Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-29 / 100. szám

1978. ÁPRILIS 29., SZOMBAT %M*av Gemkapocs A pomázi írószer Szövetke- zetbetí percenként 180 gem­kapcsot gyártanak* JOBB TERMEST VARNAK Solánum a szigeten — Gazdálkodásunk tapasz­talatai alapján bebizonyoso­dott a Solánum burgonyater­mesztési rendszer előnye — mondta Lázár Antal, a tahitót- falui Kék Duna Szakszövetke­zet főmezőgazdásza. Az idén 110 hektáron ter­melnek a szigeten desiré faj­tájú étkezési burgonyát. A szakszövetkezet tagjai a terü­let 60 százalékát már beültet­ték. A munkával a héten vé­geznek. A burgonyaültetésben ugyan az esőzések több napos ki­esést okoztak, de a gabonának, a szamócának és a tavaszi vetésnek kedveztek. A szövet­kezet ebben az évben vásárolt burgonyaosztályozó gépet és két önjáró öntözőberendezést. Az utóbbi üzembe helyezésével szeretnének 20—25 százalékos termésnövekedést elérni. A 210 mázsa hektáronkénti átlagter­més helyett 250 mázsát. A 250 Dinasztiák faragták Kapós a csódi kő Bogt'ányból uszályon utazik Bajára Hidegben, esőben, szabad ég alatt, robbantások zajában, porban dolgozik a dunabogdá- nyi kőbánya számos munkása. Mindössze öt-hat kőfaragónak, illetve a kézi termelésben részt vevő 25—30 dolgozónak nyújt némi menedéket a hideg szél, eső, vagy éppen a tűző nap ellen az egyszerű, tákolt palánk. A kocka- és szegélykö­veket kézi erővel faragják az andezitből. ICihaló 6zakma Bogdápyban a köfapagás. A mostoha körülmények között végzett nehéz fizikai munka és az érte járó fizetés nem áll arányban. Bár az idén a mun­kások átlagjövedelmét '38 ezer forintról 42 ezerre emelték, még mindig csak megközelíti a környező üzemek bérszint­jét. Az idős bányászok fiai másutt keresnek megélhetést Géppel sem könnyű A bánya ma már koránt sem vonz annyira, mint néhány év­tizede, vagy tekintsünk vissza ez 1900-as esztendőkre, amikor ez egész környék belőle élt. Dinasztiáik faragták le a Csó- di-hegy kúpiát és művelték ki a sziklafalon a 30 méter magas teraszokat. Az utódok, a mos­tani törzsgúrdatagok hűek a hegyhez. Saját maguk tapasz­talták, milyen sok változást, könnyebbséget hozott szakmá­jukban a gépesítés. Azonban tudják azt is, bármennyit se­gít a gép, minden évben meg kell küzdeni a 300 ezer tonna kőért. Ma már a termelés 95 szá­zaléka gépesített. A négy hegybontó-kotrógép állandóan koptatja a sziklát, a 18 döm­per pedig folyamatosan szál­lítja a dunai lerakószalagra. Aztán jöhetnek az uszályok és vihetik a Duna-szabályo- záshoz, part- és útépítéshez, útburkoláshoz, szegélyezéshez és mélyépítési célra nagyon alkalmas csódi követ. Knáb Mihály üzemvezetőtől érdeklődtünk, sikerült-e telje­síteni az első negyedévi tervet, hová kerül a bogdányi kő, s hogy fokozzák a termelést lét- Számfejlesztés nélkül? Gátnak, útehpnck — Az elmúlt három hónap­ban, mivel az időjárás is ked­vezett, alig volt hó, túlteljesí­tettük az első negyedévi ter­vünket. A Duna sem fagyott be, így a megrendelők a követ folyamatosan el tudták szállí­tani. A tervezett termelési ér­tékünk húszmillió forint. A ta­valyinál öt százalékkal több követ szeretnénk kitermelni. A kereslet óriási. A kőmennyi­ség hetven százaléka az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgató­sághoz, Baja környékére ke­rül, ugyanis az alsó Duna-sza- kasz szorul leginkább szabá­lyozásra. Nagy mennyiségű követ rendelt tőlünk az Észak- magyarországi Vízügyi Igazga­tóság is, mert az idén megkez­dik a dunakiliti vízzáró gát előmunkálatait. Faragott kő­ből és útalap kőből a jelenlegi termelésünknek többszörösét is értékesíteni tudnánk. A vá­rak restaurálásához sok koc­kakőre van szükség, és leg­alább ekkora az igény az épü­lő lakótelepeken felállítandó torony daruk alapjának , építé­séhez használható kőből. A kevés kőfaragó és a hiányos gépek jelenleg nem teszik le­hetővé a megrendelők teljes kielégítését. 9 A pofás kőtörő —• A termelést növelő beru­házásokat tehát feltétlenül folytatni kiéli. Április közepén állítottuk munkába a finn kő­törőkalapácsot, ezzel nem­csak a dolgozók fizikai meg­terhelését csökkentették, ha­nem a robbantások számát is. A kalapács akár köbméternyi nagyságú követ is képes szab­ványméretre összetörni. — A kőbánya teljes gépesí­tése a VI. ötéves tervben feje­ződik be. Termelésünk a 10 millió forintos, ugyancsak finn gyártmányú Roxon, pofás kőtörőglép üzembe helyezésé­vel megkétszereződhetne. Nagy szükség lenne megvételére, mert azzal a szabványnak megfelelő, hatalmas kőanyagot tudnánk kitermelni, s az sem utolsó szempont, hogy jó mi­nőségben. —280 vagon várható termést a Pest megyei ZÖLDÉRT és az Ágker értékesíti. A főme­zőgazdásztól megtudtuk azt is, hogy a tavaszi munkákat be­fejezték, tehát elvetettek 97 hektáron borsót, 124 hektáron mustár­magot és 64 hektáron lucernát. Munkaerőhiány miatt kisebb lemaradásuk van a 75 hektár szőlő metszésében. A szakszö­vetkezet ipari ágazataiból cso­portosítanak át a szőlőmetszés­hez munkásokat. Jelenleg 10 hektáron szamó­cát telepítenek. Ebből a pa­lántaszaporulatból elégítik ki jövőre a telepítési igényt. A 900 négyzetméteres fóliaterü­leteket az idén 2700 négyzet- méternyire növelték. Kétezer négyzetméteren már befejezték a paradicsom palántázását, a fennmaradó területre paprikát és szamócát ültetnek. Ugyan­csak befejezték 50 hektáron a szamóca telepítését és 850 hektáron a gabona vegyszeres gyomirtását. Tavaly 120 vagon szamócát értékesítettek. Az idén ennél nagyobb termést várnak, mert jobban felkészültek az öntözésre, öt kilométer hosszú csővel bővítették az öntöző- hálózatot. Az április közepi fagyok a tavalyihoz hasonlóan nagy károkat okoztak a kajsziba­rackosban. Ellenőrzés a tanácsnál Munkastílus, ügyintézés, törvényesség Tavaly, az év végén az ál­lami ellenőrzésről szóló ren­deletet adták ki. Az állami ellenőrzési rendszer egészéből most a tanácsi belső ellenőr­zést ragadjuk ki és ennek szentendrei gyakorlatából, módszereiről szólunk. Felismerve, hogy az ellen­őrzés az irányítás szerves ré­sze, már évek óta fontosnak tartjuk a városi tanács vb szakigazgatási szerveinek rendszeresen visszatérő álta­lános-átfogó, valamint külön­böző cél-, utó- és egyedi tör­vényességi vizsgálatát. A folyamatosság — eszköz A szocialista törvényesség betartásának és betartatásá­nak egyik jelentős eszköze a folyamatos belső ellenőrző te­vékenység, amelynek tervsze­rűségét szolgálja az éves bel­ső ellenőrzési terv. Idei ter­vünkben két általános fel­ügyeleti vizsgálat, három utó- vizsgálat, tizenkét cél- és ugyanennyi egyedi törvényes­FELKESZÜLT A DUNAKANYAR Felújított boltok Fölkészülten várja * az ide­genforgalmi idényt a szent­endrei Dunakanyar ÁFÉSZ. Gondoskodtak a kereskedelmi és a vendéglátó hálózat mű­szaki karbantartásáról. A Vö­röskő szálloda szobáit teljesen felújították, megoldották az állandó melegvíz-szolgáltatást. A kényelmes tahi szállodát a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal vette bérbe a szövet­kezettől. Surányban szintén felújított csárda várja a ven­dégeket, a Vásárlókat pedig önkiszolgálóvá átalakított élel­miszerbolt. Fűthetővé tették a presszót, s ezzel a környék lakosságának régi óhaja telje­sült, mert holtidényben is működhet az üzlet. Színeiben felfrissítették, kicsinosították a pócsmegyeri csárdát, a duna- bogdányi Vadásztanyát, a szi­getmonostori falatozót a cso- bánkai eszpresszót és bisztrót, a pilisszentkereszti üzletköz­pontot, amely vegyesboltból, húsboltból és zöldségboltból áll. Korányban a váci kiskeres­Automata számol kedelml1 vállalattól a szövetke­zet kezelésébe került az egyik idényben nyitva tartó élelmi­szerbolt Itt új, idényjellegű, 200 négyzetméter alapterületű élelmiszerboltot is nyit az áfész a nyár derekán, faele­mes megoldással. — Pályaudvari környvpa- vilon. A szentendrei ingá­zók és a Dunakanyart kedve­lő turisták kérésére a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat könyvárusító pavilont helyezett el a BKV. és á Vo­lán-pályaudvar környékén. Április elejétől a pavilonban már árusítják az olvasniva­lót ségi ellenőrzés szerepel. Ezen­kívül következetesen vissza­térünk a korábbi években, törvényességi észrevétel alap­ján tett, intézkedések hatásá­nak megállapítására. Negyed­évenként rendszeresen vezetői megbeszélésen értékeljük a belső ellenőrzési terv időará­nyos végrehajtását. Kiemelt szerepet szánunk a belső vizs­gálatok között is az egyes ágazati szakigazgatási szervek általános felügyeleti vizsgá­latának. Tavaly három ilyen vizsgálat volt, az idén a mű­szaki osztály, valamint a pénzügyi, terv- és munka­ügyi osztály átfogó ellenőrzé­sére kerül sor. Nagy gondot fordítunk az ellenőrzések részletes terveinek elkészíté­sére, a vizsgálatban részt ve­vők felkérésére, felkészítésé­re, az ellenőrzések összehan­golt lebonyolítására. A jó módszereket is feltárva Miután az általános fel­ügyeleti vizsgálatnak az adott ágazat egész működését át kell fognia, megvizsgáljuk a szakigazgatási szerv ügy­rend szerinti működését, rész­letesen elemezzük hatósági és egyéb tevékenységét. Minden esetben értékeljük a vizsgált szakigazgatási szerv vezeté­sének színvonalát, munkastí­lusát, az apparátus felkészült­ségét, az ügyfélfogadást, az ügyintézés előzékenységét, kulturáltságát és eredményes­ségét, a jogpolitikai elvek, a törvényesség Betartását. A vizsgálatot a tevékenysé­gi felügyeletet ellátó tisztség- viselő vezeti a vb-titkár köz­reműködésével. A titkárság és az igazgatási osztály hozzá­értő szakemberei mellett fel­kérésre részt vesz a vizsgá­latban a megyei tanács vb illetékes szakigazgatási szerve, a járási hivatal belső szerve­zeti egységének vezetője is. Bekapcsolódik a vizsgálatba az ágazatilag illetékes tanácsi bizottság, valamint az ügy­rendi bizottság. Az átfedések kiküszöbölése érdekében fi­gyelembe vesszük az ügyész­ség időközben tartott vizsgá­lati megállapításait. Ilyen összefogással elérhet­jük, hogy az általános ellen­őrzés hatékony legyen, s el­érje célját: o hibák és a kö­vethető jó módszerek feltárá­sát, hogy hatása nevelő és megelőző legyen. A részmeg- állapítésokat tartalmazó vizs­gálati feljegyzésekből a tit­kárság részletes összefoglaló jegyzőkönyvet készít, amelyet megkap a vizsgált szakigaz­gatási szerv és tájékoztatás céljából a megyei tanács Vb illetékes osztálya és a taná­csi bizottság is. Intézkedési terv alapján Az általános vizsgálatot mindig összekötjük a szak- igazgatási szerv végrehajtó bizottság előtti beszámoltatá­sával. Az osztály vezetőjének beszámolóján túl a vizsgálati összefoglaló jegyzőkönyv fel- használásával a tevékenységi felügyeletet ellátó tisztség- viselő és a vb-titkár kiegé­szítő jelentést terjeszt a vég­rehajtó bizottság elé. Ebben összegzik az ellenőrzés leg­fontosabb megállapításait, s csatolják a teendő intézkedé­seket magában foglaló hatá­rozati javaslatot. Az általános vizsgálat és a beszámoltatás tapasztalatait osztályvezetői értekezleten is megbeszéljük. Az ellenőrzött szakigazgatási szerv vezetője pedig intézkedési tervet készít az észlelt hiányosságok meg­szüntetésére, a vizsgálati ösz- szefoglaló jegyzőkönyvben és a hozott vb-határozatokban előírtakra és osztályértekezle­teken ismertetve beszéli meg munkatársaival a szükséges tennivalókat. Meggyőződésünk, hogy a tervszerűen, jól előkészített ellenőrzés — a minisztertaná­csi rendelet szellemében — a tanácsi munka egyre maga­sabb színvonalú ellátását se­gíti elő. Dr. Bertalan Ferenc, a szentendrei városi tanács vb titkára Mi ni szál ló a tetőtérben Hat lány birodalma A szentendrei papírgyár válogatótermében ívszámoló­géppel segítik a csomagolásnál a dolgozók munkáját. Az auto­mata naponta 300 ezer ív papírt számol. Követendő példa Szentendre városi tanácsának és az iskola­gondnokságnak a törődése a pályakezdőkkel. Az egyedül­álló fiatal értelmiségieknek 1970. óta 30 lakrészt juttattak. Legutóbb a Szabadság-forrás úti óvoda tetőterét építette be, alakította át a Budakalászi Költségvetési Üzem. A hangu­latosan berendezett, 12 sze­mély részére kialakított hat lakószobát, a televízióval, rádióval ellátott társalgót, jól felszerelt konyhát és fürdőt áprilisban hat leány vette bir­tokba. Lakbérük havonta sze­mélyenként 160 forint, amely összegben a központi fűtés, a berendezés, a villany- és a vízhasználat is benne foglal­tatik. Albérletre nem jutna — Nem tudtam volna Szentendrén állást vállalni, ha nem kapom meg a szálláshely egyik szobáját — mondja Mis- kolczi Ildikó óvónő, a mini- szálló 19 éves lakója, aztán megmagyarázza az előbbi ki­jelentését. — Berettyóújfalu­ról jöttem, a keresetem két­ezer forint, abból nem jutna 1000 forintos albérletre. Olyan kényelmes az otthonom (kollé­ganőm a szobatársam), így bátran vállaltam a továbbta­nulást a kecskeméti felsőfokú óvónőképző intézetben. Be­rettyóújfalun óvónőképző szakközépiskolát végeztem. A kollégium után, valóban ele­gáns kis szállodának tűnik mostani lakhelyem. Megszűnt az ingázás — Nekem a sok száz forin­ton kívül rengeteg időm is megmarad a jutányos lakrész­szel — csatlakozik Ildikó mon­dandójához dr. Gílly Sarolta, a városi tanács jogi osztályá­nak előadója. A 25 éves leány az idén szerzett diplomát Szegeden és mindenképpen Szentendrén akart elhelyezkedni. Sikerült a terve, de néhány hónapig budapesti albérletből ingázott munkahelyére. Háromezer fo­rintos fizetéséből albérleti díj mellett nem tudott takarékos­kodni. — Szombathelyi vagyok — folytatja a jogásznő —, de úgy határoztam, hogy végképp le­telepszem Szentendrén. Gon­dolnom kell a jövőre, lakásra gyűjtök, ugyanis a szálláson csak egyedülállók lakhatnak. Jönnek más pályakezdők — Hetente kétszer utazom Pestre színházi előadásokra. Most láttam Puccini Pillangó- kisasszonyát és Sánta Ferenc: Éjszaka című darabját. Szom­bathelyre, a szüléimhez ha­vonta egyszer jutok el — me­séli tovább és mutatja milyen sok dekorációt, könyvet, füg­gönyt hozott régi otthonából. — Rengeteg könyvem van, ezért úgy tervezem, vásárolok polcos szekrényt, éppen elfér a heverőm végében. Szobatár­sam csak ősztől lesz, addigra otthonossá varázsolom a szál­lásunkat. A 900 ezer forintba került, pedagógus és közművelők részére készült szálláshelyen nemsokáig maradnak hatan, jönnek a pályatársak, pálya­kezdők. Az oldalt írta: Udvardi Gyöngyi Foto: Halmágyi Péter I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom