Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-05 / 55. szám

6 sxMi ap 1978. MÁRCIUS 5., VASÁRNAP Dunakanyar: tájvédelmi körzet A Pilis hegység kincsei 1 Á Dunakanyarnak, Pest megye féltett szépségének . mindkét oldala márciustól fogva fokozottabb természet- védelem alá kerül: tájvédelmi körzet lesz. Jobb és bal part­ján két ilyen körzetet, a pi­lisit és a börzsönyit hívja életre az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal határozata. A pilisi tájvédelmi körzet kiterjedése összesen 23 ezer 322 hektár. Nagyobb része, 14 ezer 131 hektár esik Pest me­gyére, a többi Komárom me­gyéhez tartozik. Keleti hatá­ra az erdőterület, részben Szentendre külterülete is. Et­től délre félszigetszerűen nyú­lik Pomáz, Csobánka, Pilis- borosjenő határának nagy ré­szébe. Feljebb, a déli határ, a pomáz—dobogókői út, de ezen kis területen átnyúlva az amúgy is védettség alatt álló Remeteszurdok is. A tájvé­delmi körzet nyugati határa Komárom megyében van. Északon pedig a Duna ka­nyarulatát követi, de csak kis parton nyúlik le a vízpar­tig, ahol magába foglalja a fás, cserjés árterület egy ré­szét. Hegyi tarsóka A Pilis hegységnek és a táj­védelmi körzetnek nevet adó Pilis csúcsa 757 méterre emel­kedik a tenger szintje fölé. Némelyik hegyet karsztszerű, kopár foltok tarkítanak, eze­ken sok a különleges alakú sziklaképződmény és barlang. Szurdokokban, keskeny völ­gyekben itt-ott patakok zuha- tagjainak zúgása töri meg a csendet. Aszerint, hogy egy-egyhegy mészkőre, dolomitra, vagy andezitre épült, mindegyik növényzete változik. Szikla­gyep és bokorerdő jellemző a csupasz, meredek hegyolda­lakon. A legtöbb hegyet azon­ban lombos erdő borítja, ko- csánytalan tölgy, hárs, magas kőris, néhol cser — leginkább ebből áll a faállomány. Az itt található lágyszárú növények között több az ős­kori maradvány és az egyéb ritkaság. A hegyi tarsóka pél­dául csak a solymári fal do­lomitján fordul elő Magyar- országon. A vetővirág egyet­len előfordulási helyeként pedig Kis Csikóvárt tartják nyilván. Az országban csak szórványosan található fekete fodorka, a Kis-Paphegyen is fellelhető. Országszerte ritka növény a kígyónyelv, a Pilis­ben eddig alig ismerték, de újabban minden errefelé el­terülő rét növényzetében ott van, néhol tömegesen is. Nö­vénytani érdekessége, hogy a homoki cickafark az ország­ban a legnagyobb tenger­szint feletti magasságban, a Vöröskő mellett fordul elő. A különben eddig is védett növényi ritkaság, a szentend­rei rózsa, természetesen szin­tén védelem alá kerül. Érdekes vízinövények sem hiányoznak erről a területről. Tőzegmohás lelőhely Szent­endre határában a Mélymo­csár, amelyben a ritka, tudo­mányosan Carex Rostrata né­ven ismert sás, magyar neve nincsen, szintén megtalálha­tó. A kis hegyitavak növény­zete is méltó a védelemre. Néhány ritka, védettség alatt álló emlős is él a táj­védelmi körzetben. A hegyes orrú és a horgas csőrű dene­vér például. A Pilis hegyi vi­zeiben pedig vízi- és a hegyi vízicickány. Különös értéke a területnek a pannongyík és a méginkább ritkuló vízisik­ló. Kivételes jelenség hegy­vidéken, de ezen a tájon az ásóbéka is előfordul. A pata­kok, vízállások körül pedig a foltos szalamandra él. A madarak kevés kivétel­lel akkor is védettek, ha nem természetvédelmi terület az élőhelyük. Vonatkozik ez el­sősorban a mindinkább gyé­rülő ragadozó madarakra. Ezekből jó egynéhány — né­melyik faj ugyan csak na­gyon kis számban — fészkel még a tájvédelmi körzet terü­letén. Darázs-, kígyász-, ege­részölyv, barnakánya, héja, karvaly, kerecsensólyom, par­lagi meg törpesas, de még uhu, sőt, holló is. A nemzet­közi természetvédelmet fog­lalkoztató erdei szalonka év­ről évre átvonul ezen a te­rületen. Itt költ a kövirigó, a vízjárásos réteken pedig a ré­ti tücsökmadár honos. Ami pedig a rovarvilágot illeti, abból is sok ritkaság ta­lálható a körzetben. Például a magyar tarsza, amely a Kárpát-medencében még csak néhány más helyen fordul elő. öt, magyar névvel még nem rendelkező csigafajtát, illetve alfaj tát találtak és írtak le a tudósok ezen a vidéken... Innen került továbbá elő egy, a tudománynak új ugróvillás fajta is. Osvényjáró önkéntesek Ami nem minősül orszá­gos értéknek, azt a megyei ta­nács nyilvánítja védetté. Ezen a területen az utóbbi évek­ben felsorolni is sok termé­szeti érték került ily módon védelem alá. Csák példakép­pen említsünk néhányat: a pilisszántói Kőfülke, a pilis- szent',.ereszti Hideglyuk, meg Vaskapu szikla, vagy a szent­endrei Királyforrás, a Sza­badtéri Néprajzi Múzeum (skanzen) területén. Egyéb­ként a skanzen most teljes egészében védett lett, része a tájvédelmi körzetnek. Műemlék épületek és rom­leletek errefelé eddig is ál­lottak már védelem alatt, most azonban a tájvédelmi körzet védelme rájuk is ki­terjed. S van belőlük bőven, hiszen ez a környék ősidők óta lakott, amit sok régi-régi földvár és egyéb ősi lelet iga­zol. Például a pi'lisszentke- reszti Nagy-Csikóváron talál­Március 6-tól 25-ig RAVILL HETEK A GÖDÖLLŐI ÁFÉSZ ÁRUHÁZBAN Híradástechnikai berendezések, háztartási gépek, lakásvilágítási cikkek árubemutatója. RÁDIÓK, TELEVÍZIÓK, HŰTŐGÉPEK ÉS PORSZÍVÓK ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATOK. Várjuk kedves vásárlóinkat. ható kelta sánc- és árokrend­szer. S hogy a honfoglalás utáni századokban milyen fontos szerepe volt ennek a területnek, elég hivatkozni a visegrádi királyi palota mega vár romjaira. Említsük meg még a már eddig is védett pilisszentke- reszti ciklámenes erdőt, ahol tulajdonképpen mostanáig sem volt szabad virágot tép­ni. S hogy sem itt, sem a táj­védelmi körzet más helyén ne essék kár virágban, fában, kőben, rom, vagy ép épület­ben, védett állatokban, arra a Pilisi Parkerdőgazdaság te­rületén eddig is szigorúan őr­köditek az erdészek, a vadá­szok, meg a társadalmi erdei szolgálat önkéntesei, máshol pedig a mezőőrök. A közeljö­vőben mindezek még szigo­rúbban fognak őrködni és a növényekben kárt tevők ellen nemcsak szabálysértési eljá­rás indul. Készül már, rövi­desen napvilágot lát a védett növények listája, amely az ál­latokéhoz hasonlóan, fajta szerint szabja meg minden növény értékét. Ha a lista megjelenik, attól kezdve lesz olyan növény, amelyből egyet­len szál letépése is százakba, ezrekbe kerül. Miután a pilisi tájvédelmi körzet legnagyobb része köz­kedvelt kirándulóhely, meg kell nyugtatnunk mindenkit, hogy ezentúl sem lesz zárva. A parkerdő sétaútjain, de a hegyoldalakon is szabad a tu- ristáskodás, csak éppen a le­hető legkultúráltabb formá­ban. Erdő a belterületen A terület nagy része, a Ko­márom megyeit is beleértve, 19 ezer 180 hektár a Pilisi Parkerdőgazdaságé, a többi termelőszövetkezeti, vagy községi, illetve magántulaj­don. De a skanzen meg rész­ben a pomázi Munkaterá­piás Intézet is területtulaj­donos benne. A tájvédelmi körzet 85,5 százaléka erdő. 1,7 százaléka pedig belterü­let. Ebbe tartozik Dobogókő üdülő- és turistaházaival, szál­lodáival. Azután Pilisszent- lászló, az egész község táji jellegzetessége és kisparcel- lás mezőgazdasági művelése miatt. Megemlítendő még a kör­zetről, hogy 6 ezer 183 hektár belőle szigorúan védett és eb­ből 3 .ezer 780 hektár Pest megye területére esik. A leg­nagyobb védett terület Viseg- rád környékén alakul ki, a többi Dunabogdány, Tahitót- falu, Leányfalu és Pilisszent- kereszt térségében ennél ki­sebb lesz. Szokoly Endre Volánosok vetélkedője Jó pontot kap a defenzív vezető Száznál több gépkocsive­zető részvételével szombaton kétnapos országos vetélkedő kezdődött Oroszlányban a Volán Tröszt és a 18-as szá­mú Komárom megyei Volán rendezésében. Autóbusz-, te­her- és személygépkocsi-veze­tők bizonyítják elméleti és gyakorlati tudásukat. Az országos döntőt meg­előzően a Volán valamennyi üzemegységében lezajlottak a helyi fordulók, s ezeken több mint húszezer gépkocsi- vezető bizonyított. A megyei versenyek bajnokai — köz­tük tizenhárom nő — vetél­kedik most Oroszlányban „A Volán legjobb gépkocsiveze­tője’’ címért. A kategórián­ként az első három helyezett pénzjutalmat kap a Volán Tröszttől, továbbá elnyerik az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács különdíját is. Zsákokban a tészta A Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár dunakeszi gyáregy­ségében a múlt év végétől termel az új tésztaüzem. A csak­nem 90 millió forintos beruházással épült üzemben olasz gép­sorokon évente mintegy 800 vagon tésztát állítanak elő. Tehetetlenül — zárt ajtók mögött A férfi lefegyverzőm barát­ságos volt. Napok alatt meghó­dította a családot és elnyerte a kisebbik lány kegyét. A titok­zatosság, amely körülvette, csak növelte ázsióját. A pszi­chológusi diploma az álmok emberévé tette a középkorú férfit a família előtt. C. J. hamarosan beköltözött a családi fészekbe. Folytatód­tak a bódítóan reményteljes hetek, hónapok. így múlt el 1974 tele. Aztán váratlanul a tüneményes időket felváltotta a pofonok korszaka. A férfi kínozni kezdte a családot, mindenekelőtt élettársát, az akkor 19 éves D. J.-t. Menedék a tv-dobozban c. J. hetek alatt teljesen kiismerhetetlenné vált, hol nyájas volt, mint régen, hol kegyetlenül goromba. Uralko­dott anya és lánya fölött. A két nőnek — bármilyen hihe­tetlenül is hangzik — tilos volt jelenlétében beszélnie egymással, s élettársa még ro­konaihoz is csak vele együtt mehetett látogatóba. A férfi féltékenységi rohamaiban ha­ját ciháivá ütötte a nála több mint 20 évvél fiatalabb lányt, és amikor az egyik verést kö­vetően D. J.-nek agyrázkódása miatt orvosi kezelésre volt szüksége, a megfenyegetett fia­tal nő autóbalesettel magyaráz­ta sérüléseit a doktornak. Nem tehetett másképp: élettársa ugyanis az orvosi rendelőben ott állt mellette. 1976 őszén azonban D. J. sú­lyos testi sértésért — illehíkes ügyészségen — feljelentést tett a férfi ellen Budapesten. Ak­kor a fiatalasszony már terhes volt, s ilyen állapotban rug­dosta véresre élettársa, akit a leendő apaság talán még gya­nakvóbbá és erőszakosabbá tett. A feljelentés pedig vég­képp felbőszítette. A férfi életveszélyesen megfenyegette a várandós nőt, aki terhessége utolsó napjaiban nem egy hi­deg téli éjszaka menekült ki a közeli kiserdőbe. Szülés után néhány héttel pedig, amikor már végképp nem bírta tovább a kínzásokat, anyjával együtt elköltözött otthonról, és ettől kezdve igyekezett minden kap­csolatot megszakítani a ■ férfi­val. De még ezután sem lett nyugta, s előfordult, hogy az őrjöngő élői egy idegen padlá­son tv,-dobozban elbújva kel­lett átvirrasztania az éjszakát. Albérletből — albérletbe Pontosan egy évvel ezelőtt megszületett a gyerek, de D-ék háza azóta is üresen áll Erden. A fiatalasszony kislányával és édesanyjával előbb rokonok­nál, és ismerősöknél bújdosott, jelenleg pedig gyakran változ­tatott albérleti szobákban húz­za meg magát. Elsötétített la­kásokban, zárt ajtók mögött élnek tavaly márciustól, amennyire csak lehet, titok­ban. De hiába. Nemcsak Erden, de Törökbálinton is megtalál­ta őket C. J., akit időközben a feljelentést követő fegyelmi el­járás végén elbocsátottak mun­kahelyéről. A 45 éves férfi az­Újitások, találmányok Bonyodalmak a szerzőség körül Egy tröszt és a felügyelete alatt működő vállalatok részé­re bizonyos alkatrészigény ki­elégítése nagy gondot okozott, mert előállítása nem volt gaz­daságos. A trösztnél külön bi­zottság foglalkozott a problé­ma megoldásával. Az egyik vállalathoz négyen újítási ja­vaslatot nyújtottak be az al­katrész gyártási technológiájá­nak módosítására. Később a tröszt ellen azon a címen, hogy az újítást a vállalat át­vette és megvalósította, négy- százezer forint díj fizetéséért pert indítottak. Az elsőfokú bíróság a kö­vetelt összeget megítélte. A döntés szerint a tröszt a ja­vaslatot országos viszonylat­ban felhasználta, a házi szab­ványt is ennek figyelembe vé­telével alkották meg. Az újí­tás bevezetése negyven—ötven- milliónyi megtakarítást ered­ményezett. Az ítélet ellen a tröszt fellebbezett. Arra hivat­kozott, hogy a javaslatot nem vette át. Egyébként azt erede­tileg is csak akkor nyújtották be, amikor saját házi szabvá­nyuk, amelyet bizottságuk dol­gozott ki, már készen volt. A bizottság munkájában az újí­tók is részt vettek és az itt szerzett tapasztalataikat kí­vánják újításként értékesíteni. A Legfelsőbb Bíróság a fel­lebbezésnek helyt adva, az újítók keresetét elutasította. — A tröszt az újítást attól a vállalattól, amelyhez an­nak idején benyújtották, nem vette át — hangzik az ítélet. — Különben is újítás átadása esetén az újítók közvetlenül az átvevő vállalattól, ellenértéket nem követelhetnek. Bebizo­nyosodott, hogy a javaslat be­nyújtása előtt az ajánlott tech­nológiának megfelelő szab­vány kidolgozása és az alkat­részek gyártásának megrende­lése megtörtént. Márpedig nem újítás az a megoldás, amely­nek hasznosítását a javaslat- tétel időpontjában bizonyítha­tóan tervbe vették. — Az elsőfokú bíróság íté­letének megállapításával szem­ben, a bizonyítékokból az de­rül ki, hogy a szabvány ki­dolgozásánál az újítási javas­latot nem használták fel. Az is tisztázódott, hogy az ajánlott technológiai elv a tröszt szá­mára nem volt újdonság; már régebben foglalkoztak alkal­mazásának kérdésével és a szabványtervezetet egy válla­lat — a tröszt szakbizottságá­nak közreműködésével — el is készítette. Az viszont tény, hogy a bizottság egyes ülésein az újítók munkaadójuk képvi­seletében hivatalos minőségben részt vettek. Végül a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a szó- banforgó alkatrészeket egy vállalat gyártja, a tröszt azo­kat csak felhasználja. Ebből következik: még ha a gyártó vállalat az újítók javaslata szerint is termelne, a tröszttel szemben akkor sem léphetné­nek fel igénnyel. Az újító ugyanis a felhasználótól nem követelhet díjazást azon a cí­men, hogy a termék előállítá­sa az ő javaslata alapján tör­tént. A tröszt — egyéb felté­telek esetén is — csak akkor lehetne kötelezhető újítási díi fizetésére, ha a szóbantorgó alkatrészek fölhasználása ön­magában is újításnak minős'li­ne. Ezt azonban ezúttal nem lehet megállapítani, mert erre az újítási javaslat nem is ter­jed ki. óta végképp megvadult és nyíltan kiirtással fenyegeti a családot. Ezárt nem mernek haza­menni. Érdi házuk közelében ugyanis napközben nincsenek olyan szomszédok, akik szük­ség esetén segítségükre siet­hetnének, a bereteszelt ajtó­kat pedig C. J. feltöri, mint tette már nemegyszer. így hármójuk kétezer forintjából inkább fizetik a szűkös albér­leteket, ahol legalább a háziné­ni értesíteni tudja alkalomad­tán a rendőrséget, meg a kö­zelben élő testvéreket. Az óva­tosságra szükség van. Tavaly nyáron a villanyórát kikap­csolva C. J. egyszer már rá­tört a fiatal asszonyra és foj­togatni kezdte a szerencsétlen nőt, de a szomszédok még ide­jében megérkeztek. A rendőr­ség ekkor előállította, sőt két napra őrizetbe is vette a fér­fit, mert az még az érdi ő.'sin is fenyegetőzött, hogy megöli gyermeke anyját. Az akkor kezdeményezett bírósági ügy azóta figyelmeztetéssel lezárult, de természetesen ez mitsem ért. C. J. alighanem tegnap vagy tegnapelőtt éppen úgy bujkált támadásra készen az albérleti házikó környékén, mint eddig. D. J. pedig telje­sen tehetetlen. Mindenki csak áll? A család végső elkeseredé­sében levelet küldött az igaz­ságügyminiszternek. A két­ségbeesett írás így fejeződik be: Meddig kell még bujkál­nunk? Meddig folytathatja sza­badon C. J. a szadista üldö­zést? Várjuk meg míg agyonüt, vagy megfojt bennünket? Lehet, hogy látványos lenne ezekkel a drámai kérdésekkel befejezni a cikket. Mégsem tesszük. Mert néhányan talán azt hinnék, hogy az igazság­ügyi tárcához írt levél és a sajtó hatására most már intéz­kedni fognak az illetékesek és hamarosan nyugodt napok köszöntenek a csa’ádra. Akik így hiszik, tévednek. Sajnos. A tanács, a rendőrség és az ügyészség ugyanis jóformán semmit nem tehet. Az állandó veszélyes fenyegetésekért eset­leg némi pénzbüntetést ki­szabhat a helyi államigazgatá­si szerv, a rendőrség is figyel­meztetheti újra a férfit, de hát az ilyesmik — akár csak ed­dig — alighanem leperegnek róla. Mindez nem hipotézis. Az üggyel kapcsolatban megkeres­tük az illetékeseket, s ők ad­ták ezt a törvényes lehetősé­geket számabvevő informá­ciót. így tehát olyan súlyos büntetőszankció, amely meg­nyugtató módon rendezné az ügyet, s végső esetben C. J.-t a szabad életből is kizárná — úgy tűnik, nincs. Az igazság­ügyi fórumok tehetetlenek, bár belátják az ügy súlyossá­gát. A helyzet tehát az opti­mizmust sugalló drámai kérdé­sekkel szemben cseppet sem biztató. Éppen ellenkezőleg: nagyon is nyug*alanító. Babus Endre i

Next

/
Oldalképek
Tartalom