Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-29 / 100. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK í\ 'AZ 'MSZMP REST MEGYEI BÍZQTTSÁGA ÉS A MEGYEI, TAN ÁCS LAPJA xxii. évfolyam, íoo. szám ÁRA 80 FILLÉR 1978 Április 29., szombat Á Központi Bizottság oklevelét kapták Fényezők a kiváló Gödöllői Gépgyárból A Gödöllői Gépgyár dolgo­zói, tavalyi jó munkájuk alap­ján elnyerték a Kiváló vál­lalat címet. E magas kitün­tetést tegnap délután ünnepi gyűlésen adta át a gyár kol­lektívájának Papp Dezső ve­zérőrnagy, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a magyar néphadsereg pártbi­zottságának első titkára. Az ünnepségen részt vett Barát Endre, az MSZMP Pest me­gyei végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztály- vezetője, Kádas István, a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének titkára, a város, a gö­döllői járás több vezetője. A gépgyár tavalyi eredmé­nyeit Takás István igazgató- helyettes ismertette. Beszédé­ben elmondta, hogy a gyár valamennyi tavalyi vállalását teljesítette, sőt túlteljesítette. A termelési értéket, az egyre csökkenő létszám ellenére is 11 százalékkal növelték. A Kiváló Vállalat cím el­nyeréséhez sokkal járultak hozzá a gyár szocialista bri­gádjai, köztük a kiemelkedően dolgozó Fényező brigád nyolc­tagú kollektívája. _ A fényezők tavalyi jó mun­kájukkal kiérdemelték a Köz­ponti Bizottság jubileumi ok­levelét, amit a tegnapi ünnep­ségen vettek át Papp Dezső­től. (A brigád életéről, mun­kájáról és hétköznapjairól la­punk 25-i számában írtunk.) A kiváló' Béke t A hét első négy napján reggelente korábban' kezdték a munkát a budaörsi Te x­elektro Szövetkezet műhelyei­ben, azért, hogy tegnap dél­után három órára a munka­köpenyeket ünnepi öltözékre váltva elfoglalhassák helyei­ket a MOM budapesti műve­lődési házában, rendkívüli köz­gyűlésen. Megtelt a színház­terem. Üdvözlő taps csattant föl, amikor a színpadon el­helyezkedő elnökség soraiban megjelent Cservenka Ferenc- né, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Pest me­gyei pártbizottság első titká­ra, valamint Krasznai Lajos, a budai járási pártbizottság első titkára, dr. Kardos Géza, az OKISZ elnökhelyettese, Borosné dr. Márton Mária, a KISZÖV elnöke. A Himnusz után Bujtor Ist­Babé Katicáék a kötöttárugyárból A Váci Kötöttárugyár má­jus 1-i ünnepségének külön jelentőséget kölcsönzött az a tény, hogy az üzem Dobó Ka­tica brigádja — amelyet la­punk április 22-i számában mutattunk be olvasóinlkak — ez alkalommal vehette át az MSZMP Közpoti Bizottságá­nak jubileumi oklevelét, egy­szersmind a szakma kiváló brigádja kitüntetést. Az eseményen jelen volt Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a Szakszer­vezetek Pest megyei Tanácsá­nak vezető titkára, valamint a város több politikai és ál­lami vezetője. Az ünnepi be­szédet Csernák Károlyné, a vállalat főkönyvelője tartot­ta. A kötöttárugyáriak tavaly az elsőik között csatlakoztak a csepeli felhíváshoz. A mun­kaverseny soha nem tapasz­talt lendületet adott a dol­gozóknak : az üzem csaknem 100 éves fennállása óta az el­múlt esztendőben érte el a legkiemelkedőbb eredménye­ket. A munka termelékeny­ségéből adódóan 1976-hoz ké­pest a termelés 8 százalékkal növekedett. A vállalat nyere­sége 100 millió forint fölötti volt, 14 százalékkal több az előző évinél. A tőkés export 33 százalékkal nőtt. A munkában kimagasló tel­jesítményt nyújtóik közül öten kapták a könnyűipar és nyolc- vanlketten a vállalat ikiváló dolgozója kitüntetést. Az 1977. évi munkaversenyben elért eredményekért az MSZMP Vác városi bizottsága elismerő oklevélben részesítette a vál­lalatot. H.I. Zászlóátadási ünnepségek Tegnap is több vállalatnál adták át ünnepélyesen az MSZMP Központi Bizottságá­nak jubileumi zászlóját a szocialista munkaversenyben elért kimagasló eredményei­kért. A Pamutnyomóipari Vállalat kollektívájának Óvá­ri Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a MÁV Záhonyi Átrakókörzet­nek Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Társadalmi Szemle Szerkesztő Bizottságá­nak elnöke, a Fővárosi 2-es számú Építőipari Vállalat­nak Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Jászberényi Hűtőgépgyárnak Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, a Bólyi Mezőgazdasági Kom­binátnak Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a Tiszai Vegyi- kombinátnak Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Erőmű ja­vító és Karbantartó Válla­latnak Herczeg Károly, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a vasasszakszer­vezet főtitkára, a Mezőko- vácsháza és Vidéke ÁFÉSZ- nek Rócz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztály- vezetője, a Fejér megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnak Szilágyi Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes adta át a magas elismerést. KÖZÉLET Bíró József külkereskedel­mi miniszter, aki az NSZK- ban tárgyalásokat folytatott a két ország gazdasági kapcso­latainak alakulásáról pénte­ken hazaérkezett. Sanan Southichak közmun­kaügyi, közlekedési és szállí­tási miniszter, a bizottság lao­szi tagozatának elnöke veze­tésével pénteken laoszi kül­döttség érkezett Budapestre a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság másodl ülésszakára. A delegációt í Ferihegyi repülőtéren Borbár di János miniszterelnök-he­lyettes, a bizottság magyar ta­gozatának elnöke fogadta Je­len volt Soth Pethrasy, a Lao­szi Népi Demokratikus Köz­társaság budapesti nagyköve te. múlt két évben — a mezőgaz­daság adottságait és a népgaz­dasági igényeket figyelembe véve — hosszú távú progra­mokat dolgozott ki az állatte­nyésztés, az öntözéses gazdál­kodás és a burgonyatermesz­tés fejlesztésére. Most készül a kertészeti ágazat — zöldség, szőlő, gyümölcs — hosszú tá­vú fejlesztési koncepciója. A további általános tenni­valókat nagymértékben meg­határozza, hogy a gazdálkodá­si egységek között az indokolt­nál nagyobb a differenciált­ság a termelési színvonalban és a j övedelmezős égben. A föld termőképességét még nem mindenütt használják ki a le­hetséges módon. Nem minde- . nütt megfelelő a növényter­melés szerkezete. Alacsony a takarmánytermelés színvonala, igen sok megy veszendőbe. A rétek, legelők ápolása nagyobb gondot kíván. Ugyanakkor kezdeti stádiumban van még a melléktermékek felhaszná­lása takarmányozásra. Kívánatosnak jelölte meg a megyei pártbizottság első tit­kára, hogy az állami gazda­ságok is erősítsék kezdemé­nyezőkészségüket a termelés fejlesztésében, az élenjáró gaz­daságok és a kutatóintézetek pedig gyorsabban adják át a jó tapasztalatokat, a kutatá­sok legújabb eredményeit a gyakorlati megvalósításra. Rá­mutatott a továbbiakban ar­ra a krónikus feszültségre, amely a zöldség-gyümölcster­melés felvásárlása és feldol­gozása között van. Ebből szá­mottevő minőségi és mennyi­ségi kár is keletkezett. Fon­tos kérdés, hogy a termelési rendszerek már átfogják ugyan a megye mezőgazdasága nagy­üzemi termelésének jelentős részét, mégis az eddigiek­nél gyorsabb ütemű fejlesz^ test igényel a szolgáltatási te­vékenység. A rendszerek egy része — így a cirok, gyökér­zöldség, burgonya, bogyós gyü­mölcs — ma még nem felel meg a vele szemben támasz­tott követelményeknek. Ha­sonlóan jobb kihasználást igé­nyelnek a termelőszövetkeze­tek erdőterületei. Az elsődle­ges fafeldolgozást még nem tudták kellően megoldani. A megfelelően szervezett együtt­működés sem alakult még ki. Mindezek az érintett lénye­ges problémakörök — ame­lyek Cservenka Ferencné tá­jékoztatójában hangot kaptak — alkotják majd a májusi he­lyi tanácskozások után a to­vábblépés kereteit. Ennek megfelelően a Központi Bi­zottság határozatából adódó összes feladatokon belül ha­tározza majd meg a megye vezető párttestülete mindazt, amellyel a termelőüzemeknek, a felvásárló, feldolgozó vál­lalatoknak, a mezőgazdasági termelést elősegítő szolgáltató vállalatok párt. és gazdasági vezetésének, az irányító szer­veknek kiemelten kell foglal- kozniok. gazdálkodás ' iázásban szociális és. a kulturális mun­ka minden területén. Ezt az eredményes tevékeny­séget regisztrálta végül egyet­értőén a megyei pártbizottság, jóváhagyva a további felada­tokat is. ★ A napirendek megtárgyalá­sa után — Arató András ja­vaslatára — a megyei pártbi­zottság köszönetét és elisme­rését fejezte ki mindazoknak a vállalatoknak, kollektívák­nak, szocialista brigádoknak, akik a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójára indult munkaver­senyben kiváló munkájukért kitüntetésekben részesültek. Egyben további jó munkát, si­kereket kívánt a megye min­den dolgozójának, a magyar kommunisták pártja megala­kulásának idei jubileumára ki­bontakozó munkaversenyhez. L.Z. Jó irányban fejlődik a megye mezőgazdasága Az MSIMP Központi Bizottságának ka tározatábál adódó agrárpolitikai feladatok a Pest megyei pártbizottság ülésén Pénteken Budapesten, a megyei pártszékházban ülésezett az MSZMP Pest megyei bizottsága, Arató Andrásnak, a me­gyei pártbizottság titkárának elnökletével. Az ülésen részt vet­tek a megyei fegyelmi bizottság tagjai, a járási, a városi párt- bizottságok első titkárai, országgyűlési képviselők, a megyei pártbizottság politikai apparátusa, valamint az első napiren­den gazdasági, intézményi vezetők, pártszervezeti titkárok. Részt vett az ülésen Kovács Péter, az MSZMP Központi Bi­zottságának alosztályvezetője is. O Az első napirendként Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság el­ső titkára nyújtott tájékoztatót az MSZMP Központi Bizott­ságának 1978. március 15-i üléséről, a mezőgazdaság, az élel­miszeripar helyzetéről, és elemezte az ezzel kapcsolatos me­gyei feladatokat. © A második napirendként Jónás Zoltán, a ráckevei já­rási pártbizottság első titkára terjesztette be a járási párt-vb jelentését a termelőszövetkezeti gazdálkodás helyzetéről. Eh­hez dr. Magyari András, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára szólt hozzá, s tett javaslatokat. Megyei és orsságos összhangban megérlelődnék a politikai és gazdasági feltételek hozzá. Sok gondot jelent a megyé­nek, hogy o termőhelyi adott­ságok, a föld minősége, a csa­padék mennyisége és megosz­lása itt kedvezőtlenebb az or­szágos átlagnál. Éppen ezért dicséretes, hogy a mezőgazda- sági üzemek eredményesen használták ki a főváros közel­ségéből adódó sokirányú gaz­dasági lehetőségeket. Ilyen pél­dául a kiegészítő tevékenysé­gék fejlesztése (amelyekben még mindig vannak kihaszná­latlan területek), vagy az or­szágos átlagnál több szakem­ber (2700 felsőfokú végzettsé­gű a megye mezőgazdaságá­ban), bár a szakember-ellá­tottságot helyenként növelni kell. A kedvezőtlen adottsá­gokat a melléküzemági tevé­kenység felkarolásával is igye­keznek ellensúlyozni. A me­gyei pártbizottság első titkára ennek kapcsán is felhívta a figyelmet arra, hogy — a párt- határozatok és a kormányren­delkezések betartásával — a melléküzemági tevékenység hasznos és fontos dolog. Kü­lönösen szükséges ott, ahol a természeti adottságok miatt nem tudnak megfelelően gaz­dálkodni. A mi megyénkben tehát — ahol ez nagymérték­ben így van — mindenképpen szükséges az intenzív gazdál­kodáshoz. Jelenleg Pest megye mezőgazdasága meg is felel ennek, azzal, hogy az orszá­gosnál intenzívebb termelést folytat. összességében egyébként a megye mezőgazdaságának ered­ménye jónak minősíthető. A tervszerű fejlesztés eredmé­nyeként például a megye gaz­daságai a tej-, a baromfi-, a zöldségtermelésben az országos élvonalhoz tartoznak. Orszá­gosan a virágtermelésnek és virágexportnak több mint a felét a megye adja. Jelentős a fejlődés a termelőüzemek­ben az élelmiszer-feldolgozás területén is. Ezt különösen szemléletesen mutatja, hogy 13 tsz-ben működik sütőüzem, 22 helyen tartósítóüzem és hűtő­tér. A tervszerű fejlesztést alapvetően biztosítja, hogy a megyei pártbizottság az el­Eredményes < a rtnkevei A második napirend témá­ja — a ráckevei járás terme­lőszövetkezeti gazdálkodásá­nak helyzete — mintegy il­lusztrálásul is szolgálhatott volna Pest megye mezőgaz­dasága dinamikus fejlődésé­hez. Mind az írásos jelentés­ből, mind pedig Jónás Zoltán szóbeli kiegészitéséből egy­aránt a tényeknek megfelelő kedvező kép alakult ki. A járás termelőszövetkeze­teinek termelési és gazdálko­dási tevékenysége eredményes, a fejlesztés fő iránya megfe­lel a gazdaságpolitikai célki­tűzéseknek. A járás szövetke­zetei teljesítették az ötödik öt­éves terv időarányos részét, sőt. több területen megköze­lítették az 1980-ra tervezettet. Az eredményekhez hozzájá­rult, hogy a pártalapszerveze- tek cselekvő részesei a gaz­dasági munkának. Hatékony irányítást és ellenőrzést gya­korolnak a közösségi élet, a A megyei pártbizottság első titkára a március 15-i közpon­ti bizottsági ülésről szóló tájé­koztatójában külön is rámu­tatott arra, hogy a párt min­dig nagy figyelmet fordította mezőgazdasági politikára. Ag­rár- és szövetkezetpolitikánk több mint két évtizede ered­ményesen szolgálja szocialista fejlődésünket. Önálló napirend­ként 1964-ben tárgyalt erről a Központi Bizottság, s az azóta végbement nagy változások indokolták a mostani átfogó értékelést. Erről adott részle­tes tájékoztatást Cservenka Ferencné, hangsúlyozva, hogy Pest megyében is ennek alap­ján kell meghatározni mind a soron következő, mind a hosz- szú távú feladatokat a mező­gazdaságban. Ezen az ülésen csak a legfontosabb teendők körvonalazása szerepel —mint mondotta —, mivel májusban a Központi Bizottság határo­zatának széles körű megtár­gyalása folyik majd megye- szert«, üzemekben, termelő­szövetkezetekben, állami gaz­daságokban, összevont párt­taggyűléseken. Az itt elhang­zott észrevételek és tapaszta­latok alapján tér majd visz- sza a megyei pártbizottság a konkrét feladatok meghatá­rozására. Ezúttal a Központi Bizott­ság határozatának és az elő­terjesztésként elhangzott elő­adói beszédnek kapcsán is hangoztatta, hogy a népgaz­daság általános fejlődése tá­maszt magasabb igényeket a mezőgazdasággal szemben is. Az eddigiek jól bizonyítják, hogy az elvi alapokon nyug­vó agrárpolitika meghatároz­za a parasztsághoz való helyes viszonyt, meghozza eredmé­nyeit. Ez ma megnyugtató az egész országban, s ugyanez ál­lapítható meg Pest megyére is. — A Központi Bizottság mostani határozata megerősí­tett bennünket abban — je­lentette ki Cservenka Ferenc­né —, hogy a mezőgazdaság fejlesztését jó irányban befo­lyásoljuk. A mezőgazdaságban kifejtett megyei tevékenysé­günk jelentős része összhang­ban van a határozatban meg­fogalmazottakkal. Ugyanakkor hathatós segítséget, biztonsá­got ad a további munkához. Ez annál inkább fontos, hi­szen Pest megye mezőgazda­sága jelentős szerepet tölt be népgazdaságunkban. Mint a tájékoztatóban elhangzott: az ország mezőgazdasági terüle­tének 6,7%-a, a zöldségfélék vetésterületének 14, a gyü­mölcs 12,5, a szőlő 13 száza­léka van a megyében, az ösz- szes számosállatnak pedig 5,4 százaléka. Az ország növény- termelése bruttó termelési ér­tékének 7,1 százaléka, az ál­lattenyésztésnek pedig 5,4 szá­zaléka származik a megyéből. — A megye mezőgazdasága az utóbbi évtizedben dina­mikusan fejlődik — állapítot­ta meg a megyei pártbizott­ság első titkára, s hozzátette, hogy ebben meghatározó az anyagi és a szellemi erők koncentrációja, a földterületek ésszerű összevonása, a tuda­tosan megvalósuló szakosodás. A korábbi 258 tsz helyett je­lenleg 78 mezőgazdasági ter­melőszövetkezet működik a megyében, s még további egye­sülések is lehetségesek, ha A tegnap délutáni ünnepsé­gen a Gödöllői Gépgyár dol­gozói közül többen részesültek kitüntetésben. Dési János mű­vezető, a Fényező brigád pat- ronálója és Benkó László, a vállalat pártbizottságának tit­kára a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kapta. W. G. fexdektro rigádja ván, a Vígszínház művésze mondta el József Attila Br zám cimű versét, majd Fe­hérvári János, a szövetkezet pártszervezetének titkára je­lentette be, hogy a Texelektro Béke szocialista brigádja el­nyerte az MSZMP Központi Bizottsága jubileumi okleve­lét, a munkaversenyben tavaly elért kimagasló teljesítménye­kért. A brigád tagjai megtisz­telő helyen, a nézőtér első so­rában ültek, izgalommal, meg­hatottam, (A Béke brigádot lapunk április 22-i számában mutattuk be.) Cservenka Ferencné adta át a brigád vezetőjének. Bán­kúti Lászlónénak a Központi Bizottság oklevelét Baráti, elismerő szavakkal gratulált a kollektívának a Központi Bizottság és a Pest megyei pártbizottság nevében, s mi­vel a 27 tagú közösség ki­érdemelte egyúttal a Szakma kiváló brigádja címet is, át­adta a brigádvezetőnek az er­ről szóló oklevelet, a kitün­tető jelvényeket,, A Texelektro Szövetkezet tavaly 60 millió forinttal ma­gasabb termelési értéket állí­tott elő, mint a megelőző év­ben, 10 millióval több lett a nyereség is, az export pedig háromszorosára emelkedett Mindezt úgy érték el dolgo­zód, hogy közben jelentős be­ruházáson munkálkodnak ér­di telephelyükön. Ezzel meg­alapozzák jövőjüket: 4 ezer négyzetméteres új üzemcsar­nokot építenek, melyben ösz- szesem 30 millió forint értékű különféle gép dolgozik majd. A tavalyi eredményes terme­lésért a munkaversenyben el­ért teljesítményért a köny- myűipari miniszter és az OKISZ elnöksége odaítélte a Texelektrónak a Kiváló Szö­vetkezet címet. Az erről szó­ló oklevelet dr. Kardos Gé­zától, az OKISZ elnökhelyet­tesétől vette át a dolgozók nevében Varró Károly, a szö­vetkezet elnöke. Ez alkalom­ból a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetésben része­sült Maksai László, a mű. anyagrészleg vezetője és Lunz Antalné, a kismotor- részleg vezetője. Varró Károly további elis­meréseket adott át a szövet­kezet élenjáróinak. A Szövet­kezet kiváló brigádja címet 8 kollektíva kapta, 39-en része­sültek Kiváló dolgozó kitün­tetésben. B. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom