Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-11 / 84. szám

1978. ÁPRILIS 11., KEDD Tanácskozás az OSZSZSZK áj alkotmányáról A Nagy Kreml Palotában hétfőn délelőtt megnyílt az Oroszországi Föderáció Leg­felsőbb Tanácsának hetedik, rendkívüli ülésszaka. A Szov­jetunió területét és léleücszá- mát tekintve egyaránt leg­hatalmasabb szövetségi köz­társasága háromnapos parla­menti ülésszakán egyetlen na­pirendi pont szerepel: az OSZSZSZK új alkotmányának megvitatása és elfogadása. A Szovjetunió új, fél évvel ezelőtt hatályba lépett alkot­mánya értelmében 1978 vé­géig mind a 15 szövetségi és 20 autonom köztársaságnak meg kell alkotnia sáját új alaptörvényét A rendkívüli ülésszak mun­kájában küldöttként részt vesz a Szibériában és Távol- Keleten tett utazásáról va­sárnap Moszkvába hazaérke­zett Leonyid Brezsnyev, Alek­szej Koszigin, a szovjet kor­mány több tagja, az SZKP számos vezetője. Gustáv Busák Bonnban Hétfőn délelőtt négynapos hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett Gustáv Husák csehszlovák államfő, a CSKP KB főtitkára. Kíséreté­ben van Václav Hula mi­Április 25-én nyílik meg a Komszomol 18. kongresszusa. Az idén már 140 össz-szövet- ségi és 65 köztársasági épít­kezés folyik az ifjúsági szer­vezet védnöksége alatt Gaz­daságilag, eredményesség szempontjából, milyen hatása van a Komszomol-védnökség- nek az építkezések menetére? Erről beszélgetett Igor Szmir- novval, a Komszomol KB osz­tályvezetőjével az APN hír- ügynökség tudósítója. — A Komszomol Központi Bizottsága 1978-ban hat terü­leti ipari komplexum építése fölött vállalt védnökséget Ré­Mit hozott a közös piaci csúcs ? Bármilyennek, csak nyugal­masnak nem mondható hét­végét töltöttek el a közös piaci tagállamok vezetői. Az úgynevezett Európa Tanács, vagyis a közösség állam- és kormányfőinek kétnaposra tervezett csúcsértekezlete ide­gesen vibráló légkörben nyílt meg a múlt hét péntekén a dán fővárosban. A napirendi pontok jobbára ismertek voltak; a hét elején a legtöbb munkaokmányt már előkészítették. Ezek már sej­tették, hogy a csúcstalálkozón látványos — és főképp hat­hatós — lépések nemigen várhatók. Már csak azért sem, mert éppen a Koppenhágában szőnyegre került kérdések­ben mutatkoznak a legélesebb ellentétek a tagállamok kö­zött, s a gazdaságpolitika összehangolására hivatott ta­nácskozás előjelei is baljó­sak voltak. A közösség országaiban a gazdasági fej­lődés lelassult; a brüsszeli bizottság legutóbbi jelentése erre az évre mindössze 2,8 százalékos gazdasági növeke­dést jósol. Ez pedig még arra sem elegendő, hogy gátat ves­sen a makacsul terjedő mun­kanélküliségnek. Ha a nyugat-európai orszá­gokban éleződő tánsa dalmi feszültség valamiféle műszer­rel mérhető lenne, ennek mu­tatója az elmúlt héten len­dült volna ki a legmerede­kebben. Az Európai Szakszer­vezeti Szövetség ugyanis — mintegy a csúcsértekezlet élő­játékaként — szerdán nyu­gat-európai munkanélküliség elleni akciónapot szervezett. Mindeddig példátlan összefo­gással közel 50 millióan til~ takoztak amiatt, hogy — a szépszámú ígéretek ellenére — a kormányok nem képesek felszámolni az állás nélküliek csaknem 7 milliós táborát. A bajok orvoslására irányuló kísérletek mindeddig sorra elvetéltek. Korábban az NSZK-t próbálták rávenni, hogy gazdaságát felfűtve vál­lalja a „lokomotív” szerepét, ezzel próbálva kirántani a kátyúból a többi tagállam gazdaságának szekerét is. Bonn azonban a márka tete­mes felértékelődése miatt alig­ha felelhet meg ennek a re­ménynek, s a tények megálla­pításán túl Koppenhágában sem történt ez irányú haladás. A már örökzöldnek számí­tó — s rendszerint heves összecsapásokhoz vezető — pénzügyi és mezőgazdasági problémák megvitatásán túl a csúcstalálkozón napirendre került az energiakérdés, s az óriási japán exporttöbblet felszámolása is. Tokió ugyan korábban ígéreteket tett az eddiginél több közös piaci áru vásárlására, ám konkrét kér­désékben nem sok kötelezett­séget vállalt Emellett a csúcsértekezlet behatóan meg­vizsgálta a Közös Piac és Kína minap aláírt ötéves ke­reskedelmi megá’lar','dásának következményeit is. Li Csiang kínai külkereskedelmi mi­niszter az aláíráskor nem rejtette véka alá, hogy Pe­king a „hatalmas, egyesült Nyugat-Európa” híve, megfi­gyelők pedig kiemelik, hogy a szerződés nemcsak gazdasá­gi, hanem jórészt politikai jelentőségű, megteremtve az esetleges Kínába irányuló fegyverszállítások lehetősé­gét is. E kérdésben azonban a „kilencek” korántsem egy­ségesek, mint ahogy nem egy­formán érintettek a Kínával folytatott gazdasági kapcso­latok terén sem. A felmerült problémák ily módon legalábbis megkérdő­jelezik, hogy a csúcstalálko­zó hozott-e előrelépést az in­tegráció felé vezető úton, s hogy a résztvevők az ünnepé­lyes nyilatkozatok mellett az eszmecserét követően tesz­nek-e az eddiginél kézzelfog­hatóbb lépéseket a gazda­sági növekedés felgyorsításá­ra, a JTjunkanélküliség fel­számolására. Laczik Zoltán gebben a komszomolisták részvétele egy-egy kiemelt építkezésen elsősorban arra irányult, hogy az adott ob­jektum mielőbb üzemeljen. Napjainkban a Komszomol- védnökség azt jelenti, hogy a tervrajztól a kész termekig garantálja a minőséget. Az epítőmunkán kívül segítséget nyújt a tervezőintézetek, a szállítóüzemek, kulturális in­tézmények, különféle szerve­zetek fiataljainak is — mond­ta Igor Szmirnov. — A nyugat-szibériai terü­leti ipari komplexum védnök­sége ügyében például — öt minisztériummal egyetértés­ben — nemrég hoztunk hatá­rozatot. Vállaltuk, hogy min­den évben Komszomol-meg- bízólevéllel 10 ezer önkéntest, az egyetemi építőtáborokból 20 ezer fiatalt küldünk Nyu- gat-Szibériába, továbbá 250 kereskedelmi szakképzettségű és a szolgáltatásokban jártas fiatalt. — A nagy építkezéseken ki­állításokat rendezünk a fiatal képzőművészek munkáiból, könyvesboltokat nyitunk az „Ifjú Gárda” könyvkiadó be­vonásával. Az olimpiai bajno­kok az építkezések sportegye­sületeinek nyújtanak segítsé­get. Az idén Tyumenben ren­dezik meg a Komszomol-véd- nökséggel folyó építkezések fiataljainak első össz-szövet- ségi spartakiádját. A Szput- nyik ifjúsági utazási iroda — több minisztériummal közösen — üdülőtábort épít a Fekete­tenger partján a nyugat-szi­bériai építkezéseken dolgozó fiataloknak — hangoztatta a Komszomol KB osztályveze­tője. ELSŐ ÉVFORDULÓJA volt vasárnap annak, hogy csak­nem négy évtizedes illegális tevékenység után Adolfo Sua­rez kormánya engedélyezte a Spanyol Kommunista Párt törvényes működését. niszterelnök-helyettes és Bohuslav Chnoupek külügy­miniszter is Gustáv Husák hétfőn meg­beszélést folytatott Walter Scheel köztársasági elnökkel és Helmut Schmidt kancellár­ral a nemzetközi enyhülési folyamat kilátásairól és a két ország viszonyáról. Ezzel pár­huzamosan tárgyalóasztalhoz ült a két külügyminiszter, Hans-Dietrich Genscher és Bohuslav Chnoupek is. ' Husák látogatásától a két ország kapcsolatainak további javulását, a kulturális és ke­reskedelmi együttműködés fejlesztését várják. Ezt a célt szolgálja majd az a kulturális megállapodás, amelyet ked­den írnak alá, valamint az a találkozás is, amelynek kere­tében Gustáv Husák — ugyancsak kedden — a nyu­gatnémet ipar és kereskede­lem vezető képviselőivel foly­tat eszmecserét IKP- választásúk Az Indiai Kommunista Párt országos tanácsa április 8- án és 9-én vezetőségi vá­lasztásokat tartott. Üjravá- lasztották Shripad Amrit Dangst, a párt országos taná­csa elnökét és Csandra Rad- zsesvarat, a párt főtitkárát. BVT-konlerencia Tripoliban, a líbiai főváros­ban, hétfőn „A fejlődés útjai és a nemzetközi együttműködés” jelszóval megkezdte munkáját a Béke-világ tanács második vi­lágkonferenciája. A tanácsko. záson 85 ország küldöttsége, az ENSZ képviselői, az afro-ázsiai szolidaritási szervezetek, a Nemzetközi Demokratikus Nő. szövetség, a Szakszervezeti Vi. lágszövetség, az Afrikai Egy­ségszervezet, az Arab Liga, és más nemzetközi, illetve regio­nális társadalmi és politikai szervezetek képviselői vesznek részt. A konferencián magyar küldöttség is jelen van. A konferencia résztvevői » fejlődő országok együttműkö­désének kérdéseit tekintik át a békéért, az egyenjogú nemzet­közi együttműködésért, a világ valamennyi népének haladá­sáért vívott küzdelem. Illetve az imperializmus, az újragyar- matosítás és a reakció erőivel tanúsított szembenállás terü­letén. A négynapos tanácsko­záson Abdusszalam DzscU- lúd az Általános Népi Kong­resszus főtitkárságának tagja mondott megnyitó beszédet. Újabb üzenet Moro elrablóitól Megbeszélés n terroizmusról ez olasz lérárosban Hétfőn este a La Repubblica című milánói napilap szer­kesztőségéhez újabb üzenetet juttattak el Aldo Moro elrab­lói. Tartalma nem ismeretes. Változatlanul teljes titoktar­tás övezi annak a levélnek a tartalmát is, amelyet Moro fe­lesége állítólag szombaton ka­pott férjétől. Titkolódzás ad­hatott tápot a feltevésnek, hogy „ultimátumról” van szó. Puccskísérlet Szomáliában Vasárnap államcsínyt kísé­reltek meg Szomáliában. A délelőtt folyamán lövöldözések robbantak ki Mogadishuban és harckocsik vonultak fel az ut­cákon. Kora délután Sziad Barre Szomáliái államfő rádió, beszédében bejelentette, hogy egy katonatisztekből álló cso­port megkísérelte megdönteni a kormányt. Az államcsínyt le­verték és letartóztatták a szer- vezkedőket. Hírügynökségi értesülések szerint továbbra is keveset le­het tudni az államcsíny szer­vezőiről, s arról, hányán vettek részt a lázadásban. Nyugati hírügynökségek diplomáciai forrásokra hivatkozva emlé­keztetnek, hogy a puccskísér­letre egy hónappal azután ke- I rült sor, hogy Barre elismerte: a Szomáliái hadsereg veresé­get szenvedett az ogadeni há­borúban Etiópiával szemben. Csak röviden... VÉGET ÉRT VASÁRNAP a Spanyol Népi Szocialista Párt (PSP) rendkívüli kongresszu­sa, ahol jóváhagyták a párt egyesülését a Spanyol Szocia­lista Munkáspárttal (PSOE). TÖMEGES DIÄKMEGMOZ- DULÁSOK színhelye volt az utóbbi napokban Nicaragua több városa, ahol tüntetéseken vállalnak szolidaritást azokkal a hazafiakkal, akik a politikai foglyok szabadon bocsátását követelve éhségsztrájkba kezdtek. Cossiga olasz belügyminisz­ter vasárnap Svájcban, a ter­rorizmus elleni harc össze­hangolásáról nyugatnémet, osztrák és svájci kollégájával tartott tárgyalásáról Rómáiban visszatérve csatlakozott althoz a „biztonsági csúcstalálkozás­hoz”, amelyet Andreotti kor­mányfő elnökletével tartottak meg. Megbeszélésüket megfigye­lők összefüggésbe hozzák egy­részt Moro újabb üzenetével, amelynek tartalma — a jelek szerint — azért nem került napvilágra, mert a terroristák közvetlenül a rendőrségnek juttatták el, másrészt a Közös Piac állam- és kormányfőinek azzal a koppenhágai döntésé­vel, amely szerint a jövőben még szorosabban együttmű­ködnek a terrorizmus elleni harcban. Moro hollétéről egyébként változatlanul nincs megbízható hír. Az OKP KB állami kérdé­sekkel foglalkozó osztálya ada­tokat közölt az 1978. első ne­gyedévében elkövetett merény­letekről, terrorakciókról. Esze­rint 1977 azonos időszakához képest több mint kétszeresére emelkedett a személyek és a magántulajdon ellen irányuló bűncselekmények száma: 17 gyilkosságot követtek el, 22’77 embert megsebesítettek, 15-öt pedig elraboltak, 577 pokolgé­pes merényletet és gyújtoga­tást hajtottak végre. Római beszélgetések (1.) „Ha elfoglaltuk a Capitoliumot..." A Leonardo da Vinci repülő­tér hipermodern utasterét géppisztolyos őrök pásztáz­zák, a Quirinale-palota, a köztársasági elnök reziden­ciája környékén pedig tízmé­terenként áll egy-egy fegyve­res. Rendőrök sorfala között ju­tok fel a Capitolium pompás épülete, a városháza sokszáz lépcsőjén, többször igazoltat­nak, amíg megérkezem Luigi Arrata tanácsoshoz. A tanácsos kommunista, másfél éve — a baloldal vá­lasztási győzelme óta — fog­lalkozik a római közügyekkel, az Örök Város általános Irá­nyításával. — Itália tíz éve a társadal­mi-gazdasági bajok időszakát éli — mondja a tanácsos. — Ebben a helyzetben egy sor spekulációt tapasztalunk azok részéről, akiknek nem érde­kük, hogy fejlődjék az olasz demokrácia. Ez a feszültség stratégiája Természetes, hogy mindazok, akik meg akarják zavarni a politikai életet, itt a fővárosban tartják azt hasz­nosnak. S miután Rómát bal­oldali tanács vezeti, ez első­sorban a város igazgatását érinti. Luigi Arrata azzal folytatja: kevés ország birta volna ki a bizonytalanság ilyen lég­körét. Itália azonban — ahol a demokráciának ősi és mély gyökerei vannak — kibírta. A munkásosztálynak erősek az idegei. A legutóbbi válasz­tások is mutatják: a dolgozók nem hagyják magukat megfé­lemlíteni ... E keretben Ró­mának sajátos a szerepe. Ha igaz, hemy Róma mindig is meghatározója volt az olasz történelemnek, akkor az is igaz: nagy dolog, hogy Rómát ma a baloldal vezeti. Milyen kérdések foglalkoz­tatják a város vezetését? — Azon kívül, amit elmond­tam: a bevándorlás, a munka­nélküliség, a kommunális lé­tesítmények hiánya. Hárommillióan Róma az utóbbi években nőtt naggyá. Ma hárommillió lakosa van, a gyors növeke­dés azonban sok negatív kö­vetkezménnyel jár. Az Örök Város fiatal, még ha nagyon is antik. Lakói közül nagyon soka harmincéven aluli. Nagy gond tehát az ifjúság munka­nélkülisége. A fiatalok jelen­tős százaléka néz bizonytalan jövő elé. Ez pedig az erkölcsi bizonytalanság, a türelmetlen­ség, a lázadások, a bűnözés me­legágya. Azután a lakáshely­zet. Igen kevés az új, olcsó lakás — különösen a külterüle­teken, Sokfelé hiányoznak az olyan szolgáltatások, mint a víz, a gáz, a villany, az isko­la. Mindaz, amit korábban elmulasztott a keresztényde­mokrata városvezetés, a mos­tani városatyák, a baloldaliak nyakába szakadt — Igyekszünk versenyt fut­ni az idővel. Programot dol­goztunk ki a fiatalon foglal­koztatására, a külterületi la­kásépítésre, az igazságos el­osztásra, a színházak, a mú. zeumok, közkönyvtárak, az egészségügy arányos fejlesz­tésére. Talán hihetetlen, de így van; Rómának alig van közkézen lévő uszodája, s az is igen drága... Intézkedéseket teszünk a környezet fokozott védelmére is. Víztisztító berendezéseket vásárolunk, amelyekkel 1980- ra gyakorlatilag tiszta vizet csinálunk a szennyvízből. Üj energiapolitikát is kidolgoz­tunk, amely egyúttal megóv­ja a város tisztaságát. Róma most — szemetes. Ezek után, néhány más nagyvároshoz ha­sonlóan, nem földeljük, s nem is égetjük el a hulladékot, ha­nem újra felhasználjuk. Hat­van százalékban hasznosítjuk például a vasat, az üveget, a papírt, a műanyagot. Az élel­miszer-maradványokból mű­trágyát, vagy állateleséget csi­nálunk. Van-e pénz a tervek meg­valósításához? A válasz; van, de nagyon kevés. Az út tehát a kormányhoz vezet. De mi­előtt odafordulnának, maguk is hozzátesznek. Például abból, hogy takarékoskodnak a vá­rosi adminisztrációval. Arrata tanácsos szenvedélyes hangon mondja, amióta baloldali ve­zetésű a római tanács, negy­ven százalékkal csökkent a hiányzás a városházán, meg­szüntették az indokolatlan túl­órákat és állásokat. A Capito­lium másfél esztendeje való­ban a rómaiak bástyája. Nyílt várospolitika — Sokat kérünk a lakosság­tól is, de soha nem lehetet­lent — hangsúlyozza a kom­munista tanácsos. — Felelős, nyílt, várospolitikát folytatunk, az egész város színe előtt. Szi­gorú költséggazdálkodás mel­lett dolgozunk, olyan döntése­két hozunk, amelyek előtt azt is megnézzük, mire és hogyan kell úgy felhasználni a köz­pénzeket, hogy az legnagyobb hasznot hozza a közösségnek. Arrata kimutat az esti Rómá­ba. Mióta baloldaliak vezetik a fővárost, nemcsak ebből a pompás, régi épületből teszik, s nem is elsősorban innen, ha­nem a kerületekből. Ott tar­tanak népgyűléseket, ott kérik a javaslatokat, s ott is számol­nak el velük Jelentős válto­zás ez egy tőkésország, egy burzsoá kormány székhelyén. — Rómának eddig is volt pénze, csak rosszul használták fel az elődeink. Sok feleslege­set építettek a városmagban, amelynek következtében még- inkább elmélyült a gazdag- és szegénynegyedek közti kü- lömbség. Sokszor találkoztunk a közéletben pazarlással, tol- vajlással, korrupcióval, jobb esetekben érdektelenséggel, hozzá nem értéssel... Róma már a népi hatalom második esztendejét éli. Szűk három év múlva jön a követ­kező választás. Kérdem a tanácsostól, elképzelhető-e, hogy nem választják újjá a baloldali vezetést? Azonnali és határozott nem a válasza. Sorolja az érveket Az embe­rek nem azért szavaztak leg­utóbb a kommunistákra, hogy ezzel bosszantsák a keresz­ténydemokratákat, hanem azért, mert ez a városvezetés az egyetlen biztosíték a jövőre. Ami itt történik, történelmi folyamat. A folyosón, kézszorítás köz­ben így búcsúzik: „Ha elfoglaltuk a Capito­liumot, nehéz lesz minket in­nen kiverni...” (Következik: Merre tart Itália?) Kopka János Csendélet a Spanyol-lépcsőn Kongresszusra készül a Komszomol

Next

/
Oldalképek
Tartalom