Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-19 / 67. szám
6 1978. MÁRCIUS 19., VASARNAP Környezetvédelem Társadalmi őrjáratok A környezetvédelmi jogszabályok, előírások még mindig nem érvényesülnek kellően, ezért nélkülözhetetlen az állami erőfeszítések társadalmi segítése. Ennek a munkának az összefogása, koordinálása a népfrontszervek feladata. Ezekről tanácskozott legutóbb a Hazafias Népfront Pest megyei környezet- és természetvédelmi bizottsága. Valamennyi megye közül a Pest megyei lakosság él a legszennyezettebb környezetben, részben a főváros gyárainak közelsége miatt, de azért is, mert a megye népsűrűsége évről évre növekszik, s fokozódik az iparosodás. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy népfrontbizottságaink hasznos munkát fejtettek ki, tevékenyen közreműködtek a környezet- és természetvédelmi feladatok megoldásában. A jövőben is ezt kell tenniük, csak még hatékonyabban és eredményesebben. Arra kell törekedniük, hogy Pest megyében közüggyé váljon a környezet és a természet védelme, s a munka minden területen tervszerű és folyamatos legyen. Az Idén továbbfejlesztik a megyei környezet- és természetvédelmi bizottság munkáját is; a testületet termelő- munkát végző aktivistákkal egészítik ki. Hatékonyabb munkamegosztást terveznek, s arra törekszenek, hogy valamennyi településen megalakuljanak a helyi bizottságok. Eddig is folyamatosan fejlődött a társadalmi őrjáratmozgalom, ezt az idén tovább szélesítik, egyre több helyen hoznak majd létre megfigyelő-, figyelmeztető- és jelzőszolgálatot. A fő feladat továbbra is a közterületek, parkok, emlékhelyek, erdők, vizek és a kijelölt természetvédelmi területek megóvása, ápolása; a vadon élő állatok és növények pusztulásának megelőzése. Az Is cél, hogy ebbe a munkába mind több fiatal és nyugdíjas bekapcsolódjék, közülük természetesen azok, akik önként és szívesen vállalkoznak erre a feladatra. Ehhez kapcsolódott Budaörs, ahol megrendezték a társadalmi őrjáratok megyei fórumát, júliusban megyei környezetés természetvédelmi tábort szerveznek, az ősz folyamán pedig vetélkedőt tartanak a megyei társadalmi őrjáratok. Más szervekkel együtt meghirdetik a kiváló társadalmi őrjárat versenymozgalmat is. H. E. Törvénytudás és becsület Vállalati döntőbizottság a PEVDI-ben — Ha egy gyárban sok fegyelmi ügy kerül a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, akkor ott valami nem stimmel. Lehet, hogy az emberséggel van baj, esetleg a vezetők nem ismerik eléggé a jogszabályokat. — így kezdi beszélgetésünket Tittman István, a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat főtechnikusa. Pénz és pofon — Nyolc éve kaptam megbízatást a vállalati központ munkaügyi döntőbizottságának elnökhelyettesi tisztére —. folytatja —, s néhány hónapja, az elnökünk nyugdíjazása után kerültem a bizottság élére. Hogyan kezdődik általában egy vita? Gazdag a skála. Legtöbben anyagi igényeik elbírálásával nem értenek egyet. Kevés nyereségrészesedés..., magasabb kártérítési kötelezettség a vártnál..., szigorú a fegyelmi határozat..., esetleg elcsattan egy pofon..., s máris fogalmazzák a szöveget: kérem panaszom kivizsgálását... — Munkánkat nagy gonddal és körültekintéssel kell végeznünk — magyarázza az elnök. — Az első, amit megállapítunk: ránk tartozik-e az ügy? Vállalatunknál ugyanis öt munkaügyi döntőbizottság működik, egymástól teljesen függetlenül. Azt is megnézzük: nincs-e egyéb mód, muszáj-e tárgyalást kiírni? Minden esetben megpróbáljuk először közvetlenül az illetékesekkel elintézni az ügyet. Ha úgy látjuk, hogy nincs igaza, a panaszost igyekszünk meggyőzni arról, hogy ne kérjen tárgyalást. Törvényesség és emberség — egymást erősítő fogalmak. Az előbbit biztosítja a munkaügyi döntőbizottság összetétele. Minden tárgyalást háromtagú csoport vezet: az elnök, vagy elnökhelyettes, egy vállalati és egy szakszervezeti elnök. Az utóbbit pedig az, hogy nem iratokkal, feljegyzésekkel, hanem hús-vér emberekkel foglalkoznak. S ezt nem feledik. Alem marad titok — Minden döntésünkre odafigyelnek a vállalat dolgozói. Az elénk kerülő ügyek, a határozatok híre sosem marad titokban. Az igazságot igyekszünk kideríteni, s ezt nem rendeljük alá semminek. Így gyakorta szembekerülünk a vállalat vezetőivel is. Az embereket, tudjuk, megnyugtatja, hogy adott esetben hozzánk fordulhatnak tanácsért, segítségért. Mint kiderül, mégsem mindig hálás feladat ez a társadalmi munka. Így, vagy úgy ítélkeznek, még soha senki nem távozott köszönettel a tárgyalásról. Persze, nem is azért csinálják. — Miért is? — fogalmazza meg önmagának a kérdést Tittman István. — Mert tudÚJIT ÁSOK, TALÁLMÁNYOK Gyártás — ráfizetéssel Egy gyár főmérnöké szolgálati találmányát, amely bizonyos készülék rendszerére vonatkozott, szabadalmaztatta, majd munkaadója rendelkezésére bocsátotta. A találmánynak, valamint a gyárnak — a készülék egy igen fontos berendezésére vonatkozó — korábbi szabadalma felhasználásával újfajta gépeket gyártottak. A munkálatokban a feltaláló is részt vett. A gyár és a főmérnök szabadalomhasznosítási szerződést nem kötött, de a feltaláló harmincezer forintot kapott. Ezt kevesellte, ezért 230 ezer forint megfizetéséért pert indított. A keresettel szemben a gyár azzal védekezett, hogy a szóban forgó készülékek gyártása ráfizetéssel járt, holott kialakítása több millió forintos műszaki fejlesztési költséggel járt. A gépeket külföldön értékesítették, de az elért devizaár nem volt kedvező. A befolyt összeg még az önköltséA PEST-NÓGRÁD-KOMÁROM MEGYEI AGROKER VÁLLALAT BŐ VÁLASZTÉKOT KÍNÁL a tavaszi munkákhoz szükséges műtrágyákból és növényvédő szerekből Kéri a Háztájiés a házikert-tulajdonosokat, hogy idejében forduljanak a forgalmazó kiskereskedelmi boltokhoz. get sem fedezte. Mindezek ellenére a szabadalom felhasználásával a gyártás tovább folyik, mert a vállalat számára a piacon választékbővítést eredményezett. Az elsőfokú bíróság a mérnöknek 200 ezer forintot ítélt meg. A döntés indokolása szerint a készülékben a szabadalma részaránya 70 százalékos. Vállalati hasznos eredmény hiányában eszmei dijat kellett megállapítani, mégpedig a gyártott termék önköltségének 2 és fél százalékát. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság az összeget 120 ezer forintra csökkentette. — A szabadalmasnak kizárólagos joga, hogy találmányát hasznosítsa, erre másnak engedélyt adjon, ezért pedig ellenértéket követeljen — hangzik az ítélet indokolása. — A hasznosítási díjat szerződésben kell megállapítani. Ha ez nem történt meg, a bíróságnak kell mérlegelnie azokat a tényezőket, amelyek a díj összegének meghatározásánál jelentősek. — Az elsőfokú bíróság tévesen járt el, amikor a hasznosítás díját a gyártási önköltség meghatározott százalékában állapította meg — hangzik tovább az ítélet. — Tekintettel arra, hogy a szabadalom alapján készült termék gyártása veszteséges volt, a hasznosítás értékének meghatározására az önköltség nem alkalmas. Valamely gyártmány hasznos eredményének fontos jellemzője a felhasznált új megoldás által elérhető megtakarítás, egyszerűsítés, vállalati nyereség. Ezért ebben az esetben díjcsökkentő tényezőként kell értékelni, hogy a készülék gyártása veszteséggel járt. Viszont a Legfelsőbb Bíróság figyelembe vette azt is, hogy a vállalat számára a gyártás mégis hasznos, mert választékbővítést jelent és olyan készülékek előállítását teszi lehetővé, amelyek korszerűbbek, mint a korábban gyártottak. Ezért a feltaláló részére fizetendő hasznosítási díjat mérlegelés alapján állapította meg. juk, hogy nagy szükség van az igazságra. De ahhoz, hogy döntéseink ne legyenek hibásak, jogi-szakmai ismereteket is szerezniük kell. Az eskü kötelez Kz Is szigorú feltételekhez kötött, ki kaphat megbízást: előfeltétel a büntetlen előélet, a feddhetetlen magánélet, a törzsgárdatagság, vállalati helyismeret A megyei munkaügyi bíróság szervez kétéves tanfolyamokat, ilyet magam is többet végeztem. Ezeken bonyolult jogi eseten keresztül ismerhetjük meg, miként alkalmazhatók az előírások, a törvények. A vállalati munkaügyi döntőbizottság elnökeit és elnökhelyetteseit a megyei munkaügyi bíróság elnöke nevezi ki, eskütételre is kötelesek... Hogy azután hosszú éveken keresztül munkálkodjanak az eskü szellemében. Szerencsére, az üzemi demokrácia érezhető fejlődése és erősödése, valamint a vállalati jogsegélyszolgálat bevezetése nyomán egyre kevesebb tárgyalásra kell összeülniük a bizottságoknak. D.Gy. Következik: az új burkolat A tavaszi gépjárműforgalom megindulása előtt a megye több területen is javítják az utakat. Páty és Biatorbágy között a 811-csen most a padkát tisztítják meg a KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának munkagépei a felrakódott sártól és a növényzettől. Ha végeztek ezzel a munkával, a két község között új aszfalt burkolatot kap az út. Bozsán Péter felvétele Megyei kri minő Istatiszti ka Fonák tükörkép környezetünkről A bűnözés — a társadalmi állapotok fonák tükörképe. Egyfajta tudósítás környezetünkről, amelyet a tisztes polgár igencsak hajlamos egyoldalúan szemlélni. A bűnözés: kritika. Szélsőséges válasz a társadalom ellentmondásaira. Volt idő, mikor igazság helyett álmokat hirdettünk. A bűnözés gyors megszűnése a nagy illúziók közé tartozott. Ma már tudjuk — kényszer- helyzet. Nem a „rossz emberek”, hanem a kedvezőtlen környezet miatt, amely bűnözővé tesz még mindig tízezreket Ha tehát a bűncselekményeket csökkenteni akarjuk, a társadalmi közeget kell tovább változtatnunk: felszámolni a tudatlanságot, javítani a lakásviszonyokat, fejleszteni az egészségügyi ellátást, s megfelelő megoldásokat találni az olyan új típusú ellentmondásokra, mint pl. a közérdek és csoportérdek fel nem oldott ellentmondásán tenyésző nyerészkedés. Mert a bűnözés nyilvánvalóan nem óhajaink nyomán, hanem csak a politikai-közgaz- dasági-erkölcsi viszonyok további átalakítása eredményeként csökkenhet. A hűnözés évtizedünkben stagnál, s csak hosszabb távon 1965-től vizsgálva tapasztalható igen kismérvű csökkenés. E stagnálás azonban csak mint átlag igaz. Valójában e változatlanság mögött a bűntettek számának 2—i éves időszakonkénti hullámzása, valamint a különböző bűncselekménycsoportok módosulása: csökkenése-növekedése rejlik. A „hullámzás jelenségének” 1977. kíváncsian várt esztendeje volt. Egy évvel korábban ugyanis a bűnözés — az utolsó másfél évtizedet szemlélve — a legmagasabbra szökött, s igen fontos kérdés volt, hogyan halad tovább a kriminalitási görbe. A válasz a legfőbb ügyész beszámolójából ismert, a bűncselekmények 6záma visszaesett a korábbi évek átlagára. Középmezőny A kriminálstatisztika bizonyítja: a bűnözés mértéke az ország különböző vidékein meglehetősen változó. Legkevesebb bűncselekmény a nyugati határszél három megyéjében. valamint Eger körzetében, Hevesben történik, míg a legfertőzöttebb területek: Borsod, Somogy és Bács-Kiskun, ahol a bűnözési kvóta csaknem kétszerese az előző körzeteknek. Pest megye a listán a középmezőnyhöz tartozik. Területünkön 10 ezer lakosra 99,8 bűncselekmény jut, s ez meglehetősen kedvező arány a 116,3-as, országos átlaghoz képest. A kriminalitás vizsgálatakor ez az adat kulcsszám. De e leglényegesebb tényen túl,, a megyei bűnözés sajátosságainak ismertetése érdekében további differenciálás szükséges. Büntetőkódexünk leggyakrabban alkalmazott törvényhelyei országszerte, így Pest megyében is a vagyoni, közlekedési és erőszakos-garázda bűncselekményekre vonatkozó paragrafusok. E három bűncselekménycsoportból is mesz- sze kiemelkedik a vagyon elleni törvénytelenségek — lopások, csalások, sikkasztások stb. — aránya, amely egymaga meghaladja (országosan 55, a megyében 50,8 százalék), az összes többi bűncselekmény számát. A tömeges vagyon elleni cselekmények a bűnözés szerkezetének nem új jelensége. Viszont a kriminalitás aktuális változásai közé tartozik az a tény, hogy a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények számottevően, mintegy 30 százalékkal csökkentek 1965-től 1977-ig hazánkban. S bár a személyek javai ellen elkövetett bűnügyek nagyságrendje állandóságot mutat, összességében mind az országban, mind a megyében számottevően apadt a vagyon elleni bűncselekmények száma. Feketelista Az 1977-es általános csökkenő tendencia ellenére a közlekedési törvénysértések száma tovább emelkedett, s most már az országos bűnözés 17, a megyeinek pedig 19,7 százalékát adja. Az utakon életüket vesztett személyek száma évek óta többszörösen meghaladja az emberölések áldozatainak számát. Tavaly összesen 765, Pest megyében pedig 105 halálos közúti baleset miatt emelt vádat az ügyészség, s ez csak részben érzékelteti a közlekedés szomorú statisztikáját, hiszen sokszor már a vétkest sem lehet felelősségre vonni... A járművezetők veszedelmes szabálytalansága: az ittas vezetés — az országos állapotokkal szemben — szűkebb pátriánkban ugrásszerűen, 15 százalékkal nőtt .tavaly 1976-hoz képest. Az erőszakos és garázda bűncselekmények (emberölések, rablások, nemi erőszakok, súlyos testi sértések stb.) területenkénti statisztikája Pest megye feketelistája, hiszen ezen a táblázaton Borsod után -a-második helyen áll. A megyében 10 ezer lakosra csaknem kétszer annyi (16;6) ilyen típusú bűntett jut, mint Győr- Sopronban (8,6), s a kvóta jóval meghaladja az országos átlagot (13,2) is. A múlt évi 199 emberölésből 22 történt területünkön, ez a szám viszont lényegesen, 13-mal kevesebb, mint a tavalyelőtti. E legsúlyosabb bűncselekményért egyébként 1977-ben halálos büntetést nem szabtak ki a megyében, sőt, az országban is csak egyetlen egyet, a várbeli gyermekgyilkossal szemben. Gyerekek, nők S végül röviden néhány jelenségről. Intő jel, hogy országszerte tovább növekedett a fiatalkorú bűnözők száma, hiszen e korosztály 10 ezer lakosra jutó bűnelkövetőinek aránya (123,8), már eddig is jóval felülmúlta a felnöttgenerációé: (77,7). Külön figyelmet, sőt, alighanem mélyebb tanulmányozást sürget a szakemberek körében az a tény, hogy a gyerekbűnözők száma országosan és Pest megyében is, egyetlen. év alatt 16,3 százalékkal emelkedett, s így fokozódott annak veszélye, hogy a legfiatalabb korosztályok növekvő mértékben biztosítják a bűnöző-utánpótlást. A nők részesedési aránya 1976-hoz képest egészen minimális mértékben nőtt, s így továbbra is országosan csak minden nyolcadik, a megyében pedig minden tizedik bűnelkövető kerül ki a gyengébb nem képviselői közül. Növekedett azonban mindkét szinten a deviza- és vámbűncselekmények aránya, s ugyancsak jóval több volt a tartási kötelezettség miatt indult bűnügyek száma is, mint egy évvel korábbán,. 1976-ban. S ez is társadalmi jelzés: az összbűnözés 0,2 százalékát kitevő állam, béke és emberiség elleni bűncselekmények — amelyek egy eset kivételével izgatások voltak —, jelentősen (20 százalékkal) csökkentek, s számuk az országban összesen 231, a megyében pedig 17 volt. Babus Endre
