzés után kerülnek különböző munkahelyekre, a úgy válnak műszakiakká. Nemzetközi előírás Ebben az esztendőben jelentős vágánycserére kerül sor. Gödöllő és Aszód között. Eíen a 15 ezer méternyi szakaszon vasbetonaljas, hézag nélküli vágányt építenek, amihez kapcsolódik 2 ezer 900 méter szivárgó építése a gödöllői nagybevágásban, az állomástól néhány száz méterre. Máriabes- nyőn és Bagón, a megállóhelyeken, magasperont alakítanak ki. A talajviszonyok és a rétegvizek okozta állandó szivárgás nem kis feladat elé állítja a tervezőket és a kivitelezőket. Szivattyúkat telepítettek, a víztelenítés során kiemelt föl. det buktatható vasúti kocsikon szállítják el a 14 méter mély bevágásból. A víz a szabályozás után a szivárgókon át az AraJ nyos-patakba folyik majd. Az erdőgazdaság csemetekertjében víztározót létesítenek, így hasznosítják a patak vizét. Kulturált közlekedés A nagy bevágásban még egy fontos munkát kell elvégezniük az építőknek, a nemzetközi előírásoknak megfelelően szélesíteni a vágányt, amivel együttjár tizenöt felső vezetéket tartó oszlop áthelyezése. A vasútépítőknek nemcsak a vasúti szakszolgálattal, a biztosító berendezések főnökségével, a hídépítőkkel és a felső- vezeték-építőkkel jó a kapcso. latuk, hanem a gödöllői városi tanács műszaki osztályával és a Budavidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal is. Ezért is bízhatunk abban, hogy a korszerűsítéssel határidőre elkészülnek, ami azért is nagyon fontos, mert addig Gödöllő és Aszód között osztott pályán, kitérővel egy sínpáron közlekednek a vonatok. Emiatt bizonyos késések elkerülhetetlenek. Ez idén az említett szakaszon százmillió forint értékű munkát végeznek el a vasútépítők, amellyel megteremtik a kulturált és balesetmentes utazás feltételeit. A teljes felújítás ebben az ötéves tervben fejeződik be. Csiba József A csévharaszti fiataloknak Vándorzászló — harmadszor A KISZ-titkár Havannába utazik A KISZ Központi Bizottsága vörös vándorzászlójával tüntették ki a csévharaszti területi KISZ-alapszervezet kollektíváját. A zászlót tegnap, vasárnap este ünnepi taggyűlés keretében adták át. Csévharaszt alig néhány száz lakosú kisköziség a monori járásban. Kevesen tudják a megyében, hogy a szépfekvésű település remek kiránduló- hely, s környékén a Pest megyei Természetvédelmi Hivatal már több hektárnyi területet nyilvánított védetté. A kirándulók azonban csak ritkán jutnak el Csévharasztra, s ebben talán része van annak is, hogy propaganda híján nem tudnak a kínálkozó lehetőségekről. Csendben, szerényen dolgozik a csévharaszti területi KISZ-alapszervezet is. Pedig eredményeik, több éves jó munkájuk indokolja, hogy többet halljunk róluk. Sikeres rendezvények Gyümölcstermesztés - korszerűen Tudományos módszerek Ceglédről Országos problémák megoldásán fáradoznak a Gyümölcstermesztési Kutató Állomás ceglédi munkatársai. Hagyománynak számít már, hogy év elején előadások sorozatát rendezik meg. Az elhangzott, színvonalas beszámolók a kollektíva együttes sikeréről tanúskodnak és későbbi munkájukat alapozzák meg, A kajszfíMrack termesztési gondjai, a szilva termesztésének fellendülése és hozzá az alanynövények előállítása, új típusok elszaporítása, a kutatóállomás olyan tevékenysége, amely mind több termesztő érdeklődésére tart számot. A kutatói napokat épp ezért nyílt fórummá fejlesztette a kutatási osztály vezetősége. Az évi kötelező beszámolók kerete ugyanis szűk, nem ad elégséges teret a munkatársak munkájának mind jobb megismeréséhez, megvitatásához. Eddig öt kutatói napot szervezett az intézet. Ezeken a kajszibaracktermesztés kialakulásával, a faj eredetével, kínai honosságával, a nemesítési munkával és annak eredményeivel ismerkedhettek meg a hallgatók. Bő. ségesen foglalkoztak a kutatók beszámolóikban a szilvával is, a fajták öntermékenyülésével, biológiai sajátosságaival, a kid- földi fajták honosításával. *A fajták és a klónak kérdését, a konzervipari feldolgozást is ismernie kell a termesztőnek, mielőtt, nagyobb területen szilvát telepítene. A kutatóálipmás. anyaintézetéből mindert' alkalommal érkeztek előadók . és érdeklődők is a ceglédi rendezvényekre. Nem maradt el a Kertészeti Egyetem, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz és a Fajtanemesítő Intézet illetékes specialistája sem egy-egy programról. Komplex munkára vall a talajuntsági előadássorozat, amelyen ceglédi, budapesti és kecskeméti kutatók ismertették legújabb eredményeiket. A talaj un tság azóta lett nagy gond, mióta nincs tovább lehetőség a gyümölcsösöket újabb és újabb területre telepíteni. A nagyüzemek kénytelenek a kivágott ültetvények helyébe telepíteni az újat, s nem mindig sikerrel. Megfigyelték, hogy kémiai anyagok, gombák, fonalférgek a talaj elromlását okozzák egy kiöregedett kultúra nyomán: vagyis, a fajokat cserélni kell, különben a fák gyengén fejlődnek, ki is pusztulnak. Ezért kerülendő például alma után alma, vagy csonthéjas után azonos fajtájú csonthéjas telepítése a területre. Az eddigi kutatási és gyakorlati eredmények gazdasági jelentősége nem csekély, de gond és munka még sok van. A kajszibarack nemesítését és a szilva fajtaválasztékának bővítését i tapasztalt kutatók irányítják, rájuk méltán büszke lehet az intézet. Ugyanis mindkét faj termesztése eljutott abba az állapotba, amelyben már minőségi változásnak kell következnie ahhoz, hogy a termelés lépést tartson az igényekkel. A tervek szerint még egy program kerül majd sorra: az alanycsemeték korszerű előállítása. Ezt szintén a kutatóállomás koordinálja. Az intézet vezetősége sok részvevővel számol, hiszen mennyiséget és minőséget tekintve egyaránt fokozódnak az igények. Surányi Dezső Az alapszervezet taglétszáma tavaly harmincháromra emelkedett. Év közben egyesültek a Monori Állami Gazdaság csévharaszti keverőüzemének alapszervezetévéi, így a gazdaságbeli fiatalok is könnyebben bekapcsolódhattak a mozgalmi munkába. A csévharaszti KISZ-esek rendszeresen részt vesznek politikai képzésen. Népszerű az ifjúsági vitakör, TIT-elő- adásokat is hallgatnak a fiatalok. Nincs olyan községi, vagy járási rendezvény, legyen az politikai, társadalmi, vagy sportesemény, hogy ne lennének ott a kisközség fiataljai. Nagykőrösre az Edzett ifjúságért mozgalom megyei nyitórendezvényére valamennyi KISZ-tag elment. ök már megszerették és megismerték a környező ért dők szépségeit, szinte nincs olyan hét vége, hogy ne indulnának túrára. Az ifjú gárda járási szakaszának tagjai között is többségben vannak a csévharaszti fiatalok. Megtisztelőnek érzik ezt a megbízatást is, az idén a nagykátai szemlén már megyei elsőséget szereztek. ★ Néhány évvel ezelőtt új általános iskola épült a kis településen. Szorgoskodtak az ifjú kommunisták minden hét végén. Cserébe megkapták a régi iskola épületét, amelyet ifjúsági háznak rendeztek be. Több ezer társadalmi munkaórában csinosították, szépítették a helyiségeket. Mi- Véf á községben nincs mozi, a Pest megyei Moziüzemi Vállalattal együttműködve rendszeresen tartanak filmvetítéseket, amelyeken egyre több a látogató. Szólni lehet még a vasgyűjtési akciójukról, amelyet minden évben meghirdetnek. Tavaly például 400 mázsa vasat gyűjtöttek össze. Ezerhétszáz óra társadalmi munkát végeztek, s ez járási, de talán megyei szinten is egyedülálló teljesítmény. ★ Földi Károly, a KISZ monori járási bizottságának titkára mondja: —: A ■ csévharaszti KISZ- alapszervezet rászolgált az elismerésre, a vörös vándorzászló elnyerésére. Egész évben folyamatosan fejlődött a mozgalmi munkájuk, a járás alapszervezetei közül ők dolgoznak a legjobban. Először 1972-ben, másodszor tavaly nyerték el a vándorzászlót. Az idén harmadszor kerül a birtokukba. Ha továbbra is így dolgoznak, jövőre végleg náluk maradhat a magas kitüntetés bizonyítéka, ★ Nemrégiben rendkívüli KISZ-taggyűlést tartottak Csévharaszton. Izgatottan készültek a fiatalok erre az összejövetelre, amelynek egyetlen napirendje volt: a havannai VIT-en részt vevő küldött megválasztása. (Ugyanis a jó munka elismeréseként egy KISZ-tagjuk részt vehet a Világifjúsági Találkozón.) A fiatalok valamennyien Bot Sándor KISZ-titkárra szavaztak. Ö képviselheti a monori járást a világ fiataljainak nagy seregszemléjén a távoli ‘bátátf‘1''öfgtágb'art'/0" A ‘döntés mindennél többét mond. Gér József Ritka foglalkozás A bányamesternő birodalma Jubileumra készülnek Nagykőrösön ki évszázad dalai Ezekben a hetekben egy csaknem százéves eseményre is emlékeznek a hagyományokat mindig oly nagyon tiszteletben tartó nagykőrösiek: 1883. tavaszán alakult meg a város most is lelkes, tevékeny, s tegyük hozzá, szép sikereket elérő férfikarának elődje, a nagyhírű iparos dalárda. A közelgő centenárium, amely minden bizonynyal sokaknak tetsző zenei találkozó is lesz egyben, megkívánja a rövid visszapillantást. Annál is inkább, mert hiszen Nagykőrös városa múltjában és jelenében is számos példával jár elöl nemzte- ti kultúránk értékeinek ápolásában, őrzésében, nem véletlen, hogy dalosok az országban az elsők között vállalkoztak Kodály műveinek megszólaltatására, terjesztésére. De menjünk csak sorjában... Honnét is c vonzadalom a dal, a muzsika szépségei iránt? A „gymnasium chorusa" A karéneklés hazánkban régi századokba nyúlik vissza. Elterjedését a reformáció térhódítása nagyban segítette, minthogy a protestáns hitű magyar főurak sok tehetséges fiatal taníttatását vállalták németországi s svájci egyetemeken. Ott pedig abban az időben igen kedvelték főként az egyházi kórusműveket, melyeket a hazatérő noviciu- sok a magyar protestáns kollégiumokban is meghonosítottak. Még híre sem volt Magyarországon a mai értelemben vett kóruséneklésnek, amikor ismert és kedvelt a református kollégiumok diákjainak négyszólamú kántusa. S a debreceni, sárospataki főiskolák énekkarai mellett már a re- Nyilván formáció idején is ismert volt az itteni a „Nagykőrösi Gymnasium Éneklő Chorusa”, Országos elismerés Sokakban az iskola után is megmaradt a „hármoniás éneklés” szeretete, s 1859-ben megalakították az első nagykőrösi Daltársulatot Nyizs- ínyay Gusztáv, akkori híres dalköltő kezdeményezésére. Tagjai hazafias dalokat énekeltek, egészen addig, amíg egy követválasztás alkalmával a kórus a korteskedésbe ele, gyedett, s egy indulat által elragadtatott ellenpárti kortes a zászlóját széjjeltépte. Mindez pedig egyet jelentett a dalárda felbomlásával... Az éneklés szeretete azonban nem veszett ki az emberekből, s nem sokkal később, azután, hogy több kisebb helyi kórus még országos versenyekre is eljutott, 1883 tavaszán Papp József karnagy vezetésével a város iparosai alakítottak dalkört, melynek a mestereken kívül városi tanítók, diákok voltak a tagjai. A kórus iránt a századforduló után nőtt meg igazán az érdeklődés: 1928-ban már 70 tagja volt. Országszerte elismerést arattak, még a rádióban is felléptek. Karnagyok, kórusvezetők váltották egymást, a dalkör azonban maradt, újabb és újabb sikereket ért eL Bartókot, Kodályt... A felszabadulás után Márton Barna, az országos hírű, nagykőrösi tanítóképző zenetanára vette gondozásába a kórust. Korábbi munkássága eredményeként már sok-sok fiatal ismerkedett meg Bartók és Kodály muzsikájával, mely gyorsan népszerű lett az iparosok körében is. Ö azon- kan korai halála miatt csak rövid ideig taníthatta énekelni a kórus tagjait, munkáját nem sokkal később a férfikar mai karnagya, Kis István vette át Az azóta eltelt 30 esztendő újabb szép sikereket hozott. Több mint háromszáz fellépés, elismerést kiváltó hangversenyek, rádiós felvétel bizonyítja a most már az Arany János Művelődési Központ férfikara néven szereplő együttes tehetségét. Tíz évvel ezelőtt a dalárda megalakulásának 85. évfordulóján nagysikerű jubileumi hangversenyt rendeztek Nagykőrösön. Talán még ma is sokan emlékeznek a zenekedvelők közül az élményszámba menő bemutatóra, az ország különböző vidékeiről érkezett hat kórus fellépésére. A férfikarnak jelenleg negyven tagja van, s most a dalárda megalakulásának 95. évfordulójára készülődnek. Május 21-én ünhepi hangversenynyel emlékeznek a csaknem egy évszázadnyi idő sikereire, természetesen a maguk nyelvén: dallal, zenével. Khim Antal A sóderbánya olyan, mint egy hatalmas, bomba ütötte kráter. Az alján, foltokban csillogó, apró tavak vizét fodrozza a szél. A növényzet csak a leomló oldalak peremén látható, lentebb már a holt anyag, a kavics uralkodik. A hatalmas markológép szinte nyögve vájja vasfogait az anyagba; egy billentés a teherautóra, aztán a következő, s percek alatt megtelik a plató. Egy műszakban — Ez az én birodalmam — ■mutat körbe Bodonyi Miklósné, akit a nők között ritka szakma köt e tájhoz. Foglalkozása: bá- nyamesternő. Az országban összesen talán egy tucat kolléganője dolgozik,' a sóderbányákban. — A fodrász szakmát tanultam, azután pedig a Dunakanyar Vegyesipari és Szolgáltató Szövetkezetnél helyezkedtem el. Két műszakban dolgoztam, de közben megszületett a gyermekem. A háromesztendős gyermekgondozási segély letelte után kértem, hadd dolgozzam egy műszakban. Ezt nem tudták biztosítani, így másik munkahely után kellett néznem. Atballagunk a sorompó melletti kis faházhoz. Ez a bányamesteri iroda. Kint hűvös szél kerekedett, bent az olajkályha kellemes meleget áraszt. Bodonyi Miklósné kimutat az ablakon. — Látja ott, szemben azt a házat? Abban éltek az öreg Hajnalék. Amíg három évig otthon voltam, gyermekgondozási szabadságon, gyakran vásároltam a két idős embernek élelmet, gyógyszert. Itt vitt el az utam a sóderbánya mellett. Egyszer megszólított egy ember, Ternai Miklós volt, az akkori anyagkiadó. Kérdezte, nem akarok-e idejönni dolgozni egy műszakba. Nem mondtam mindjárt igent, hiszen nem tudtam még, hogy a szövetkezet mit válaszol kérésemre. Baleset nélkül Amikor letelt a három év, az addig csupán messziről látott bánya Bodonyi Miklósné munkahelye lett. Kezdetben anyagkiadóként alkalmazták. Ám egyszer... — ... jött valaki, az egyik felügyeleti szervünktől, s azt mondta, hogy a bánya műszaki vezető helyettesének keres valakit. Engem választottak, de előtte el kellett végeznem a bányamesteri iskolát. Kaptam könyveket, s amikor volt szabad időm, itt a munkahelyemen is tanulgattam. Nem mondom, eleinte akadt, amit nem értettem, de' munkatársaim nagyon segítőkészek voltak. Két évvel ezelőtt vizsgáztam — sikerrel. Az asszony naponta kétszer bejárja birodalmát. A közel hat hektárnyi terület dimbes- dombos buckáin gyalogolni nem nagy öröm, de vigyázni kell: egy óvatlan pillanat és megtörténhet a baj. — Amióta itt dolgozom, még nem volt baleset. Pedig két hatalmas rakodógép rakja reggeltől a sódert. Évente körülbelül 25 ezer köbmétert termelünk ki ebből a fontos építőanyagból. Örült — a fiam — Férjem a bélésszövő gyárban dolgozik — vált témát a bányamesternő. — Kezdetben bizony nem örült új állásomnak, a fiam viszont annál jobban: most hét éves, s gyakran jön el velem. Szeret itt játszani, köveket dobálni a vízbe. Az utolsó megrakott teherautó is kigördül a sóderbányából. Leengedik a sorompót: vége a műszaknak. Furucz Zoltán * 4 á *
