Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-14 / 62. szám
4 wem Tt _____ K/ ümm 1978. MÄKCITJS 14., KEDD Nagykátai járás Pezsgő kulturális élet Az érdiek és a Népszínház ÚJABB ORSZÁGOS BEMUTATÓ PEST MEGYÉBEN Amíg néhány esztendővel ezelőtt a kulturális élet ugyancsak szunnyadozott a nagykátai járásban, ma már a művelődési házak, klubkönyvtárak és könyvtárak szinte minden este gazdag, sokszínű programmal várják a fiatalokat és idősebbeket egyaránt. Mindezt nemcsak a művelődés tárgyi és anyagi feltételeinek kedvező változása segítette elő, hanem a közművelődési szemlélet változása is. Az, hogy ma már egyre több gazdasági vezető a gazdasági feladatokkal egyenértékűnek tekinti a dolgozók általános és szakmai műveltségének növelését. Az eredmény a hónapról hónapra gazdagodó kulturális programokban mérhető. Vegyük például a Bartók Béla művelődési központot Nagykátán. Annak ellenére, hogy jelenleg tatarozzák az épületet, nem szünetel az élet falai között. A külföldön is elismert Tápiómente szövetkezeti együttes mellett jól működő folklórklubja, német és angol nyelvtanfolyama, gyors- és gépíró, valamint elsősegély- nyújtó tanfolyama fogadja az érdeklődőket jelenleg is. A hónap elején a Magyar Néphadsereg művészegyüttesének szimfonikus zenekara adott hangversenyt itt, s hétfőn lép dobogóra a Budapesti Gyermekszínház társulata. Tápiószecsőn kora reggeltől késő estig minden terem foglalt. Nyolc ismeretterjesztő előadás szerepel csak a márciusi programban. Kiállítások, élménybeszámolók váltják egymást. Viszik a menyasszony ágyát címmel népi műsort mutat be itt az országos hírű sze- csői együttes. Négy klub, három szakkör, több tanfolyam TV-F1GYELŐ Adria-távvezcték. Pest megye fontos ipari központjába, Százhalombattára vezet majd az a hatalmas csőrendszer, amely a közel-keleti olajat Jugoszlávián át hazánkba, majd innen a szomszédos Csehszlovákiába szállítja. Kiindulópontjáról, az Adriai-ter. gerről Adria-távvezetéknek nevezték el ezt az óriási továbbí- tóaipparátust. A vasárnap esti Hét című riportműsorban is így emlegették, amikor az adás nézői minden fontosabb adatot megtudhattak erről a három országon átkígyózó monstrumról. Magyarországi hossza 85 kilométer lesz, amely távolság nem lenne valami nagy, ám a csőfektetést, -hegesztést megnehezíti az építők útjába_ kerülő sok-sok út és vasút. Ha teljesen elkészül, évente ötmillió tonna olaj csorog majd el hozzánk, és ugyanannyi Csehszlovákiába. S mivel ezt a minden akadály ellenére igen jó ütemben készülő Adriát — úgy tűnik — az ötös szám jegyében tervezték, költségeinek megtérüléséhez is éppen egy fél évtizednek kell eltelnie — tehát nem is valami tengernagy időnek. tv tovafutó műsorairól beszámoljon. A szombati természetfilm görbe csőrű madárkáiról? Az NSZK-ból vásárolt gyermek- nevelési sorozat apróságainak kedves ügyetlenkedéseiről? Avagy az esti krimiről — ugyancsak NSZK-termék —, amely ugyan föltétlenül végignézhető volt, de amelyre a legnagyobb jóakarattal sem foghatjuk rá, hogy elméinket tovább csiszolta volna?! No és a vasárnapi program, mely pontjáról? Az ismétlésekről? A szívesen végigizgult korcsolya- közvetítés előtti és utáni órák melyikéről? A sztárparádés, ám kissé naív meséjű amerikai kémfilmről, amelynek fordulatai ma már meglehetősen avíttnak tűntek? Bizony, bizony nem voltak valami ajándékozó kedvükben a tv illetékesei, amikor ezt áz esős, szeles hétvégét műsoraikkal megtöltötték. Kitöltötték inkább, az időtartamra, s nem a nézők elé bocsátott látvány értékére ügyelve. Eljárásukat őszintén fájlaljuk! Akácz László I tartja itt foglalkozásait. A hó- | nap közepén újabb klubbal gazdagodnak: március 16-án tartja alakuló ülését a kertbarátok klubja. S még arra is jut idejük, hogy együttesük a Fővárosi Művelődési Házban és a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyáregységében is dobogóra lépjenek. Ez utóbbi teljes bevételét az együttes már most felajánlotta az épülő Pest megyei kórháznak. Táp iószentmárton művelődési háza nem csupán kerá- miaszakköréről nevezetes. E- mellett további öt szakkör és a három klub tevékenysége között válogathatnak az érdeklődők. Rendszeres a népzeneoktatás. A testkultúraklub naponta tart foglalkozást. Ebben a hónapban pozsonyi bűvészeket fogadnak, kirándulni viszik a kisdobosokat a tápió- szelei Blaskovich Múzeumba. Három programot is szentelnek a VIT-emlékek felidézésének. Tápióbicskén már a hatodik előadásra kerül sor ebben a hónapban a művelődési házban működő munkásakadémián. Ezenkívül ifjúsági vitakör, szülők akadémiája, elsősegélynyújtó tanfolyam színesíti a programot. Ifjúsági és magnósklub, irodalmi és bélyegszakkör, s citerazenekar várja az érdeklődőket. S hogy a szórakozás se maradjon ki a programból, március 24-én Kabos-estet rendeznek. Kákán három klub, egy szakkör, asszonykórus és irodalmi színpad, Pándon ifjúsági klub, fotószakkör, színjátszó csoport és «jterazenekar, Tóalmáson lányok-asszonyok, nyugdíjasok, kincskeresők, ifjú bűvészek és ifjúsági klub, rajz- és bábstúdió, modellező, rádiótechnikai szakkör és pávakor, Szentmártonkátán pedig munkás-, valamint kertbarát klub és citerazenekar kínál állandó elfoglaltságot a művelődési házban, illetve klubkönyvtárban. Mindez szemléletesen bizonyítja: felfelé ivelőben a nagykátai járás kulturális élete. P. P. A lakosság igénye tette megalapozottá az érdi népművelők jogos törekvését, hogy a nagyközség közművelődésében rendszeres jelenlétet kapjon a színházi kultúra. Az igényeket jelezte az a sikeres bérletsorozat, amelyet korábban az Állami Déryné Színház előadásaira szerveztek, s az a számszerűen kimutathatatlan érdeklődés, hogy az érdi lakosság rendszeres látogatója a budapesti színházaknak is. S hogy a Népszínház rászolgáljon a nevére, tudatosan vállalja a közművelődési feladatokat, s ehhez nagyszerű lehetőséget kinál az érdi közönség. A színház és a művelődési központ kölcsönösen keresve egymást, megtalálta a lehetőséget az együttműködésre, amelyet szerződésben pecsételtek meg. Vasárnap délelőtt a színház országos bemutatója keretében ismertették a Népszínház és az érdi művelődési központ által kötött szerződés legfontosabb vonatkozásait. A lakosság nemcsak egyszerűen közönséget jelent majd a Várszínháznak és a Józsefvárosi Színháznak, hanem az együttműködés egyik fontos területe éppen Érd lesz. A művelődési otthon próbalehetőséget biztosít a színház utazótársulatainak, s így a következő évad négy országos bemutatója is Érden lesz. A színházbarátok köre többször részt vesz majd a próbákon, s klub- foglalkozások keretében véleményüket is elmondhatják a készülő produkciókról. Ugyanakkor a színház művészei önálló esteket is rendeznek a művelődési központban. Segítségre számíthatnak az Érden működő színpadi amatőr együttesek is, bemutatóikhoz szakmai és technikai támogatást kapnak a „profi együttestől”. S ha már a technikai adottságoknál tartunk. Bizony, az érdi művelődési központ meglehetősen mostoha színpadi adottságokkal rendelkezik, sőt, azt is mondhatnánk, alig-alig lehet színpadról beszélni. Urban László igazgató arról is tájékoztatta a vasárnapi megbeszélés résztvevőit, hogy röNyitottak a város felé A GÖDÖLLŐI EGYETEM MŰVÉSZETI CSOPORTJAI A Százhalombatta felé kö- ielítő óriáscsövek összevarrá- sát egyébként egy újmódi fi- zetésrendszer is segíti: hivatalos nevén egyösszegű bérutalványozásnak hívják ezt, s a lényege pedig az, hogy a fizetséget az elvégzendő munkákhoz szabják. Ha tehát egy brigád hamarabb végez a soron levő feladattal, akkor kevesebb napra kapja meg ugyanazt a pénzt. Mint hallhattuk, ez a bérezés igencsak serkentőleg hat... Válogató vállalat. Ha kimondjuk ezt a nagyonis közismert szókettőst, vándormadár, tüstént utánagondoljuk: építőipar. Joggal, hiszen — hány, de hány újságcikk, tv. és rádióriport, jegyzőkönyv meg fölszólalás társította össze bennünk e két fogalmat. Hosszú időn át a Középületépítő Vállalat munkaügyi osztályán is napirenden voltak a ki. és belépések, ám nemrégiben alaposan megcsappant mind az érkezők, mind a távozók száma. Miért? Mint a Hét — ezúttal belpolitikai anyagokban bővelkedő — összeállításából megtudtuk, a szó- banforgó cégnél nem a munkavállaló, hanem a — munkaadó válogat. Teheti, hiszen jól fizet, télen, nyáron egyaránt adni tudja a megemelt béreket, s így aztán nem kívánkozik el onnan a jó munkaerő. Űj embereket kilépett bejegyzéssel nem vesznek fel; de olyan valaki is hiába kopogtat, aki több mint négy napot mulasztott igazolatlanul. Egyszóval — tényleg válogatnak! Példájuk követhető? Módszerük követendő? Majd kiderül mindenütt, ahol megpróbálkoznak majd vele. Hét vége. És most hová? — mondja Edith Piaf fájdalmasan könyörgő dalának magyar szövege. Es most miről? — kérdezheti nem kevesebb kínnal az, akinek tiszte, hogy a A Gödöllői Agrártudományi Egyetem öntevékeny művészeti csoportjainak munkája nemcsak a megye határain belül hozott elismerést; az országos egyetemi és főiskolai fesztiválokról is kiemelkedő eredményekkel tértek haza. Az öntevékeny csoportok nemcsak egyetemistákból és egyetemi dolgozókból állnak, elvileg nyitottak a város felé is. Más kérdés, hogy kevesen élnek ezzel a lehetőséggel a gödöllői fiatalok közüL Régi együttesek — űj tagok A csoportok vezetője Győré Zoltán zeneszerző. Vele beszélgettem az egyetemen sokrétű kulturális tevékenységéről. — Az énekkar 1967-ben alakult. A hallgatók cserélődése miatt mindig változó az érdeklődés, sajnos most éppen hullámvölgyben vagyunk. Pedig ahhoz képest, hogy sokszor kottát sem ismerő emberekkel kellett dolgoznunk, egészen szép eredményeket értünk el. Az országos minősítőkön általában ezüst oklevelet kaptunk. Számos belföldi és külföldi úton vettünk részt a fénykorunkban, négy éve Jugoszláviában, 1975-ben Bulgáriában, tavalyelőtt Lengyelországban turnéztunk. Megteremtettünk az egyetemen egy olyan szép hagyományt, mint a Koncert gyertyafénnyel. Ilyen alkalmakkor az egyetem egyik jó akusztikájú lépcsőházában tartottak zenészeink esti hangversenyt gyertyafényben. Most az új karvezetőnk, Petróczki Edit képezi ki a nagy részt elsősökből, tehát új emberekből álló gárdát, amely előreláthatóan a jövő tanévben eléri a megszokott színvonalat. — Természetesen a kamara- zenekarunk színvonala, összetétele és hangszeres összeállítása is az állandóan változó tagság hangszertudásától függ — folytatja Győré Zoltán. — Két országos fórumon kiemelkedő eredményt elért kisegyüttes szűnt meg a végzős hallgatók távozása miatt'éppen az idén. Az egyetemi vonósnégyes, az ATE kvartett és a köréje épülő bővített kamara- zenekar most szintén új emberekből áll. Az országos egyetemi és főiskolai fesztiválon szeretnénk már a korábbi sikereknek megfelelő szinten szerepelni. Bach D-moll zongora- versenyét már koncertképes szinten elő tudjuk adni. Kiemelkedő trófeák A vizuális művészetek területén három kiemelkedő egyetemi művészcsoport tevékenykedik. A legutóbbi országos fesztiválon az ATE fotószakkör első, második és harmadik helyezéseket értek el, Korábban 1975-ben Lengyelországban szerepeltek. Legjobb fotósaik, Döbrössy Pál, Kőszegi János, Séra Csaba, Gerédy Péter, Venance Wapokurva a közelmúltban a váci Madách művelődési központban rendeztek közös kiállítást. — A Munkácsy Mihály képzőművészeti szakkör is nagyon sok tárlaton szerepelt már — folytatta Győré Zoltán. — 1975-ben eljutottak ők is Lengyelországba. Vezetőjük László Lilla, országosan elismert kitűnő faszobrász, Antal György és Várad i Gyöngyi képzőművész is közéjük tartozik. Hosszas hullámvölgy után végre az amatőr filmszakkör is újjáalakult. Molnár Miklós operatőr vezetésével a legutóbbi országos amatőrfilm-feszti- válon Lengyel Attila; Lovak című firnje harmadik díjat nyert. A művészeti vezetők nagy örömére a díszítőművészeti szakkörben nagyon sok egyetemi dolgozó tölti szabad idejét. A tavalyi országos fesztiválon két első és egy második díjat szereztek a szakkör tagjai Tóthné Petrás Anna irányításával. Az irodalmi szakkört Termái László újságíró, a Mezőgazdasági Mérnök egyik szerkesztője vezeti, a lap — az Agrártudományi Egyetem saját újságja — időnként egy teljes oldalt szentel a fiatal írók, költők műveinek. Az alkotók remélik, hogy újra megjelenik a Sugarak című irodalmi antológia, amely az agrárfelsőoktatási intézmények író, költő, esszéista hallgatódnak műveit publikálja. Mind több fórumon Győré Zoltán elmondta: idei legfontosabb feladatuk a felkészülés az országos egyetemi és főiskolai kulturális fesztiválok rendezvényeire. És hogy a kétévenkénti fesztiválok között se pihenjenek az öntevékeny csoportok, az idén a forradalmi ifjúsági napok rendezvényeinek keretében megszervezik az első agrárközművelődési napokat. Ez a háromnapos rendezvénysorozat hét szekcióban mintegy 900 fő részvételével ad teret az agrár felsőoktatási intézmények kulturális rendezvényeinek. P. Z. videsen megkezdik a színpadi rész átépítését. A Népszínház világosító- és hangtechnikai berendezésekkel járul hozzá a felújítási munkához. A szerződés még túlságosan új ahhoz, hogy valamennyi lehetőségét, teljes keretét már ki lehessen tölteni. A tervek egy része konkrétan még nem fogalmazódott meg: így a Népszínház néhány színpadi kísérlet kipróbálására is gondol; elképzelhető, hogy a közönséghatást felmérések segítségével igyekeznek elemezni; az iskolai irodalomórákat élményszerűbbé alakító műsorokat ;ís terveznek és szerény technikai igényű klubműsorokat is bemutatnak, amelyeket klubokban, munkásszállásokon és könyvtárakban adhatnak elő. Győz az igazság ÖT MESE - EGY ÓRÁBAN Különleges irodalomórára készült az a műsor is, amelynek országos bemutatóját vasárnap délelőtt láthattuk az érdi művelődési központban, öt mesét jelenít meg a Győz az igazság című előadás. Mindössze egy ízlésesen festett paraván adja a díszletet, a mesék színhelyét, s a jelmezeket egy-egy kalap, kendő helyettesíti. Előadható hát a műsor bármilyen osztályteremben, vagy akár iskolai folyosón is. Keleti István rendező mértékkel és jól kalkulálta az előadásba a gyerekek képteremtő fantáziáját. Valamennyi kellék ismerős volt az aprócska nézők számára, sőt. többségükkel naponta, játék közben találkoznak. Talán ezért éreztük annyira hiányát a játékosságnak: nem sikerült eléggé felszabadítani, köny- nyeddé tenni a színészek mozgását, s ettől kicsit vontatot- tá vált a műsor. Nagy kár. hogy az egyes mesék lezárására nem alkalmaznak semmilyen színpadi jelzést, így a mindig érzékeny gyermekközönség nehezen vált át az egyik történetről a másikra. Érthető meglepettséggel fogadják az előadás végét is. Mindezek mellett, lényegét tekintve elismerést érdemel a produkció— valameny- nyi létrehozója. Ugyanis a rendezés szellemes és modern megoldásokkal kerüli el azokat a színpadi buktatókat — például két mesealaknak „kiássák a szemét” —, amelyek a gyerekekből ellenérzést válthattak volna ki. A színészek, bár kissé nehezen vették át a mesék ritmusát, egész sor kellemes figurát teremtettek. S a további előadások közben bizonnyal még több színt, egyéni jelleget kapnak a mesealakok, akiket Hídvégi Mária,< Réz Edit, Szlonka Márta. Molnár Miklós, Sallay Tibor, és Siménfalvy Lajos személyesített meg. A Győz az igazság című produkció meséi kivétel nélkül közismertek már a hat-hét éves gyerekek között is. Részletet láthatunk Szólói'jov Csendháborítójából: Naszred- din Hodzsa hazatérését. Ezt egy verses Puskin-mű követi: Mese a pópáról meg a Baldáról, majd Tolsztoj: Az igazságos bíró című apró történetét mosolyogjuk végig, aztán az Igazság és a hamisság című népmesét láthatjuk. A műsorban szerepel még Móra Ferenc: Az aranyszörű bárányról szóló meséje. Szerencsésnek mondhatjuk a műsor válogatását is, hiszen az előadással semmiképpen sem lehet az a cél, hogy új meséket ismernek meg a gyerekek. Az élményszerű előadás sokkal inkább arra ad lehetőséget, hogy rögződjenek a mese műfaji elemei, tipikus fordulatai és visszatérő figurái. Ráadásul mindezzel valóban értékes irodalmi alkotásokban találkozhatnak a kisiskolások. Kriszt György Beiratkoznak az elsősök Március 15-én fejeződik be országszerte a leendő 1. osztályosok beiratása. A pedagógusok — támaszkodva a szülők, a társadalmi aktívák segítségére — nagy gondot fordítanak arra, hogy minden tanköteles korút beírassanak, senki se maradjon ki. Az együttműködés az utóbbi években jelentős mértékben hozzájárult a tankötelezettségi törvény mind teljesebb végrehajtásához. A jelenlegi tanévben az arra kötelezettek 91,2 százaléka tanul az általános iskolák 1. osztályaiban. Iskolaéretlenség miatt 3600 gyermeket mentettek fel, és mindössze 740 olyan kisgyerek van, aki képezhetetlenség, súlyos értelmi fogyatékosság és szülői hanyagság miatt nem került be az iskolába. Az utóbbi években számottevő erőfeszítések történtek azért, hogy a kicsik megfelelően felkészüljenek iskolai pályafutásukra. A mostani elsősök 79,4 százaléka járt óvodába: arányuk 4 éT alatt 11,5 százalékkal nőtt. Ezenkívül több mint 20 ezer gyerek vett részt iskolaelőkészítő foglalkozáson, s így a jelenlegi elsősöknek 99 százaléka részesült valamilyen előkészítésben. Csontváry-em lékkönyv A Corvina adta ki a várva várt nagyszabású albumot, Németh Lajos megfontolt és alapos összeállításában. A kötet 24 színes táblája és 94 képmelléklete idézi halhatatlan és oly nehezen felfedezett életművét, közli Csontváry leveleit és a róla szóló hazai, külföldi cikkeket. Köztudott, hogy Csontváry festményei halála után végveszélybe kerültek, s a felszabadulás előtti drámai pillanatban Gerlóczy Gedeon mentette meg az utókor számára munkásságát. Az ő írását is közli Németh Lajos mintegy a könyv záradékaként. Arra gondolunk, hogy képzőművészetünk eredményeihez hozzátartoznak a műgyűjtés ezen értékőrző nagy névtelenjei, mindenekelőtt Gerlóczy Gedeon, akinek elévülhetetlen és kizárólagos érdemei vannak az életmű megmentésében, hiszen az adott pillanatban ő volt az egyetlen, aki felismerte Csontváry jelentőségét. Kora nem reagált a csodára. Ebben is egyedülálló a Magányos Cédrus szerzőjének a sorsa. Nem vette észre egyetlen kritika sem, mely igazán méltányolta volna festői tettét és képességeit. Amíg élt, sajtója Lázár Béla, Feleky Géza, Várnai Dániel, Bálint Rezső, Bálint Aladár személyéhez kötődött, ők is kisebb-nagyobb fenntartásokat hangoztattak. Egyedül Nyitrai József méltatja és a New York Herald Tribun párizsi kritikusának szavait idézi; „minden a világon létező festmény túl van szárnyalva”. Az időpont 1908, s utána csönd, hallgatás, magány következik, azonkívül, hogy a Japán kávéházban a festők ugratják, mosolyogják Csont- váryt, mert a bolondériáját vették észre és nem a zsenialitását. Ebben is egyedi sorsa. Egyedül Ráfael Győző kereste fel a festők közül a haldokló Csontváryt élete utolsó napjaiban, aki hallotta, hogy a Mosztári hid, a Tarpatak és a Taormina alkotója még ekkor is a fényről beszélt, de visz- szatérően árnyakat is kevert szavaiba; esik az eső. Ez volt utolsó mondata, amit feljegyeztek róla. Amit csönd övezett, kincs lett belőle. Mi már gazdálkodunk örökségével. Gazdálkodunk úgy is, hogy százezrek keresik fel Pécsett'' létesült múzeumát. L. M.
