Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-03 / 79. szám

1978. Április 3., hétfő X/G'd,m 5 A járások, városok ünnepségei A ráckevei járás Kékruhás ifjúgárdisták sor­fala kanyargóit a lépcsőkön, két emelet magasába tegnap, a ráckevei járási hivatal dísztermében, a járás felsza­badulási ünnepségének színhe­lyén. Az ünnepségen megjelent dr. Novák Béla, a megyei párt- bizottság tagja, a Csepel Autó­gyár vezérigazgatója, Jónás Zoltán, az MSZMP ráckevei járási bizottságának első titká­ra és Raffai Béla, a járási hi­vatal elnöke is. Részt vettek az ünnepségen a járási tömegszervezetek és társadalmi szervezetek képvi­selői, a pórt- és az állami szer­vek vezető munkatársai. Meg­hívót kaptak a Szocialista Ha­záért Érdemérem birtokosai is, közöttük Koncza István nyugdíjas lakatos és idősebb Szabó Imre nyugdíjas üzem­rend ész, a Partizán Szövetség tagja. változó arculata Kiemelkedőek az állattenyész­tés, közelebbről a tejtermelés rekordjai. A dunavarsányi, a dömsödi, a ráckevei termelő- szövetkezetek hidroglóbuszai- nak messze látszó gömbjei jel­zik a tájban a mezőgazdaság változó, egyre korszerűsödő szerkezetét. Az ipar ma öt hét alatt termel annyit, mint a fel- szabadulás előtti időkben egy év alatt — folytatta az előadó. Üj lakóházak épültek a taná­csi beruházások 210 millió fo­rintjából, s eddig 135 lakást, 40 bölcsődét és 29 tantermet adtak át a járás dolgozóinak. A tervek szerint 44 tanterem szükséges még ahhoz, hogy a környék fiataljai korszerű kö­rülmények között tanulhassa­nak, művelődhessenek. A ráckevei járás pedagógu­sainak munkáját értékelte az Országos Úttörő Elnökség ak­kor, amikor ez alkalomból hat pedagógusnőnek adott át Nyé­ki Károly, az Úttörő Szövetség járási elnöke érdemérmet, di­csérő oklevelet, illetve kiváló úttörővezető címet, politikai nevelőmunkájuk elismerése­ként. i Az ünnepséget a ráckevei Ady Endre Gimnázium iro­dalmi színpadának műsora zárta olyan — prózában elő­adott — oratóriummal, mely­hez a felszabadulás helytörté­neti élményeit, dokumentu­mait használták fel. Be. I. Tovább gyarapodik Cegléd Jónás Zoltán emlékezett meg arról a történelmi sorsforduló­ról, amely 1945-ben lehetővé tette, hogy a népi hatalom lét­rejöttét immár 33. alkalommal ünnepelhessük. A szocialista életforma kialakulása e járás településeit, közösségeit, az itt élő emberek munkáját, min­dennapjait éppen úgy formál­ja, alakítja, mint mindenütt az országban. Az eredményekről szólva az előadó elmondta: szembetűnőek d ráckevei járás mezőgazdaságának sikerei, akárcsak az elmúlt tízegyné­hány év távlatából tekintve is. Cegléden, a Szabadság téren a város lakóinak népes tömege vette körül a szovjet hősi em­lékművet, amikor a kegyelet és a megemlékezés virágait he­lyezték el annak talapzatán a párt-, állami, és tömegszerve­zetek, munkahelyek képviselői. Zószlóerdő fogadta az autóbu­szokon érkezőket a KÖZGÉP helyi gyárában, ahol az év­forduló tiszteletére ünnepséget rendeztek. A nagygyűlésen részt vett dr. Faragó Elek, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának tagja, a munkásőrség megyei parancsnoka, Gyigor A százlialombattaiak jutalma A zászlódíszbe öltöztetett százhalombattai kettes számú iskola aulájában városi ün­nepségen emlékeztek meg tegnap délután a helybeliek hazánk felszabadulásának 33. évfordulójáról», tpagxat-és. a szovjet himnusz elhangzása után Bicskei Tibor, a Ma­dách Színház művésze mondta el Petőfi Sándor: A szabadsághoz és Váczi Mi­hály: Kelet felől című ver­sét. * Az ünnepség résztvevőit Balázs Gézáné, az MSZMP százhalombattai bizottságá­nak első titkára köszöntötte. A megemlékezésen jelen volt Szekeres József, az MSZMP Pest megyei bizottságának tagja, a városi tanács elnöke is. A vendégek között fog­lalt helyet Magyar Sándor, a városi pártbizottság tagja, országgyűlési képviselő és P. Korotkov, a Dunai Kő­olajipari Vállalatnál dolgo­zó szovjet szakértők vezetője. vett át, félmillió forintos ju­talmat is kapott a város. Ezt a, pénzt a város gazdagításá­ra használják fel még az idén. Kiemelkedő társadalmi munkájáért kapott kitünte­tést Perlaki Gyula, a DKV műszakvezetője is, aki a Li­geti Károly brigád tagjaival a legtöbb társadalmi munkát végezte a városért. Az ün­nepségen vette át a tavaly alapított Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést. Az ünnepség befejező ré­szében a városi Villon iro­dalmi színpad és a százha­lombattai Liszt Ferenc kama­rakórus adott színvonalas műsort. Ezt követően a köze­li Magyar—Szovjet Barátság emlékműnél a város állami és társadalmi szerveinek kép­viselői helyezték el az emlé­kezés virágait. V. F. József, a városi pártbizottság első titkára, Bállá János, a ceglédi járási pártbizottság el­ső titkára, Kovács Károly, a városi tanács elnöke is. Banczik Tivadar, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára nyitotta meg a nagy­gyűlést. Gyigor József ünnepi beszédében történelmünk leg­nagyobb napjára emlékezve szólt a város fejlődéséről. El­mondta, hogy a IV. ötéves terv során gyarapodott eddig Ceg­léd legtöbbet, tovább gazdago­dik a mostani tervciklusban is. Az utóbbi években Ceglédre az ipari fejlődés volt jellemző, az idén a munkáslakás építés áll a középpontban. Társadal­mi összefogással újabb óvo­da épül, javul a közművesítés, bővül az üzlethálózat, tovább fejlődik a kórház, folyik a ren­delőintézet felújítása. Tavaly o ceglédiek 13 millió forint ér­tékű társadalmi munkát végez­tek. Segítségükre a tervek való­ra váltásában továbbra is nagy szükség lesz. Kovács Károly, a városi ta­nács elnöke három élenjáró társadalmi munkásnak, szer­vezőnek adta át a Cegléd vá­rosért emlékplakettet, a vele járó jelvényt, oklevelet és aranygyűrűt: Szeleczki Mi­hály tanácstagnak, a Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Tár­sulat elnökének, Junó László­nak, a Pest megyei Tőzegki­termelő Vállalat kirendeltség­vezetőjének és Kovács András nyugalmazott iskolaigazgató­nak. Tari Géza, a Cegléd és Környéke Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat dolgozója ki­váló társadalmi munkájáért részesült kitüntetésben. E. K. Szekeres József tanácselnök ünnepi beszédének bevezető­jében a történelmi múltra, majd a felszabadulást köve­tő harminchárom év szocia­lista építőmunkájának hét­köznapjaira, eseményeire em­lékezett. A nyolc évvel ez­előtt — 1970-ben — városjo­got nyert Százhalombattát a szocialista iparfejlődés jel­képeként említette. Mint a továbbiakban hangsúlyozta: két országos jelentőségű nagyüzem — a DHV és a DKV —, 3000 új, kényelmes lakás, óvodák és bölcsődék nőttek ki úgyszólván a pusz­ta földből. Elismeréssel szólt a város lakosainak, a két üzem dolgozóinak áldozatos munkájáról, mellyel szabad szombatokon, kommunista műszakokon segítették a vá­ros arculatának formálását A beszéd elhangzása után bensőséges pillanatok követ­keztek. Tóth István, a Ha­zafias Népfront Pest megyei bizottságának alelnöke, a Dunamenti Hőerőmű Válla­lat igazgatója a lakóhely fej­lesztési és szépítési mozga­lomban végzett kiváló mun­kájukért, s a Pest megyei varosok között folyó verseny­ben elért második helyezésü­kért oklevelet nyújtott át a helybelieknek. A kitüntetés­sel, melyet Szekeres József Emlékérmek — Szentendre város és a szent­endrei járás lakói vasárnap a Felszabadulási parkban emlékeztek meg az évfordu­lóról. A városi zeneiskola nö­vendékeinek zenekara ját­szotta a magyar ég a szovjet himnuszt, majd Simon János, az MSZMP Szentendre váro­si bizottságának első titkára megnyitotta az ünnepséget, amelyen részt vett Barát Endre, a Pest megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője, Matók Lajos, a szentendrei járási pártbizottság első tit­kára, Rozgonyi Ernőné dr., a szentendrei járási hivatal el­nöke is. Az ünnepi köszöntőt Barát Endre mondta. Egyebek kö­zött hangsúlyozta, hogy fel­szabadítóink előtt — ma is és mindig — meghajtjuk a ke­gyelet és a hála zászlaját. Tisztelet azoknak — mondot­ta a szónok —, akik hasznos munkával bizonyítják, hoz­zájárulnak a fejlődéshez, szol­gálják jelenünket, jövőnket. A fejlett szocialista társada­lom felépülésében segítséget nyújt ma is a Szovjetunió. Pest megyének gyümölcsöző kapcsolata van a testvéri Omszk megye lakosaival. Ezen Szentendréért kívül megyénk 200 települé­sének lakói kötöttek szovjet emberekkel meghitt barátsá­got. A felszabadulás óta el­telt 33 év összes mozzanata bennünk él, a szocializmus valamennyi vívmánya ösz­tönzője további tetteinknek. A három éve elkészült Fel- szabadulási parkban össze­gyűlt több ezer ember ez­után meghallgatta Radnóti Miklós: Himnusz a békéről című költeményét, Tímár Bé­la színművész tolmácsolásá­ban. Majd a város és a járás párt-, állami és tömegszerve­zeteinek, fegyveres testületéi­nek vezetői elhelyezték az emlékezés és a hála koszo­rúit a békegalambot ábrázoló emlékmű talapzatánál. Az MSZMP Szentendre vá­rosi bizottságának székházá­ban a hagyományokhoz hí­ven hazánk felszabadulásának évfordulóján vette át Maros­völgyi Lajostól, Szentendre város tanácselnökétől, a Szent­endréért emlékérmet, dr. Ka­tona Gyula körzeti orvos, Ka­zal Barna vezérőrnagy, a Kos­suth Lajos Katonai Főiskola parancsnoka és Heim György nyugalmazott papírgyári mun­kás. U. Gy. Megújul a keményfémgyártás Felavatták az ISG új üzemét A vasat, az acélt, csak a ná­la is keményebb fémmel le­het megmunkálni. Ilyen anya­got használnak az eszterga- és marógépek késeiként, a bányá­szati fúrópajzsok fejeiben. Akik fúrtak már betonfalat,\ hasítottak csempét, azok is is­merik, hiszen ezeket a szerszá­mokat is keményfémmel erő­sítik. Mint az előbbi példák is bi­zonyítják, a gépgyártás, a vas­ipar és még jó néhány terület fejlődése függ attól, hogy ele­gendő és jó minőségű kemény­fém szerszám áll-e a felhasz­nálók rendelkezésére. Mind­eddig ilyesmivel nem dicse­kedhetett a magyar ipar. Ke­ményfémet az utóbbi évtized­ben csupán Pest megyében, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár porkohászati gyárában állítot­tak elő, de ez az anyag fele annyi ideig sem tartott, mint ,a hasonló külföldi gyártmá­nyok, s ráadásul az igények­nek csak kis részét tudta ki­elégíteni. Az import azonban nagyon drágának bizonyult, ezért döntöttek úgy a hazai gépgyártás irányítói és a gyár vezetői, hogy korszerű ke­ményfémet előállító üzemet építenek. A porkohászati gyárban teg­nap avatták fel a rekonstruk­ció első lépcsőjeként elkészült 160 millió forintos beruházást, melynek feladata az alapanya. gok előkészítése, keverése és osztályozása. Ez a kemény­fémgyártás legfontosabb folya­mata. Az eseményen jelen volt dr. Betlej Sándor kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes, dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály- vezetője, Osztás János, a bu­dai járási pártbizottság titkára és Koltai Endre, a vasasszak­szervezet titkára. Az új tizem szive, a Az avatást megelőző ünnep­ségen Nagy József vezérigaz­gató megnyitója után Betlej Sándor, ismertette a vállalat dolgozóival és a meghívott vendégekkel, ennek a beruhá­zásnak jelentőségét az egész magyar gépipar fejlesztése szempontjából. Ezután 40—50 százalékkal javul a hazai elő­állítású keményfém minőségé, körülbelül azonos lesz a kül­földi gyártmányokéval. Éven­ként mintegy 1 millió darab úgynevezett „váltóélű lapkát”, több vágófelülettel rendelkező Egészségház épült Séskúton keverőberendezés. Bozsán Péter felvételed szerszámkést tudnak majd gyártani. Beépítik a számjegy vezérlésű esztergagépekbe is, Az új gyártmányok ISG—Böh. lereit márkanéven kerülnek forgalomba, hiszen az üzem építéséhez az ISG know-howot vásárolt, s az osztrák Vereinig­te Edelstahlwerke-vel az épí­tés idején is együttműködtek. Ugyanakkor, mint ezt a válla­lat műszaki igazgatója, Lörinez István elmondta, sokáig tartott a beruházás előkészítése, kivi­telezőt se találtak. Ezért, hogy ne kelljen halogatni az épít­kezést, erre a célra külön bri­gádot alakítottak. Így maga a kivitelezés végül már rövid ideig tartott. Augusztusban kezdték, s most március vé­gére már üzembe is helyezték A sóslcútiak tavaly ugyan­csak kiérdemelték a megye el­ismerését. A helyi üzemek dol­gozói, a kisgyerekes szülők, a nagyapák és nagymamák 3 millió 300 ezer forintért olyan takaros óvodát építettek jó­részt társadalmi munkával, hogy még a szomszéd megyék­ből is csodájára jártak. Ügy lát­szik, a tettrekészség, az alkotó­kedv azóta sem csökkent, mert tegnap délután ismét egy új intézmény nyitotta meg kapu­it a községben: az egésizségház. Ha csak a költségeit nézzük, talán nem is látszik olyan je­lentősnek, hiszen mindössze 1 millió 200 ezer forintba került. Ebből is 300 ezer forint társa­dalmi munka. A háromrende­lős egészségház azonban több mint 240 négyzetméter alap- területű, itt kap helyet a fogá­szat, az anya- és csecsemővé­delem, s a későbbiekben a gyermeközreti orvosi rendelés is. Elismerés illeti a helyi terme­lőszövetkezet nyugdíjasokból álló építőbrigádját, hiszen jú­liusban kezdték a munkát, s határidőre végeztek is vele. A tegnap délutáni ünnepsé­gen Bencsik Antal tanácselnök ünnepélyesen adta át az egész­ségház kulcsait a község kör­zeti orvosának, dr. Benkő Im­rének. Cs. A. a gépeket. Egyébként az épü­let csupán 10 millióba került, a többi pénzt a technológiai berendezésekre költötték. A keményfémgyártás meg­újulása folytatódik. A mosta­ni üzemmel együtt összesen 530 millió forintot költenek er­re a célra. Jövőre már másfél­szer annyit termelnek ebből a fontos anyagból, mint tavaly, a későbbiekben pedig az összes hazai szükséglet 70—80 száza­lékát lesz képes elkészíteni az ISG. Cs. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom