Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

V. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1978. MÁRCIUS 22., SZERDA Javuló kapcsolatok Együttműködés a művelődésben Járási szakemberek értekezlete A járási általános iskolák, művelődési házak, és a községi könyvtárak vezetői találkoz­tak a minap Bagón, a Dózsa György Művelődési Központ­ban. A vitaindító előadást Kiss Pál István járási közművelő­dési felügyelő tartotta. Gyakorlat Az iskolák és a közművelő­dési intézmények együttműkö­dése volt napirenden. Vitain­dítójában a közművelődési fel­ügyelő az együttműködés tar­talmára hívta fel a figyelmet: vigyázni kell, hogy a közmű­velődés e fontos területén ne az üres szólamok uralkodja­nak. Nap nap után megújuló, a gyakorlati követelményeket kifejező és kielégítő munkára van szükség. Az iskolák, s a közművelődési intézmények dolgozói együttműködésükben nem nélkülözhetik a tudo­mány megállapításait sem. Szemléletváltozásra van szükség. Az iskola egyre fon­tosabb szerepet tölt be a mű­velődési igények felkeltésében, a kulturálódási szokások kiala­kításában. Feladata az is, hogy a ma diákjait, a holnap fel­nőttjeit rendszeres önművelés­re és közös művelődésre szok­tassa. Ezt a feladatot azonban egymaga nem tudja megolda­ni. ezért kell mind szoro­sabbra fűzni az együttműkö­dés szálait az iskolák, a mű­velődési házak és a könyvtá­rak között. A vita során elsőnek Hajnal Irén, a TIT járási titkára kért szót, s javasolta, hogy a köz­ségi közművelődési bizottsá­gok akcióterveikben rögzítsék az együttműködés irányítását. Kovács György, a csömöri ál­talános iskola igazgatója a kölcsönös figyelem szükséges­ségét hangoztatta: az iskolák­nak és a közművelődési intéz­ményeknek tisztában kell len­niük egymás lehetőségeivel. Kevés a gyermekműsor Polónyi Péter hangoztatta: az önálló kutatómunka, az al­kotó ismeretszerzés gyerme­keknek, felnőtteknek egyaránt örömet szerez, s továbblépés­re ösztönöz. .Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese, a népművelés elméletének ta­nulmányozására hívta fel a figyelmet, Kecskés Tibor, a bagi művelődési központ igaz­gatója a bagi kísérletről be­szélt. Bagón, s újabban Hévíz- gvörkön, az általános isko­lákban közművelődési igazga­tóhelyettes hangolja össze a tanintézmény és a művelődési ház munkáját. A pedagógusok közreműködnek a szakkörök irányításában, s a jó együtt­működés eredményeképpen a két községben mintegy hatszáz tanuló vesz részt a szakkörök, klubok, művészeti csoportok tevékenységében. Népszerűsíteni a programot Dr. Kovách Gyuláné, a nagy- tarcsai általános iskola igaz­gatónője hiányolta a művelő­dési házak programjából az igazi gyermekműsorokat és -rendezvényeket. Fogd Mihály, a csömöri művelődési ház igaz­gatója a művelődési házban és a könyvtárban megtartott rendhagyó tanórák jelentősé­géről szólt. Furuglyás Géza. a veresegyházi művelődési központ igazgatója javasolta: a nyári napközis foglalkozá­sok megrendezése is legyen kö­zös feladat. Az idézett hozzászólók, s az értekezlet valamennyi résztve­vője egyetértett abban, hogy nagy lehetőségek rejlenek a javuló kapcsolatokban. Amint azt Zalavári László, a járási hivatal művelődési osztályá­nak vezetője összegezte, job­bára járatlan utakon kell köz­lekedni. Jó módszerekre, az együttműködés hatásos for­máira van szükség. Az iskolák például programjavaslatokkal állhatnak a művelődési házak elé, s népszerűsíthetik a diá­kok körében a közművelődési intézmények műsorát. Közös rendezvények mellett a peda­gógusok, s a népművelők köl­csönösen segíthetik egymás munkáját. A kellő időben összegezték a tapasztalatokat a járás szak­emberei, s az értekezlet tanú­ságai mindéh bizonnyal hozzá­járulnak az együttműködés ja­vításához. Fercsik Mihály Megemlékezés városunkban Koszorúzás és ünnepi beszéd A Tanácsköztársaság kikiál­tásának 59. évfordulójára em­lékeztek tegnap Gödöllőn. Dél­után kettőkor a városi párt- bizottság nagytermében el­méleti konferenciát rendez­tek, amelyen Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára tartott előadást, az első magyar proletárhatalom­ról. A konferencia résztve­vői; a város párt- és állami vezetői, a tömegszervezetek, az üzemek és intézmények dolgozóinak képviselői ez­után megkoszorúzták a párt- bizottság falán elhelyezett emléktáblát. A városi és a járási párt- bizottság nevében Plutzer Miklós városi és Fehér Béla járási első titkár, a KISZ városi bizottságának nevé­ben Kovács János titkár, a Hazafias Népfront váro­si bizottsága nevében pedig Vilmos György titkár és Né­meth Sándor elnök helyezte el a táblán a megemlékezés virágait. Megkoszorúzták a járási hivatal előterében elhelyezett direktóriumi emléktáblát is, itt a városi tanács nevében Benedek János elnök, a já­rási hivatal részéről dr. Sü- pek Zoltán, valamint a kör­zeti pártszervezetek képvi­selői, a városban élő 1919-es Galgavidéke ÁFÉSZ Tizenhat községet lát el A Galgavidéke ÁFÉSZ tizen­hat község ellátásáról gondos­kodik, forgalmának majdnem a felét élelmiszercikkek teszik ki. Erről és a szövetkezet tava­lyi eredményeiről és idei fel­adatairól tárgyaltak a küldöt­tek közgyűlésükön. Ruházati cikkek A húskínálat növelésére ta­valy a Húsipari Vállalaton kí­vül termelőszövetkezetekkel is kötöttek szerződést; füstölt áruból is többet adtak el, he­tente 15—20 mázsát szállítot­tak az üzletekbe. Az előző évi­nél több déligyümölcsöt árusí­tottak, mirelitekből és vágott baromfiból is több került a polcokra. Kávébői, teából ugyan csökkent a választék, de 33 százalékkal növekedett a forgalom. Többféle tejterméket és édességet adtak el, bár a keresett díszdobozok és a táb­lás csokoládé olykor hiánycikk volt, és az úgynevezett lisztes áru is. Forgalmukból a ruházati cikkek tizenegy százalékkal részesednek. Eladási tervüket csaknem tizenhárom százalék­kal teljesítették túl. Boltjaik­ban az anorák volt a sláger, 1120 darab kelt el belőle. A ru­házati cikkeket árusító üzle­tek eladói mindig figyelemmel kísérték a vásárlók igényeit, ehhez igazították a megrende­léseket. A még gyorsabb üte­mű fejlődést akadályozza, hogy a szövetkezet csak a népesebb településeken, Túrán, Dányban és Kartalon tart fenn ruházati szakboltokat, a többi község­ben a vegyesiparcikk üzletek­ben árulják a ruhaneműt is. Az iparcikkek forgaima 1976-hoz viszonyítva csökkent. A lemaradás több nagykeres­kedelmi vállalat akadozó szál­lításainak a következménye. CTj színfoltot jelentett üzleteikben a tartós háztartási eszközök, mosógép, centrifuga, hűtőgép megjelenése, amit a lakosság kedvezően fogadott. Szórakoztatás A Tüzép-telepek forgalmá­nak alakulását jelentős mérték­ben befolyásolta az áruellátás milyensége. Főként építkezési anyagból, cementből, fából, ab­lakból, ajtóból volt kisebb a kínálat és a választék a kelle­ténél. A Galgavidéke ÁFÉSZ ven­déglátóipari ágazatának mun­kájában új mozzanatok jelen­tek meg, az étel- és az üdítő italok forgalmának növelése mellett egyre inkább a lakosság szórakozási igényeinek kielé­gítésére törekednek. Az étkez­tetésben néhány községben már korábban is szép eredménye­OLVASÓINK FÓRUMA Az el nem küldött koszorú Nagybátyám március 15-én elhunyt.. Annak rendje és módja szerint elmentünk a Gödöllő, Dózsa György út 11. szám alatti virágkereskedésbe, ahol három koszorúra és két virágcsokorra, vették föl ren­delésünket, valamint az érte járó 1886 forintot, amiről jegyzéket is adtak Hogy ne érjen meglepetés, a temetés napján újból el­mentem az üzletbe érdeklőd­ni, hogy kiszállították-e a ko­szorúkat és a csokrokat. A virágkereskedés zárva volt, arra gondolva, hogy talán most vannak a temetőben, mi is odamentünk. Meglepeté­sünkre ott sem volt a keres­kedő, de egyetlen «szál virág sem. A gyászszertartás idején végtelenül szégyelltük magun­kat, hiszen a sok rokon és is­merős azt hihette, még egy művirágkoszorút sem hoztunk az elhunyt sírjára, holott mi élővirágból rendeltünk, nem kis összegért. Temetés után elmentem a koszorúshoz, ahol vidám tár­saság fogadott. Reklamációm­ra majdnem kidobtak az ut­cára, hangoztatva, ne jártas­sam a számat, a pénzt majd visszakapom. ■ A kisiparosok és kiskereske­dők városunkban is jó hír­nek örvendenek, a Dózsa György úti virágkereskedő azonban ezen csorbát ejtett. • Ifj. Matuz István Gödöllő, Röges utca 23. két értek el, tavaly a munka­helyek ellátásában léptek előbbre. Tizenkét százalékkal több alkoholmentes italt adtak el, mint 1976-ban, nagy gondot fordítottak arra, hogy minél több büféárut értékesítsenek. A lakosság szórakoztatására töbtf községben szerveztek mű­soros rendezvényeket, eskü­vőknek, közös vacsoráknak, találkozóknak adtak helyet. Hatszázezer forint értékű készletéből a szövetkezet evő­eszközöket, edényeket, sátra­kat, asztalokat, székeket köl­csönöz. A díszlet jelentős részét kicserélték a múlt évben, a for­galom mégis csökkent. Ez föl­tehetően azzal magyarázható, hogy a lakosság zöme rendel­kezik azokkal az eszközökkel, amelyeket a szövetkezet is kí­nál. Felvásárlás Egyik legfontosabb tevé­kenysége a szövetkezetnek a felvásárlás és a termeltetés. A korábbi évhez képest kétszer annyi terméket vásároltak fel. Körültekintően szervezték a termeltetést. A kartali zöldség- termelő szakcsoport létszámát ötvenkettőre, a zsámbokiét negyvenhatra emelték. A ház­táji kertekben termelő tagok közül jó néhánnyal hároméves szerződést kötöttek. A termelés feltételeit is igye­keztek megteremteni, a túrái termelőszövetkezettől ötven­ezer tápkockás palántát, 41 ezer tápkockát, vállalatoktól vetőburgonyát és vetőmagot szereztek be. Két új kisállattenyésztő szakcsoportot is szerveztek ta­valy, Valkon huszonnégy, Gal- gamácsán pedig huszonkét tag­gal. A nyúlászoknak háromszáz tenyészállatot vásároltak, ki­lencvenezer napos- és előne­velt csibét értékesítettek a la­kosság körében. Bene Mihály Anyakönyvi hírek Született leth Mihály Miklós ts .iuttyán Zsu­zsanna: t-rabor, Jámbor Tamás és Antók Ilona: Szabolcs, Verebes István és Hell Irén: István, Vér János és Kádár Terézia: Zol­tán és Henrietta, Hajdú László és Révai Julianna Mária: Ri­ta, Dóra Lajos és Szabó Te­rézia: Krisztina, Oláh József és Restás Julianna: József, Laczkó István és Szécsi Ildi­kó: Zoltán Tibor, Szitás Fe­renc és Petró Erika Márta: Erika, ölvedi János és Hor­váth Jolán: János, Oravecz József és Apkó Piroska: Pi­roska, Krácsala László és Du- dok Margit: Attila, Zsadányi János és Buda Júlia: Ildikó, Egervári István Győző és Ger- hát Veronika: Csaba, Turcsik Kálmán és Tengerdi Erzsé­bet: Melinda, Benyovszki Ká­roly és Kunsztmann Andrea: Dóra nevű gyermeke. Házasságot kötött: Németh József és Barna Katalin, Krakkai György István és Könnyű Judit Rozália. Elhunyt: Matuz András, Gödöllő. Kossuth Lajos utca 48., Szajkovits Józsefné Bo­kor Zsuzsanna, Gödöllő, Kob- zi János utca 6/b, Várhegyi Márta, Gödöllő, János utca 2/a, Nagy Ferenc, Valkó. Sza­badság út 62. veteránok és az Agrártudo­mányi Egyetem KlSZ-bizott- sága koszorúzott. Az Agrártudományi Egye­temen délután háromkor em­lékeztek meg a tanárok és a hallgatók a kollégium név­adójáról, Nyisztor Györgyről, aki a Tanácsköztársaság föld­művelésügyi népbiztosa volt. Este fáklyás felvonulást rendeztek a város fiataljai. Az egyetemisták, a gimná­zium, a szakmunkásképző in­tézet, valamint a vállalatok és intézmények ifjú dolgozói a pártbizottság elől indultak, majd megkoszorúzták Kobzi János emléktábláját. Miután Vilmos György megemléke­zett a város mártírjáról, a fiatalok az Agrártudományi Egyetem aulája elé vonul­tak, ahol Bamberger Károly. a városi tanács elnökhelyet­tese mondott ünnepi beszé­det. Erdőkertes Kriminológiai előadássorozat Érdekes előadássorozat kez­dődik Erdőkertesen. A kri­minológia különböző terü­leteiről beszélnek kitűnő szak­emberek. közöttük a televízió népszerű Kék fény című mű­sorának munkatársai, az Ady Endre Művelődési Ház ifjú­sági klubjában. Ugyanennek a sorozatnak a keretében látják vendé­gül Berkesi Andrást, a Kán­tor című filmsorozat forgató- csoportjának tagjait és má­sokat. A Gödöllői Tavasz mai programja Ma, szerdán, 22-én 17.30-kor a Gödöllői Tavasz programi­jában a Körzeti Állami Ze­neiskola tanárai adnak hang­versenyt a zeneiskola nagy­termében. Áttértek a sorozatgyártásra Javultak a munkafeltételek Aszódon Gyakran emlegetjük manap­ság a terfnelékenységet, a tar­talékok feltárását, a belső át­szervezést. Ha jó példákra va­gyunk kíváncsiak, a Monori MEZŐGÉP Vállalat aszódi gyáregységében rájuk bukkan­hatunk. Hiszen mi volt itt 2—3 évvel ezelőtt? A Monori Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Vállalat egyedi lakatos- és forgácsolóipari, valamint acélszerkezeti termékekét gyártó kisüzeme, ahol elavult technológiával, nagyrészt gaz­daságtalan termékeket gyártot­tak. Azóta sok minden meg­változott. Erről beszéltünk Ország Gáborral, a gyár fia­tal, tavaly kinevezett vezetőjé­vel. Lakatosok és forgácsolók — Három éve kezdődött az üzem új élete. Két évig, az át­meneti időszakban, az ipar- szerű paradicsomtermesztés ta­lajművelő gépeivel és libakel­tetőkkel foglalkoztunk. Ta­valy nagyszabású belső át­szervezésbe fogtunk. A telep a budapesti, Forgách utcai üzem gyáregysége lett; befejeztük a gazdaságtalan termelést, át­tértünk az egyediről a sorozat- gyártásra. Tavaly a rekonst­rukció során egy nagy for­gácsolóüzemet alakítottunk ki, amelyben automata és hagyo­mányos gépekkel dolgozunk. A másik új üzemcsarnokunk egy lakatosipari szerelőmű­hely. Elkezdtük a mezőgazda- sági gépalkatrészek sorozat- gyártását. Mi készítjük és sze­reljük össze a DT-lánctalpas traktorok lánckocsijait, s több részegységét. Februártól elekt­romos hajtóműveket is gyár­tunk, az alkatrészeket a pesti gyár szállítja, s a tervek sze­rint évente 1300—1500 darabot szerelünk össze. Még az idén megkezdjük a traktorok hid­raulikus alkatrészeinek össze­szerelését is. Az eddig elmondottak is tanúsítják a gyár fejlődését, az idén tovább gyarapodnak: áp­rilistól egy új üzemrészben évente mintegy 50 millió fo­rint értékben készülnek majd teherautó-alkatrészek. — Miből ez a sok új csar­nok? — Szó sincs új csarnokokról. Az összes gépsort a tmk se­gítségével a régi műhelyekben állítottuk üzembe. Ahol lehe­tett, a régi gépeket is meg­hagytuk, csak a legszüksége­sebbekre költöttünk. — Hogyan fogadták a dolgo­zók a változásokat? — Az átszervezésekkor fi­gyelembe vettük a munkások érdekeit. Az átképzések után emelkedett a bérük. Régebben egy-egy dolgozó évi átlagbére, 28—30 ezer forint volt, ma több mint 37 ezer. A munka feltéte­lei javultak. Több műszakban, teljesítménybérben dolgozunk, a munkaidőt jobban ki tudjuk használni. A régen szokásos anyaghiányból eredő leállások ma ismeretlenek. Háromszoros bevétel — A gyár évi bevétele a re­konstrukció előttinek több mint háromszorosa. A válto­zás nemcsak Aszódnak volt üdvös. A fővárosi üzemben is csökkent a zsúfoltság, javultak a munkafeltételek, nőtt a ter­melékenység. Az új munkafel­tételek azonban nem vonzották a várt mértékben a környék Pestre bejáró dolgozóit. Ta­lán a régi bizonytalanságtól félnek, vagy még mindig egy­szerű gépállomásnak hiszik az üzemet. Pedig a kereset nem kisebb, mint a fővárosban. — Szükség van új munkás­kezekre. Általánossá szeret­nénk tenni a második műsza­kot, sőt az automata gépsornál a harmadikat is. Tizenöt-húsz emberrel megoldódnának munkaerőgondjaink — mond­ja az üzem vezetője. S ha el­terjed az üzem jó híre, talán megszűnnek ezek a gondok :s. Palugyai István Kaptár és méz pergető Kedvezmény a szakcsoportnak Vándoroltató méhészeknek kiegészítés A Galgavidéke ÁFÉSZ mé­hészeti szakcsoportjának köz­gyűlésén a kedvezményekről és a gondokról is sok szó esett. A tagok elmondták, hogy a je­lenleginél nagyobb teljesítmé­nyű viaszolvasztóra lenne szükségük, kérték, hogy meg­vételét a szövetkezet anyagi­lag is támogassa. A kartaliak a cukorátvétel körülményességét kifogásolták, jelenleg ugyan­is az a gyakorlat, hogy Ver- segre kell érte menni, csak ott vehetik át. A szakcsoport veze­tői megígérték, hogy rövidesen egyszerűsítik az átvételt, a kar­tali méhészek is lakóhelyükön kaphatják meg a cukrot. Egy másik kedvezményt is élvezhetnek a méhészek, a Hungaronektár 1977-es rendel­kezése szerint a vándoroltató méhészek minden leadott kilo­gramm méz után 50 fillér ki­egészítést kapnak. A szakcsoport 1977-ben 150 mázsa cukrot adott el kedvez­ményes áron, két méhészetét fejlesztő tagnak 50—50 ezer fo­rintos hitelt nyújtott, segítet­tek 6 kaptár és egy mézperge­tő beszerzésében is. TIT-rendezvény A női szervezet működése Március 24-én, pénteken este fél héttől a kerepesi mű­velődési házban A női szerve­zet működése címmel tart előadást dr. Poósz István. Szombaton, március 25-én este fél héttől tartják az if­júsági klub soron következő foglalkozását. TIT-előadás ke­retében a kitűzi hadseregről hallhatnak tájékoztatót a fia­talok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom