Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-03 / 79. szám

A járások, városok ünnepségeiről A márványtábla betűi Pécelen A gödöllői járásból mint­egy kétezren gyűltek össze a peceli partbizottság épülete előtt tegnap délutáh, hogy méltóképpen megünnepeljék hazánk felszabadulásának 33. évfordulóját. Az ünnepségen megjelent Fehér Béla, az MSZMP gödöllői járási bi­zottságának első titkára, dr. Adárn Mihály, a Pest megyei pártbizottság osztályvezető­je, Sipek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke, vala­mint a járás és a község több vezetője. A résztvevők első útja a Köztársaság téri emléktáblá­hoz vezetett. Ez a fehér osz­lopon elhelyezett fekete már­ványtábla arany betűivel hirdeti 1945. április 4. emlé­két, a péceli községi tanács állíttatta fel felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából. Itt Bagó Pálné, a községi ta­nács vb-titkára mondott em­lékbeszédet, majd a községi pártbizottság és a községi ta­nács vezetői helyeztek el ko­szorúkat az emléktáblánál. Az ünneplő közönség ez­után a református temetőbe vonult, ahol felkeresték a második világháborúban hősi halált halt szovjet hősök em­lékművét. Késő délután a művelődési ház ünnepi díszbe öltözött nagytermében folytatódott az ünnepség. A Ráday Pál Gim­názium tanulóinak szavaló­kórusa után dr. Adám Mi­hály, a megyei pártbizottság osztályvezetője ünnepi beszé­dében kegyelettel emlékezett meg a magyar földön eleset­tekről, akik hősi halált hal­tak a hazánk felszabadítá­sáért vívott harc során. El­mondta, azóta, mennyire megváltozott az ország élete,, arculata, s hogy a szocializ­mus építése ma is kemény helytállást kíván minden dol­gozó embertől. A Szemere Pál Általános iskola tanulói­nak műsora után az Interna- cionáléval fejeződött be a Küldettek a i Törökbálinton, a Mechanikai Művek kultúrtermében tartot­ták tegnap a budai járás köz­ponti ünnepségét, amelyen ott volt az üzem több mint öt­száz dolgozója is. Részt vettek az ünnepségen Mógor Béla és Osztás János, a járási pártbi­zottság titkárai, Sáron Sándor, a Pest megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Kohut Magda, a Nemzeti Színház művésze mondott az alkalomhoz illő verset, majd Leblanc Gyözőné, a Mechani­kai Művek pártbizottságának titkára nyitotta meg a nagy­gyűlést. Osztás János ünnepi beszédében megemlékezett a Vörös Hadseregről, amely sú­lyos áldozatok árán szabadítot­ta fel hazánkat; arról a sors­fordulóról, amely lehetőséget adott népünknek az önálló gödöllői járás dolgozóinak központi ünnepsége. F. A. lagyüzemben nemzeti lét megteremtéséhez. Arról az időszakról beszélt, amikor a dolgozók vették ke­zükbe saját sorsuk irányítását, amelyért munkás nemzedékek egész sora küzdött; s arról az átalakulásról, amely népünk életében bekövetkezett. Az ünnepi beszél után Leb­lanc Győzőné kitüntetéseket adott át a Mechanikai Művek dolgozóinak. Huszonötén kap­ták meg a kiváló dolgozó meg­tisztelő címet, öten nívódíjat kiváló gazdasági javaslataikért, ketten oklevelet az Alkotó If­júság pályázaton elért ered­ményeikért, hárman pedig ki­váló munkáért kitüntető jel­vényt vettek át. Az ünnepség második részé­ben az érdi Vörösmarty Mi­hály gimnázium irodalmi szín­pada adott műsort. H. E. Nem hallottuk ezelőtt mu­zsikálni, énekelni, még nem láttuk táncolni az omszki Me- tyelica együttest Felszabadu­lásunk 33. évfordulójára elő­ször látogattak el hazánkba, pontosabban: Pest megyébe. Első hallásra még a nevü­ket is ízlelgettük, mivel nem is lehet egészen pontosan le­fordítani. Jelenthet hószállin- gózást, havas zivatart, kisebb hózáport is éppúgy, mint hó- pelyhek fergeteges táncát, hogy a mindenképpen találó hason­latnál maradjunk e russziciz- mus (vagyis orosz sajátosságú szó) kapcsán. Amit pedig ed­digi életükről hallhatott a kö­zönség, az tulajdonképpen nem több adatoknál. így például azt, hogy az együttes immár háromszor nyert nagydíjat a köztársaságok összszövetségi fesztiválján. Aztán sorolhat­nánk az adatokat, hogy negy- venketten énekelnek a kórus­ban, s a kilenc muzsikusból álló zenekarban hány harmo- nikás, gúzlás, balalajkás és ütőhangszeres van, és a tánc- karban húszán is ropják a fer­getegest. Amint a függöny elénk tárja a színpadot, minden megmoz­dul a csupán pillanatokra fel­fogható színes képben. Szibé­riai dallamokra hullámzik az énekkar, keveredve a zene rit­musában és a dallam ölelkező harmóniájában. A Figyelj, har­cos ifjúság című betét legin­kább élőképre hasonlít, páto­sza mégis fölébe emeli a lát­ványt minden eddigi megszo­kott változatnak. Pátosz. Ez a magasztos érzés nem bír el semmi felszínességet, hit nél­küli megoldást. S a Metyelica együttes produkciójában nem érzünk semmi direktséget, szándékos hatáselemet Hitük, mosolyuk, szinte csodálatosan fiatalos megjelenésük önmagá­ban lenyűgöző. Az is csupán pillanatnyi szünetet igényel, hogy egészen más ritmusra váltson az együttes és a Szi­béria című dallal felidézze a 'újat, az ottani nép életvitelé­ből született zenei világot. Mindenkit meglep, az a töké­letes összhang, amelyet a kórus produkál. Csodálkozással ke­veredik ugyanis a pillanatnyi hiányérzet, amikor hiába vár­juk a karmestert. Mégis min­den szólam pontosan lép be, s tökéletes az összhang. Csak na­gyon rutinos együttes képes az összeszokottságnak erre a ritka megvalósítására. Szavakban r.lig megfogalmazhátó dina­mizmussal tartják fenn az énekesek a feszültséget, amely­nek valóságos célja az érzel­mi robbanás. Amelyet a tánc­kar színpadra lépése kivált. A koreográfia alaplépései meglepően hasonlatosak a ma­gyar körtánc elemeivel. De en­nek gazdag változatát láthat­juk a Metyelica együttes meg­oldásában: a keresztlépés és forgás kombinációinak sokszí­nű változatát produkálja a zene- és énekkar kíséretében. Magunk sem tudjuk megfo­galmazni egyértelműen: mi az a gondolatokat és érzelmeket felszabadító erő, amely a rit­mus átvételére ösztönzi a né­zőket, akik mint másodzenekar önkéntelenül alátapsölnak a fergeteges ritmusnak. A műsor második részében mintha az együttes kissé bele­fáradna a maga diktálta tem­póba, s ez nem is csoda. Per­sze a néző figyelme, s a szín­paddal együtt dobbanó érzése is megfáradhat. Ám, ha a mű­sor középrészében némiképpen veszít is lendületéből az együt­tes, de a tánckar segítségé­vel a hullámvölgyből pillana­tok alatt kilábol. Előbb a tél­ben, negyven fokos szibériai hidegben dolgozó munkások áldozatvállalását eleveníti meg a csoport. S aztán tovább fo­kozza még a hangulatot a jól megoldott, pantomim elemeket is felvonultató táncjelenetben, amely a Csuka parancsára cí­mű közismert mese motívu­maira épül. Robban a siker, amikor a Metyelica-<kórus magyarul kezd énekelni. Természetes­ként fogadtuk, hogy az elő­adott műdal ritmusát kicsit a maguk dallamvilágához igazí­tották, sőt ez tette igazán köz- vetlenné, hídteremtővé az orosz nyelv artikulációihoz szokott ajkakról kedvesen fel­reppenő dalt. S bár a felhang­zó Az a szép, az a szép kezde­tű dal nem tartozik a jellegze­tesen magyar népi dallamok közé (a népdal és a műdal jel­legzetes magyarországi keve­redésének gyengeségeit viseli magán), mégis a műsor figyel­mes, szép, jóleső ajándéka. Sőt mitagadás: a közönség egyér­telmű lelkesedése bizonytalan­ná teszi a mérlegeléshez szo­kott kritikust. A műsor egésze joggal vál­tott ki nagy sikert. A Metyeli­ca együttes műsorának alapvető élményét a zeneiség és a moz­gás harmonikussága jelentet­te. S ez az összehangolt szín­padi munka, a kórus, a zene­kar és a tánckar tökéletes ösz- szeforrottsága Valentyina Vag­nert, a művészeti vezetőt di­cséri. Barátként fogadtuk szí­vesen a Metyelicát, s bemutat­kozó műsoruk után, produkció- jukat maradandó élményként őrizzük meg. Kriszt György Halmágyi Péter felvételei 1978. Április 3., hétfő Kimagasló munkáért A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felsza­badulásának 33. évfordulója alkalmából eredménye, munkájuk elismeréséül az állami, a gazdasági munka különféle területein dolgozóknak és a fegyveres testüle­tek több tagjának kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek egy csoportjának Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vasárnap dél­ben az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át az ér­demrendeket. Ott volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla és Németh Károly, a Központi Bi­zottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, s Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ZASZLÖRENDJE Heller László, Kossuth-díjas akadémikus, az Energiagaz­dálkodási Intézet műszaki igazgatóhelyettese. MUNKA VÖRÖS ZÁSZLÓ ÉRDEMREND Ktibancsik Ágoston, a Fővárosi Vízművek nyugdíjas osz­tályvezetője. SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGÉRT ÉRDEMREND Balogh Sándor, a kamuti Béke Tsz elnöke, Dr. Bnrgert Róbert Állami Díjas, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinál vezérigazgatója, Havas Béla, az Országos Villamosenergia Felügyelet nyug­díjas igazgatója, Némethy Lajos, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugdíjas előadója, Olcsai Kiss Zoltán Kossuth-díjas szobrászművész, Dr. Perényi Imre Állami Díjas, a műszaki tudományok doktora, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyete­mi tanára, Varjas Gyula, Állami Díjas, a székesfehérvári Szabad Élet Tsz elnöke, Vámos József, a Vas megyei Tanács nyugalmazott elnök- helyettese. * VÖRÖS CSILLAG ÉRDEMREND Bálint István rendőr ezredes, Beregi István ezredes, Bró- zik Ferenc őrnagy, Cschik Ferenc rendőr ezredes, Csendes Károly rendőr ezredes, Csontos Gergely alezredes, dr. Déri Pál rendőr alezredes, Elkán Károly ezredes, Finta Zoltán ezre­des, Gábori Tibor bv. őrnagy, Ilyés Pál őrnagy, Juhász Ferenc, a Munkásőrség Borsod-Abaúj-Zemplén megyei parancsnoksá­gának szakcsoport vezetője, Kapus Gyula ezredes, Katona Mi­hály ezredes, Kelemen József ezredes, Kincses Zoltán rendőr ezredes, Kiss Jenő ezredes, Kocsis Károly, a Munkásőrség Bu- pest IX. kerületi zászlóalj parancsnokságának munkásőre, Lengyei Mihály alezredes, Méreg László ezredes, Pakay Ist­ván alezredes, Papdi Illés határőr ezredes, Paulin Béla ezre­des, Pálinkás Ferenc rendőr vezérőrnagy, Pálosi István alez­redes, dr. Tóth Zoltán bv. alezredes. A Munka Érdemrend Pest megyei kitüntetettjei Az Elnöki Tanács hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából az állami, gazdasági életben kimagaslóan eredmé­nyes munkával élenjáróknak kitüntetéseket adományozott. A Munka Érdemrend arany fokozatát 240-en, ezüst fokozatát 712- en, bronz fokozatát pedig SSS-aa kapták meg. la, a Pest Vidéki Gépgyár repü­lőgépszerelője, dr. Titkáéi Béla, a ráckevei Aranykalász Tbz elnöke, Urbán Teréz, a dányl Magvető Tsz főkönyvelője. Virág István, a pi­lisi Aranykalász Tsz főmezőgaz- dásza. BRONZ FOKOZAT Kacsa Lajosné, a Hazai Féefls­fonó- és Szövőgyár kis tarosai gyá­rának kettőzőnője, Bagó István, a túrái Gaigamenti Rákóczi Tsz üzemvezetője. Baji György, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat villanyszerelője, dr. Balázs József, a gödöllői járási hivatal osztály­vezetője, Bánki József, a Középnoagyarországl Közmű- és Mélyépítő Vállalat főosztályvezető­je, dr. Bozó István, a nagykátai nagyközségi tanács vb-tikára, Csa­pó Károly, a Csepel Autógyár ké­szüléklakatos csoportvezetője, Cso- mány Lajos, a Forgácsoló Szer­számipari yállalat délegyházi gyáregységének vezetője, Deszk Mihály, a püspökhatvani Galgn- völgye Tsz állatgondozója. Doboz] László, az abonyi József Attila Tsz gépszerelője. Erdei Gábor, az üllői nagyközségi tanács elnöke, Fegees József, a Csepel Autógyár 3-as számú gyárának esztergályo­sa, Fekete Gyuláné, a Forte-gyár csoportvezetője,. Gál MUiályné nyugdíjas, tsz-boltl eladó, Cegléd városi tanácstag, Gyenis Dona, a Fóti Gyermekváros leányotthoná­nak vezetője, Helenbal Mlhályné, az Alagi Állami Tangazdaság sző­lőtermesztője, Horniák Nándor, a Pestvidéki Gépgyár főosztályveze­tője, Hortobágyi János, az Ipari Műszergyár asztalosa, Horváth András, a Magyar Gördülőcsapágy Művek főmérnöke, Koreny János- né, a fóti Béke Tsz brigádvezetö- je, Kovács Jánosné, a Magyar Ha­jó- és Darugyár váci gyáregységé­nek betanítót lakatosa. Lámát Jó- zsefné nyugdíjas, nagyközségi közös tanácsi kirendeltségvezető, Langó Mihály, a Pest megyei Ta­nács csoportvezetője, Leidinger Józsefné, a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Válla­lat fürdővezetője, Papp István, a MÁV Északi Járműjavító Üzemé­nek esztergályos csoportvezetője, Papp józseiné, az MSZMP leány­falui üdülőjének szakácsnője. Pék Andor, a Pest megyei MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkárságának vezetője, Kapcsák Arpádné, a bu­dakalászi nagyközségi tanács cso­portvezetője, Tíz Jánosné, a Hír­adástechnikai Anyagok Gyárának betanított munkása, szocialista bri­gádvezető, Schlégi Ferenc, a pátyi Zsámbéki-medence Lenin Tsz von­tatóvezetője, dr. Szabolcs István, a gombai Fáy András Tsz főállat- , tenyésztője, Tóth Mihályné, a gö­döllői Afész elnökhelyettese, Tutyi János, a Pest megyei Állattenyész­tési Felügyelőség felügyelője, Var­ga János, a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalatának ács szak­munkása, Velkei Károly, a kis- kunlacházi Pereg Tsz főmezőgaz­dásza. I ARANY FOKOZAT Dr. Bánfalvy Barnabás, a Pest megyei Tanács vb. osztályvezetője. Fekete Miklós, a Csepel Autógyár gyárrészlegve2etője, Göndics Zol­tán, az MSZMP Pest megyei. Bi­zottsága Oktatási Igazgatóságának vezetője, Horváth Antal, a duna- bogdányi Üttörő Tsz elnöke, Mar- sellik Pál, a Pest—Nógrád megyei Allatforgalnír és Húsipari Vállalat igazgatója, dr. Pethő György, a Gödöllői Agrártudományi^Egyetem tanára, rektor, dr. Szabadfalvi András, a Ceglédi Városi Tanács Kórházának igazgató főorvosa, Szabari István, a kocséri Petőfi Tsz brigád vezető je, Tuza Sáajdor- né dr., a Pest megyei MÉSZÖV elnöke, Válás ka László, az Észak­magyarországi Áramszolgáltató Vál­lalat igazgatója, Varró Károly, a budaörsi Texelektro Ipari Szövet­kezet elnöke, dr. Vámosi Erzsébet, a nagykátai járási hivatal oszály- vezetője. EZÜST FOKOZAT Dr. Ágoston Zoltán, a Pest me­gyei Tanács vb. osztályvezetője, Herényi Gábor, a Magyar Gördü­lőcsapágy Művek gépbeállítőja, Bemáth Kálmánná, a váci Keres­kedelmi és Vehdéglátóipari Szak­munkásképző Intézet Igazgatója, Bilik István, a Dunamenti Hőerő­mű Vállalat lakatos csoportveze­tője. Bódís József állami gazda­sági igazgató, Böcs Ödön, a vác- szentlászlól Egyesült Zöldmező Tsz főkönyvelője, dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács vb-tikára. Ferenczi Illés, a száz- halombatal városi tanács elnökhe­lyettese, Garai István, a sziget- szentmiklósl nagyközségi tanács elnöke, György János, a Dunai Kőolajipari Vállalat villanyszerelő­je, Ran esz Jenő, az Ipari Műszer­gyár gyáregységvezetője, Kalde- neker István, a hernádi Március 15. Tsz főagronómusa, Katona András, az MSZMP csobánkai községi bizottságának titkára, dr. Kiss László, a Pest megyei Állat­egészségügyi Állomás főállatorvo­sa, Kiss Varga Ferenc, a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz igazga­tója, Kristóf András, a Pécel-isa- szegl Afész elnökhelvettese, Lá­bai László, a Magyar Üttörők Szö­vetségének Pest megyei elnöke, Lukács Imréné, a Pest megyei ZÖLDÉRT vállalat személyzeti ve­zetője, Magyar Ambrus, a Nagy­kőrösi Konzervgyár Tzemvezetőie, Magyar Balázs, a Pest megvei Nö­vényvédő Állomás igazgatója, Pa- mulc Jőzsefné, a Csepel Autógyár fűrósa, Pásztor Pál, az abonyi József Attila Tsz elnöke, Sándor András, a gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Tangazdaságának műhelvvezetője. Szabó Erzsébet, a Ganz Műszer Művek gödöllői gyá­rának betanított munkása. Szabó József, a Dunakeszi Járműjavító Üzem betanított génmunkás brigád­vezetője. Szellő József,, a szent­endrei járási hivatal osztályveze­tője, Tóth Béla, az érdi Benta-völ- gye Tsz állatgondozója, Török Bé­4 ^"Fergeteges ^i/Yjetg eiica

Next

/
Oldalképek
Tartalom