Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-10 / 59. szám

Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA —A CEGLÉDI JAPÁS ÉS C E6LÉPVÁBOSR ÉSZ ÉRÉ XXII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1978. MÁRCIUS 10., PÉNTEK Változó vendéglátás Fejlesztik a közétkeztetést Kocsmákból kisvendéglők — Igényesebb környezet A vendéglátóiparban új szempontok érvényesülnek. Központi rendeletek szabtak irányt az alkoholizmus elleni tervszerű cselekvésnek. Ma már az a cél, hogy ne — vagy legalábbis ne csak — az alko­hol vonzza az italmérésekbe, bisztrókba, éttermekbe az em­bereket. A szeszes italok for­galmában remélt visszaesést azonban más készítmények kí­nálatának növelésével ellen­súlyozni kell, ez egyéni, vál­lalati és népgazdasági érdek. A sörből, borból, pálinkából befolyó összeg helyett az éte­lekből és az alkoholmentes italokból származó jövedelem­nek kell emelkednie. A Pest megyei Veridéglátó- ipari Vállalat ceglédi igazga­tója, Kari János szavai sze­rint ennek a törekvésnek már tavaly is volt némi eredménye a ceglédi, a nagykőrösi üzle­tekben és a monori járásban. Ezen a területen kis híján 178 millió forintra teljesítették az eredetileg 174 millióban meg­szabott éves tervet. Ételből 38,6, kávéból 4,7, egyebekből — köztük szeszes és üdítő italok­ból — 134,6 millió forint érté­kűt fogyasztottak a vendégek. 1976-hoz viszonyítva az édes- szájúak 12,4 százalékkal több cukrászsüteményt vásároltak, a kávé forgalma 18,2 százalék­kal emelkedett, a fagylalté 8 százalékkal, a szeszmentes ita­loké 20,7 százalékkal. Ez utób­bi a vállalati átlagot meghala­dó mértékben nőtt vidékün­kön. Az étlap szerinti étkezés­ből és a büféárukból szár­mazó bevétel 4, a közét­keztetésből befolyt pénz 7,1 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A vendéglők forgalma ala­kult a legkedvezőbben. Ki­emelkedő bevételt ért el a nagykőrösi Cifra Csárda és a Strand vendéglő, Gyálon a Bercsényi vendéglő. Az esz­presszók sorában a gyömrői Kultúr és Pálma, a vecsési Ciklámen és Ági, a nagykőrö­si Vénusz. A munkáshiány a vendéglá­tóipart is sújtja. Cegléden is egy időben az étlap mellett lógott a hirdetés a Magyar Étterem ablakában: Szakácsot, konyhalányt, takarítónőt fel­veszünk. A ceglédi igazgató­ság 700 embert foglalkoztatott. Az év első felében főleg Nagykőrösön volt gond a be­töltetlen munkakörök miatt. Vecsésen és Monor környékén ugyancsak jelentkezőket vár­tak. Igaz, a törzsgárda jelen­tős, 300-nál több tagot szám­lál, ám 1977-ben 252 főnyi volt a létszámváltozás; magyarán: ennyien léptek be és mondtak búcsút. • A bérek jelentékenyen emelkedtek. Július 1-től beve­zették a műszakpótlékot, amely a hálózatban dolgozók átlagbérét tíz százalékkal nö­velte. Év közben a bérszínvo­nal számottevően emelkedett, az alapbérnövelést több lép­csőben hajtották végre. Jutal­mazásokra szintén jelentős összegeket fordítottak. No­vember 7. alkalmából 81-en, év végén 368-an részesültek pénzjutalomban. Sok a jogos panasz a ven­déglátóhelyek állapotára. Er­ről talán a KÖJÁL által ki­töltött jegyzőkönyvek tudná­nak a legtöbbet beszélni. Két­ségtelen, történnek erőfeszíté­sek, s hogy egyik napról a má­sikra nem tudnak rendet ten­ni, ennek részben az anyagi lehetőség korlátolt volta, rész­ben a többnyire magánépület­ben működő kocsmák, cuk­rászdák leromlott állapota az oka. Ennek ellenére tavaly is fej­lődött a hálózat. Tavasszal megnyílt Vecsésen a Muskátli kisvendéglő, amely megfelel a mai igényeknek. A nyáron át­adták a nagykőrösi Kis bog­rács sörözőt. Folyamatosan halad az Aranykalász Étterem átépítése, amelyet talán au­gusztus 20-ra sikerül elkészí­teni. A mellette lévő egykori Rigó Jancsit hozzácsatolják és alkalmi rendezvényekre kü­lönteremnek szánják. Megvá­sárolták a monori gyorsbüfé és az Autó Csárda épületét, ezeknek a felújítási terve az idén elkészül, és jövőre dolog­hoz látnak a kőművesek, sze­relők. Cegléden kicserélték a Koi'zó eszpresszó teljes be­rendezését, bekötötték a gázt. A Malom falatozó­ban helyreállították a konyhát, amely ismét készít egytál éte­leket. Belső tatarozást végez­tek a monori Fészekben és a Hangulat eszpresszóban, az Autó Csárdában és a gyömrői Halászkert vendéglőben. Tavaly három hétig zárva volt Cegléden a Magyar Étte­rem, s az idén is egy hónapig konyha nélkül volt. Áttértek a gázüzemre, beszerelték az ah­hoz szükséges tűzhelyeket, fel­újították á csatornarendszert, s a vásott cementlapok helyére olyan pádimentum készüit, amely nem csúszik. A további­akban a hidegkonyha és a szo­ciális helyiségek körülményein kell javítani. A Kossuth Ét­terem megkapta a Pálmakert­be szánt ételbár berendezési tárgyait, ám a KÖJÁL csak a konyha teljes átrendezésével járul hozzá felállításához. Eb­ben az évben ennek a kérdés­nek mindenképp meg kell ol­dódnia. A Kossuth szállóban megol­dódott a melegvíz-szolgáltatás, még értékmegőrzőt és társal­gót kell kialakítani, hogy föl­vergődjön a C-kategóriába. A Bocskai eszpresszót január ele­jén bezárták. Rendbehozva, utcai bejárattal nyitják meg újra. Bevezették a gázt a ceglédi Kossuth Szállóba és éttermébe, a Délibáb és a Kristály cukrászdába. Nagy­kőrösön a városi tanáccsal megállapodást kötöttek, a Vá- gi István lakótelepen épülő CEGLÉDI APRÓ HIRDETÉSEK Lebontással eladó Cegléd VI. kér. Al­kotmány utca 21. szá­mú ház. Háromszobás kertes ház beköltözhetően eladó. Cegléd. Lehel utca 2. Eladó Csengeriben 452 négyszögöl szőlő. Kunyhó, kút van. Ér­deklődni lehet: Ceg­léd, Kisfaludy utca 13. Cegléd III Kishíd ut­ca 8. szám alatt ház­rész eladó. Eladó jó állapotban ] levő tanya, mellék- helyiségekkel, 800 | négyszögöl területtel. Cegléd XII. kér. 290. j Kappanhalmi iskola ; dűlő. Mama Ferencné. Szoba konyhás lakást keresünk megegye­zéssel. Cegléd I.. Szív utca 3. Eladó 800 négyszögöl szőlő lakóházzal, fel­szerelésekkel. Kardos dűlő 18. sz. Érdeklőd­ni lehet: Cegléd. Ker­tész utca 14. szám. Eladó 685 n.-öl szőlő, fele puszta Közép- útón. Érdeklődni le­het: Cegléd, Batthyány utca 27. Tóth Ferenc­né. Cegléd, Géza utca 7. számú ház eladó. Beköltözhető ház el­adó. Cegléd, Szüret utca 73. szám. Eladó két nagy szo­bás. kpnyhás házrész. Cegléd. Puskin utca 14. Megbeszélés dél­előtt. egyik Ceglédi úti ház föld­szintjén 400 négyzetméter alapterületű ételbár létesítésé­re kapnak helyet. Nagykőrö­sön másfajta együttműködés is kialakul. A METESZ cél­jaira megvásárolják azt az épületet, amelyben a Kispipa falatozó ’ működik. A földszin­ten másodosztályú melegkony­hás kisvendéglő nyílik a he­lyén. A vendéglátóipari vállalat ceglédi igazgatósága kötele­zően előírta a fennhatósága alatt működő, korán nyitó üz­leteknek a reggeli árusítását. Literes palackozású üdítő ita­lokat az utcán át bolti áron értékesítenek. Keresik a kapcsolatot a vállalatokkal, és amelyek érdeklődnek, azokkal szer­ződést kötnek üzemi kony­hák fenntartására és üze­meltetésére. Szívesen együttműködő part­nerek a gyermekélelmezésben. Ennek is megvannak a távlati lehetőségei. Ahol szükség van rájuk és helyet kapnak, ott maguk gondoskodnak a beren­dezésről és saját szakembe­reiket állítják munkába. A vendéglátóipar igyekszik a megváltozott körülmények­hez igazodni, s hogy ez meny­nyire sikerül, ezt elsősorban mi, vendégek mérhetjük le. Az itt felsoroltakon kívül még számtalan jele és megnyilvá­nulása lehet a jószándéknak, mint például az udvariasság és a figyelmesség, a szakma szeretete, s mindez ráadásul nem kerül egy fillérbe sem. Tamasi Tamás Munkavédelem a mezőgazdaságban A mezőgazdasági egészség- nevelési hét keretében, amely hétfőn kezdődött Cegléden és a járás több településén, szá­mos ismeretterjesztő előadást, 'kiállítást hallhatott;, láthatott a lakosság. Ma, március 10-én, a ceglédi Lenin Termelőszö­vetkezetben, a délután 2 óra­kor kezdődő tájékoztatón Pó­lya Viktor munkavédelmi fel­ügyelő .beszél a mezőgazdasá­gi munka- és balesetvédelem­ről; a tsz-ben egyúttal bemu­tatót is tartanaik, munikavé- delrnii felszereléseikből. A FIN RENDEZVÉNYEI Ifjúsági nagygyűlés, koszorúzás VIT-VETÉLKEDŐ ÉS TÁRSADALMI MUNKA A hagyományhoz híven, ebben az esztendőben is sok változatc^ságot ígér a fiata­loknak a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata. Simon István, a KISZ városi bizottsá­gának titkára elmondta, hogy a rendezvényeket programterv szerint tartják meg. Március 15-én a középiskolás ifjúkommunisták, az úttörők és munkásfiatalok ifjúsági nagy­Megjavftják a kaszálógépet A tavaszi mezőgazdasági munkákra készítik elő a gépe­ket a Ceglédi Állami Tangazdaság feldolgozó üzemének tmk- dolgozői. Nemes Ferenc és Demeter József, a Dózsa Népe szo­cialista brigád tagjai éppen speciális kaszálógépet javítanak. Apáti-Tóth Sándor felvétele Hajdan volt ceglédi kávéházak A KÁVÉZÁS a török korban terjedt el Magyarországon, ha­mar kedveltté vált, azóta is szenvedélyünk. Vendéglőink híresek zamatos, forró feketé­jükről, de főzzük otthon és a munkahelyünkön is. A XVII. század végén vándorkávésok és utcai kávéárusok kínálták a török kávét a magyar városok­ban. Cegléden is voltak utcai ká­vémérők. A régi városháza ke­leti traktusa árkádos volt a piactérre, az árkádokkal fe­dett folyosóról nyíltak a kü­lönféle kereskedők boltjai és a Kőpince kocsma lejárata. A fo­lyosón kofák árulták a kiflit, zsömlét, itt voltak a kenyér­sütögető asszonyok a kerek, friss, foszlóbélű kenyereikkel, és a sarkon, az utolsó árkád alatt Gyarmati lstvánné főzte a kávét. A falusiak, ha bejöt­tek a piacra, korán keltek, ná­la itták a reggeli tejeskávét. De feketét is szolgált, kinek mit. Szerény berendezésű do­hányzóhelyiségek voltak a XVIII. század eleji kávéházak. Az utcákon tilos volt a pipá- zás, aki megkívánta, az csak otthon vagy a barátai lakásá­ban hódolhatott szenvedélyé­nek, az idegenek behúzódtak a kávéházakba. Volt is ott olyan füst, hogy vágni lehe­tett! AZ ELSŐ CEGLÉDI KAVÉ- HÁZRŐL írásos emlék szól, 1830-ból. Nagy Gáspár foga­dós írja: „A Vadember ven­dégfogadóban tizenhét eszten­deig haszonbérlő lévén, más, több hasznokat igyekeztem tenni, nevezetesen Kávé házat és abban Biliárdot a’ magam költségén építettem.” Több ká­véház is volt városunkban. Ér­dekességük, hogy a férjeden nőknek nem adtak engedélyt, égyszer azonban engedett a ta­nács, 1863-ban eképpen módo­sította korábbi tilalmát: „A 132 számú határozatnak azon része, mely a fér jelien nőknek a korcsmái vagy általában ital­mérési üzlettől leendő eltiltá­sáról szól, oda módosíttatik, hogy olly magányos nők, kik­nek erkölcsi maguk viselete minden kifogáson kívül esik ’s a kik Kávé mérési üzlet jogá­val felruháztatva ezen foglal­kozást a közerkölcsiségnek minden megsértése nélkül folytatják, ezek tehát a fen- nebb hivatkozott eltiltó általá­nos határozat alól kivétetnek.” Azok a sokat emlegetett ezüsttükrös kávéházak későb­bi keletkezésűek, a századfor­dulón azonban már tündök- löttek. A Nemzeti, a Központi és a Budapest kávéházban vi­dám élet zajlott kora reggeltől éjfélutánig, igen gyakran még azon tűi is. Abban az időben a záróra két órakor volt, de ha a tulajdonos megfizette a meghosszabbítás díját, egy­folytában szólhatott a muzsika reggelig. A század első évtize­dében a népies műdalszerző, Fráter Lóránt főhadnagy Ceg­léden szolgált, nemegyszer vette ki a vonót a prímás kezéből s húzta kivilágos virradatig. A kávéházak három osztatúak voltak, első volt a díszes plüss- kanapés, márványasztalos ét­terem csillárokkal, magas tük­rökkel és a szárnyas oltárhoz hasonló dobogón álló faragvá- nyos, márványlapú díszpulttal. Rajta desszert, cukrászsüte­mény és kávéfőző masina, polcain tömény ital és pezsgő. Éz volt a kasszírnő birodalma, a pincérek tőle hordták el a rendelt különlegességeket. Az éttermet a tömör ajtajú sze- paré választotta el diszkrét társaságok zárt mulatozásaira, másfelől nyílt a söntés, a csa­pos uralma alatt bádogpulttal, benne süllyesztett boroskádak­kal, s a pult alól fölnyúló sör­csappal. Ez a helyiség vendég­lőként szolgált, piros abroszű asztalaival. A Budapest kávéház épülete a Rákóczi út és Batthyány ut­ca — régi néven Vasút utca és Színház utca — sarkán ma is álL, benne most fűszert és cse­megét árulnak. Akkor is a sarkon volt a bejárása, a Szín­ház utcáról pedig a söntésé. A túloldalon, mintegy ötven lé­pésre állt a fából ácsolt állan­dó színkör. Előadások után a nézők ide tértek be vacsoráz­ni, italozni, muzsikát hallgatni a színészekkel, színésznőkkel. Utóbbiak hódolóikkal, a hu­szártisztekkel és városi urak­kal. Szerelmek szövődtek itt és lovagias ügyek, melyek nem egyszer végződtek tragikusan a lovardákban, kardokkal és pisztolyokkal. Egy halálos pár­baj töténetét Szikszay István meg is írta. A BUDAPEST KAVÉHÁZ­BAN székelt a szociáldemokra­ta párt. A szeparé időnként hangos volt a vitáktól, különö­séül a mozgalmas 1918—1919- es években. Itt történt a jobb­oldali frakció fölötti győzelem, feszült légkörben lemondatták a megalkuvó vezetőséget, hogy friss erőkkel juttassák diadalra a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szellemét. A Bu­dapest kávéházban megválasz­tott pártvezetőség bekerült a városi tanács direktóriumá­ba, néhány hónapon át jelen­tős iskolaügyi, szociális és bí­ráskodási intézkedéseket hoz­tak és eredményesen szervez­ték a ceglédi vörös zászlóal­jat, a felvidéki és tiszai harcok hőseinek dicső alakulatát. Hídvégi Lajos gyűlésen emlékeznek az 1848-as forradalomra. Az ünnepi be­szédet Cselédes Ilona, a KISZ Pest megyei bizottságának tagja mondja. A Szabadság téri koszorúzáson a Kossuth nevét viselő intézmények, szocialis­ta brigádok és úttörőcsapat tagjai vesznek részt. Az em­léktáblákra KlSZ-alapszerve- zetek helyezik el virágjaikat. Délután a középiskolás diákok­nak a KISZ városi bizottsága — a testnevelő tanárokkal kö­zösen — sportprogramot szer­vez­A Tanácsköztársaság 59. és a KISZ újjászervezésének 21. év­fordulója tiszteletére, március 20-án ifjúsági nagygyűlést rendeznek, amelyre meghívják városunk idős kommunistáit is. Akkor adják át a MüM 203. számú megyei ipari szakmun­kásképző intézet fiataljainak a KISZ KB vörös vándorzászló­ját. Az iskola egy diákja, juta­lomként, a magyar delegáció­val részt vehet a kubai VlT- en. A Világifjúsági Találkozó küldöttének személyéről áz in. tézet KISZ-bizottsága dönt, ülésén részt vesz dr. Arpási Zoltán, a KISZ Pest megyei bi­zottságának első titkára. A nagygyűlésen kapják meg okle­veleiket és kitüntetéseiket a jól dolgozó KISZ-bizottságok, alapszervezetek és KISZ-tagok. A műsorban fellép a tv-ből jól ismert Tordai Ferenc és Ba­bits László előadóművész, va­lamint a Gépfolklór együttes. A KISZ városi bizottsága és az általa irányított KlSZ-szer- vezetek részt vállalnak az áp­rilis 4-i ünnepség lebonyolítá­sából. Több helyen közös párt­ós KISZ-taggyűIéseken emlé­keznek meg hazánk felszaba­dulásának évfordulójáról. A forradalmi ifjúsági napok idején folytatódnak a már ed­dig is jól sikerült és nagy ér­deklődést kiváltó VIT-estek, melyeken a varsói és moszk­vai Világifjúsági Találkozóról emlékeznek meg. Március 19-én lesz a városi VIT-vetélkedő. A középiskolások sportprogram­ját követően, a dolgozók KISZ-alapszervezeteinek . is megrendezik a FIN-kupát, több sportágban. A gazdag programból a társadalmi munka sem marad ki: márciusban, három alka­lommal, kétszáz ceglédi fiatal vesz részt a hantházi vasútvo­nal bontási munkálataiban. A bontási anyagot, a börzsöny', úttörővasút átépítése során használják fel. K. D. Moziműsor Cegléd, Szabadság Filmszín­ház. Szombaton és vasárnap délután: A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók (szovjet kalandfilm). Este: A kék katona (amerikai film). Vasárnap délelőtt: Eltűnt nyolc űrhajó. A mesemoziban délután: Dorotka és a strucc (csehszlovák mesesorozat). A kamaramoziban, este: Csoda Milánóban (olasz filmfelújítás). Abony, szombaton és vasár­nap: Duroc, a katona (francia filmvígjáték). Vasárnap dél­előtt: Indul az űrhajó (szovjet tudományos-fantasztikus film). A kamaramoziban, délután: Kincskereső kis ködmön (ma­gyar ifjúsági film). A művész moziban, délután: Kiáltások (tunéziai film). Este: Az éjsza­kai vonat (felújított díjnyertes lengyel film). Albertirsa, va­sárnap: Egy pikoló világos (felújított magyar film). Ceg- lédbercel, vasárnap: Méreg a pohárban (szovjet bűnügyi film). Jászkarajenő, szomba­ton és vasárnap: Serlock Hol­mes legkedvesebb nagybátyjá­nak kalandjai (amerikai film­vígjáték). Törtei, szombaton és vasárnap: Center az égből (za- nés szovjet filmvígjáték). Ezúton mondunk háIás*kösSrS- tet rokonoknak, jó ismerősöknek, jó szomszédoknak, akik szeretett halottunk, id. Király György te­metésén megjelentek, sírjára vi­rágot, koszorút helyeztek. Külön köszönetét mondunk a Volán vál­lalat, a Vasipari Szövetkezet, a MÉH Vállalat, a Kossuth Tsz. Tyereskova brigád, a kalocsai Porcelánfestő és az Órás részleg dolgozóinak, özv. Király György- né és a gyászoló család.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom