Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1978. MÁRCIUS 26., VASARNAP Csapadékszegény tél után Közepesen keltek a vetések Ötszáz hektárral több kukorica Zsendül a vetés a széles ha­tárban, smaragdos zöld színt öltenek a búza- és őszi árpa táblák. Tavaly a járás vala­mennyi közös gazdasága a jel­zett határidőre, október 31-re elvégezte a vetést. Jól halad­tak a mélyszántással is. Ily módon 18 és fél ezer hektár te­rületet készítettek elő a tava­szi munkákhoz. Gyakorlatilag, a homokterületek kivételével, ez minden vetésre kijelölt táblán megtörtént. Kora tavasz óta a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet he­likoptere is dolgozik, végzi a fej trágyázást. Nemcsak itt, ha­nem más járásban is dolgo­zott, sokfelé kapott meghívást. A közös gazdaságok szívesen veszik igénybe a helikopter szolgálatát. Időt nyernek vele és a területet eleve megóvják a munkagépek taposásától, ami másként kivédhetetlen lenne. A tavaszi határjárás után összeállított, járásbeli kép nem rossz. Az elvetett ga­bonafélék közül legjobban a rozs kelt ki. A rozsvetések 60 százaléka jó, 10 százaléka gyengén fejlett. Az őszi árpa vetés fele mond­ható jó minőségűnek, 40 szá­zaléka közepes, 10 százaléka gyenge. Az elvetett búza 30 százaléka kelt ki jól, fele köze­pesen és 15 százaléka gyenge minőségben. Két közös gazda­ság, a jászkarajenői Árpád Ter­melőszövetkezet és a nagykő­rösi Arany János Termelőszö­vetkezet jelezte, hogy búzave­tése kipusztult, összesen 42 hektáron. A nagykőrösi tsz- ben nem volt jó a vetőágy, a jászkarajenői határban gyat­rán kelt a mag. Természetesen gondoskodnak a terület1 hasz­nosításáról. A ceglédi, a nagy­kőrösi és a járásbeli közös gaz­daságok 11 ezer 570 hektáron vetettek búzát, 2 ezer 212 hek­táron őszi árpát és 2 ezer 365 hektáron rozsot. A legtöbb búza — 1577 hektárnyi — az abonyi Ságvári Tsz-nél került a földbe. Három közös gazda­ság, az abonyi Ságvári, a ceg­lédi Lenin és az egyik nagy­kőrösi termelőszövetkezet, ki­sebb területen, két-háromszáz hektáron tavaszi árpát is vet. A gabonatábláknak nem hasz­nált az őszi és a téli csapadék- hiány. A szemek egyenetlenül keltek ki és a fejlettségük is ilyen. A téli fagy különösebb kárt nem okozott, belvíz sem lesz, inkább csapadékra van nagy szükség, hogy a vetés erősödhessen. Az intenzív fej­trágyázástól remélik, erőre kapnak a növények, akkor is, ha a kissé késlekedő tavasz még hátráltatja ezt. A száraz tél más gondot is okozott. A határban erőre kaptak a poc­kok. van ahol valóságos in­vázió fenyegeti a vetést. A | vegyszeres pocokirtást minde­nütt megkezdték, ahol szüksé­ges volt. Erős pocokjárást az albertirsai Dimitrov Termelő- szövetkezet jelentett. A közös gazdaságokban a kukoricatermesztésre is fel­További hatvan lakást építenek A szervezett lakásépítésnek több vállfája nyert polgárjo­got városunkban is. Nagy számban épülnek állami bér­lakások, tanácsi értékesítésűek, továbbá az OTP is építtet épületeket. Ehhez a sorhoz csatlakozott az 1972-ben ala­kult Ceglédi Fürst Sándor La­kásépítő és Fenntartó Szövet­kezet. Annak idején tizenkét ala­pító tag hozta létre, a Ceglédi Építőipari Vállalat égisze alatt. Kezdeti céljuk egy har­minc lakásból álló lakótömb építése volt. Utána — a MÉ­SZÖV felhívásához csatlakoz­va — további harminc lakás felépítésére tettek lépéseket. Ez év májusában az ötödik tizlakásos épületbe költöznek be a lakók. Amint befejező­dik az építkezés, hozzálátnak a hatodik ház alapozásához. Épp ideje, hogy megkezdődjön a munka, hiszen a terület ki­sajátítási eljárása meglehető­sen elhúzódott, és ez késlelte­ti az építkezés tervbe vett me­netét. 1977-ben a városi tanács kérésére a szövetkezet újabb hatvan lakás emelésére vál­lalt kötelezettséget, s a megál­lapodás értelmében ehhez te­rületet a tanács ad. Előre lát­hatóan, a kisajátítást követően, 1979-től folyamatosan rendel­kezésükre bocsátja a szükséges telkeket. Az egyezség olyan pontot is tartalmaz, amely szerint a lakások egy részének vevőit a tanács jelölheti ki. Várhatóan a hatodik ötéves terv időszakában terebélye­sedik százhúsz lakosra a Fel­ház utca, Bocskai utca, Pető­fi utca térségében kiépülő új lakónegyed. A kivitelezésre biztonságot jelent, hogy a szö­vetkezet, a tanács és a Ceglédi Építőipari Vállalat, amely az eddigi épületeket is készítet­te, további építkezésekre kö­tött kapacitásszerződést. A lakásépítő és fenntartó szövetkezet eredményesen működik. Erről győződtek meg tagjai az 1977. évet tárgyaló közgyűlésen, ahol Köcsky At­tila igazgatósági elnök tartott beszámolót. Jelentéséből ki­tűnt, hogy az öttagú igazgató­ság — társadalmi munkában — nagy hozzáértéssel, jó szak­mai felkészültséggel látja el feladatát. Részt vettek a MÉ­SZÖV szakmai továbbképzésén, tapasztalatcserén jártak. A felügyelő bizottság több vizs­gálatot tartott és ezek során nagyobb rendellenességet nem tapasztalt. Megfogalmazódott az az általános követelmény, hogy tervszerű előkészítő mun­kával és jó együttműködés­sel kell gyorsítani az építke­zéseket. A szövetkezetben rej­lő erő ezen a téren is érvény­re jut, jelenleg már száztíz ta­got számlálnak. T. T. készülnek. Tavaly — a háztá­ji területeket nem számítva — 9 ezer 600 hektárról gyűjtötték be a termést. Most 500 hektárral na­gyobb területet vetnek be kukoricával. Az ösztönző feltételek is növelik a ter­melési kedvet. A tavaszi munkákhoz min­denütt felelősséggel és tervsze­rűen előkészítették a gépeket. Ahol lehetett, a gépparkot fel­frissítették, felújították. Sok helyen panaszkodnak, hogy az alkatrészellátás nem mentes a zökkenőktől. Alkatrészhiány miatt van, ahol garanciális ja­vításra szoruló gép is áll. Az új gépek igénylése és azok ér­kezése közt még mindig hosz- S7.ú a várakozási idő, éppen ezért igyekeznek a meglevőket hatékonyan kihasználni. A járás területén ebben az évben 317 hektáron telepíte­nek gyümölcsfákat. A dán- szentmiklósi gyümölcstermesz­tési Rendszerhez csatlakozott a ceglédi Lenin, a csemői No­vember 7., a ceglédberceli Egyetértés, a nyársapáti Ha­ladás és az albertirsai Szabad­ság Termelőszövetkezet. A gyü­mölcstermesztésre kijelölt te­rületen javarészt csonthéjasok — meggy, kajszibarack. cse­resznye, szilva — kerülnek a földbe, de almafákat is tele­pítenek, több mint 100 hektá­ron. A Micsurin Termelőszö­vetkezet most a földieper telepítésére, természtésére ösztönzi a tsz-tagokat, ker- tészkedőket. Térítésmentesen földieper-pa. lántákat ad ki, annak remé­nyében, hogy a termés java — mivel azt hűtőházuk és kon­zervüzemük számára majd át­veszik — hasznot hoz a ter­mesztőknek és a szövetkezet­nek. Egy rendelet nyomában, II. Felkészítenek a családi életre Ma már a tanterv része Népes intézmény Cegléden a Mészáros Lőrinc Általános Iskola. Tantermeiben több mint 900 gyerek koptatja eb­ben az évben a padokat. Ja­varészt munkás és értelmiségi szülők gyermekei. Közülük so­kan dicsekedhetnek azzal, hogy apjuk, vagy anyjuk is itt tanult írni-olvasni. A fo­lyosó falán tablók örökítik az innen útra bocsátott nemze­dékeket. A kis irodában Me­gyeri Károlyné igazgatóhe­lyettessel arról beszélgetünk, hogyan alakul a családi életre nevelés itt, az iskolában. Segítő kiadványok A tanításban, sok más mel­lett, három kiadvány segít. Az egyik a Hazafias Népfront és a Kossuth Kiadó füzete, Ggl Erzsébet és Ortutay Zsu­zsa gondolataival. A címe: Családi életre nevelés a szü­lői házban és az iskolában. A másik az Országos Pedagógiai Intézet módszertani útmutató­ja, osztályfőnökök számára, a harmadik — ismét Gál Éva szerkesztésében — Felkészí­tés a családi életre, vagyis segédanyag az iskolai felada­tokhoz. — Családi életre, arra, hogy a társadalomban ki-ki megta­lálja a helyét és a feladatát, mindig is oktattuk, tanítottuk a gyerekeket — mondja az igazgatóhelyettes. — Termé­szetesen az életkori sajátossá­goknak megfelelően. Ehhez az iskola nem elég. Az otthon jó példája kell. A témával fog­lalkozni azért nem könnyű, mert ahány gyerek, annyiféle családi környezetből kerül is­kolába, annyi egyéniség, any- nyi kis jellem. Az osztályfő­nök közel áll emberileg is az osztályához. Családlátogatás­kor és szülői értekezletek al­kalmával, vagy akkor, amiko, fogadóóráit tartja, alkalma van megismerkedni tanítvá­nyai családi környezetével. A családi életre nevelés hogyan­járól megoszlanak a vélemé­nyek, de abban mindenki egyetért, hogy erre okvetlenül szü\ség van. A „család” szó fogalmával, a szülő viszonyá­val, a közvetlen környezettel már alsó tagozatban tudato­san meg kell ismerkedniük a gyerekeknek. Maga a tantárgy, amely a felső tagozatosok el­sajátítani valója, négy téma­körre oszlik: megismerik a szocialista családmodellt, meg­tanulják, hol van a gyerekek helye a családban, szó esik a lányok és a fiúk kapcsolatáról, nyolcadikban pedig a biológia tantárgy részeként és azon túl is az anatómiáról, a higiéniai tudnivalókról. Ez utóbbiak ok­tatásában nálunk az iskola­orvos segít és a városi tanács egészségügyi osztálya is támo­gatja munkánkat, ismeretter­jesztő kiadványokkal, rendez­vényekkel, amelyek meghall­gatása, megtekintése a szülők, vagy a gyerekek, esetleg mind­egyikük számára hasznos, fon­tos. Időt szakítani Az osztályfőnökök munká­ját az iskolán belül munka- közösség fogja össze. A csa­ládi életre nevelésben tavaly a védőnők is szívesen segí­tettek. A szülői munkaközös­ség javaslatainak sok hasznát látták. A pedagógus, Tóth Ilo­na sí nyolcadikosok osztály- főnöke így foglalta össze gon­dolatait: A tapasztalat az, hogy mi­vel sok helyen mindkét szülő dolgozik, keveset foglalkoznak a gyerekekkel. Aki felelős­séggel neveli csemetéit, az az otthoni elfoglaltság mel­lett is megtalálja a mó­dot arra, hogy meghall­gassa, csiszolgassa kiala­kuló véleményüket az életről, a világról. Akad szülő, aki a maga tudatlanságát csendre intéssel, ideges hanggal palás­tolja, vagy egyszerűen nem is őszinte a gyermekéhez, in­kább kitér a beszélgetés elől. Annak a pedagógusnak, aki jól ismeri tanítványai családi körülményeit, annak talán ki­csit könnyebb a dolga. Nem mindegy, hogy a családi élet­re nevelésben mennyire lehet a szülőkre számítani, hogyan állnak ők a bizalommal, őszin­teséggel. A gyerekek nagyon érzékenyek az igazságra, nyíltak és nagyon őszinték tudnak lenni. Színes ceruzával Egy ceglédi gyermekrajz-ki- állításon, amelynek képeit a család és a gyermek viszonya ihlette, megkérdeztem több Ércbe öntőit emlék Ápolják a Kossuth-kuftúszt A „turini százas" plakettje Terhet szállít nap mint nap Nem parkolóhely a pálya A MÁV ceglédi állomásának tájékoztatása szerint, bár a személyi forgalom megszűnt február 28-án éjféltől a ceg- lég—hantházi kisvasút vona­lán, teherszállító szerelvények naponta több ízben is járnak. Ezek a vasútvonal felszámolá­sában segítkeznek, anyagokat, eszközöket hoznak. A vasúti pálya közvetlen közeiét viszont már gyakran autóparkolóként használják fel a gépjárműve­zetők, tulajdonosok. Ezzel gyakran hátráltatják a szállítá­si munkát, veszélyhelyzetet idéznek elő a szabálytalan par. kolással, járművük is károsod­hat. A városon áthaladó vasúti pálya nem parkolóhely. Ezt tudnia kell minden járműveze­tőnek — s magukat ehhez tart­va segítsék a vasutasok mun­káját. Utazó nemzet lettünk, a statisztikák évről évre több kül­földet járt turistáról szólnak. Okét rendszerint csupán a közös úticél verbuválja egy csoportba. Megegyező vonásuk a világjáró szenvedély, idegen tájak, városok, emberek megisme­rése. Hazatérve prospektusokat forgatnak, filmtekercseket hívnak elő, új lapokkal gyarapítják a családi fotóalbumot, a színes diakockák sorát. Az ismerősök, barátok gépiesen kérde­zik az útibeszámoló végén: — No, és mit hoztál? TAVALY NYÁRON a város­ból egy harminctagú csoport pontosan meghatározott cél­lal indult olaszhonba. A turini százas küldöttség nyomdokain haladtak, legalább is, ami esz­mei indíttatásukat illeti. A ceglédi polgárok 1877-es za­rándoklatának centenáriuma alkalmából jutottak el Tormá­ba, és a mellette fekvő Barac- conéba, Kossuth Lajos egyko­ri lakóhelyére. Hazatérve helyénvalónak érezték, hogy maradandó, érc­be öntött emléket szentelje­nek cselekedetüknek. A ceg­lédi Kossuth Lajos Múzeum Turini Százas Küldöttség Ba­ráti Köre, amelynek tagjai a mai zarándokok voltak, em­lékérmet készíttetett. Az ötelet egyik alapító tagjuktól, Pesti Antal nyugalmazott boltveze­tőtől származott, aki országo­san elismert éremgyüjtemény tulajdonosa. Közreműködésé­vel valósult meg az elgondo­ÚGETI ERIKA Szentend­rén élő Munkácsy-díjas szob­rászművész vállalta a kétol­dalas érem tervezését. A ki­lenc centiméter átmérőjű bronzplakett előlapján Kos­suth Lajos arcmása, mellette nevének saját kézaláírása. Nem az olaj nyomatokról is­mert daliás férfi portréja tű­nik elénk, hanem az agg Kos- suthé, aki az emigrációban már számot vetett hazája és a maga sorsával. Töprengő, tűnődő, kemény tekintete, bol­tozatos homloka, szákálla, félrecsúszott csokornyakken­dője gondolatilag hitelesen örökíti meg a ceglédi küldött­séget fogadó turini remetét. A plakett hátlapja több te­ret engedett a művészre jel­lemző játékosságnak. Az érem­művészet jelképrendszeréből választott lebegő lányalak betölti a kör felső részét. A szabadság angyalát jelképez­heti. Alatta helyezkedik el a felirat, verzál betűkkel: „A »■TURINI SZÁZAS-« KOSSUTH ZARANDOKÜTJA EMLÉKÉ­RE 1877—1977.” A szövegme­zőtől jobbra a Kossuth-címer, felette babérkoszorúval öve­zett kard. Az öntőműhelyt száz számozott példány hagyta el, s szinte valamennyi gazdára talált. A minap vették át tu­lajdonosai a baráti kör évi közgyűlésén. PESTI ANTAL, Kossuth sza­vait idézve, örök érvényű táv­latot szabott, amikor a»z érem­ről beszélgettünk: „Tenni kell, és nem látszani! ’ E cse­lekedetük által mégis látsza­nak, a Kossuth-kultuszt ápol­va. Tamasi Tamás Ligeti Erika bronzplakettjének előlapja (a bal oldali képen) és hátlapja (a jobb oldali képen). Pesti Antal reprodukciói kis alkotót: miért van, hogy képeikben általában csak any­juk dolgozik a ház körül, őt ábrázolják munka közben? Miért, hogy csak kiránduláson, újságot olvasva, velük focizva, fagyit vásárolva örökítették meg édesapjukat? Külterületi iskola pöttöm lakója avatott be nagy titká­ba, miközben kavicsot rugdal­tunk a porban: ő már tudja, hogyan lesz borja a tehénnek és hogy udvarol a kandúr a cicának, de nehogy eláruljam őt, mert a múltkor is alaposan elverték kíváncsiskodásáért. Apja mondta, ketté hasítja, ha nem megy tanulni a csel- lengés helyett, amit látott, az pedig nem téma. A kisegítő iskolában egy be­szélgetés alkalmával az igaz­gató említette, hogy minden pedagógus, osztályfőnök igyek­szik a családi életre nevelés­sel foglalkozni. Nekik a leg­nehezebb, hiszen tanítványaik figyelmesebb bánásmódot igényelnek, mint a többi isko­la növendékei. Gyakran rosz- szabb családi körülmények közül kerülnek ide iskolába, osztályonként sok a túlkoros, biológiailag hamarabb érők, érzésviláguk, érzéseik kifeje­zésének módja robbanéko­nyabb. Az iskolából kimarad­va, vagy annak elvégzése után hamarabb kikerülnek — úgymond — az életbe. Többen családot alapítanak. Szóval itt, ebben az iskolában is na­gyon fontos volna ha pedagó­gus és gyerek még több segít­séget kaphatna az oktatáshoz, az isifieretekhez. Helyesen fogalmazta meg a minisztertanácsi határozat: „az állami oktatás minden formá­jában, továbbá a lakosság kö­rében végzett ismeretterjesztő tevékenységben a családi élet­re való felkészítést szolgáló in­tézkedéseket kell tenni.” E. K. Bővülő feladatkör Tájékoztat az információs iroda Az ügyintézés egyszerűsíté­sét, gyorsítását szolgálja, hogy mind több témakörben fordul­hatnak a lakosok ügyes-bajos dolgaikkal a városi tanács in­formációs irodájához. Az, ott dolgozók sokrétű feladatot lát­nak el: felvilágosítást, tájé­koztatást adnak az érdeklő­dőknek és gyakran bekapcso­lódnak a társ szakigazgatási szervek egyes teendőinek ellá­tásába. Rövidesen tovább bővül az iroda hatásköre: ott lehet majd, tájékozódni az iparjogo- sífvány megszerzésének mód­ja felől. Az érintettek a ter- melés-ellátásfelügyeleti osz­tály által sokszorosított, rész­letes tájékoztatóból megtud­hatják, ki milyen esetben kér­het iparjogosítványt és bead­ványának mit kell tartalmaz­nia, milyen mellékleteket kell csatolni hozzá. Az ügyfélszol­gálati iroda igazolást ad a be­adványhoz szükséges erkölcsi bizonyítvány, KOJÁL-javaslat beszerzéséhez is. A konzervgyárban Munka, teljesítmény, egészség Egészségügyi hét zajlik a Nagykőrösi Konzervgyár ceg­lédi gyárában. Csütörtökön, március 30-án, délután fél három órai kezdettel filmve­títéssel egybekötött előadás hangzik el a gyári tanácste­remben, Munka, teljesítmény, egészség címmel. VIT-est Halló, Moszkva! A következő VIT-est, ame­lyet a moszkvai világifjúsági találkozó emlékét idézve, a 203. Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézet KISZ- bizottsága rendez, március 30- án, csütörtökön, este 18 óra­kor kezdődik a ceglédi Kos­suth étteremben. i »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom