Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-29 / 74. szám

Felszabadulásunk évfordulójára Megemlékezések a Szovjetunióban Magyar barátaikkal együtt köszöntik április 4-ét a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság tagszervezetei. Máris meg­kezdődött az ünnepi gyűlések, baráti találkozók sorozata. Az évforduló alkalmából ünnepi nagygyűlést rendez­nek a többi között Leningrád- ban és Minszkben is. A köz­ponti ünnepséget Moszkvá­ban, a felszabadulás ünnepé­nek előestéjén, április 3-án tartják meg és azon a szov­jet főváros lakosságának szé­les rétegei képviseltetik ma­gukat. FELADATOK - SORON KÍVÜL Alkatrész is készül A Mezőgéptröszt felkészül a tavaszra Az év eleje óta mintegy 2 milliárd forint értékű mező- gazdasági gépet és többszáz millió forint értékű tartalék- alkatrészt állítottak elő a Mezőgéptröszt vállalatai. Je­lentős részüket a tavaszi mun. kákhoz szállították a gazda­ságoknak. Emellett , bővítet, ték a szervizhálózatot és a szervizkoesiparkot, tovább ja­vítva a szolgáltatások színvo­nalát Az elmúlt hónapokban az Agrotröszt megrendeléseit ál­E gyszerűbb köznapi eszközeink, mint amilyen a hagyomá­nyos mosógép, az elektro­mos kávéőrlő, harminc, nyolcvan alkatrészt foglal­nak egybe. A bonyolultabb tartós fogyasztási cikkek­ben, például a karórában, a televízióban az alkotóele­mek száma már több száz, illetve ezer fölött van, s kesernyés napi tapasztala, tok figyelmeztetnek rá, elegendő egyetlen alkatrész hibája, máris akadozik a szerkezet működése, vagy éppen lehetetlenné válik használata. Még mindig a hasonlatnál maradva: az óra rugója, ha túlhúzzuk, elpattan. A középméretű képernyővel készített te­levízió vevőkészülékbe nem lehet ún. nagy képernyőt csereként beszerelni; az al­katrészeknek illeszkedniük kell a gyártmányszerkesz­tők asztalán kialakult rend­hez, terhelhetőséghez. Lehetetlen vállalkozás­nak bizonyulna egy megye termelőágazati tevékenysé­gét, de szerényebb körrel beérve, ipari egységeinek hálózatát megszerkeszteni. Csak akkor nyílna mód er­re, ha teljesen szűz terüle­ten kezdődhetne a munka, ahol senki, semmi nincsen. Gyakorlatiasabban fogal­mazva: az ipari termelés fejlesztésének, a termelési szerkezet változtatásának számolnia kell mindazzal, ami már megvan, ami — hosszabb vagy rövidebb idő­szak következményeként — örökségként maradt ránk. Az örökség egy része hasz­nosan szolgál, másik része viszont teher, szabadulni kell attól, mert emlékén kívül semmi sincs benne megőrzendő. A holnapot felölelő tervezés egyben annak mérlegelése is, mit vessünk el a ma ható té­nyezők közül, s ha megtet­tük, mi kerüljön a helyé­be. F okozatosan növekszik a megyében a fafel­dolgozás jelentősége. Könnyűipari méretekben te­kintélyes üzemmé bővül folyamatosan a Fűrész-, Lemez, és Hordóipari Vál­lalat ceglédi gyára. A 47 millió forintos beruházási költséget követelő hordó- üzem után új részlegek kerülnek tető alá, idén a második félévben kezdi meg — remélhetően ■— a termelést a széktámla és -ülésüzem. A gyár e leg-, fiatalabb egységét az ülő­bútorok ismétlődő mennyi­ségi hiánya s a választék állandó szegényessége hív­ta életre. S még valami. Az, hogy a fafeldolgozás ha­gyományos módja nagy élő­munka ráfordítást köve­tel, ugyanakkor az áru ér­téke nem fejezi ki ezt, te­hát az áru előállítása ilyen körülmények között egyre kevésbé gazdaságos. A megoldást a műszaki fejlesztés, azaz a gépesítés kínálja, csakis így válhat termelékennyé, s vele gaz­daságosabbá az árukibo­csátás. Természetesen sze­repet játszott az is a ceglédi gyár, s különböző egységei­nek kialakításában, hogy mind nehezebb munkaerő­höz jutni, tehát amit l&het, gépekre kell bízni. Igenám, de az egyszerű helyettesí­téssel nem sokat nyerne a munka társadalmi haté­konysága. Ezért olyan be­rendezésekre van szükség, amelyek az élőmunkát na­gyobb mértékben csökken­tik, mint amennyivel nö­vekedett a bennük megtes- tesülttel a holt munka költ­sége. Ha leegyszerűsítve is, a kettő közötti különbség a haszon, ez téríti meg a be­ruházási forintmilliókat. E rendkívül érzékeny mérle­gen hozamoknak és ráfor­dításoknak nem egyensúly, ban kell lenniük — ez a legkevesebb —, hanem előbbiek oldalára illik bil­lennie a mérleg nyelvének; a fejlesztés akkor valóban hasznos. A ceglédi szék- támla és -ülésüzemben több gyártási művelet ter­melékenysége tizenhat, hússzorosa a hagyományo­san elértnek, s a gyártósor végül is a fajlagos ráfordí­tásokat a korábbi szint fe­lére apasztja. Y annak az iparfejlesz­tésnek látványos, országos hírt elérő eredményei, s olyanok is, mint a példánkban szerep­lő, amiről csak szűkebb kör tud. Mégis, éppen azért választottuk hivatkozási alapként a Cegléden tör­ténőket, mert jól kifejezik azt a követelményt, hogy a kisebb súlyú termelőterüle­teken sem lehet a haté­konysági mércéből engedni. Természetesen eszünkbe sem jut azt állítani, hogy a ceglédi beruházás alap­vetően beleszólna a megyé­ben települt ipar termelé­si szerkezetébe. Apró csa­var csupán ebben a szer­kezetben, de mert jól ül a helyén, zavartalanul tel­jesíti feladatát, gyarapítja a társadalmi haszon-forin­tokat. Megfelel tehát annak a követelménynek, amelyet az MSZMP Központi Bi­zottsága 1977. október 20-i ülése fogalmazott meg — határozatot hozva a ter­melési szerkezet és a kül gazdasági politika hosszú távú fejlesztésének irány­elveiről —, s amely a rá­fordítások hozamának mér­tékét állítja a középpontba. Jogos igény ez, csakhogy mégis hangsúlyozni szük­séges^ mert gyakran talál­kozni olyasfajta, veszélye­sen egyoldalú vélekedések­kel, hogy a szerkezetválto­zás egyszerűen bizonyos termelőterületek súlyának növekedésével egyenlő. Ez így nem igaz. Az órába hiába tesznek erősebb ru­gót, mint amit <a tervezők előírtak, attól nem lesz jobb, megbízhatóbb. A szer­kezetváltozás úgy növeli a1 kiválasztott termelőterüle­tek szerepét, hogy egyben azok hatékonyságát is fo­lyamatosan javítani kell, azaz ezek az ágazatok nem egyszerűen több árut állíta­nak elő, mint korábban, hanem másféle — technikai és technológiai — környe­zetben teszik ezt. Pontosan állandó mozgásuk, meg­újulási képességük külön­bözteti meg e területeket a többitől, azért kapnak el­sőbbséget, mert nemcsak többre, hanem másra is ké­pesek, s ez a más a mun­ka társadalmi hatékonysá­gának átlagosnál magasabb szintje; o mindenkori át­lagnál magasabb szint. Mészáros Ottó tálában kielégítették, igény szerint gyártottak egyebek kö­zött műtrágyaszórókat, pótko­csikat, rakodókat. A több tíz­ezer féle tartalékalkatrészből, részegységből, az idei munkák­hoz már tavaly 1,2 milliárd forint értékűt szállítottak a Megév-nek és közvetlenül a felhasználóknak. A Mezőgép-vállalatok eleget tesznek több soronkívüli fel­adatnak is. Szekszárdon pél­dául a tőkés cégtől vásárolt dohánytermesztő traktorokhoz készítenek 46 részegység-gar. nitúrát: a palán tázó eszközö­ket áprilisban adják át, majd folyamatosan állítják elő a sorművelőket, a műtrágyázó adaptereket, végül a betakarí­tás felszereléseit. Hódmezővá­sárhelyen új paradicsomter­mesztő rendszer egységeinek sorozatgyártását kezdik meg a második negyedévben. Ezeket még az idei szezonban meg­kapják a legnagyobb hazai termesztők. A munka közben elromló mezőgazdasági gépek gyors kijavítására országszerte már­is csaknem 200 jól felszerelt, szervizkocsit állítottak ké­szenlétbe. A Mezőgéptröszt segíti az importgépek zavartalan hasz­nálatát is; szakemberei ezen­túl rendszeres műszaki szem­léket tartanak a gazdaságok­ban. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxii. Évfolyam, 74. szám Ára 80 fillér 1978. MÁRCIUS 29., SZERDA Gyorsan megtérülő beruházás Gyümölcstároió hűtőházat épít a dánszent miklósi Micsurin Tsz Egynéhány évvel ezelőtt már megállapították, a Bör­zsöny vidéki bogyósok export­jából körülbelül akkora ha­szon származik, mint a tokaj- hegyaljai borból. Azért csak annyi, s nem a sokszorosa, mert kevés a hűtőkapacitás, s így a szüret után azonnal el kell adni a termés javát. Lo­gikus tehát, hogy a gazdaságos export növelése érdekében olyan területekre kell telepíte­ni a különböző gyümölcsöket, ahol van hűtőház és másfajta feldolgozókapacitás, illetve oda kell építeni a hűtőházakat, ahol megfelelően tudják tartó­sítani a kemény valutát érő gyümölcsöt. Ennek a kettős követel­ménynek is megfelel a dán- szentmiklósi Micsurin Terme­lőszövetkezet, ezért támogatja hűtőházépítési és gyümölcste­lepítési tervüket a Magyar Nemzeti Bank is. Mint arról a termelőszövet­kezet beruházói tájékoztattak, eddig is nagy területen ter­meltek különböző gyümölcsfé­léket, s foglalkoztak hűtéssel, tárolással és konzervipari fel­dolgozással is. A mostani 700 hektáros gyümölcsös nagyob­• • Ütemes munka - program szerint Több fonal és szövet Pomázról — Nem fájna a fejünk, ha egész esztendőben tarthat­nánk a jelenlegi munkaüte­met — mondja Lttgossi Jó- szef, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár pomázi gyárának főmérnöke. — Bár még hátra van néhány nap az első ne­gyedévből, de úgy látjuk, si­kerül több árut termelni az előírtnál. Mostanig tizennégy tonna fonallal teljesítettük túl tervünk időarányos részét. A hónap végéig még több lesz a terven fölül gyártott fonal. Nemcsak a fonodában, a szövődében is sikerült prog­ramszerűen termelniük. A gyár éves terve 758 millió 700 ezer vetést írt elő, ennek alapján naponta 3 millió 200 ezer vetésnyi fésűs és kártolt szövetet kell előállítaniuk. S hogy ez végülis hány négy­zetméter nyersárut eredmé­nyez? Ez ma még nem meg­válaszolható kérdés. A szö­vet hossza ugyanis elsősorban a felhasznált fonal vastagsá­gától függ. Egy bizonyos: 1977-ben 1 millió 206 ezer négyzetméter nyersszövetet szőttek, s idén várhatóan ennél többet küldenek kikészítésre. — Elsősorban a szövőelőké­szítőnk alacsony teljesítőké­pessége okozott tavaly nehéz­séget — magyarázza —, ezt próbáltuk csökkenteni külön­féle szervezési intézkedések­kel. Munkánkhoz a legna­gyobb segítséget a szervezett, tervszerű együttműködés biztosítja, a vállalat váci és a bodajki gyáregységével. En­nek alapján ütemesen, előírás szerint gyártanak és szállíta­nak számunkra keresztcsévélt fonalat Tavalyi gondjaik fő forrása a munkáshiány volt. E téren idén sem történt kedvező vál­tozás. Eredményeik ennek el­lenére lehetnének jobbak, ha nem március elejére esnek a felnőtt szakmunkásképző tan- | folyam vizsgái. A gyárban ugyanis az 1977/78-as tanév- ; ben harminckilencen vettek részt az oktatásban, s tettek sikeres szakmunkásvizsgát az elmúlt hetekben. Ennek kö­vetkezménye, hogy egy-egy munkás nyolc-nyolc napra ki­esett a termelésből. Természe­tesen az influenzajárvány sem kerülte el a pomázi lá- nyokat-asszonyokat. — Ezt szinte ellensúlyozta a jó hagyományokkal bíró bri­gádmozgalmunk — mondja a főmérnök. — Az összlétszá­múnk ötszáz körüli és 346 dol­gozónk' vesz részt a munka­versenyben. Elsősorban a mi­nőségi munka javítását — önmeózzák magukat és egy­mást — és a termelékenység növelését vállalták. Ez azért is lényeges, mért a tavalyinál több, 660 ezer négyzetméter kár­tolt szövetük jut el hatá­rainkon túlra. Legnagyobb vevőjük a Szov­jetunió, s csak divatos és ki­fogástalan minőségű árut vá­sárolnak. A termelékenység növelését pedig a korszerű, nagy teljesítményű beren­dezések korábbinál jobb ki­használásával segítik elő a szocialista brigádok. D. Gy. bik felén almát, ezenkívül sző­lőt, és csonthéjasokat termesz­tenek. A • termésnek általában csak egyik részét értékesítik ősszel, a többit 200 vagonos, nulla fokra hűtött raktárukban tárolják és kezelik, illetve a gyengébb minőségűeket sűrí­tett lének dolgozták fel. A tapasztalatok szerint a feldolgozás, a hűtés nem csu­pán a szövetkezetnek, hanem az országnak is igen gazdasá­gos. Télen ugyanis sokkal jobb áron lehet eladni, s ilyenkor a felvevőpiac is szinte korlátlan. Ezért határozta el a szövet­kezet vezetősége, hogy mintegy 800 hektáron 1 telepítenek csonthéjas gyümölcsöst, s jö­vőre 400 vagonos hűtőház épí­tését is elkezdik. A mintegy 500 millió forintos hűtőház el­látóbázisa azonban ennél sok­kal szélesebb körű lesz, hi­szen a szomszédos községek­ben Albertirsán, Pilisen, Nyár. egyházán, Ceglédbercelen és helyben Dánszentmiklóson is ösztönzi a szövetkezet a bogyós gyümölcs termesztést. Minden jelentkezőnek ingyen adnak málna- és szamócaoltványokat, hogy kedvet kapjanak ezeknek az errefelé kevéssé ismert gyü­mölcsöknek a termesztéséhez. Egyébként a szövetkezet is te­lepít próbaképpen 10 hektáron bogyósokat, ha beválik a kísér­let, nagyobb területen is meg­próbálják. A szövetkezet és kertbarátok ültetvényei 1980-ra fordulnak termőre, éppen akkorra, ami­korra a hűtőház is elkészül az albertirsai vasútállomás mel­lett. Az almán, a körtén, a kaj­szi és az őszibarackon, vala­mint a bogyósokon kívül a hű­tőházban dolgozzák fel a kü­lönböző zöldségféléket is. Más terveik is vannak: Itt gyárta­nák a közkedvelt burgonya kö­retet, később esetleg jégkrémet és fagylaltot is. A számítások szerint néhány év alatt megtér rül a beruházás. Cs. A. Willy Brandt tsz-látogatáson Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke és kísérete kedden a zirci Bakony Tsz-be látogatott. A vendégeket Pap János, a Veszprém megyei pártbizott­ság első titkára, Vetzl Nándor, a tsz elnöke és Antal Ottó, a tsz pártbizottságának titkára fogadta. A tsz tevékenységéről adott tájékoztatójában Vetzl Nán­dor hangsúlyozta: a mintegy ezer tagot számláló zirci ter­melőszövetkezet tagságán be­iül a német ajkúak 25—30 százalékot képviselnék. A több mint 9 ezer hektá_ ron gazdálkodó Bakony Tsz évente mintegy 250 millió fo­rint termelési értéket hoz lét­re; tagjainak átlagos jöve­delme meghaladja a 48 ezer forintot. A nagy érdeklődéssel kísért beszámoló után Willy Brandt meleg szavakkal mondott kö­szönetét a szívélyes fogadta­tásért és örömét fejezte ki, hogy magyarországi tartózko­dásuk idején alkalom nyílt egy vidéki termelőszövetke­zet tevékenységének megisme­résére. A kötetlen beszélgetésen a Német Szociáldemokrata Párt elnöke tájékozódott a terme­Növényvédőszer-katatás A Nehézvegyipar! Kutató Intézet biológiai osztályának laboratóriumában és a hozzá tartozó ötszáz négyzetméter alap- területű üvegházban ideális körülmények között vizsgálhatják az új növényvédő szerek biológiai hatásait a kutatók. lőszövetkezeti tagok anyagi ösztönzéséről, valamint a dol­gozók érdekképviseletét ellá­tó szakszervezet tevékenységé­ről. Elismeréssel hallgatta, hogy a tsz-tagokat háztáji gazdaság illeti meg, s hogy a megyei és a tsz-vezetők kap­csolata, csakúgy, mint a szakszervezeti részről, sokol­dalú, a mindennapok munká­jára kiterjedő.' A tájékoztatót követően Willy Brandt és kísérete meg­tekintette a tsz 500 vagonos burgonyatárolóját, majd a házigazdák a zirci látogatás emlékére faragott juhászbo­tot nyújtottak át. A program kedves színfolttal zárult, a vendégek a község 1-es számú napközi otthonos óvodájába látogattak el. Ott jártukat Wil­ly Brandtnak az óvoda ven­dégkönyvébe jegyzett sorai őrzik. Willy Brandt és kísérete este Veszprém megyéből Bu­dapestre utazott. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára táviratban köszöntöt­te Dominique Urbany-t, a Luxemburgi Kommunista Párt tiszteletbeli elnökét 75. szü­letésnapja alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üd­vözölte Ziaur Rahman elnököl.. Banglades nemzeti ünnepe al­kalmából. Pozsgay Imre kulturális mi­niszter meghívására kedden Budapestre érkezett Birgit Rodhe asszony, a Svéd Álla­mi Kulturális Tanács elnöke. A vendég magyarországi tar­tózkodása során hazánk kul­turális életével ismerkedik. Szakali József államtitkár­nak, a KNEB elnökének ve­zetésével hazaérkezett Moszk­vából a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság küldöttsége, amely a Szovjetunió népi el­lenőrző bizottságának meghí • vására ismerkedett a szovjet testvérszervezet munkájával. Szakali Józsefet fogadta I. Kapitonov, az SZKP Közpon­ti Bizottságának titkára, Grú­ziában pedig E. Sevardnadze, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Szerkezet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom