Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-13 / 86. szám
ms. ÁPRILIS 13., CSÜTÖRTÖK Magyar—lengyel népfront-megállapodás Wit Drapichnak, a Lengyel Nemzeti Egységfront Országos Tanácsa ügyvezető alel- nökének vezetésével — a HNF Országos Tanácsa meghívására — hazánkban tartózkodó küldöttséget szerdán fogadta, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A delegáció — ugyancsak szerdán — látogatást tett Péter Jánosnál, az országgyűlés alelnökénél, majd megtekintette a Parlament épületét. Délután a Hazafias Népfront székházában a HNF és a LNEF között együttműködési megállapodást írtak alá. A két mozgalom baráti kapcsolatainak további erősítését, az együttműködés különböző formáinak kiszélesítését tartalmazó dokumentumot a Hazafias Népfront részéről Szentistványi Gyuláné titkár, a Lengyel Nemzeti Egységfront részéről Wit Drapich látta el kézjegyével. Emlékezés Szirmai Istvánra Szerdán a névadóra, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségére emlékeztek a szegedi Szirmai István Általános Iskolában. Az oktatási intézmény bejáratánál felavatták Szirmai István márványba vésett domborművét, Fritz Mihály szobrász- művész alkotását. Az ünnepségen jelen volt Szirmai István özvegye, több más hozzátartozója és volt szegedi harcostársai is. Részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője avató beszédében méltatta Szirmai István példamutató, harcos életútját. Ä KGSs'-program keretében A korszerű állattartás kísérletei Herceghalmon Az Állattenyésztési Kutató Intézet herceghalmi központjában kísérleti istállót és ólakat rendeztek be. A KGST- program keretében speciális kísérleteket folytatnak a sertések gazdaságos tartástechnológiájának kidolgozására, a legjobb környezeti körülmények megismeréséra Malactól sertésig Az épület egyik jól elkülönített helyiségében dr. Ádám Tamás laboratóriumi vezető, állatorvos munkatársai televíziós kamerák segítségével tartják megfigyelés alatt a kísérleti állatállományt. A monitorokon jól látható a falakkal elkülönített három kísérleti rekesz, az egyikben malacok, a másikban a valamivel nagyobb süldők, a harmadikban pedig a már hízóba fogott sertések láthatók. Az állatok most feltűnően bágyadtak, a magyarázatot az állatorvos adja: a laboratóriumi körülmények között kánikulát teremtettek számukra azért, hogy ellenőrizhessék, a különböző korú állatok hogyan viselik el a hőingadozást. A nagy meleg, illetve az azt követő hűvösebb idő miképpen befolyásolja hízé- konyságukat, egyáltalán egész életüket. Az itteni kísérletek laboratóriumi méretűek, később nagyüzemi körülmények között ismétlik meg ezeket a próbákat, azaz az itteni tapasztalatokat átültetik a gyakorlatba. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy a tapasztalatok ismeretében jobb hőszigetelő építőanyagokat ajánlanak majd a gyakorlati szakembereknek, de például egyszerűbb megoldások is számításba jöhetnek. — Nem nagy dologról van szó, de az is segít, ha fasorokat, kisebb-nagyobb ligeteket telepítenek az állatólak köré, ezzel is elejét vehetik a hő- mérsékleti szélsőségek kialakulásának — mondják a tudományos szakemberek. Hozzájuk tartozik egy másik vizsgálatsorozat, amely a fénybiológiával van összefüggésben. Összesítés az NDK-ban A kutatóintézet szakemberei a KGST megbízásából dolgoznak. Kísérleteik egy része szerves összefüggésben van azzal a témával, amelyet a baráti országok a környezeti körülményeknek az állatokra gyakorolt hatásával kapcsolatban indítottak. Nem valamiféle elvont tudományos munkálkodásról van szó; a kutatók nagyon is gyakorlati program megvalósításán fáradoznak. Vizsgálataiknál a legfőbb szempont: miképpen lehet növelni a hizlalási eredményeket, hogyan lehet csökkenteni a takarmányköltségeket azzal is. ha normális környezeti feltételeket teremtenek az állatállomány számára. Az Állattenyésztési Kutató Intézet szoros együttműködésben tevékenykedik az NDK- beli Eberswaldei Általános Alkalmazott Higiéniai Kutató Intézettel. A magyarországi kísérletek eredményeiről pontos tájékoztatást kapnak az NDK-beli intézet kutatói, akik több szocialista ország idevonatkozó tudományos elemzéseit összesítik, és végül is ajánlást adnak a KGST-orszá- gok állattenyésztőinek. A herceghalmi intézetben befejeződtek a fénybiológiai kísérletek.. Ezeket a vizsgálatokat nagyobb telepeken rendezték meg, üzemi körülmények között. Az állatok egyik csoportját megvilágított környezetben tartották, egy másik részüket többnyire megvi- lágítatlan, sötét ólban nevelték, egy-egy csoportjukat pedig rövidebb-hosszabb ideig tartó fényhatásnak tették ki, vagy átmenetet teremtettek a csaknem teljesen sötét, illetve a szinte mindig világos környezet között. Az éltető fény A próbák alapján a magyar kutatók azt javasolták, hogy az állattelepeken a fiatal malacokat naponta kereken 16 óráig tartó megvilágításnak tegyék ki, éspedig viszonylag nagy fényerősséggel. Ilyen körülmények között fejlődnek az állatok a legjobban, úgynevezett választáskori súlyuk — ami az állattenyésztők számára mindig lényeges — ilyen fényviszonyok között alakul a legkedvezőbben. Érdekes, hogy a sok fénnyel nevelt állatok mortalitása is lényegesen kedvezőbb. A valamivel nagyobb súlyú állatokat, 10— 12 kilogrammos súlyig még mindig ilyen fénybiológiai környezetben kell tartani, ilyenkor értékesítik a leghasznosabban a takarmányt, tehát felnevelésük ilyen szempontból ekkor a leggazdaságosabb. Harminc-harmincöt kilogramm súlyig viszont már csökkenteni kell a fényadagokat, az az állat tehát, amelyik túlnőtte a 12 kilót, 8 órás megvilágításba kerül, ezután elveszik a fényt, azaz sötétítenek a hizlaldában. Ha ugyanis több fényt adnak, akkor már rosszabbak a gazdasági eredmények, ugyanúgy — a kísérletek szerint — a kevesebb fény sem használ. Hizlalás sötétben Tíz évvel ezelőtt dr. Ádám Tamás több külföldi kutató- intézettől levélben kért tájékoztatást arra, vajon a tudományos szakemberek milyen fénybiológiai viszonyokat tartanak célszerűnek a hizlalás alatt. Ez a hizlalási periódus ugyanis eléggé kényes, hiszen hatalmas mennyiségű takarmányt fogyaszt el az állat, és ennek átalakulása, gazdaságos értékesülése végeredményben az állattenyésztés hozamait és hasznát is meghatározza. A válaszokból általában az derül ki, hogy a megfigyelések kísérleti stádiumban voltak akkoriban, sőt a külföldi intézmények egész sora nem fog-, lalkozott ezzel a kérdéssel, így hát a magyarországi kutatási záróeredmények széles körben érdeklődést keltettek. A magyar kutatók próbáit teljes elismeréssel fogadták az NDK- beli intézet vezetői. Mit állapított meg az Állattenyésztési Kutató Intézet? A kutatók szerint a hizlalás alatt napi 20—21 órán át sötétben kell tartani az állatokat, ilyenkor a legjobbak a hízási teljesítmények, és a legjobb az úgynevezett vágósúly is. Viszonylag ebben a fénybiológiai környezetben a legkisebb az elhullás is. Azzal magyarázzák a fényhiány ilyen kedvező hatását, hogy az állatok kevesebbet mozognak, tehát jobban értékesítik, ahogy a szakemberek mondják, a célnak megfelelően használják fel a takarmányadagokat. Viszont nem ennyire egyszerű a dolog, ha a felhizlalt állatok minőségét nézzük. A 16—24 óráig világosban tartott sertések súlyszázalék arányában több húst adtak, illetve a sonka-súlyú hizlalásnál — ez az állattenyésztésben egy hizlalási kategória — jobb minőséget produkáltak, így hát a kísérletek lényegében kettős eredménnyel zárultak. A laboratórium vezetője így fogalmazott: több húst kaptunk a sötétben, viszont a világosban jobb lesz a minőség. ...és a helyi módszerek — Akkor hát mi a teendő? Erre a kérdésre szintén megvan a válasz: ha figyelembe veszik azt, hogy a hizlaldák mesterséges megvilágítása energiaigényes művelet, akkor mindent egybevetve a sötétben tartást ajánlják a hízó sertéseknél, egészen 100—110 kilogramm súlyig. 125 kilogrammnál a különbség már elmosódik, tehát ebben az esetben a hizlaldákra bízzák a leggazdaságosabb helyi módszer megválasztását. A kísérletek tudományos anyagát a szakemberek a magyar gazdaságokkal már közölték. Jászonyi Ferenc Az egészségügy szolgálatában A vád gyógyítókombinát gondolata a megvalósulás átján rendelőintézet Az egészségügy területén is — mint minden területen — a múlt súlyos örökséget hagyott ránk. A felszabadulás előtt tulajdonképpen nem is volt kórház Vácott. A jelenlegi szociális otthonban egy 23 ágyas — kórháznak nevezett — intézmény fogadta a betegeket, majd 1945 októberében alapították a Március 15. téren 110 ággyal a városi kórházat. Ám korszerűtlensége miatt rendkívül nehezen tudott eleget tenni a növekvő követelményeknek. A feszítő gondok és a szocialista gondoskodás elve parancsolóan vetették fel új, modern kórház megépítésének tervét, amely ellátja majd Észak-Pest megye fekvőbetegeit, és mentesíti a főváros egyébként is zsúfolt kórházait, így épült meg jelentős megyei és városi ráfordítással, 162 millió forintos költséggel a IV. ötéves tervben a 476 ágyas modern, jól felszerelt, minden igényt kielégítő új kórházunk. Gyümölcsöző társaclelmimunka-órák A városszeretetnek is szép példája volt az építkezés, mert mozgásba hozta a város társadalmi erőit. A tanács pénzügyi költségei mellett nagyarányú társadalmi akció bontakozott ki. Különösen a KISZ jeleskedett az építőmunkában. A város fiataljai, élükön a KISZ tagjaival, több ezer tár- sadalmimunka-órát dolgoztak az építkezésen. így azután a kórház megnyitásával nem is fejeződött be a fekvőbeteg-ellátás feltételeinek fejlesztése, még jobbá tétele. Azóta négy pavilon épült, a negyediket idén, hazánk felszabadulása 33. évfordulójának tiszteletére adtuk át rendeltetésének. Közben a régi kórházat belgyógyászati utókezelő céljaira átépítettük, így jelenleg Vácott a kórházi ágyak száma 919. Az egészségügyi jurátus az építkezésekkel párhuzamosan alakult, fejlődött. A megnövekedett gyógyító létszám azonban újabb gondokat vetett fel, mégpedig elsősorban a lakáshelyzet megoldásában. Ezért az elmúlt hét évben 118 lakást adtunk át orvosoknak, egészségügyi középkádereknek, s további céljaink között fontos helyet foglal el a még jelentkező igények kielégítése. A járóbeteg-ellátásban sem kisebb gondok mutatkoznak. Ahogyan a múlt örökségeként maradt ránk a régi korszerűtlen kórház, ugyanúgy a múltból örököltük a szakrendelő intézetet is. A volt városi kúria vendéglőjéből 1951-be:í átalakított rendelőintézet már akkor szükségmegoldás volt, de állaga, az átalakítások, javítgatások ellenére is csak, romlott. Az újabb szakrendelések bevezetésével zsúfolttá vált az épület, a gyógyítóHíd a Hunén - Tahiról munka szinte elfogadhatatlan i szese körülmények között folyt. A jelenlegi rendelőintézet 25 munkahelyet foglal magában. Ebből mindössze 17 helyezkedik el a rendelő épületében, nyolc pedig a város különböző területein. Ez a szétszórtság viszont nehezíti az orvosok és a betegek helyzetét, s érthetően időről időre kedvezőtlen közhangulatot teremt az áldozatkész orvosi munka ellenére is. Tovább még egy lépéssel Mindez késztette a megyei és a városi pártvezetést arra, hogy az V. ötéves tervben szorgalmazza a kor igényeinek megfelelő, új, 32 munkahelyes szakrendelő intézet felépítését. Ezt a városi pártbizottsági és párttitkári értekezleten megbeszéltük, majd megvitattuk a tanács kommunista vezetőivel. Ezt követően a város V. ötéves tervében a tanács jóváhagyta 63 millió forintos költséggel. A városi párt- és tanácsi vezetés vállalta, hogy ebből 25 millió forintot társadalmi ösz- szefogással biztosít. Számítottunk arra, hogy a város üzemeiben és intézményeibe?! megértik a rendelő építésének szükségességét. Nem is csalódtunk. A hozzájárulásban lehetőségeihez mérten minden pártszervezet és gazdasági vezető a maximálisai nyújtotta. Valamennyiükről csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni. Mégis, mint elsőket, kezdeményezőket, külön kiemelem: a Forte Gyár, a Vízmű, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, a Kötöttáru- gyár és a Cementipari Művek párt- és gazdasági vezetőit, akik a támogatás mellett mások meggyőzésében is rendkívül nagy segítséget nyújtottak. Az új rendelőintézet megépítése érdekében vállalt felvilágosító, meggyőző, szervező munkában élenjártak a kórház párt- és gazdasági vezetői. Különböző fórumokon, az egészségügy illetékes irányító szerveinél szószólói voltak az építés szükségességének. Szakmai és politikai érvekkel bizonyították, hogy Vác és a vonzáskörzetében élő több mint százezer ember korszerű szakorvosi ellátásáról van szó. Bizonyították, hogy a járó- és fekvőbeteg-ellátás, vagyis a kórház és az új rendelő egy komplexumba építése növeli majd a korszerű orvosi gépek, műszerek és nem utolsósorban az orvosi munka hatékonyságát. A kommunisták az új kezdeményezői A társadalmi összefogás említett formája mellett az évenként rendszeresen szervezett kommunista műszakok eredménye is a megépítés anyagi fedezetét szolgálja. Az üzemi munkások, értelmiségiek ezrei, párttagok és pár- tonkivüliek, idősek és fiatalok szabad idejük feláldozásával járulnak hozzá e nemes cél megvalósításához. Azt szeretnénk, ha minél több, a városban élő vagy dolgozó ember elmondhatná majd, hogy révolt a megépítésének. A KISZ szervezés alatt álló nyári építőtábora is, a társadalmi összefogást szolgálja. A városban hatezer diák tanul. Már eddig is lelkesen részt vettek a városépítő munkában. Most is bízunk benne, hogy V. ötéves tervünk e szép alkotásához az ő kétkezi munkájuk is hozzájárul. Üj formát is létrehoztunk a szakrendelő építésének patro- nálására. Ez azt jelenti, hogy a Duna menti Regionális Vízmű Vállalat párt- és gazdasági vezetése társadalmi munkával, műszaki apparátusával, gépi erővel segítséget nyújt az építkezéshez. Mindezek a lépések —: á megyei pártbizottság segítségével, közvetítésével —. az Egészségügyi Minisztériumnál is kedvező visszhangra és anyagi támogatásra találtak. A minisztérium a váci rendelő felépítését 30 millió forinttal támogatja. Nekünk, váciaknak most az a legfőbb kötelességünk, hogy mindent megtegyünk vállalásunk határidőre teljesítéséért. A kiviteli tervet a városi tanács időben elkészítette. Így az építő munka tavaly május 2-án elkezdődött. A Pest megyei tanács Építőipari Vállalatának párt-, szakszervezeti és KlSZ-szer- vezete is saját ügyének tekinti a határidő betartását. A városi pártbizottság határozata szerint 1978 végére az épületet el kell készíteni és 1980 első félévében berendezve át kell adni rendeltetésének. A pártellenőrzés folyamatosságot biztosít A munka tervszerűen halad. Ez ideig megépült a rendelő alapja és két részlegének második emeleti szerkezete. Az építési anyagok biztosítottak. Az alvállalkozókkal a szerződéseket megkötötték. Rendszeresen ellenőrzi is a városi pártbizottság és tanács vezetése amellett, hogy minden segítséget megad az építő munkához. Például a vállalat igazgatója 1977 májusa óta már két alkalommal számolt be a városi párt-végrehajtóbizottsági ülésen a munkálatokról. Kéthetenként a vállalat párt- szervezetének titkára ad tájékoztatót reszortvezetői érte-: kezleten, és a vállalat igazgatója minden második hét hétfőjén az építkezés helyszínén tájékoztatja a városi tanács elnökét a munkákról. A szakrendelő létrejöttével egyre inkább testet ölt Vácott az egészségügyi komplexumról alkotott elképzelés. A kórház területi szomszédságában ugyanis még ebben a terv- ciklusban épül fel az új mentőállomás és a mosoda. Így a kórház, a véradóállomás, a szakrendelő, a mentőállomás és a mosoda egy komplex egészségügyi bázissá válik, amely hosszabb távon magas színvonalon hivatott Észak- Pest megye egészségügyi ellátására. Papp József, az MSZMP Vác városi Bizottságának első titkára A kőolajiparban Szakosítás, kooperádő Ácsok, vasbetonszerelők, kőművesek dolgoznak már az épülő tahi hídon. A Hídépítő Vállalat 35-ös építésvezetőségének dolgozói zsaluzzák a pilléreket. Bozsán Péter (elvétele Április 9—11. között Budapesten és Veszprémben rendezték meg a magyar— szovjet kőolajfeldolgozó-ipari és petrolkémiai gazdasági és műszaki-tudományos állandó munkacsoport X. ülését. A szovjet delegációt Lev Bics- kov, szovjet olajfinomító és kő- olajvegyészetipari miniszterhelyettes. a magyar delegációt dr. Csurgai Lajos nehézipari miniszterhelyettes vezette. Az ülésen megvizsgálták a két tárca közötti együttműködés aktuális kérdéseit, egyez, tették az 1981—85-ös tervidőszak gyártásszakosítási és kooperációs, valamint műszakitudományos együttműködési javaslatait. A szovjet delegáció április 12-én elutazott Magyarországról. 1 i I
