Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-11 / 84. szám
Az Interkozmosz-program keretében Együttműködés az űrtávközlésben Az Interkozmosz-program keretében hétfőn Budapesten megkezdődött a szocialista országok űrtávközlési állandó munkacsoportjának ülése. A péntekig tartő ülésen a tudományos kutatások terén folytatott együttműködés kérdéseit vitatják meg. Adria kőolajvezefék Előkészítik a nyomáspróbát Hegesztenek, szigetelnek a Pest megyei szakaszon Vasárnap sem szünetelt a munka az Adria kőolajvezeték magyarországi szakaszán. A jugoszláv határtól — Berzen- cétől Káráig húzódó nyolcvanöt kilométeres vonalon a Siófoki Kőolajvezeték Építő VállaKülönbségek lat, a Kárától Százhalombattáig terjedő százöt kilométeres szakaszon a csehszlovákiai Plynostav vállalat dolgozói tevékenykedtek. A magyar La- tinca Sándor ifjúsági hegesztő- brigád a vasárnapi munka eredményeként nyolc nappal a kitűzött határidő előtt befejezte az acél csövek hegesztését. Beépítették azt a három gépészeti szerelvényt — az úgynevezett szakaszoló tolózórt is, — mely a vezeték üzemeltetésének biztonságát szolgálja és megkezdődött a nyomáspróbá. val történő szilárdság-vizsgálatok előkészítése. A csehszlovák építők is nagy lendülettel folytatják a munkákat. A nyomvonal több mint felére kihordták az acél csöveket, a hegesztéssel negyvenhat, a szigeteléssel 31 kilométeren végeztek, s csaknem huszonöt kilométeres szaka szón a csövek betemetését és a nyomvonal eredeti helyreállítását is befejezték. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEG' KEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM AHA 80 FILLÉll 1978. ÁPRILIS 11., KEDD Megemelt minőségi mérce Állami gazdaságok munkaversenye Pest megye állami gazdaságai csatlakoztak a Láng Gépgyár munkásainak felhívásához, s az idén is a jubileumi munkaverseny szellemében tették meg versenyfelajánlásaikat A Pest megyében működő tizenegy állami gazdaság 266 brigádja vett részt tavaly az országos mozgalomban. Valamennyi brigád legfőbb szempontnak tekintette a tervek teljesítését, a vállalati eredmé. nyék növelését, amint a ME- DOSZ Pest megyei bizottsága is megállapította. Munkájuk Uj termékek a boltokban Tejüzem épül Vácszentlászlón Több, mint tízféle termékkel bővíti választékát a Tsz-tej Együttműködési Iroda. Mint elmondták, a hálózat is fejlődik, 1980-ig egész sor új tej- feldolgozó üzemet adnak át, ennek nyomán a feldolgozott tej mennyisége csaknem megkétszereződik, meghaladja majd a napi félmillió litert. Az együttműkü lés 13 tagja — szövetkezeti közös vállalkozások, üzemek — összességében az ország napi tej- és tejtermék ellátásának csak 5—6 százalékát adja, jelentősége azonban ennél jóval nagyobb, ugyanis elsősorban a kevésbé ellátott községek egy részeven elégíti ki az igényeket. Jelenleg mintegy 240 településre jut el naponta a vállalkozás üzemeiből a friss áru. A mezőgazdasági üzemek összefogásával új üzem épül, Békéscsabán, Solton, Jászapá- tin és Vácszentlászlón. A választék bővítésére megkezdődtek az előkészületek a Duna Tejnél új krémsajtok, krém- túrók# gyártására, a Sárréti Tejüzem új gomolyatúróval, a Galgatej kávés és kakaós tejjel bővíti kínálatát Megkezdődtek a tárgyalások a francia partnerekkel kooperációban készülő, eredeti francia márkájú camambert és más speciális sajtok gyártására. Szó van a tejszakbolt-hálózat fokozatos kiépítéséről is, főként a községekben, kisebb településeken. A belga parlamenti küldöttség Szentendrén A delegáció vasárnap utazott el hazánkból Vasárnap délelőtt Péter Jánosnak, az országgyűlés ál- elnökének. társaságában Szentendrére látogatott a hazánkban tartózkodó belga parlamenti küldöttség, amelyet Edmond Leburton, a képviselőház elnöke vezet. A vendégeket Bertalan Ferenc, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára fogadta. Városnéző kőrútjuk során megtekintették Szentendre kulturális nevezetességeit, művészeti értékeit Ellátogattak az új képtárba, ahol az elmúlt 50 év során Szentendrén dolgozott festőművészek legkiválóbb alkotásait mutatják be. Megtekintették Kovács Margit kerámiáit, majd látogatásukat a Szerb Egyháztörténeti Múzeumban fejezték be. Vasárnap délután elutazott hazánkból a küldöttség. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Péter János, az országgyűlés alelnöke, valamint a parlament több más tisztségviselője búcsúztatta. Ott volt Constant Clerckx, a Belga Királyság budapesti nagykövete. eredményeként a gazdaságok nemcsak teljesítették, de jelentősen túl is haladták az V. ötéves terv első két évének együttes célkitűzéseit — folyamatosan csökkenő létszámmal. A múlt évben 12 százalékkal növekedett az egy munkavállalóra jutó termelési érték, így ez meghaladta a 300 ezer forintot. Az állattenyésztésben dolgozók is kiemelkedő sikereket értek el: 1976-hoz képest csaknem 10 százalékkal, 1975-höz viszonyítva pedig csaknem 30 százalékkal növelték termelésüket. A múlt évben 401 literrel emelték az egy tehénre jutó tejhozamot, megyei szinten 3985 literes eredményt értek el, ezzel az országos tejtermelési versenyben is jelentős helyezést kaptak. Jelentős a'nyagi és étkölcsi értéket nyújtottak az állami gazdaságok szocialista brigádjai a kommunista műszakok szervezésével és a teljesített 36 ezer 731 óra társadalmi munkával, amelynek forint értékét több óvoda, iskola, könyvtár és művelődési ház építésére, fenntartására fordították. Kiemelkedő például a Felsőbabáéi Állami Gazdaság 60 ezer forint értékű társadalmi munkája, vagy a Herceg- halmi Kísérleti Gazdaság dolgozóinak 35 ezer forintos, vagy a Kertészeti Egyetem 61 ezer forintos felajánlása. Az idén folytatódó verseny legfőbb célja ugyancsak az, hogy elősegítse a népgazdasági és vállalati tervek megvalósítását, a termelés hatékonyságának és minőségének javítását. A feladatok zömmel már a* múlt év végén kialakultak. Az üzemi összes termelési értéket a gazdaságok ebben az évben 12 százalékkal kívánják növelni. Ezen belül pedig a növénytermelésnek — főleg a kertészeti ágazatok termelésének — kell gyorsabban növekedni. A mennyiségi tervek teljesítése mellett az idén az eddiginél lényegesen nagyobb minőségi követelményeket támasztanak a gazdálkodásban. Ez tehát megköveteli, hogy az állami gazdaságok versenybizottságai felülvizsgálják a versenymozgalom tapasztalatait. Az Alapi Állami Tangazdaság szocialista brigádjai a munkaverseny folytatása mellett versenyre hívták ki a váci járás mezőgazdasági üzemeit. A Ceglédi Állami Tangazdaság és a Kertészeti Egyetem, Tangazdasága pedig meghirdette a versenyvállalások teljesítésére és túlteljesítésére a Vállalat Kiváló Brigádja, a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja, a Kiváló Telep és a Kiváló Kerület cím elnyerésének pályázatát. W. G. Százhalombattán tanácskoztak a villamosenergia-ipar vezetői T rét hon Ferenc munkaügyi miniszter a DHV-ban A Kovács Margit Múzeumban A hőerőműben (balról jobbra) renc és Schiller János. Már a következő ötéves időszakra készíti terveit a magyar villamosenergia-ipar. A felkészülés fontos része, hogy a meglevő erőművek üzemeltetői, az ezután épülők tervezői felmérjék, milyen munkaerőhelyzet várható a következő években, a magas fokú automatizációval, hogyan tudják még hatékonyabban üzemeltetni berendezéseiket. Ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak a Magyar Villamos Művek Trösztjéhez tartozó vállalatok vezetői tegnap, a százhalombattai Dunamenti Hőerőműben. A tanácskozáson részt vett Trethon Ferenc munkaügyi miniszter és Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára is. Délelőtt a vendégek a hőerőmű egyik 230 megavattos blokkját tekintették meg, s Cservenka Ferencné, Trethon Fe- Halmágyi Péter felvétele megismerkedtek a számítógépes irányító és ellenőrző rendszerrel. Tóth István, a DHV igazgatója kalauzolta a vendégeket. A délutáni megbeszélés során Schiller János, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója számolt be a villamosenergiaipar helyzetéről, feladatairól. Dr. Trethon Ferenc a munkaügyi szabályozás, a bér- és jövedelemgazdálkodás fejlesztésére készülő irányelveket s a Munka Törvénykönyv módosításának előkészületeit ismertette a résztvevőkkel. Ezt követően Kovács Béla, a Pécsi Hőerőmű, Kallós József, a Budapesti Elektromos Művek, Czelecz Ferenc, a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat, Vajda György, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat, valamint Tóth István, a DHV igazgatója szólalt fel. 4 Ahogy a ceglédi járásban, illetve az ott lelhető mezőgazdasági üzemekben, úgy a megyében szintén tetemesek a kenyérgabqna- és kukoricatermesztés szín- vonalbeli eltérései. Hiszen hat-nyolc mázsa szem hiánya egy-egy hektárnál nem tűnik veszedelmesnek, csakhogy amikor hét-nyolc ezer hektárról kerül le eny- nyivel kevesebb, akkor az egyszerű szorzás meghökkentő mennyiségekhez vezet. A megyében egyetlen mázsa gyarapodás a búza vagy a kukorica hektáronkénti átlagtermésénél 7—8 ezer tonna áru, azaz vonat- szerelvények tölthetők meg azzal! Indokolt persze a töprengés, vajon valameny- nyi mezőgazdasági üzemnek megegyezőek a lehetőségei az ilyesfajta haladásra? Pontosan arról van szó, az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a különbségek okaira, így arra, némely mezőgazdasági üzemnek célszerűbb egyik vagy másik növény termesztésére koncentrálnia, mint ismétlődően kínlódnia a közepes átlagtermések elérésével több növénynél. K kell az ilyesfajta döntésekhez persze jó adag gazdálkodási — mi több, politikai — bátorság, hiszen fölhagyni a hagyományossal, újat próbálni, mindig kockázat. S mert erősen tartja még hadállásait a mennyiségi szemlélet, a vetésterület meg az össztermék elsődlegességével, s a fajlagos ráfordítások, a hektárhoza- mok másodlagosságávai, nem könnyű előrukkolni a változtatás szándékával. A Központi Bizottság határozata most félreérthetetlenül megerősítette azokat, akik az egyszerű több és a célszerű több rangsorolásában az utóbbinak adták a fő helyet, mert hiszen így köthetők össze az üzemi és a népgazdasági érdekek. Nagy hiba lenne hallgatni arról, hogy a különbségek mérséklése, s azzal párhuzamosan a hozamok növelése legkevésbé függ az egyébként meglevő, dicséretes szándékoktól. Annál inkább kapcsolódik a genetikailag nagy értékű vetőmaghoz, a kemikáliákhoz, a technikai eszköztárhoz, a munkaerő hozzáértéséhez, s nem utolsósorban persze a termőföld állapotához, az időjáráshoz. Ezek együtt alkotják azt a feltételrendszert, amelyen belül mindig a leggyengébb láncszem határozza meg az elérhető eredményt, azaz ha gyenge a vetőmag, akkor hiába „erős” a többi tényező... Erre, a különbségek ok és okozati összefüggéseire figyeltek fel a ceglédi járásban, s ez az önkritikusság az, ami példamutató. követhető. Senki sem gondolhatja komolyan ugyanis, hogy a mezőgazdasági üzemek eljutottak a teljesítőképesség határához, ám a növekedés feltételei egyre inkább az intenzív elemek fejlesztését követesük meg. Tíz, tizenöt éves távlattal számolva, búzából a hektáronkénti 55—57, kukoricából a 60—70 mázsás termés a cél. Elérhetetlen? A búza 1960-ban hektáronként 17 mázsa szemmel fizetett, tavalv az átlag negyven mázsa fölött volt. Mészáros Ottó J átéknak tűnhet a számokkal, bár ennél többről van sző, eredmények és lehetőségek ösz- szefonódásáról. Ami játéknak látszik: Magyarországon az egy lakosra jutó búzatermelés négyszer akkora, mint a Német Szövetségi Köztársaságban, majd- nek nyolcvan százalékkal több az Egyesült Államok hasonló adatánál, s másfél- szerese a Franciaországban elértnek. Természetesen - mennyiségében nehezen ösz- szevethető árutömegről kell számot adnunk, például hazánk és az Egyesült Államok esetében, aligha beszélhetünk tehát arról, nagyhatalmak lennénk a búzatermesztők között Mégis, az ország egy lakosára jutó termékmenny iség — ami nemcsak a búzánál, hanem például a húsnál is nagyobb, mint az említett államokban — fontos mutató, kifejezője annak, meddig jutott a mezőgazdaság, s milyen további fejlődési lehetőségei vannak. Ma ezekről a lehetőségekről egyre szélesebb körben bontakozik ki az eszmecsere, terjedési sebessége egyenes arányban áll az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i ülése határozatának megismerésével. A ceglédi járásban, ahol a termelőágazatoknak igencsak alappillére a mezőgazdaság, a járási pártbizottság a kezdeti tapasztalatok birtokában jó jelként figyelt fel arra, hogy a teendők vizsgálatakor a mezőgazdasági üzemek többsége kellő gondot fordít a hozambeli különbségek elemzésére, az okok keresésére. Rögtön hozzátesszük: nem a sereghajtó szerep, a kirívó elmaradás ösztökéli erre a járás földművelőit, hiszen itt a búza termésátlaga nagyjából megegyezik a megyei számadattal, kukoricából pedig — holott itt termelik a megyén belül ezt a növényt a legnagyobb területen — egyenesen a listavezető helyét foglalják el. Fogalmazhatunk úgy is, hogy eredményeik világítják meg igazán nyílt és rejtett lehetőségeiket, hiszen aligha fogható fel természetes állapotként, hogy nagyjából azonos termelési feltételek közepette az egyik üzemben tíz mázsával haladja níeg a kenyérgabona hektáronkénti termésátlaga a másik üzemben elértet. M 'előtt tovább meditálnánk konkrétan meg ■ általában is a , különbségek okain, olvassunk bele a Központi Bizottság említett ülésén elfogadott határozatba, ahol az áll: „A kenyér, és takarmánygabona-termelést a jó minőséget adó, bőtermő fajták elterjesztésével és az agrotechnikai eljárások tökéletesítésével növeljük, Termelési tapasztalatainkra alapozva meg kell teremteni a kukoricatermesztés további gyors fejlődésének és komplex hasznosításának feltételeit.” Igaz ugyan, hogy két növényi említettünk eddig csupán, de bátran tágíthatjuk úgj a gondolatok körét, hogy s mezőgazdasági termeiéi egészének rejlenek hatalmas tartalékai a hozamkülönbségek mérséklésében az átlagok közel?té'ébén, illetve az indokolatlan eltérések fölszámolásában.
