Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-29 / 74. szám
8 1978. MÁRCIUS 29., SZERDA MIT EGYEN PEST MEGYE? Az élelmiszér-nagykereskedelem A lassan milliós lélekszámhoz közeledő Pest megye mindennapi ellátása jelentős feladatokat ró a gyártókra, a kereskedőkre. Nemcsak a 173 község és a hét város nagy számú népessége okoz gondot, hanem a főváros összehasonlításra alkalmas közelsége is. Az itt élők közül sokan dolgoznak Pesten, s ha nem, akkor is hetente, kéthetente ellátogatnak a fővárosba. A távbevásárlási kényszer szűnőben van. Az a kép, amelyet éveken át megszoktunk, hogy a Pest megyeiek a fővárosból munkájuk végeztével szatyrokkal megpakolva indulnak haza — mondhatni, már a múlté. Az utóbbi esztendőkben hatalmas fejlődés szemtanúi lehettünk: a megyében gombamód szaporodtak az élelmiszeráruházak, az üzletek. Ebben az általános emberi közérzetet is befolyásoló — jelentőségét tekintve kereskedelempolitikai — munkában fontos részt vállalt négy vállalat. Közülük három kiskereskedelmi vállalat, a negyedik pedig a Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. Bár nemcsak Pest megye, hanem Komárom és Nógrád is az utóbbi vállalathoz tartozik, legjelentősebb partnerük ez a három Pest megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat. Mielőtt bemutatnánk a nagykereskedelmi vállalatot, tevékenységük legfontosabb jellemzőit, ismerkedjünk meg történetével, múltjával. KEZDETBEN MOLNÁRKOCSI 1949. január 1-én megalakult a Fűszerértékesítő Nemzeti Vállalat. Az államosított nagykereskedelmi cégek helyébe lépve kellett biztosítania az ország összlakosságának az élelmiszer-ellátását. Az élelmiszer-nagykereskedő magáncégektől szétszórt hálózatot örököltek, több száz raktárt, kivétel nélkül minden megyei és járási székhelyen, s Budapest minden kerületében. Az akkori helyzetre jellemző: az egyedül használt „gép”, a „molnárkocsi” volt. Később azonban kiderült, hogy egyetlen vál- alat nem tudja ellátni ezt a nagy feladatot, megszervezni az egész ország élelmiszer-kereskedelmét. Hogy az irányítás ne gyengüljön, 1950. július 1-én megalakultak a megyei fűszerkereskedelmi vállalatok. Különvált Budapest és Pest megye is, s megalapították a Pest megyei Fűszernagykereskedelmi Vállalatot. A profil az évekkel változott, hol szűkült, hol bővült; nagyarányú szervezési és fejlesztési munka indult meg. A vállalat mai történetét az 1960-as évek elejétől írhatjuk, hiszen akkor született döntés néhány nagykereskedelmi vállalat összevonásáról. A cél az volt, hogy korszerű raktárhálózatot, erőteljes, hatékony üzemelési módszert teremtsenek. Elsőként Pest és Heves megye összecsato- lása történt meg, majd 1962-ben csatlakozott Nógrád is. 1963-ban Heves kilépésével Komárom megye lépett a „triumvirátusba”. Így jött létre a mostani forma: a Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalat. Az ellátás mellett a legfontosabb munka már akkor is a raktárépítés, illetve a meglevő raktárak korszerűsítése, a gépesítés volt. Az első perctől kezdve jelentős erőket fordítottak erre a feladatra, s így 1968-ra elérték azt, hogy bár öt év alatt raktáraik számát majd 50 százalékkal csökkentették, a bővítésekkel mégis ugyanakkora, de korszerűbb — raktárterülettel rendelkeztek. Erre az időpontra esett az ügyviteli munka gépesítésének megkezdése is: a szakmában először ez a vállalat valósította meg a számlázás alapadatainak lyukkártyán való rögzítését. E példa nyomán vette át szinte valamennyi társvállalat ezt a módszert. 7402 KISEBBNAGYOBB VÁSÁRLÓ Ismerkedjünk meg kicsit részletesebben is a nagykereskedelmi vállalat munkájával, életével, amely elválaszthatatlanul hozzátartozik Pest megye fejlődéséhez is. Több mint 4400 élelmiszeripari cikk-kel kereskednek. „Vevőik”: az áruszállításba bekapcsolt egységek száma — a kiskereskedelmi vállalatokat, áfészeket, a vendéglátót, s az egyéb gyárak, üzemek, intézmények és hivatalok boltjait kell érteni — 7402. Az elmúlt évben forgalmuk másfél millió forint híján elérte az 5 milliárdot! Ebből a hatalmas összegből Pest megyére két és fél milliárd jutott, tehát a teljes kereskedelmi forgalom fele. A megyében 27 ezer négyzetméter saját raktártérrel és több mint 5 ezer négyzetméter bérelt raktárterülettel rendelkeznek. (A teljes raktárbázis: 41 ezer 700 négyzetméter saját, illetve 8 ezer négyzetméter bérelt.) Ahhoz, hogy ezek a valóban fantasztikusan nagy számok létrejöjjenek, sok munkára, jelentős erőfeszítésre volt szükség. A nagy- vállalat kialakulásához az alapokat már az elmúlt ötéves tervidőszakban le kellett rakni. Akkor, az 1970-től 1975-ig tartó öt évben a vállalat értékesítési forgalma 38 százalékkal nőtt. Ezen belül a konzervek forgalma 53 százalékkal, a kávé-tea forglama 42 százalékkal. A háztartási és vegyi áruk forgalma pedig az 1970-es szánt 32-szeresét érte el 1975-ben! Ennek megfelelően a nyereségtömeg is 53 százalékkal lett magasabb. Ezután láttak hozzá a következő ötödik ötéves terv üzletpolitikájának kialakításához. Aprólékos, precíz tervek sokasága, egyezmények, szerződések százai jöttek létre, hogy tervük valóra váljon. A cél: a vevők, vagyis az élelmiszer-kiskereskedők minél tökéletesebb kielégítése, az állandó és magas színvonalú áruszállítás az alapvető élelmiszercikkekből, s a hiánycikkek csökkentése. S ha ez sikerül, nemcsak a nagykereskedelmi vállalat fejezi be jól ötéves tervét, nemcsak a kiskereskedők dolgát könnyítik meg, hanem kevesebbet bosszankodik, s talán-talán elégedett lesz a vevő is, a boltba járó vásárló, akiért végül is ezeket a vállalatokat létrehozták. BÉBIÉTEL, GYÜMÖLCSKONZERV S hogy jó úton járnak, a vállalt feladatok megvalósítása időarányosan, jól halad, azt az elmúlt év eredményei is bizonyítják. Az értékesítési forgalom egy esztendő alatt 15,8 százalékkal növekedett. Csökkent a hiánycikkek száma, a vállalat mind jobban ki tudta elégíteni a rendeléseket. Az alapvető élelmiszerekből egész éven át mind mennyiségben, mind választékban folyamatosan kielégítették az igényeket. A konzerváruk között különösen a hazai és az importált bébiételek forgalmát fejlesztették, s színesítették a választékot a főzelék- és gyümölcs- konzervek is. Az édességáruk beszerzésénél keletkezett kapacitásproblémákat kisebb gyártók bevonásával és importtal oldották meg. Az árubeszerzési munkát jelentősen segítették azok a szocialista együttműködési szerződések, amelyeket legfontosabb partnereikkel kötöttek. Az 1977-es esztendő fordulópontot jelentett a vállalat munka- és üzemszervezési tevékenységében. Ez nemcsak az átszervezések nagy számában, hatásában nyilvánult meg, hanem abban is, hogy minden eddiginél szélesebb körű lett a szervezőmunka, mind többen kapcsolódtak bele aktívan. Nem véletlen, hogy ennek a munkának olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak, hiszen egy sor korábbi problémát kellett megszüntetni az üzemszervezés korszerűsítésével. Hiányosságok voltak az árutárolási és árumozgatási technológiák terén, hiányoztak a munkafolyamatokat szabályozó intézkedések. Ezért összesen tizenkilenc szabályzat, illetve szabályzat- jellegű igazgatói utasítás jelent meg, amellyel racionalizálni lehetett az áru teljes útját, illetve az azokhoz szervesen kapcsolódó adminisztratív munkafolyamatokat. Az új rendszer, az új szervezési mechanizmus jegyében szervezték át a monori, a váci, a ceglédi és a salgótarjáni fiók munkáját. A fizikai munkafolyamatok racionalizálása mellett jelentősen bővítették a gépi adatfeldolgozás kapacitását is. EGY ÉV: 270 EZER TONNA ÁRU A nagykereskedelmi vállalat jellegéből adódóan tevékenységük egyik legfontosabb oldala az áru- szállítás. Az elmúlt évben összesen 270 ezer tonna árut juttattak el vevőikhez. Ebben saját gépkocsiparkjuk mellett igen nagy szerep jutott a bérelt tehergépkocsiknak is: tavaly 33 400 gépkocsit szerződtettek árufuvarozásra. Az év folyamán jelentős erőfeszítéseket tettek azért, hogy a növekvő feladataikat hatékonyan elősegítő, korszerű szállítási rendszernek az eddiginél nagyobb szerep jusson. Első helyen kell megemlíteni a konténeres és a Rolly- kocsis áruszállítást. Ilyen rendszerben már tizennyolc kereskedelmi vállalat 56 vevőegységének szállítanak árut. Ez a szállítási mód bevált, bővítésére elképzeléseiket — egy fejlesztési tervpályázatra — már elküldték a minisztériumba. Azonban nemcsak a vállalatnak — s a kiskereskedelmi partnereknek — előnyös az új szállítási módszerek bevezetése, a vevők is gyorsabban, jobb minőségben, hibátlanul — kapják kézhez az árut. A tapasztalatok alapján a konténeres, illetve Rolly- kocsis szállítási rendszernek jelentős költségcsökkentő hatása is van: a hagyományos áruszállításhoz képest két és félszeres hatékonysággal dolgozhatnak a gépkocsik. Ugyancsak bővült a standard szállítások rendszere. S ugyanígy fejlesztik a tranzit szállításokat is, aminek azonban egyelőre még több akadálya van — szervezési problémák, raktárkérdések, a nyilvántartás megoldatlansága stb. Az évente mind nagyobb meny- nyiségben szállított áru átvételénél, illetve magánál a szállítási folyamatnál sokat segít a rakodólapos egységrakomány. Az elmúlt esztendőben havonta már mintegy 50 vagonnyi áru érkezett be ilyen formában a fiókokhoz. A telephelyek többsége felkészült az áru rakodólapos, egységrakományos rendszerű fogadására, már csak a szállítók felkészültségével vannak gondok. R0LLY-K0ESIK, KONTÉNEREK Maradjunk még 1977-nél; ebben az évben igen sokat fordítottak fejlesztésre is. Elsősorban a közeljövőben beinduló új beruházások alapos műszaki és gazdasági előkészítését, a raktárkapacitás bővítését, a meglevő raktárak kiegészítő létesítményekkel való felszerelését tűzték célul. Így például Monoron és Cegléden befejeződött a vegyiáruraktár építése, a tokodi lerakat kialakítása, s megkezdődött Salgótarjánban a raktár rekonstrukciója is. 1977-ben együttvéve 32,5 millió forintot fordítottak fejlesztésre, s ebből igen jelentős összeg az, amit az anyagmozgatás korszerűsítésére költöttek. Targoncákat, kiskonté- nereket, rakodólapokat, Rolly-ko- csikat vettek. S most néhány szót 1978-ról, a vállalat ez évi üzletpolitikájáról. Erre az évre a következő fő célkitűzések megvalósítását tervezték. Az áruforgalmi tevékenységben a vevők igényesebb, mind magasabb színvonalú, választékos, rugalmas, pontos és naprakész ellátását kell megteremteni. Biztosítani kell a vállalat gazdálkodási eredményének a forgalom dinamikáját meghaladó növekedését — a hatékonyság növelésével, munka- és üzemszervezési intézkedésekkel, gépesítéssel és takarékos költséggazdálkodással. Az értékesítés is egy sor feladatot ad. Az élelmiszer-fogyasztás dinamikus növelése, a forgalmat befolyásoló szerkezeti változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, s a korszerű, egészséges táplálkozást elősegítő élelmiszerekre fordított megkülönböztetett figyelem egyaránt része ennek a nagy munkának. A vállalat a jövőben is gondoskodik arról, hogy az olcsó, illetve a közepes árú cikkekből mindig elegendő legyen; megkönnyítik a nők háztartási munkáját a konzervek, a sűrítmények, a korszerű mosó- és tisztítószerek állandó kínálatával, s növelik a bébi- és csecsemőételek forgalmát is. Mint minden évben, az idén is, még a szezon előtt felkészülnek a megyében levő üdülő- és idegen- forgalmi területek színvonalas ellátására. A Dunakanyar és a ráckevei Öunaág lassan az ország leglátogatottabb kirándulóhelyei, üdülőövezetei közé lépnek elő. A vállalat első ízben 1976-ban készített intézkedési tervet az üdülő- területek ellátásának javításáról, s ennek már akkor, az első évben jelentős eredménye volt. A tavalyi évben is hasonlóan készültek a szezonra. Felmérték az áruigényt, s mindent elkövettek, hogy az ellátás ezen a kiemelt területen zökkenőmentes legyen. S az intézkedések nem voltak hiábavalóak, ezt bizonyítják a számok is, a jelentős forgalomemelkedés adatai. Ugyanígy 1978-ban is gondot fordítanak az üdülőterületek ellátási színvonalának emelésére. Már a múlt év végén, decemberben megkezdték a felkészülést, az igények felmérését. Remélhetően ennek hatása most nyáron már érződik. BIAT0RBÁCYI RAKTÁRBÁZIS Ebben az évben is fontos beruházások kezdődnek. A salgótarjáni fiók központi telephelyének raktár- és technológiai rekonstrukciója mellett a legfontosabb a Biatorbágyon felépülő hatalmas raktár kivitelezési tervének elkészítése. Ezen a területen több mint 10 ezer négyzetméteres korszerű raktárközpont alakul majd ki. Három fő tárolóra tagozódik a bia- torbágyi „raktárüzem”, ezekben elkülönítve tartják majd az áruféleségeket. Ebben az új egységben már a legkorszerűbb árumozgatási és szállítási rendszerék, tehát a rakodólapos egységrakományok a konténerek, illetve a Rolly-kocsik „egyeduralmára” rendezkednek be. S mindehhez, természetesen teljes gépesítettség is tartozik. A raktárfejlesztés, az üzem- és munkaszervezés, a szállítás korszerűsítése mind azt a célt szolgálja, hogy az áruellátás, a Pest megyeiek élelmezése a jövőben még magasabb színvonalú legyen. (X) A polcokon - óruhegyek
