Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-22 / 69. szám
Az első látogatók Kubai grafikusok tár'ata Che Guevara portrésorozat Kubai grafikusművészek alkotásaiból, valamint Che Guevarát bemutató plakátokból nyílt képzőművészeti kiállítás hétfőn délután Monoron, a Vigadó Étterem feletti kiállítóteremben. A tárlat március 28-ig naponta 10-től 18 óráig látogatható. — Köszöntünk V1T — Köszöntünk Havanna! — olvasható a teremajtó feletti transzparensen. Ahogy közeledünk a VIT időpontjához, egyre több rendezvény hívja fel a figyelmet a világ fiataljainak nagy seregszemléjére. Mint például ez a kiállítás, amely egy távoli baráti ország hétköznapjaiba enged egy kis bepillantást a tárlatlátogató számára. A gimnázium és a járási művelődési ház közös énekkara kubai hangulatot teremt dalaival. Hégely Gábor értően ismerteti a tárlat anyagát. Aztán vége a megnyitónak. Az első tárlatlátogatók ezúttal is, mint mindannyiszor, a Munkásőr utcai 2. számú általános iskola negyedik osztályos tanulói. De jönnek a MEZŐGÉP Vállalat dolgozói is, dr. Bencsik Mihályné és Belesik Jánosné is a kubai tárlat első látogatói közétartozik. IIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIII'' Érdemes szót ejtenünk a három kubai grafikusművészről. nevüket aligha hallhatta valaki, különösen nem azok közül, akik a képzőművészettel csak most ismerkednek. Jósé Gomez Fresquet, Nelson Dominguez Celdenoés Pabló Labanino fiatal képzőművészek, de máris jelentős sikereket vallhatnak magukénak. Jósé Gomez rajzait például már láthatta Prága, Genf, Párizs, Brüsszel, Róma, Mexikó és Buenos Aires műértő közönsége. Nelson Dominguez a cannes-i festészeti fesztiválon 1976-ban díjat kapott, a Bulgáriában, az elkötelezett festészet biennálé- ján első díjjal tüntették ki rajzait. Mindhármukat a tenniaka- rás, az igazságszeretet, a hazájuk iránti hűség jellemez. Tanúi lehettek a kubai nép forradalmi győzelmének, az azóta végbement gyökeres változásnak. Grafikáik, linómetszeteik, monotypiáik főszereplője a kubai ember. A mindig tettrekész, a jobbra vágyó, hazáját szerető ember. Az ő portréjuk jelenik meg előttünk, közelebb kerülve« távoli országhoz. Látunk szomorú és vidám arcokat, egyben azonban mindnyájan megegyeznek: optimisták, örülnek a végbement változásoknak, országuk dinamikus fejlődésének. S talán kicsit annak is, hogy 1978- ban hazájuk adhat otthont a Világifjúsági Találkozónak. Érdemes odafigyelni a rajzokra. hosszasan el lehet időzni előttük.. iitniiiiiiiiiiittiitiiiiiiiir Che Guevarát egy egész plakátsorozat mutatja be. A forradalmár életútját kísérhetjük végig a plakátok figyelmes megtekintésével. Szinte látni véljük Che Guevara hallatlan erejét, szívósságát, elszántságát. Argentínában született, mégis más népek felszabadításáért is harcolt. Fidel Cast- róval örök életre szóló barátságot kötött, így kapcsolódott be a kubai forradalomba. Nem maradt azonban az országban, még tenni akart, egy másik dél-amerikai országban érte őt a kegyetlen halál. A kubai nép azonban nem felejti el nagyságát, a forradalmi harcban kifejtett tevékenységét. A plakátok meggyőző erővel mutatják be Che egyéniségét, a hős forradalmár arcát, jellemét. Illllltltllllltlllllltlllllltf* Rigó Lászlóné, a járási művelődési ház előadója mondja: — Már régebben szerettünk volna egy kubai képzőművészeti kiállítást rendezni. Sehogysem tudtunk azonban anyagot szerezni. A tárlat azelőtt a kőbányai Pataky István Művelődési Központban vodt látható, az ottani kollégáktól hallottuk, hogy szép és értékes. A kubai nagykövetség segítségével sikerült SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Tavaszi rajt Meglepetések nélküli forduló A járási labdarúgó-bajnokság eredményei A járási labdarúgó-bajnokság tavaszi első fordulója nem hozott különösebb meglepetést, csupán a vecsésiek nehéz győzelmére számítottak kevesen. Három hazai és egy vendég- győzelem született. MONOR—ECSER 3:2 (1:0) Ecser, 200 néző. Vezette: Sülé. Az első félidőben a mono- riak nagyon sok gólhelyzetet hibáztak el. A második 45 percben így alakult az eredmény: 1:1, 2:1, 2:2. Ezután lőtte a győztes gólt a vendégcsapat, amely technikai fölényével, jobb erőnlétével vívta ki megérdemelt győzelmét. A inonoriak góljait Petries, Kécskei L. és Takács szerezte. GYÖMRÖ—PÉTERI 5:1 (1:0) Gyömrő, 400 néző. Vezette: Szuda. Az első félidő alacsony színvonalú játékot hozott, csupán a gól előtti események jelentettek felüdülést a nézők számára. A második félidőben már kidomborodott a hazaiak technikai és erőnléti fölénye, így ilyen arányban is megérdemelten győztek. A bíróhármas kitűnően működött. Gól lövő: Bíró J. (3), Oldal A., Deiner, illetve Mravik Gy. Jó: Csirkó J-, Fitos, Deiner, Bíró J., illetve Mravik F., Mravik Gy. VECSÉS—MENDE 2:1 (1:1) Vecsés, 200 néző. Vezette: Hörömpő János. A határtalan lelkesedéssel küzdő vendégek balszerencsés vereséget szenvedtek az egyik bajnokjelölt otthonában. A győztes gól a 88. percben esett. A vecsésiek 11-est hibáztak. Góllövő Dovas, Hunyadi, illetve Bakó S. ÜLLŐ—NYÁREGYHÁZA 3:0 (1:0) Üllő, 200 néző. Vezette: Varga. Biztos győzelmet arattak a hazaiak a lelkes vendégek ellen. a bajnokság Állasa : 1. Gyömrő 2. Vecsés 3. Monor 4. Üllő 5. Maglód 6. Nyáregyháza 7. Ecser 8. Péteri 9. Mende 11 8 2 1 30- 7 18 10 8 1 1 31-11 17 11 7 1 3 34-19 15 11 5 2 4 21-10 12 10 5 2 3 19-1« 12 11 3 2 6 15-30 8 10 2 3 5 14-23 7 11 2 1 8 10-36 5 11 1 — 10 10-30 2 Az ifjúsági mérkőzések beérkezett eredményei: Gyömrő —Péteri 11:0, Ecser—Monor II. 1:2. AZ ÉLCSOPORT ALLÄSA: 1. Gyömrő 11 9 1 1 60-13 19 3. maglód 10 9 1 — 35-11 19 A VASÁRNAPI FORDULÓ PÁROSÍTÁSA: Péteri—Vecsés, Monor—Üllő, Nyáregyháza— Maglód, Mende—Ecser. Szabadnapos: Gyömrő. II. OSZTÁLY: Gyömrő II.— Vasad, Maglód II.—Monor II., Vecsés II. Sülysáp II. A legutóbbi szövetségi napon bejelentették. hogy a nyáregyháziak mégis hazai pályán játsszák mérkőzéseiket. A legközelebbi hivatalos nap a húsvéti ünnepek miatt március 28-án, kedden lesz. G. végül is megszerezni az anyagot, amely, reméljük, elnyeri a monori tárlatlátogatók tetszését is. tiiiiiiiiiimtiii.’iiiiintr Kezemben a vendégkönyv, olvasom az első bejegyzést: „Színvonalas kiállítást láthattunk. örültünk, hogy megismerhettük egy távoli ország életét, az ott élő embereket". Lefelé baktatok a lépcsőn, ám gondolatban még mindig a képeket, plakátokat nézegetem. És közben Kuba — ez a távoli ország — jár az eszemben. Mintha már nem is lenne olyan távoli... Gér József Az új rendelőintézetnél Társadalmi munkában Pártaktivisták segítettek Befejezéshez közeledik a járási székhelyen a 22 munkahelyes szakorvosi rendelő- intézet építése. Hamarosan elvonulnak az építők — a Ceglédi Építőipari Vállalat dolgozói —, hogy átadják helyüket az orvosi gépeket, műszereket beállító technológiai szerelőknek. A járási, a községi pártbizottságok, pártvezetőségek függetlenített és adminisztratív dolgozói — hetvenen — az elmúlt hét végén társadalmi munkán vettek részt, az egészségházban takarították a helyiségeket, szépítették, csinosították a hamarosan felavatandó szép létesítmény környékét. Monor, Üllő Előadói est A vendég: Sütő Irén Szellem és szerelem címmel előadói estet tart Sütő Irén március 31-én, 18 órakor a monori, 19.30-kor az üllői művelődési házban. XX. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1978. MÁRCIUS 22., SZERDA Melyikei az ötezerből? Pályaválasztók — döntés után Kedveltek a szakközépiskolák A közelmúltban döntöttek a továbbtanulásról Vecsés legnagyobb munkáskerületének az általános iskola utolsó osztályát végző tanulói. A gyerekek pályaválasztásáról Szalai István igazgatóhelyettessel beszélgettünk a Kun Béla téri iskolában. Ankét A több mint hatvan nyolcadikos tanuló szüleivel a döntés előtt családlátogatáson, szülői értekezleteken beszélgettek a 4. számú általános iskola pedagógusai. Sok hasznos tanácsot kaptak a válaszút előtt állók a községi iskolák, a Hazafias Népfront és a művelődési ház közös rendezésében megtartott pályaválasztási ankéton is. Jó néhány családban már hónapok vagy évek óta egységes vélemény alakult ki arról, hogyan, hol folytassa pályáját a végzős diák, továbbtanuljon, vagy szakmát válasszon-e? Igaz, hogy elsősorban a gyereknek kell döntenie, de jó az, ha a szülő és a pedagógus is segít a megfelelő pályára irányításban, mert az alkalmasságon túl, a társadalmi igény is dönthet a választott szakma rfíellett. — Végzős diákjaink közül mindössze hárman nem tanulnak tovább. Elsősorban a szakközépiskolák kedveltek, a szakmák közül pedig a csőszerelő, festő, villanyszerelő, lakatos és a kereskedő foglalkozások a népszerűek, de a hentes, kőműves és a forgácsoló szakmát választók is megtalálhatók a 8. osztályt végzők között. Többször voltunk üzem- látogatáson, jöttek hozzánk vállalatok előadásokat, bemutatókat tartani. Ügy érzem, a művelődési házban szervezett gyártmánybemutatókat többször kellene megrendezni, s a patronáló vállalatokkal a kapcsolatot tartalmasabbá tenni a gyerekek pályaválasztásának elősegítése érdekében — mondta az igazgató- helyettes. Érdeklődés Nagy Ilonka választásában jelentős szerepe volt annak, hogy édesanyja is bolti eladóként dolgozik. Több társával együtt a Kőbányai KÖZÉRT Vállalathoz megy kereskedelmi tanulónak. Máthé Gyula eredetileg bányásznak készült, de az egyik üzemlátogatás után a szerkezeti lakatos szakma mellett döntött, s barátja, Rubies Miklós is cső- és hálózatszerelőnek tanul. Szántó Tibor mezőgazdasági szak- középiskolában kívánja tanulmányait folytatni. A MAVAD- nál dolgozó apának sok szerepe volt abban, hogy Diószegi József az állattenyésztési ágazatok tevékenysége után érdeklődik. Gondok — Elsősorban a kerületünkben élő munkás- és parasztcsaládoknál gyakori, hogy a gyerek képességeit alábecsülik. Gyakran a pedagógusnak kell rábeszélnie a szülőt, hogy érdemes továbbtanulnia a gyermekeinek. Az is előfordult, hogy az értelmiségi vagy alkalmazotti állományú szülők szinte tragédiának tekintették, hogy szerényebb képességű gyerekeik a „fehér köpenyes" helyett szakmunkás pályára kívánkozik. Gondot okoz az is — mondta Szalai István —, hogy a nebulók szorgalma a pályaválasztási lapok beadása után visszaesett, a tanulmányi eredmények romlanak. Ezen a szemléleten feltétlenül változtatnunk kell. O. K, A nap kulturális programja MOZIK Monor: Magyarok. A filmbarátok körének műsorán: A tűzön nincs átkelés. Vecsés: Tojásrántotta. A filmbarátok körének műsorán. Kiáltások. MŰVELŐDÉSI HAZAK Mendén, 15 órától: a dolgozók iskolájának foglalkozása, 17-től 21-ig: könyvtári órák, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás és sportköri edzés. Úriban, 14-től: a modellező szakkör foglalkozása (az ál-* talános iskolában) és a gyermekklub összejövetele, 17- től: autóvezetői tanfolyam. Az államosítástól na piáinkig I. Kézi erő helyett — új gépek A Monori Kefegyár fejlődése Véletlen, vagy törvényszerű? Ma már tény és jelkép erejű bizonyosság, hogy a magyar történelem sorsfordulói, legdicsőbb esemenyei a virágot bontó évszakhoz, a tavaszhoz kapcsolódnak. Nemzeti ünnepünk, a Tanácsköztársaság évfordulója, a KISZ zászlóbontása és felszabadulásunk napja oly közel esik egymáshoz, mint egyazon szép, forradalmi tavasz, nyíló és kiteljesedett virága. A forradalmi ifjúsági napokon — 1964 óta — valójában ezt ünnepük a fiatalok, s velük együtt az idősebbek is: az Eszme megszületését, fejlődésének folytonosságát és győzelmét. A legnagyobb évfordulók sorában szerényen húzódik meg egy, a legújabb kori történelmünket meghatározó, a szocialista gazdasági fejlődés kezdetét jelző esemény: az államosítás évfordulója. Az 1947-es országgyűlési választások, majd az azt követő politikai tisztázódási folyamat tette lehetővé a kommunista és a szocialista párt egyesülését, s 1948. március elején létrejött a munkásosztály egységes nagy pártja: a Magyar Dolgozók Pártja. A koalíción belüli erőviszonyok megteremtették a feltételeit a proletariátus diktatúrájának, s gyors ütemben lehetett végrehajtani az ország szocialista átalakítását: 1948. március 25-én minden, 100 dolgozónál többet foglalkoztató üzemet államosítottak. Az iparnak és a bányászatnak csaknem 85 százaléka szocialista tulajdonba került. Az akkoriban született nemzedék számára a történelmi esemény, és az azt követő politikai, társadalmi és gazdasági fejlődés krónikája — tananyag. A ma induló, a harmincadik évforduló előtt tisztelgő sorozatunk szerzője nemcsak szemtanúja, hanem tevékeny megvalósítója is volt az államosításnak. Vele együtt köszöntjük szocialista fejlődésünk megalapozóit. A ma már nemzetközileg is ismert kefegyárat a század elején, pontosabban 1909-ben, a kézi munkával termelő Kovács Ferenc kisiparos alapította. E sorok írója jól emlékszik arra, amikor még a kisiparos és családja, hátizsákokban vitte a készárut Budapestre a megrendelőkhöz, valamint a közeli heti- és havi vásárokra. Húsz évig lényegében semmin nem változtatott, de amikor az 1929-ben kezdődött gazdasági válság sok nagy- és kisüzemet tönkretett, egy csődbejutott kefegyár gépeit vásárolta meg olcsón Kovács Ferenc. A kis üzem létszáma akkor már meghaladta a húsz főt, s az érvényes rendeletek értelmében „gyáripari tevékenységnek" számított a működése. Akkortájt vált nagykorúvá a kefegyáros fia, aki nemcsak kitanulta a mesterséget, hanem a cégben is jegyezte a nevét. Így lett az üzem „Kovács Ferenc és Fia Kefegyár”. Alapító határozat Nem sokkal az olcsón vásárolt gépek beszerelése után a létszám elérte a 60—80 főt, majd a háborús konjunktúra következtében a 120 főt. Kész és félkész gyártmányaik országszerte ismertté váltak. A felszabadító harcok idején, s kis ideig utána is az üzemképes kazánok segítségével a szovjet hadsereg villanyáramot fejlesztett a községben működő katonai kórházak és a parancsnokság számára. Az üzemet 1949. július 1-én államosították. Akkor már nem élt az idősebb Kovács Ferenc, a fia vezette az üzemet, amely a Kefe- és Seprőipari Egyesülés telepeként működött tovább. Az államosítással új nevet is kapott: a Nemzeti Vállalat 6. sz. Üzemtelepe lett. Első igazgatója Ács József volt, akit a debreceni kefegyárból helyeztek az üzem élére. Jelentős esztendő volt a gyár életében az 1950-es év. Akkorra már kialakult a gyár profilja és megteremtődött annak a lehetősége, hogy a telep önálló vállalatként működjön tovább. A könnyűipari miniszter rendelete nyomán megfogalmazott „alapító határozat” a Monori Kefegyár név viselésére jogosította fel. Működését az előző évbzn kinevezett Kéri Dászló főkönyvelő által készített ügyviteli előírások határozták meg. Tömőanyag — Mexikóból Az önállóvá válás megköny- nyítette, főleg meggyorsította a gyár termékeinek gyarapítását. Sok kisiparos megszüntette a tevékenységét, így nagy feladat hárult az üzemekre. A külkereskedelmi szervek és a hazai források biztosították a szükséges nyersanyagot, ami előfeltétele a tervszerű munkának. A fát máig az erdőgazdaságok adják. A szállított fahasábok 120 centiméter hosszúak és 18 centiméternél vastagabbak. A kefegyárban azonban a bútorgyárak hulladékait is fölhasználják. A jól kialakult kapcsolatok lehetővé teszik, hogy fél évre elegendő nyersanyag száradjon a fészerekben. A vállalat megkapta a volt Huppert-féle fatelep területét, így ritkán adódnak raktározási gondjaik. Tömőanyagnak mexikói gyökeret használnak, amely importból származik ugyan, de a legjobban ez felel meg a használati követelményeknek. Feldolgozzák az ugyancsak külföldről származó kínai sertét és a brazil pálmarostot, de fontos szerep jut a műszálnak is, amelyet önállóan, vagy a már említett anyagokkal keverve használnak. A hagyományos lószőrt leginkább műanyagokkal keverve használják fel. Van a vállalatnak egy szőrmekeverő gépe, amely a megfelelő arány beállítása után automatikusan összekeveri a természetes és a műszálakat. A borotvaecseteket és a művészecseteket főleg borz, illetve kecskeszőrből készítik. Változó feltételek Az évek múlásával megváltozott a vállalat műszaki fel- készültsége. Ma már a munkáknak körülbelül 60 százalékát gépek végzik el. A korábban — főképp az államosítás előtt — ismeretlen sok :ociá- lis létesítmény, férfi és női fürdő, öltöző szolgálja a dolgozók kényelmét. A Monori Kefegyárnak bérelt üdülője van Hajdúszoboszlón és Siófokon. Monori Für Dezső (folytatjuk)
