Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

A r PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA —A CE6LEDI JAP AS ES XXII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1978. MÁRCIUS 31., PENTEK Népszerű előadások és fanfolyamok Hatékony családvédelem Vöröskereszies munka a járásban Eredményes munkáról ad­hatott számot, a múlt évi te­vékenységet mérlegelve a Magyar Vöröskereszt járási ve­zetősége. Szervezeteik ered­ményesen vettek részt az egészségügyi, a szociálpoli • tikai és az . ezekhez kap­csolódó közművelődési fel­adatok megvalósításában. Já­rásszerte erősödött a Vöröske­reszt tömegszervezeti jellege, sokat tudtak tenni az egészsé­ges életmód propagálásáért, a káros szokások elleni társa­dalmi összefogás kiszélesítésé­ért. Segítségre mindig számít­hattak, gazdasági vezetők, va­lamint más társadalmi és tö­megszervezetek részéről épp­úgy, mint a körzeti orvosoktól, egészségügyi középkáderektöl, akik valamennyien ' megértő­én támogatták a vöröskeresz­tes munkát. Az egészséges életmódra neveléssel kapcsolatban tavaly 185 előadás hang­zott el a ceglédi járás tele­pülésein, harminchárommal több, mint az azt megelőző évbein. Leg­többen a betegségek megelő­zésével, a családvédelemmel kapcsolatosakat hallgatták. Jászkarajenőn és Kőröstetét- lenen egészségügyi hét volt. Ezt sokszínűség, változatoá- ság jellemezte. A cigányla­kosság egészsége, életmódja előtérbe került. Asszonyaik részére szűrővizsgálatot szer­veztek az egészségügyi hét al­kalmával, amelyen sokan vet­tek részt. A kismamák anké- ton kaphattak választ kérdé­seikre. Sikerrel zajlott a fo­gászati hónap, kiegészült a helyes táplálkozást propagáló előadásokkal, rendezvények • kel, kiállítással. Mikebudán és Törteién bemutató volt, Jászkarajenőn a kismama klub egészségügyi könyvvásárt szervezett. Az aktivisták közül több mint ezerkétszázan tan­folyamon gyarapították isme­reteiket. Kiemelkedő volt az abonyi és az albertirsai vörös­keresztes szervezetek tevé­kenysége. A KlSZ-szerveze- tek és az ifjúsági klubok, az ifjú vöröskeresztesek szinte minden településen kértek fel­adatokat, hasznosak voltak az ismeretterjesztő és a propa­ganda anyagok. Elsősegély- nyújtással, házi -betegápolás­sal, népesedéspolitikai és csa­ládvédelmi kérdésekkel sokan megismerkedhettek. Népsze­rűek voltak az ifjú egészségőr és a kis egészségőr tanfolya­mok, segítette a Vöröskereszt a családi életre nevelést a csecsemőgondozói tanfo­lyamok szervezésével is. A környezetvédelmi tevé­kenység, amely a tisztasági mozgalommal egybefonódik, járásszerte eredményes volt, de igazolta, hogy a jövőben ez­zel kapcsolatban még többet kell tenni. Nemcsak a házak­nak, az udvaroknak, nemcsak a munkahelyeknek kell tisz­táknak lenniük, hanem több gondot kell fordítani a vasút­állomások, valamint az élel­miszert árusító boltok tiszta­ságára, környezeti higiéniá­jára. Az alkoholizmus elleni küz­delem, a családvédelem szor­galmazása, az idős, magányos emberekről való gondoskodás mind-mind hangsúlyt kapott a tavalyi munkák során — s kap a jövőben is. A gyógyító munkát segítő véradó mozga­lom további erősítéséért is tenni akarnak. Tavaly 20 véradó nap volt a járás községeiben, a ter­vezett 500 helyett 622 liter életmentő vért adtak a köz­ségek lakói. Kocséron és Abonyban volt a legsikeresebb véradó nap. A községekben és az üzemekben 22 ismeretterjesztő előadás se­gítette ezt. hasznos volt előtte az agitációs munka. Tavaly egy, harmincszoros véradó ka­pott kitüntetést, nyolcán arany, huszonnégyen ezüst fo­kozatot a többszöri véradásért. A kitüntető jelvények mellé több munkahely más jutalmat is adott. A Magyar Vöröskeresztnek a ceglédi járásban több mint 2700 tagja van. Soraikat to­vább szélesíteni, sok más mel­lett, az V. kongresszuson el­hangzott feladatok egyike, s ez ott szerepel az idei mun­katervben. A járási vezetőség ülése már lezajlott, most az alapszervezeti titkárok tanfo­lyamai vannak soron, ezeken készülnek fel a tennivalókra. A járási vezetőség mellett lét­rehozzák az egészségnevelési propaganda, a közegészségügyi és az ifjúsági munkabizottsá­gokat, megerősítik a család- védelmi munkabizottságot. Az egészségnevelési tájé­koztatásban nagy figyelmet fordítanak a mezőgazda­ságban dolgozók számára rendezendő tanfolyamok­ra, CEGLÉDI APROHIRDETESEK 300 négyszögöl hobbi­telek Budai utón el­adó. Érdeklődni: Ceg- léd, Bercsényi utca 23. Eladó ház. 313 négy­szögöl területtel. Ceg­léd, Felszegi út 20. sz. Gazdálkodásra alkal­mas. Érdeklődni: Dá­vid Sándor, Szövetség utca A. épület, este. Sürgősen eladók: ház. bútorok, ruhák és „egyebek. Törtei, Vö- "rösmarty utca 2. Vett útban tanya el­adó. Érdeklődni: Ceg­léd. Felház utca 21. Beköltözhető ház el­adó. Cegléd. Akasztó­szél 22. (Wesselényi utca vége). _______ Re si összekötő út 19. szám”, fél ház beköl­tözhetően eladó. Ara: *5 ezer Ft. Érdeklőd­ni Cegléo IV. kér. Bece utca i5. Téglagyár mellett 729 négyszögöl szántóföld eladó, esetleg bérbe vehető.. Érdeklődni * Cegléd. Sallai utca 22. 800 négyszögöl sző ' eladó a hobbi-telkek­nél. Éri "'klődni min­den n^p 18 óra után: Cegléd, Puskaporos utca 2. Eladók: szőlődaráló, prés, hordók, kád, hálőszobabútor, ebéd­lőasztal. szekrények. Cegléd. Árpád utca 11. Külön bejáratú szoba kiadó, fürdőszoba­használattal. telefon­nal. Cegléd. Hollós utca 3._______________ El adó 300 négyszögöl szőlő, 200 négyszögöl puszta, jutányos áron. Cegléd. Külső Pesti út 114. Ábrahámné. Kö­zép útnál első háznál balra ________________ Fa ragott bútort, egyes darabokat, illetve sé­rültet is vennék. Le­veleket „Intarzia 101 653” lengére kér­jük a Hírlapkiadó Vállalat kirendeltsé­gére Cegléd, Teleki utca 30. Cegléd, összekötő út 3. szám alatti ház. 800 négyszögöl portával eladó. Ugyanott sötét há1 ószobabútor eladó. Tanya e’adó Jászkara- jenő. Alsókara 8. szám alatt. Faluhoz 1 kilo­méterre. műút mellett, olcsó áron. Érdeklőd­ni lehet: Törtei. Kini­zsi Pál utca 10. szám. Ugyanitt új lakás is eladó. Cegléd VII., Szálkái István utca 59. számú ház eladó. ___________ Ea betta eladó. Cegléd, Kazinczy utca 47. Gondozónőt keresek 2 éves gyerek mellé. Dr. Elulich, Cegléd, Marx u. 2—4. Érdek­lődni: 18 órától. Tanya 800 négyszögöl területtel eladó. Ceg­léd XI., Örkényi út 485. petrényi Ferenc. Eladó 1100 négyszögöl szőlő Alsóerdőnél, a Monori dűlőben, pesti úti öregszőlőnél hobbi­telkek eladók. Érdek­lődni lehet: Cegléd, Bacsó Béla utca 41. Takarítónőt keresek. Dr. Jójárt, Cegléd, Marx Károly u. 2—4. Érdeklődni: 17 után. Fiatal egygyermekes házaspár üres szoba, konyhás albérleti la­kást keres. Cegléd "X. kér. Kőrisfa utca 1. Eladó Tömörkényi utca 36. számú beköl­tözhető ház. 2 utcára való portával. Érdek­lődni lehet: Cegléd, Budai út 74'a. Eladó porta. Cegléd IX., Bokor utca 11. szám alatt. filmvetítésekre, kiállítások és más rendezvények szervezé­sére. A jászkarajenői mintá­ra a két nagyközségben, Abonyban és Albertirsán sze­retnének cigányklubot kiala­kítani. Ceglédbercelen, Abony­ban, Albertirsán a bejáró dol­gozók egészségnevelése kap hangsúlyt. Az alkoholizmus elleni küzdelem lankadatlan. Járásszerte szerveznek az év során egészségügyi heteket, va­lamint feladattervet dolgoztak ki más, vöröskeresztes munkák elvégzéséhez. E. K. Lövészverseny Az idén harminc éve, hogy az MHSZ lövészversenyeket rendez. Ennek tiszteletére a Magyar Honvédelmi Szövet­ség járási vezetősége három­fordulós lövészversenyt hir­detett. Az első fordulót Nyárs­apáton rendezték meg. Szeid- ler Sándor, a helybéli lövész­klub titkára és Fodor Fe­renc, a lövészszakkör vezető­je nagy gonddal és jó szerve­zéssel készítette elő az ese­ményt. Az első fordulóban össze­tett csapatban a Nyársapát lett első, elnyerve a kupát, második a Volán, harmadik Kőcser. A második forduló­ban Cegléden a férficsapatok közül 1. Volán, 2. Nyársapát, 3. Kőcser. Nőknél: 1. Volán, 2. KOcsér, 3. Nyársapát. Felhívás Pest megye gazdaságaihoz Takarmánytermesztési verseny Tegnap befejeződtek a takarmánygazdálkodási napok, az elméleti kutatással és a gyakorlati megvalósítással foglalko­zó szakemberek eszmecseréje a takarmánybetakarítás és -fel- használás korszerű módozatairól. Az előadás és a vitasorozat részeként ismertették azt a versenyfelhívást is, melyet a Pest megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a Pest megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség már korábban megküldött a me­zőgazdasági nagyüzemeknek, gazdaságoknak. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság és a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezel felhívással fordult a megye termelő üzemeihez: indítsanak takarmánytermesztési versenyt, összhangban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésé­ről szóló korábbi kormányhatározattál, az V. ötéves terv ide­vonatkozó részfeladatainak teljesítése érdekében. A verseny célja, hogy a tej- és hústermelést olyan korsze­rű takarmánybázis révén nö­veljék, mely az eddigi takar­mányozási módoknál jövedel­mezőbb. A versenyben mind­azok a Pest megyei állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek részt ve­hetnek, melyek versengési szándékukat a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelő­ségnek április 15-ig. írásban be­jelentik. A takarmánytermesztési ver­senyben a jelentkezők három kategóriában vehetnek részt. Az első kategóriában azok a gazdaságok, melyek a siló­kukorica-termesztésben kí­vánnak élen járni, s hektá­ronként a legjobb minőségű, legtöbb keményítőértéket tar­talmazó takarmányt takarít­ják be. (Részletes szakmai tá­jékoztatót, a Kovátsovits-mód- szer»szerint, a MÉM érte­sítő 1977. május 13., 16-os száma ad.) A második kategóriában a lucernatermesztésben hektá­ronként elért legtöbb nyers­fehérjét megtermelő nagy­üzemek. A harmadik kategóriában a gyepgazdálkodásban a hektá­ronként legmagasabb széna­értéket termelő gazdaságok. Mindhárom kategória egyen­ként 3—3 díjat kap: egyen­ként 25 ezer, 20 ezer, illetve 15 ezer forint értékben. A versenyt minden évben április 4-e előtt értékelik, ter­mészetesen az azt megelőző naptári évre vonatkoztatva. A Iuccrnatermesztés érté­kelésénél alappontot jelents megtermelt emészthető nyers­fehérje mennyisége mázsán­ként — szám, szerint 15 pon­tot. Ahol forrólevegős szárí­tóüzemben állítják elő a lu­cernalisztet, ott az emészthető nyersfehérje értékét az üzem­ben betakarított széna ugyan­ilyen értékéhez kell hasonlí­tani. (Kiegészítöpontot jelent, "ha az előző két év átlagter­méséhez viszonyítva, széna - értékben százalékosan növe­kedett a termelés; 50 mázsáig . plusz-mínusz 2 pont, 50 má­zsán i felül plusz-mínusz 3 pont kapható, illetve levon­ható. Az öntözött és száraz­művelésű lucerna közötti kü­lönbséget itt is a 0,7-es szorzó­val egyenlítik ki, mint fen­tebb, a silókukoricánál leír­tuk. * Gyepgazdálkodás értékelé­séhez közölni kell a nyilván­tartott gyepterület mennyisé­gét, s a bizonylattal igazol­ható összes hozamot, a hasz­nosítási módtól függetlenül. Az alappont ebben a kategó­riában minden megtermelt mázsányi széna' után 2 pont, ha legeltetik, úgy számosál­latonként és naponta 32 ki­logramm zöldfű-mennyiség- gel kell számolni, azaz 8 ki­logramm szénát számítani ál­latonként. Kiegészítőpont nyerhető: a hektáronkénti átlagtermés növelését (a hi­vatalos statisztikai adatszol­gáltatás szerint számolva), százalékonként 25 mázsáig plusz-mínusz 2 pont, 25 má­zsa terméshozam felett plusz­mínusz 3 pont. Öntözött te­rületeken 0,6-del szorozni (a silókukorica és a lucernaszé­na 0,7-e helyett), majd átla­golni a termést. Az adatok hitelességét a termelőszövetkezeteknek a já­rási hivatalok mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint kereskedelmi osztályával, az állami gazdaságoknak pedig az ÁGOK Pest—Nógrád me­gyei főosztályával kell iga­zoltatniuk. A termelési eredményeket február 20-ig az Állattenyész­tési Felügyelőséghez kell be­küldeni. Itt a versenybizott­ság (a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelő­ség, az ÁGOK Pest—Nógrád megyei Főosztálya, a Pest megyei Termelőszövetkezetek Térületi Szövetsége) a bekül­dött adatokat értékeli, meg­állapítja a helyezési sorren­det és kiosztja a díjakat. Az értékeléshez szükséges, hogy a versenyző gazdaságok kö­zöljék: mennyi a silókukori­ca, illetve a lucerna összes vetésterülete földjeiken, s mennyi volt az összes ter­més. (A KSH-hoz küldött 2— 26/2. számú jelentés szerint.) A silókukorica értékelésé­nél alappontot jelent a beta­karított silókukorica mennyi­ségének átlagos minősítési pontszáma (a laboratóriumi vizsgálat adatai szerint), s ez a szám szorozva az egy hek­tárra jutó átlagtermés szá­zadrészével. Ugyanitt kiegé­szítőpontot jelent, az előző két évi átlagtermés növekedé­se százalékos arányban, ahol- is 250 mázsáig plusz-mínijsz 2 pont, 250 mázsa felett plusz­mínusz 3 pont levonható, il­letve hozzáadható az ered­ményhez. Az átlagtermés megállapí­tásánál különbséget kell ten­ni az öntözött és a száraz­művelésű silókukorica kö­zött, ezért az öntözött terü­let termésének mennyiségét 0,7-tel szorozva lehet csak az átlagot kiszámítani. Ezernél több földrajzi név Falvaink az Árpád-korban Tudós kutatók oszlatják a homályt CEGLÉD TELEPÜLÉSTÖR­TÉNETE a honfoglalással kez­dődik. Ezt a vidéket a feje­delem törzse vette birtokba, határunkban hét megyeri te­mető került napfényre. Érde­kessége, hogy Üllőtől a Ti­száig terjedő terület, a pat- rimónium, a korlátlan ha­talmú királyok magánföl­desúri birtoka volt. A rajta élő népekkel, magyarokkal és jövevényekkel, főleg bese­nyőkkel és az itt termelt ja­vakkal kizárólag az Árpádok rendelkeztek. Uraságuk ide­jén települt Cegléd, kilenc- száz éves története alatt há­rom nagy területi változást szenvedett. Alapításakor ’ ezerötszáz holdas kiterjedése volt, ép­pen annyi, mint a közvetlen szomszéd Becs, Kosár, Bede, Akasztó, Aranymeggyes és Gerje faluknak. Lakossága nyolcvan-száz főből állott. Békés időkben gabonát ter­mesztettek és nyájakat legel­tettek. A kaszát nem ismer­ték, sarlóval arattak. Két év­vel ezelőtt a gerjei ásatás­kor, egy bedőlt földház ke­mencéjében öt sarlót és két ásópapucsot találtak eldug­va, A nép családonként föld­házakban lakott, ezek éppen olyanok voltak, mint akkor Európában minden paraszti lakóház, és mint manapság a dinnyések földbe vájt nagy- családkunyhója. Ha felnőtt a fiú és feleséget hozott, a rokonság a szülők mellé új házat épített. A régészek ki­bontottak olyan nagycsalá­di házbokrot, amelyben hat­hét földház volt. A nagycsa­ládi bokrok nem utcákon te­lepültek. hanem szétszórtan, a templomtól ötven-ötszáz méterig terjedő sugárban. A magyarság első száza­geltette rajta nyájait. És tud­ta minden falunak a nevét. Mind a mai napig őrizzük a puszták, dűlők, halmok, ár­kok, vízjárta laposok, tavak nevét. Évtizedes gyűjtés ered­ményeként a ceglédi múzeum­ba került a teljes határ ezer­egyszáz földrajzi neve. Ezt a királyi magánföldesúri bir­tokot Erzsébet királyné el­kérte fiától, Nagy Lajostól, és 1368-ban az Itáliából be­hívott^klarissza apácák óbu­dai monostorának adta. A harmadik területi válto­zás a XV-ik században volt, Zsigmond király már nem tisztelte a klarisszákat, jóko­ra pusztabokrokat adományo­zott híveinek, kiszakította határunkból Abonyt hét egész és nyolc fél pusztával, Tetét- lent két pusztával, a Nyáras- apóthj/-családnak adomá­nyozta Besnyőt, Kőegyházát, Töröttegyházát és Téglaegy­házát, Mátyás király elvette Törteit három egész és két fél pusztával. Végül a XVIII. század végén II. József csá­szár leválasztotta Bércéit két fél pusztával. \ AZ ANJOUKTÓL NAP- . JAÍNKIG boldog napok és kegyetlen évtizedek váltokoz­nak városunk történetében a nagy számban fönnmarad; oklevelekből ismerjük is ezt a hatszáz esztendőt, a ré­gebbi kétszázötven évről, az Árpádok korából azonban egy sor írásunk sincs, ami eliga­zítana bennünket. A régész a nyelvtudós, a néprajzkute tó és az embertan tudósr oszlatják a homályt. A réc templomromok, öreg temető!- sárgult embercsontok és > földrajzi nevek vizsgála'r egyre közelebb hoznak bér nünket a hajdani élet mégis méréséhez. Hídvégi Lajos lajlMBBMitWI'l IWS'li , ..-aStíMíraGtSi. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen édesapánk, nagyapánk, dédapánk, id. Ziiah Mihály temetésén részt vettek sírjára koszorút helyeztek, mély fájdalmunkban velünk együtt éreztek Küiön köszönetét mon­dunk a Kutató Intézet és a MEZO- KÖV Váll. dolgozóinak a küldött koszorúért. A gyászoló család. da.i trónvillongás, pogánylá- zadás és külső ellenséges be­törés közt teltek. A királyok legmegbízhatóbb harcosai a patrimóniumból kerültek ki, mindig arra jártak, amerre, a királyok kardja fénylett. A ceglédi fegyveresek gyakran ültek lóra és vonultak tá­borba oroszlános , zászlójuk alatt. Ugyanaz az oroszlán, az Árpádok fejedelmi címer­állata ágaskodik ma is a vá­ros pajzsán. A FALU KÖZEPÉN ÉPÜLT az egyetlen kőépület, a ro­mán stílusú templom. A templomot temető, latinosán cinterem ölelte körül. Tör­vény kényszerítette a cinte­rembe való temetkezést, ne­hogy pogány szokás szerint, a régi családi halottaskerteket használják. Az új társadalmi rend, a feudalizmus ideoló­gusai és támaszai a papok voltak, akikről István király így szól: „mindenkinél töb­bet dolgoznak a papok, mi­vel kiki közületek csak a sa­ját terhét hordozza, ők pedig a maguké.t és mindenkiét”. A templomépítési közmunká­kon kívül rendelt a király a plébánosnak két szolgacsalá­dot, egy mént, egy kancát, két tehenet, hat ökröt és har­minc aprómarhát, majd köte­lezte a családokat a bibliai eredetű papi tizedre. Ebből egy rész a püspöké volt. egy rész a falu papjáé, két rész az oltár építésére, falfestmé­nyekre. harangra, aranyozott körmeneti keresztre. bronz­füstölőre. mécsekre, gyertya- tartókra. kelyheltre, térítők­re, szőnyegekre, karingekre egyebekre. Még a gyermekek­ből is dézsmáltak: minden ti­zedik fiút egyházi szolgálat­ra neveltek. Az • egyházszer­vezés kezdetén István király é tíz falunak parancsolt egy templomot. A patrimónium- ban hamar befejeződött a templomépítési kampány, ezer a vidéken majdnem minder Árpád-kori falu romjaibar megtalálták a régészek a templomot. Erre a tájra leg­utoljára a nomád besenyőkel telepítette az uralkodó. Ceg­léd közvetlen határában négy besenyő falu romja van: Bes- nyö. Nyilas, Értem, Kappan. A két utolsó besenyő törzs­név. Minden bizonnyal a ceg­lédi plébános hintette a fe­jükre a keresztvizet. Tragikus, évszázadokra ki­ható volt 1241-ben a mongol­tatárok pusztítása. Gyors lo­vakon száguldó seregeik vil­lámként ütöttek az ország­ra, dúltak, öltek, égettek, vármegyényi területeket nép- telenítettek el. Aki otthon maradt, az életét vesztette, vagy rabszíjra került. A Du­na—Tisza közének népe, a föltalált jelek szerint elme­nekült a Dunántúlra, Varjas falu romjai közül három­száz ezüstdénárt kapart ki egy juhász, Gerje falu egyik földházában sarló és ásó- papucs-vaskincs rejtőzködött, a közeli Örkényen elásott ezüstpénzeket találtak épít­kezés közben. Hová lettek a faluk elmenekült népei, el­pusztul -ak, vagy gyökeret vertek bújdosásukban? A ceg­lédi patrimónium ötven fa­lujából a tatárok kitakarodá- sa után az egyetlen Cegléd épült újjá, ameddig a szem ellátott, és még azon is túl gyomverte faluk, csonka tor­nyok. begyöpösödött utak hall­gattak némán. A ceglédi nép a király parancsára birtok­ba vette ezt a Bércéitől Tó­szegig terjedő százezer hol­das pusztaságot. Szántotta földjeit, kaszálta rétjeit, le-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom