Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. március 15-i üléséről AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA. XXII. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM Ára 80 fillér 1978. MÁRCIUS 18., SZOMBAT A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. március 15-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgo­zók szakszervezeteinek főtitkárai, a Minisztertanács tagjai, országos főhatóságok és tudo­mányos intézmények, valamint a központi sajtó vezetői. A * Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt tagjairól, Nemeslaki Tivadar és Jánossy Lajos elvtársakról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: O Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az idő­szerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; © Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről és to­vábbfejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi helyze­tet és a legutóbbi ülése óta végzett munkát. 1 Meghallgatta és jóvá­hagyólag tudomásul • vette a szocialista or­szágok kommunista és munkás­pártjai ideológiai és külügyi Kérdésekkel foglalkozó köz­ponti bizottsági titkárainak 1978. februári, budapesti ta­lálkozójáról szóló beszámolót. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a ta­nácskozásnak, amely alkal­mat adott a szocialista építés­ben és a nemzetközi politikai­ideológiai munkában szerzett tapasztalatok megbeszélésé­re, a testvérpártok interna­cionalista együttműködésé­nek továbbfejlesztésére. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a képviselt pártok elkötelezettségét a bé­ke megvédése, az enyhülési politika folytatása mellett, és egységesek abban is, hogy fo­kozzák harcukat az újabb tö­megpusztító fegyverek létre­hozása és elterjesztése ellen. A népek békéért és haladá­sért vívott küzdelmében alap­vető jelentőségűnek tartják korunk három nagy forradal­mi erejének, a szocialista vi­lágrendszernek, a nemzetkö­zi munkásosztálynak és a nemzeti felszabadító mozgal­maknak az egységét. Kifejez­ték szolidaritásukat azzal a harccal, amelyet a tőkés or­szágokban működő kommu­nista pártok folytatnak a mo­nopóliumok hatalma ellen a társadalmi haladásért és a bé­ke védelméért. Támogatásuk­ról biztosították a nemzeti felszabadító mozgalmak igaz­ságos harcát. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az enyhülé­si folyamat az akadályokat le­küzdve előre halad. A világ- politikai események meneté­re mindinkább a szocializ­mus, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a bé­ke erői gyakorolják a legna­gyobb hatást. A monopoltőke szélsőséges körei a fegyverkezési verseny fokozásával és kiterjesztésé­vel megpróbálják útját állni a népek érdekeit szolgáló vi­lágpolitikai változásoknak. Nagy veszélynek teszik ki az emberiséget az új tömeg- pusztító fegyverek előállításá­val. A neutronfegyverek gyár­tásának és nyugat-európai elhelyezésének terve új és rendkívül súlyos helyzetet te­remthet: növeli a nukleáris konfliktus veszélyét, és újabb területre terjeszti ki a fegy­verkezési versenyt. Ez szöges ellentétben áll a politikai és katonai enyhülés irányvona­lával és az e célból Genfben és Bécsben folytatott tárgya­lásokkal. ellentmond a hel­sinki záróokmány szellemé­nek. A reakciós erők fokozzák Ideológiai aknamunkájukat a szocialista országok ellen, s ezzel is akadályokat próbál­nak állítani az enyhülési po­litika folytatásának útjába. A Központi Bizottság abból a tényből kiindulva, hogy a világon ma különböző társa­dalmi rendszerű országok vannak, és, hogy a szocializ­mus és a kapitalizmus esz­méi egymással kibékíthetet- lenek, elkerülhetetlennek tartja az ideológiák harcát. Ezért hangsúlyozza az ideoló­giai munka nagy fontosságát. Az enyhülési politika to­vábbi térhódításáért, a békés egymás mellett élés realizálá­sáért folytatott harc kérdé­sében pártunk azt vallja, hogy az ideológiai különbsé­gek ellenére is lehetséges és szükséges a különböző világ­nézetű emberek összefogása a béke védelme, a békés egy­más mellett élés politikájá­nak folytatása, az emberiség létével és biztonságával ösz- szefüggő sorkérdések megol­dása érdekében. Éppen ezért elutasítjuk az ideológiai vita ürügyén folytatott háborús uszítást, a népek közötti gyű­lölködést, a belügyekbe való beavatkozást, a kommunista- és szocialistaellenes rágalom­hadjáratokat, és elítélünk minden olyan fellépést, amely mérgezi a nemzetközi légkört és akadályozza az enyhülési folyamat előrehaladását. A nemzetközi helyzet ala­kulásának, a békéért folyta­tott harcnak jelentős ténye­zője a kommunista és mun­kásmozgalom fejlődése, be­folyásának növekedése. Ezért a nemzetközi reakció, a ha­ladás és a béke ellenségei minden eszközt felhasznál­nak, hogy megbontsák a kom­munisták sorainak egységét és megkíséreljék szembeál­lítani egymással a szocialista és a tőkés országokban mű­ködő kommunista pártokat. Meggyőződésünk, hogy vala­mennyi testvérpárt érdeke az egységbontó törekvések meg­hiúsítása, az egymás iránti szolidaritás erősítése, az együttműködés fejlesztése a marxizmus—leninizmus elvei alapján. A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy pártunk válto­zatlanul szükségesnek tartja a szocialista országok sokoldalú együttműködésének fejlesz­tését, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egységének erősítését. Ennek érdekében magáénak vallja a testvérpártok titkárainak februári budapesti tanácsko­zásán közösen kialakított ál­lásfoglalásokat, és a jövőben is tevékenyen részt vesz az ideológiai együttműködés fej­lesztésében. Fontos feladat­nak tekinti, hogy a közös munka eredményei mindin­kább hasznosuljanak a hazai ideológiai munkában és haté­konyabbá tegyék fellépésün­ket az eszmék nemzetközi küzdelmében. 2 A Központi Bizott­ság legutóbbi ülése • óta pártunk folytatta aktív nemzetközi tevékeny­ségét. Az eltelt három hó­nap során pártküldöttség lá­togatott a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köz­társaságba. Budapesten a szov­jet, a kubai, a mongol, a ro­mán, a vietnami testvér­párt képviselőivel folytat­tunk megbeszéléseket. Pártunk küldöttségének la­tin-amerikai kőrútján tár­gyalásokra került sor a Costa Rica-i, a kolumbiai, a kubai, a mexikói és a venezuelai testvérpártok vezetőivel. Kül­döttségeink látogatást tettek a dán, az NSZK-beli, illetve a portugál testvérpártoknál. Hazánkban fogadtuk az iz­raeli, az olasz, a libanoni és a szíriai testvérpártok kép­viselőit. Pártunk képviselői részt vettek a holland, az osztrák és a svéd testvérpártok, va­lamint az apgolai MPLA kongresszusain. Nagy jelen­tőséget tulajdonítunk az An­golai Népi Felszabadítási Mozgalom I. kongresszusá­nak, amely MPLA-Munka- párt néven marxista—leni­nista pártot alaoított A kommunista és mun­káspártok vezetőivel sorra került találkozók és megbe­szélések alkalmat nyújtottak az újabb széles körű véle­ménycserékre a nemzetközi élet és a nemzetközi kom­munista mozgalom időszerű kérdéseiről, tovább erősítet­ték kétoldalú kapcsolatain­kat a testvérpártokkal. 3 A Központi Bizott­ság megállapította. • hogy eredményesen fejlődnek államközi kapcso­lataink. Ezek sorában Ali Nasszer Mohamednek, a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöké­nek, a Nemzeti Front Egye­sített Politikai Szervezet Po­litikai Bizottsága tagjának látogatása tovább erősítette a pártjaink, országaink, né­peink közötti baráti kapcsola­tokat, s új lehetőségeket tárt fel a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködés fejlesztésében. A Központi Bi­zottság üdvözli Michael N. Manley, Jamaica miniszter- elnöke hivatalos látogatásá­nak eredményeit. A tárgya­lások hozzájárultak orszá­gaink jól fejlődő kapcsola­tainak további szélesítéséhez, együttműködésünk bővítésé­hez. Kormányunk a békés egy­más mellett élés elvének meg­felelően több év óta tevé­kenykedik azért, hogy a ma­gyar—amerikai kapcsolatok is rendeződjenek. A Köz­ponti Bizottság pozitív lépés­ként értékelte, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok elnö­kének döntése alapján visz- szajuttatták a koronát és a koronázási ékszereket jogos tulajdonosának, a magyar népnek. Kapcsolataink nor­malizálásának további jelen­tős állomása lenne, ha el­hárulnának a még fennálló akadályok a megkülönböz­tetésektől mentes, kölcsönö­sen előnyös magyar—ameri­kai gazdasági kapcsolatok útjából. 4 A Központi Bizott­ság fontos esemény- • nek tartja az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezleten részt vett 35 állam külügyminiszterei képviselőinek belgrádi talál­kozóját. Üdvözli döntésüket az enyhülést szolgáló további találkozók megtartására. Hang. súlyozza: a népek érdekei azt kívánják, hogy a helsinki zá­róokmányt aláíró államok folytassák erőfeszítéseiket a közösen elfogadott elvek min­den oldalú és teljes megva­lósításáért. Hazánk ennek szellemében a jövőben is min­dent megtesz az európai bé­ke és biztonság, az államok közötti együttműködés fej­lesztéséért. 5 A magyar nép alig három esztendeje va- ® lameinnyi békeszere­tő antiimperialista erővel együtt köszöntötte Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeit az imperializmus és kiszol­gálói felett aratott történel­mi győzelem alkalmával. Ha­zánkban azóta is nagy figye­lem és együttérzés kíséri az indokínai térség népeinek a háborús sebek begyógyítá- sára, az országépítő munka kibontakoztatására irányuló 'erőfeszítéseit. A Központi Bizottság ag­godalmát fejezi ki a kambod­zsai vezetés által kirobban­tott fegyveres konfliktus miatt, amely kizárólag az im­perializmus, a reakció erői­nek kedvez. Helyeseljük és támogatjuk a Vietnami Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának 1978. február 5-i nyi­latkozatában megfogalmazott javaslatokat a harci tevé­kenység mielőbbi megszün­tetésére. a konfliktus tárgya­lásos rendezésére. Ez össz­hangban áll Vietnam és Kam­bodzsa népeinek érdekeivel, s a jószomszédi kapcso’atok, a barátság helyreállítását szolgálja. 6 A Központi Bizott­ság megállapította, * hogy a Közel-Kele­ten az imperializmus, az iz­raeli és az arab reakció foly­tatja manővereit a haladó társadalmi erők megosztá­sára és gyengítésére, a Pa­lesztin Felszabaoítási Szer­vezet felszámolására. A Központi Bizottság meg­erősítette, hogy a közel-kele­ti válságot politikai eszkö­zökkel, a különutas alkudozá­sok helyett minden érdekelt fél bevonásával, átfogóan kell rendezni. Ennek érdekében fel kell újítani a genfi közel- keleti békekonferencia mun­káját. A jelenlegi helyzetben még- inkább szükséges az antiim­perialista arab erők egység­frontjának megszilárdítása, a haladó arab államok és a szo­cialista országok együttmű­ködésének erősítése. A ma­gyar kommunisták, népünk szolidáris a haladó arab erők­kel, és támogatásáról bizto­sítja igazságos harcukat. 7 Pártunk, közvéle­ményünk nagy fi- * gyelemmel követi és támogatja az afrikai népek nemzeti felszabadító mozgal­mait és haladó társadalmi tö­rekvéseit. Pártunk és népünk kezdet­től fogva szolidáris volt Etió­pia népével, a társadalmi ha­ladásért, a nemzeti független­ségért, országa területi egy­ségéért és sérthetetlenségéért vívott harcával. A Központi Bizottság úgy véli, hogy Etió­pia területének megtisztítása a Szomáliái csapatoktól kü­lönösen jelentős siker, amely döntően segítheti a térség bé­kéjének helyreállítását és a két ország közötti viszony normalizálását mindkét nép, s Afrika haladó erőinek javá­ra. A Központi Bizottság meg­erősítette szolidaritását a zim­babwei, a namíbiai, a dél­afrikai népeknek a szabad­ságért, a faji megkülönbözte­tés ellen folytatott harcával. 8 A Központi Bizott­ság megállapította, • hogy világszerte egy­re szélesedő társadalmi moz­galom bontakozik ki a min­den nép érdekében álló lesze­relés előmozdításáért. Az európai ifjúsági lesze­relési konferencia, amelyet 29 ország ifjúsági szerveze­teinek küldöttei tartottak Budapesten, fórumot biztosí­tott a katonai enyhülés lé­nyeges és időszerű kérdései­nek megvitatására, s kifejez­te a különböző politikai irány­zatokat képviselő fiatalok el­kötelezettségét földrészünk és a világ tartós békéje mel­lett. A Központi Bizottság a nemzetközi szervezeteknek, a társadalmi szervezeteknek és intézményeknek a közelmúlt­ban megtartott genfi lesze­relési világkonferenciáját, a leszerelésért folytatott széles körű küzdelem jelentős ese­ményeként értékelte. Hasz­nosan járult hozzá a neut­ronbomba bevezetése, a fegy­verkezési hajsza fokozása el­len küzdő nemzetközi moz­galmak kibontakozásához, az ENSZ rendkívüli. leszerelési ülésszakának előkészítéséhez. A Központi Bizottság he­lyesli, és nagyra értékeli a magyar társadalmi és tömeg­szervezetek közreműködését az egész népünk békés törekvé­seit szolgáló nemzetközi ak­ciókban. A Központi Bizottság átte­kintette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét, érté­kelte agrárpolitikánk megva­lósításának tapasztalatait, s kijelölte a továbbfejlesztés feladatait. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az el­múlt két évtizedben törté­nelmi jelentőségű fordu­lat következett be a ma­gyar mezőgazdaság hely­zetében : létrejött, megszilár­dult és erőteljesen fejlődik a szocialista nagyüzemi me­zőgazdaság. A termelőszövet­kezeti mozgalom győzelmé­vel az egész népgazdaságban uralkodóvá váltak a szocia­lista termelési viszonyok, be­fejeztük a szocializmus alap­jainak lerakását. Sikeresen oldottuk meg a szocialista át­szervezés és a termelés növe­lésének kettős feladatát. Hazánkban a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­vel meggyorsult a termelő­erők fejlődése, átalakult a társadalom osztályszerkeze­te. A termelési viszonyok gyö­keres megváltozása egész tár­sadalmi és gazdasági éle­tünkben erősítette a szocialis­ta vonásokat. Létrejöttek a mezőgazdaság szocialista fej­lődésének, a falu, a paraszt­ság anyagi és szellemi fel- emelkedésének elengedhetet­len feltételei. Üj tartalmat ka­pott, megszilárdult rend­szerünk legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a parasztság szövetsége, erősö­dött a szocialista nemzeti egy­ség. © A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezésé­ben és az azóta végbement fej­lődésben megmutatkozik a le­nini szövetkezeti elvek alkotó alkalmazása, a hazai tanulságok és a szocialista országok tapasz, talatainak hasznosítása. A sikerek az önkéntesség, a fo­kozatosság, a demokrácia ér­vényesítése alapján, a „bal”- és jobboldali elhajlások elleni következetes harc jegyében születtek. I Parasztságunkat saját ta­pasztalatai győzték meg ar­ról, hogy helyesen cseleke­dett, amikor a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. Jó ügyet szolgált munkásosztá­lyunk, társadalmunk, ami­kor nagyarányú politikai és anyagi segítséget nyújtott a szövetkezetek létrehozásához és megszilárdításához, a me­zőgazdasági termelés korsze­rű alapjainak megteremté­séhez. Elévülhetetlen érdemeket szereztek azok a parasztok, munkások, értelmiségiek, kommunisták és pártonkí- vüliek, akik hazánkban meg­alkották a szocialista mező- gazdaság történelmi művét. Elismerést érdemel a mező- gazdasági dolgozók ifjabb nemzedéke, amely az alapí­tókat követve, velük együtt helytáll és hozzáértően, ered­ményesen végzi munkáját. © A szocialista mezőgazda­ság létrejöttével és meg­szilárdulásával gyökeresen megváltoztak a parasztság élet- és munkakörülményei, növekedett a mezőgazdasági munka társadalmi megbecsü­lése, a dolgozók politikai és szakmai műveltsége, erősödött a közösségi szellem. A termelőszövetkezeti pa­rasztság jövedelme jelentő­sen eme!kedeff A társada­lombiztosítás kiterjesztése, a nyugdíjrendszer bevezetése és más szociálpolitikai intéz­kedések számottevő mérték­ben javították a szövetkezeti parasztság életkörülményeit. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése, a magyar parasztság általános felemel­kedése döntően hozzájárult ahhoz, hogy megváltozott a magyar falu arculata, meg­gyorsult társadalmi, gazda­sági és kulturális fejlődése: a falu és a város közötti kü­lönbségek az elmúlt két évti­zedben lényegesen csökken­tek. O A szocialista átszervezés óta meggyorsult a mező- gazdasági termelés növekedési üteme, fejlődése egyenleteseb­bé vált. A termelés nem egé­szen két évtized alatt kisebb földterületen és kevesebb dolgozóval több mint más- félszeresére növekedett. Ez mezőgazdaságunk történeté­ben egyedülálló eredmény. Legszembetűnőbb a fejlő­dés a gabonatermelésben. Búzából az átlagtermés az 1960. évi hektáronkénti 17 mázsával szemben 1977-ben meghaladta a 40 mázsát, a kukorica termése pedig 25 mázsáról 47 mázsára emel­kedett. A hazai termés hosz- szabb idő óta fedezi az or­szág kenyér- és takarmány­gabona-szükségletét, és a ko­rábbi jelentős behozatallal szemben kivitelre is jut. Emelkedett az állattenyész­tés színvonala, gyarapodott az állatállomány. A húster­melés a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése óta két­szeresére nőtt; a baromfihús­termelés megháromszorozó­dott. Egyes termelési ágak fej­lődése nem tartott lépést a szükségletekkel. A szálas és lédús takarmányok, néhány ipari növény és zöldségféle termesztése, a juhtenyésztés elmaradt lehetőségeinktől. Ebben szerepet játszanak szemléleti, irányítási hibák, a-* anyagi, műszaki és bioló­giai megalapozás hiányossá­gai, az anyagi érdekeltség át­meneti csökkenése, eseten­ként a kedvezőtlen időjárás. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom