Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-27 / 98. szám

Több hús — gazdaságosan Több mint félmillió tonna sertéshústermelésre készültek fel idén a nagyüzemi gazda­ságok, azzal a további feladat­tal, hogy a népgazdasági terv előirányzata szerint a szakosí­tott telepeken 8 százalékkal csökkentik az egy tonna húsra jutó takarmányfelhasználást. A hatékonyság ilyen mértékű javulása annál is fontosabb, mert az állattenyésztésnek ez az ágazata használja fel az ab. rak takarmányok több mint felét, és az importeredetű fe­hérje 40—42 százalékát. Folytatta munkáját a Komszomol kongresszusa Dr. Maróthy László felszólalása Szerdán délelőtt tíz órakor a Kreml kongresszusi palotá­jában folytatta munkáját a lenini Komszomol XVIII. kongresszusa, amelynek első munkanapján mondta el fon­tos bel- és külpolitikai megál­lapításokat tartalmazó beszé­dét Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke. Szerdán folytatódott a vita a Komszomol Központi Bizott­ságának a legutóbbi, négy év­vel ezelőtti XVII. kongresszus Ismeret H agyománynak számít a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál. hogy időnként ún. fórum­taggyűléseket rendeznek, s ezeken írásban, szóban bár­ki — a meghívott párton- kívüliek is természetesen — bármilyen kérdést feltehet Kiegészítik ezeket a ren­dezvényeket a pártnapok, ahol ugyancsak szóba ke­rülnek azok a témák, me­lyek egy-egy pártalapszer- vezet területének dolgozóit a legjobban foglalkoztat­ják. Gazdag tapasztalatokra támaszkodva figyelt fel te­hát a vállalati pártbizottság arra, gyakran hangzanak el a mezőgazdasággal össze­függő kérdések, s azok leg­többje meglepő tájékozat­lanságról tanúskodik. Ami már csak azért is érdekes, mert a vállalat dolgozóinak tekintélyes része mezőgaz­dasági környezetből érke­zett, ott él ma is, igaz, kér­déseik nem az általuk látott szűk körre, hanem éppen a tág értelmű összefüggések­re vonatkoznak. Azt, hogy a mezőgazda­ság népgazdasági szerepé­ről, súlyáról sokan, sokfelé tájékozatlanok — vagy fi­nomabban fogalmazva: nem kellően tájékozottak —, e sorok írója maga is tapasz­talta. Egyébként gazdag ismeretanyagra támaszkodó emberek vélték úgy, a me­zőgazdasági export a teljes népgazdasági kivitelnek a tíz, tizenkét százalékát te­heti ki, s azt is bizonyság­gal közölték, a mezőgazda­ságot valójában az állami támogatás — nyersebben s kimondatlanul: az ipari nyereség egy részének át­csoportosítása — tartja lá­bon. Amikor megtudták, hogy a népgazdasági össz- kivitel negyede, a dollár el­számolású exportnak pedig a harmada mezőgazdasági és élelmiszeripari termék, meghökkentek és hitetlen­kedtek, mondván, ilyesfaj­ta arányra soha nem gon­doltak volna, hiszen örökö­sen csak az ipari termékek exportjáról hallanak, ol­vasnak. Amiben — saját portánkra is, a tömegtájé­koztatás egészére értve is — van igazság. L átszatra teljesen más területre átlépve: Gö­döllőn, o Mezőgazda- , sági Gépkísérleti Intézetben a kutatók készítettek egy olyan különleges ötvözetet, amelynek kopásállósága többszöröse az átlagosnak, s ezért, ha azt az ekevasak, kultivátorszerszámok élére felviszik, a korábbi sokszo­rosára növekszik ezeknek az eszközöknek az élettar­tama. Ez az egyik, de ko­rántsem az egyetlen ha­szon, bár önmagában is je­lentős mozzanat, hogy rit­kul az ekevasak, kultivátor­szerszámok leszerelésének gyakorisága, az élezés szük­ségessége. Emellett azon­ban az sem mellékes té­nyező, kisebb lesz a vonó­erő-igény, ennek következ­tében mérséklődik az üzem­anyag-felhasználás, s ezek­kel az eszközökkel jobb minőségű munkát végezhet­nek. Az éltartósításnak el­nevezett technológiát az or­szág sok részén alkalmaz­zák — egyebek között a nádudvari Kukorica- és Iparinövény Termesztési Egyesülés több mint két­száz taggazdaságában —, s mint alapos mérések, elem­zések mutatták, egyetlen hektár megművelésénél az éltartósítás segítségével át­lagosan nyolcvanöt forint megtakarítás érhető el. Szép summa, ha arra gondolunk, hogy Pest me­gyében megközelíti a 300 ezer hektárt a szántóterü­let, s ha ennek csupán felén használnák is a szóbanfor- gó technológiát, meghök­kentő összegről, 12—13 mil­lió forintról kellene beszél­nünk. Sajnos, a feltételes mód a valóságot tükrözi, a tudakozódásra ugyanis, is­merik-e ezt a lehetőséget, a mezőgazdasági üzemekben tagadó választ hallhattam. S mert a megye különböző részein tettem föl a kér­dést, aligha elsietett a kö­vetkeztetés, kivételektől el­tekintve ezeket az eszközö­ket a gazdaságokban nem ismerik, nem használják. K étfajta példának tűn­hetnek az említett esetek, holott valójá­ban egy tőről fakadnak, s e tő az ismeretek fontossá­gának lebecsülése, akár po­litikai, akár gazdasági is­meretekről legyen szó. Mi­vel az ismeret megfogha­tatlan valaminek látszik, rangja is ehhez mért sok helyen, azaz nincsen, holott az ismeretek hiánya gyak­ran vezet tényleges gazda­sági gondokhoz. Mert nem­csak a mezőgazdaság nép­gazdaságon belüli szerepé­ről, súlyáról, egy-egy új eszközről, technológiáról hiányoznak a kellő ismere­tek, hanem ezernyi más dologról is. S mivel nincse­nek megfelelő ismeretek egy-egy valaminek a való­ságos értékéről, fontosságá­ról, kialakul az a magatar­tásmód, mely le- és fölbe­csül különféle tényezőket, magyarán, nem úgy bánik azokkal, ahogyan kellené. Ha például a magtárosok, gépkezelők, növényvédel­met végzők nem tudják, hogy egy ún. kétvonalas hibridkukorica vetőmagjá­nak mázsája hússzorosába kerül az árukukorica egy mázsájának, akkor a keze­lés, vetés, művelés, gyomir­tás, betakarítás szigorú technológiai előírásait sem tartják igazán fontosnak, mert ismereteik tükrében a lazább technológia ele­gendőnek látszik. Folytathatnók a hasonló esetek, érvek sorolását — közbevetve: tíz megkérde­zett mezőgazdasági szak­ember közül egy sem tud­ta, hogy Pest megye az or­szág harmadik legjelentő­sebb gyümölcstermelője —, ám ennyi is gondolkodóba ejthet bennünket arról, va­jon nem bánunk-e pa­zarlóan hozzáférhető, de föl nem használt ismere­teinkkel?! S további kér­dést megfogalmazva: vajon ezek az ismeretek nem hiá­nyoznak-e nagyon is a gya­korlati munkában? Rend­kívüli módon hiányoznak! Jobban, mint a fejlesztési forintok, az újabb bő termő növényfajták, a nagy ter­melékenységű gépek. Ezek a hiányzó ismeretek ugyan­is azt apasztják, annak eredményeit fogják kisebb­re, ami már rendelkezé­sünkre áll, annak hatásait torzítják, ami politikai, er­kölcsi, termelési tényező­ként sikerrel kecsegtet. Mészáros Ottó óta végzett tevékenységével kapcsolatos beszámolóról, ame­lyet Borisz Pasztuhov, a Kom­szomol KB első titkára ismer­tetett az első munkanapon a küldöttekkel. A szerda délelőtti ülésen adták át a kongresszus­nak a szovjet kommunista if­júsági szövetséggel egyidős, 6o évvel ezelőtt alakult szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta üdvözletét. Szerdán több külföldi kül­döttségvezető is szót kapott. Dr. Maróthy László, az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ KB első titkára a kora délutáni órák­ban mondotta el beszédét. (A beszédet lapunk 2. oldalán is­mertetjük.) Este nyolc órakor a legfia­talabbak, az úttörők köszön­tötték a kongresszusi palotá­ban megtartott kulturális programmal a fennállásának hat évtizedes jubileumát idén ünneplő Komszomolt PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM Ált A 80 FILB.ÉR 1978 ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK Nehéz esztendő után — kiváló sím a PEMŰ-nek A Központi Bizottság oklevele a léke brigádnak A solymári Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat történeté­be piros betűkkel jegyzik be a tegnapi napot. A Kiváló Vállalat jelvény ugyan nem először kerül föl a gyár hom­lokzatára, ám ezért a mosta­niért minden korábbinál ke­ményebben kellett dolgozniuk. Zászlóátadási ünnepségek Szerdán is számos vállalat­nak adták át az MSZMP Köz­ponti Bizottságának jubileumi zászlaját, egyszersmind a Ki­váló vállalat kitüntetést a ta­valyi munkaversenyben fel­mutatott, kimagasló eredmé­nyeik elismeréséül. Az Ikarus gyárban Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára, a Kőbányai Közért Vállalat ünnepségén Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az Üvegipari Művek dolgo­zóinak Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a pécsi Postaigaz­gatóság ünnepségén Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, a pécsi Kesztyűgyárban pedig Keserű Jánosné, az MSZMP Központi Bizottságának tágja, könnyűipari miniszter adta át a legmagasabb elismerést ki­fejező zászlót. Ezt hangsúlyozta Horváth Ferenc igazgató, amint Má- tyus Vendel, a vállalat párt- bizottságának titkára köszön­tő szavai után, a mikrofonhoz lépett. Ezúttal a szerelvény- és szivattyúüzemben hívták össze az ünnepi munkásgyű­lést, s erre az időre elnémul­tak a gépek. Mit tettek a PEMÜ dolgozói a kitüntető cím elnyeréséért? Tavalyi eredménylistájukon 1 milliárd 150 millió forint termelési érték, 212 millió fo­rint nyereség és 8,6 százalékos termelékenységnövelés sorako­zik. Mindez már önmagában is kiemelkedő teljesítmény a produkáló kétezerkétszáz em­bertől. Ehhez járult, hogy két­ezerrel kevesebb túlórát hasz­náltak fel, mint 1976-ban. A munkaerőhiányt jobb üzem- szervezéssel, a munkaidő tel­jesebb kihasználásával, a ter­meléskiesés csökkentésével el­lensúlyozták. A Pest megyei pártbizottság oklevelét kapták Törekvés brigád, Csenő A tavalyi jubileumi munka­versenyben elért kimagasló si­kert ünnepelték, tegnap Cse- mőn, a Ceglédi Állami Tan­gazdaság sertéshústermelő üze­mének dolgozói. A vendégeket, köztük az elnökségben helyet foglaló Németh Ferencet, a Mechanikai Művek munkását, az MSZMP Pest megyei vég­rehajtó bizottságának tagját, továbbá a járás és a község politikai és állami vezetőit Sza. lonnás Ferenc, az üzemi párt- alapszervezet titkára köszön­tötte. Fölföldi Sándor, az üzem igazgatója elmondta, hogy a sertéshústermelő ágazat jó eredménnyel zárta az 1977-es évet, összesen 630 vagon hízott sertést értékesített, melynek jelentős részét exportra továb­bították. A gazdaság termelési értékének 30 százaléka ebből az ágazatból származott. A ju­bileumi munkaversenyben nyolc szocialista brigádjuk kö­zül a Törekvés sertéshizlaló brigád dolgozott a legjobban, teljesítményével kiérdemelte a Pest megyei pártbizottság ju­bileumi oklevelét. A csemői szakosított sertés­telepen dolgozó közösség jó munkáját jelzi, hogy a hizla­lásban egy kiló súlygyarapo­dást 3,7 kilogramm takar­mány felhasználással értek el, számottevő takarmánymegta- karítást értek el, és a terve­zettnél több állatot értékesítet­tek.. A gazdasági féladatok el­látása mellett jelentős társa­dalmi munkát végeztek mun­kahelyi környezetük csinosí­tásában. Többen betanított- és szakmunkásképesítést szerez­tek közülük. Németh Ferenc elismerő szavai kíséretében adta át a Törekvés szocialista brigád ve­zetőjének, Szalisznyó István­nak, a Pest megyei pártbizott­ság jubileumi oklevelét. A kol­lektíva egyúttal o vállalat ki­váló brigádja címet is elnyer­te. Csonka Tibor, a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság igazgatója elmondotta, hogy a Törekvés szocialista brigád tagjainak is nagy részük volt. abban, hogy a gazdaság az idén másodszor lett kiváló vállalat, s hogy a sertéshústermelő-üzem ismét kiérdemelte az élüzemcímet. Az ezt tanúsító oklevelet Föl­földi Sándor vette át. Kiváló munkáért miniszteri kitünte­tésben részesült Gallai István tmk-lakatos, az Ady Endre szocialista brigád vezetője. A mezőgazdaság kiváló dolgozó­ja miniszteri kitüntetést ka­pott Fehér István, a Széchenyi szocialista brigád vezetője, Nagy József, hizlalásvezető és Varga Sándor, kocagondozó. A vállalat kiváló dolgozója ki­tüntetést heten vették át. T. T. Hernád, Május 1. brigád Alig negyven percre szakí­tották meg a munkát tegnap a hernádi Március 15. Terme­lőszövetkezet baromfifeldol­gozó üzemében azért, hogy rö­vid háziünnepség keretében át­vegyék a Pest megyei Partbi­zottság által adományozott ju­bileumi oklevelet a Május 1. brigád tagjai. Komáromi János, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Ihászi József, a dabasi járási pártbizottság első tilsára, va­lamint Cserháti Pál, a terme­lőszövetkezet elnöke, elismerő szavakkal köszöntötték az egybegyűlteket és külön mele­gen üdvözölték a Május 1. brigád tagjait, akik a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának té­telétére 50 vagon vágóbaromfi feldolgozását vállalták, s vál­lalásukat 16 vagonnyi mennyi­séggel túlteljesítették. Egy neves termelőszövetkezet jó hírét öregbítette most a tizen­négy tagú brigád. Balázs Györgyné brigádve­zetővel az élen csakugyan az élvonalban vannak: percen­ként 50 vágott baromfi halad el előttük munka közben a fel­dolgozószalagon, s a munka­tempó percnyi lazítást sem en­ged. Talán ez a munkában összehangolt tevékenység se­gíti a szövetkezeten kívüli cgyüvétartozást is: a brigád­tagoknak több mint fele szer­zett már szakmunkásbizonyít­ványt, segítik egymást i.anulás- ban, továbbképzésben. S a jubileumi oklevél mellett a személynek szóló elismerés sem maradt el. A termelőszö­vetkezet kiváló dolgozom cí­met, s ezzel járó okleve.et ka­pott a Május 1. brigád veze­tője, kiváló jelvényt és pénz­Egyik legfontosabb feladatá­nak a nagy teljesítményű be­rendezések jobb kihasználását tartotta a vállalatveztés. Ész­szerű munkaerő-átcsoportosí­tással meg is szervezték a po- lyuretán talpgyártó gépeken és a poliolefin csőgyártó bérén-» dezéseken a folyamatos üze-> melést, a szilikonüzemben pe­dig a három műszakot. Eredményre vezetett a ter­mékszerkezet korszerűsítésére, bővítésére irányuló törekvés is. Igazolására néhány példa kiragadása is elegendő: a ci­pőipar részére esztétikailag és minőségileg is kiváló, bőrrel bevont sarkakat készítettek; megkezdték a foglalótalp­bélések nagyüzemi gyártását; bővítették a PVC-tömítések körét; gazdagították a poliole­fin csövek választékát. — Szocialista brigádjaink tettrekészsége, munkaszeretete és áldozatvállalása teremtette meg a mai ünnepnapot. Együtt örülhetünk az elért sikernek — mondta végül, Horváth István, — Vállalati eredményeink el­sősorban a jubileumi munka- verseny eredményei, s nem tartjuk véletlennek, hogy fe­lettes szerveink egyik kis kö­zösségünket érdemesnek talál, ta az MSZMP Központi Bi­zottságának jubileumi okleve­lére. A Béke szocialista bri­gádunk szívós, becsületes mun­kával érdemelte ki ezt a meg­becsülést. Négyszer szolgáltak rá a vállalat legjobbjainak já­ró elismerésre. (A brigádot la­punk április 22-i számában mutattuk be olvasóinknak.) A Béke brigád vezetőjének Arató András, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára nyújtotta át a Központi Bizott­ság oklevelét. 'Pál Józsefné brigádvezető a jubileumi ok­levéllel együtt az Ágazat ki­váló brigádja kitüntetést is át­vehette. A Kiváló Vállalat címet igazoló oklevelet Kovács László, a Nehézipari Miniszté­rium iparpolitikai főosztályve­zetője adta át a PEMÜ igaz­gatójának. D. Gy. jutalmat pedig a brigád tagjai közül Balogh Pálné, Budavári Julianna, Homola Zsuzsa, Brá- lik László, Láncos Gizella, Mező Balázsné, Svajer Imré- né, Szanyi Judit és Hulicska Lászlóné. B. Főik Jenő brigádtanácskozáson Kétnapos látogatást tett Za­la megyében Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja. Kedden a Zalaeger­szegi Állami Gazdaságot ke­reste fel. Zalai látogatásának második napján Fock Jenő részt vett a megyei pártbizottság ülésén, majd az Alumíniumipari Tröszt zalaegerszegi gépgyárát kereste fel, végül pedig részt vett a Zalaegerszegen működő gépipari vállalatok és üzemek szocialista brigádvezetőinek megbeszélésén. KÖZÉLET Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára bemutatkozó látogatá­son fogadta Tadeusz Pietrza- kot, a Lengyel Népköztársa­ság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán fogadta Soth Pethrasy rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. Az • Elnöki Tanács elnöke ugyancsak szerdán fogadta Kerfalla Cissé rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, aki átadta megbízólevelét. Bíró József külkereskedelmi miniszter Otto Lambsdorff szövetségi gazdasági miniszter meghívására szerdán a Német Szövetségi Köztársaságba uta­zott- Partnerével tárgyalásokat folytat a két ország közötti gazdasági kapcsolatok helyze­téről és a további fejlődés le­hetőségeiről. Púja Frigyes külügyminisz­ter, aki részt vett a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri bizottságának ülé­sén, szerdán hazaérkezett Szó­fiából. Vele együtt érkezett Budapestre — megszakította útját a magyar fővárosban — Bohuslav Chnoupek csehszlo­vák külügyminiszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter szerdán a Honvédelmi Minisztérium­ban fogadta Vlagyimir Aksz- jonov űrhajóst, a Szovjetunió Hősét, a Szojuz—22 űrhajó fe­délzeti mérnökét, aki a ma­gyar űrkutatási kormánybi­zottság földi erőforrás-kutatási szakbizottságának meghívásá­ra tartózkodik hazánkban. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom