Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-18 / 90. szám

pest MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXU. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1978. Április is., kedd Keret T echnológusokkal be­szélgetve egyre gyak­rabban hangzik el az a nagy figyelmet érdemlő tapasztalat, hogy a termék­előállítás keretei sokkal szigorúbbak, mintsem azt hiszik, elfogadják, a végre­hajtásban tevékenykedők. A gyártási követelmények valóban gyors ritmusban változnak, olyan anyagok­kal kell dolgozni, amilye­nekről évtizede csak azok hallottak, akik szorgalom­mal forgatták a friss szak­irodalmat, hiszen a világon havonta egy-egy új mű­anyaggal rukkolnak elő a nagy cégek, s ezeknek a kő­olajszármazékoknak a gya­korlati alkalmazása próba­tétel a technológus, a ter­melésirányító, és a munkás számára egyaránt. A Ma­gyar Selyemipari Vállalat váci gyárában például — ahol a közelmúltban jutot­tak el a gyártásfejlesztés egy jelentős szakaszának végére, korszerű berende­zésekkel cserélve fel a ki­szolgált szövőszékeket — arra a kérdésre, ma mire megy egy-egy szövőnő, a tíz, tizenöt esztendeje elsa­játított technológiai isme­reteivel, habozás nélkül azt felelik, hogy semmire. Ter­mészetesen érték a gyár­tási tapasztalat egésze, az ún. begyakorlottsági fok, ám ennek konkrét, egy-egy termékfajtához vagy fonál­típushoz kötődő részleteit gyorsan félresodorja a technológiai változás, azaz a munkásnő — s közvetlen vezetője, úgyszintén — arra kényszerül, hogy folyama­tosan tanuljon, új ismere­teket raktározzon el emlé­kezetében. Fogas kérdés, mennyire alkalmas az ilyesfajta lé­péstartásra egy-egy gyár közössége, mennyi idő kell egy-egy lépéshez? A se­lyemipar váci gyárában erős a törzsgárda, tagjainak túlnyomó része a legnehe­zebb időszakokban is a helyén maradt, s értően fogadta az olyasfajta. el­kerülhetetlen intézkedése­ket, mint a négy-, a hat-, a nyolcgépes rendszerre va­ló-áttérés. A technológiai változások serege, kár lenne szépíteni, többlet te­her, s mert az, ellenállást vált ká szinte ösztönösen. A siker azután azon múlik, mennyi idő alatt képesek irányítók és beos-.ioUak ezt az edenállást fölszanrani. L ényeges gyártmány­szerkezeti megújulás megy végbe a Ganz Műszer Művek Árammérő- gyárában. kapcsolóórák, fogyasztásmérők korszerű termékcsaládjainak kibo­csátását kezdték, illetve kezdik meg, s a nagyobb igényű gyártmány termé­szetesen a gyártás kereteit is megmásította. Amibe új anyagok használatát — pél­dául műanyagokét — épp­úgy beleértjük, mint friss technikai berendezések üzembe helyezését, s a tech­nológiai rend magasabb fo­kát. A gyár, amely a Mű­vek kivitelének döntő ré­szét termeli meg — export­juk tervezett értéke idén 6,5 millió dollár — csak úgy képes versenyben ma­radni több földrészen el­helyezkedő piacain, ha fo­lyamatosan fejleszti gyárt­mányait, ettől viszont el­választhatatlan a gyártás tökéletesítése, annak ma­gasabb költségeivel egye­temben. amit azután az ér­tékesebb terméknek kell árbevételben visszahoznia a pénztárba. Tetemes kiadással jár például a galvánozás kor­szerűsítése, vagy azoknak a Bosch rendszerű szerelő­asztaloknak a megvásárlá­sa, amelyek ugrásszerű, azaz minőségi változást eredményeznek a végter­mék kibocsátás körülmé­nyeiben. Ez a gyártási ke­retek dologi, tárgyi része, ám a politikai és a gazda­sági vezetés helyesen állít­ja a fő helyre e keretek em­beri tényezőit. Bármennyi­re javuljanak ugyanis a technológia megfogható elemei, keveset érnek ön­magukban. Ahhoz, hogy hatásosan teljesítsék szol­gálatukat, az azokat hasz­náló ember tudatossága, fegyelme szükséges. A gö- gödöllői gyárnak átlagosan háromezer dolgozója van, s ha ezeknek csupán tíz százaléka teszi az elvártnál rosszabbul a dolgát, akkor háromszáz ember örökös za­varforrásokat hoz létre a termelésben, s a kétezer- hétszáznak energiái egy ré­szét arra kell fordítania, hogy ezeket a zavarforrá­sokat fölszámolja. I tt jutunk el a lényeghez, ahhoz a fontos gya­korlati tapasztalathoz, hogy a jó technológiai adott­ságok közepette is készül­hetnek gyenge, vagy egye­nesen selejtes termékek, s • azért, mert a technológiai adottságokhoz nem igazod­tak kellő mértékben az emberiek; a képesség, a szakismeret, a fegyelem. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1977. október 20-i ülésének határozata — a ter­melési szerkezet és külgaz­dasági politikánk fejleszté­sének hosszú távú irány­elveiről — ezért ford;i meg­különböztetett figyelmet a technológiai fejlesztés em­beri és dologi tényezőinek összehangolására, ennek szükségessé ge kieme .elére. Tág kört feióielő vizsgála­tok bizonyították ugyanis, hogy a magyar termékek, s elsőként a gépipari cikkek tekintélyes részénél — kö­rülbelül kétötödénél — a technológiai lehetőségek jobbak, mint amilyeneket a végtermék megtestesít. Egyszerűbben szólva: a tárgyi feltételek kínálta lehetőségek egy csoportját veszni hagyják az emberi mulasztások következtében a gyártók, azaz nem okvet­len és nem mindenütt a keretekkel van a baj, ha­nem azzal, ami e keretek között és ahogyan történik. A termelésirányításban te­vékenykedők egy része ahogy a munkások bizonyos csoportja szintén, nem ér­zékeli kellő súllyal a tech­nológiai változásokban sű­rűsödő követelmény emel­kedést. Az új környezetben a régi módon akarnak dol­gozni, s ez konfliktusokhoz vezet, legtöbbször úgy, hogy a termék sínyli meg az is­métlődő összeütközéseket. A technológiai rend egyre inkább alapvetővé válik a versenyképesség megtartá­sában, ám ezt az objektív tényt még nem érzékeli, is­meri el eléggé munka-ma­gatartásával az egyén, s véli, egy-egy kis mulasztás a technológiában nem oszt, nem szoroz. Ezek a kis mu­lasztások azonban a végső összeadásnál forint-milliár- dokra híznak, csakhogy a ■ eredményekből kivonandó tételként. Mészáros Ottó Összehívták a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően április második felében Szófiában kerül sor a Varsód Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságá­nak- ülésére. Megkezdődött Prágában a szakszervezeti világkongresszus Leonyid Brezsnyev üdvözlete — Főtitkári beszámoló Vasárnap megkezdődött a IX. szakszervezeti világ- kongresszus Prágában, a Fuclk-park kongresszusi palo­tájában. A Szakszervezeti Világszövetség által összehí­vott egyhetes tanácskozáson csaknem 260 millió szerve­zett dolgozó képviseletében 140 ország több mint 350 küldöttségének mintegy 1000 tagja megtárgyalja a szak- szervezeti világmozgalom fejlődését és időszerű felada­tait. A vasárnapi megnyitó ülésen megjelent és a dísz­elnökségben foglalt helyet többek között Romes Csand- ra, a Béke-világtanács elnöke, ott volt továbbá számos más nemzetközi szervezet — például az ENSZ, az UNES­CO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet — képviselője, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köz­társasági elnöke, Lubomir Strougal csehszlovák kor­mányfő, valamint több nemzeti szakszervezeti küldött­ség vezetője, közöttük Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és Alekszej Sibajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke. Enrique Pastorino, a Szak- szervezeti Világszövetség el­nöke megnyitója után Gus­táv Husák üdvözölte a kong­resszus résztvevőit. A tanácskozás délutáni ülé­sén elfogadták a kongresz- szus napirendjét, majd Alek­Viz. viz... Vezetéken kapja Sződ és Sződliget is A Pest és Nógrád megyei vízgazdálkodási társulatok te­vékenységének felügyeletét a Középduna völgyi Vízügyi Igazgatóság látja el. Tavaly az igazgatóság területén mű­ködő, a vízgazdálkodási társu­latok munkája nyomán har­mincnégyezerrel növekedett a közműves vízellátásban része­sülők száma. A 46 millió fo­rintot meghaladó építkezések­kel vízvezetéket 43 kilométer, csatornahálózatot 28 kilométer hosszúságban fektettek le. A múlt évben teljesen befejezték a szentendrei Kisboldogtanya, Göd, Fót, a gödi „Fészek” te­rületén, Kisterenyán és Mát- raszelén a berendezések üzem­behelyezését. Több helyütt részlegesen elkészüllek a mun­kákkal, s lehetőség nyílt a be­rendezések egy részének üzembehelyezésére. Az idén is újabb területe­ken alakulnak vízműtársula­tok. A legújabb ezek közül, a néhány héttel ezelőtt megala­kult Sződ—Sződligeti Vízmű­társulat. Megszületésével most már lehetőség nyílik, hogy a váci regionális vízműrendszer részeként, e két település is egészséges vezetékes vízhez jusson. A munkálatok még eb­ben az évben megkezdődnek. A hatvanhat millió forintos beruházáshoz az áílam 24 mil­lió forintos támogatással járul hozzá. A befejezést 1985-re terve­zik. Addig megépítenek itt 7,2 kilométernyi gerincvezetéket és összesen 32 kilométer veze­téket. A munka teljes elké­szültével e terület lakói na­ponta 2400 köbméter vezetékes vízhez juthatnak. Az épülő gerincvezeték vég­pontja Vácrátót lesz, ahol öt­száz köbméter befogadóképes­ségű medencét építenek, miál­tal javul a vácrátóti vízellá­tás is. K. Z. szej Sibajev, a szovjet kül­döttség vezetője felolvasta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének a. prágai vi­lágkongresszushoz intézett üdvözlő üzenetét. A kongresszus ezután meg­hallgatta Pierre Gensous- nak, az SZVSZ főtitkárának a világszervezet ötéves mun­kájáról és tevékenységének további irányáról szóló be­számolóját. Áttekintette a várnai kong­resszus óta a nemzetközi élet­ben végbement jelentősebb változásokat, az eredménye­kéin kívül felsorolva a nem­zetközi helyzet még mindig megoldatlan, legégetőbb prob­lémáit is. Hangsúlyozta, hogy az SZVSZ és az általa kép­viselt erők továbbra is szo­lidárisak a világ minden dol­gozójával, akiket még elnyo­más, jogtalanság sújt, többek között megemlítve a Paleszti­nái és a chilei nép iránti szo­lidaritás szilárdságát. Rész­letesen képet adott a tőkés világrendszer hosszú ideje tartó és mély gazdasági vál­ságának súlyos következmé­nyeiről. Elemezte a fejlődő országok jelentős részének súlyos gazdasági problémáit, a nem szűnő nyomor és az éhezés jelenségeit is. Pierre Gensous ezután meg­állapította, hogy, bár a szo­cialista országok gazdaságát is érinti a tőkés világgazda­ság válsága, már csak élénk és nagyarányú külkereske­delmük miatt is —, ezekben az országokban a nemzeti jö­vedelem és a dolgozók élet­színvonala mégis folyama­tosan emelkedik, A főtitkár végül hangsú­lyozta: az SZVSZ minden szervezettet és erővel haj­landó sokoldalúan és haté­konyan együttműködni, ak­cióegységre lépni, amely ugyanezeket a nemes célo­kat magáénak vallja. Tegnap délelőtt folytató­dott a világkongresszus. A küldöttek és a vendégként je­lenlévő résztvevők megkezd­ték a beszámoló vitáját. Az ülésen Sripad Amrit Dange, az SZVSZ alelnöke, az Indiai Országos Szakszer­vezeti Kongresszus főtitkára elnökölt. A vitában első­ként Alekszej Sibajev, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Bizottságának elnöke szólalt fel. Nők az építőiparban Jé példák a gondoskodásra Az Építők Szakszervezete Pest megyei Bizottságának munkatársai egy közelmúltban lefolytatott vizsgálat során tizenkét megyei (vállalatot gyáregységet kerestek fel, vá­laszt kérve a kérdésre: mi­ként valósítják meg a nőpo­litikái határozatot? Ez az iparág sosem tartozott a nő­ket foglalkoztatók közé. Ta­valy dolgozóinak mindössze húsz százalékát tette ki gyen­gébb nem. Mégis munkájuk könnyítését a vállalatok többségénél fontosnak tartották. Ahol lehetett gépesítették a nehezebb munkát. Jó példa erre a BVM Szentendrei Gyára, amely az aránylag sok nőt foglalkoztató üzemek közé tartozik. Itt több mint félmillió forintért cement­adagoló csigát szereltek fel a mozaiklap gyártó üzemben, Ezernégyszáz táncos Kecskeméten, a megyei mű­velődési központban április 15—ld-án rendezték meg a szövetkezeti néptáncosok VII. országos találkozóját és verse­nyét. A kétnapos színpompás náptáncbemutatón huszonhét együttes ezernégyszáz tánco­sa vett részt. Meghívottként bulgár és lengyel együttesek 16 bemutatkoztak. A bemutatón nagy sikert arattak a hazánkban élő nem­zetiségi; délszláv, német, ro­mán és szlovák együttesek. A találkozó egyik legsikeresebb együttese a képen látható nagy- kátai csoport volt. miáltal a porártalom is nagy­mértékben csökkent. Kisebb horderejű, ám mégis köve­tésre méltó a szentendrei Ko­csigyárban kialakult gyakor­lat. Ott munkaruhaként kis­mamacipőt is adnak női dol­gozóiknak. Arra is találtak példát a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál, hogy in­dokolt esetben a kisgyerme­kes mamák otthon végezhet­ték hivatali munkájukat. S vajon miként érvényesül az egyenlő munkáért — egyenlő bért elv? Ez sem maradt ki a tájékozódásból. Általános­ságban kedvező a tapasztalat, bár akadnak feszültségek, de több a pozitív példa. A váci DCM-ben, ahol szintén elég magas a nők aránya, tavaly a csillés munkakörben foglal­koztatott férfiak havi átlag- keresete 3595 forint, a nőké pedig 3558 forint volt. És egy BVM szentendrei gyárbeli adat szerint 1976-ban a nők átlagkeresete öt és fél, a fér­fiaké 5,1 százalékkal emelke­dett. A számok, természetesen, torzíthatnak. A legnagyobb gondot ugyanis az jelenti, hogy a fizikai állományban dol­gozó nők többsége beta­nított vagy segédmunkás. E téren is dicséretes a szent­endrei tapasztalat: a BVM- ben tíz nőt képeztek ki ta­valyelőtt betonelemgyártó szakmunkássá, tavaly pedig többen nehézgépkezelői bizo­nyítványt szereztek. Évente átlagosan hatvanan-hetvenen vesznek részt különféle szak­mai továbbképzésen. a DCM- ben is. S ugyanott évek óta igyekeznek csökkenteni a nyolc általánost el nem vég­zettek számát, kihelyezett ál­talános iskolai osztályokban szerezhetik meg dolgozóik az ismereteket. Azt, hogy miként vesznek részt a nők vezetésben, szin­tén csakis az arányok figye­lembevételével vizsgálhatták. Ezt is tették. Kedvező tapasztalatokat szereztek a Pest megyei Tanácsi Építőipari Válla­latnál, a DCM-ben, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál, ez utóbbi vállalatnál például a vezetők egyharmada nő. D. Gy. KÖZÉLET­Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Hafez Asszad köz- társasági elnöknek, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke Mohammed Ali El-Ha- labi miniszterelnöknek fejezte ki jókívánságait a Szíriái Arab Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra fogadta azt az olasz párt­munkásküldöttséget, amely Ro­dolfo Mechinlnek, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága propaganda, és saj­tóosztálya helyettes vezetőjé­nek vezetésével tartózkodott hazánkban. Április 10. és 16. között megbeszéléseket foly­tattak Grósz Károllyal és Be- recz Jánossal, a Központi Bi­zottság osztályvezetőivel. A de­legáció elutazott a magyar fő­városból. Benkei András belügymi­niszter vezetésével hazaérke­zett • a Belügyminisztérium küldöttsége Kubából, ahol ba­ráti látogatást tett. Miroslav Petrik, a Cseh Szo­cialista Köztársaság mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­nisztere küldöttség élén teg­nap Budapestre érkezett. Tran Huu Du könnyűipari miniszter vezetésével eluta­zott Budapestről az a vietnami könnyűipari delegáció, amely Keserű Jánosné könnyűipari miniszter meghívására né­hány napot hazánkban tar­tózkodott és tárgyalásokat foly­tatott az együttműködés bő­vítésének további lehetőségei­ről. M. G. Csentemirov, a Szov­jetunió Állami Építésügyi Bi­zottságának első elnökhelyet­tese szovjet építésügyi delegá­ció élén megbeszéléseket foly­tatott hazákban. A küldöttség vasárnap elutazott Budapest­ről. k k i

Next

/
Oldalképek
Tartalom