Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

1978. MÁRCIUS 1., SZERDA DJVSZ-közgyűlés Plenáris ülés A Demokratikus Ifjúsági Vi lágszövetség X. közgyűlésén kedden, Berlinben a regionális és tematikai bizottságok ülé­seinek befejeztével ismét ple­náris ülésen folytatták munká­jukat a küldöttek. Csak röviden... SZONODA-BESZÉD. Szo- noda Szunao japán külügymi­niszter hétfőn este beszédet mondott Oszakában. Kitért a Szovjetuniónak arra az újabb kezdeményezésére, hogy a két ország kössön jószomszédsá­gi és együttműködési szerző­dést. Elutasítóan foglalt ál­lást a szovjet javaslattal szemben. Azt fejtegette, hogy az ismételt szovjet kezdemé­nyezés elfogadása elidegení- tené Japánt az Egyesült Ál­lamoktól és a Kínai Népköz- társaságtól. ★ SZÍRIÁI NEM. Az ameri­kai külügyminisztérium szóvi­vője kedden közvetetten el­ismerte, hogy Alfred Ather­ton utazó nagykövet szeretett volna látogatást tenni Da- maszkuszban, de a szíriai kor­mány elutasította az ameri­kai tervet. ★ KATONAI MOZGÓSÍTÁS KAMBODZSÁBAN. Kambod­zsában széles körű katonai mozgósítás folyik, s egyre több embert soroznak be a hadseregbe — közölte az AFP francia hírügynökség Viet­nam déli részén fogságba esett kambodzsai katonák be­számolójára hivatkozva. ★ TOVÁBBI GANDHI-SI­KEREK. A legutóbb közzé­tett — még mindig nem vég­leges — választási eredmé­nyek szerint az Indiai Nem­zeti Kongresszus Párt Indira Gandhi volt miniszterelnök -vezette szárnya Karnataka és Andhra Pradesh szövet­ségi államokban aratott győ­zelme után Maharashtrában is előretört. Genfi leszerelési világkonferencia Magyar felszólalók a szakbizottságokban A tánsadalmi szervezetek le­szerelési világkonferenciája kedden szakbizottságokban folytatta munkáját. A leszere­lési akciók és a közvélemény szerepe témakörrel foglalkozó III. számú bizottságban fel­szólalt Pethö Tibor, az Or­szágos Béketanács elnökhe­lyettese is és egyebek között rámutatott annak az érvnek a tarthatatlanságára, amely szerint a tudományos-techni­kai forradalom haladása idő­ben előtte jár a leszerelési in­tézkedéseknek, így — az érv hangoztatói szerint — nem le­het szó valóságos leszerelésről. A kérdés azonban elsősorban politikai, nem pedig techni­kai természetű — hangsúlyoz­ta a magyar küldöttség. Petllö Tibor azt javasolta, bogy a konferencia végén elfo­gadandó ajánlásokat juttassák el az Interparlamentáris Unió genfi titkárságához, hogy az IPU márciusban Lisszabonban megtartandó tanácsülése a do­kumentum figyelembevételével foglalkozhassék a leszerelés kérdésével. Nagy jelentőséggel bírna — mondotta az OBT el­nökhelyettese —, ha az ENSZ- közgyűlés május 23-án kezdődő rendkívüli ülésszakán a nem kormányközi szervezetek és az IPU — a széles nemzetközi közvélemény, illetve a parla­mentek képviseletében — együttesen lépnének fel a le­szerelés érdekében. A nyilatkozat a leszerelés­ről témával foglalkozó bi­zottság ülésén dr. Straub F. Brúnó akadémikus is felszó­lalt. A leszereléssel kapcsola­tos ellenőrzési módszerek tö­kéletesedésével foglalkozva, példákkal bizonyította, hogy a fegyverkezés megszállottjai­nak érvei, amelyek szerint az ellenőrzés hiányosságai miatt lehetetlen a leszerelést meg­valósítani, nem helytállóak. Kifejtette, hogy a leszerelési javaslatokat szigorúan logikus időrendi és fontossági sor­rendben kell megvitatni. A konferencia keddi mun­kanapján Braun Gyula, a KISZ KB külügyi osztályá­nak vezetője a DÍVSZ nevé­ben átnyújtotta a genfi kon­ferencia elnökének a buda­pesti találkozó záródokumen­tumát. • Az I. bizottságban helyet foglaló dr. Simái Mihály aka­démikus a fegyverkezési ver­seny gazdasági kihatásait ele­mezve rámutatott: a fegyver­kezési verseny mind nagyobb mértékben járul hozzá a vi­lág erőforrásainak kimerítésé­hez, ugyanakkor nem segíti elő hasonló mértékben a fo­gyasztás és a termelési po­tenciál fejlesztését. A Nemzetek Palotájában folyó nagy jelentőségű tanács­kozás ma folytatja munkáját. JKSZ Központi bizottsági ülés március 20-án A JKSZ KB Elnöksége már­cius 20-ra összehívta a párt Központi Bizottságának ülését. A Belgrádban megtartandó plénum meghatározza majd a JKSZ XI. kongresszusának időpontját és napirendjét. Megemlékezés Moszkvában Húszéves az SZMBT A Szovjet—Magyar Baráti Társaság megalakulásának 20. évfordulójáról emlékeztek meg az SZMBT vezetőségének ünne­pi ülésén kedd-n Moszkvában, a Barátság Házában. Az ünnepi ülés elnökségében foglalt helyet Pjotr Fedoszejev akadémikus, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájá­nak alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, Zinajda Kruglova, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöke, Marjai József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, Nagy Mária, az MSZRT főtitkára, az SZMBT vezetőségének több tagja és a moszkvai magyar nagykövetség vezető diplomatái. Pjotr Fedoszejev akadémikus ünnepi beszédében meleg sza­vakkal méltatta a Szovjet— Magyar Baráti Társaság két évtizedes tevékenységének egy­más jobb megismerésére, 3 két testvérnép őszinte rokonszen- vének elmélyítésére gyakorolt jelentőségét- A Szovjetunióban az SZMBT-nek 62 köztársasá­gi, területi, városi, kerületi ta­gozata működik 1500 kollektív taggal. A Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének üdvözletét Zi­najda Kruglova elnök tolmá­csolta. Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság elnökségének forró üdvözletét és szívből jö­vő jókívánságait adta át az ünnepi ülés résztvevőinek. Az ünnepi ülésen felolvasták Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének és Mar­jai Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, a Magyar Népköztár­saság moszkvai nagykövetének az ünnepi ülés részvevőihez in­tézett levelét. Belgrádi akadályok A belgrádi találkozón részt vevő 31 ország küldöttségei plenáris ülés keretében foly­tatták tanácskozásaikat. Ezt megelőzően két-, illetve sok­oldalú, nem hivatalos megbe­széléseket tartottak. A konzul­tációk napirendjén az el nem SzaIjut-6 Nicaragua itt Zendüléshullám Szemtanúk szerint 25 halálos áldozata volt a nicaraguai Masaya városában hétfőn le­zajlott összecsapásoknak, ami­kor a Nemzeti Gárda egységei megtámadták a Somoza le­mondását követelő tüntetőket. A kormánycsapatok az egy nappal korábban történt di- riambai beavatkozásukhoz ha­sonlóan repülőgépekről és he­likopterekről könnygázgráná­tokat dobtak le, páncélautó­kat vetettek be és géppuska- tüzet nyitottak a tömegre. A La Prensa című ellenzéki lap szerint Masaya városában nyílt kormányellenes felkelés bontakozik ki. A feszült hely­zet bizonyítéka az is, hogy a Nemzeti Gárda figyelmeztette az újságírókat, nem tudja sza­vatolni személyes biztonságu­kat, ha a harcok körzetébe lá­togatnak. A város helyzetét súlyosbítja, hogy — mint a Nicaraguai Vö­röskereszt elnöke, Ismael Ke­yes elmondta — megszakadt a telefonösszeköttetés és nem biztosítható a lakosság vízel­látása sem. A január elején fellendült kormányellenes tiltakozó- moz­galom újabb hullámát Somoza elnök vasárnapi beszéde kor­bácsolta fel. A diktátor leszö­gezte, hogy nem hajlandó ele­get tenni a demokratikus erők követelésének és csak hivatali idejének lejárta, lí*81 után haj­landó visszavonulni. A zendülés hulláma hétfőn átterjedt az ország fővárosára, Managuára is. A feszültség nö­vekedéséhez hozzájárult, hogy a városban rövid áramszünet volt és ennek ideje alatt szór­ványos lövöldözések Kezdőd­tek. A kormánycsapatok meg­ostromolták a nicaraguai fő­város önkormányzatot élvező egyetemét, ahol a diikok So­moza-ellens rigmusokat éne­keltek. A fiatalok kőzáporral fogadták a diktatúra fegyve­reseit, akik géppuska- és gép- pisztolytüzet nyitottak rájuk. Az egyetemi hallgatók a táma­dásra házi készítésű bombák­kal válaszoltak. A csatában egyetemi tanárök is részt vet­tek. Az összetűzés után három diák holtteste maradt a hely­színen, 40-en, köztük három professzor, súlyosan megsebe­sültek. Nicaragua más városaiból is összecsapásokról érkeztek hí­rek. Fotók a Földről Fotó Romanyenko ésGrecs­ko címfelirattal közölte Föl­dünk egy részének fényképét kedden a moszkvai Pravda. A két űrhajós ugyanis — külö­nösen Grecsko — már eddig is nagy mennyiségben készí­tett fényképfelvételeket a Föld felszínéről, mégpedig nemcsak a külön erre a cél­ra szerkesztett, speciális ké­szülékkel, hanem normális fényképezőgépekkel is. A fel­vételek, egy részét annak ide­jén Dzsanibekov és Makarov űrhajójával juttatták vissza a Földre. Bár a felvételek ál­talában igen sikerültek vol­tak, a földi irányítóközpont szakemberei számos taná­csot adtak az űrhajósoknak arra, hogyan fényképezze­nek a továbbiakban — rész­ben kedvtelésből, de a tudo­mány hasznára is. A két űrhajós a Szaljut—6 űrállomáson viszonylag kevés időt fordíthatott eddig az ilyen kedvtelésre, részint meglehető­sen zsúfolt munkaprogramjuk miatt, de annak következtében is, hogy egyrészt az űrállomás keringésének jelentős részében a világtengerek fölött halad át, másrészt pedig a kontinensek fényképezéséhez az időjárás nem mindig alkalmas. Roma­nyenko és Grecsko ennek elle­nére igyekszik minden lehető­séget megragadni az ilyesfajta foglalatosságra is. A Szaljut—6 személyzete hétfőn tovább folytatta a vizs­gálatokat a különleges rádió- teleszkóppal. Míg előzőleg a Föld légkörét vizsgálták az ibolyántúli tartományban, most ismét a csillagképek­re irányozták teleszkópjukat és bekapcsolták a különleges hűtőberendezést is, hogy nö­veljék a detektorok érzékeny­ségét. A berendezés kifogás­talanul működött és ismét si­került mínusz 269 fokos hő­mérsékletet előállítani. Keddre az űrhajósok prog­ramja ismét aktív pihenést irányzott elő. Romanyenko és Grecsko — a mindennapos technikai ellenőrző munkák végeztével — sportolt, pi­hent, jegyzeteit rendezte. A pihenőnap módot nyújt arra, hogy az űrhajósok felkészül­jenek az elkövetkező napok újabb jelentős feladataira. kötelezett és semleges orszá­gok által előterjesztett, nem hivatalos záródokumentum­tervezet szerepelt. A szocialista országok ezt a dokumentumot jó alapnak tart­ják ahhoz, hogy a belgrádi találkozót konkrét, politikailag irányadó megállapításokat tar­talmazó záródokumentum elfo­gadásával fejezzék be. Néhány NATO-tagország de­legációja azonban továbbra is makacs módon szembehelyez­kedik ezzel a megoldással. Egyre több olyan értékelést hallani, hogy a belgrádi talál­kozó önmagában véve teljesí­tette feladatát. Számos küldött azon a véleményen van, hogy a véleménycsere rendkívül hasznos volt, mivel megvilágí­totta, hogy az egyes államok miként vélekednek az európai enyhülés és együttműködés alapvető kérdéseiről. Az Egyesült Államok és más NATO-országok tovább­ra is akadályozzák a belgrá­di találkozó pozitív záróok­mányának elkészítését. Lapzártakor érkezett: A belgrádi európai bizton­sági és együttműködési talál­kozó kedd délutáni plenáris ülésén a dán küldöttség elő­terjesztette 16 nyugati állam szövegtervezetét a találkozó záródokumentumára. A jugoszláv rádió közlése szerint a rövid — mintegy 3 oldalas — javaslat a többi kö­zött azt indítványozza, hogy a legközelebbi, belgrádi típu­sú európai .biztonsági és együttműködési találkozót Madridba 1980. február 19- ére hívják össze. A kedd délutáni plenáris ülésen kormánya nevében a román delegáció is szövegter­vezetet nyújtott be a találkozó záródokumentumára. A ta­nácskozás szerdán folytatódik. Feni Általános sztrájk Csaknem száz sebesült és 200 tüntető letartóztatása: ez az első napi mérlege a perui 48 órás általános sztrájknak. A sztrájkot, amely hétfőn kezdődött, a Perui Dolgozók Általános Szövetsége (CGTP) felhívására, a perui rendőr­ség hasztalanul próbálta le­törni. A 700 000 tagot szám­láló baloldali szakszervezeti szövetség azt követeli a kor­mánytól, hogy részesítse ál­talános amnesztiában a poli­tikai foglyokat, adjon ismét munkát a tavaly júliusi sztrájkban részt vett és ezért elbocsátott mintegy 4000 em­bernek. A CGTP követeli az alapvető közszükségleti cik­kek árának befagyasztását és a bérek általános emelését A sztrájkfelhívás nyomán a fővárosban és néhány vidéki városban az ipari üzemek nagy része beszüntette a mun­kát. Limában megbénult a közlekedés, az üzletek több­sége azonban nyitva tartott. Lima utcáin a főként diá­kokból álló tömeg, amely a sztrájkfelhívás nyomatéko­sabbá tételére vonult az ut­cákra, összecsapott a kor­mány által kivezényelt rend- fenntartó alakulatokkal, szél­sőbaloldali csoportok buszo­kat gyújtogattak, barikádo­kat emeltek. Francisco Morales Bermu­dez perui elnök békességre és nyugalomra szólította fel az ország lakosságát. Letartóztatások Zairében Letartóztatták a zaire-i had­sereg kétszázötven tisztjét február 20. és 25. között, egy Mobutu elnök elleni, sikerte­len puccskísérlet után — je­lentette be hétfőn este Brüsz- szelben kiadott közleményé­ben egy Zaire-bizottság elne­vezésű, a Mobutu diktátor bel­ső ellenzékét támogató moz­galom. A közlemény szerint a le­tartóztatottak között van a zaire-i hadügyminisztérium főigazgatója, a vezérkar két tagja, a csendőrség helyettes vezérkari főnöke, és az elnöki hivatal biztonsági szolgálatá­nak egyik tagja. A bizottság még a múlt hé­ten elítélte azt a mészárlást, amelyet a zaire-i hadsereg alakulatai januárban rendez­tek Bandundu tartományban. A hírek szerint ekkor mint­egy kétezer lázongó parasztot végeztek ki. Zsákmányolt Szomáliái fegyverek csupa haszon, ha Szomália megtámadja a forradalmi vál­tozásokat végrehajtó Etió­piát. Ebből számukra csak valami jó sülhet ki, esetleg két legyet üthetnek egy csa­pásra. Számítani lehetett rá, hogy a Szovjetunió nem tá­mogathat egy ilyen inváziót, s megromlanak a szovjet— Szomáliái kapcsolatok. Más­részt megdöntik Etiópia for­radalmi rendszerét, s a legyő­zött ország új, polgári kor­mánya visszahívja az ameri­kaiakat, akiket a forradalmi változásokat végrehajtó kato­natisztek űztek el. Kanyó András (Következik: Jijiga jelé.) amerikai részről teljes egyet­értésüket fejezték ki a terv­vel, sőt, azt is megígérték hogy, ha a Szovjetunió nem járulna hozzá a Szomáliái ak­ciókhoz, az Egyesült Álla­mok gondoskodni fog a Szo­máliái hadsereg fegyver- és lőszerutánpótlásáról. Sziad Barre a Newsweek című ame­rikai hetilapnak azt nyilat­kozta, hogy orvosa és barátja, az amerikai dr. Kevin Cahill játszotta a közvetítő szere­pet. — Cahill nem hazudik — jelentette ki a Szomáliái vezető. Az Egyesült Államok veze­tői minden bizonnyal úgy okoskodtak, hogy számukra máliai föld, amelyen többsé­gében Szomáliái eredetű tör­zsek élnek. Az sem zavarta, hogy az Afrikai Egységszerve­zet békéltető bizottsága ha­tározottan kijelentette: a füg­getlenné válás után kialakult határok sérthetetlenek, s nem akadt egyetlen afrikai ország sem, amely nyíltan támogat­ta volna területi követeléseit. Ilyen követeléssel ugyanis bármely ország felléphetne a szomszédjával szemben a földrészen. (Ezért is hozott az Afrikai Egységszervezet olyan határozatot, hogy a “független­ség elnyerésekor kialakult ha­tárok sérthetetlenek.) A támadás nem teljesen váratlanul, de mindenkép­pen készületlenül érte az etió- piai hadsereget. Fő erőit az eritreai szakadárok elleni harc kötötte le, ráadásul az amerikai kormány megta­gadta a korábbi szerződés­ben vállalt kötelezettségeinek teljesítését, a forradalmi kor­mány által kifizetett 40 mil­lió dollár értékű fegyver és más hadianyag szállítását. A Szomáliái vezetők feltehetően úgy gondolták, hogy a fegy­verutánpótlástól elvágott, bel­ső nehézségekkel küzdő Etió­pia könnyű préda lesz. Re­ményeiket csak fokozta, hogy Washington már a háború utáni időszakra gondol (1) Nem Ogaden a tét Carter elnök az Egyesült Államok szempontjából alig­hanem súlyosnak ítélte az Afrika szarva térségében ki­alakuló helyzetet, különben nem küldte volna Addisz Abebába személyes megbízottját. David Aaron, a nemzetbiztonsági tanács helyettes ve­zetője február 21-én tért vissza az etiópíai fővárosban tett villámlátogatásáról, ahol átadta Mengisztunak Carter személyes üzenetét. A vészjósló hangvételű üzenet pe­dig úgy szólt, hogy, ha a hadicselekmények során az etiópíai hadsereg átlépné a Szomáliái határt, az súlyos következményekkel járna, veszélyeztetné a világbékét. Ezzel összefüggésben Carter állítólag azt is kérte Men- gisztutól, hogy ne követelje Sziad Barre távozását, mi­re Mengisztu azt felelte, hogy e kérdésben nem ő, ha­nem a Szomáliái nép az illetékes. Sziad Barre a napok­ban Borchgrave amerikai újságírónak kijelentette, hogy őt már az amerikaiak leírták. it remények és katonai stratégia tervezőit sokkal inkább foglalkoztat­ják azok a következmények, amelyekkel nekik is számol­niuk kell, ha teljessé válik a Szomáliái invázió kudarca, csődöt mond az etiópiai for­radalmi rendszer megdönté­sének amerikai terve. Szomália a múlt év július 23-án hadüzenet nélküli há­borút indított Etiópia ellen azzal a céllal, hogy megsze­rezze a három déli tarto­mányt (Hararghe, Sidamo és Balex) magában foglaló Oga- dent. Arra hivatkozott, hogy a szóban forgó terület ősiszo­Füstbe mer A Fehér Házat egyébként aligha izgatja, mi lesz a szemé­lyes sorsa Sziad Barrenak. Az újkori történelem éppen ele­gendő példával szolgál arra, miként bánik el az Egyesült Államok azokkal, -akik, bár amerikai érdekeket szolgál­tak, de nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Washington számára ezúttal sem egyetlen személy, s még csak nem is Ogaden a tét. Gondjai nagyobbak, minthogy a nacionalista álmainak rab­jává és áldozatává vált Szo­máliái vezetők sorsával tö­rődne. Az amerikai politikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom