Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-28 / 99. szám
^*19 jl rifl k?j 1 *jb r< b Iof ■ V. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM 1978. Április 28., péntek Az értelmiségiek hatása Tevékenyen szolgálják városunkat Ülést farfoti a pártbizottság Az MSZMP gödöllői városi bizottsága csütörtökön ülést tartott, amelyen Herczeg Sándor propaganda- és művelődési osztályvezető előterjesztésében megtárgyalta A városban dolgozó értelmiség gazdasági, tár. sadalmi, tevékenysége, hatása Gödöllő politikai életére című jelentést. — Gödöllőn az elmúlt évtizedekben a társadalmi, gazdasági szerkezet mélyreható változása következtében nőtt az í értelmiség jelentősége, a város életében betöltött szerepe, ' felelőssége; mimikájának hatása nemcsak a járás, a megye határain túl is érződik — (állapítja meg bevezetőben az i írásos előterjesztés. A párt XI. kongresszusa által meghatározott program megkívánja, hogy a társada. lom minden osztálya, rétege teljes erejével együtt munkálkodjon a végrehajtáson. Mindez indokolja, hogy a városi ■ pártbizottság folyamatosan fi- jgyelemmel kísérje a feladatok í helyi végrehajtását, a rnegva- 'lósításban részt vevő üzemi, intézményi dolgozók, így az értelmiség helyzetének alakulá. »át. A fele tanít Városunk üzemeinek, intézményeinek .15 ezer dolgozója közül jelenleg háromezren szellemi foglalkozásúak. Ezeknek a fele egyetemi, főiskolai vagy más felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A városunkban dolgozó értelmiségiek 25 százaléka az iparban, építőiparban, 46 százaléka az oktatásban, 14 százaléka a mező- gazdasági kutatásban tevékenykedik. A többiek az egészségügyben, az államigazgatásban, a kereskedelemben, a szállításban és a hírközlésben dolgoznak. Húsz százaléknyi a műszaki értelmiségiek aránya. Túlnyomó többségük tevékenyen részt vállal a gazdasági feladatok minél jobb megoldásában, ne. kik is köszönhető a termelés dinamikus, sokszor az országos átlagot is meghaladó fejlődése. Csökkenő mértékben, de esetenként még tapasztalható körükben a közgazdasági gondolkodás hiánya és a velejáró túl. zott technikai szemlélet, más részük hajlamos alábecsülni a művelődés szerepét. Erkölcsi és anyagi megbecsülését a műszakiak jelentős része jónak tartja, a f*»tialok kisebb hányada nem lát maga előtt perspektívát, amelynek oka részben az anyagi lehetőségek korlátozott voltában, részben a vezetői beosztások fetisizálúsá- ban keresendő. Legközvetlenebbül a műszaki és a közgazdasági értelmiség van kapcsolatban a munkássággal. A munkások tevékenysége, politikai aktivitása, szellemi igénye serkentőleg hat közéletiségükre. A szakmai tanfolyamok vezetése mellett sokan, elsősorban párt. tagok, vállalnak propagandista megbízatást a helyi és a városi politikai képzésben. Távlati tervezés ösztönzője, az értelmiség az üzemi demokrácia mind teljesebb kibontakoztatásának, szervezik és irányítják a mun. kaverseny-mozgalmat, bekapcsolódnak a szocialista brigádmozgalomba. Számos értelmiségi brigád dolgozik a városban, de gyakori a komplexbrigád i®. A legtevékenyebb műszaki és közgazdasági értelmiségiek részt vállalnak a város távlati terveinek kidolgozásában, a végrehajtás szervezésében, az eredményeik elemzésében, ia városfejlesztéssel kapcsolatos propagandában. Városunk ipari jellegéből következik, hogy az agrárértel- miségiek inkább a járás, a megye, az ország mezőgazdasági területeihez kötődnek. Szinte valamennyien a kutatásban és az oktatásban dolgoznak. A gyakorlati kérdések iránti érdeklődés erősödésével szorosabbá vált kapcsolatuk a mezőgazdasági üzemekkel. A gyakorlati és elméleti szakemberek tapasztalatcseréjét szakmai napok és tudományos előadások szervezésével segítik elő. Az agrárszakemberek közéleti tevékenységének legnagyobb színtere az ismeretterjesztés. Propagálják az új gazdálkodási módszereiket a közös és a háztáji gazdaságok továbbfejlesztésére. Az intézményes és a társadalmi szakmai ismeretterjesztés azonban még nem kellően összefogott és koordinált, még nem valósult meg az a fontos elképzelés, hogy Gödöllő a megye, az ország agrárismeret-terjesztési központjává váljék. Pedagógusaink létszáma, az óvodáktól a felsőoktatásiig, 700, a városi értelmiségnek majdnem a felét teszik _ ki. Megközelítőleg négyszázan dolgoznak az alsó- és középfokú oktatásban, a többiek az egyetemen. A tudatformálásban, a felnövekvő nemzedékek szellemének alakításában számarányuknál is jelentősebb szerepet töltenek be. Az általános iskolák tanítói, tanárai szép eredményeket értek el a fizikai dolgozók gyermekei tehetségének kibontakoztatásában. A tankötelezettségi törvény érvényesítése majdnem 95 százalékos, a megyében a legjobb. Jó eredményekkel büszkélkedhetnek a felnőttoktatásban. Folyamatosan csökken a nyolc általánost el nem végzettek száma. A sporttagozatos osztályok működtetésével jó irányban halad a tanulók testkultúrájának fejlesztése. A néhány éve működő zeneiskola tanárai magas színvonalon rakják le a zenei műveltség alapjait. A gimnázium és óvónőképző szakközépiskola és a szakmunkásképző intézet pedagógusai oktató-, nevelőmunkájának eredményeként megfelelő általános és szakmai képzettségű fiatalok kerülnek évről évre az üzemekbe, egyetemekre. A felsőoktatási reform hatására egyetemünkön is nőtt az oktatás eredményessége, fokozódott az oktatók és hallgatók tanulási formákon kívüli együttműködése. Az egyetemen folyó társadalmi, politikai, kulturális tevékenység megfelelően felkészíti a hallgatókat a közéletre. Szabad foglalkozásúak Igen kicsi a közművelődési intézményeinkben dolgozók száma. Az utóbbi időben körükben is emelkedett a szakképzett káderek aránya, de korántsem kielégítő mértékben. A hivatásos közművelők munkáját sok társadalmi akti. vista segíti. Szakköröket, tanfolyamokat, foglalkozásokat vezetnek, segítenek a szervezésben; a városban található történelmi, művészeti értékek felkutatásában. Szorosabbá vált az oktatási és közművelődési intézmények kapcsolata, az egyetem kulturális kisugárzása azonban nem elég nagy a város életében. Ugyancsak csekély a száma a városunkban élő szabad foglalkozású értelmiségnek. Az alkotó- és előadóművészet némely ágának jelentős képviselői, sőt iskolái találhatók itt, mint a festészet, szőnyegszövés, szobrászat, fotóművészet és zeneművészet. Kielégítik a megnövekedett igényeket az egészségügyi dolgozók, döntő többségük magas színvonalon és lelkismeretesen végzi munkáját. Az integráció után erősödött az irányítás koncentráltsága, szorosabbá vált az egészségügyi intézmények kapcsolata, javult a betegellátás, a szociális gondoskodás. Jelentősen javultak a város, ban élő értelmiségiek élet- és munkakörülményei, anyagi, erkölcsi megbecsülésükkel általában elégedettek. Ezt nagymértékben elősegítette a kutatók, pedagógusok, egészség- ügyiek körében végrehajtott bérrendezés. Lakáshelyzetük általában megfelelő, a pályakezdő fiatalok átmeneti lakásgondját több helyen szolgálati férőhelyekkel igyekeznek' enyhíteni. Az előterjesztés végezetül megállapítja: — A városi értelmiség nagyobb része munkás- és parasztszülők gyermekeként, vagy a munkásság, parasztság környezetéből került az értelmiség soraiba. Többségük a szocialista társadalom neveltje. Közös és általános vonásuk a párt politikájával való egyetértés, társadalmi rendszerünkkel cselekvőén azonosulnak. Elsősorban ennek köszönhető, hogy döntő többségük városunkban is becsülettel és odaadóan dolgozik céljaink megvalósításáért. A pártbizottság az előterjesztést elfogadta és meghatározta az ezzel kapcsolatos további feladatokat. K. P. Verseg Tavaszi nagylaka:ítás Szakkör a szabadban Tavaszi nagytakarítást tartott a művelődési ház körül.a vérségi. KISZ-szervezet. Amint korábban vállalták, megkezdték a bejárat oldalán húzódó terület parkosítását. A nehezebbje azonban még hátra van. Azt tervezik, hogy az orvosi lakás és a művelődési ház közötti gyepes részt, amelynek közepén eddig egyetlen virágágyás árválkodott, megnagyobbítják, rózsákat ültetnek bele, köréje pedig fatörzsből hasított padokat állítanak. A területnek az úttól távolabbi sarkába ugyancsak padokat és asztalt állítanak, s itt a jó idő beálltával, szakköri foglalkozásokat is tartanak. A parkosított területet fagyallal kerítik körül. Földgáz a Kossuth Lajos utcában A Közép-magyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat 11. számú építésvezetőségének dolgozói megkezdték a földgáz fővezetékének lefektetését a Kossuth Lajos utcában. Képünkön: Molnár József és Varga Nándor összehegesztik a csöveket. Barcza Zsolt felvétele 32 vagon éti csiga Veresről Mi csak gyűjteni szeretjük NÁLUNK ritkán támad az embernek gusztusa éticsigára. Legfeljebb a házát gyűjtik be egy-egy vízparti kiránduláson, ahol partra mosva, a kidobott kavics között szép számmal akad. Nem így a franciák, a svájciak, a németek, akiknek körében ínyencfalatokat jelent. Nálunk csak gyűjtik a csigákat, kevesen kóstolják meg, kivéve a MAVAD szakembereit, akik a gyűjtést szorgalmazzák. — Csigapörköltet már nekünk is ígértek, de mindeddig sikerült elhalasztani a kóstolót — mondja Soós Józsefné, a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ veresegyházi felvásárló telepének vezetője. A telepen amerre a szem ellát, csigaszállításra alkalmas ládák halmaza található, s a nemrég kifestett, fertőtlenített pincékben csigákkal teli edények sorakoznak egymáson. Rendnek, tisztaságnak kell lenni, hiszen az országban ez a második olyan telep, ahonnan közvetlenül külföldre utaznak a csigák. — Az ország nyolc megyéjéből, a Dunától keletre esőkHELYTORTENETI TANÁCSKOZÁS Nem sajnálják az időt és a fáradságot A Hazafias Népfront városi említette, hogy Kocsárdi Kábizottsága fontos feladatának tartja a helytörténeti gyűjtőmunka irányítását és támogatását. Ezt a célt szolgálják a havonta rendszeresen megtartott helytörténeti tanácskozások, melyeknek a gyűjteményt befogadó szoba ad otthont. A legutóbb is zsúfolásig megtöltötték a meghívottak. Vilmos György, a, népfrontbizottság titkára hangsúlyozta, hogy Gödöllő politikai múltjában nemcsak negatívumok vannak, az 1848-as és az 1919-es események igazolják, hogy a haladó szellemnek is voltak gyökerei még akkor is, hogyha Horthyék 25 év alatt mindent elkövettek, hogy ezeket kiirtsák. Polónyi Péter, a helytörténeti gyűjtemény vezetője örömmel számolt be arról, hogy a gyűjtés a város történetének feltárása valósággal népmozgalommá vált. A város patriótái nem sajnálják az időt és a fáradságot. MegVácszentlászlói iskolások műsora Jól sikerült műsoros estet tartottak a vácszentlászlói általános iskolások. Először a nyolcadikosok mutatták * be Gallai Sándor Az elveszett erszény című jelenetét, majd a másodikosok a Volly István gyűjtötte A libapásztor lakodalma című népi játékot Tóth Imrénó rendezésében. A nyolcadikosok végül az est legsikeresebb számát Alföldi Imre Csilla című kétrészes mesejátékét mutatták be. Irta és fényképezte: Czangár Gyula Jelenet az előadásból. Király: Zólyomi Magdi, Csilla: Király Magdolna, Tábornok: Csuha Anikó. roly szarmata kori lelettel ajándékozta meg a gyűjteményt, Bácskai Árpád a 12. századból származó szőlőmet- szőkést, dr. Vágsellyei Istvánná régi ruhákat gyűjtött. Javasolta, hogy a gyűjtés községek szerint, szakaszosan folyjon, A hangsúly a várostörténeten, a néprajzon és a művészetápoláson kell hogy legyen. A helytörténeti bizottságnak természetvédelmi feladatai is vannak, hiszen szeretnék Gödöllőt a fák és virágok városává fejleszteni. Sajnos, ma még a meggondolatlan kivágások miatt nagy értékek pusztulnak el. Felhívta a figyelmet két fontos épületre, az egyik a Nagy Sándor féle ház, ebben az egykori gödöllői iskola festőinek alkotásait szeretnék bemutatni, a másik az egyetem területén levő temetőben álló Fadrusz-kereszt. ezt is meg kell menteni az utókornak. A munkabizottságokban való tevékenységre többen tettek vállalást. Kőrösfői László a művészet, Mosonyi György a bútorok, dr. Vágsellyei Istvánná a ruhák gyűjtését szorgalmazza majd. Csiba József bői és Komárom megyéből irányítják hozzánk a felvásárlóhelyekre begyűjtött csigákat — mondja Soósné. Nekünk és a telepen dolgozó harminc asszonynak az a dolga, hogy az árut átválogassa, ládába zárja, vagonba rakja, és a külföldi vevőhöz útba indítsa. Nem kevés kockázatot vállal az ÁFÉSZ, teszi hozzá Soós József telepvezető-helyettes. A kiküldött csiga átvételénél nem képviseli a MAVAD-ot és az ÁFESZ-t sem senki, így csak a külföldi partner visszaigazolásakor tudjuk meg, hogy épségben, romlatlanul érkezett meg küldeményünk. Nem dicsekvésképpen, de elmondhatom, hogy sok éven át nem érkezett panasz a szállítmány minőségét illetően. Ez természetesen. a vasúttal való jó együttműködésnek is köszönhető. — Az éticsiga 'gyűjtési ideje április elejétől május végéig lart — folytatja Soós Józsefné. Az első szállítmány Kálidról érkezett hozzánk április 6-án, az első vagont április 13-án indítottuk útnak Franciaországba. Mostanáig Franciaországba 5, az NSZK- ba 2, Svájcba pedig három vagon csigát küldtünk. Évente általában 30—35 vagonnal továbbítunk. Idei tervünkben 32 vagon szerepel. Az utolsó szállítmányt május 30-án indítjuk útnak. A CSIGÁT mi tcsak mint valutát hozó exportcikket szeretjük. Az idei taiajsz sajnos, nem nagyon kedvező a csigáknak. Akkor fejGiirrtek legjobban, ha az idő itiiszonylag nedves, de nem tül friiüeg. A mostani hőmérséklet ntéíg éppen hogy elviselhető számukra. E hasznos állatot egyébként a járásbeli közsejfikiben az ÁFÉSZ mogyoródi, \teries- egyházi, erdőkertesi, gÖüiiliői felvásárlóink is átveszik. A. gyűjtők a megfelelő mfreít-ü —28—38 milliméter átmélSflí — csigákért kilogrammonfc&irít 10 , forintot kapnak. Az eWéll apróbb vagy nagyobb cickát a külföldi partnerek rSUt kedvelik. Kaposi Z. Pill Járási és városi Propagandisták napja Megtartották a városi és járási propagandisták napját, amelyen köszöntötték a szocialista eszmék terjesztésében fáradhatatlan propagandistákat, tanfolyam- és szemináriumvezetőket, a legjobbaknak jutalmat adtak át. A városi propagandistanapon először Tömve Ferencnek, az Agrártudományi Egyetem politikai gazdaságtan tanszéke tanársegédjének előadását hallgatták meg az egybegyűltek a szocialista tudat fejlesztésének kérdéseiről, majd Bamberger Károly, a városi tanács elnökhelyettese beszélt az időszerű város- fejlesztési feladatokról. A propaganda módszereiről dr. Mélykúti Csaba, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos osztályvezetője, a városi propagandista-szakcsoport elnöke tartott előadást. Ezt követően adták át a jutalmakat. Tizenöt éves eredményes propagandamunkáért tízen, tízévesért tizenöten kaptak elismerő oklevelet. Huszonkilencen könyv- jutalomban részesültek. Hasonlóképpen ünnepelték a propagandisták napját a járásban is. Itt elsőként dr. Ha- lupa Béla, az ATE marxizmus—leninizmus tanszékének tanára tartott előadást a fejlett szocializmus építésének gazdasági feladatairól, Imrei Jánosné, a szocialista tudat fejlesztésének néhány; kérdéséről. Hárman kaptak el- . ismerő oklevelet 15 évi, egy' propagandista 10 évi tevékenységéért. Húszán vehették át könyvjutalmat. ) \
