Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

1978. MÁRCIUS 1., SZERDA 3 Ifi termesztési módszer A népfrontbizottságok segítik a nemzetiségpolitikai törekvéseket A HNF Pest megyei elnöksége a teendőkről tárgyalt a nemzetiségi szövetségek kongresszusa előtt Jelentős helyet foglal el Pest megye a magyaror­szági nemzetiségek térképén. Csaknem valamennyi já­rásban élnek közülük: többségükben németek (a megye össznemzetiségének 60 százaléka), ezenkívül szlovákok (35 százalék) és délszlávok (5 százalék). Ennélfogva is fontos szerepet tölt be a Hazafias Népfront munkájá­ban a nemzetiségpolitikai tevékenység, amelyről tegnap kibővített ülésen tárgyalt a megyei elnökség, dr. Barna Lajosnak, a népfront Pest megyei bizottsága elnökének vezetésével. A napirend előadója Sipos Árpád, a nép­front megyei bizottságának titkárhelyettese volt. Részt vettek az ülésen a tavaly szeptemberben megalakult megyei nemzetiségpolitikai munkabizottság tagjai is. A helyi testületek, aktívák fokozott felelősségével Az Óbuda Tsz Budakalász határában hatvanezer négy­zetméter területen tizenkét nö­vényházat épít. Az építkezés ütemétől függően ebben az év­ben már a teljes területen termesztenek majd zöldsége­ket. A kertészek az ország­ban itt használják elsőként a termesztőzsákos nevelést; a A tanácskozást Bitter Attila, f dunakeszi 202-es számú szak­munkásképző intézet szakok­tatója, az SZMT ifjúsági bi­zottságának elnöke nyitotta meg. Tóth István, a Csepel Autógyár szakszervezeti bi­zottságának ifjúságfelelőse számolt be a fiataljaik köré­ben végzett szakszervezeti munkáról, valamint a szak­munkástanulók és a friss dip­lomával rendelkező pálya­kezdők támogatásáról. Hang­súlyozta; a legfrissebb szám­adatok alapján az autógyá­riak tavaly az eredetileg ter­vezett 650 milliós termelési értéket 727 millió forintra túl­teljesítették. Ez az eredmény különösen azért figyelemre méltó, mert a nagyüzem ti­zenegyezer kenyérkeresőjé­nek több mint egyharmada harminc éven aluli. Ilyen kö­rülmények között pedig egy­általán nem lehet közömbös, hogyan segítik a gyárban az Illetékesek — egyebek közt éppen a szakszervezet tiszt­ségviselői — a leendő szak­munkások és a felsőfokú vég­zettséggel rendelkező fiatalok beilleszkedését. A szakszer­vezeti bizottság ifjúságfele­lőse rámutatott: az újonnan belépő mérnökök és közgaz­dászok előtt minden esetben őszintén vázolni kell szak­mai fejlődésük, előmenete­lük lehetőségét. Így meg­előzhetők a későbbi esetleges csalódások. S mi a helyzet, a szakmunkástanulók eseté­ben? A beszámoló szerint a vállalat szomszédságában lé­vő 208-as számú Ipari Szak­munkásképző Intézet az után- pótlás bázisa, ahonnan a ta­nulók másodévben kerülnek az autógyárba gyakorlatra. Többségükben rendszerint az üzemfenntartó gyáregységbe, ahol — a szakma magas szin­tű elsajátításán kívül — fo­kozatosan bevonják vala- mennyiüket a szakszervezeti munkába. A szakmunkásta­nulók önálló szakszervezeti csoportot alakítanak, s ma­guk közül választják meg a bizalmit, aki részt vesz az üzemi szakszervezeti testü­let munkájában is. A törődés jele az is, hogy a vállalat ta­valy megépült, s minden igényt kielégítő vonyarc- vashegyl üdülőjében az idén nyáron egy turnusban teljes egészében — a szünidő alatt — szakmunkástanulók pihen­nek majd. A számadatok azonban még így is megol­dásra váró gondokat sejtet­palántákat táptalajjal töltött fóliazsákokba ültetik. Az új módszerrel egészségesebb kö­rülmények között, és az eddi­gieknél gyorsabban termeszt­hetők a zöldségfélék. Egy ötezer négyzetméter alapterületű üvegházba csak­nem hatszáz termesztőzsákot raknak le. nek: az elmúlt tanévben pél­dául száznegyven szakmun­kástanuló tett sikeres vizs­gát, s közülük hetvenegy nem a vállalatnál helyezke­dett el. Mi a fluktuáció oka? E kérdést vizsgálva Tóth Ist­ván kifejtette: az egykori ta­nulók a magasabb kereset reményében inkább dolgoz­nak rossz szociális körülmé­nyek között. De hol ígérnek több pénzt? A tapasztalatok szerint mindenekelőtt egyes termelőszövetkezetek mellék­üzemágaiban, ahol ráadásul még három műszakban sem kell dolgozni. A Csepel Autó­gyár vezetői — a szakszerve­zeti és a KISZ-bizottsággal közösen — keresik e visszás helyzet megszüntetésének mód­ját. Feltétlenül csökkentheti a fluktuációt, ha — természe­tesen a nagyüzem anyagi le­hetőségeinek figyelembevé­telével — segítséget nyújta­A Pest megyei Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­gének székházában tegnap a Pest megyei Szövetkezeti Koordinációs Bizottság érte­kezletet tartott. Tuza Sán- dorné dr., a koordinációs bi­zottság soros elnöke beszámolt az Országos Szövetkezeti Ta­nács legutóbbi ülésén megvi­tatott új ellenőrzési irányel­vekről, melyek a szövetkeze­tek belső és külső ellenőrzé­sének módozatairól, a mun­kamódszerek kellő összehan­golásával kapcsolatosan szü­lettek. Az előadó hangsúlyozta: nem az ellenőrzés létjogo­sultságát, hanem annak mód­szereit vitatták az országos fórumon. A belső szervezett­ség napjainkban a mezőgaz­dasági szövetkezeteknél a leg­kevésbé szilárd, így a gyak­ran elmarasztaló társadalmi kritika egyfajta védekező alap­állásra készteti a szövetkeze­teket. Az ellenőrzés új szabá­lyozásának lényege éppen az, hogy ennek a magatartásfor­mának helyébe a cselekvés lépjen — a szocialista társa­dalmi tulajdon védelmében. Az SZVSZ elnöke Gáspár Sándornál Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára kedden fo­gadta a Budapesten tartózko­dó Enrique Pastorinót, a Szak- szervezeti Világszövetség elnö­két. Megbeszélést folytattak a nemzetközi szakszervezeti moz­galom időszerű kérdéseiről, va­lamint az áprilisban Prágában sorra kerülő IX. szakszerveze­ti világkongresszus előkészü­leteiről. A papi békemozgalom feladatairól Az Opus Pads és az Orszá­gos Béketanács Katolikus Bi­zottsága dr. Ijjas József kalo­csai érsek, pápai trónálló el­nökletével kedden együttes ülést tartott, amelyen részt vett a magyar katolikus püs­pöki kar több tagja is. A ta­nácskozás résztvevői beszámo­lót hallgattak meg a nemzet­közi helyzet időszerű kérdései­ről és megjelölték az idei bé­kemozgalmi feladatokat. nak a továbbiakban is a fia­talok lakásgondjainak meg­oldásához. A Csepel Autógyár szak- szervezeti bizottságának if­júságfelelőse kitért egy má­sik megoldásra váró problé­mára is. A jelenlegi adatok szerint az üzemben jelenleg minden harmadik dolgozó — sajnos, akadnak köztük fia­talok is szép számmal —nem végezte el a nyolc általánost. S bár az üzemben időről idő­re szorgalmazzák, hogy a ki­helyezett osztályokban sze­rezzék meg a végbizonyítványt az érdekeltek, a tanulási kedv jóval, jelentősebb is lehetne. S ráadásul ez a szám évről évre újratermelődik. Tóth István véleménye szerint a jövőben a jelenleginél is na­gyobb erőfeszítéseket kell ten­niük ezen a területen az elő­relépés érdekében. A kihelyezett ülés részt­vevői a program további ré­szében megtekintették a Cse­pel Autógyárat. Délután pe­dig meghallgatták Salamon Jánosnénak, az SZMT ifjú­sági titkárának beszámoló­ját, aki az ifjúsági bizottság idei legfontosabb tennivalói­ról tájékoztatta az érdekelte­ket F.G. Ki kell alakítani az élő kap­csolatot az állami ellenőrzés­sel. Ez korántsem könnyű, hi­szen a szövetkezetek munká­ját nem kevesebb, mint 34 külső szervnek, hatóságnak, hivatalnak joga és kötelessé­ge figyelemmel kísérni. A külső ellenőrzés kellő össze­hangolása, a párhuzamossá­gok megszüntetése fontos fel­adat. A belső ellenőrzés nagy­részt a szövetkezetek revizo­ri irodáira hárul. Felvető­dik joggal a kérdés: az anya­gi függőség, mely ezeket az irodákat a szövetkezetekhez köti, ■ nem adhat-e okot visz- szaélésre? Országos szinten csakúgy, mint a most meg­tartott megyei munkaérte­kezleten egységes vélemény alakult ki: a törvényesség szi­gorú megtartásának követel­ményét érvényesíteni kell a revizori irodák munkájá­ban. Ennek egyik feltétele a jelenleginél szakképzettebb munkatársak alkalmazása. Jogászok, közgazdászok és műszakiak jól kiegészíthetnék a jövőben mindazok munká­ját. akik a revizori Irodák­ban — napjainkban még — Ezúttal első alkalommal tárgyalta a népfront a megyé­ben testületi ülésen a nemze­tiségpolitikai munkát. Idősze­rűségét a nemzetiségi szövet­ségek kongresszusi előkészüle­tei adták meg. Mint az elő­terjesztésből kitűnt: a megyei és a helyi népfronttestületek, aktívák igen sokrétűen veszik ki a részüket a nemzetiség- politikai munkából. Ennek is köszönhető — amint azt koráb­ban illetékes párt- és tanácsi szervek megállapították —, hogy érvényre jut a megyében az MSZMP nemzetiségi politi­kája, amelynek megvalósítása egyre folyamatosabb és diffe­renciáltabb. Az ezirányú népfrontmunka hatékonyságát hivatott szol­gálni az említett nemzetiség- politikai munkabizottság is, amelynek fő feladata az elvi­módszertani támogatás. Ezen belül a propagandatevékeny­ségben, a béke-, a barátsági munkában, a szülői munka- közösségek speciális feladatai­ban, a klubéletben, az olvasó­mozgalom, a nyelvművelés különböző formáiban, a nem­zetiségi anyanyelv gyakorlá­sára szolgáló alkalmak szer­vezésében nyújtanak segítsé­get. A bizottság széles körből tevődik össze: az irányító szervek és intézmények, a helyi népfrontvezetők és a há- róm nemzetiség képviselői egyaránt helyet kaptak benne. A beszámoló a nemzetiségi politika érvényesülésének és az ezzel kapcsolatos jó politi­kai légkörnek a hangsúlyozá­sa mellett felhívta a figyelmet a még nagyobb felelősségre is a napi, gyakorlati életben. Mint hangoztatta ugyanis: a nemzetiségek szempontjából nem elegendő a valóban jó megyei nemzetiségpolitikai at­moszféra. ha az adott község­ben, amelyben élnek, esetleg felületesen ítélik meg a hely­zetüket és nem számolnak igényeikkel. Ebben á szellem­inkább sokéves gyakorlatuk­ra, semmint szakmai képzett­ségükre támaszkodhatnak. A tanácskozáson megvitat­ták azt is, hogy nem ütkö­zik-e az érdekvédelem és az ellenőrzés a megyei területi szövetség mindennapi mun­kájában? A kialakult véle­mény szerint az ellentmondás csak látszólagos, mivel az el­lenőrzés is egyfajta érdekvé­delem, hiszen óvja a szövet­kezeti élet tisztaságát. A bel­ső és külső revízió összehan­golt munkája dönti el eseten­ként, hogy az ellenőrzés so­rán feltárt esetleges mulasz­tás, hiba-e, vagy már bűn­tett. Kellő szakértelemmel elemezve egy-egy esetet, a határvonal élesen kirajzoló­dik. Segítő ellenőrzésre van te­hát szükségük a szövetkezetek­nek. Olyanra, mely alkalmat ad a párbeszédre a területi szövetség közvetítésével. Ez alkotó légkört teremt, s mely­nek nem célja mindenáron a hibakeresés, de feladata a visszaélésekkel szemben a tör­vény szigorának alkalfnazása Be. I. ben a beszámoló, majd az azt követő számos felszólalás is több olyan konkrét teendőt sorolt fel, amely még tovább­fejlesztheti a nemzetiségi poli­tika érvényesülését. Így egye­bek között még jobban lehet építeni a nemzetiségi közsé­gek lakosságára, részvállalá­sára a közösségi életből, a tár­sadalmi munkából. A telepü­lésfejlesztési versenyben el­ért kiemelkedő eredményeik arra mutatnak, hogy állam- polgári közérzetük jó és a ma­gyar lakossággal együtt szíve­sen dolgoznak a közös érde­kek jegyében. Anyanyelv és közművefés A nemzetiségi anyanyelv használata eléggé vegyes ké­pet mutat. Természetesen mindenütt szabadon élhetnek a nyelvhasználat lehetőségé­vel, de ez a legtöbb közéleti fórumon alig szokásos. Ebben a községek vezetőire is hárul ösztönző szerep, s hellyel-köz- zel a nagyobb törődés is. A nemzetiségi nyelv ápolásának, fennmaradásának egyik biz­tosítéka az óvodában és az is­kolában folyó nyelvoktatás (bár itt a szükséges eszközök helyenként kiegészítésre szo­rulnak), valamint néhány éves kezdeményezésként a nemze­tiségi nyelvművelő olvasó tá­borok. A nyelvművelés és az okta­tás azonban csak megfelelően motivált politikai-társadalmi atmoszférában folytatható kellő hatékonysággal — álla­pította meg a beszámoló. Ezért külön is óvott minden­féle szubjektivizmustól. A he­lyes szemléletmódhoz utat mutat a párt oktatáspolitikai, közművelődés-politikai és nemzetiségpolitikai határoza­tainak irányvonala a nemzeti­ségi tanulók megfelelő beisko­lázásában is. Ebben még igen sok a tennivaló. Hasonlóan fontos probléma­kör a nemzetiségiek körében folytatott közművelődési tevé­kenység, amely régóta igen eredményes Pest megyében. Az állami szervek nagy fi­gyelmet, anyagi és szellemi kapacitást fordítanak a nem­zetiségi kultúra hagyományai­nak ápolására. Ezen belül a Hatvan ország 9 ezer cége, köztük csaknem 40 magyar külkereskedelmi és külkereske­delmi joggal rendelkező válla­lat mutatja be ipari újdonsá­gait és fogyasztási cikkeit március 12—19. között a ta­vaszi lipcsei vásáron — jelen­tették be a vásár rendezői, az NDK nagykövetségén tartott keddi sajtótájékoztatójukon. A szocialista országok, a nemzetközi együttműködés, a KGST-integráció eredményeit reprezentáló beruházási ja­vakat mutatnak be. összesen 20 fejlődő ország cégei állít­ják ki gépipari termékeiket és fogyasztási cikkeiket. Az ipari­lag fejlett tőkés országokból valamint Nyugat-Berlinből 2100 kiállító jelentkezett. népdalkultusz kiemelkedő, de föllendülőben van az anya­nyelvi klubmozgalom, a nem­zetiségi helytörténet- és nép­rajzi gyűjtés. Sokat jelentenek ! a TIT előadásai a nemzetisé-» gek nyelvén. A könyvtárháló-■ zatban a három nemzetiség 13 • ezer kötetet olvashát anya-| nyelvén, s a népfrontaktivis- ; ták sokat segítenek a könyv-. I tári szervező munkában. A három nemzetiségi szö­vetséggel állandósult a Haza­fias Népfront Pest megyei bi­zottságának kapcsolata, de a tartalmi munkát — főként majd a kongresszusok lezajlá­sa után — tovább kell mélyí­teni; j A Jó módszerek elteijesztésével A konkrét feladatokat illegi tőén a népfront megyei elnök-' sége úgy foglalt állást, hogy a helyi népfrontbizottságoknak az illetékes párt- és tanácsi szervekkel szoros együttműkö­désben kell keresniük o még hatékonyabb munkát elősegítő lehetőségeket. A nemzetiség- politikai bizottság feladata megszervezni a jó tapasztala­tok, módszerek cseréjét, #■ ajánlatos ilyen irányú tovább-| képzés bevezetése. A nemzetiségi nyelvokta­tásban mutatkozó jelentŐ9 mozgalmi tevékenység kiter­jesztése ajánlatos. Egyebek között a szülői munkaközösé- ségek irányításában kapjon ez mindenütt szerepet, az iskola- vezetés pedig támaszkodjon célratörőbben a község társa­dalmi szerveire. Kívánatos á megyén kívüli nemzetiségi: gimnáziumok megfelelő pro-t pagandája is. * A helyi népfronttestületek-\ nek ajánlja az elnökség, hogy* vitassák meg — ahol nemzeti-4 ségiek élnek — a község nem^i zetiségpolitikai helyzetét, feH adatait. Tekintsék mindenütt; a nemzetiségi közművelődést fontos feladatuknak. A klu« bök, pávakörök, a helytörté-'; neti és a néprajzi gyűjtés, ab könyvtárlátogatás és a nem«j zetiségek nyelvén írott újsá-j gok olvasottsága mindig az időszerű teendők között szered peljen. A kétnyelvű feliratoki következetes alkalmazása it része a követelményeknek. A népfront nemzetiségpoli­tikai munkájának irányvonal lát az az alapvető követel­mény határozza meg ezután is, hogy a nemzetiségi lakos­ság — szokásait, hagyomá­nyait megőrizve — érzésben; cselekedeteiben azonosuljon szocialista hazánk törekvései­vel, s vegyen részt népgazda­ságunk terveinek eredményes megvalósításában, a fejlett szocialista társadalom építé­sében. L. reket, szerszámgépeket, élei; miszeripari berendezéseket, adatfeldolgozó eszközöket és elektrotechnikai termékeket. A szabadterületen magyar mezőgazdasági gépek is látha­tók lesznek. A magyar kiállítók közül is többen benevezték ter­mékeiket vásárdíjra, az NDK szervezők összesen több mint száz aranyérmet adnak majd át a hazai és külföldi kiállí­tóknak. A fogyasztási cikkeket ha-, gyományosan Lipcse belváro­sában 16 vásárházban állítják ki. A legtöbb külföldi cég ’ élelmiszeripari és élvezeti cikj keket, valamint textilterméke; két mutat be. Ugyancsak a bel-i városban rendezik meg a ta­vaszi vásár nemzetközi könyv­kiállítását. amelyen húsz or-’ A magyar Vállalatok tíz kü­lönböző csoportban állítanak I szág 750 kiadója vonultatja fel ki, egyebek közt mérőműsze- * könyvújdonságait Tanulók és pályakezdők A Csepel Autógyárban tájékozódott az SZMT ifjúsági bizottsága Tegnap a Csepel Autógyárban, tartotta meg kihelye­zett ülését az SZMT ifjúsági bizottsága. Az esemény jó alkalom volt arra, hogy a résztvevők — az ifjúsági bi­zottság tagjai mellett a szakmai megyei bizottságok if­júsági felelősei — közelebbről is megismerkedjenek Pest megye legnagyobb ipari üzemében dolgozó fiatalok éle­tével. Az ülésen ott volt Csapó László, a Pest megyei Tanács ifjúsági titkára és Szabó Károly, a KISZ Pest megyei bizottságának ifjúmunkás-felelőse. Az ellenőrzés: érdekvédelem A Pest megyei Szövetkezeti Koordinációs Bizottság vitája Negyven magyar vállalat a lipcsei tavaszi vásáron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom