Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-20 / 92. szám
1978. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI KIÁLLÍTÁSOK Növényarcok és aszimmetriák Fellendült az igényes kiállítások programja Szentendrén a Pest megyei Művelődési Központban. A könyvtárban László Gyula portréi után most Illés Árpád, grafikáival ismerkedhet a közönség május 12-ig. A klubterem május 7-ig látja vendégül Szántó Piroska kréta-, zománc-, és pasztell- technikával készült festményeit. Jelrajz groteszkek rendítőbbek lettek. Nem igényeljük a fájdalmat, de ez a művészet árasztó forrása; paradox igazság. Szelídség olajpasztellben Szántó Piroska zománctechnikával készült Szerelmesek sorozata érdeklődést keltett közvéleményünkben a megjelenítés eleganciája és nosztalgiája révén. Most mégis elsősorban azon olajpasztelljei jelentenek újdonságot, melyek orchideát, kelkáposztát, karalábét, jácintot, dáliát és kukoricát, a kert ünnepi és hétköznapi növényeit kísérik a rajz és a szín anyanyelvén. Űgv kezeli őket. mint egy emberi arcot, a gladiolák, mezei csokrok, lila bogáncsok önarcképeit látjuk. Ha vadállatot fest, az is szelíd, mint a mályva, mint a virág. Egyszerű a magyarázat; Szántó Piroska lendületes fantáziája igényli ezt a növényi, állati szelídséget, mert embersége e törvény alapján él. Művész és közönség A Felszabadulás lakótelepen a könyvtár komplex művelődési intézmény. Az egyre nagyobb könyvforgalom kellemességét a képzőművészet csöndes jelenléte is elmélyíti. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Pest megyei szervezetének közreműködésével ugyanis itt rendezték meg Szánthó Imre, Deim Pál, Kis- falusi Márta és Kocsis Imre tárlatait. Most amatőr alkotók fotói láthatók, április 30-án Balogh László szentendrei festőművész mutatkozik be a klubkönyvtárban. Érdekesség, hogy a megnyitás; beszélgetés a festő és a közönség között. Ezt a programot következetes lelkiismeretességgel Máté Györgyné szervezi. Losonci Miklós Harangozó Gyulára emlékeztek Szerdán a rákoskeresztúri Újköztemetőben felavatták Harangozó Gyula Kossuth-dí. jas koreográfus magántáncos- nak, az Operaház volt balett- igazgatójának síremlékét. Az avatáson az Állami Operaház iagzgatósága és társulata nevében Lukács Miklóst az in tézmény igazgatója méltatta táncművészetünk kiemelkedő egyéniségének művészetét, munkásságát, majd a Magyar Táncművészek Szövetsége, az Állami Balett Intézet és a balettművészet nevében Kun Zsuzsa Kossuth-díjas táncmű vész, az Állami Balett Intézet igazgatója emlékezett a magyar táncművészet és táncpedagógia nagy alakjára. Ezután a síremléken elhe lyezték az Állami Operaház, a Kulturális Minisztérium, a Magyar Táncművészek Szövet, sége és az Állami Balett Intézet, valamint a Pécsi Balett koszorúit. Illés Árpád groleszkje Köztudott, hogy Weöres Sándor lírája és Illés Árpád képei között éppen a gondolkodás játékossága kapcsán régi a rokonság. Illés Árpád renden belüli aszimmetrikus kulcsa, csigás örvénylései, groteszken mértéktartó erotikája, szelídített szörnyfigurái, jelrajzai hasonló szemlélettel csatlakoztak Weöres akrobá- tikusan virtuóz verseléséhez, magas szintű játékosságához. Most ez a rokonság, ez az egyensúly felborult az élet drámája következményeként. Illés Árpád fiát gyászolja, de milyen megdöbbentő valóság, ettől 1978-as rajzai, melyet itt és most mutatott be először, még mélyebbek és megSok tanítót vár Pest megye ELHELYEZKEDÉS ELŐTT A PÁLYAKEZD Ő DIPLOMÁSOK Finisben az egyetemek, főiskolák többségében az idén végző fiatalok munkahelyválasztása: a mérnökök, a matematikusok, a fizikusok, a biológusok, a közgazdászok, az agrárszakemberek, valamint a műszaki és a gazdasági főiskolák hallgatóinak legtöbbje már számbavéve a felkínált lehetőségeket, pályázataikat, a tanintézetek április 15-ig továbbítják a munkáltatókhoz. Van-e elég állás a pályakezaó diplomásoknak? — kérdezte Győry Lászlót, az Oktatási Minisztérium terv- és pénzügyi főosztályának vezetőjét Deregán Gab'ór, az MTI munkatársa. — A Budapesti Műszaki Egyetem minden — pályázásra jogosult — hallgatója átlagban öt állás közül választhat. Nem rosszabb az arány a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen sem, és ugyancsak ötszörös az álláskínálat az utolsó éves közgazdász- hallgatók számára. A pályázók számánál két és félszer több munkahelyet hirdettek meg a vegyészeknek és nem sokkal kevesebbet a különböző agrárszakmáknak. A tudományegyetemek nem tanárszakos hallgatói 30 százalékkal több állás közül választhatnak. A műszaki főiskolákon általában három-ötszörös, a gazdasági főiskolákon háromnégyszeres, az agrárfőiskolákon pedig két-háromszoros az állás-túlkínálat. — A pedagógusképző intézmények pályázói számára az Oktatási Minisztérium az idén is füzetekben összegyűjtve adta közzé — a keretszámok alapján közzétett — pályázatokat, Külön-külön füzet tartalmazza a leendő óvónők, a tanítók, az általános iskolai, a gyógypedagógiai, a középiskoMegújult az érdeklődés is MEGVALÓSULNAK A KÖZMŰVELŐDÉSI TERVEK HALÁSZTELKEN Halásztelken éveik óta vi®z- szatérő gond volt a művelődési ház félújítása. A fűthetet- len, rozoga épületben az utóbbi négy-öt évben már nem lehetett kulturális programokat szervezni, csupán a könyvtár működött. Hátsó bejáraton Ez az áldatlan állapot elsősorban azért alakulhatott ki, mert sok-sok évvel ezelőtt helyet kapott az épületben egy büfé, ami sajnálatos módon időközben kocsmává süllyedt. Így a könyvtárat és a művelődési célokat szolgáló helyiségeket csak a hátsó bejáraton lehetett megközelíteni, de a vendéglátóipari egység törzsvendégei sem vonzották a kultúrára szomjazókat. A régi gazdasági épület lassan használhatatlanná vált. Málladozni kezdett a vakolat, elkorhadt a parketta. A községi tanács tatarozni szeretett volna, de az elképzelésük hosz- szú ideig nem valósulhatott meg. Egyrészt a költségvetés szűkös volta miatt nem volt a felújításra anyagi fedezet, másrészt a kocsmát nem lehetett kitenni. Enélkül pedig minden erőfeszítés hiábavaló lett volna. Összefogással Végül is a dossziékat megtöltő aktahalmaz, a szorgalmas levelezés eredményhez vezetett. Az italbolt kiköltözött, s a környező üzemek és a lakosság , összefogása előteremtette a szükséges pénzt is. — Mennyibe került a felújítás? — kérdeztük Bünden T. Istvánná tanácselnök asszonytól. — A Duna Tsz, az állami gazdaság, a SZIMFI, a Kertészeti Egyetem Tangazdasága, a járási pártbizottság a segítségünkre siettek, 290 ezer forintot kaptunk tőlük. A KISZ- fiatalok és a lakosság további 100 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá ehhez az összeghez. Valamennyien boldogok vagyunk, hogy végre teljesülhetett a régi vágyunk, megnyithattuk a felújított művelődési Házunkat, a Petőfi Sándor Klubkönyvtárat. S az újonnan tapétázott, parkettázott, központi fűtéses szobákban nekiláthatunk való- raváltani közművelődési terveinket. Nemcsak kézimunka — Melyek ezek? — A népművészeti szakkörünk már 3 éve megalakult. Eleinte a kézimunkázni szerető lányok, asszonyok jelentkeztek. Együtt kézimunkáztak, beszélgettek. Ma már egyre inkább a különböző tájegységek hímzései érdekli őket. Legutóbbi kiállításukon az erdélyi hímzéseiket mutatták be az érdeklődőknek. A látogatóknak olyannyira tetszett, hogy azóta egyre többen jelentkeznek, szeretnének részt venni a szakkör munkájában. Most már több hely is van, s egy- egy foglalkozás során nemcsak kézimunkáznak, hanem hasznos ismeretterjesztő elő. adásokat is meghallgatnak. A klubkönyvtár elkészültével lehetőség nyílt a helyi KISZ-szervezet megalakítására is. A pedagógusok, óvónők, a kereskedelemben és a tanácson dolgozó fiatalok alkotják a szervezet gerincét. A KISZ- esek lelkesen vették birtokba az újonnan berendezett, a saját kezemunkájukat dicsérő KISZ-szobát. Hetenként többször is összejönnek, lemezeket hallgatnak, politikai vitaköröket szerveznek, együtt járnak színházba, múzeumba. Az irodalmi színpad tagjai is jobbára KISZ-esek. A művelődési ház megnyitó ünnepségén osztatlan sikert arattak Déry Tibor Talpsimogatójával. Többféle klub — A József Attila ifjúsági klub is beköltözhetett a barátságosan berendezett klubszobába, ahol magnetofon és lemezjátszó várja őket, de TIT-előadásokat is rendeznek — vette át a szót Kunné Dárdai Zsuzsa, a klubkönyvtár vezetője. — Április elsején indul a felsőtagozatosoknak szánt képzőművészeti szakkör, amelyet Somogyi György, a szi- getszentmiklósi 2. számú általános iskola tanára vezet majd. A gyerekek a legkülönfélébb rajzolási, festészeti technikákkal ismerkedhetnek meg, hátikká], mozaikkal, kerámiával, krétarajzzal, linómetszéssel. A gyesen levő kismamák és az óvónők régi vágya, hogy legyen községükben egy női énekkar. A közeljövőben most már ez is megvalósulhat. Tervezzük még a kismamaklub és a nyugdíjasklub megalakítását is. Ferenczi Annamária lai és a zenetanárok számára kiírt állások jegyzékét. Az óvónők 40, a tanítók mintegy 30, az általános iskolai tanárok 20, a gyógypedagógiai tanárok pedig 80 százalékkal több állás közül választhatnak, mint ahányan végeznek. — A legtöbb új tanító — 200 — szeptemberben a fővárosban kezdheti el a munkát, ide, valamint Pest, Szabolcs-Szatmár és Borsod megyébe várják az idén végző tanítóknak összesen csaknem a felét. — A tapasztalatok alapján az idén nem korlátoztuk keretszámokkal a középiskolai és a zenetanárok elhelyezkedését. Közülük az irányított pályázati rendszert megelőzően átlagban csak legfeljebb minden második vállalt munkát iskolában. Tavaly a keretszám szerint is több állást tettünk közzé, mint ahányan végeztek, mégis a meghirdetett állások jelentős részét nem pályázták meg, nem foglalták el. Az idén bármilyen munkahely korlátlan számban írhatott ki számukra pályázatot. Meglepő, hogy ezzel a lehetőséggel csak a tanácsok éltek, a minisztériumok felügyelete alá tartozó munkáltatók a tavalyinál jóval kisebb mértékben, összességében a végző középiskolai tanárok mintegy 80 százalékának van munkahely meghirdetve a minisztérium kis füzetében. Állás nélkül természetesen egy sem marad közülük. HETI FILMJEGYZET A választ csak a szél ismeri Marthe Keller és Maurice Honet, az A választ csak a szél ismeri című NSZK film főszereplői. De szó szerint. Mert ebben az NSZK-ban készült bűnügyi filmben a szép számban sorakozó fordulatok végül is nem érnek el valami egyértelmű, világos megoldáshoz. A rejtvény utolsó néhány kockája üresen marad, mert sem a vízszintesek, sem a függőlegesek között nincs már több kérdés. Vagy fordítva: kérdés még van, de üres kocka nincs, mert vége a filmnek. Persze ez is egy a lehetséges variációk közüL Hol van az előírva, hogy egy történetnek (bűnügyinek vagy nem bűnügyinek) feltétlenül csak egyfajta befejezése lehet? Hogy egyáltalán: kell befejezésének lenni? Miért ne bízzuk a megoldást a nézőre (olvasóra)? Tárjuk elé a sztorit minden bonyodalommal együtt, mutassuk meg a bűntettet, a gyilkosságot stb. szép alaposan, vezessük fel a lehetséges elkövetők sorát, azaz valamennyi szereplőt, hiszen mindenki gyanús, aki él, tán még maga^íjz áldozat is (néha ő a leggya- núsabb, de ez csak a végén derül ki róla). És amikor már minden együtt van, dobjuk oda elegánsan a labdát a nézőnek: — Nos, tessék választani! Milyen megoldást szeretne? Ilyet? Az is lehet. Vagy inkább olyat? Annak sincs akadálya. Legyen a tettes nő? Legyen férfi? Legyenek többen? Legyen a gyilkosságnak pofonegyszerű indítéka, vagy legyen valami nagyon kacifántos, bonyolult? Kérem, ahogy tetszik parancsolni! Itt vannak a különböző elemek, mint egy Märklin építöszekrényben, tessék ösz- szeszerelni a legulkalmato- sabb befejezést, azt és úgy, ahogyan az On ízlésének megfelel! 1 Nos, ez a film, melyet J. Misimmel regényéből M. Purzer írt, és Alfred Vohrer rendezett, nagyjából ezt a szisztémát követi — talán nem is 'előre megfontolt szándékkal. Talán csak azért sikeredik ilyenre a film, mert a történet elmondása során annyiféle szál, annyi érdek és ellenérdek fonódik össze és keresztezi egymást, hogy a végén már túlságosan nehéz kiigazodnunk, s nem emlékezünk pontosan, húsz perccel vagy egy órával korábban mi is volt, vagy mit nem figyeltünk meg eléggé, s most miért nem világos valami. Nagy hiba, ha egy krimiben nincs bonyodalom, magyarán: ha unalmas. (És hány krimi ilyen!) De áz se sokkal jobb, ha túl van bonyolítva, mert akkor meg emiatt kerül bajba a néző (vagy olvasó). Ez a film most kicsit az utóbbi hibába esik. Ami nem azt jelenti, hogy a nézőt nem köti le — sőt! Annál sokkal jobban értenek a műfajhoz a film készítői, sem. mint, hogy érdektelen alkotást hozzanak létre. És a színészek is vannak olyan jók, hogy oda kell figyelni rájuk. Különösen a biztosítótársasági nyomozót játszó Maurice Ronet meggyőző, de partnernője, Marthe Keller (a szép festőnő, Angela alakítója) is jó teljesítményt nyújt. Hogy végül is ki áll igazából a sorozatos gyilkosságok mögött? Nem, azért nem mondjuk, mert nem akarjuk lelőni a poént, hanem mert mi sem vagyunk biztosak a tippben vagy tippekben. Talán majd egy következő filmből megtudjuk — ha a film végén súlyos szívinfarktussal kórházba kerülő nyomozó életben marad, és segít tovább gombolyítani a szálaka t... Ruszalka meséje A gyönyörű szép vízisellőről szóló, közismert Andersen mese bolgár—szovjet filmváltozaHADSEREG SZÜLETETT Fegyverek közt éneklő múzsák Hatvan éve múlt. A forradalomban született munkásparaszt állam békét akart. Breszt-Litovszkban ültek tár. gyalóasztalhoz a szovjet hatalom küldöttei és a német császárság meg a Habsburg monarchia képviselői. A tárgyalások elhúzódtak. Végül a szovjet küldöttséget ultimátum várta: vagy elfogadja a súlyos feltételeket vagy a központi hatalmak folytatják a háborút. Trockij, aki a szovjet delegációt vezette, nem mondott sem nemet sem igent. Ez súlyos helyzetet teremtett, mert a német támadás megiiy dúlt, s erre nem voltak felkészülve a fronton. Lenin harcba hívott mindenkit: „Veszélyben a szocialista haza!” S a fegyvert fogó munkások, parasztok két nappal később, 1918. február 23-án Pszkov és Tallinn között győzelmet arattak. A Forradalmi Munkás- Paraszt Vörös Hadsereg első győzelme — a születésnapja. Ezt, az idén hatvan évvel ezelőtti évfordulót köszönti a Zrínyi Könyvkiadónál megjelent antológia, Hadsereg szüle. tett címmel. A kötet előszavában írja: E. Fehér Pál „A régi mondás szerint a fegyver között hallgatnak a múzsák. A szocialista forradalom a fegyverek mellé segítségül hívta a múzsákat is. Nem szolgának, hanem egyenrangú harcostársnak, „Valóban. Sőt, úgy mondhatnánk: a múzsák is a forradalom zászlai alá álltak. Legalább is ezt tették az írók, a költők közül számosán. S ők szólalnak meg e kötetben. Iszaak Babel, aki Bugyonnij seregébe állt, s élményei alapján születtek meg a Lovashad. sereg feledhetetlenül élő és varázslatos történetei. Majakovszkij és Jeszenyin, akik a forradalmat, s hadseregét megénekelték. Szerafimovics és Gyemjan Bednij, Furmanov és Solohov mellett emlékezik Bugyonnij és Vacetisz, és még folytathatnánk a névsort. Ehelyett álljon itt ennyi: ismerős (de újra és ismét élvezetes) és az olvasó számára új írásokból elevenedik meg a születő hadsereg, s a forradalom utáni honvédő harcok időszaka. N. F. ta a költői finomságok és * felületes, rossz mesefilmsab- lonok sajátos keveréke. Ahogy Ruszalka, a szép sellő, és An- toan, a csinos herceg szerelme elkezdődik, s ahogyan ezt képiben megfogalmazzák, az igazán szép és megható. De a gonosz Adalbert lovag, mint figura, és a hozzá kapcsolódó cselekményvonal már bizony a legprimitívebb mesefilmekre emlékeztető. A fiatal szerelmesekért, a megváltásukért életét áldozó Szulpitius alakja rokonszenves — főként a kitűnő Valentyin Nyikulin jóvoltából —, de a hol jóságos, hol gonosz boszorkány már a legikezdetie- gesebb gyerek-képeskönyvekből lépett a filmbe (noha Galina Volcsek, aki mellesleg a moszkvai Szovremennyik Színház jeles rendezője, színésznőnek is kitűnő. A keretötlet — egy régi postakocsiban együtt utazó társaság tagjaiból lesznek később a Ruszalka mesefigurái — csak a film elején érdekes, később eljelentékteienediik. így aztán csak az említettek jó játéka, a Ruszalkát alakító Vika Novikova szépsége, és E. Vagen- stejn operatőr néhány szép átúsztatott képsora marad meg a néző emlékezetében erről a filmről. Meg talán az érdeklőr dés, hogy otthon elővegye az Andersen-kötetet. és elolvassa a szép mesét. Takács István í
