Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

1978. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK ~íJ Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság f (Az MSZMP Központi Bizottságának május elsejei jelszavaiból) Szervezett belső ellenőrzés A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának állásfoglalása A belső ellenőrzés az el­múlt években hatékonyabb lett, jelenleg a téeszek egyhar- mada alkalmaz belső ellenőrt, létszámuk 350—400-ra tehető — hangzott el a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak szerdai ülésén, amelyen a tsz-ek és társulásaik belső ellenőrzésének helyzetéről tár­gyaltak. A belső ellenőrök foglalkoztatása a szövetkezeti ellenőrzésről szóló jogszabály értelmében rövid időn belül kötelezővé válik — így mint­egy 1000 helyet kell betölteni. A belső ellenőrök túlnyomó többsége hasznosan tevékeny­kedik, noha helyük, szerepük nem alakult egyértelműen. További gond, hogy az el­lenőrzések során tapasztalt hiányosságok kiküszöbölését gyakran még nem kísérik fi­gyelemmel a vizsgáló szakem­berek. Egyelőre még csak ki­vételes esetekben tartanak utóvizsgálatot, az intézkedési javaslatokra a területi szövet­ség is csak ritkán tér vissza. A vitában felszólalt Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkár, aki hangsúlyozta: az ellenőrzés jól beilleszthető a hétköznapi munkába, és csak akkor jelent tehertételt, ha nem hangolják össze az állami felügyelet szerveinek és a belső ellen­őröknek a tevékenységét. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a társulások sa­játos ellenőrzési feladatainak megoldására, az ilyen jellegű vizsgálatok még korántsem nevezhetők hatékonynak és teljes körűnek. A vitában szóvá tették, hogy az ellenőrök ne csak a kedve­zőtlen jelenségekre hívják fel a figyelmet, hanem tárják fel I a jó munkamódszereket, eljá- I rásokat is. Dr. Csendes Károly, a leg­főbb ügyész helyettese kifej­tette: a szövetkezeti ellenőrző szervek, testületek jó kapcso­latot alakítottak ki a bűnüldö­ző szervekkel, ennek is kö­szönhető, hogy egy év alatt felére csökkent a tsz-ekben a társadalmi tulajdonban oko­zott kár összege. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa állásfoglalást adott ki, amely több összefüg- j gő elemzésre biztatja a gazda­ságokat, javasolja, hogy az el­lenőrök a hibák kiküszöbölé­sét is rendszeresen kísérjék fi­gyelemmel, s meghatározza azokat a teendőket, amelyek­re a külső és belső ellenőrző szervek, testületek munkájá­nak még jobb összehangolása érdekében van szükség. Kettő helyett dolgoznak Miéri kevés a védőnő Pest megyében? Mondják: a védőnőhiány Jellemző megyénkben. A szá­mok is ezt bizonyítják: há­romszázhetvenkettő a körzeti védőnői állások száma a me­gyében, mégis egynegyedük gyakorlatilag üresnek tekint­hető: gyesen, betegállomány­ban van a védőnő, vagy nem talált gazdára az álláshely. Az eredmény? Míg országo­san 2561 lakos jut egy védő­női körzetre, Pest megyében 2630... A zsúfoltság oka Az érdi szakorvosi rendelő melletti három helyiségben dolgozik a nagyközség 13 vé­dőnője. Egyikük, Kovács Fe- rencné körbe mutat: — látja, lejárt már a délelőtti terhes­gondozás ideje, mégis vagy harmincán ácsorognak tanács­ra várva a két szűkre mére­tezett váróteremben. Mi is itt végezzük a munkánkat, admi­nisztrálunk, ségítünk szóval, jótanáccsal, méghozzá napi 10 —12 órán át. Ennyire nőtt a munkaidőnk, mert a 13 kö­zül most csak hatan látjuk el a feladatunkat. Hárman gyer­mekgondozási segélyen van­nak, egyikünk betegállomány­ban, a többi állás betöltetlen. Egy körzetben 70 a csecsemő, és 30—40 a terhes. Ma például 78-an jöttek el a délelőtti ter­hes-tanácsadásra ... Pedig nem panaszkodha­tunk: a védőnők többsége fia­tal, s a tanács minden támo­gatást megad. Mindegyikünk saját lakásában, vagy szolgá­latiban él, s a fizetést is ren­dezték nemrégiben. A legfia­talabb közülünk havi 2400-at kap. — Hogy miért üres mégis néhány védőnői állás? Talán, mert az agglomerációs övezet nehéz terep a védőnői munká­ra, itt együtt található a vá­ros minden nehézsége s a falu minden hátránya. Hiába hirdetik az állásokat, a pálya­kezdő fiatalok elriadnak. Na­gyon gyorsan nő a lakosság, s vele a mi munkánk is. Keve­sebb idő jut az egyéni fog­lalkozásra ... Budaörsön másért Barabás Imréné védőnő, a budaörsi V. körzet az övé, s egy éve mint helyettes ellát­ja a II. körzetet is. Százhúsz csecsemő, 60 terhesanya, csak­nem 300 háromévesnél fiata­labb, s ugyanennyi hatéves­nél fiatalabb gyerek egészsé­gére ügyel. Az iskolai, óvodai, bölcsődei tisztasági vizsgála­tok, az oltások szervezése, s a szűrővizsgálatoké is reá há­rulnak. — A mi nagyközségünkben hét az orvosi körzetek száma, s ugyanennyi védőnőnek kel­lene dolgoznia. Egyikünk gye­sen, másikunk nyugdíj előtt, két állás pedig betöltetlen. Ügy tűnik, nincs biztató pers­pektívánk, tavaly óta nem ta­lált védőnőt a tanács az üres állásokra. — Nem, fizetésügyben én sem panaszkodhatok. Három esztendeje 1770 forinttal kezd­tem, most a munkahelyi pót­lékkal együtt, több, mint 3000 van havonta a borítékban. Igaz, a munkám rengeteg. És aligha talál a tanács olyan kolléganőt, aki idejönne dol­gozni. Hogy miért? Mert nem tudnak lakást adni számára... Robóczi László, a budaörsi tanács végrehajtó bizottságá­nak titkára: — Rövidesen háromra nő az üres állások szálba, s hiába kísérleteztünk: tavaly meg­hirdettük az egyik állást, még a járási hivatal segítségét is kértük. Eddig vagy tíz jelent­kezővel tárgyaltunk, — volt közöttük, aki Tatabányáról jött —, de egyikükkel sem ju­tottunk dűlőre: nincs pénzünk szolgálati lakásra. Most úgy próbálunk segíteni a gondon, hogy az egészségügyi főiskolá­sokat ide hívjuk szakmai gya­korlatra, hátha a két-három hónap alatt megszeretik Buda­örsöt ... Talán évek múlva Macher Józsefné, Pest me­gyei vezető védőnő: — Megyénkben a 372 vé­dőnő közül alig 300-an látják el jelenleg a hivatásukat. Csak 12 az üres állások szá­ma, de több mint ötszöröse a gyesen levőké. Érthető persze, hiszen fiatalok a védőnők. Ad­dig azonban nagyobb a teher kolléganőik vállán, míg ők visszatérnek a munkába. Az áldatlan helyzetnek — talán, ! mert lelkiismeretes, és nagy szakértelmet kívánó munka a védőnőé — szerencsére senki sem látja kárát. Igaz, keve­sebb idő jut a családlátogatás­ra, s többet igényel a tanács­adás ... Dr. Császár Márta Pest me­gyei gyermekgyógyász főor­vos, a tanács anya- és gyer­mekvédelmi csoportjának ve­zetője: — Amikor relatív vé­dőnőhiányról beszélünk, fi­gyelembe kell vennünk, hogy rohamos ütemben nő megyénk lakóinak lélekszáma, s a be­vándorlók zöme fiatal, eset­leg többgyermekes házaspár. A fejlesztéssel csak enyhül a gondunk, meg nem oldódik: tavaly 9, idén 8 új védőnői állás létesült megyénkben. Ezekre az új helyekre mindig akad jelentkező. Most is 9 Pest megyei fiatal tanul az Egészségügyi Főiskolán, ők valószínűleg „haza jönnek” dolgozni. — A gyermekgondozási se­gélyt most igénybe vevő vé­dőnők pedig rövidesen vissza­térnek munkájukhoz, s né­hány év távlatában biztatób­bak a kilátáiaink. Ezt bizo­nyítja, hogy a védőnők köré­ben nem jellemző a fluktuá­ció, mert a bér az országban mindenütt egyforma, s mun­kahelyüket, lakóhelyüket csak akkor változtatják, ha más megyébe, vagy a fővárosba házasodnak. Addig? Minden elismerés megilleti azokat a kolléganőket, akik kétszeres munkát végeznek ... V. G. P. Tanácsülés: május 5-én Kezdeményezés, segítőkészség nyilvánul meg a munkában — állapította meg a ráckevei járási hivatalról a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtti ülésén a Pest megyei Tanács végrehaj­tó bizottsága előkészítette a május 5-ére összehívandó ta­nácsülést. A megyei tanács- testület előtt dr. Mondok Pál tanácselnök számol majd be az ötödik ötéves terv félidei tapasztalatairól. A tanácsülés második napirendjén megvi­tatja a munkaerő-gazdálkodás szabályozásának eddigi hatá­sát. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta és ér­tékelte a ráckevei járási hi­vatal kétéves tevékenységét. Elemezte, hogy a nehéz körül­mények között dolgozó appa­rátus miként tesz eleget fel­adatának. A ráckevei járás csaknem 63 ezer hektár terü­letén 97 703 állandó — és 8200 ideiglenes lakos él. A lakos­ság legnagyobb része a fővá­rosba és környékére jár dol­gozni. A járásban élők jelen­tős hányada a termelőszövet­kezetekben keresi kenyerét. A járás életében sajátos szerepe van a Duna-ágnak, ahol sok­ezer üdülni vágyó talál pihe­nést: idényben 50—70 ezer ember is odalátogat a hétvége­ken. A járás sokszínűségét bizonyítja, hogy többféle nem­zetiség lakja. A nagyüzemekre építve A járás 19 településének gondjait 13 tanács intézi. A nagyközségekben él a lakosság 79 százaléka. A legnagyobb települése a munkáslakta Szi- getszentmiklós, kiemelt jelen­tőségű a székhely nagyközség: Ráckeve. A járás életében, fejlődé­sében meghatározó a Csepel Autógyár, a Pestvidéki Gép­gyár, a Szerszámgépfejlesztö Intézet, s több más fontos üzem is van. 1973-ban még 39 mezőgazdasági termelőszövet­kezetbe tömörültek a tsz-ta- gok, ma 15 nagyüzemben dol­goznak. Köztük olyan minta­szerű gazdaságban, mint a dunavarsányi Petőfi Termelő- szövetkezet. A nagyüzemek között a Kiskunsági Állami Gazdaság munkája is haszno­san érezteti hatását a járás életében. Jó néhány évvel ezelőtt sok spekuláns, szeren­cselovag nehezítette a mező­Paradicsomsorok Nyolcezer-négyszáz négyzetméteren fóliasátrakban ter­meszt paradicsomot és paprikát a sülysápi Tápióvölgye Tsz. Szorgos kezek kötözik a növényeket. Bozsán Péter (elvétele gazdasági fejlődést: a járási hivatalnak is nagy szerepe van abban — mondotta ki a megyei tanács vb —, hogy céltudatosan, megalkuvás nél­kül felszámolták a spekulán­sok működési területeit, s ré­szesei, segítői voltak az ipar­szerű mezőgazdaság kialakítá­sának, a termelési rendszerek létrejöttének, a magasabb ter­méseredmények biztosításának. A járási hivatal a követel­ményeknek megfelelően emel­te munkája színvonalának mércéjét, kezdeményezéseivel, aktivitásával, szívósságával úrrá tudott lenni azokon a nehézségeken, amelyek a já­rás sajátosságaiból adódtak. Hosszú ideig például ezen a vidéken nem lehetett telepü­lésfejlesztésről beszélni — a ráckevei járási hivatal vezetői a járási pártbizottsággal és a társadalmi szervekkel kar­öltve megtalálták a fejlődés módját. A negyedik ötéves tervben az óvodai helyek szá­mának növelése volt a köz­ponti feladat, az ötödik ötéves tervben pedig a lakásépítés mellett az általános iskolai tantermek számát igyekeznek megsokszorozni. Szigetszent- miklóson 600 munkáslakás épül, s ezzel együtt valameny- nyi lakásépítési formát szá­mítva 4800 lakás készül el ez év végéig A lakosság kívánságának megfelelően 19 településen több mint negyven fajtájú ren­dezési terv készült el. Az utóbbi hét évben 11,4 kilomé­ter vízvezetéket, 49 kilométer járdát, 11 kilométer szilárd burkolatú utat építettek. Messziről indultak A gazdasági eredmények az alapjai annak a változásnak, amely a lakosság szellemi éle­tében, tudatában ment végbe. A közös fenntartású művelő­dési házak, a nemzetiségi ha­gyományok ápolása, élesztőse, a járás forradalmi múltjának kutatása, az egészségügyi, a szociális, a sport területén tapasztalt fejlődés bizonyítja, hogy a helyi tanácsok, a járá­si hivatal — vagyis a válasz­tott testületek és az appará­tus dolgozói jól képviselik a lakosság érdekeit. A lakosság minderre bizal­mával, aktivitásával válaszol: az Egy üzem, egy iskola moz­galom keretében kiemelke­dően dolgoztak, s a különböző társadalmi munkákkal jelen­tősen hozzájárulnak a járás fejlődéséhez. A tanácsok tö­megkapcsolatát Dömsödön, Dunaharasztin, Ráckevén, Szi- getszentmiklóson ítélte első­sorban példamutatónak a me­gyei tanács vb. A tanács vb a munka elem­zésekor azt vette figyelembe, honnan indult a járási hivatal hét évvel ezelőtt, s hogyan ol­dotta meg a párt és tanács reá vonatkozó határozatait. Éppen azért, mert jól kon­centrált a legégetőbb tenni­valókra és igyekezetét, vala­mint a helyi tanácsok szor­galmát sok siker kísérte —, a tanács vb elismerte munkáju­kat, de ülésén újabb sürgős feladatokra, javítanivalókra hívta fel a figyelmet, s hozott határozatot. Magasabb mértét A tömegkapcsolat erősítése miatt például a többi között kifogásolta, hogy a megválasz­tott tanácstagok egy része nem számol be rendszeresen tevé­kenységéről választóinak, nem töltik be feladatukat. Ennek az is oka, hogy a járási hivatal nem mindenkor ad elég segít­séget számukra. Bármi legyen az oka: ezen változtatni kell — mondotta ki a megyei ta­nács vb. — Nem lehet senki passzív tanácstag, nem lehet indok arra, hogy valahol ne képviseljék megfelelően a la­kosság érdekeit. Javításra vár a helyi ta­nácsapparátusok tevékenysé­gének törvényességi felügyele­te, az ellenőrzés. Különösen az építéshatóság, az adóigazgatás, a földigazgatás munkája. A vonzó környezet, az üdülő jel­leg miatt sok ügyeskedő pró­bálja megkerülni a rendelke­zéseket, akár telekspekuláció­val, akár engedély nélküli építkezéssel, vagy más módon. Ezekkel szemben határozot­tabb fellépésre van szükség, s a járási hivatal feladata, hogy megtalálja a módját az em­berséges, de következetes szi­gor megteremtésének. Vala­mennyi határozatnak érvényt kell szerezniük. A megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy ítélte meg. hogy a ráckevei járás tanácsi testületéiben, a járási hivatal dolgozóiban megvan a képes­ség és szándék ahhoz, hogy az eddigi eredményekre épít­ve eleget tegyenek újabb fel­adataiknak is. A társközségek megelégedésére A tanács vb meghallgatta a szakigazgatási szervek jelenté­sét arról, hogyan intézik a lakosság ügyeit a társközsé­gekben. Pest megyében 34 közös tanácshoz 81 település tartozik, s ebből 47 társközség. A községekben élőknek mint­egy negyede él a közös taná­csokhoz tartozó településeken. A tanácstagok valamennyi társközségben csoportot alakí­tottak és sok módon képvise­lik a választók érdekeit. \ közös tanácsok megkülönböz­tetett figyelemmel kísérik a társközségekben élők gond­jait. Sokszor üléseiket is a társközségekben tartják. Egyet­len társközség seng maradt ál­lamigazgatási szolgálat nél­kül: 25 helyen kirendeltség működik. Ahol pedig ilyen nincs, igazgatási napokon helyben intézik az ügyeket Általában közmegelégedésre dolgoznak a közös tanácsok, illetve a kirendeltségek. Ki­alakult azonban olyan gyakor­lat is, ha valaki^ a közös ta­nácshoz fordul problémájával, ott soron kívül fogadják a társközség dolgozóit. A tapasztalatok igazolják, hogy az anyagi és a szellemi erő ilyen összpontosítása, szer­vezése a lakosság hasznára vált. Nem igazolódott sokak félelme, miszerint a társköz­ségek ügyeikkel hátrányt szenvednének. Ellenkezőleg, sok olyan gondjukat tudják megoldani, amire másképpen nem jutott volna mód. Tiszafa és mammutfenyő A természet védelme érde­kében a megyei tanács vb újabb területeken nyilvánított védetté különleges, ritka növé­nyeket. Így a pomázi tiszafák *s a budakeszi mammutfe- •iyők sorsáról döntöttek, s ez­zel újabb növényekkel gazda­godott a védettek családja. S. Á. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom