Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-29 / 74. szám
1978. MáRCHJS 29., SZERDA k/űiítw A fővárost a Dunántúl feiől körül ölelő dombvidék, egy enyhe félkörben meghajtott palást, amely Szentendrétől Százhalombattáig ér — nos ez a terűiéi az itt. élő 190 ezer ember ellátása ad munkát a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak. Három járás — a szentendrei, a budai és a ráckevei — huszonkét község és település, valamint két város, a már említett Szentendre és Százhalombatta tartozik ehhez a „birodalomhoz”. Nem mondható kicsinek ez a „tartomány”, amely különleges helyzeténél fogva az átlagosnál nehezebb feladatok elé állítja a kiskereskedelmi vállalatot. Nemcsak azért, mert északon és délen, tehát a két végponton olyan területek vannak, amelyek idegen- forgalmi szempontból kiemelt „bánásmódot” igényelnek — gondolunk itt a szentendrei és a ráckevei járásra —, s még csak azért sem, mert az iparosodó, rohamosan gyarapodó Százhalombatta — mint kakukkfióka az idegen fészekben — társainál sokkalta többet kér. — Köze! a főváros A fő gond a kiskereskedelmi vállalat munkáját nehezítő, speciális körülmény, Budapest szinte tapintható közelsége. Majd minden településről HÉV- vel, sőt nagy részükről még a kék autóbusszal is percek alatt a fővárosba lehet „szaladni”. Ilyen partner mellett kereskedni, s a vevőt leszoktatva az utazgatásról, becsalogatni a lakóhelyén levő élelmiszerboltba csak úgy lehet, ha az árubőség, az árukínálat vetekedik a budapestivel. Ez azonban nem lehet a végcél, hanem inkább az alap, hiszen ha a boltok szegényesek, ha nincs színes áruválaszték — a vevők buszra szállnak ... Ez tehát az a könnyűnek egyáltalán nem mondható helyzet, amely legjobban meghatározza a vállalat működését. A vállalat, amely nem egy esetben e körülmények miatt szinte megoldhatatlan helyzetbe kerül, például a munkaerőfronton... De ne vágjunk a dolgok elébe. A vállalat az egykori népboltok örököseként 1950-ben alakult ugyanitt, ugyanezen a területen. Természetesen a profil akkor még sokkal zavarosabb volt: az élelmiszerek mellett mindenféle más, „vegyesboltba” illő árut is tartottak. Az évek múlásával a vállalat nőtt, erősödött. Az egykori 27 bolt helyett ma már 258 egység látja el a megnövekedett feladatokat, ami esy- egy erősebb hétvégén akár félmillió itt lakó. nyaraló túrázó személy ellátását is jelentheti. A boltok nalvóbb része még mindig bérlemény. Az összesen 27 ezer négyzetméternyi vállalati üzlethálózatból 17 ezer négyzetméter idegen tulajdon. Mint ahogy eddig is, szívós, kitartó munkával igyekeznek felszámolni ezt a függő viszonyt, ahol csak lehet. Arról nem is beszélve, hogy azok a bizonyos „elcsábítandó” vevők is inkább mennek tiszta, világos, nagy alap- területű, hűtőgépekkel jól felszerelt boltokba — s ezt az örökölt öreg üzletek természetesen nem tudják nyújtani. Ami mostanában épült, azon már látszik a vállalat elképzelése: milyenek is lesznek a Nyugat-Pest megyei élelmiszerboltok. A százhalombattai ABC például már 800 négyzet- méteres alapterületével valóságos óriás társai között. Ez az egy bolt egyedül évente 48 millió forintot forgalmaz! (Igaz, most még néhány „idegen” áru is vevőre vár a boltban, iparcikkek ezek, hűtőgép, tévé, ugyanis a városban még nincs szakosított iparcikkbolt. Amikor felépült, „kiköltöznek” a bojlerek, a tévék, s marad a tiszta élelmiszerprofil.) A vállalat elmúlt évi forgalma 1 milliárd 370 millió forint volt. A szakmán belül, a társ kiskereskedelmi vállalatok sorában ez előkelő helyezést biztosít. Az összeg nyolc és fél százalékkal magasabb, mint az 1976-os eredmény volt, s érdemes megjegyezni: ezt a jelentős emelkedést szinte katasztrofálisnak mondható munkaerőhelyzetben érték el. — Honnan lesz munkaerő? Jelenleg 1300-an dolgoznak a vállalt feladatok megvalósításán, s becsülni kell helytállásukat, hiszen közülük a legtöbben bármikor beléphetnének valamelyik fővárosi élelmiszerkereskedelmi vállalathoz, ahol a fizetések, az évi hűségpénz, s nem utolsósorban a jobb munka- körülmények bizony nem kis vonzerőt jelentenek. S mégis: maradnak. Vállalják a hiányzók miatti munkatöbbletet is, hiszen a vállalati forgalom — a múlt évinél újabb 115 millióval „megfejelt” — teljesítését teljes egészében munkájuk hatékonyságával tudják csak elérni. Pedig a létszámhiány elsősorban a boltok nyitvatartási idejére hat kedvezőtlenül, s ez — nem kell bizonygatni — a forgalom, az árbevétel csökkenését eredményezheti. Sajnos, sok jóval a jövő sem biztat. Mind kevesebben jelentkeznek erre a pályára, a kereskedelem, úgy látszik, elvesztette egykori vonzerejét. Az utóbbi években közel 37 százalékkal csökkent a vállalat tanulóinak létszáma, tavaly pedig a felvehető nyolcvan első éves helyére mindössze huszonheten jelentkeztek... Ebben a helyzetben a vállalat legfontosabb feladata: meglevő dolgozóinak a megtartása, az anyagi és az erkölcsi ösztönzés. Az átlagbér fokozatos emelése mellett jelentős erőfeszítéseket tesznek a nyereség fokozására is. 1975- ben a nyereség 36 millió forint volt, 1980-ra már 61 milliót terveznek. — Zavartalan ellátás Mindezek alapján nem csoda, hogy a vállalat jelentős előkészületek után vágott bele az ötödik ötéves tervbe. Bizonyos fokig kötelezett a jól sikerült negyedik ötéves tervidőszak is: akkor, öt év alatt, a vállalat forgalma 446 millió forinttal növekedett. Ez az eredmény volt az alap, amelyről el kellett indulni 1976-ban. Nagyjából ismerték a fő tendenciákat, hogy tudniillik a lakosság reáljövedelmének növekedési üteme ebben a tervidőszakban a megelőzőhöz képest lassabban emelke-' dik, s ezért az áruforgalom növekedési üteme is várhatóan lassulni fog. Ebben a helyzetben a vállalat fontosabb feladata az volt, Hogy a gazdaság- politikai és életszínvonal- politikai célkitűzéseknek megfelelően a profiljába tartozó cikkekből az ellátási területén élő lakosság folyamatos és választékos áruellátását biztosítsa. Amellett, hogy az alapvető élelmiszerekből az ellátásnak zavartalannak kell lennie, gondot kell fordítani a választék növelésére, az áruválaszték színvonalára, emelésére, a korszerű, egészséges táplálkozás elterjesztésére. A háziasszonyok szokásait és konyháját átformáló nagy tervek megvalósításáért fokozzák az állati fehérjék, a diétás és a vitamindús élelmiszerek forgalmazását. A lehetőséghez mérten növelik az egy főre jutó hús-, zöldség- és gyümölcsfogyasztást is. S ugyancsak gondot fordítanak a háztartási munkát megkönnyítő, előre feldolgozott élelmiszerek, a hűtött, a félkész és a konyhakész termékek választékának növelésére, valamint az üdítő italoknak a forgalmazására. — Jelentős hűtőprogram E célok eléréséhez a kiskereskedelmi vállalat tovább javítja kapcsolatait legfőbb kereskedelmi partnereivel. Tartós kapcsolatok kialakítására törekednek: a gyárak, a kereskedelmi vállalatok többségével hosszúlejáratú szerződéseket kötöttek. Sütőipari termékeket küld a kerepesi és a dunaha- raszti vállalat. Húst kapSONKA, KOLBÁSZ ÉS TÁRSAIK nak a fővárosból, Győrből, Ceglédről, évente 240 millió forint értékben. Tejet is — egy esztendőben 120 ezer hektót — több helyről „gyűjtenek” be: Budapestről, Székesfehérvárról, Törökbálintról, Dunaújvárosból, Alsónémediből... Reménytelen vállalkozás lenne elsorolni azt a sok ezernyi áruféleséget szállító sok száz partnert, akivel a vállalat kapcsolatot tart. Annyit azért elmondhatunk, hogy a legtöbb közülük állami vállalat, de elsősorban a választék bővítésére, színesítésére, illetve a hiánycikkek pótlására időnként kisebb termelőket is bekapcsolnak kereskedelmi tevékenységükbe. S ha már a termék a boltokban van végre, a gondok még nem szűnnek meg. Elsőrendű feladat a minőség megóvása, ezért erőteljesen folytatják a már megkezdett hűtőgépesítési programot. Jelenleg a vállalat minden boltjában van valamilyen hűtőgép, az összesen 781 hűtőberendezés teljes kapacitása 954 ezer liter. Az árak kialakításában arra törekednek, hogy saját eredményeik javítására ne térjenek el felfelé az irány-haszonkulcsoktól. Ezen az elven még akkor sem változtatnak, ha ezt a piaci körülmények esetleg lehetővé is tennék. Hiszen a végső cél a fogyasztókkal való kapcsolat megszilárdítása, nem pedig a pillanatnyi nyereség növelése. E cél érdekében szállították és szállítiák le egykét alapvetően fontos élelmiszer árát, mélyen a piaci ár alá.- Mi épül 1980-ig A kitűzött célok megvalósításáért a tervidőszakban jelentős fejlesztéseket határoztak el. Közel 80 millióból tudnak gazdálkodni, ennyit fordíthatnak új beruházásokra. Hol épüljenek új boltok, üzletek — ezt mindig alapos előzetes tárgyalások után döntik el. A megbeszéléseken ott vannak a helyi tanácsi vezetők, s így a vállalat idejében tájékozódhat a lakosságszám várható alakulásáról, az építkezésekről, az üdülőtelepi vagy éppen az iparfejlesztésről. Az összegyűjtött információk alapján a vállalat öt év alátt a már meglevő alapterület mintegy 6000 négyzetméteres bővítését határozta el. Ebből 700 négyzetméter már meglevő boltok bővítése, a többi új építkezés lesz. Nézzük, mi valósul meg ebből még az idén. Ebben az esztendőben hat új egység nyílik. 1979-ben és 1980-ban viszont még több üzletet avatnak. Az idén megkezdődik a Csepel Autógyár bejáratánál egy 600 négyzetméteres élelmiszerbolt építése. Emellett Szigethalmon, Ráckevén és Szentendrén egyenként 240 négyzetméteres boltok nyílnak. Törökbálinton 350 négyzetméteres üzletet avatnak. Ez az öt beruházás mintegy 20 milliót visz el. S most néhány szó az 1980-ig hátralevő beruházásokról. Budakeszin egy 400 négyzetméteres ABC épül, s megkezdődik a község centrumában levő bolt rekonstrukciója. Budaörsön élelmiszeráruház építésének előkészítésébe kezdenek, a központban levő bolt rekonstrukciójával azonban még a mostani tervidőszakban végeznek. Solymáron, a PEMÜ lakótelepén élőknek jó hír: 400 négyzetméteres ABC-t kapnak. Pomázon, ugyancsak a lakótelep mellett, 600 négyzetméteres ABC épül. Szigetszentmiklóson — a helyi tanáccsal közös beruházásként ugyancsak 600 négyzetméteres ABC kerül tető alá. A helyi tanácsok részvételére számítanak Pilisvörösváron és Visegrádon is, ahol 200—200 négyzetméteres kis ABC épül. Budakalá- szon száz négyzetméteres, Ráckevén pedig 240 négyzetméteres élelmiszerbolt kezd majd dolgozni. A HÉV-állomás mellett zöld- ség-gyümölcsüzlet is nyílik. Százhalombattán egy hús- és egy tejbolt készül el, Érden pedig egy ideiglenes élelmiszerbolt, az új lakótelepen, addig, amíg a hatodik ötéves tervben fel nem épül egy korszerű élelmiszeráruház. A beruházásokra ebben az évben 23 millió forintot fordítanak. A következő esztendő 25 millióba „kerül”, ugyanennyibe az 1980-as év is. Elképzeléseik megvalósításához a Belkereskedelmi Minisztériumtól jelentős támogatást kapnak. — Tolvajriasztó 1978-ban 1 milliárd 500 millió forintos árbevételt terveznek. A tervidőszak utolsó évében már 1 milliárd 770 millió forintról szól a terv. A tervben foglalt célokat csak úgy tudják végrehajtani, hogy az aktuális feladatokat évente takarékossági intézkedési tervben rögzítik, annak végrehajtásába bevonják és anyagilag érdekeltté teszik dolgozóikat. Számításaik szerint 1980- ra nyereségük az 1975. évi szintet 61 százalékkal haladja meg. Fontos intézkedések születtek a vállalati munka- és üzemszervezés korszerűsítésére is. A munkafolyamatok szervezett ösz- szekapcsolása, a tervszerűség és az irányítás színvonalának további javítása érdekében új szervezeti és működési szabályzat készült. A nagyszabású munkát segítik azok a számítógépek, amelyeket ebben az évben szerez be a vállalat. Racionalizálták a bolti ügyvitelt, s a beruházások, a nagyobb átalakítások előkészítését is. Az új boltok esztétikusabb — s így forgalomnövelő hatású — kiképzésére törekednek. Ugyanakkor gondolnak a tolvajok elriasztására is: az idei évtől kezdve jelentős összegeket fordítanak riasztó berendezések felszerelésére, amelyekkel — néhány éven belül — valamennyi boltjukat ellátják. A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat elmúlt évi eredménye alapján megpályázta a „Kiváló Vállalat” címet. S ha nem is nyeri el, egy biztos, hogy a fővárost környező dombvidék „gazdái” lehetőségeikhez mérten mindent megtettek azért, hogy az itt élők áruellátásának színvonala legalább olyan közel legyen a Budapesten megszokotthoz, mint amilyen közel esik lakóhelyük a fővároshoz. (X) Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat SZENTENDRÉTŐL SZÁZHALOMBATTÁIG- A DUNÁNTÚLI DOMBOKON
