Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-03 / 79. szám
A járások, városok ünnepségeiről A márványtábla betűi Pécelen A gödöllői járásból mintegy kétezren gyűltek össze a peceli partbizottság épülete előtt tegnap délutáh, hogy méltóképpen megünnepeljék hazánk felszabadulásának 33. évfordulóját. Az ünnepségen megjelent Fehér Béla, az MSZMP gödöllői járási bizottságának első titkára, dr. Adárn Mihály, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője, Sipek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke, valamint a járás és a község több vezetője. A résztvevők első útja a Köztársaság téri emléktáblához vezetett. Ez a fehér oszlopon elhelyezett fekete márványtábla arany betűivel hirdeti 1945. április 4. emlékét, a péceli községi tanács állíttatta fel felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából. Itt Bagó Pálné, a községi tanács vb-titkára mondott emlékbeszédet, majd a községi pártbizottság és a községi tanács vezetői helyeztek el koszorúkat az emléktáblánál. Az ünneplő közönség ezután a református temetőbe vonult, ahol felkeresték a második világháborúban hősi halált halt szovjet hősök emlékművét. Késő délután a művelődési ház ünnepi díszbe öltözött nagytermében folytatódott az ünnepség. A Ráday Pál Gimnázium tanulóinak szavalókórusa után dr. Adám Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője ünnepi beszédében kegyelettel emlékezett meg a magyar földön elesettekről, akik hősi halált haltak a hazánk felszabadításáért vívott harc során. Elmondta, azóta, mennyire megváltozott az ország élete,, arculata, s hogy a szocializmus építése ma is kemény helytállást kíván minden dolgozó embertől. A Szemere Pál Általános iskola tanulóinak műsora után az Interna- cionáléval fejeződött be a Küldettek a i Törökbálinton, a Mechanikai Művek kultúrtermében tartották tegnap a budai járás központi ünnepségét, amelyen ott volt az üzem több mint ötszáz dolgozója is. Részt vettek az ünnepségen Mógor Béla és Osztás János, a járási pártbizottság titkárai, Sáron Sándor, a Pest megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Kohut Magda, a Nemzeti Színház művésze mondott az alkalomhoz illő verset, majd Leblanc Gyözőné, a Mechanikai Művek pártbizottságának titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Osztás János ünnepi beszédében megemlékezett a Vörös Hadseregről, amely súlyos áldozatok árán szabadította fel hazánkat; arról a sorsfordulóról, amely lehetőséget adott népünknek az önálló gödöllői járás dolgozóinak központi ünnepsége. F. A. lagyüzemben nemzeti lét megteremtéséhez. Arról az időszakról beszélt, amikor a dolgozók vették kezükbe saját sorsuk irányítását, amelyért munkás nemzedékek egész sora küzdött; s arról az átalakulásról, amely népünk életében bekövetkezett. Az ünnepi beszél után Leblanc Győzőné kitüntetéseket adott át a Mechanikai Művek dolgozóinak. Huszonötén kapták meg a kiváló dolgozó megtisztelő címet, öten nívódíjat kiváló gazdasági javaslataikért, ketten oklevelet az Alkotó Ifjúság pályázaton elért eredményeikért, hárman pedig kiváló munkáért kitüntető jelvényt vettek át. Az ünnepség második részében az érdi Vörösmarty Mihály gimnázium irodalmi színpada adott műsort. H. E. Nem hallottuk ezelőtt muzsikálni, énekelni, még nem láttuk táncolni az omszki Me- tyelica együttest Felszabadulásunk 33. évfordulójára először látogattak el hazánkba, pontosabban: Pest megyébe. Első hallásra még a nevüket is ízlelgettük, mivel nem is lehet egészen pontosan lefordítani. Jelenthet hószállin- gózást, havas zivatart, kisebb hózáport is éppúgy, mint hó- pelyhek fergeteges táncát, hogy a mindenképpen találó hasonlatnál maradjunk e russziciz- mus (vagyis orosz sajátosságú szó) kapcsán. Amit pedig eddigi életükről hallhatott a közönség, az tulajdonképpen nem több adatoknál. így például azt, hogy az együttes immár háromszor nyert nagydíjat a köztársaságok összszövetségi fesztiválján. Aztán sorolhatnánk az adatokat, hogy negy- venketten énekelnek a kórusban, s a kilenc muzsikusból álló zenekarban hány harmo- nikás, gúzlás, balalajkás és ütőhangszeres van, és a tánc- karban húszán is ropják a fergetegest. Amint a függöny elénk tárja a színpadot, minden megmozdul a csupán pillanatokra felfogható színes képben. Szibériai dallamokra hullámzik az énekkar, keveredve a zene ritmusában és a dallam ölelkező harmóniájában. A Figyelj, harcos ifjúság című betét leginkább élőképre hasonlít, pátosza mégis fölébe emeli a látványt minden eddigi megszokott változatnak. Pátosz. Ez a magasztos érzés nem bír el semmi felszínességet, hit nélküli megoldást. S a Metyelica együttes produkciójában nem érzünk semmi direktséget, szándékos hatáselemet Hitük, mosolyuk, szinte csodálatosan fiatalos megjelenésük önmagában lenyűgöző. Az is csupán pillanatnyi szünetet igényel, hogy egészen más ritmusra váltson az együttes és a Szibéria című dallal felidézze a 'újat, az ottani nép életviteléből született zenei világot. Mindenkit meglep, az a tökéletes összhang, amelyet a kórus produkál. Csodálkozással keveredik ugyanis a pillanatnyi hiányérzet, amikor hiába várjuk a karmestert. Mégis minden szólam pontosan lép be, s tökéletes az összhang. Csak nagyon rutinos együttes képes az összeszokottságnak erre a ritka megvalósítására. Szavakban r.lig megfogalmazhátó dinamizmussal tartják fenn az énekesek a feszültséget, amelynek valóságos célja az érzelmi robbanás. Amelyet a tánckar színpadra lépése kivált. A koreográfia alaplépései meglepően hasonlatosak a magyar körtánc elemeivel. De ennek gazdag változatát láthatjuk a Metyelica együttes megoldásában: a keresztlépés és forgás kombinációinak sokszínű változatát produkálja a zene- és énekkar kíséretében. Magunk sem tudjuk megfogalmazni egyértelműen: mi az a gondolatokat és érzelmeket felszabadító erő, amely a ritmus átvételére ösztönzi a nézőket, akik mint másodzenekar önkéntelenül alátapsölnak a fergeteges ritmusnak. A műsor második részében mintha az együttes kissé belefáradna a maga diktálta tempóba, s ez nem is csoda. Persze a néző figyelme, s a színpaddal együtt dobbanó érzése is megfáradhat. Ám, ha a műsor középrészében némiképpen veszít is lendületéből az együttes, de a tánckar segítségével a hullámvölgyből pillanatok alatt kilábol. Előbb a télben, negyven fokos szibériai hidegben dolgozó munkások áldozatvállalását eleveníti meg a csoport. S aztán tovább fokozza még a hangulatot a jól megoldott, pantomim elemeket is felvonultató táncjelenetben, amely a Csuka parancsára című közismert mese motívumaira épül. Robban a siker, amikor a Metyelica-<kórus magyarul kezd énekelni. Természetesként fogadtuk, hogy az előadott műdal ritmusát kicsit a maguk dallamvilágához igazították, sőt ez tette igazán köz- vetlenné, hídteremtővé az orosz nyelv artikulációihoz szokott ajkakról kedvesen felreppenő dalt. S bár a felhangzó Az a szép, az a szép kezdetű dal nem tartozik a jellegzetesen magyar népi dallamok közé (a népdal és a műdal jellegzetes magyarországi keveredésének gyengeségeit viseli magán), mégis a műsor figyelmes, szép, jóleső ajándéka. Sőt mitagadás: a közönség egyértelmű lelkesedése bizonytalanná teszi a mérlegeléshez szokott kritikust. A műsor egésze joggal váltott ki nagy sikert. A Metyelica együttes műsorának alapvető élményét a zeneiség és a mozgás harmonikussága jelentette. S ez az összehangolt színpadi munka, a kórus, a zenekar és a tánckar tökéletes ösz- szeforrottsága Valentyina Vagnert, a művészeti vezetőt dicséri. Barátként fogadtuk szívesen a Metyelicát, s bemutatkozó műsoruk után, produkció- jukat maradandó élményként őrizzük meg. Kriszt György Halmágyi Péter felvételei 1978. Április 3., hétfő Kimagasló munkáért A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából eredménye, munkájuk elismeréséül az állami, a gazdasági munka különféle területein dolgozóknak és a fegyveres testületek több tagjának kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek egy csoportjának Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vasárnap délben az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át az érdemrendeket. Ott volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla és Németh Károly, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ZASZLÖRENDJE Heller László, Kossuth-díjas akadémikus, az Energiagazdálkodási Intézet műszaki igazgatóhelyettese. MUNKA VÖRÖS ZÁSZLÓ ÉRDEMREND Ktibancsik Ágoston, a Fővárosi Vízművek nyugdíjas osztályvezetője. SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGÉRT ÉRDEMREND Balogh Sándor, a kamuti Béke Tsz elnöke, Dr. Bnrgert Róbert Állami Díjas, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinál vezérigazgatója, Havas Béla, az Országos Villamosenergia Felügyelet nyugdíjas igazgatója, Némethy Lajos, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugdíjas előadója, Olcsai Kiss Zoltán Kossuth-díjas szobrászművész, Dr. Perényi Imre Állami Díjas, a műszaki tudományok doktora, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Varjas Gyula, Állami Díjas, a székesfehérvári Szabad Élet Tsz elnöke, Vámos József, a Vas megyei Tanács nyugalmazott elnök- helyettese. * VÖRÖS CSILLAG ÉRDEMREND Bálint István rendőr ezredes, Beregi István ezredes, Bró- zik Ferenc őrnagy, Cschik Ferenc rendőr ezredes, Csendes Károly rendőr ezredes, Csontos Gergely alezredes, dr. Déri Pál rendőr alezredes, Elkán Károly ezredes, Finta Zoltán ezredes, Gábori Tibor bv. őrnagy, Ilyés Pál őrnagy, Juhász Ferenc, a Munkásőrség Borsod-Abaúj-Zemplén megyei parancsnokságának szakcsoport vezetője, Kapus Gyula ezredes, Katona Mihály ezredes, Kelemen József ezredes, Kincses Zoltán rendőr ezredes, Kiss Jenő ezredes, Kocsis Károly, a Munkásőrség Bu- pest IX. kerületi zászlóalj parancsnokságának munkásőre, Lengyei Mihály alezredes, Méreg László ezredes, Pakay István alezredes, Papdi Illés határőr ezredes, Paulin Béla ezredes, Pálinkás Ferenc rendőr vezérőrnagy, Pálosi István alezredes, dr. Tóth Zoltán bv. alezredes. A Munka Érdemrend Pest megyei kitüntetettjei Az Elnöki Tanács hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából az állami, gazdasági életben kimagaslóan eredményes munkával élenjáróknak kitüntetéseket adományozott. A Munka Érdemrend arany fokozatát 240-en, ezüst fokozatát 712- en, bronz fokozatát pedig SSS-aa kapták meg. la, a Pest Vidéki Gépgyár repülőgépszerelője, dr. Titkáéi Béla, a ráckevei Aranykalász Tbz elnöke, Urbán Teréz, a dányl Magvető Tsz főkönyvelője. Virág István, a pilisi Aranykalász Tsz főmezőgaz- dásza. BRONZ FOKOZAT Kacsa Lajosné, a Hazai Féeflsfonó- és Szövőgyár kis tarosai gyárának kettőzőnője, Bagó István, a túrái Gaigamenti Rákóczi Tsz üzemvezetője. Baji György, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat villanyszerelője, dr. Balázs József, a gödöllői járási hivatal osztályvezetője, Bánki József, a Középnoagyarországl Közmű- és Mélyépítő Vállalat főosztályvezetője, dr. Bozó István, a nagykátai nagyközségi tanács vb-tikára, Csapó Károly, a Csepel Autógyár készüléklakatos csoportvezetője, Cso- mány Lajos, a Forgácsoló Szerszámipari yállalat délegyházi gyáregységének vezetője, Deszk Mihály, a püspökhatvani Galgn- völgye Tsz állatgondozója. Doboz] László, az abonyi József Attila Tsz gépszerelője. Erdei Gábor, az üllői nagyközségi tanács elnöke, Fegees József, a Csepel Autógyár 3-as számú gyárának esztergályosa, Fekete Gyuláné, a Forte-gyár csoportvezetője,. Gál MUiályné nyugdíjas, tsz-boltl eladó, Cegléd városi tanácstag, Gyenis Dona, a Fóti Gyermekváros leányotthonának vezetője, Helenbal Mlhályné, az Alagi Állami Tangazdaság szőlőtermesztője, Horniák Nándor, a Pestvidéki Gépgyár főosztályvezetője, Hortobágyi János, az Ipari Műszergyár asztalosa, Horváth András, a Magyar Gördülőcsapágy Művek főmérnöke, Koreny János- né, a fóti Béke Tsz brigádvezetö- je, Kovács Jánosné, a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységének betanítót lakatosa. Lámát Jó- zsefné nyugdíjas, nagyközségi közös tanácsi kirendeltségvezető, Langó Mihály, a Pest megyei Tanács csoportvezetője, Leidinger Józsefné, a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat fürdővezetője, Papp István, a MÁV Északi Járműjavító Üzemének esztergályos csoportvezetője, Papp józseiné, az MSZMP leányfalui üdülőjének szakácsnője. Pék Andor, a Pest megyei MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkárságának vezetője, Kapcsák Arpádné, a budakalászi nagyközségi tanács csoportvezetője, Tíz Jánosné, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának betanított munkása, szocialista brigádvezető, Schlégi Ferenc, a pátyi Zsámbéki-medence Lenin Tsz vontatóvezetője, dr. Szabolcs István, a gombai Fáy András Tsz főállat- , tenyésztője, Tóth Mihályné, a gödöllői Afész elnökhelyettese, Tutyi János, a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség felügyelője, Varga János, a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalatának ács szakmunkása, Velkei Károly, a kis- kunlacházi Pereg Tsz főmezőgazdásza. I ARANY FOKOZAT Dr. Bánfalvy Barnabás, a Pest megyei Tanács vb. osztályvezetője. Fekete Miklós, a Csepel Autógyár gyárrészlegve2etője, Göndics Zoltán, az MSZMP Pest megyei. Bizottsága Oktatási Igazgatóságának vezetője, Horváth Antal, a duna- bogdányi Üttörő Tsz elnöke, Mar- sellik Pál, a Pest—Nógrád megyei Allatforgalnír és Húsipari Vállalat igazgatója, dr. Pethő György, a Gödöllői Agrártudományi^Egyetem tanára, rektor, dr. Szabadfalvi András, a Ceglédi Városi Tanács Kórházának igazgató főorvosa, Szabari István, a kocséri Petőfi Tsz brigád vezető je, Tuza Sáajdor- né dr., a Pest megyei MÉSZÖV elnöke, Válás ka László, az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat igazgatója, Varró Károly, a budaörsi Texelektro Ipari Szövetkezet elnöke, dr. Vámosi Erzsébet, a nagykátai járási hivatal oszály- vezetője. EZÜST FOKOZAT Dr. Ágoston Zoltán, a Pest megyei Tanács vb. osztályvezetője, Herényi Gábor, a Magyar Gördülőcsapágy Művek gépbeállítőja, Bemáth Kálmánná, a váci Kereskedelmi és Vehdéglátóipari Szakmunkásképző Intézet Igazgatója, Bilik István, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat lakatos csoportvezetője. Bódís József állami gazdasági igazgató, Böcs Ödön, a vác- szentlászlól Egyesült Zöldmező Tsz főkönyvelője, dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács vb-tikára. Ferenczi Illés, a száz- halombatal városi tanács elnökhelyettese, Garai István, a sziget- szentmiklósl nagyközségi tanács elnöke, György János, a Dunai Kőolajipari Vállalat villanyszerelője, Ran esz Jenő, az Ipari Műszergyár gyáregységvezetője, Kalde- neker István, a hernádi Március 15. Tsz főagronómusa, Katona András, az MSZMP csobánkai községi bizottságának titkára, dr. Kiss László, a Pest megyei Állategészségügyi Állomás főállatorvosa, Kiss Varga Ferenc, a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz igazgatója, Kristóf András, a Pécel-isa- szegl Afész elnökhelvettese, Lábai László, a Magyar Üttörők Szövetségének Pest megyei elnöke, Lukács Imréné, a Pest megyei ZÖLDÉRT vállalat személyzeti vezetője, Magyar Ambrus, a Nagykőrösi Konzervgyár Tzemvezetőie, Magyar Balázs, a Pest megvei Növényvédő Állomás igazgatója, Pa- mulc Jőzsefné, a Csepel Autógyár fűrósa, Pásztor Pál, az abonyi József Attila Tsz elnöke, Sándor András, a gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának műhelvvezetője. Szabó Erzsébet, a Ganz Műszer Művek gödöllői gyárának betanított munkása. Szabó József, a Dunakeszi Járműjavító Üzem betanított génmunkás brigádvezetője. Szellő József,, a szentendrei járási hivatal osztályvezetője, Tóth Béla, az érdi Benta-völ- gye Tsz állatgondozója, Török Bé4 ^"Fergeteges ^i/Yjetg eiica
