Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-29 / 100. szám
"íMiian 1978 ÁPRILIS 29., SZOMBAT Veresegyház, ABC-áruház Új óvoda Tegnaip délutáni Veresegyházon megnyílt az új, kor.», szerű ABC-áruház, ahol mintegy 4 maiié forint éri 1>ékű árukészlet várja a \'á- sárlókat, A Gödöllő és Vidélié ÁFÉSZ ígérete szerint a vá- lasfztékbűség a jövőben is megmarad. Aé étólimiázesren és zöldségen kívül a boltban grill- és mirélitkészítmények, háztartási és vegyicikkek, edény-, papír- és rövidáru, üveg-porcelán, játékok is kaphatók. A raktártérben két nagyméretű hűtőkamrát is elhelyeztek, hogy a nap bármely órájában friss tejtermék és tőkehús kerülhessen a pultokra. A 800 négyzetméter alapterületű modern ABC-áruházat a veresegyházi nagyközségi tanács költségvetési üzeme építette. Az épület mintegy 8 millió forintba, a belső berendezés pedig több mint egymillió forintba került. A nagyközség lakossága és a társadalmi szervek sok száz óra társadalmi munkával járultak hozzá, hogy az új ABC-áruház igen rövid idő, pontosan kilenc hónap alatt elkészüljön, A tegnap délután tartott avatóünnepségen Tuza Sán- dorné dr., a MÉSZÖV elnöke adta át az új üzletházat Magyaróvári Pálnak, az Üzemeltető Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ elnökének. Az eseményen jelen volt dr. Csalótsky György, a Pest megyei Tanács Vb-ti tikára. Az ABC-áruház megnyitásával egyidőben megszűnt a közeli, ikonszerűtlen élelmiszer- bolt és bezártak egy kis háztartási, valamint egy húsüzletet is, A megszűnt boltok dolgozói az ABC-ben, korszerűbb, kulturáltabb körülmények között állhatnak a vásárlók rendelkezésiére. \V. Tegnap került sor Tápiósze- lén az új óvodaépület műszaki átadására. A járás politikai és gazdasági vezetőinek és a település üzemeit képviselőknek Molnár János, a nagyközségi tanács elnöke tartott tájékoztatót a tanácsházán az építkezésről. Elmondta, hogy Tápiószelén 400 az óvodáskorú gyermekek száma, de a régi óvoda csak Í70 gyermeket fogadhat, az új épületben 150 gyermeket helyezhetnek majd el. Az építkezés kőműves- és szerelőmunkái befejeződtek, már csak az utolsó simítások vannak hátra, s a berendezés. Az új óvodaépületben 300 Személyes konyha, ebédlő és hat foglalkoztató terem is helyet kapott. A tanácselnök elmondta, hogy az építési költségek meghaladják a négy és fél millió forintot. Szólt a nagyközség lakosságának, a Pénzverde helyi üzeme, ä Kohászati Gyárépítő Vállalat Gyáregysége s a Tápiómente Tsz dolgozóinak áldozatkészségéről: társadalmi munkájuk értéke máris eléri a félmillió forintot. V. G. P. Hívószáma 26-os Ma már közvetlen tárcsázással is hívhatják egymást a ráckevei telefonelőfizetők és egyúttal bekapcsolódhatnak a közvetlen távhívó rendszerbe is. Tegnap délelőtt ugyanis Horn Dezső miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója ünnepélyesen átadta a nagyközségnek az új automata crossbar telefonközpontot. Az avatáson a járási és nagyközségi vezetők mellett részt vett Szatmári Géza, a Budapest- vidéki Postaigazgatóság igazgatója és ott voltak a budapesti és a helyközi távbeszélő igazgatóságok-rezetői is, hogy tanulmányozzák ézt az országban egyedülálló berendezést. Az Erickson-cég . 400-as crossbar konténerközpont üzembe helyezésével minimálisra csökkent a kapcsolási idő. A gyorsan fejlődő, egyre bővülő Ráckeve üzemei, tanácsi és társadalmi szervei, a lakosság másodpercek alatt kapcsolatot tudnak teremteni Megújult egészségház Abonyban a fővárossal, illetve az ország más városaival. Ugyanakkor a környező községek előfizetőinek is kevesebbet kell majd várakozniuk a kézi kapcsolású interurbán beszélgetésekre, hiszen a ráckevei közpoht ügyfélszolgálata jelentősen csökken» A közeljövőben folyamatosan bekapcsolják e távhívórendszerbe Dömsöd, Kiskun- lacháza és Dunaharaszti telefonjait is. Az új ötszámjegyű telefonjegyzéket, illetve a megváltozott hívási rendszer ismertetését már két héttel korábban valamennyi közületi és egyéni előfizetőnek megküldte a posta. Ráckeve tegnap óta a 26-os körzetszám tárcsázásával hívható, és a változásokról a 85—001-es telefonszámon lehet érdeklődni. W. G. Bisztró, bolt Május elseje tiszteletére nyitották meg tegnap Verőcemaros-—Börzsönyligetén a szobi Áfész önkiszolgáló boltját és Morgó bisztróját. Rostrum István, a szövetkezet elnöke avatóbeszédében elmondta, hogy a két épület 5 és fél millió forintos költséggel, dicséretesen gyorsan felépült 8 hónap alatt. A 130 négyzetméter alapterületű, korszerű hűtőpulttal felszerelt, göngyölegraktárral és hulladéktárolóval kiegészített élelmiszerüzlet 300 ezer forintos árukészlettel várja a vásárlókat. A vendéglátó egységben egyidejűleg akár 300 vendéget fogadhatnak. A bisztró mellett 100 személy- gépkocsi parkolhat. Az avatóünnepségen — a járás politikai és állami vezetőinek je* lenlétében — Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke adta át jelképesen az új vendéglátóhelyet, boltot Krebsz Józsefnek, a verőcemaros! nagyközségi közös tanács elnökének. II. I. A haladó hagyományok épeiéi Állandó kiállítással nyitott a megújult nagykőrösi múzeum Alapos és gondos átalakítás, rendezés után nyílt meg tegnap délután Nagykőrösön az idén ötvenesztendős Arany János Múzeum új állandó kiállítása, amely a város történetét követi nyomon, az őskortól napjainkig. A Múzeum téren megtartott ühnepi ese- méy résztvevői meghallgatták a helyi Arany János gimnázium kamarakórusának műsorát, majd Kocsis Jánosné tanácselnök üdvözölte a helyi párt- és állami testületek nevében a vendégeket, köztük Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest, a megyei pártbizottság tagját, Nagykőrös ország- gyűlési képviselőjét, Keresztu- ry Dezső, Imre Samu és Mezei József akadémikusokat, dr. Csikai Lászlót, a Központi Múzeumi Igazgatóság főigazgatóját. Kovács Sándor megnyitójában Nagykőrös eseményekben és hagyományokban gazdag múltjáról szólt, melyek megalapozták a város hírnevét. Mint mondta, a mai Nagykőrös a több mint 600 éves város, ápolja, őrzi nemes hagyományait. Bizonysága ennék a most megnyíló gazdag hely- történeti kiállítás is. Keresztury Dezső az írószövetség és a Magyar Tudományos Akadémia üdvözletét tolmácsolta és az Arany-kutatók nevében köszönetét mondott a nagykőrösieknek, akik szívügyüknek tekintik a költő szellemi örökségének ápolását. A költőét, kthek műveiben minden kor embere megtalálja azt, amit követve jelenét építheti. A heves irodalomtudós részletesen szólt emlékbeszédében Arany János munkásságáról, személyiségéről, amely jellegzetes példája — szavai szerint — a múlt század értelmiségi emberének. — Méltó dolog — mondotta —, hogy Nagykőrös, amely színhelye volt költészete kibontakozásának, róla nevezte el helytörténeti múzeumát, otthont adva az Arany Jánossal kapcsolatos nagy értékű emlékeknek. A megnyitó résztvevői ezután megtekintették ä mintegy 600 négyzetméternyi alapterületű bemutatót, melynek régészeti anyagát Dinnyés István, a ceglédi Kossuth Múzeum régésze, irodalomtörténet.’ anyagát Fekete István irodalomtörténész, a helyi múzeunr munkatársa, néprajzi és hely- történeti gyűjteményét pedig dr. Novák László, a nagykőrösi múzeum igazgatója állította össze. A kiállítás terveit Há- mory László belsőépítész készítette, az ő irányításával is kapott végső formát a bemutató a Központi Múzeum Igazgatóság kiállítást rendező osztálya munkatársainak keze alatt. Az új állandó bemutató egyébként hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg. Khim Antal Átadták az idei SZOT-díjakat Pénteken a SZOT székházában ünnepélyesen kiosztották az 1978. évi SZOT-díjakat. Az ünnepségen rés2t vett Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottsá- gánaik tagjai, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének főtitkára, Üdvözlő beszédében Simó Tibor, a SZOT kulturális osztályának vezetője hangsúlyozta: a mai nap ünnepeltjei műveikkel, ismeretterjesztő tevékenységükkel, érdeklődést keltő és igényességre nevelő személyes kapcsolataikkal, közéleti aktivitásukkal, művészi elkötelezettségükkel, formálják a dolgozó emberek kulturális igényét, az igazi értékek iránti érzékét és fogékonyságát, Felelősséget éreznek szocialista valóságunk, céljaink, eszméink történelmi igazsága iránt, feladatokat vállalnak a kultúra, a művészet gyarapításában, népszerűsítésében és terjesztésében. A díjakat Gáspár Sándor adta át. SZOT-díjat kapott: Avar István színművész, Bertha Bulcsu író, Bessenyei Ferenc színművész, dr. Buga László orvos, Csák Gyula író, Kabos Ernő történész, Maróti Gyula, a Kórusok Országos Tanácsa főtitkára, Moldován Stefánia operaénekes. Nagy Albert koreográfus, Orosz Adél balettművész, ötvös István, a Magyar Hajó- és Darugyár szakmunkása, társadalmi népművelő, Petur György, a Magyar Rádió főosztályvezető-helyettese, Róna Péter filmrendező, Soltész György—Asztal Csaba iparművészek (megosztott díjjal), Sós László—Kemény Éva grafikusművészek (megosztott díjjal), Suka Sándor színművész, ifj. Szabó István szobrászművész, Szanthoffer Imre grafikusművész, Szűcs László, a Magyar Televízió rendezője, Tréfás György operaénekes. A SZOT elnöksége a díjak átadása után fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Kitüntetések szakszervezeti munkáért . A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa a közeledő május elsejei ünnep alkalmából házi ünnepséget rendezett. Ezen több szakszervezeti munkás és aktivista vette át a SZOT kitüntetését a mozgalomban folytatott eredményes munkája elismeréseként. Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta Száraz György, a ceglédi szakmaközi bizottság sportfelelőse. Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatát kapta Hortobágyi Elemér, a Dunai Kőolajipari Vállalat beruházásának szakszervezeti intéző bizottsági titkára, Za- remba Gyula, a 208. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója, az SZMT tagja, Bíró Tamás, az SZMT politikai munkatársa, munkavédelmi felügyelő és Galambos Lajos, az SZMT gépkocsivezetője. Szakszervezeti Munkáért oklevelet kapott Hullai Lajos, a Dunai Kőolajipari Vállalat beruházásának szakszervezeti intéző bizottsági tagja, Mlinárcsek Pál, a Volán 20. sz. Vállalat gépkocsivezetője, szakszervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőr, Túri László, az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat esztergályosa, üzemi szak- szervezeti könyvtáros, Kluka Mihályné, az. SZMT könyvelője, Kenyéri Kornélia, az SZMT könyvtárosa. A munka ünnepére adták át Abonyban az újjáépített egészségházat. A pénteki avatóünnepségen jelen volt Lőrincz András, a járási párt- bizottság osztályvezetője é3 dr. Hollóst Ildikó főorvos, a iárási-városi egészségügyi osztály vezetője. A 16 ezer lakosú nagyközség egészségügyi ellátáséban jelentős változást hoz az intézmény működése. Erről beszélt dr. Horinká László, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának alelnöke, aki elmondotta, hogy a korábbi ttidöbeteggondozó intézetre már nem volt szükség, sikerült leküzdeni ezt az egykor sokakat fenyegető népbetegséget. Tavaly novemberben fogtak hozzá a hatszázezer forintot meghaladó átalakításhoz, amelyben a nagyközség kisiparosai közül többen önzetlenül közreműködtek. Társadalmi munkájuk értéke meghaladta a száznegyvenezer forintot. A most átadott egészségházban május közepétől megkezdődik a központi orvosi ügyeleti szolgálat. Dr. Horinka László a nagyközség ügyvezető főorvosának, dr. Debreczeni Lászlónak adta át az intézményt. Szabó Sándor, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának elnöke a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága által alapított kiváló társadalmi munkás kitüntetést adta át Szikszói László kőművesnek, Rimóczí Béla villanyszerelőnek, Gönczöl Géza festőnek. Érdemes társadalmi munkás jelvényt kapott Gönczöl László asztalos, Ecsedi István festő, S. Tóth József vízvezeték- szerelő és Szikszói György bádogos, Nagy Jenő és Nagy Tibor ácsmester. T. T. TIT-emlékülés Az újjáalakulás 25. évfordulóján A negyedszázada újjáalakult Tudományos Ismeretterjesztő Társulat legfontosabb feladata, hogy életünk egyre gazdagabban telítődjön a tudomány, a művészet, a kultúra értékeivel, s az elsajátított ismereteket mindenki hasznosítani tudja munkájában •— mondotta Osztrovszki György akadémikus, a TIT alelnöke, a társulat országos elnökségének a budapesti Planetáriumban pénteken megtartott ülésén. Több éves program Parlamenti bizottság az integrációról Az országban Komárom megyében kezdték meg elsőként az egészségügyi intézmények integrációját. Milyen módon javult az integráció hatására a lakosság ellátása Komárom megyében? — ez a téma Szerepelt a2 országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának pénteki ülésén, amelyet Tatabányán rendeztek meg Pesta Lászlónak, a bizottság elnökének elnökletével. Ott volt az ülésen Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke is. Csőkör György, a megyei -tanács egészségügyi osztályának vezetője és Sándor József, a megyei kórház főigazgatója ismertette, hogy 1972—1977 között egyesítették az azonos tanácsok által fenntartott összes gyógyintézményt. Az anyagi erők koncentrálásával egységesítették az egészségügyi intézmények élelmiszer-ellátását, összevonták a gépparkot, központi karbantartó és takarító brigádokat szerveztek. Az intézmények egyesítésével helyiségek szabadultak fel, s ezekben új osztályokat alakíthattak ki. Az ülés tanulságait összefoglaló Pesta László elmondotta az MTI munkatársának, hogy a Komárom megyei példa nyomán egyesítik az ország más megyéiben is az egészségügyi intézményeket, s ez 3—4 éves program.
