Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-11 / 60. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM Ára 80 fillér 1978. március 11.,szombat Kellemetlenek ? A nagyvállalat üzemi éttermében aszta­lunkhoz ült egy kö­zépkorú, gyors beszédű fér­fi. Vendéglátóm, a cég egyik vezetője megadóan hallgatta asztaltársunk in­dulatos szavait, amikből megtudhatta, még most sem jutott dűlőre a nagy remé­nyekkel kecsegtető javas­lat, mivel a technológiai főosztálynál negyedik hó­napja ... Megáll az eszem, mondta a hallottakra fele­letként, talán udvariasság­ból, talán valóban azért, mert elképesztette a törté­net. Mire a másik: Az a baj, hogy megáll az eszed, ahe­lyett, hogy használnád, arra, miként csördíthetsz a tech­nológusok nyaka közé! S ezzel elviharzott a színről a férfi, akire — mentegetőd- zésként — vendéglátóm, kérdve ugyan, de gyorsan rámondta: Ugye, szörnyen kellemetlen stílusú ember? A stílus tényleg nem mellé­kes. Asztaltársunk azonban — ahogy megtudtam az ebédnél lezajlott közjáték után — a nagyvállalat rend­kívüli tehetségű mérnöke, képességeit találmányok, újítások, s a munkakörét jó­val túllépő ésszerűsítési ja­vaslatok bizonyítják. A szó- banforgó ügyben is — pusz­ta szívességként — olyan műveleti megoldást dolgo­zott ki — a technológusok helyett, akik másfél eszten­deje kínlódtak a feladattal! — egyik, sok ezres sorozat­ban készülő alkatrészük for­gácsolás nélküli, hidegalakí- tásos előállítására, hogy az önköltség, az előzetes szá­mítások szerint legkevesebb 35—38 százalékkal kisebb lesz. Féltékenységből, irigy­ségből, tehetetlenségből, formálták azt a kálváriát, melyet a javaslat immár hónapok óta jár? Vagy in­kább a vállalati szervezet nehézkessége, bürokratiz­musa az oka ennek a sors­nak? A javaslat hányódásá­nak alkotóelemeit most félretolva, vegyük szemügy­re magát a jelenséget. Vala­ki rálel arra, ami jobb a meglevőnél. Nem magának keresi a hasznot — bár az sem vétek, ha valaki a kö­zös érdekeltséghez hozzá­kapcsolja a magáét —, ha­nem munkahelyének. A megoldás haszna első pil­lantásra nyilvánvaló. Igen- ám, de gyakorlatbani meg­valósítása emberek sorá­nak ad teendőt, a megszo­kottal szembekerülő fel­adatot, félretétve a rutint. Az érintettek, bár sejtik az újdonság általános előnyeit, látni pusztán a maguk konkrét többletmunkáját hajlandók, s elkezdődik a javaslattal a labdajáték. Aki rálelt a változást hozó módszerre, s kidolgozta, egyre türelmetlenebb. A türelmetlenség indulatokat szül, az indulatok nem ad­nak időt a stílus finommá csiszolására: nyers lesz a szó, esetleg sért, bánt is. S már nem a javaslat a téma, hanem az illető kellemetlen egyénisége...! Szociológiai vizsgálatok tapasztalataira utalva: a vállalati szervezetben lét­rejövő helyzet- és személyi­ségkonfliktusok legtöbbször a működési modell ellent­mondásaira vezethetők visz- sza, azaz — most mondan­dónkra értve — a kellemet­len embert gyakran ezek az ellentmondások teszik lát­szatra kellemetlenné. Sok ilyen mérnök van? Igen, ahogy szövőnő és szerkezeti lakatos, művezető és anyagkönyvelő szintén. So­kan vannak, akik képtele­nek mechanikusan tenni a dolgukat, akik — tudatosan meg ösztönösen is — szün­telenül kutatják, mi kínál jobbat, ésszerűbbet, célra­vezetőt. Sűrűn olyasmibe is beleszólnak, amihez forma szerint semmi közük, mert nem munkakörük, nem fel­adatuk. Okvetetlenkednek, mármint azok számára —s az ilyenek tábora sem ki­csiny —, akik szeretik az állóvizet, a zavartalan nyu­galmat, a megszokottat. A címkék tasakjából bármi előhúzható, s az illetőre ra­gasztható, mert nemcsak kellemetlen, hanem stréber is, ráadásul nem ért hozzá, mit akar, kitüntetést, miért nem jó az neki, ami van, s így tovább. Sajnos, ezek a címkék a kezdeményező kedvű, a munkát a holnapi jobb termőföldjeként felfo­gó, különböző beosztású emberek egy részét visz- szariasztják. Elkedvetlened­nek, ráunnak az örökös bi­zonykodásra, s bár tudná­nak továbbra is sok minde­nen jobbítani, elhallgatnak. Szemlélőkké válnak, holott alkotó részesei kívántak lenni egy — akár termelői, akár más — folyamatnak. O tt, ahol nagyon kevés — most az egyszer, a félreérthetetlenség kedvéért tegyük idézőjelbe — a kellemetlen ember, ahol túl nagy a csend, az egyetértés, ott bajt kell gya­nítanunk. Napjainkban min­denfajta termelőtevékeny­ségben — de nemcsak ott — döntő alkotóelem a meg­újulási, a friss iránti befo­gadókészség. A közösségnek az a képessége tehát, hogy nyitott szemmel járjon, s tárt karokkal. A nyitott szem fölfedezi mindazt, amit jobban lehet csinálni, a tárt kar pedig e jobb ho­gyanját öleli át. Ami óhaj­nak is túl szép, nemhogy a valóság jellemzőjének. Még­is, aligha véletlen, hogy a tekintélyes fejlesztési sike­reket elérő vállalatoknál — amint azt egy, a kohó- és gépiparban, valamint -a ne­héziparban lebonyolított vizsgálat mutatta —, a ter­melésüket folyamatos mű­szaki megújulással fenntar­tó cégeknél az iparági át­lagnál kisebb, mégpedig jó­val kisebb, a mérnökök, a nagy képzettségű szakmun­kások, a begyakorlott irá­nyítók cserélődése. Nem vándorolnak, mert felada­taik vonzóak, mert meg­hallgatják őket; céljaik le­hetnek és sikereik vannak. Máshol kellemetlen ember­nek neveznék őket. Értő légkörű közösségüktől is kapnak jelzőt, ám megérde­meltet, azt, hogy alkotó tí­pusú emberek. Veress Tamás Magra várnak a szántóföldek Lassan vetés alá szárad a talaj A talaj ismét nedvesség­utánpótlást kapott, és ezzel né­miképpen kiegyenlítődött a téli csapadékadósság. A kiegyen­lítődés csak márciusban kéz dődött meg; a talaj felső fa­gyott rétegei kiengedtek, és így a mélyebb zónák felé megin­dult a beszivárgás. A feltöl- tődésre azért van szükség, mert a késő tavaszi és a ko- ra nyári időszakban általában kevés nedvességutánpótlást kapnak a növények, és ilyen­kor jól jön a mélyebb szelvé­nyekből érkező segítség. A ta­vaszi munkák megkezdéséhez a talaj felső félméteres réte­gében elegendő nedvesség van, a mérések szerint 85—90 szá­zalékos az úgynevezett hasz­nos víztartalom, tehát az a víz­készlet, amihez a növények hozzájuthatnak. A szakembe­rek szerint a talaj felszíne az alacsonyabb fekvésű része­ken túlságosan sok vizet fo­gott, emiatt egyelőre a tava­szi mezőgazdasági munkákat nem lehet megkezdeni, a na­gyobb gépek ugyanis elsiily- lyednének a sárban. Néhány- napos felszikkadásira lesz szük­ség ahhoz, hogy a déli or­szágrészeken, ahol minden évben elsőnek indítják a vető­gépeket, hozzáláthassanak ta­vaszi munkákhoz. Átfagyott felület már sehol sincs az országban, a felső rétegek hőmérséklete 4—6 fok. Már csak néhány fokot kell emelkednie ahhoz, hogy befo­gadja az első tavaszi vetésű növények magját. A mezőgazdászok kijelölték azokat a táblákat, ahol az el­ső nagyobb arányú vetéseiKre sor kerül, főként a magasabb fekvésű részeket vették számí­tásba, éppen azért, mert ezek szikkadnak ki leghamarább. Az alacsonyabb fekvésű he­lyeken elsősorban az úgyne­vezett kötetlen talajok jön­nek számításba; ezek tavasz- szal jobban levegőznek, és előbb válnak pOrhanyóssá. Szojuz-28 Sikeres Pénteken délután, moszkvai idő szerint délután háromne­gyed öt órakor a kazahsztáni Celinogradtól, mintegy 310 ki­lométerrel nyugatra Földet ért a Szojuz—28 űrhajó, nemzet­közi személyzetével, Alekszej Gubarev szovjet, és Vladimir Remek csehszlovák űrhajóssal. A két űrhajós — akik nyolc nappal ezelőtt, március 2-án indultak el uticéljukhoz — a Szaljut—6 űrállomáshoz, dél­után 13.23 perckor kapcsolta szét űrhajóját és az állomást, majd a Szojuz—28-at ráállí­totta a visszatérő pályára. A megadott időpontban műkö­désbe léptek a fékező rakéták, az űrhajó mielőtt az atmosz­féra sűrűbb rétegeibe ért, le­választotta a vissza nem térő részeket, majd megkezdte az ereszkedést. A Föld felszíne fö­lött nagy magasságban kinyílt a hatalmas ejtőernyő, majd közvetlenül a felszínre érés előtt működésbe léptek azok a kis fékező rakéták is, amelyek a síma, ütközés nélküli le­szállást biztosítják. Az űrhajó leszállását már nagy magas­ságban észlelték a helyszínre küldött fogadó csoport tagjai, akik a földetérés után szinte pillanatok alatt a helyszínen voltak. Gubarev és Remek nagy örömmel találkozott :s- mét régi7 ismerőseivel. Az űr­hajósokat ünnepélyesen fo­gadták a közeli helységek la­kosai. A Szaljut—6 űrállomás, Ju- rij Romanyenkoval és Georgij Grecskoval folytatja keringé­sét a föld körül. A kéttagú ál­landó személyzet a tervek sze­rint a jövő héten tér vissza, több mint háromhónapos űr­utazása után a Földre. A Szojuz—28 útja méltán keltette fel a világ közvéle­ményének figyelmét — ez volt ugyanis a szocialista országok űrkutatási együttműködése, az Interkozmosz-program meg­valósítása során az első közös űrrepülés. A Szovjetunió se­gítségével az Interkozmosz- programban résztvevő vala­mennyi szocialista ország űr­hajósa eljut a világűrbe — a csehszlovák űrhajós után még az idén lengyel és NDK-beli fedélzeti kutató is lesz az űr­hajókon. A többi szocialista ország űrhajós-jelöltjei szá­mára még ebben a hónapban megkezdődik a tanfolyam a szovjet űrhajósok Jurij Gaga­rin kiképző-központjában, a Moszkva közelében levő Csil­lagvárosban. A Kül­országokból Az importált gépeket elsősorban a lakásprogram vállalatai kapják A külkereskedelmi üzletkö­tők a korábbinál aktívabb piackutató munkát folytatnak a KGST-országokban, felmérik építőgép-kínálatukat, export- lehetőségeiket. Erre annál is inkább szükség van, mert egy tavalyi döntés szerint az épí­tőipar három év alatt négy- milliárd forint állami támoga­tást és hitelt kap a munkaerő­gondok enyhítését szolgáló be­ruházásokra, hatékony gépesí­tésre. Mivel a hazai építőipar gé­pesítése különösen az utóbbi néhány évben lendült fel, s a hazai építőgépgyártás híján az import évről-évre jelentős mértékben bővül, szükségessé vált e gépek, berendezések ti­pizálása. Erre vonatkozóan az ÉVM most programot dolgoz ki, ugyancsak a közeljövőben rangsorolni fogják az import­gépeket felhasználó vállalato­kat, s elsősorban a nagyberu­házásokon és a lakásépítkezési programon dolgozó vállalatok gépigényeit elégítik ki. Tovább szépül a Börzsöny Társadalmi segítséggel épülnek az utak, pihenők A pihenni vágyókat várja a Börzsöny ritka növényeivel, öreg fáival, például a kemen­céi erdészethez tartozó 6 hek­tárnyi bükkösben, a Bacsina- torokban 150 éves fák nyúl­nak az égfelé a 40—45 fokos lejtésű hegyoldalakról. Nem ritka, amelyiknek a törzse 150 centiméter átmérőjű. Ter­mészeti érték a nagymarosi gesztenyés, és az ugyancsak Nagymaros közelében termő encián. Mindezek hamarosan védettséget élvezhetnek, az idén ugyanis — mint megír­tuk — megalakul a börzsönyi táj' védelmi körzet. A védetté nyilvánítás ugyan azt jelenti, hogy fokozottan kell vigyáznunk a hegység nö­vényeire és állatvilágára, de nem azt, hogy a kirándulókat, a természetbarátokat kirekesz- tenék e csodás kirándulóhely­ről. Sőt e terület fejlesztésé­ről, tisztaságának megóvásá­ról, a pihenőhelyek védelmé­ről tanácskozott tegnap a DIB Börzsöny-parkerdő társadalmi bizottsága. A Börzsöny hegyeit-völgyeit 200 kilométer turista- és 20 ki­Biztosítják az építőanyagot A belkereskedelem tájékoztatója a tavaszi forgalom előtt-J A szokásosnál két héttel korábban, március 13-án, hét­főn kezdődik az árengedmé­nyes tüzelőanyag-akció, amely­ben a tavalyinál 100 ezer ton­nával több, összesen egymil­lió 250 ezer tonna szilárd fű­tőanyagot hoznak forgalomba olcsóbban, amíg a meghatáro­zott készlet tart — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Selmeci Lajosné belkereske­delmi miniszterhelyettes. Az akcióban egy-két fajta kivéte­lével a hazai szenek mázsán­ként 11 forinttal, a hazai bri­kettek tíz forinttal olcsóbban kaphatók; Az árengedmény ér­vényes bármilyen időszakra szól is — a dolgozók és a nyug­díjasok részletvásárlási tüzelő­utalványaira is. A miniszterhelyettes elmond­ta azt is, hogy készen várja az építési szezont a Tüzép másik ágazata, az építőanyag keres­kedelem, amely erre az évre a terveknek megfelelően 37 600 családi ház, valamint 5000— 6000 nyaraló építéséhez is ele­gendő építőanyagról gondos­kodott. A tavalyinál több fenyőfű­részáru kerül forgalomba, bár az igények zavartalan kielégí­téséhez még ez sem lesz ele­gendő. Az iparral kötött meg­állapodás alapján az idén jó­val több, úgynevezett kapcsolt gerébtokos ablak kerül forga­lomba, s ezzel megszűnik e termék hiánya is. A kereske­delem gondoskodik arról is, hogy az építtetők minél szer­vezettebben juthassanak hozzá a szükséges anyagokhoz. Ezért például a lakossági forgalom mintegy 40—50 százalékát — szemben a tavalyi 20 százalék­kal — az anyagbiztosítási szer­ződési rendszer keretében igyekszik lebonyolítani. lométer sétaút szeli át. Az el­igazodás tehát nem is olyan egyszerű, hát még, ha letörde­lik, elviszik a útjelző táblákat! Sajnos, a rongálás nagymérté­kű. Tavaly például az Ipoly- vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 475 ezer forintot fordított irányjelző táblák pót­lására, de még a kétszerese sem lett volna elég a teljes helyreállításhoz. Most a terü­leti bizottság az úttörőcsapatokat kéri fel, hogy az iskolai gya­korlati órákon készítsék el a táblákat. A szükséges faanyagról a gaz­daság gondoskodik. Az autó­parkolók, kitérők és közcélú épületek karbantartásáról, ál­lagmegőrzéséről társadalmi munkában kell gondoskodni. A parkerdőben körülbelül hatvan forrás van, de közü­lük mindössze 20—25 a ki­épített, használható vizű. Ezek­nél pihenők — padok, aszta­lok, szalonnasütők, esőházak — is vannak. Megőrzésük azonban nemcsak a Pest me­gyei Természetbarát Szövet- I ség természetjáróinak és ter­mészetvédelmi őreinek a fel­adata. E munkába is be lehet vonni az iskolásokat, mint ahogy a még ki nem hasmáit források tisztítását, felügyele­tét is rá . lehet bízni a pajtá­sokra. Az idei tervek szerint folytatják a DiósjenS és Kemence közötti út építé­sét, a 17 kilométerből 8 már elké­szült. Két sátortáborozó helyet alakítanak ki, Királyréten, il­letve a kisinóci turistaház kö­zelében. A nagymarosi Fehér­réten pihenő- és játszótér épül, Letkésen pedig esőházat állí­tanak föl és egy forrást hoz­nak rendbe. Cz. V. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, csütörtökön és pénteken látogatást tett Borsod megyében. A látogatás első napján megtekintette a csaknem tízezer dolgozót fog­lalkoztató Diósgyőri Gépgyárat, ahol tájékoztatták az ott fo­lyó munkáról, majd délután a gyár kultúrtermében szabad pártnapon az időszerű gazda­sági és politikai feladatokról tartott előadást. Ezt követően megtekintette az új Vasas művelődési köz­pontot, majd a megyei pártbi­zottság székházában Borsod A melegház virágai megye párt-, tanácsi és szak- szervezeti vezetőivel folytatott eszmecserét. Pénteken ellátogatott Mádra, az Ásványbánya- és Örlőmű Vállalathoz, onnan pedig Sá­rospatakra utazott. Megtekin­tette az ősi iskolaváros kultu­rális és történelmi nevezetessé­geit, majd a késő délutáni órák­ban visszautazott Budapestre. Húszezer szál szegfűt szednek naponta az Óbuda Tsz budakalászi üvegházaiban. Bozsán Péter felvétele Losonczi Pál, U Ne Win-t, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke U Maung Rha-t táviratban üdvözölte a Burmái Unió Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökévé, il­letve miniszterelnökévé tör­tént megválasztása alkalmá­ból. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Apró Antal az országgyűlés elnöke bemutat­kozó látogatáson fogadta dr. Johann Dengler-t, az Osztrák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tegnap részt vett a budapesti ország- gyűlési képviselőcsoport ülé­sén. Timmer Józsefnek, a SZOT titkárának vezetésével pénte­ken hazaérkezett a magyar szakszervezetek küldöttsége, amely a Spanyol Munkásbi­zottságok meghívására március 5. és 10. között hivatalos ba­ráti látogatást tett Spanyolor­szágban. Gáspár Sándor Borsod megyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom