Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

""flíradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1978. MÁRCIUS 31., PÉNTEK Népfrontaktívák tanácskozása Kapcsolat a társszervezetekkel A népfrontmozgalom meg­alakulása óta első alkalom­mal került sor olyan aktíva­értekezletre, melyen a Haza­fias Népfrontban tevékeny­kedő nagykőrösi kommunis­ták beszélték meg a mozga­lom eredményeit, a kommu­nista aktívák előtt álló fel­adatokat. A napokban meg­tartott tanácskozáson részt vett Nemes Istvánná, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munkatársa és Kovács Antal- né, a Hazafias Népfront me­gyei titkára is. Közérdekű kérdések Vitaindító előadást Káló József, az MSZMP városi bi­zottságának titkára tartott. Is­mertette az MSZMP XI. és a Hazafias Népfront VI. kong­resszusának határozataiból gdódó feladatokat, majd rész­letesen elemezte a nagykő­rösi népfrontmozgalom ered­ményeit és tennivalóit. Mint mondotta, a HNF legutóbbi kongresszusa óta számotte­vően javult a mozgalmi tevé­kenység hatékonysága, s mint a városi pártbizottság végre­hajtó bizottsága is megálla­pította, megfelelően alakult a HNF elnökségének személyi összetétele, javult a munka tervszerűsége. Közérdekű kér­dések megoldását szolgálták az enlökségi ülésen felvetett témáik, s kielégítő volt a vi­tákban részt vevők aktivi­tása is. Sajnos, nem mond­ható el ugyanez a Hazafias Népfront városi bizottságáról, melynek tagjai nem minden esetben látogatták kellő szám­ban az üléseket. Igen ered­ményesen dolgoztak a HNF városi munkabizottságai, s ezek sorából is kiemelkedett a pedagógiai, a környezetvé­delmi és a könyvbarátbizott- ság munkája, ám nem tétlen­kedett a többi közösség sem. Kedvezően alakultak a Ha­zafias Népfront és a tömeg­szervezetek kapcsolatai. A népfrontmozgalom egészét te­kintve érvényesült a párt ve­zető szerepe, ám a területi I munka során még bizonyos hiányosságok mutatkoztak. A város egy-egy körzetében te­vékenykedő népfrontaktivisták és az ugyanott dolgozó párt- alapszervezetek között még nem minden esetben alakult ki a megfelelő munkakapcsolat, nem érvényesült a pártalap- szervezetek helyi irányító­szerepe. A Hazafias Népfront száz nagykőrösi aktivistájára, kö- i zöttük a 43 párttagra igen sok feladat vár a jövőben is: ve­gyenek részt a szocialista de­mokrácia kiszélesítésében, a párt céljainak megfelelően a város valamennyi lakóját von­ják be a közéletbe. A város- fejlesztési tervek kidolgozá­sában és ezek megoldásában is akad tennivalójuk, társa­dalmi munkára mozgósítva a városukért tavaly is 12,5 mil­lió forint értékű önzetlen munkát végző körösieket. Ja­vítani kell a népfrontbizott­ságok együttműködését, s meg kell teremteni a teljes infor­mációcserét a város állami vezetése és a társadalmi szer­vek között. Kedvező változások Káló József vitaindító elő­adását követő vitában Nemes Istvánná az aktívák népfront­tevékenységének pártfeladat­ként való elismeréséről, Ko­vács Antalné az aktívaértekez­let jelentőségéről, a népfront­mozgalom helyzetéről, a Haza­fias Népfront feladatairól szólt. Túri György elmon­dotta, hogy a népfrontaktivis­tákat küldő pártalapszerveze- tek csak ritkán kérnek tájé­koztatást az elvégzett mun­káról, s ezért sokan nem is érzik pártfeladatnak a Haza­fias Népfrontban folytatott tevékenységüket. Gimes Tibor arra figyel­meztetett, hogy a Hazafias Népfront alapvető feladata a párt politikáját megismertet­ni a tömegekkel, s e munkát nem lehet és nem is szabad kampányszerűen végezni. Ré- thy József szóvá tette, hogy a kommunista népfrontaktivis­ták jó tájékozottságával szem­ben a pártonkívüliek gyakran nem rendelkeznek a hatékony népfrontmunkához szükséges információkkal. Ezen sürgő­sen változtatni kell, mondot­ta. Elégedetten jelentette be, hogy a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága és a Magyar Honvédelmi Szövetség között igen gyümölcsöző kapcsolat alakult ki az utóbbi évek­ben. K. Tóth István a tanács­tagok, a népfrontaktivisták és az adott területen tevékeny­kedő pártalapszervezetek együttműködésének fontossá­gát hangsúlyozta. Csak harmadikok Fehér György elmondotta, hogy a városban akadnak még olyan munkahelyek, ahol nin­csenek népfrontaktivisták, pe­dig szervező munkájukra e te­rületen is szükség volna. Rossi Ervin elismerő szavakkal mél­tatta a HNF munkabizottsá­gainak tevékenységét, majd ar­ra figyelmeztetett, hogy a vá­rosfejlesztésért végzett társa­dalmi munkát valamennyi kö­zösségben pontosabban kelle­ne nyilvántartani az eddigi­nél. Tavaly — mondotta — a nagykőrösiek a ^12,5 millió fo­rintnál jóval több társadal­mi munkát végeztek, ám az akciók jelentős hányadáról nem készült kimutatás. Ez is magyarázza, hogy a város a megyei településfejlesztési ver­senyben csak a harmadik hely­re került. Rovó István a ta­nácstagok és a HNF kapcso­latáról, Horváth Lehel pedig az aktívaértekezlet jelentősé­géről szólt. Csípő Balázs a vá­roskörzeti népfrontgyűlések eddigi eredményeit foglalta össze, hangsúlyozva a HNF területi munkájának fontossá­gát. Káló József, az értekezlet eredményeinek összefoglalá­saként megállapította, hogy a HNF-ben dolgozó kommunis­ták megbeszélése igen hasz­nosnak bizonyult, s mint mon­dotta, jelentős segítséget nyúj­tott a pártirányítás hatékony­ságának növeléséhez is. Avatás előtt a kisdobosok, úttörők Á nevelés kitűnő eszköze A rajvezeíőség megbeszélés közben. Barcza Zsolt felvétele Az Arany János úttörőcsa­pat Lenin rajának kisdobosai fogadták a napokban a Ma­gyar Úttörők Szövetsége me­gyei elnöksége kisdobos szak­bizottságának Nagykőrösre ér­kező tagjait. A kéknyakken- dős pajtások Langer Istvánná rajvezető irányításával mutat­ták be, hogyan tartanak raj ve­zetőségi összejövetelt. A ven­dégek természetesen nemcsak e jól sikerült, S a felnőttek elé is példaként állítható gyer­mekértekezlet alapján tájéko­zódtak a nagykőrösi kisdobo­sok életéről, de kiállításukat is megtekintették. Új felvételi rendszer A gondosan összeállított tab­lókon a város valamennyi út­törőcsapata bemutatta a kisdo­bosok, úttörők avatását meg­előző próbák rendjét, az el­végzett feladatok nyilvántar­tásának és értékelésének mód­ját. A megyei vendégek e kiál­lításon megismerkedhettek a kék nyakkendőért ts a vörös nyakkendőért próbákhoz kap­csolódó leggyakoribb vállalá­sokkal is. Egyébként a pajtá­sok bemutatóit követően ezek­ről tanácskozott a megyei kis­dobos szakbizottság, s megvi­tatta a nagykőrösi eredménye­ket. Mint Kovács Éva, a szak- bizottság vezetője elmondotta, a nagykőrösiek jól oldották meg feladataikat, s eddigi eredményeik a megye vala­mennyi úttörőcsapatánál hasz­nosíthatók. Langer Istvánná, a városi kisdobos szakbizottság vezetője tájékoztatójában elmondotta: a felvételi próbák bevezetését a nagykőrösi alsótagozatos neve­lők és kisdobosok rajvezetők, s maguk a pajtások is örömmel fogadták, hiszen az iskolákban már korábban is igyekeztek hasonló módszereket alkalmaz­ni a kisdobosok és az úttörők felkészítésében. E jószándékú törekvések természetesen első­sorban az ai'atás ünnepélyes megrendezését szolgálták. Az új felvételi rendszer ezeket az egyéni kezdeményezéseket fog­lalta egységes keretbe, azzal a kiegészítéssel, hogy az ünnepé­lyes avatást feltétlenül meg kell előzni a feladatvállalás­nak, a kisdobos- és az úttörő­életre való alapos felkészülés­nek. Előjogok A kék nyakkendő kiérde- meléséért igyekvő legkiseb­beknek meg kell ismerni a mozgalmi élet legfontosabb tudnivalóit, a kisdobos jelképe­ket, s vállalásaikat, megbízatá. Felhívás Pest megye gazdaságaihoz Takarmánytermesztési verseny Tegnap befejeződtek a takarmánygazdálkodási napok, az elméleti kutatással és a gyakorlati megvalósítással foglalko­zó szakemberek eszmecseréje a takarmánybetakarítás és -fel­használás korszerű módozatairól. Az előadás és a vitasorozat részeként ismertették azt a versenyfelhívást is, melyet a Pest megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a Pest megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség már korábban megküldött a me­zőgazdasági nagyüzemeknek, gazdaságoknak. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság és a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet felhívással fordult a megye termelő üzemeihez: indítsanak takarmány termesztési versenyt, összhangban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésé­ről szóló korábbi kormányhatározattal, az V. ötéves terv ide­vonatkozó részfeladatainak teljesítése érdekében. A verseny célja, hogy a tej- és hústermelést olyan korsze­rű takarmánybázis révén nö­veljék, mely az eddigi takar­mányozási módoknál jövedel­mezőbb. A versenyben mind­azok a Pest megyei állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek részt ve­hetnek, melyek versengési szándékukat a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelő­ségnek április 15-ig, írásban be­jelentik. A takarmánytermesztési ver­senyben a jelentkezők három kategóriában vehetnek részt. Az első kategóriában azok a gazdaságok, melyek a siló­kukorica-termesztésben kí­vánnak élen járni, s hektá­ronként a legjobb minőségű, legtöbb keményítőértéket tar­talmazó takarmányt takarít­ják be. (Részletes szakmai tá­jékoztatót a Kovátsovits-mód- szer szerint, a MÉM érte­sítő 1977. május 13., 16-os száma ad.) A második kategóriában a lucernatermesztésben hektá­ronként elért legtöbb nyers­fehérjét .megtermelő nagy­üzemek. A harmadik kategóriában a gyepgazdálkodásban a hektá­ronként legmagasabb széna- értékét termelő gazdaságok. Mindhárom kategória egyen­ként 3—3 díjat kap: egyen­ként 25 ezer, 20 ezer, illetve 15 ezer forint értékben. A versenyt minden évben április 4-e előtt értékelik, ter­mészetesen az azt megelőző naptári évre vonatkoztatva. A termelési eredményeket február 20-ig az Állattenyész­tési Felügyelőséghez kell be­küldeni. Itt a versenybizott­ság (a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelő­ség, az ÁGOK Pest—Nógrád megyei Főosztálya, a Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége) a bekül­dött adatokat értékeli, meg­állapítja a helyezési sorren­det és kiosztja a díjakat. Az értékeléshez szükséges, hogy a versenyző gazdaságok kö­zöljék: mennyi a silókukori­ca, illetve a lucerna összes vetésterülete földjeiken, s mennyi volt az összes ter­més. (A KSH-hoz küldött 2— 26/2. -számú jelentés szerint.) A silókukorica értékelésé­nél alappontot jelent a beta­karított silókukorica mennyi­ségének átlagos minősítési pontszáma (a laboratóriumi vizsgálat adatai szerint), s ez a szám szorozva az egy hek­tárra jutó átlagtermés szá­zadrészével. Ugyanitt kiegé­szítőpontot jelent, az előző ' két évi átlagtermés növekedé­se százalékos arányban, ahoi- is 250 mázsáig plusz-mínusz 2 pont, 250 mázsa felett plusz­mínusz 3 pont levonható, il­letve hozzáadható az ered­ményhez. Az átlagtermés megállapí­tásánál különbséget' kell ten- i ni az öntözött és a száraz- | művelésű silókukorica kö- 1 zött, ezért az öntözött terü- j let termésének mennyiségét j 0,7-tel szorozva lehet csak I az átlagot kiszámítani. A lucernatermesztés érté­kelésénél alappontot jelent a megtermelt emészthető nyers­fehérje mennyisége mázsán­ként — szám szerint 15 pon­tot. Ahol forrólevegős szárí­tóüzemben állítják elő a lu­cernalisztet, ott az emészthető nyersfehérje értékét az üzem­ben betakarított széna ugyan­ilyen értékéhez kell hasonlí­tani. (Kiegészítőpontot jelent, ha az előző két év átlagter­méséhez viszonyítva, széna­értékben százalékosan növe­kedett a termelés; 50 mázsáig plusz-mínusz 2 pont, 50 má­zsán felül plusz-mínusz 3 pont kapható, illetve levon­ható. Az öntözött és száraz­művelésű lucerna közötti kü­lönbséget itt is a 0,7-es szorzó­val egyenlítik ki, mint fen­tebb, a silókukoricánál leír­tuk. Gyepgazdálkodás értékelé­séhez közölni kell a nyilván­tartott gyepterület mennyisé­gét, s a bizonylattal igazol­ható összes hozamot, a hasz­nosítási módtól függetlenül. Az alappont ebben a kategó­riában minden megtermelt mázsányi széna után 2 pont, ha legeltetik, úgy számosál­latonként és naponta 32 ki­logramm zöldfű-mennyiség- gel kell számolni, azaz 8 ki­logramm szénát számítani ál­latonként, Kiegészítöpont nyerhető: a hektáronkénti átlagtermés növelését (a hi­vatalos statisztikai adatszol­gáltatás szerint számolva), százalékonként 25 mázsáig plusz-mínusz 2 pont, 25 má­zsa terméshozam felett plusz­mínusz 3 pont. Öntözött te­rületeken 0,6-del szorozni (a silókukorica és a lucernaszé­na 0,7-e helyett), majd átla­golni a termést. Az adatok hitelességét a termelőszövetkezeteknek a já­rási hivatalok mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint kereskedelmi osztályával, az állami gazdaságoknak pedig az ÁGOK Pest—Nógrád me­gyei főosztályával kell iga- zoltatniok. MOZIMŰSOR A sólymok vezetője. Színes szovjet film. Kísérőműsor: Az égi kert meséi. Előadás kezde­te: 5 óra. Szöktetés. Színes, szinkroni­zált amerikai kalandfilm. (16 éven felülieknek.) Kísérőmű­sor: Etruszk művészet. Előadás kezdete: 7 óra. saikat a kisdobosok hat pont­jának szellemében kell teljesí­teni. A Vörös nyakkendőért próba feladatai természetesen a kisdobos munkában szerzett ismeretekre épülnek. Az ' úttörőcsapatok gondos előkészítő munkája eredmé­nyeként tavaly november 7-én Nagykőrösön 348 elsős és 419 negyedikes pajtás jelentkezett a kisdobos, illetve az úttörő­próbára. Azóta az elképzelé­seknek megfelelően dolgoznak, s máris számos érdekes ötlet­tel gazdagították az eredeti'ter- veket. Noha a felkészülés idő­szaka még nem ért véget, már februárban, elsőként a Kossuth iskolában, megkezdődött a kis­dobosok, úttörők felvétele is. A legjobbak, a vállalásaikat tel­jesítők ennek megfelelően, már az avatás előtt is viselhetik e jelképes nyakkendőt, úttörő­jelvényt. Fejleszti a személyiséget Mint a megjyei kisdobos szakbizottság megállapította, a Kék nyakkendőért és a Vörös nyakkendőért próba bevezeté­se, meghatározott követelmé­nyeivel, jól megválasztott te­vékenysági formáival, folyama. . tos, a dicséretet és elismerést hangsúlyozó értékelési rendjé­vel Nagykőrösön is jó eszköze a nevelőmunkának, a közössé­gi élet kialakításának és a sze­mélyiség fejlesztésének. E folyamatosság akadályta­lan megteremtése érdekében hívta meg nagykőrösi tanács­kozására a megyei kisdobos szakbizottság a napközi ottho­nok nevelőinek küldötteit is, akik örömmel vettek részt a bizottság munkájában. F. F. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Áz ÉD0SZ Toldi Kupáért Az ÉDOSZ országos elnöksé­ge által alapított, immár ha­gyományos középiskolás női teremkéziiabda „EDOSZ Tol­di Kupa” — mérKőzéssorozatot városunkban, a Toidi-sport- csarnokban, ünnepélyes kül­sőségek között rendezték. A kétnapos körmérkőzéses via­dalt a Tanácsköztársaság 59. évfordulója tiszteletére emlé­kezve vívták. A négy iskola sportolói, testnevelői és veze­tői évek óta kialakított baráti szálai tovább erősödtek. Nk. Toldi DSK—Tatai Me­zőgazdasági és Élelmiszeripa­ri Szakmunkásképző 29-5 (13-3), Bp. Bercsényi Élelmi­szeripari Szakközépiskola—Bp. Resti Élelmiszeripari Szakkö­zépiskola 15-14, Bp. Bercsényi — Tata 33-10, Nk. Toldi—Bp. Pásti 18-5 (8-2), Nk. Toldi— Bp. Bercsényi 12-7 (4-3), Bp. Pesti—Tata 22-2. A toidis lá­nyok két mérkőzésüket bizto­san nyerték, a Bp. Bercsényi ellen nagy és kemény volt a küzdelem, a hazaiak a második félidőben jobban játszottak és megérdemelt győzelem után itthon tartották a kupát is. A végeredmény: 1. Nk. Tol­di (Ácsbog, Csuk 4, Somogyi 1, Németh 16, Ulicska 6, Sza­bó 6, Ádám 7, Rekeczki 11, Sá­fár 8, Ráfli, Radeczki 6; 2. Bp. Bercsényi 4; 3. Bp. Pesti 2; 4. Tata 0 ponttal. Szép tiszte­letdíjakat és érmeket kaptak a résztvevők. I ★ Több sportágban előrehoz­ták a XIV. nyárt úttörő-olim­pia versenyeit, így a városi ké­zilabda-döntőt is. A hideg, sze­les idő miatt az első játékna­pon két mérkőzést a Toldi- sportcsarnokban játszottak le, A második alkalommal 2 fiú mérkőzésre a Kinizsi-, 2 leány találkozóra az Ifjúsági sportte­lepi bitumenes pályán került sor. Eredmények: Ftúíc. Kossuth isk.—Petőfi isk. 18-4, Arany—Petőfi 5-3, Kossuth—Arany 15-8. A Kos­suth iskolások (Vilcsák, Lo­vas — Bács, Török, Varga, Bog­nár, Tompái, Kovács A., Med- gyesi, Nyerges, Horváth J.) 4 ponttal megérdemelten végez­tek az élen; 2. Arany 2; 3. Pe­tőfi 0 ponttal. Lányok. Kossuth—Petőfi 3-3, Petőfi—Arany 3-1, Arany— Kossuth 5-3. A Petőfi iskola csapata (Palásti, Bakos — Ágoston, Balogh, Fehér, Bár­sony, Székely, Nagy É., N. Gombai K., N. Gombai J., Ká­roly) 3 ponttal a legjobbnak bizonyult és kapusa nagyon jól védett; 2. Arany 2; 3. Kos­suth 1 ponttal. ★ Ä gimnáziumi pályára kiirt Nk. Gimnázium—Péceli Me­zőgazdasági DSK diák fiú baj­noki mérkőzés elmaradt, mert az ellenfél nem érkezett meg. így a 2 pontot 0-0-lal a körö­siek kapták. S. Z. MAI PROGRAM KÉZILABDA Gimnáziumi pálya, 15 óra: Nk. Gimnázium—Ceglédi Me­zőgazdasági DSK, megyei női diák bajnoki mérkőzés. KOSÁRLABDA Gimnáziumi labdajáték-te­rem, 12.30: Nk. Arany—Nyárs­apát leány, 13,30: Nk. Arany —Nyársapát fiú megyei úttörő bajnoki mérkőzés. Cegléd: C. Mezőgazdasági DSK—Nk. Pe­dagógus férfi ifjúsági és serdü­lő megyei bajnoki mérkőzés. SAKK KlOSZ-székház, 18.30: a KIOSZ Kupa minősítő egyéni verseny, 2. pót-játéknapja. TORNA Toldi sportcsarnok, 10: a me“ gyei középiskolás női C-kate^ góriás bajnokság déli cso­portjának 2. fordulója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom