Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-27 / 98. szám

1978 ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK Tiltakozunk a neütronbomba gyártása ellen! ■ ' Co JjJ; ís "'p ^ , (Az MSZMP Központi Bizottságának május elsejei Jelszavaiból! Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Segít­ségnyújtási Szerződés tagálla­mainak külügyminiszteri bi­zottsága 1978. április 24—25-én ülést tartott Szófiában. Az ülésen részt vett Petr Mladenov, a Bolgár Népköz­társaság, Bahuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, Emil Wojtaszek, a Lengyel Népiköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztár­saság, Oskar Fiseher, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szo­cialista Köztársaság, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetségének külügyminisztere. A miniszterek megállapítot­ták, hogy az európai helyzet és a nemzetközi viszonyok ál­talános fejlődése teljes mér­tékben igazolja a Varsói Szer­ződés tagállamainak a politi­kai tanácskozó testület ülésén 1976. novemberben Bukarest­ben elfogadott, „a nemzetközi enyhülés új eredményeiért, az európai biztonság megszilárdí­tásáért, az európai együttmű­ködés fejlesztéséért” című nyi­latkozatában foglalt értékelés helyességét. Megerősítették az ülésen képviselt államoknak azt a megingathatatlan elhatározá­sát, hogy további erőfeszítése­ket tesznek a nemzetközi eny­hülés elmélyítéséért, szélesí­téséért, valamint azért, hogy az visszafordíthatatlan, egye­temes méretű folyamattá vál­jék. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköztár­saság, a Magyar Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége külügyminisztere vé­leménycserét folytatott a lesze­relésről, valamint az ENSZ- közgyűlés küszöbön álló, le­szereléssel foglalkozó rendkí­vüli ülésszakának előkészüle­teiről. Hangsúlyozták, hogy jelenleg nincs fontosabb és halaszthatatlanabb feladat, mint a fegyverkezési verseny megfékezése, az áttérés a tényleges leszerelést elősegítő reális intézkedésekre — külö­nös tekintettel a nukleáris le­szerelésre —, az előrehaladás az általános és teljes leszere­lés felé. Ennek megfelelően az ENSZ- közgyűlés rendkívüli üléssza­ka legyen fontos fóruma a fegyverkezési verseny megfé­kezésével és a leszereléssel összefüggő kérdések széles kö. rű megvitatásának és határo­zott előrelépéshez vezessen a gyakorlati intézkedésekről tör­ténő megállapodások elérésé­ben ezen a területen. Az ülés­szak arra hivatott, hogy fontos szerepet játsszék minden ál­lam erőfeszítésének fokozásá­ban a leszerelési célok megva­lósításáért és kifejezze az álla­mok politikai akaratát és tö­rekvését az e téren folyó tár­gyalások hatékonyságának nö­velésére. A külügyminiszterek bizott­sága véleménycserét folytatott az európai‘biztonság erősítésé­nek és az európai együttmű­ködés fejlesztésének kérdései­ről. A külügyminiszterek — tel­jes összhangban a záróokmány rendelkezéseivel a biztonság politikai és katonai vonatko­zásainak egymást kiegészítő jellegéről — országaik nevé­ben síkraszáBtalk a katonai szembenállás enyhítésére irá­nyuló, a leszerelést és a biza­lom erősítését Európában elő­segítő konkrét és hatékony lé. pések mielőbbi megtételéért. Megállapították, hogy e cé lóknak felelnek meg a politi­kai tanácskozó testület 1976 novemberi nyilatkozatának is­mert javaslatai, valamint az is, hogy a mostam ülésen kép viselt államok más javaslato­kat is előterjesztettek e célból. Az ülés résztvevői államaik nevében sílkraszállnak mind a fenti javaslatok, mind más ál­lamok e téren előterjesztett ja­vaslatai gyakorlati szempont ból történő megvizsgálásáért, olyan keretekben, amelyeket az összeurópai értekezlet tag­államai közös egyetértésben határoznának meg. Az ülés résztvevői véle­ménycserét folytattak az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezleten részt vett államok képviselői belgrádi ta­lálkozójának eredményeiről, a Helsinkiben megkezdett több­oldalú folyamat megvalósítá­sával összefüggő kérdésekkel kapcsolatban. Megállapították, hogy a belgrádi találkozó leg­főbb eredménye az volt, hogy az összes résztvevő ország megerősítette szándékát e fo­lyamat továbbvitelére, bár a találkozón nem jött létre meg­állapodás egy sor jelentős, konstruktív, gyakorlati jelle­gű javaslatról — többek között a biztonság katonai vonatko­zásaival összefüggésben. A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizottsá­gának ülésére a kölcsönös megértés, az együttműködés és a testvéri barátság szellemé­ben került sor. Weh ner a közelgő Brezsnyev- látogatásról Herben Wehner, a Bonnban kormányon levő szociáldemok­rata párt parlamenti frakció- vezetője sajtónyilatkozatban foglalkozott Leonyid Brezs- nyevnek, a Komoszomol moszkvai kongresszusán el­mondott beszédével és a szov­jet államfő közelgő bonni lá­togatásával. Az SPD-vezető szerint „a szovjet államfő legutóbbi be­szédével hozzájárult a lesze­relési vita folytatásához. A nagy figyelemre méltó beszéd­ben elhangzott javaslatok gon­dos mérlegelést érdemelnek, egy nehézkes komplex téma­körben számos olyan kérdést vetnek fel, amelyekről a nyugatnémet kancellár és szovjet vendége Bonnban fel­tétlenül eszmecserét folytat majd. Szerdán, a kora délutáni órákban, a külföldi küldöttség vezetői közül harmadikként szólalt fel dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ KB első titkára. Elöljáróban a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nevében őszinte köszönetét mondott a megtisztelő meghí­vásért, és átadta a Szovjetunió ifjúságának, a lenini Komszo- mol valamennyi tagjának a magyar fiatalok, KlSZ-tagsá- gunk szívből jövő elvtársi, ba­ráti üdvözletét és jókívánsá­gait. Maróthy László beszédében rámutatott arra, hogy a két ország kommunista ifjúsági szövetségének együttműködése gyümölcsöző, mert a marxiz­Az olasz terroristák újabb merénylete Szerdán délelőtt Rómában újabb merényletet követtek el magukat „Vörös Brigádosok- nak” nevező terroristák: pisz­tollyal lábon lőtték a lakásá­ból kilépő Girolamo Michellit, a Róma székhelyű Lazio tarto­mány közigazgatási szerveinek volt elnökét, kereszténydemok­rata politikust. Az olasz rendőrség szerdán is több hamisnak bizonyuló be­jelentést kapott. Egyesek Mo- ro kiszabadításáról „tájékoz­tatták”, mások holttestét je­lezték. A feszült politikai lég­körben a jobboldal továbbra is arra törekszik, hogy elmossa a határt az OKP és a „Vörös Brigádok” között. Gaspari ke­reszténydemokrata főtitkár­helyettes a római tv déli hír­adójában elhangzott nyilatko­zatában kijelentette: pártját Közös ügyünk, a összefűz bennünket Dr. Maróthy László moszkvai felszólalása mus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elveinek megvalósítása alapján fejlődik, s ezzel objektíve erősíti a köl­csönös megbecsülés, a tisztelet és a barátság szétféphetetlen szálait. — Kongresszusukra is ezzel a szándékkal jöttünk: to­vább építeni a barátságot, és tapasztalatokat gyűjteni közös feladataink még jobb megol­dásához — emelte ki Maróthy László, majd így folytatta: — a lenini Komszomol 60 éves történelme a tapasztalatok gazdag tárháza, amelyből a békéért, az emberiség haladá­sáért és a népek felszabadulá­sáért küzdők valamennyien biztonsággal meríthetnek. Kongresszusuik ezért nemcsak a szovjet társadalom fejlődé­sének kiemelkedő állomása, hanem a háladó nemzetközi if­júsági mozgalom egyik fontos eseménye is. A magunkénak valljuk a Szovjetuniónak az emberiség érdekeit kifejező békepolitiká­ját, támogatjuk a fegyverkezé. si verseny megfékezésére, a neutronbomba gyártásának megtiltására, a leszerelésre irányuló erőfeszítéseket. A bé­két és a haladást szolgálva szolidaritást vállalunk a fej­lett tőkésországok kommunis­táival és más haladó erőivel a kizsákmányolástól mentes, szabad, szocialista jövőért ví­vott harcukban. Továbbra is támogatjuk a nemzeti függet­lenségért, a szabadságért és a társadalmi haladásért küzdő nemzeti felszabadító mozgal- mák igazságos küzdelmét. Maróthy László beszéde vé— gén a KISZ tagjai, hazánk egész ifjúsága ■nevében ered­ményes munkát kívánt a leni­ni Komszomol XVIII. kong­resszusának, újabb sikereket az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak megvalósításá- ban, a kommunista társadalom építésében. „két vállra akarják fektetni azok, akik a választáson nem tudták legyőzni”. Feszült helyzet Libanonban Egy héttel SzeUm al-Hossz kormányának lemondása után változatlanul igen feszült a helyzet Libanonban — jelen­tette Bejrutból a TASZSZ. A palesztinaiak libanoni jelenlé­tének felszámolását követelő konzervatív eroff magatartása miatt komoly nehézségekbe ütköznek azok az erőfeszítések, amelyeket Eliasz Szárkisz, ál­lamfő fejt ki az új kormány megalakításának és tevékeny­ségének — a haladó és a kon­zervatív erők számára egva- ránt elfogadható — eivei ki­dolgozására. CENTO-tanácskozás Londonban Újjáélesztési kísérletek Londonban a közelmúltban összeültek a Központi Szer­ződés Szervezetéhez tartozó országok külügyminiszterei, hogy ennek az agresszív ka­tonai tömbnek a jövőjéről tár, gyaljanak. Noha, a jubileu­mi, 25. ülésszakra került sor (évente egyszer tartanak ta­nácskozást), a hangulat ko­rántsem volt jubileumi. Szá­mos súlyos megosztó ténye­ző érvényesül a Központi Szerződés Szervezetének (CENTO) tevékenységében. Eredetileg a közel-keleti tér­ség északi szárnyvidékeinek a biztosítására hozták létre, „Bagdadi Paktum” néven. Mi­után győzött a nemzeti for­radalom, Bagdadból is kipa- terolták a katonai tömb mun­katársait, központját, ké­sőbb a szervezet felvette a jobban hangzó, s tevékenysé­gét inkább elleplező CENTO , . nevet. Immáron második év­tizede tart a CENTO lassú halódása, amelyet a tagor­szágok között meglévő véle­ménykülönbségek, nézetelté­rések csak tovább fokoznak. Már a CENTO legaktívabb fővárosaiban — Ankarában, Iszlámábádban, Teheránban —■ sem veszik komolyan a szervezet megalapításának mottóját, az állítólagos szov­jet fenyegetésről szóló legen­dákat. Változó szerep Az Egyesült Államok, amely ugyan nem tagja hivatalosan a CENTO-nak, viszont gya­korlatilag teljes egészében ellenőrzi, irányítja a szerve­zetet, az utóbbi időben új szerepet szán a Központi Szerződés Szervezetének. Ez tükröződött Vance amerikai külügyminiszter április 19- én elmondott londoni beszé­dében is. Az amerikai diplo­mácia vezetője mintegy kiter­jesztette a CENTO „működé­si területét’’, és a Közel-Ke­let, Afrika, valamint Ciprus problémáiról tartott kimerí­tő előadást. Ismét föltéve a „szovjet veszély” xégi lemezét, Vance bevezetőjében emlékeztetett Carter elnöknek az amerikai Wake Forest egyetemén el­mondott beszédére, amely­ben az elnök kormánya kül­politikai elveit taglalta, s han­goztatta: az Egyesült Álla­moknak sebezhetetlen kato­nai erőre kell törekednie. Nyíl. ván ennek az agresszív ame­rikai doktrínának a kifejező­dése, hogy az Egyesült Álla­mok hamarosan hét darab, a legkorszerűbb elektronikus felderítő rendszerekkel fel­szerelt Boeing 707-es gépet szállít Iránnak. Az AWACS- rendszemek nevezett igen korszerű kémrepülőgépeket elsősorban a szovjet határ- menti térségekben vetik be, úgymond Irán és a CENTO biztonsága érdekében. De, ha csak fegyvertelen — bár a legkorszerűbb kémeszközök­kel felszerelt — repülőgépek­ről lenne szó! Azonban az Egyesült Államok a legkor­szerűbb támadó fegyverrend­szereket szállítja teheráni szövetségesének, mindezt a „védelem” és a „kommunis­ta fenyegetés” megkopott jel­szavai alapján. Az amerikai fegyverszállí­tások gerincét az F—15-os Eagle típusú vadászbombázók alkotják, amelyek olyannyi­ra korszerűek és bonyolul­tak, hogy Washington még NATO-szövetségeseinek sem szállított ilyen típusú harc­eszközöket. Az ügy pikanté­riáját fokozza, hogy épp ezek­ben a napokban kerül a sze­nátus elé a közel-keleti fegy­verszállítási csomagterv, amelyben ugyanilyen típusú gépeket ígértek be Szaúd- Arábiának — Irán egyik el­lenlábasának — is. Rijadban, a szaúd-arábiaá fővárosban — noha, nyíltan nem szidják Iránt — magánbeszélgetése­ken a hagyományos arab ud­variasságot és tartózkodást megcáfoló borsos megjegy­zéseket eresztenek meg az iráni politikáról, a sahról. Megjegyzendő, hogy Szaúd- Arábia, éppúgy, mint Irán, fegyverszállítási kérelmeit a haladó rendszerektől való ..félelmével” indokolja. Befolyási övezetek Teheránban éppúgy, mint Rijadban, kevés szó esik ar- rpl, hogy mindkét ország sa­ját befolyási övezetének ki- terjesztésére készül. A szó­ban forgó londoni CENTO- tanácskozáson például Abbasz Ali Khalatbari iráni külügyminiszter különösen súlyos aggodalmait fejezte ki a Vörös-tenger térségében végbemenő fejleményekkel kapcsolatban. Ez a térség egyébként jó kétezer kilo­méterre fekszik Irántól, úgy­hogy „nemzetbiztonsági” meg­fontolások nem játszhatnak szerepet a külügyminiszter aggodalmaskodó szavai in­kább a törekvést tükrözik, hogy Irán, együtt a többi CENTO-országgal, ellenőrzé­se alá vonja a térséget. Ez az ellenőrzés alá vonás vol­taképpen azt jelenti, hogy vissza akarják szorítani a tér­ség haladó erőit, ugyanak­kor katonai szövetségbe tö­möríteni a konzervatív rezsi- meket. Erre a CENTO-ter- vekkel pontosan egybeeső el­képzelésre a múltban már ép­pen Irán szolgáltatott példát. Iráni vadászgépek, különle­ges kiképzésű csapatok siet­tek az Omani Szultanátus se­gítségére, amikor az ország egy részében, Dhofarban fel­kelés robbant ki a feudális uralkodó ellen, a függetlensé­gért, a szabadságért. A Vörös-tengerrel kapcso­latos iráni és CENTO-elkép- zelésekbe aktivan bekapcsoló­dik Egyiptom is. Nem vélet­len tehát, hogy Carter elnök — arab lapjelentések szerint — Szadat februári washing­toni útja alkalmával felvetet­te. Egyiptom csatlakozzon a CENTO-hoz. Kairó és az ag­resszív katonai szervezet együttműködésének a térség­ben már megvannak a mag­vak Több egyiptomi xatonai hajóegységet a Földközi-ten­gerről átirányítottak a Vö­rös-tengerre, fokozták a jár­őröző, ellenőrző tevékenysé­get. Az egyiptomi hadiflotta a Vörös-tenger vizeinek el­lenőrzésében együttműködik mindenekelőtt a szudáni és a szaúd-arábiai haditengerészeti erőkkel. Ennek ismeretében nem meglepő a Kuwait Ti­mes nevű lap értesülése, mi­szerint Egyiptomon kívül más arab országok is — minde­nekelőtt Szaúd-Arábia — fon­tolóra vették a kapcsolatok kiépítését a CENTO-val. Izraeli F—15-ösök Több mint véletlen egybe­esés, hogy a Vörös-tenger tér­ségében a járőröző egyipto­mi és szaúd-arábiai hadiha­jók fölött izraeli F—15-ösök suhannak el, amelyek ellen­őrzik a víziutakat egészen a Vörös-tenger déli bejáratáig, a Bab el Mandeb-szorosig. Az izraeli gépek ellenőrzik azt az útvonalat, amelyen a Tel Aviv számára létfontosságú iráni kőolajszállítmányok érkeznek Eilat kikötőjébe. A CENTO érdekszférájának kiterjesztését Szaúd-Arábia is aktívan elősegíti. 1975 júliusá­ban Dzsiddában. szaúd-ará­biai kezdeményezésre az arab- öbölbeli országok szerződést kötöttek, amelyben kötele­zettséget vállalnak, hogy biz­tosítják a tankhajók zavarta­lan közlekedését, a partmenti tengeralatti olaimezők zavar­talan kiaknázását, egyszer­smind az amerikai flotta szá­mára bizonyos kikötési, kor­látozott támaszpontfenntartási jogokat. Rijadban nem is tit­kolták, hogy mi az egyez­mény célja: elszigetelni a ha­ladó volitikát folytató iraki vezetést, ugyanakkor kire­keszteni az öbölből a Szov­jetuniót. Visszatérve a londoni CEN- TO-tanácskozásra. bár az Egvesült Államok és Nagv- Britannia a Központi Szerző­dés Szervezete befolyási öve. zetének déli iránvba való ki- terjesztésével próbálta meg­menteni a halódó CENTO-1. a tagállamok súrlódásai ezt ko­moly mértékben akadályoz­zák. A török és a pakisztáni kül.ümiminiszter londoni fel­szólalásában nyíltan bírálta az Egyesült Államok közel-kele­ti politikáját, rámutattak, hogy Izrael magatartása kö­vetkeztében nemhogy javult volna, hanem tovább súlyos­bodott a térség helyzete. Ok- c un török külügyminiszter ehhez még hozzátette, hogy a libanoni agresszióval (amely­hez az Egyesült Államok su­ba alatt hozzájárulását adta), „Izrael új dimenziót adott a megszállt területek problé­májának”. Az ankarai kül­ügyminiszter követelte, hogy állítsák helyre Libanon terü­leti egységét, ürítsék ki va­lamennyi megszállt területet és ismerjék el a palesztin nép önrendelkezési jogát. Az ame­rikai tárgyalóküldöttségnek meglehetősen kínos „szövet­séges vélemény” nem korláto­zódott csak Ankarára. A pa­kisztáni külügyminiszter csat­lakozott török kollégájához, azzal kiegészítve, hogy elítél­te Izrael fokozódó merevsé­gét, és az új települések lét­rehozásának politikáját a meg­szállt területeken. Ellentétek Sok mindent el lehetett mondani a londoni tanácsko­zásról, csak azt nem, hogy a résztvevők egységes vélemé­nyen vannak a CENTO-t köz­vetlenül érintő térségek — így a Közel-Kelet — helyze­tével kapcsolatban. Noha, a kiadott közlemény az ellenté­teket tomoítani igyekszik, de ezzel_ együtt nem megy túl az általános és semmire sem kö­telező megfogalmazásokon. Washingtonnak és szövetsé­geseinek tehát nem leszköny- nyű dolguk — annak ellené­re. hogy a közel-keleti tér­ségben erősödik a reakciós irányzat befolyása —. hogy úí életet leheljenek az agoni­záló CENTO-ba. D.P. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom