Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-14 / 62. szám

im MÄRCTUS 14., KEDD símm • • Ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága Pénteken Gyenes András el­nökletével ülést tartott az or­szággyűlés külügyi bizottsága. A Parlamentben megtartott ta­nácskozáson részt vett Péter János, az országgyűlés alelnö- ke. A bizottság meghallgatta Púja Frigyes külügyminiszter beszámolóját a nemzetközi helyzetről és a kormány kül­politikai tevékenységéről. Ezt követően a képviselők megvi­tatták, majd elfogadták a bi­zottság idei munkatervét. A vi­tában felszólalt Barcs Sándor, Darvasi István, D. Káldy Zol­tán, Kállai Gyula, Kelen Béla, Németh Pál, Réger Antal (Pest megye, 25., szentendrei járási vk.), Sebesi Lászlóné és Stock János. Mérleg és ajánlások A szocialista országok kom­munista és munkáspártjai kul­túra-elméleti, irodalom- és művészettudományi bizottsá­gának irodája március 9—11-ig Budapesten tartotta soros ülé­sét. Megtárgyalták az együtt­működés eredményeit, és aján­lásokat fogadtak el a bizott­ság további munkájára vonat­kozóan. Gyorsított tempóban Exportnövelő mezőgazdasági beruházások Pest megyében Saját erőből Tlaenhétmi lliós beruházás­sal gazdagodik a Monori Ál­lami Gazdaság. Ez év máju­sára elkészül a saját erőből tervezett és kivitelezett új, szakosított sertéstelep, s ez­zel párhuzamosan elkészül­nek a hagyományos sertés­telepek rekonstrukciói is. Kis Lajos, a gazdaság igaz­gatója az építkezés gondjai­ról és az élkövetkezendő ter­vekről ezeket mondta: — Az új telep felépültével és a régiek korszerűsítésével az a célunk, hogy a tartási körülményeket érdemben meg­változtatva területileg is kon­centráljuk a sertésállományt s ezenközben mintegy hat­ezerrel emeljük az állomány­létszámot. Eddig 14 ezer ser­tést adtunk át évente állami felvásárlásra, egy-két ezret üzemi konyhánk használt fel belső fogyasztásra, a ké­sőbbiek során ezt a számot 20 ezerre kívánjuk növelni. Az építkezés, a belső átalakí­tás során a régi sertésistál­lókból szinte csak a fal ma­radt meg; a mindig nyirkos, hideg betonkutricák vasrá­csos és taposórácsos férőhe­lyekké módosultak, a kézi ab­rakolás helyébe automati­zált etetés lépett. Az épüle­teket átszelő nyitott trágya- folyosók ezután megkönnyí­tik a trágya eltávolítását, mely utóbbi művelet a növény­termesztésnek is hasznot ho­zó; a tárolókban ülepített híg trágyát a szőlő- és nyár- fatelepítéseknél használjuk talajerő-visszapótlásra. A ser­téstelep építésére, korszerűsí­tésére felhasznált 17 millió — így néhány hónappal az in­dulás előtt úgy tűnik —, elég­séges lesz, ellenére annak, hogy közben az építőanyagok, különösen a vasáruk ára emelkedett, s mi az épületek belső kiképzését zömmel vas- rácsokra-rudakra alapoztuk. A korszerű istállóbelsők adta tartástechnológia lehe­tőséget nyújt, hogy az eddig tenyésztett angol típusú nagy fehér (large white) sertésein­ket a Herceghalmon kitenyész­tett új hibriddel, a Hungá- hibbel keresztezzük. Az így kapott utódok jó technológia- tűrők, nagy szaporaságúak; 970 kocától évi kétszeri el- letés után mintegy 22 ezer malacra számítunk. Egy anya­állat tehát évente 18—20 hí­zót produkál majd. A minő­ség és a mennyiség tehetővé teszi, hogy ez a beruházás, a hazai húsellátás mellett az ex­portlehetőségeket is bővítse, a külföldi piacokon. Hatszor fordul évente A gödi Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezet 30 ezer férőhelyes csirkenevelőt állít be ez évben. Albert Mihály, a tsz elnökhelyettese tájé­koztatott arról, hogy a ba­romfitelep várhatóan a jövő évre készül el teljes egészé­ben. A bábolnai technológiá­val épített ólrendszerek egy része azonban már ez évben üzemel, A légkondicionált, au- tomatikával szabályozott hő­mérsékletű és páratartalmú épületekbe a naposcsibét is a bábolnai kombinát szállítja, az 1 kiló 40 dekás broyler- csirkéket pedig a BOV (Ba­nyeződése, és még milyen az ipartól zsúfolt városokban... A hisztériás fegyverkezés. — Ne gyártsanak neutron- fegyvert! — tiltakozik a szov­jet kormány az USA kormá­nyánál. S a világméretűvé te­rebélyesedő' tiltakozás segít­het lefogni a hadianyaggyaro- sok, az iparbárók kezét. Se­gíthet megértetni minden jó- akaratú emberrel: bolygonk társadalma történelmi fej­lődésének fordulópontjához ér­kezett, s az elemekkel folyta­tott játék végzetes tehet az egész világra. Hogy nem ke­vés túlélőre van a világnak szüksége egy nap katasztró­fája után, hanem a világ meg­változtatására, az atom, a ne­utron és minden más anyag felhasználására az emberiség békés céljaira. Együttműkö­déssel, kölcsönös felelősséggel. Nem a számok egyszerű nö­vekedéséért élünk. Nem az a cél, hogy a Föld mai -négy- milliárd lakosa a századfor­dulóra hatmilliárdra növeked­jék —, hanem az, hogy a hat- milliárd ember békében, nyu­godtan, jóllakottan, egymás hasznára éljen. Ki kell igazí­tani a különböző országok, vi­lágrészek közötti nagy egye­netlenségeket. A két világrendszer azon­ban még egy ideig egymás mellett létezik. Békésen élhet egymás mellett. Lehet-e akkor megoldást találni? Lehet-e sürgetni a népesedési, az élel­miszer-, a nyersanyag-, az energiaválság megoldását? Lehet-e, amikor oly nehéz akár egyetlen pozitív lépésre is kényszeríteni a fejlett tőkés­államokat? A SALT-tárgyalá­sok újrakezdése körüli huza­vona, az ENSZ határozatai­nak sokszori semmibevétele, a közel-keleti válság újra­élesztése, új tűzfészkek te­remtése Ázsiában, Afriká­ban. .. C ok oldalról fenyegeti ve­^ szély a född népességét. Pillanatra sem lankadhat a figyelem, az összefogás. Mi­nél többen és minél tudato­sabban szövetkeznek a neme­sebb célra, annál eltökéltebb a haladó emberiség, annál na­gyobb a remény a sikerre. Minden nap, minden órájá­nak értelmes tettekkel . kell megtöltődnie. A szó, a meg­győző érv nagy hatású. A szó azonban kevés, ha nem páro­sul tettel. A munkaórák mö­gött értékes termelésnek kell meghúzódnia. Senkinek nem mindegy, hogy -százzal több lakás, iskola, bölcsőde épül-e fel itthon. Senkinek nem kö­zömbös, hogy egészséges-e nemzedékünk. Senkinek nem lehet közömbös, hogy holnap jobban élünk-e a mánál. Rövid felhívás az újságban: az ENSZ az 1979. évet nem­zetközi gyermekévnek jelöl­te ki. A felnövekvő generá­cióért fogjon össze az egész világ. A rövid felhívásba csak jelszavak férnek: béke, egész­ség, jóllakottság, emberi jo­gok. Akik a felhívás sorai kö­zött is olvasnak, nem marad­nak .tétlenek. Miközben a Zsu­zsák influenzáinak lázgörbéit aggódva figyelik — s így van ez rendjén —, nem feledkez­nek meg egyetlen számról: 350 ' millió gyermek éhhalál­lal viaskodik a földön. Eb­ben a statisztikában a fel­nőttek, a 350 millió gyermek szülőjének nyomora, munka- nélkülisége, kilátástalan hol­napja nem is szerepel. Sági Ágnes romfiipari Országos Vállalat) veszi át, s továbbítja min­det nyugati exportra. Évente 330 ezer csirkét állít elő a ba­romfitelep, ami azt jelenti, hogy 52 napos korban „ át­adásra kész a broyler, tehát hatszor cserélődik át az állo­mány évenként a telepen. A szakemberek arra töreksze­nek, hogy a kívánt súlyt ko­rábban, már 49 napra elér­jék az állatok, így csirkénként félkilónyi takarmány megta­karítható, ami éves átlagban nem csekély mennyiséget je­lent. A teljesen automatizált etetés kevés kézi munkát igé­nyel, ezért a baromfitelepen dolgozók egyrészt gépekhez értő, betanított szakmunká­sok, másrészt egyetemet vég­zett agrárszakemberek — ez utóbbiak nem kevesen, szám szerint tízen irányítják majd a telep életét, munká­ját a jövőben. Külön állator­vos vigyázza, hogy a higiénés követelményeiknek mindenben elég tétessék; a prevenció a nagyüzemi állattartásban, de' különösen a baromfitenyész­tésben múlhatatlanul szük­séges. Nyulak exportja Dunavars&nyban a terme­lőszövetkezet egyik jelentős beruházása az idén nyitó nyúl- telep lesz, mely évi 80 vagon nyúlhúst ad exportra. Mivel a tőkés piacokon egyre na­gyobb az érdeklődés a nyúl- hús iránt, a kereslet-kínálat törvényének egyensúlyát jól érzékelve a háztáji és kister­melők is rendre bekapcso­lódnak a nyúltenyésztésbe. Dunavarsány látja el tenyész- anyaggal Pest megyében kü­lönösen a ráckevei járás kis- tenyésztőit, a megye határain túl pedig szinte az egész Du­na—Tisza közét. A fenti gazdaságok munká­ja is példázza, hogy való­ban igyekvő tempóban ké­szülnek azok a beruházások, amelyek a mezőgazdaság ex­portnövelő tevékenységét se­gítik, Be. I. Dunakeszi hétköznapjai (1.) Az ipar meghatározó szerepe Az MSZMP dunakeszi vá­rosi bizottsága a közelmúltban értékelte a gazdaságpolitikai cselekvési program végrehaj­tását A várossá nyilvánítást követően a település üzemei­ben, intézményeiben és a la­kosság körében kedvező poli­tikai légkör alakult ki. A ta­valyi feladataink sikeres vég­rehajtásához konkrét politikai tevékenységet, nagyobb kezde­ményezőkészséget, hatéko­nyabb és aktívabb munkát s nem utolsósorban a szervezés javítását és a végrehajtás fo­lyamatos ellenőrzését kértük pártszervezeteinktől. Eredmények és feladatok A tavalyi sikerek igazolták a városi pártbizottság elképze­léseinek helyességét, Dunake­szi üzemeinek pártszervezetei, a gazdasági vezetés és a dol­gozó kollektívák szoros egy­ségben, egymást segítve elis­merésre méltó eredményeket értek el, ugyanakkor világo­san kirajzolódtak azok a te­rületek is, amelyeken az agi- tációs és politikai munka mel­lett az ellenőrzés hatékonysá­gát és az együttműködést is javítani kell. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. okt. 20-i határozata megállapította: Társadalompolitikai céljaink elérésében a népgazdaság fő ágazatai közül az iparnak meghatározó szerepe van. Mindenekelőtt a szelekció na­gyobb mértékű érvényesítésére van szükség, s továbbá a nemzetközi együttműködés le­hetőségeit a műszaki fejlesz­tés, a termelés és az értékesí­tés megalapozásában az eddi­gieknél jobban figyelembe kell vennünk. A gazdaságos termékszer­kezet kialakítása tavaly is központi feladat volt Dunake­szi üzemeiben, ugyancsak ki­emelten kezelték az exportte­vékenység bővítésére, a kor­szerűbb termékszerkezet és a nagyobb termelékenység ki­alakítására tett vállalati in­tézkedéseket. Előtérben a hatékonyság Dunakeszi termelő egységei az 1976-os bázisévhez viszo­nyítva átlagosan több mint nyolc százalékkal növelték eredményeiket s a termelés ér­téke eléri a 2,4 milliárd forin­tot. Javult az élőmunka haté­konysága. a nagymértékű gé­Kongresszusi előkészületek A népfrontmozgalom nemze­tiségi politikai munkájának eredményeiről, feladatairól, bi­zottságainak az 1978-ban meg­rendezendő nemzetiségi kong­resszusok előkészületeiben való részvételéről esett szó a Haza­fias Népfront Országos Taná­csában megrendezett hétfői ta­nácskozásán. Molnár Béla, a Hazafias Népfront OT titkára megbeszélést folytatott Mán- dics Mihállyal, a Magyarorszá­gi Délszlávok, Such Jánossal, a Magyarországi Szlovákok, Szilágyi Péterrel, a Magyaror­szági Románok Demokratikus Szövetségének főtitkárával, va­lamint Klotz Miklóssal, a Ma­gyarországi Németek Demok­ratikus Szövetségének titkárá­val. Szövetkezetek együttműködése Prágában rövidesen összeül a KGST-tagországok szövetke­zeti szövetségei vezetőinek so­ron következő .értekezlete. Ezért tárgyalt hétfői ülésén az Országos Szövetkezeti Tanács a Prágában napirendre kerülő kérdésekről. A prágai tanácskozáson a magyar delgáció — témafele­lősként — beszámol majd a műszaki-technikai együttmű­ködés legjobb módszereinek kialakítása érdekében végzett munkájáról. Egyházak a békéért A nemzetközi Pax Chriszti katolikus békeszervezet és a keresztyén békekonferencia küldöttei március 10—12. kö­zött Magyarországon tanács­koztak az enyhülés és a lesze­relés támogatása érdekében az egyházak szerepéről és felelős­ségéről. A tizennyolc ország képviseletében megjelent 40 egyházi személyiséget dr. Ijjas József kalocsai érsek és dr. Bartha Tibor református püs­pök köszöntötte. A két békeszervezet közös nyilatkozatban foglalt állást a neutronbomba betiltásáról és támogatásukról biztosították az ENSZ rendkívüli leszerelési közgyűlését. pi berendezések kihasználtsá­ga, átlagosan csaknem három százalékkal emelkedett a ter­melékenység. A munkaerőgondok arra ösztönözték gazdasági egysé­geinket, hogy a munkaerőgaz­dálkodás hatékonyságát állít­sák a figyelem előterébe. Üzemeinkben javult a mun­kaszervezés. fokozott erőfeszí­téseket tettek a belső tartalé­kok feltárására. A Mechanikai Laborban kedvező eredmény­nyel bevezették a Dolgozz Hi­bátlanul munkarendszert, a MÁV Járműjavító Üzemben a szalagszerű, szakosított ál­láshelyes vasútikocsi-javítást, a hűtőházban korszerűsödött a húsáruk mélyhűtött tárolása, új technológiát vezettek be a Dunamenti Építőipari Szövet­kezetnél és a konzervgyárban, ami az élőmunka hatékonysá­gát javította. A pártszerveze­tek a szocialista brigádokra támaszkodva eredményesen segítették az üzemek előtt álló feladatok határidős megoldá­sát A munkaerő-gazdálkodást kedvezően befolyásolta, hogy a kormányhatározatoknak megfelelően a város üzemei­ben tovább növekedett a tel­jesítménybérben foglalkozta­tottak aránya, s ez ma a fizi­kai állományú dolgozók 63 százalékát jelenti. Bővülő exporttevékenység Az árutermelésen belül ja­vult az exporttervek teljesí­tése. A hagyományosan is ex­porttevékenységet folytató Mechanikai Laboratórium, a konzervgyár, a Bőripari Szö­vetkezet és a hűtőház vala­mennyi KGST-országba irá­nyuló exportját határidőre tel­jesítette. A tőkés exportban a hűtőház és Mechanikai Labo­ratórium a tervezettnél ked­vezőbb eredményeket ért el. Elmaradás mutatkozik vi­szont a tőkés export teljesíté­sében a Bőripari Szövetkezet­nél és a konzervgyárban. Ez utóbbinál ugyan a szállítandó konzerveket legyártották, de a nyugati szerződő felek csak most az első félévben tudják átvenni az árut. A tavalyi kiemelt ipari be­ruházások közül a konzerv­gyárban a kivitelező vállala­tok szocialista együttműködése és a Nagy Október tiszteletére kibontakozódott munkaver­seny eredményeként ha­táridő előtt átadták a tésztaüzemet, melynek pró­baüzeme is sikeres volt. Továbbra sem halad azon­ban kitágító ütemben a MÁV járműjavító új csarno­kának immáron egy évtizede folyó építése. Más üzemeink építési beruházásainak aránya viszonylag kisebb, inkább a korszerű gépek beszerzésére fordítottak nagyobb összege­ket Űj szállító és földmunka- gépeket kapott a talajjavító vállalat és az Alagi Állami Tangazdaság. Már az év utolsó hónapjaiban termelt az Üt-, Vasútépítő Vállalat második NDK-gyártmányú keverő gép­sora. A nagy értékű gépek tervszerű megelőző karban­tartása azonban egyre na­gyobb gondot okoz. A profiltisztítás — eszköz Árutermelő üzemeinkben to­vább folytatódik a termék- szerkezet kedvező átalakulása. Gazdasági vezetőink felismer­ték, hogy a termékszerkezet korszerűsítése, a profiltisztítás nemcsak cél, hanem eszköz is, a termelés hatékonyságának és a termék versenyképessé­gének fokozására. Az export- növelő fejlesztések meggyor­sultak, javult a termékek mi­nősége. Vállalataink a tőkés országikból behozott import- alkatrészek hazai anyagokkal való helyettesítésére további erőfeszítéseket tettek, s ezen a területen a Mechanikai La­boratórium . — o termékek minőségének romlása nélkül — ért el elismerésre méltó eredményeket Az üzem- és munkaszerve­zés területén még sok a javí­tanivaló, bár látnunk kell, hogy a már korábban meg­szervezett üzemek mellett a 43. sz. Építőipari Vállalat Du­nakeszi Házgyárában és az Üt-, Vasútépítő Vállalat helyi építésvezetőségén is kedvező irányú fejlődés mutatkozik. Jelentősen csökkent a túlórák száma, de a szervezettség még elmarad a lehetőségektől. Ugyanez mondható el anyag- és energiatakarékossági tevé­kenységünkről is. A termelés növekedésének, a minőség javításának fontos eszköze és feltétele volt a szo­cialista munkaverseny tovább­fejlesztése. A gazdasági egysé­geinkben dolgozó szocialista brigádok az elsők között csat­lakoztak a csepeliek felhívásá­hoz. A párttagság példamuta­tásával tovább javult a mun­kafegyelem. A KMP jubileumi évfor­dulója alkalmából is töretlen lendülettel, a brigádmozgalom hármas jelszavának szellemé­ben, tették meg vállalásaikat erre az évre. Szocialista kö­zösségeink a hatékonyság és a minőség javítását is elhatá­rozták. Jó alapról indulva A tavalyi gazdasági ered­mények jp alapot teremtettek az idei tervek teljesítéséhez és az MSZMP KB 1977. decem­ber 1-i határozatából adódó feladatok megoldásához. Együtt kell munkálkodnunk, hogy a pártszervezetek és az üzemi kollektívák munkája tartsa lendületét. Fontos fel­adat, hogy a középszintű veze­tés színvonala és az egymás­sal kooperáló vállalatok együttműködése, anyagellátása kiegyensúlyozottabb legyen. A munkaerő megtartása és a törzsgárdáról való nagyobb gondoskodás érdekében bizto­sítani kell a folyamatos fog­lalkoztatottságot, ami azért is fontos, mert a dunakeszi üze­meknek az idén 12 százalék­kal kell emelniük tőkés ex­portjukat. Mindez csak a ter­mékszerkezet korszerűsítésé­vel, a minőség javításával, az exporttevékenységet folytató hűtőház, konzervgyár, Mecha­nikai Laboratórium és a Bőr­ipari Szövetkezet dolgozóinak helytállásával érhető el. Gondot okoz, hogy váro­sunk üzemei közül — mivel nem önálló gazdasági egysé­gek — mind ez ideig csak néhány ismeri idei tervfelada­tait. A pártalapszervezetek be­számoló taggyűlésein. és a munkásgyűléseken is többen beszéltek erről a lehetetten helyzetről. Bár a tervfelada­tok részletei még nem ismer­tek, de az már megállapítha­tó, hogy eredményt csak ősz- szehangolt munkával, nagyobb felelősségérzettel lehet elérni. GULYÁS MIKLÓS, az MSZMP Dunakeszi városi bizottságának gazdaságpolitikai reszortvezetője Következik: A várospolitika eredményei. S

Next

/
Oldalképek
Tartalom